ERDÉLY STATISZTIKÁJA

ERDÉLY STATISZTIKÁJA A ROMÁNIÁHOZ CSATOLT EGÉSZ VOLT MAGYAR TERÜLET LAKOSSÁGÁNAK NEMZETISÉGI, FELEKEZETI ÉS KULTURÁLIS KÖZSÉGENKÉNTI STATISZTIKÁJA AZ 1910. ÉS 1920. ÉVI HIVATALOS ADATOK ALAPJÁN FÜGGELÉK: STATISZTIKA-TÖRTÉNELMI, KULTURÁLIS, GAZDASÁGI STB. KÖZLÉSEK ÉS TÁBLÁZATOK KÖZZÉTESZI: DR. JAKABFFY ELEMÉR KIADJA A MAGYAR KISEBBSÉG NEMZETPOLITIKAI SZEMLE, LUGOS 1923 NYOMTÁK LUGOSON, HUSVÉTH ÉS HOFFER KÖNVNYOMDÁJÁBAN

ELŐSZÓ. A Romániához csatolt volt magyar területek (röviden Erdély) népességi ujabb és korábbi adatai Románia minden lakósát igen közelről érdeklik. Szolgálatot vélünk tenni tehát különösen a magyar kisebbségnek, amikor a vonatkozó lehető pontos adatokat összegyüjtve közrebocsátjuk. Az 1920. évi hivatalos adatok a C. Martinovici, kolozsvári román királyi statisztikai hivatal főnöke és N. Istrati, a statisztikai hivatal közgazdasági osztályának főnöke szerkesztésében Dicţionarul Transilvaniei, Banatului și celorlalte ţinuturi alipite cimmel megjelent müben találhatók fel. Mig a korábbi adatokat a magyar kir. statisztikai hivatal kiadványaiból gyüjtöttük össze. Miután a hivatalos jellegünek tekinthető Dicţionarul helységnévtárszerüleg csoportositott községek nemzetiségi adatait tartalmazza s igy az egész terület népesedési viszonyainak összehasonlitását és áttekintését nagyon nehézzé teszi: szinte magától merült fel annak szüksége, hogy Románia szóban levő uj területe községeinek adatait az uj járási és megyei beosztás szerint csoportositva bocsássuk a közönség rendelkezésére. Miután pedig az egyes községekre nézve is fontos, hogy a lakosság előtt ne csak a nemzetiségi, hanem a felekezeti megoszlás adatai is ismertek legyenek: munkánkat kiegészitettük az 1910. évi felekezeti adatokkal, amelyekről a Dicţionarul nem tájékoztatja az érdeklődőket. A járási beosztásnál figyelembe kivántuk venni a román kir. belügyminiszteriumnak 1921-ben megjelent Împărţirea administrativă a teritoriilor alipite cimü hivatalos kiadványát is. Ennek adatai azonban a Dicţionarul adataitól sok tekintetben annyira eltérők az orthografiát és a községek nevét, számát tekintve, hogy igen kevés hasznát vehettük. Alsó-Fehér megyében, az alvinci járásba osztja be például a belügyminiszterium Galda-de-jos-t és Galda-de-sus-t, amikor e községek már a tövisi járásba is be vannak osztva (itt is voltak és vannak jelenleg is). Hogy a nagyenyedi járásbeli Szabaderdő községről sem a belügyminiszter sem a Dicţionarul miért nem vesz tudomást, az egyelőre titok. A marosujvári járást a belügyminiszter Plasa Ocnele Mureşului-nak, a Dicţionarul Plasa Ocna Murăşului-nak irja, mig magát Marosujvár községet Uioară-nak nevezi, holott a belügyminiszter bizonyára a logika alapján Ocnele Mureşului-nak kereszteli, de Felsőujvárt már Uioară-desus irja ismét, amit a Dicţionarul már ilyen helyesirási rendszerrel ir: Uioara de-sus. Az ismét titok marad, hogy a belügyminiszter Gombostelke-Gâmbuţ községgel mit csinált, mert meg sem emliti. A két hivatalos és a közérdekből igen fontos helységnévtárban százával fordulnak elő hasonló érthetetlen, megtévesztő különbségek. De ha már a két magas állami hatóság a közigazgatási helynevek dolgában függetlenitette is egymást, legalább a román orthografia tekintetében egyetérthettek volna, amikor egyes hivatalfőnököknek is meg van adva a jog, hogy a tisztviselők helyes románultudása felett végső fokon dönthessenek. Hogy mennyire fontos a nemzetiségi megoszlás mellett az ellenőrzést megkönnyitő felekezeti adatok közlése is, ime néhány szembeötlő tévedése a hivatalos összeirásnak, avagy a Dicţionarul szerkesztőinek: A Csik vármegyei Göröcsfalván az 1910. évi 474 magyar lakosból egyetlen lélek se maradt az 1920. évi hivatalos adatok szerint, mig a román lakosság száma semmiről egyenesen 459-re emelkedett, holott a községben még 467 róm. kath. és 7 ref. hivő volt s akkor egyetlen gör. kath. vagy gör. keleti vallásu se találtatott a községben. Csaknem hasonló az eset Karcfalván

IV [Erdélyi Magyar Adatbank] is, ahol az 1910. évi 1242 magyar számát a Dicţionarul szerkesztői 1920-ban leszálitották 742-re s az egyetlen gör. katholikus vallásu lakost felszaporitották 247 románra. Az is alig hihető, hogy Zsögödön az 1910. évi 10 gör. katholikus hivő 1920-ra 308 románra szaporodott volna fel, mig az 1136 róm. kath., 5 ágh., 47 ref. hivő leapadt volna 741 lélekre. Ezekhez hasonló nemzetiségi számot felszaporitó és leszállitó tévedés sajnos feles számban fordul elő még a Dicţionarul -ban. A 1920-iki népszámlálást elrendelő egyik prefektusi végrehajtási utasitás a következő: Mi Kolozsvármegye és Kolozsvár város prefektusa, tekintettel a helybeli államtitkár ur 1920. évi 362 442. sz. alatt kelt s a lakosság statisztikája sürgős és pontos összeállitására vonatkozó rendeletére a kővetkezőket rendeljük el: 1. Kolozsvármegye törvényhatósága összes községeiben, valamint Kolozsvár városában 1920 december első napján megkezdődik a népszámlálás. 2. A statisztikai adatok összegyüjtésére szervezett helyi bizottságok tagjai eme megbizatásuk gyakorlása folyamán közhivatali szervek gyanánt müködnek, ennélfogva a velük szemben való ellenszegülés kihágást képez és a büntető-törvény 163 170. -ai értelmében fog büntetés alá esni. 3. A statisztikai adatokra vonatkozólag a helyi bizottságoktól összeállitott kimutatások: közokiratok, az azokban bejegyzett hamis adatok pedig közokirat hamisitásának minősittetik és a büntetőtörvény 391 407. -ai szerint büntettetik. 4. Aki tudva hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy a kért adatok bevallását megtagadja, az 1897. évi XXXV. tc. 13. -a szerint 1000 lejig terjedhető pénzbirsággal fog büntettetni. 5. Tudomásunkra jutott, hogy különösen a zsidók nemzetiségi kérdésében izgatás folyik, amely a multban hamisan és mesterségesen csak mint hitfelekezet vétetett figyelembe. Szemelőtt tartva azonban, hogy a békeszerződés és az államtitkár ur fennt emlitett rendelete szerint a zsidók nemzetiségi kisebbséget alkotnak, valamennyi Mózes vallásunak (orthodox, neolog stb.) zsidó nemzetiségünek kell jelentkeznie, nehogy a jelen rendelet 3. és 4. pontjaiban megirt büntetések alá essék. 6. A helyi bizottságok figyelme különösen felhivatik az 1897. évi XXXV. tc. 15. -ában foglalt rendelkezésekre, szoros alkalmazkodás végett. 7. Kötelességévé tétetik valamennyi közigazgatási és állami szervezetnek, hogy bármely tudomásukra jövő ellenszegülésről haladéktalanul tegyék meg jelentéseiket akár irásban, akár szóval. 8. A szükséges nyomtatványokat a prefektura a kijelölt határidőre ki fogja osztani. Kolozsvár, 1920 november 21. Dr. Meteş sk. prefektus. E rendelet közlése után a kolozsvári Keleti Ujság (1920 november 27) a következő jogi kérdést veti fel: Az ötödik pont irta légyen azt prefektus, vagy akárki más nem ütközik-e azokba a büntető rendelkezésekbe, amelyekre a 3. és 4. pontok hivatkoznak? Vagy nem az-e az értelme azoknak a büntető rendelkezéseknek, hogy senkire pressziót gyakorolni nem szabad, mindenki a saját lelkiismereté szerint az igazat és csak a tiszta igazat tartozik bevallani? A békeszerződés most is zsidó vallási autonomikus jogokról beszél. Még eddig olyan békeszerződést nem hoztak létre ezen a világon, amelyik megdöntötte volna azt az egyéni jogot, hogy akármelyik nemzethez való tartozás felett mindenki önmaga dönt; mindenkinek lelkiismeretbeli kérdése lévén az, hogy milyen nemzetiséghez tartozónak érzi magát. E presszió nélküli népszámlálás szerint tehát az 1867-ben izraelita vallásra áttért régi szombatos felekezet törzsökös székely hivői is a zsidó nemzetiség közé osztattak be, ha személyenként nem fizették le az ezer lej büntetést. Hogy a zsidók a multban, tehát a magyar uralom alatt, mennyire «mesterségesen» kényszerittettek a magyar nemzetiség vállalására, arra a mindenki rendelkezésére álló magyar statisztikai évkönyvek adják meg a cáfolatot, amelyek szerint Magyarországon a 911.227 izr. vallásu lakosból 700.794 vallotta magát és számittatott (76 89%) a magyarok közé, mig 196.967 (21 62%) a német, 5778 a tót, 989 a román, 2699 a rutén, 583 a horvát, 91 a szerb és 3321 izraelita az egyéb anyanyelvüek számát gyarapitotta.

V Hogy a magyar statisztika mennyire nem «korrigálta» ki a polgárok lelkiismeretbeli vallomását, talán eléggé bizonyithatja az is, hogy a román nemzetiségü polgárok között van kimutatva az 1,133.512 gör. kath. és 1,798.669 gör. keleti vallásu románon kivül még: 8442 róm. katholikus, 1409 református, 1577 ágh. ev., 559 unitárius, 989 izraelita és 3018 egyéb vallásu román anyanyelvü polgár is. Ha az 1920. évi hivatalos román statisztika legalább ilyen lelkiismeretességei számolna be a polgárok nemzetiségi megoszlásáról, akkor minden bizonnyal kevesebb kétely férne a román statisztika pontosságához. Így azonban nemcsak az összeirás, hanem a feldolgozás pontosságát kétségessé teszik a szintén gyakori alábbi esetekhez hasonló hivatalos adatok közlése: A Háromszék vármegyei Kézdi járásban a Dicţionarul szerint Karatnávolál községet az 1910. évi 1418 magyar és 2 román lakosával Torja községhez csatolták, melynek 2581 magyar és 3 román lakosa volt. Ugyan ki hiszi el, hogy 1920-ban az egyesitett kettős községnek csak 2477 magyar, 19 román és 1 izr. lakosa lett volna? Hogy az összeirási lapok gondos számbavétele iránt táplált gyanunk nem lehet alaptalan, erre nézve is kiemelünk egy érdekes esetet. Az Alsó-Fehér megyei Borbánd községben az 1910. évi magyar hivatalos statisztika 427 róm. kath., 18 ref., 1 unit., 4 izr., 777 gör. kath. és 27 gör. keleti hivőt, továbbá 94 magyar, 1156 román és 5 német anyanyelvü lakost tüntet fel. Ezzel szemben a Dicţionarul az 1920. évi hivatalos adatok alapján 434 magyart, 779 románt, 2 németet és 5 zsidót mutat ki. A magyaroknak egy községben való ilyen nagymérvü közel ötszörös megszaporodása és a román lakosságnak 377 lélekkel való megapadása okvetlenül fel kellett volna tünnie a román statisztikai hivatalban s amint a városokban tették, Borbándon is el kellett volna rendelni az ellenőrző és korrigáló összeirást. Mert az mégis csak feltünő jelenség, hogy egy község lakossága, amelyik a magyar uralom alatt következetesen románnak vallotta magát, a román uralom alatt pláné 1920-ban! tüntetően magyarrá változzék. E feltűnő jelenség okai után kutatva, sikerült megállapitanunk, hogy jelen esetben szó sincs a román lakosság tüntető elmagyarosodásáról, de még kevésbé a hivatalos román statisztika kiméletlen és tárgyilagos igazság megállapitásáról, hanem legfeljebb csak a szempontok szerinti hivatalos statisztika-készités tökéletlenségéről. Borbánd község esetére a Şematismul veneratului cler. al Archidiecesei Metropolitane grecocatolice române de Alba-Iulia şi Făgăraş pre anul Domnului 1900, Blaş cimü mü 137-ik oldala derit világosságot. Itt a következők olvashatók: «Barabanţ (Borbánd) gör. kath. 597, róm. kath. 314, ref. 2, izr. 6. Klein püspök idejében kelt összeirás szerint Borbándnak már temploma és parochiája volt. A hivek száma 210 volt. Megjegyzendő, hogy a magyar katholikusok, akik még III. Endre király idejében ezen parochiához tartoztak, a reformáció idejében áttértek a református egyházba. Azonban, amikor a románok áttértek az Unióra, III. Károly király azt kivánta, hogy a borbándi reformátusok is térjenek vissza a katholikus egyházba. A magyarok azonban egy 1731 április 13-án kelt és a gyulafehérvári latin püspökhöz intézett iratukban kijelentették, hogy csak abban az esetben térnek vissza, ha a nekik adandó pap jól fog tudni románul, ha a szent lithurgiát és predikációt is románul fogja tartani, különben a Rómával egyesült egyházba térnek mivel ők már nem tudnak magyarul. Kérésüket teljesitették és máig is a predikációt románul tartják nekik». Ime egy kis részlet Erdély magyarságának multjából! Az emlitett Şematismul -ban még több hasonló «erőszakos» magyarositási eset is kiderül. Ime még egy pár. A 283. oldalon: Derge (Magyar Derzse) gör. kat. 609, ref. 80, unit. 1, izr. 18. Ezen egyház hiveinek egyrésze magyar származásu. Őseik róm. kath. magyarok voltak. A reformáció alatt megsemmisitették a templomot, hogy kényszeritsék a helvét vallásra. Ők azonban még sem lettek reformátusok, hanem szivesebben egyesültek a gör. kath. egyházzal és lassan elrománosodtak. [Erdélyi Magyar Adatbank]

VI [Erdélyi Magyar Adatbank] A 287. lapon: Sân-Mihaiul-Desert (Pusztaszentmihály), gör. kath. 1133, róm. kath. 2, gör. kel. 5, ref. 26, izr. 20. Ez az egyház 1736-ban alakult, azaz a Klein püspök összeirása után. Valamikor teljesen magyar község volt. Román nagyon kevés lehetett, vagy éppen semmi. Ez lehet az oka, hogy nem került bele a Klein-féle összeirásba. Hogy magyarok voltak, az is bizonyitja, hogy a dülők, sőt az utcák nevei is tisztán magyarok. Ma is igy használják: Magyar utca, Kis utca, Kisgána, Kosárvölgy stb. Az egyház alapitásától 1736-tól 1772-ig görög keleti volt. * Az 1910. évi magyar statisztika kizárólag az illető egyén szabad elhatározásából származó nyilatkozatát vette irányadónak az anyanyelv megállapitásánál. Annak eldöntése, hogy ki melyik nemzetiséghez, egyházhoz számitja magát, melyik anyanyelvet tekinti a sajátjának: az az egyén legszentebb sajátos joga, abba sem az államhatalom, sem a hatóságok bele nem szólhatnak. Ezen egyéni jog értelmezése is, hogy mennyire megváltozott, mióta a nemzeti kisebbségi jogok nemzetközileg kodiftkáltattak, arra a Dicţionarul hivatalos adatai sok furcsa példát szolgáltatnak, amikor a görög katholikus, görög keleti és izraelita hivők anyanyelvét nemzetiségét az érdekelt egyének akaratától függetlenül a hatóság állapitja meg hatalmi szóval. A Dicţionarul hivatalos népszámlálási adatai tehát Borbándon 340 olyan románt osztanak be a magyar kisebbség közé, akiknek elődei bár magyarok voltak már 1731 óta román anyanyelvüek. Azonban a Dicţionarul szerkesztői ezen szempont keresztülvitelében sem következetesek, mert amig a Krassó-Szörény megyei Bulcs községben a magyar statisztika a 449 lakosból 440 r. kath. hivőből 29 magyar és 414 román anyanyelvüt tüntet fel, eddig az 1920-iki román hivatalos statisztika nem követve többé a Borbándnál alkalmazott korrigáló elvet a 463 r. kath. lakosból 460 románt és 3 németet tüntet fel. Miféle következetesség ez? Avagy a hivatalos népszámlálási adatok összeszerkesztésénél nem tudta a balkéz, hogy mit cselekszik a jobb? Az elmondottak után a Dicţionarul hivatalos adatainak pontosságát és megbizhatóságát nem igen befolyásolhatja az a csekélység, hogy 1920-ban pontosan ugyanannyi lakóházat tüntet fel, mint amennyit a magyar statisztika feltüntetett, pedig valami csekély eltérésnek lennie kellett volna, hiszen az 1920. évi népszámlálás szigoruan lakások szerinti összeirást rendelt el s ezen felül a háboru előtti négy év alatt köztudomásulag épitkezés folyt országszerte. Ha itt a hivatalos statisztika nem tévedne ismét, ugyan bizony hogyan tudna a Dicţionarul Kolozsváron az 1910. évi 60.808 lakossal szemben 83.542 lakost; tehát több mint huszonháromezer lelket, avagy Szatmáron az 1910. évi 34.892 lakossal szemben 58.251 lakost, azaz ismét több mint huszonháromezer lélekkel többet (mintha ez a 23.000 többlet valami titokzatos index szám volna) elhelyezni? A 362 442/920 belügyi államtitkársági rendelet határozottan elrendelte, hogy a katonák származási (születési) községük kimutatásába veendők fel és Kolozsváron mégis mi történt? Amikor az első összeirás alkalmával csak 67.494 lakos jött ki, pótösszeirást rendeltek el s igy sikerült a lakosság számát a 8132 kimutatott katonával együtt 83.542 lélekre felcsigázni ilyen beosztással (mint akkor a helyi lapokban siettek is közzétenni az uj, kedvezőbb eredményt) 41.583 magyar, 28.274 román, 10.633 zsidó, 2073 német és sváb, 979 egyéb. Miután a Dicţionarul a belügyi államtitkárság rendelete ellenére is Kolozsvár lakosságához számitotta a 8132 katonát (ugyanezt tette Nagyváradon is, mint 1921 november hó 7-én közli a Nagyváradi Napló ) s miután ezek illetőségi helyükön is összeirattak; a román városi lakosság 1000%-os (Szatmár), 300%-os (Kolozsvár), 200%-os (Temesvár) stb., amerikai méreteket is meghaladó szaporodásához legalább is kétség fér. Ezt a tévedést ugyan némileg helyreigazitja a belügyminiszternek 4986/921. számu rendelete alapján végrehajtott ujabb összeirás, amikor pl. Nagyváradon már nem 68 ezer, hanem csak 65 ezer lakost irtak össze. Ez a véletlenül nyilvánosságra került ( Nagyváradi Napló 1921 november hó 7. száma) helyesbitett adat azonban sajnos nem került bele az 1921 végén megjelent Dicționarul -ba. Talán még sem volna szabad a tudományos értékünek tartott hivatalos eredményeknek kijelentett és az igazságot szolgálni hivatott számokkal ilyen könynyelmü játékot üzni.

VII Mint jellemző érdekességet emlitjük meg Temesvár esetét is. Itt a statisztika hamisitó magyar uralom statisztikája 72.555 lakost mutat ki, akik között 28.552 magyar (39 4%), 7566 román (10 4%), 31.644 német (43 6%), 3482 szerb (4 8%), 148 horvát, 341 tót, 4 rutén és 818 egyéb nemzetiségüt sorol fel. Amikor a szerbek tartották megszállva a várost, 1919 januáriusban, Gambetta francia tábornok ellenőrzése mellett népszámlálást tartottak ilyen eredménynyel: a talált 71.810 lakosból magyarnak vallotta magát 41.970 (56 8%), németnek 20.342 (27 5%), románnak 6053 (8 2%), szerbnek 2717 (3 7%) és egyébnek 719 (0 9%). Ez az eredmény aligha igazolja a magyar statisztika unos-untalan hangoztatott hamisitó célzatát. Hogy aztán 1920-ban a román hivatalos statisztika már 82.689 lakost s ezek között 26.185 magyart (31 6%), 15.892 románt (19 2%), 29.183 németet, 8296 zsidót és 3128 egyéb nemzetiségü lakost mutat ki: aligha sikerül ezzel a legujabb statisztika pártatlansága iránt bizalmat ébreszteni. Ezen példák után megjegyezzük, hogy a szövegben minden egyes községnél, ahol valami rendkivüliséget találtunk és ügybuzgó munkatársaink ennek, a helyi viszonyok ismeretével kellő felvilágositását adták, ezeket a táblázatok alatt jegyzetek alakjában mutatjuk be. * Amikor a Dicţionarul nyilvános használatra került és azt áttanulmányozhattuk, annak hiányaira, hibáira, sőt célzatos ferditéseire a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1922 nov. 15-iki számában mutattunk reá. Ezt a cikkünket a kővetkező sorokkal fejeztük be: Ezek után még csak egy megjegyzésünk van. Iorga Miklós, a nagyhirü román történetiró a koronázás után irt cikkében azt állitja, hiábavaló minden tagadás, Jósika Samu báró is román családból származik. Ha a legközelebbi népszámláláskor C. Martinovici ur a maga Dicționarul -ában ez alapon a róm. kath. Státus és a Magyar Szövetség elnökét is majd a románok közé sorozza és az ő kitünő tollgépfegyverével ujra négyszázezret kaszabol le közülünk, mi azért itt maradunk, tényleg itt leszünk, református, unitárius, evangelikus, róm. katholikus, görög katholikus, görög keleti és zsidó vallásu magyarok egyaránt, itt maradunk mindaddig, mig bennünk nemzeti öntudat él, amelyet csak fokozni tudnak a Martinovici-k és társaik meddő próbálkozásai. Sorainkra C. Martinovici és N. Istrati urak a Dicţionarul szerkesztői részéről választ kaptunk a Patria 1922 dec. 9-én megjelent 266-ik számában, amire mi a Magyar Kisebbség 1923 jan. 1-ei és az Ellenzék január 6-iki számában adtunk feleletet. De nem csak ők, hanem Dr. E. A. Dandea ur is jónak látta azért a merészségünkért bennünket megleckéztetni, hogy mi a magyar statisztikai hivatal munkájának eredményét tudományosabb értékünek tartjuk, mint a Dicționarul -ét. Amire a Magyar Kisebbség 1923 febr. 1-ei számában ugyancsak megfeleltünk. Mindazokat, amiket ezen cikkeinkben felsoroltunk, itt meg nem ismételjük, hiszen a Magyar Kisebbség füzetei mindazok rendelkezésére állanak, akik politikai kérdésekkel komolyan foglalkoznak. Hogy mégis felemlitjük azt, hogy cikkeinkre román kiválóságok részéről választ kaptunk, annak oka, hogy reámutassunk arra, hogy az az érdes hang, amelyet velünk szemben használni jónak láttak, bennünket további komoly munkánkban el nem kedvetlenitett, aminek kiáltó bizonyitéka ez a kötet, amelyet az összegyüjtött munkatársak egész nagy csoportja segitségével létrehozni sikerült. Erős a meggyőződésünk, hogyha a román tudósok és közéleti férfiak nem mindig abból indulnának ki, hogy minden magyar megmozdulás csak irredenta okából történik, hanem belátnák azt, hogy a magyar értelmiség munkaakarásával és munkabirásával karöltötten a román állam érdekében alkotni többet lehet, akkor nem volna szükség arra, hogy a Dicţionarul vagy más ilyen tudományos munkák igen nagy hiányaira, hézagaira és szándékos ferditéseire a nyilvánosság előtt rántsuk le a leplet, hanem akkor egyesült erővel többet és jobbat alkothatnánk az emberi haladás érdekében. [Erdélyi Magyar Adatbank]

1 Erdély népességi statisztikájának története Verancsics a XVI. században azt irja, hogy Erdélyben már annyi a valach (román), mint a három nemes nemzet (magyar, székely és szász) egyenként. Tehát az erdélyi fejedelemség idején, a XVI. században a románság csak egynegyed részét tehette Erdély lakosságának (Balogh Pál: Népfajok Magyarországon, 1902., 75. oldal). Mintegy száz évvel később Vasilie Lupu, moldvai vajda azt jelentette a tőrök szultánnak, hogy az erdélyi népesség (a Partium beszámitásával) több mint egyharmadáig román (Balogh Pál idézett müve, 75. old.) A jezsuiták a XVII. század végén, a vallásunió idején, az erdélyi románok számát 200.000 re becsülték. Erdély lakossága ez időtájt az adózók összeirása alapján mintegy félmillióra tehető (Jancsó B.: A román nemzetiségi törekvések történeté). Acsády Ignác, az 1721-iki adóösszeirás alapján, az adózók nevének figyelembevételével, Erdélyben a magyarság arányát 36%-ra, a németekét 15 6%-ra, a románokét pedig 48%-ra teszi. (Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlemények XII. kötet. Uj folyam). Klein Inocent gör. kath. román püspök által 1733-ban foganatositott községenkénti (még az egy román családot tartalmazó községek is fel vannak sorolva!) egyházi összeirás adatai szerint (Togan Miklós: Romanii din Transilvania la 1733. Sibiu 1898) a régi Erdélyben (Közép-Szolnok, Kraszna és Kővár vidékét is ideszámitva) a román családok száma 85.550-re rugott. Ebből hiányoznak a barcasági románok, de viszont benne foglaltatnak Szilágy- és Szatmármegyék községei is. Ezek szerint, ha a legutóbbi Erdély területén élt románságot kereken 80 ezer családra tesszük és egy családra átlag öt tagot számitunk: 400.000 lélekre tehetjük a románságot. Benkő József Transylvania cimü müvében 1768-ban közli (I. kötet, 472. oldal), hogy egyházi összeirások alapján a régi Erdély területén 1761- ben volt gör. kath. és keleti, tehát főleg román 547.000; róm. katholikus, református és unitárius, tehát főleg magyar 262.000; lutheránus, tehát főleg szász 130.000 lélek. Csupán a mai Erdély területére véve, a XVIII. század közepén tehát a románság számát kereken félmillióra tehetjük. (Bunea: Statistica Românilor din Transylvania în anul 1750. Sibiu, 1901.) A II. József által 1784 87-ben végrehajtott népszámlálás Erdély területén 1.411.000 lelket talált. Ez a számlálás a románság számát 800.000 főre teszi. Ebből kitetszőleg az erdélyi románság nem egészen száz év alatt csaknem megnégyszereződött. Ennek a példátlan gyarapodásnak oka az a nagyarányu román bevándorlás, amely a XVIII. század folyamán, a fanarióták zsarnoki uralma alatt szenvedő román fejedelemségekből Erdély és a Bánság felé megindult és a XIX. század elejéig tartott. (Jancsó B.: Román nemzeti törekvések, I. kötet, 760 770. oldal.) Lenk: Siebenbürgens Geographisches Lexikon, mely 1839-ben jelent meg és betüsorban Erdély valamennyi községének leirását adja, közli, hogy Erdély kétmilliónyi lakosságából: magyar és székely 517.000 (25 9%), német 237.000 (11 8%), román 1,169.000 (58 5%), cigány 60.000 (3 0%) és egyéb 17.000 (0 8 % ); felekezetek szerint: róm. kath. 190.000, református 262.000, lutheránus 238.000, unitárius 76.000, gör. kath. 552.000 és gör. keleti 677.000 lélek. Fényes Eleknek 1842-ben megjelent Magyarország statisztikája cimü munkájában egyházi összeirások alapján Erdély népességi viszonyait igy tünteti fel: felekezetek szerint: róm. kath. 207.476, református 229.968, unitárius 47.271, lutheránus 210.334, gör. kath. 459.488, gör. keleti 537.269, zsidó 2.403; nemzetiség szerint: magyar 474.451 (28%), német 222.159 (13 1%), román 990.998 (58 5%), zsidó 2.403, örmény 3.798, görög 400, együtt: 1,694.204 lélek. Az 1850-iki. osztrák népszámlálás szerint Erdély lakossága (a Hunyad-megyei kőrösbányai és brádi járás nincs ideszámitva): magyar 585.300 (28 27%), német 219 400 (10 6%), román 1,202.000 (58%), egyéb 67.000 (3 2%), együtt: 2,073.700 lélek. Az 1880-iki népszámlálás szerint Erdély, azaz a Királyhágóntuli rész lakossága: magyar 630.477 (30 3%), német 211.748 (10 2%), román 1,184.883

2 (56 8%), egyéb 56.940 (2 7%); vallás szerint: róm. kath. 263.816 (12 7%), ref. 296.395 (14 2%), luth. 199.551 (9 6%), unitárius 55.068 (2 6%), gör. kath. 575.866 (27 6%), gör. keleti 662.936 (31 8%). izraelita 29.993 (1 5%), együtt 2,084.048 lélek. Az 1900-iki népszámlálás szerint: magyar 814.994 (32 4%), német 233.019 (9 4%), román 1,397.282 (56 4%), egyéb 31.703 (1 3%); vallás szerint: róm. kath. 331.199 (13 4%), ref. 364.704 (14 7%), luth. 222.346 (90%), unit. 64.494 (2 6%), gör. kath. 691.896 (27 9%), gör. keleti 748.928 (30 2%), izr. 53.065 (2 2%), egyéb 366, együtt: 2,476.998 lélek. Az 1910-iki népszámlálás szerint: magyar: 918.217 (34 3%) német 234.085 (8 7%), román 1,472.021 (55%), egyéb 54.044 (2%); vallás szerint: róm. kath. 375.325 (14%), ref. 399.312 (14 9%), luth. 229.028 (8 6%), unit. 67.749 (2 5%), gör. kath. 749.404 (28%), gör. kel. 792.864 (29 6%), izr. 64.674 (2 4%), egyéb 611, együtt: 2,678.367 lélek. A románok száma 1900-ban Erdélyben a magyar hivatalos statisztika és a román egyházi sematizmusok szerint. Nicolae Mazere, jassi professzor 1909-ben adta ki Jassiban Harta Etnografica a Transilvaniei cimü munkáját, községenként tüntetve fel szövegben és térképen az adatokat. E munkálat a legékesebb cáfolata annak az általánosan hangoztatott vádnak, hogy a magyar statisztika tudatosan hamisitotta meg a románok számát. Mazere professzor 1900. évi adatait összehasonlitva az ugyancsak 1900. évi magyar hivatalos statisztika adataival, kiderül, hogy a román egyházi schematizmusok mindössze 21.022-vel mutatnak ki több románt, ezt is csak ugy érik el, hogy a Székelyföldön lakó s legnagyobbrészt csak magyarul tudó görög katholikusokat és görög keletieket is kivétel nélkül a románokhoz számitják. A városokban határozottan, a községekben pedig majdnem felében a magyar hivatalos statisztika több románt mutat ki, mint a román egyházi schematizmusok. Ime a végeredményeket összehasonlitó táblázat: A románok száma 1900-ban: a magyar román Különstatisztika alapján bözet 1. Alsó-Fehér várm.-ben összesen 166.099 161.962 4.137 Abrudbányán 1.921 1.739 182 Gyulafehérváron 4.833 3.068 1.765 Nagyenyeden 1.666 1.207 459 Vizaknán 2.642 2.850 + 208 2. Beszterce-Naszód vm. összesen 82.256 76.551 5.705 Besztercén 3.753 2.065 1.688 3. Brassó vármegyében összesen 33.886 35.155 1.269 Brassóban 11.248 9.942 1.306 4. Csik vármegyében összesen 15.936 20.974 5.036 A románok száma 1900-ban: a magyar román Különstatisztika alapján bözet Csikszeredában 52 230 + 178 5. Fogaras vármegyében összesen 83.445 88.307 + 4.862 6. Háromszék várm.-ben összesen 19.439 27 718 + 8.279 7. Hunyad vármegyében összesen 257.013 249.971 7.042 Déván 2.509 1.808 701 Hátszegen 1.337 1.518 + 181 Szászvároson 3.619 2.813 806 Vajdahunyadon 1.987 1.364 623 8. Kis-Kükülő várm.-ben összesen 55.276 57.794 + 2.520 Erzsébetvároson 765 1.010 + 245 9. Kolozs vármegyében összesen 140.229 138.734 1.495 Kolozs rt. városban 1.614 1.672 + 58 10. Kolozsvár tjv.-ban összesen 6.039 5.869 170 11. Maros-Torda vm.-ben összesen 65.538 68.707 + 3.169 Szászrégenben 1.009 694 315 12. Maros-Vásárhely tjv.-ban össz. 1.864 670 1.194 13. Nagy-Küküllő vm.-ben összesen 61.779 66.962 + 5.183 Medgyesen 2.309 2.455 + 146 Segesváron 2.800 3.312 + 512 14. Szeben vármegyében összesen 108.413 112.406 + 3.992 Nagyszebenben 7.106 3 980 3.126 Szászsebesen 4.857 4.703 154 15. Szolnok-Doboka vm.-ben össz. 180.309 181.096 + 787 Désen 2.323 2.341 + 18 Szamosujváron 1.861 1.905 + 44 16. Torda-Aranyos várm.-ben össz. 116.833 119.549 + 2.716 Tordán 2.768 2.200 588 17. Udvarhely várm.-ben összesen 2.928 5.877 + 2.949 Székelyudvarhelyen 88 82 6 Összefoglalva: Városokban 71.057 59.973 11.084 Járásokban 1,326.225 1,358.331 +32.106 Székelyföldön 105.705 123.946 +18.241 Egyéb Erdélyben 1,291.577 1,294.358 +2.781

3 Az 1919. évi béketárgyalások számára készült román memorandum statisztikája. E statisztika a Bánság kivételével felöleli Magyarországnak azt a részét, melyet Romániához csatolni kivántak. Anyaga nyomról-nyomra követi az 1910. évi magyar hivatalos statisztikát, helyesbitve a nemzetiségi adatokat. A vármegyei végösszegek teljesen azonosak az 1910. évi magyar adatokkal egyes jelentéktelen és indokolatlan változtatásoktól eltekintve. Igy például Csikmegye 145.720 összes népességét leszállitja 141.730-ra, még pedig ugy, hogy a Felcsiki járás 33.936 lakosságát 10-el megnöveli 33.946-ra, mig a Gyergyótölgyesi járás 15.620 lakosságát pontosan 4.000-el leapasztja 11.620-ra. Szolnok-Doboka vármegyében 251.936 helyett négy lélekkel többre teszi a lakosság összes számát, mig Torda-Aranyos megyében egy lélekkel (Topánfalvijárásban) apasztja. Békésmegye 131.814 lakossága leapasztatott 126.114-re, még pedig a Békéscsabaijárásban pontosan öt ezerrel (41.930-ra) és a Gyulai-járásban pontosan 700 lélekkel (14.090-re) stb. Ilyen átszámitások alapján állott elő a béketárgyalási román hivatalos statisztika ilyen végeredményekkel: Erdély az 1910. évi magyar statisztika szerint: Összlakosság magyar % német % román % egyéb % 2,678.367 918.217 34 3 234.085 8 7 1,472.021 55 0 54.44 2 0 Erdély a román memo- 2,674.380 783.812 29 3 231.230 8 6 1,542.475 57 7 116.863 4 4 randum szerint: Különbség: ( )3.987, ( )134.405 ( )2.855 (+) 70.454 (+) 62.819 A többi átcsatolni kért rész az 1910. évi magyar stat. szerint: 2,175.930 1,093 873 50 2 88.298 4 1 874.457 40 2 119.302 5 5 A többi átcsatolni kért rész a 2,170.249 881.174 40 6 63 903 2 9 976.740 45 0 248 482 11 5 román memorandum szerint: Különbség: ( )5.681 ( )212.699 ( ) 24.395 (+) 102.283 (+) 128.980 Hogy a magyarság számának 347.104 lélekkel való apasztása miként történt, arra nézve némi felvilágositást nyujthatnak már az alábbiak is, amikor a memorandum nemzetiségi adatait összevetjük az 1910. évi vallási statisztikával. Alsó-Fehér megye román lakosságát a memorandum ugy állapitotta meg, hogy a görög katholikusokat (85.276) és görög keletieket (89.724) egyszerüen összeadta s még hozzá adott 52 lelket s igy keletkezett a megye 175.052 román lakósa. A németek számát ugyanannyinak (7.269) vette, mint az 1910. évi magyar népszámlálási kimutatás, holott ezek között 423 német anyanyelvü izraelita is szerepel. A magyarok (39.107) számából egyszerűen levonták az összes izraelitákat (3.845) és még 3.569 lelket s igy magyarnak csak 31.693 lélek maradt, holott a római katholikusok (11.194), a reformátusok (23.009) és unitáriusok (1.269) együttvéve 35.472 lelket tesznek ki s ezek közül a római katoliku- soknak csak 13%-a, a reformátusoknak 0 5 % -a nem vallotta magát magyarnak s igy ha az átszámitóknak elég idejük lett volna a pontos átszámitásokhoz, a három keresztény felekezet köréből is 33.901 lelket kellett volna magyar lakosságnak feltüntetni. Beszterce-Naszód megye 10.737 lelket számláló magyarságát a memorandum statisztikusai leszállitották 4.209 lélekre, holott az 5.083 róm. kath. hivőnek 63 5 %-a (3.226), a 3.781 református hivőnek 95 2 %-a (3.623) magyar s hozzászámitva még a 200 unitárius hivőt, csak e három felekezet hivei között 7.049 magyart találhattak volna, ha már a 7254 izraelitából magát magyarnak valló 36 6%-ot (2.654 lelket) ki is szakitották volna a magyarság testéből. Az ilyen számitásokkal összeállitott statisztika bizonyos célzatok szolgálatában beválhat, de az igazság keresésénél utmutatásul nem szolgálhat.

A csatolt volt magyar részek lakosságának 1910, 1915, 1919. és 1920. évi összehasonlitó nemzetiségi statisztikája. a) az 1910-ik évi magyar népszámlálás adatai szerint (az összes lakosságnál felsorolva az 1915. évi adatok is, a természetes szaporodás alapján kiszámitva); b) az 1919-ik évi agrár-reformmal kapcsolatos összeirás szerint, a Buletinul Statistic al României, Seria IV, Volumul XVI 1921, No. 6 7, 156. lap alapján, közreadva a Direcţiunea Generală a Statisticei által, Bucureşti 1921; c) a C. Martinovici, şeful statisticei regionale şi N. Istrati: Dicţionarul Transilvaniei etc. (az 1920. évi népszámlálási adatok) alapján. Vármegyék 1910 Megyénkénti összes lakosság 1915 végén a természetes szaporodás alapján A l a k o s s á g s z á m a n e m z e t i s é g s z e r i n t románok németek magyarok zsidók* más 1919 1920 1910 1919 1920 1910 1919 1920 1910 1919 1920 1919 1920 1910 1919 1920 1. Alsó-Fehér 221618 232579 229897 214962 171483 187339 173106 7269 7746 7143 39107 29561 29847 3727 3562 3541 1524 1304 2. Beszterce-Naszód 127843 131839 126116 120479 87564 88478 85744 25609 22338 20506 10737 6017 4945 6422 6856 3666 2861 3119 3. Brassó 101199 105564 103995 101953 35091 35170 36138 29542 31498 30281 35372 34433 33584 2038 1560 951 856 390 4. Csik 145720 154260 151635 140199 18032 24453 28382 1080 118 285 125888 124862 108978 1622 1861 431 580 693 5. Fogaras 95174 98587 95669 93916 84436 88380 86355 3236 2572 2835 6466 3825 3975 686 560 953 206 191 6. Háromszék 148080 154331 150097 144905 22963 27658 28965 617 813 429 123518 120674 114168 633 848 607 317 495 7. Hunyad 340135 348338 333052 320428 271675 282468 262569 8101 5316 8521 52720 36881 39978 4655 4656 5674 3732 4704 8. Kis-Küküllő 116091 120546 106122 113566 55585 55010 57801 20272 30155 20372 34902 26998 31392 1015 1785 5294 2944 2216 9. Kolozs 280547 300035 298519 307052 161279 180894 191818 8386 6959 7745 111439 95241 89987 13181 14409 5302 2244 3093 10. Maros-Torda 219589 227919 216816 219051 71909 78045 87547 8312 6698 6329 134166 124071 115843 6225 7551 4891 1777 2681 11. Nagy-Küküllő 148826 154195 148353 148864 60381 64835 67612 62224 63921 63819 18474 15880 16187 957 966 7617 2760 2801 12. Szeben 176921 183972 171405 175515 113672 112187 112720 49757 48915 51856 10159 6734 5758 1372 1460 2795 2257 3721 13. Szolnok-Doboka 248076 260849 250886 237831 189443 196364 183865 6902 2058 1781 52803 38803 37438 11583 12506 3198 2078 2241 14. Torda-Aranyos 174375 183952 177706 175612 125668 132676 129611 576 153 208 44630 41609 41517 2778 2569 3418 990 1707 15. Udvarhely 124173 128382 125555 119385 2840 3959 4677 2202 3290 1957 118458 126743 111345 831 1025 599 732 383 16. Arad 419120 413404 397969 247635 254876 245113 31995 32367 31524 121419 102247 98208 8866 7822 18071 15051 15302 17. Bihar 488465 495990 489680 256052 276119 275831 3458 3237 1984 217275 181549 172855 25921 29028 11680 9164 9982 18. Krassó-Szörény 467031 470801 463362 424264 337777 346115 316315 55926 58939 52576 33472 21843 18948 3933 3765 20143 32532 32660 19. Máramaros 145481 171769 152695 73455 80981 82778 26668 5544 3066 28181 18100 13956 39420 36535 17177 27724 16360 20. Szatmár-Ugocsa 308365 241134 295187 299791 128401 155423 162067 7251 12159 36250 170500 95839 76893 18413 22365 2212 13353 2216 21. Szilágy 230140 235716 226378 136087 145236 139522 816 842 831 87312 76551 70744 8951 9356 2135 4136 5925 22. Temes-Corontál 505055 447031 488729 172749 158285 172277 193703 178156 184129 84112 59728 69207 8214 10295 54491 42648 47821 5232024 5208282 5063224 2824177 2974951 2930813 553902 523794 534427 1661110 1388189 1305753 171443 181340 173847 170466 157484 * a csatolt területen 182294 izraelita lakos élt.

5 A városi és falusi népesség megoszlása anyanyelv szerint. V á r o s i n é p e s s é g F a l u s i n é p e s s é g Törvényhatóság összes száma magyar német e b b ő l % - b a n tót román ruthén horvát szerb egyéb összes száma magyar német e b b ő l % - b a n tót román ruthén horvát szerb egyéb 1. Alsó-Fehér 27.265 51 8 3 9 0 1 42 1 0 1 2 0 194.353 12 8 3 2 0 1 82 3 1 6 2. Beszterce-Naszód 13.236 21 3 44 2 0 1 33 8 0 6 114.607 6 9 17 3 72 5 0 2 3 1 3. Brassó 41.056 43 5 26 4 0 4 28 7 1 0 60.143 29 2 311 38 8 0 9 4. Csik 12.606 96 3 1 3 0 2 1 6 0 4 0 2 133.114 85 4 0 7 0 1 13 4 0 1 0 3 5. Fogaras 6.579 51 1 15 2 0 1 33 1 0 5 88.595 3 5 2 5 0 1 92 8 1 1 6. Háromszék 14.744 97 2 1 3 0 2 1 1 0 1 0 1 133.336 81 9 0 3 0 1 17 2 0 1 0 4 7. Hunyad 23.970 49 5 7 9 0 4 39 8 0 2 2 2 316.165 12 9 2 0 0 3 82 9 0 2 0 1 1 6 8. Kis-Küküllö 8.825 66 1 69 0 1 21 5 5 4 107.266 27 1 18 3 50 1 4 5 9. Kolozs vm. és Kolozsvár tjv. 64.946 81 6 2 6 0 1 14 4 0 1 0 1 1 1 221.741 26 4 3 0 68 5 2 1 10. M.-Torda és M.-Vásárh. 32.827 78 4 11 0 0 1 9 2 0 1 1 2 186.762 58 1 2 5 36 9 0 1 2 4 11. Nagy-Küküllő 20.213 21 8 46 3 0 2 28 5 3 2 128.613 10 9 41 1 42 5 0 1 5 4 12. Szeben 41.993 19 4 45 6 0 2 32 9 0 1 0 2 1 6 134.928 1 5 22 7 74 1 0 1 1 6 13. Szolnok-Doboka 18.309 68 9 3 5 0 1 26 2 0 2 1 1 233.627 16 9 2 7 79 0 0 1 1 3 14. Torda-Aranyos 13.455 71 9 0 7 0 1 25 2 0 1 2 0 160.920 21 7 0 3 76 0 2 0 15. Udvarhely 10.244 96 5 2 1 0 1 1 1 0 2 113.929 95 3 1 8 2 4 0 5 Erdélyben 350.268 58 7 16 1 0 2 23 4 0 1 1 5 2,328.099 30 6 7 6 0 1 59 7 0 1 1 9 16. Arad vm. és Arad tjv. 63.166 73 0 6 9 0 4 16 3 2 9 0 5 351.222 22 2 9 8 1 5 65 3 0 2 0 1 0 9 17. Bihar vm. és N.- Várad 64.169 91 1 2 2 0 4 5 6 0 1 0 1 0 5 582.132 52 8 0 4 1 4 44 9 0 5 18. Krassó-Szörény 27.817 29 8 30 8 0 6 36 4 0 1 11 1 2 438.330 5 8 10 8 0 6 74 4 0 5 0 1 3 3 4 5 19. Máramaros 21.370 82 1 5 9 9 4 2 5 0 1 336.335 10 5 17 3 0 2 24 5 47 3 0 2 20. Szatmár és Szatmár-N. 68.269 92 3 1 3 0 2 6 0 0 1 0 2 328.363 62 6 1 8 0 1 35 2 0 3 21. Szilágy 14.947 90 5 0 2 0 2 8 6 0 5 215.193 34 3 0 4 1 7 62 6 1 0 22. Temes és Temesvár-Versec 111.449 30 2 46 0 0 5 9 2 0 2 12 6 1 3 389.386 11 9 29 4 0 7 40 8 14 3 2 9 Erdély lakosságából magyar anyanyelvü 918.217, ebből románul tud 207.560 = 22 6%, németül tud 76.829 = 8 4 % román 1,472.021, magyarul 172.975 =11 8 %, 20.562 = 1 4% német 234.058, 79 704 = 34 0%, románul 137.300 = 58 7%

6 TÖRVÉNYHATÓSÁG A lakosság nyelvismerete. A magyar anyanyelvű lakosságból csak magyarul tudott összesen r. kath. ref. luth. unit. izr. g. kath. g. kel. németek Csak anyanyelvén beszélt románok Magyar anyanyelvüek közül beszélt németül románul Német anyanyelvüek közül beszélt magyarul románul Román anyanyelvüek közül beszélt közül 1. Alsó-Fehér 40 5 36 6 45 8 23 6 36 2 25 0 27 5 23 5 19 4 91 1 14 9 55 2 21 2 75 5 8 7 1 0 2. Beszterce-Naszód 25 2 23 9 28 2 44 1 16 4 27 4 30 2 28 5 92 0 34 7 66 1 24 2 66 0 6 6 2 8 3. Brassó 62 5 62 5 68 3 61 5 78 0 25 6 66 6 61 7 25 1 72 3 16 1 30 4 62 6 55 4 26 1 6 7 4. Csik 93 7 95 3 78 2 38 2 83 1 23 6 60 6 2 3 4 9 68 7 38 0 39 3 0 4 5. Fogaras 43 5 46 0 47 0 33 8 67 7 15 1 23 0 43 5 17 2 93 6 28 3 50 0 56 7 73 0 5 9 1 3 6. Háromszék 92 8 92 8 93 8 48 1 95 3 47 4 84 1 86 0 20 4 53 0 2 6 6 0 68 9 31 4 44 3 0 4 7. Hunyad 48 4 51 6 52 2 42 5 65 3 26 7 34 6 22 9 22 3 92 4 22 4 44 8 58 6 56 8 7 2 0 9 8. Kis-Küküllő 59 3 57 1 63 1 33 5 59 0 32 7 39 1 35 0 42 6 81 6 6 6 36 6 21 6 49 8 18 0 1 0 9. Kolozs 54:9 53 6 58 9 38 6 44 7 31 0 35 2 26 7 43 6 86 5 6 6 42 4 30 2 45 8 13 2 0 4 Kolozsvár 65 9 67 0 75 8 43 3 73 8 42 6 44 5 37 5 12 4 32 1 20 1 21 2 81 1 38 5 67 1 4 7 10. Maros-Torda 83 1 82 2 85 7 49 3 96 1 39 6 67 7 56 1 20 4 70 8 3 0 14 1 66 7 56 4 29 1 0 9 M.-Vásárhely 75 8 76 4 86 0 40 0 85 4 46 3 48 3 20 9 15 5 31 7 15 9 14 2 75 7 32 7 66 6 6 0 11. Nagy-Küküllő 59 1 52 1 60 0 45 0 79 6 23 9 39 3 59 2 35 7 87 3 13 8 35 5 26 9 58 2 10 8 3 4 12. Szeben 37 7 42 9 41 3 30 2 22 1 40 3 31 4 34 2 92 5 41 7 43 3 22 4 61 1 5 4 4 5 13. Szolnok Doboka 41 8 41 9 47 1 36 9 25 4 24 8 26 8 16 4 91 3 13 2 531 38 1 74 0 8 6 0 4 14. Torda-Aranyos 57 7 53 5 58 8 44 4 66 1 32 4 33 2 28 2 13 5 88 4 5 9 39 5 78 7 55 0 11 4 0 3 15. Udvarhely 95 8 96 3 96 2 72 4 97 6 55 8 81 7 84 5 32 6 45 4 1 9 2 7 63 4 28 0 54 6 3 0 Erdélyben 73 4 80 5 72 8 55 0 84 1 32 2 57 6 63 5 31 5 87 6 8 4 22 6 34 0 58 7 11 8 1 4 16. Arad 70 8 71 5 82 2 61 3 23 9 44 2 38 3 47 5 88 8 11 7 23 4 44 2 31 0 10 8 1 1 Arad tjv. 59 2 61 4 80 3 56 0 31 3 54 2 31 2 16 8 29 7 29 8 18 5 796 24 1 69 2 7 5 17. Bihar 89 5 81 7 96 0 63 0 51 1 69 6 54 9 17 1 80 4 3 4 7 4 75 2 29 3 19 5 0 2 Nagy-Várad 74 4 76 2 91 6 56 2 56 0 60 0 54 5 17 1 24 2 18 0 9 8 75 1 14 4 74 7 4 7 18. Krassó-Szörény 47 8 42 7 70 7 29 8 15 8 28 1 27 5 38 8 92 9 38 3 36 1 351 44 6 4 8 3 9 19. Máramaros 48 4 54 7 78 6 32 8 23 4 37 3 36 7 35 5 93 5 25 0 15 6 25 7 22 7 5 7 0 3 20. Szatmár 80 6 67 1 95 5 70 4 53 6 72 4 63 5 27 6 74 5 9 3 10 2 63 0 34 8 25 1 0 4 Szatmár-Németi 78 0 77 0 94 0 52 2 74 2 16 1 31 3 15 0 7 7 79 5 8 1 67 7 2 3 21. Szilágy 76 4 78 4 84 8 26 3 41 6 39 1 44 0 16 3 82 4 6 6 19 5 70 3 55 9 17 3 0 2 22. Temes 54 8 55 4 66 3 37 5 16 4 45 0 35 9 58 9 86 6 27 3 29 9 27 1 22 8 7 4 5 5 Temesvár 33 4 34 7 52 4 25 1 15 0 39 9 21 1 31 3 36 0 62 1 19 1 63 1 22 0 43 6 49 2 magyarul németül

A magyar anyanyelvüek aránya az egyes hitfelekezetek hivei között 1890 és. TÖRVÉNY- HATÓSÁG r. kath. reform. lutheránus unitárius izraelita gör. kath. gör. keleti 1890 1910 1890 1910 1890 1910 1890 1910 1890 1910 1890 1910 1890 1910 m a g ya r a n ya n y e l v ü v o l t 1. Alsó Fehér 83 7 87 0 95 9 99 5 4 9 6 6 98 9 98 9 67 9 89 0 0 5 1 2 0 2 0 3 2. Beszterce-Naszód 43 1 63 5 89 6 95 2 3 2 3 5 8 0 36 0 0 2 0 5 0 3 3. Brassó 70 0 81 5 98 5 98 1 36 3 36 0 99 2 98 8 47 1 82 8 27 1 31 5 0 7 1 5 4. Csik 99 6 99 4 99 1 98 5 73 4 67 0 21 7 23 9 5. Fogaras 53 6 76 9 98 5 98 7 4 4 10 0 44 2 78 2 0 3 0 6 0 1 0 2 6. Háromszék 97 5 98 6 99 6 99 5 42 8 57 4 99 9 100 0 88 7 95 0 78 2 74 7 24 1 20 2 7. Hunyad 54 2 74 7 92 4 97 4 9 9 36 8 97 1 92 7 53 6 80 3 0 6 2 7 0 1 0 7 8. Kis Küküllő 81 8 91 0 95 7 97 7 1 7 1 0 96 5 97 8 72 7 86 9 1 4 2 0 1 3 0 5 9. Kolozs 86 8 91 9 94 9 97 5 2 8 3 1 98 2 99 2 79 7 85 9 0 4 1 0 0 1 0 8 Kolozsvár 90 2 93 8 99 0 99 3 65 0 69 0 98 9 99 2 91 8 93 2 12 9 24 8 13 4 21 8 10. Maros-Torda 92 7 95 8 95 8 97 6 2 2 4 7 97 7 99 6 75 7 64 7 5 4 9 2 1 9 3 9 Maros Vásárhely 89 3 91 9 99 7 99 6 43 2 60 3 97 6 99 0 92 4 96 8 28 9 36 9 5 6 53 5 11. Nagy-Küküllő 72 4 77 9 94 9 98 7 2 6 2 3 99 4 99 4 43 1 66 8 0 4 0 5 0 9 1 7 12. Szeben 33 6 50 3 91 6 91 5 0 9 1 3 31 0 59 0 0 4 0 9 0 1 0 2 13. Szolnok-Doboka 85 1 93 6 97 2 98 1 5 6 8 6 37 0 61 6 0 5 1 5 0 1 0 4 14. Torda-Aranyos 88 0 91 3 96 4 98 7 97 7 99 9 66 3 85 5 0 7 1 9 0 2 0 4 15. Udvarhely 98 4 99 5 99 1 99 9 29 5 33 2 99 2 99 9 94 3 94 1 78 2 88 2 18 8 21 6 Erdélyben 90 0 92 6 96 5 98 4 9 9 10 9 98 1 99 2 55 6 73 3 2 1 3 4 1 2 1 6 16. Arad 55 6 59 9 95 8 96 4 33 7 41 3 83 1 92 8 1 1 2 5 0 2 0 5 17. Arad tjv 76 3 86 9 97 8 99 4 69 7 82 0 83 3 96 3 21 0 27 0 3 8 13 0 17. Bihar 78 2 79 4 99 8 99 9 48 0 72 4 95 1 97 0 13 2 20 5 1 9 3 8 Nagyvárad 90 9 93 2 99 6 99 7 75 9 78 8 96 5 97 4 54 0 66 9 33 5 46 1 18. Krassó-Szörény 9 4 21 3 79 0 94 1 24 5 32 8 20 8 58 1 0 6 1 7 0 2 19. Máramaros 74 4 76 0 99 4 99 7 8 4 17 0 3 2 4 6 20. Szatmár 74 1 92 3 99 8 99 9 89 0 93 3 88 1 90 6 20 8 27 5 2 4 4 5 Szatmár-Németi 93 8 95 6 99 9 99 9 97 1 94 1 79 1 85 4 21. Szilágy 74 1 74 8 99 3 99 5 77 7 93 8 0 9 3 6 0 7 0 3 22. Temes 12 6 23 7 79 7 92 1 4 3 6 8 36 1 67 2 1 4 28 0 1 0 5 Temesvár 25 9 39 9 92 4 95 2 25 4 41 5 38 4 65 3 12 9 27 8 0 3 0 5 7

8 9 Sorszám A Romániához csatolt volt magyarországi területek kulturális statisztikája 1918-ban. Iskolafajok tanitási nyelv szerint Állami Községi R. kath. Gör. kath. Luther. Reform. Gör. kel. Unitár. Izraelita Társulati v. alapitványi Magán en iskolatanitó iskolatanitó iskolatanitóiskola tanitó iskolatanitó iskolatanitóiskolatanitóiskolatanitóiskolatanitó iskola tanitó iskolatanitó iskolatanitó 1Polgári fiuiskola: magyar 27 158 9 74 1 5 37 237 német 2 17 2 17 2Polgári leányiskola: magyar 26 186 12 72 18 123 1 11 1 8 1 5 1 4 60 409 német 4 37 4 37 román 1 5 1 7 2 12 3Felsőnépiskola: magyar 2 10 2 10 4Gimnázium: magyar 12 204 1 2 14 237 9 144 2 25 38 612 német 7 91 7 91 román 2 29 2 22 1 16 5 67 5Reáliskola: magyar 5 88 1 5 6 93 német 2 26 2 26 román 1 9 1 9 6Leányközépiskola: magyar 5 63 1 10 2 24 1 10 9 107 német 1 6 1 6 7Tanitóképző: magyar 6 56 3 35 1 11 10 102 német 1 11 1 11 román 3 24 3 31 6 55 8Tanitónőképző: magyar 2 19 3 40 4 22 9 81 német 1 10 1 10 román 2 5 2 5 9Kisdedóvónőképző: magyar 2 12 2 12 német 1 8 1 8 10Kisgazdaképző: magyar 4 23 2 6 1 6 7 35 német 1 8 1 8 11Erdőőri szakiskola: magyar 1 4 1 4 12Vincellériskola: magyar 3 7 3 7 13Faipari szakiskola: magyar 1 12 1 12 14Fa- és fémipari szakiskola: magyar 4 35 4 35 15Kő- és agyagipari szakiskola: magyar 1 7 1 7 16Kőfaragó szakiskola: magyar 1 5 1 5 17Nőipariskola: magyar 2 7 1 5 2 10 5 22 18Bőripari iskola: magyar 1 2 1 2 19Gyapjuszővő iskola: magyar 1 2 1 2 20Felsőkereskedelmi iskola: magyar 1 14 6 70 1 17 3 49 11 150 román 1 10 1 10 21Bányaiskola: magyar 4 8 4 8 22Bábaképző: magyar 3 9 3 9 23Zeneiskola: magyar 3 15 2 9 3 10 8 34 24Iparos tanonciskola: magyar 16 107 86 622 3 11 105 740 német 8 82 8 82 román 2 8 1 2 3 10 25Kereskedő tanonciskola: magyar 2 12 12 71 10 45 1 3 25 131 német 1 7 1 7 26Gazdasági ismétlőiskola: magyar 13 24 10 21 23 45 27Állandó menedékház: magyar 14 14 5 5 19 19 28Kisdedóvódák: magyar 370 400 48 51 18 19 2 2 1 1 10 10 3 3 452 486 német 16 17 2 2 18 19 román 1 1 3 3 4 4 29Elemi népiskola: magyar 1319 3269 235 395 341 709 74 83 9 18 322 532 3 3 29 35 32 74 18 34 17 20 2399 5169 német 3 6 251 614 254 620 román 156 237 1024 1124 1203 1536 2 2 2385 2899 30Árvaház 1 6 7 2 2 6 24 31Gyermekmenhely 4 1 5 32Javitóintézet 2 2 33Kisegitőiskola 2 2 34Menedékhely 1 1 35Siketnéma intézet 1 1 2 36Szellemi fogyatkozásban szenvedők iskolája 1 1 37Szeretetház 1 1 2 38Vakok intézete 1 1 39Tanoncotthon 1 1

10 A gimnáziumok és reáliskolák tanulóinak száma és anyanyelvi megoszlása a középiskolák székhelyei szerint az 1913 14. tanévben. A középiskola székhelye Tanulók száma évégén abszolut számokban A t a n u l ó k k ö z ü l s z á z a l é k b a n magyar német román egyéb magyar német román egyéb 1. Arad 898 755 60 69 14 84 1 6 7 7 7 1 5 2. Balázsfalva 518 5 1 512 1 0 0 2 98 8 3. Belényes 399 50 349 12 5 87 5 4. Beszterce 297 61 187 48 1 20 5 63 0 16 2 0 3 5. Brassó 1333 424 457 446 6 31 8 34 3 33 5 0 4 6. Brád 123 123 100 0 7. Csikszereda 431 429 2 99 5 0 5 8. Dés 320 254 66 79 4 20 6 9. Déva 327 255 9 58 5 78 0 2 8 17 7 1 5 10. Erzsébetváros 201 134 14 51 2 66 7 6 9 25 4 1 0 11. Fogaras 331 128 32 171 38 7 9 7 51 6 12. Gyulafehérvár 391 255 26 108 2 65 2 6 6 27 6 0 6 13. Gyergyószentmiklós 141 129 3 9 91 5 2 1 6 4 14. Karánsebes 284 42 34 207 1 14 8 12 0 72 9 0 3 15. Kézdivásárhely 229 227 2 99 1 0 9 16. Kolozsvár 1514 1460 17 33 4 96 5 1 1 2 2 0 2 17. Lugos 323 138 29 153 3 42 7 9 0 47 4 0 9 18. Marosvásárhely 665 597 7 61 89 8 1 0 9 2 19. Máramarossziget 625 601 18 6 96 2 2 9 0 9 20. Medgyes 187 6 160 20 1 3 2 85 6 10 7 0 5 21. Nagybánya 383 309 1 73 80 7 0 3 19 0 22. Nagyenyed 499 475 7 15 2 95 2 1 4 3 0 0 4 23. Nagyszalonta 339 283 2 54 83 5 0 6 15 9 24. Nagyszeben 1085 176 625 279 5 16 2 57 6 25 7 0 5 25. Nagykároly 326 310 3 12 1 95 1 0 9 3 7 0 3 26. Nagyvárad 971 867 16 87 1 89 3 1 6 9 0 0 1 27. Naszód 313 17 2 294 5 4 0 7 93 9 28. Petrozsény 183 144 14 23 2 78 7 7 7 12 6 1 0 29. Segesvár 256 28 218 8 2 10 9 85 2 3 1 0 8 30. Szamosujvár 372 239 1 132 64 2 0 3 35 5 31. Szatmárnémeti 1117 1097 4 12 4 98 2 0 3 1 1 0 4 32. Szászrégen 120 31 62 27 25 8 51 7 22 5 33. Szászsebes 14 9 78 55 6 4 54 9 38 7 34. Szászváros 354 266 27 61 75 2 7 6 17 2 35. Sepsiszentgyörgy 311 304 4 3 97 7 1 3 1 0 36. Székelykeresztur 224 191 13 20 85 3 5 8 8 9 37. Székelyudvarhely 741 683 26 29 3 92 3 3 5 3 9 0 3 38. Szilágysomlyó 261 189 72 72 4 27 6 39. Temesvár 1530 1004 331 123 72 65 6 21 6 8 0 4 8 40. Torda 302 213 89 70 5 29 5 41. Zilah 289 260 1 28 90 0 0 3 9 7 en 19.655 13.045 2.473 4.000 137 63 1 12 0 20 0 4 9

11 A középiskola nyolc és négy osztályát végzettek anyanyelvi megoszlása törvényhatóságonként. A nyolc osztályt végzettek A négy osztályt végzettek TÖRVÉNYHATÓSÁG en magyar német román egyéb en magyar német román egyéb 1. Biharvármegye és Nagyvárad 6096 85 2 2 8 11 2 0 8 17651 87 7 2 9 8 7 0 7 2. Máramaros 2119 90 3 2 6 6 1 1 0 5295 90 8 3 1 4 8 1 3 3. Szatmár és Szatmárnémeti 4297 89 1 1 6 8 9 0 4 11402 92 0 1 8 5 9 0 3 4. Szilágy 1656 80 0 0 5 19 3 0 2 4230 84 4 0 8 14 7 0 1 5. Arad vm. és Arad tjv. 4422 77 4 5 3 15 7 1 6 12880 80 0 6 1 12 2 1 7 6. Krassó-Szörény 3345 54 1 11 3 32 0 2 6 9497 48 4 21 0 27 7 2 9 7. Temes vm. és Temesvár tjv. 6460 62 8 18 3 10 3 8 6 18553 57 0 25 6 8 3 9 1 8. Alsó-Fehér 2326 57 2 6 5 35 4 0 9 5955 63 6 5 5 30 1 0 8 9. Besztercze-Naszód vm. 1151 34 8 38 8 25 4 1 0 3379 32 5 40 6 26 1 0 8 10. Brassó 2319 41 4 45 5 11 8 1 3 7378 42 0 45 3 11 7 1 0 Csik 1117 94 9 1 6 3 2 0 3 3390 94 0 2 8 2 8 0 4 12. Fogaras 749 39 8 8 5 51 3 0 4 1919 46 7 13 8 39 0 0 5 13. Háromszék 1715 94 8 1 4 3 4 0 4 4943 95 1 2 1 2 4 0 4 14. Hunyad 2666 66 6 8 1 24 1 1 2 7669 69 1 8 3 21 3 1 3 15. Kisküküllő 999 63 7 15 0 21 2 0 1 2437 67 1 12 9 19 9 0 1 16. Kolozs vm. és Kolozsvár tjv. 5337 84 3 4 0 10 6 1 1 12688 86 3 4 5 8 2 1 0 17. Maros-Torda vm. és Mvhely 2375 81 1 8 8 9 4 0 7 6475 81 9 9 4 7 9 0 8 18. Nagy-Küküllő 1469 28 5 54 0 17 0 0 5 3798 28 0 57 5 14 2 0 3 19. Szeben 3000 20 9 53 1 24 6 1 4 7822 21 4 56 4 21 0 1 2 20. Szolnok-Doboka 1912 65 9 2 1 31 3 0 7 4831 69 6 3 4 26 3 0 7 21. Torda-Aranyos 1257 75 3 1 2 23 3 0 2 3441 77 4 1 9 20 3 0 4 22. Udvarhely 1246 95 4 3 4 0 4 0 4 3049 93 3 4 9 1 6 0 2 en 58033 63 9* 17 0 18 2 0 9 158682 65 0 18 5 15 6 0 9 * A százalékos összesités csak az erdélyi rész 15 megyéjére és 2 törvényhatósági városára van kiszámitva.

12 Magyarországon 1912/13. tanévben a kisebbségi (felekezeti) elemi és polgári iskolákban tanult más vallásu tanulók kimutatása. A népiskolák jellege A mindennapi iskolák tanulóinak száma latin A mindennapi népiskolák tanulói közül szert. kath. v a l l á s u Latin } szert. kath 660592 638442 7841 5259 2884 1668 110 4302 73 13 Görög 115808 3083 109646 494 59 650 15 1852 9 Református 187982 7244 2349 172182 1404 791 100 3770 136 6 Ág. h. ev. 122548 4927 535 1540 113784 420 34 1212 82 14 Egyesült protestáns 493 54 247 169 16 7 Görög keleti 121712 415 1610 116 38 119359 6 111 32 25 Unitárius 1524 84 32 173 3 7 1169 56 Izraelita 33358 1563 37 422 306 87 11 30927 2 3 Felekez. együtt 1244017 655812 122050 180433 118647 122982 1445 42246 341 61 A népiskolák jellege Az ált. ism. és a gazd. népiskolák tanulóinak száma latin görög ref. ág. h. ev. gör. kel. unitárius izraelita baptista Az ált. ism. és gazd. népiskolák tanulói közül szert. kath. v a l l á s u Latin 199917 194548 1842 1535 1085 294 8 585 19 1 } szert. kath. Görög 35701 927 34246 120 20 136 1 250 1 Református 48896 2253 587 45048 326 74 27 571 10 Ág. h. ev. 32673 1050 85 243 31128 41 86 36 4 Egyesült protestáns 110 15 63 29 3 Görög keleti 32275 118 489 39 1238 30374 3 4 2 6 Unitárius 323 8 3 19 289 4 Izraelita 1330 72 20 1 1237 Felekez. együtt 351225 198991 37252 47087 33826 30921 329 2737 71 11 Az iskolai év végéig iskolába járt nyilvános és az iskolai év folyamán magánvizsgát tett tanulók közül Az iskola jellege P o l g á r i f e l e k e z e t i i s k o l á k Fiuiskolák latin szert. kath. Latin 187 9 1 12 Görög } szert. kath. 67 33 4 9 55 Református 44 15 13 19 Ág. hitv. ev. 90 1 52 225 8 1 33 Izraelita en 78 466 4 38 8 88 16 251 3 24 1 1182 1301 Leányiskolák Latin } szert. kath. 11398 355 712 344 404 14 985 Görög 110 193 4 3 47 3 Református 69 8 451 34 4 12 226 5 Ág. hitv. ev. 280 35 120 1434 14 1 547 Görög keleti 6 2 1 369 1 Izraelita en 42 11905 593 16 1303 15 1831 838 27 1148 2910 5 görög görög ref. református ág. h. ev. ág. hitv. ev. gör. kel. görög kel. unitárius unitárius izraelita izraelita baptista baptista egyéb egyéb egyéb

A nem-magyar tannyelvü népiskolák államsegélye Magyarországon az 1913/14. évben. 13 A Z I S K O L Á K J E L L E G E Tanitás nyelve száma Államsegélyt élvezett Személyi Dologi államsegély koronában Községi német 19 12 30069 422 30491 román 112 98 189115 1153 190268 Róm. katholikus német 95 92 139518 8048 147566 Görög román 919 713 871203 1962 873165 Ág. h. evang. német 332 76 110407 7967 118374 Görög keleti román 1137 669 718170 3080 721250 Társulati román 2 Vagyis: német 448 182 281494 16437 297931 román 2170 1480 1778488 6195 1784683 A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteriumtól az egyházak részére kifizetett összegek 1918-ban püspökségek szerint. Kongrua félévre Korpótlék Családi pótlék Ruhasegély Rendkiv. segély Tanitók, tanárok segélye Államsegély Vallási alapból Erdélyi róm. kath. püspökség 44332 101959 21 13200 273200 156000 300344 2764 40 Csanádi 22435 60576 31 2400 282400 168000 5900 N.-Váradi 10421 16687 12 5600 92600 52200 1604 Szatmári 25926 45864 02 9200 131200 73200 23813 Nagyváradi gör. kath. püspökség 59995 81413 66 75000 64910 50349 Balázsfalvi érsekség 272425 177517 28 378000 97605 Lugosi püspökség 80134 15731 26 955200 } 96000 195202 26 19616 Sz.-Ujvári 257848 231867 50 282000 180708 24 41606 20 Tiszántuli ref. püsp. (egész évre) 275180 271865 394400 414000 70000 183110 Erdélyi 400838 290406 396800 1058600 352800 22800 159422 Erdélyi ág. ev. 100000 53100 19200 385378 Aradi gör. kel. püsp. 375250 132450 340200 70000 Karánsebesi g. kel. p. 169288 50979 234000 60000 Nagyváradi g. kel. p. 50000 } 1729400 } 3176900 N.-Szebeni g. kel. érsekség 733095 213143 564100 107160 Unitárius püspökség 116987 73500 82000 174300 67200 18000 287200 Izraelita egyház 23106 52317 136000 510500 204000 40000 325400

14 Erdély és kapcsolt részeinek gimnáziumai, reáliskolái és felsőbb leányiskolái jelleg és székhelyük szerint, alapitási évük, tanáraik, tanulóik száma az 1912/13. évben. I. Gimnáziumok Főgimnáziumok: a) Állami jellegüek. Alap. éve Tanárok Tanulók száma száma 1. Dés 1897 14 327 2. Erzsébetváros 3. Fogaras 1842 1898 18 18 198 351 4. Lugos 1837 16 325 5. Nagybánya 1887 18 361 6. Nagyszalonta 1700 17 304 7. Nagyszeben 1692 23 435 8. Petrozsény 1894 14 185 9. Szamosujvár 1894 16 349 10. Temesvár 1897 20 427 11. Torda 1908 19 296 b) Kir. kath. jellegüek. 12. Arad 1745 21 553 13. Szatmárnémeti 1634 27 669 c) Róm. kath. egyházi jellegüek. 14. Máramarossziget (kegyes r.) 1730 15 287 15. Nagykároly (k. r.) 1720 14 345 16. Temesvár (k. r.) 1750 17 611 17. Nagyvárad (premontrei) 1808 20 610 d) Erdélyi róm. kath. status jellegüek. 18. Brassó 1837 16 263 19. Csikszereda 1727 20 388 20. Gyulafehérvár 1579 16 381 21. Kézdivásárhely 1696 15 239 22. Kolozsvár 23. Marosvásárhely 1579 1704 19 16 513 293 24. Székelyudvarhely 1653 15 296 e) Ref. jellegüek. 25. Kolozsvár 26. Máramarossziget 1622 1542 16 14 414 334 27. Marosvásárhely 1557 16 413 28. Nagyenyed 29. Sepsiszentgyörgy 1621 1859 20 16 483 276 30. Szászváros 1663 19 369 31. Szatmárnémeti XVI.sz. 15 420 32. Székelyudvarhely 1670 17 302 33. Zilah 1646 15 317 f) Lutheránus jellegüek. 34. Beszterce (német) 1550 15 294 35. Brassó 1544 17 222 36. Medgyes 1604 14 195 37. Nagyszeben XVI.sz. 16 328 38. Segesvár XVI.sz. 14 267 g) Gör. kath. jellegüek. 39. Balázsfalva (román) 1754 14 542 40. Belényes 1828 15 394 h) Gör. keleti jellegü. Alap. éve Tanárok száma Tanulók száma 41. Brassó (román) 1850 15 324 i) Unitárius jellegü. 42. Kolozsvár 1566 16 335 j) Alapitványi jellegü. 43. Naszód (román) 1863 14 305 Nem teljes gimnáziumok: a) Állami jellegüek. 1. Gyergyószentmiklós 1908 11 123 2. Karánsebes 1907 13 253 b) Róm. kath. jellegüek. 3. Szilágysomlyó (püsp.) 1835 14 256 4. Kolozsvár (egyházközs.) leánygimn. 7 93 c) Lutheránus jellegüek. 5. Szászrégen (német) 1861 6 124 6. Szászsebes 1852 8 138 d) Gör. keleti jellegü. 7. Brád (román) 1869 7 113 e) Unitárius jellegü. 8. Székelykeresztur 1794 9 217 II. Reáliskolák Főreáliskolák: a) Állami jellegűek. 1. Arad 1874 16 330 2. Brassó 3. Déva 1885 1871 16 20 240 311 4. Nagyvárad 1873 19 335 5. Székelyudvarhely 16 144 6. Temesvár 1870 19 482 b) Lutheránus jellegü. 7. Nagyszeben XIV. sz. 13 252 Nem teljes reáliskolák: a) Lutheránus jellegü. 8. Brassó (német) 1883 12 211 b) Görög keleti jellegü. 9. Brassó (román) 1850 16 77

III. Felsőbb leányiskolák: a) Állami jellegüek. Alap. éve Tanárok száma Tanulók száma 1. Arad 1907 10 172 2. Kolozsvár 1880 18 184 3. Máramarossziget 1877 14 185 4. Temesvár 1884 13 222 b) Községi jellegü Alap. éve Tanárok száma 15 Tanulók száma 5. Marosvásárhely 1907 9 120 c) Róm. kath. jellegü. 6. Temesvár (Miasszonyunk) 1892 11 224 d) Református jellegü. 7. Szatmárnémeti 1862 9 280 Fögimn. Algimn. Főreál. Alreál. Felsőbbl. en Állami jellegü 11 2 6 4 23 34 3% Községi jellegü 1 1 1 5% Kir. kath. jellegü 2 2 Róm. kath. jellegü 11 2 1 14 Református jellegü 9 1 10 Lutheránus jellegü 5 2 1 1 9 } 62 7% Gör. kath. jellegü 2 2 Gör. keleti jellegü 1 1 1 3 Unitárius jellegü 1 1 2 Alapitványi jellegü 1 1 1 5% 43 8 7 2 7 67 100 % { { 51 9 Erdély és kapcsolt részeinek felső nép- és polgári iskolái jellegük és székhelyük szerint tanáraik és tanulóik száma az 1912/13. évben. I. Felső népiskolák. Állami fiu: Tanárok száma 1. Halmi (internátus) 5 152 Állami leány: 2. Bánffyhunyad 6 34 II. Polgári iskolák. a) Állami jellegü: fiuiskolák: 1. Abrudbánya 7 122 2. Bánffyhunyad 8 258 3. Barót 6 84 4. Brád 6 115 5. Dicsőszentmárton 6 121 6. Ditró 8 118 7. Felsővisó 5 83 8. Gyergyóalfalu 5 63 9. Gyulafehérvár 3 63 10. Hosszufalu (internátus) 9 194 11. Karánsebes 11 98 12. Kézdivásárhely (internátus) 7 151 13. Kolozsvár 15 491 Vizsgázott tanulók száma Tanárok száma 14. Lippa 7 182 15. Marosujvár 2 46 16. Marosvásárhely 11 383 17. Nagykároly 8 225 18. Nagyszeben 9 249 19. Nagyszentmiklós 9 275 20. Orsova 6 186 21. Perjámos 4 108 22. Sepsiszentgyörgy (internátus) 9 177 23. Szatmárnémeti 5 148 24. Szilágycseh 6 140 25. Torda 6 151 26. Ujszentanna 6 323 Állami leányiskolák: 27. Belényes (internátus) 9 107 28. Besztercze 9 179 29. Brassó 14 295 30. Déva 10 150 31. Dicsőszentmárton 8 72 32. Fogaras 8 147 33. Hosszufalu 8 120 34. Karánsebes 9 126 35. Kézdivásárhely (internátus) 10 186 36. Kolozsvár 13 403 37. Nagybánya 9 199 38. Nagyenyed 10 197 Vizsgázott tanulók száma