Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén található összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl. 23,3 kerekítve 2, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl. 23,3 kerekítve 2, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1021 2 / 9 2011. május 13.
I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (10x2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. a b b d a c b a d c Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám = 20 pont. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6x2 = 1) I-H Válasz Pontszám I 1) Ha a kínálati függvény jobbra eltolódik, akkor változatlan kereslet mellett a két függvény metszéspontja alacsonyabb árnál lesz. vagy ábrával szemléltetve 1+ I I H H H 2) A vállalat akkor veszteséges, ha TR < TC, azaz P Q < AC Q összefüggés fennáll. 3) A föld bérleti díja azzal a határtermék-értékkel fog megegyezni, amely a földön termelt termékek közül a legmagasabb. Ha a termék piaci ára nő, akkor a határtermék - érték is nő, ezért emelkedhet a bérleti díj is. 4) S K = IM-X, ezért az S K akkor lesz pozitív, ha IM > X. vagy Ha az X>IM feltétel teljesül, akkor S K negatív lesz. 5) A foglalkoztatott létszám a munkapiac rövidebbik oldala szerint alakul, és ezért a foglalkoztatás maximális értékét a munkapiac egyensúlya mellett érheti el. 6) Ha a pénzkínálat növekedése csökkenti a kamatlábat, akkor a beruházási kereslet növekedése miatt az árupiaci kereslet is növekszik. Változatlan kínálat mellett az árupiaci kereslet növekedése keresleti inflációt idézhet elő. 1+ 1+ 1+ 1+ 1+ 2. Definíciók (4x2 = 8 pont) Sorszám Meghatározás Pontszám A csökkenő élvezetek elve: egy újabb jószágegység A) elfogyasztása egyre kisebb haszonnövekedést eredményez, amit a határhaszon csökkenése fejez ki. B) Külső gazdasági hatás, egy tevékenység mások termelését vagy fogyasztását befolyásolja anélkül, hogy az érintett szereplő ehhez hozzájárult volna. Az egyéni és a társadalmi eltérés közötti különbség. C) Az állami jövedelem-újraelosztás egyik módja, az állam ellenérték nélküli jövedelemjuttatásai a magánszféra számára. D) Azt mutatja meg, hogy egy újabb jövedelemegység mekkora részét fordítják fogyasztásra. ĉ = C/ Y írásbeli vizsga 1021 3 / 9 2011. május 13.
3. Kifejtős kérdés (2 + 2 + 3 + 1 = 8 pont) Szempont Válasz Pontszám TR = P Q, grafikusan az origóból kiinduló egyenes, amelynek meredeksége P-vel egyező. Összbevétel és ΔTR MR = ; határbevétel ΔQ 1- tökéletes verseny esetén megegyezik a piaci árral, ezért grafikus ábrája a mennyiségi tengellyel párhuzamos egyenes. Ábrák Tπ Összefüggések Profitmaximum Pontozás: Csak a hibátlan ábra pontozható. Az ábrázolásért nem adható részpontszám, ha az ábra nem konzisztens, vagy hibás az ábrázolt függvény helyzete vagy annak menete. Az első ábránál a metszéspontokat és a két függvény kezdőpontját kell ellenőrizni. A második ábránál vizsgáljuk a zérushelyeket valamint a függvényértékek előző ábrához illeszkedő előjelét és a profitmaximumot. ha TR<TC, akkor Tπ negatív ha TR = TC, akkor a Tπ = 0 ha TR>TC, akkor Tπ pozitív A profit annál a Q értéknél lesz maximális, ahol a TR-rel párhuzamos egyenes érinti a TC függvényt Lásd az előbbi ábrán! írásbeli vizsga 1021 4 / 9 2011. május 13.
4. Kiegészítés (5x1 = 5 pont) 4.1. változatlan marad 4.2. növekszik 4.3. növekszik 4.4. változatlan marad 4.5. csökken 5. Elemző, értékelő feladat (6x1 + 1 = 7 pont) 5.1. Hamis 5.2. Hamis 5.3. Hamis 5.4. Hamis 5.5. Igaz 5.6. Hamis Indoklás: A költségvetési egyenes meredeksége változott, tehát az elmozdulás az áfonya árának csökkenése miatt történt. vagy A nominális jövedelem növekedése miatt a költségvetési egyenes párhuzamosan eltolódott volna. 6 x 1 = 6 pont írásbeli vizsga 1021 5 / 9 2011. május 13.
III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (2 + 3 + 2 + 3 = 10 pont) 6.1. C eljárás technikailag nem hatékony, mert B eljáráshoz képest mindkét erőforrásból többet tartalmaz. (Ez a többleterőforrás a fölösleges kapacitás.) 6.2. Az egyes eljárások költségeit kell meghatároznunk: A eljárás: 2 40 000 + 100 5 000 = 580 000 B eljárás: 4 40 000 + 84 5 000 = 580 000 D eljárás: 8 40 000 + 50 5 000 = 570 000 Tehát gazdaságilag hatékony a legkisebb költségű eljárás, azaz a D eljárás. 6.3. A tőke ára 1,2 40 000 = 48 000 lesz, ezért a költségek a következőképpen alakulnak: A eljárás: 2 48 000 + 100 5 000 = 596 000 B eljárás: 4 48 000 + 84 5 000 = 612 000 D eljárás: 8 48 000 + 50 5 000 = 634 000 Tehát gazdaságilag hatékony a legkisebb költségű eljárás, azaz az A eljárás. A tőke árának változása nem egyformán érintette az egyes eljárások költségeinek változását. Azoknál a 6.4. technológiáknál, amelyek több tőkét használnak fel, a drágulás nagyobb mértékű. Ezért célszerű a tőkét a relatíve olcsóbb munkaerővel helyettesíteni, és a munkaigényes technológiát kiválasztani. írásbeli vizsga 1021 6 / 9 2011. május 13.
7. feladat (4 + 2 + 2 + 2 = 10 pont) Tökéletes verseny esetén fennáll az: MC = MR = P összefüggés. Az MC függvény ismert, a P-t a keresleti függvényből tudjuk meghatározni: P = 250 Q. Tehát: 50 = 250 Q egyenletet kell megoldani. 7.1. Eredmény: Q tv = 200 P = MC miatt P tv = 50 A fogyasztói többlet kiszámítása a következő adatok felhasználásával történhet: P max = 250, P tv = 50 és Q tv = 200 ( Pmax Ptv ) Qtv ( 250 50) 200 FT = = = 20000 2 2 7.2. MC = MR alapján most az 50 = 250 2Q egyenletet kell megoldani. Tehát: Q m = 100 Az árat most is a keresleti függvényből határozzuk meg, ezért P m = 250 100 P m = 150 1pont Tπ = TR TC TR = P Q = 150 100 = 15 000 TC = AC Q = 50 100 = 5 000 7.3. Tπ = 15 000 5 000 = 10 000 ( 250 150 ) 100 FT = = 5000 2 Lásd az alábbi ábrán a HTV háromszög területét! 7.4. írásbeli vizsga 1021 7 / 9 2011. május 13.
8. feladat (4 + 3 = 7 pont) Háztartás Vállalat Állam C = 3200 T H = 560 S H =? W = 3600 TR H =? T V =1100 W = 3600 S V =340 Y = 5040 TR H =? S Á = 160 G =? T V =1100 T H = 560 Hazai össztermék Számla Tőkeszámla 8.1. Y = 5040 C = 3200 I = 640 G =? I = 640 S H =? S V = 340 S Á = 160 4 pont Pontozás: Minden két helyes tétel felírásáért adható, azaz a számértékkel megadott 8 db tétel felírása összesen 4 pontot ér. - A pontozásnál nem lehet figyelembe venni a kiszámítandó jövedelmi tételek felírását. - Egy számadattal megadott jövedelmi tétel csak akkor vehető figyelembe a pontozásnál, ha ez a jövedelmi tétel az ellenszámlán is helyesen szerepel. 8.2. 1) A Hazai össztermék számlán: Y = C + I + G alapján 5 040 = 3 200 + 640 + G G = 1 200 2) Az Állam számláján T H + T V = TR H + G + S Á alapján 1 100 + 560 = TR H + 1 200 + 160 TR H = 300 3) A Háztartás számláján C + S H + T H = W + TR H alapján 3 200 + S H + 560 = 3 600 + 300 S H = 140 vagy a Tőkeszámlán I = S H + S V + S Á alapján 640 = S H + 340 + 160 egyenletből is számítható. írásbeli vizsga 1021 8 / 9 2011. május 13.
9. feladat (3 + 3 + 4 + 3 = 1) 9.1. I(i = 10) = 3 000-40 10 = 2 600 C(Y) = Y S(Y) = 2 800 + 0,8Y felhasználásával Y = Y D = C(Y) + I Y = 2 800 + 0,8Y + 2 600 = 5 400 + 0,8Y Y e = 27 000 M D (i = 10;Y = 27 000) = 0,6 27 000-800 10 = 8 200 9.2. 9.3. 9.4. M S 14400 = = 3600 P 4, tehát M D > P M s, a pénzpiacon túlkereslet van. Az árupiaci egyensúly akkor teljesül, ha Y = Y D = C(Y) + I Y = 2 800 + 0,8Y + 3 000 40i, rendezve az egyenletet: Y = 29 000 200i (1) A pénzpiacon akkor van egyensúly, ha S M = D M P 3 600 = 0,6Y 800i (2) Az együttes egyensúlyt mindkét feltétel teljesülése teremti meg, tehát az (1) és (2) egyenletrendszert kell megoldani. Pl. a (2) egyenletbe behelyettesítjük az (1) egyenletből kifejezett Y értéket, és rendezzük az egyenletet. 3 600 = 0,6 (29 000 200 i) 800i = 17 400 120i 800i 13800 i = = 15 920 Y= 29 000 200 15 = 26 000 M S P = 3/4 3 600 = 2 700, ezért a pénzpiaci egyensúly: 2 700 = 0,6Y 800i i = 12 900 / 800 = 16,125 írásbeli vizsga 1021 9 / 9 2011. május 13.