Miskolci Egyetem Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Miskolc A sértett szerepe a büntetőeljárásban Szakdolgozat Készítette: Farkas Kinga Konzulens: Jámborné Dr. Róth Erika egyetemi docens Miskolc 2013 1
A büntetőeljárásról általánosságban A büntetőjogi felelősségre vonás folyamata. Ezen folyamat előre haladtával a hatóságok megpróbálják felderíteni, hogy mi történt, megpróbálják felderíteni a bűncselekmény elkövetésének részleteit, a bűncsedlekmény elkövetőjét stb. Van kezdete és vége. A hatóságok cselekményei által halad egyre inkább előre, és a végén megállapítható, hogy mi történt, és a vélt elkövető valóban felelősséggel tartozike a cselekményért. 1 A magyar büntetőeljárás történetét az 1896. évi Büntető perrendtartástól számoljuk. Garanciákat épített be a rendszerbe, alapelveket tartalmazott és évtizedekkel megelőzte a korát. Alaposabb jogszabály volt, mint a kortársai nagy része. A büntetőeljárás szakaszosan felépülő folyamat, az eljárás egyes szakaszaiban más-más személyek tevékenykednek, valamint a különböző feladatoktól függően rendelkeznek döntési jogosultsággal. A törvény szabályaiban következetesebben akarták kifejezésre juttatni a vád, a védelem és az ítélkezés funkciójának elkülönítését. A jogszabály ezt betartva, el akarta határolni egymástól a nyomozóhatósági, az ügyészi és a bírói teendőket. A büntetőjogi felelősség kérdése a büntetőeljárás alaptípusát tekintve a közvetlenség elvének betartásával a tárgyaláson dől el. Habár az alapelvek között ott is szerepelt a kontradiktórius eljárás és a közvetlenség alapelve, mégsem volt teljesen mentes a nyomozó elvű rendszer bizonyos elemeitől. Az akkori törvény is megkövetelte a bírótól, hogy ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítsa, ennek ellenére, azonban a közvetlenség elve gyakran sérült. A bíró a vádiratból már előzetesen áttanulmányozza a tényállást, és megismeri a bizonyítékokat. A tanács elnöke vezeti a bizonyítási eljárást, ő hallgatja ki a vádlottat és a tanúkat, ő hallgatja meg a szakértőt. A felek indítványaihoz való kötöttség általában 1 www.atthina.hu Letöltés dátuma: 2013. július 1. 2
nem terheli, ezektől függetlenül intézkedhet. A bizonyítási eljárás a bíróság által történő vádlotti kihallgatással kezdődik, bekövetkezhet, hogy a döntési jogkörrel felruházott személy a második vádló pozíciójába kerül. A bűncselekmény sértettje A sértett, az egy sajátos büntetőeljárási fogalom, mely a büntetőjogból levezethető, és a bűncselekménnyel veszélyeztetett vagy megtámadott alanyokat értjük alatta. A büntető eljárásjog megfogalmazása szerint, a sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény veszélyeztette vagy sértette. A viktimológia az áldozat kifejezést, a büntetőjog pedig az ezen körhöz tartozó személyek valódi elnevezését kikerülve, a valaki és a más szavakat használja. Az angol nyelvű kerethatározatban a victim szó szerepel, ami sértettet és áldozatot is jelent. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kriminológiában használatos áldozat elnevezés valamilyen személyre vonatkozik, a büntetőeljárásban viszont a sértett alatt természetes és jogi személy egyaránt értendő, annak ellenére, hogy a jogszabály szövegezése gyakran személyre utal az ak i és a valaki kifejezések által. A sértett eljárásjogi fogalmától meg kell tudni különböztetni a passzív alany anyagi jogi fogalmát. A sértetté váláshoz részben elegendő a jogok, illetve a jogos érdekek sérelme vagy veszélyeztetése, azonban passzív alanyon azt a személyt értjük, akire a bűncselekmény elkövetése ténylegesen irányul (emberölés esetén, például: akit megölnek). Ez általában egybeesik a sértettel, azonban nem feltétlenül: csalásnál például a passzív alany a tévedésbe ejtett személy, a sértett pedig az, aki a cselekmény folytán kárt szenvedett. Ilyenkor felléphet kártérítési igénnyel a tévedésbe ejtett és a kárt szenvedett személy is, a büntetőeljárásban. A testi épség, az élet és az egészség elleni bűncselekmények esetén általában meghatározható egyének sérelméről lehet szó. Problémát okozhat viszont ez több sértett esetén, ugyanis egy nagyobb csoport esetében nem megengedhető, hogy mindenki magánfélként léphessen fel. Az igazi nagy nehézséget viszont az jelenti, hogy ha pontosan be nem határolható közösség szenved sérelmet. Így, a környezet védelmét sértő bűncselekmények például, pontosan nem 3
meghatározható személyek ellen irányulnak. E cselekményeknek általában nincs passzív alanyuk, tehát eljárásjogi szempontból nem egyértelmű, hogy ki léphet fel sértettként. 2 Király Tibor írásában, a sértetté válás szempontjából három csoportra osztja a bűncselekményeket: 3 a.) azok a bűncselekmények, amelyeknek van individuális sértettje, passzív alanya, olyan cselekmények, amelyeknek passzív alanya (sértettje) közelebbről meg nem határozható személyek csoportja, (nemzeti, vallási csoport b.) közlekedésben részt vevő veszélyeztetettek csoportja, a környezetszennyezés veszélyeztetettjei c.) azok a bűncselekmények, amelyeknél az állam vagy az egész társadalom a veszélyeztetett. Ebben a csoportban nincs olyan sértett, aki processzuális értelemben a büntetőeljárásban felléphetne, ezért az ügyész veszi át ezt a szerepet. 4 Probléma lehet, ha a sértett jogi személy, de a bűncselekmény nemcsak a társaság érdekeit sértette, illetve veszélyeztette, hanem például az egyesület minden tagját is egyben, ekkor a jogi személy minden tagja sértetté válik. Ebben az esetben viszont a sértettek nem léphetnek fel önállóan, hanem kijelölik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt. Összegezve a sértetti aktív legitimációt, elmondhatjuk, hogy több sértett esetén a törvény kétféle megoldást kínál, egyrészt különbséget tesz az individuálisan megkülönböztethető személyek és a meghatározhatatlan számú és összetételű csoportok között. Előbbi esetben, feltéve, hogy a sérelem egyénileg is kimutatható vagyoni kár, vagy más meghatározott eredmény, a sértettek egyenként is felléphetnek. A törvény lehetővé teszi, hogy egy megbízott járjon el az összes nevében. A másik esetben, amikor az egyének pontosan meg nem határozható csoportja szenved sérelmet, a jogszabály nem engedi meg, hogy a processzuális jogok a csoport minden tagját 2 Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései, Osiris Kiadó, 2001 3 Király Tibor Tankönyv, 2003 4 Király Tibor Tankönyv, 2003 4
megillessék. Ezekben az esetekben a sértettek képviselőjeként közhasznú szervezet is eljárhat, például a nemzeti és etnikai kisebbségeket ért immateriális sérelem esetén a sértettek képviselőjeként az Országos Kisebbségi Önkormányzat. A gondot az jelenti Király Tibor szerint, ha az említett csoportoknak nincs önkormányzata, vagy jogi személyiséggel nem rendelkeznek, mert (például) nem alkotnak egyesületet. Ilyenkor elvileg a csoport minden tagja felléphetne sértettként. Mivel a jogalkotó erre nem gondolt, így ezt az esetet nem szabályozta. 5 A magánvádló Ha a törvény másképp nem rendelkezik, akkor könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat, mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető. A büntető eljárásjog felsorol hat, olyan enyhe súlyú bűncselekményt (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés), amelyek esetén az állam főszabályként nem kívánja büntetőmonopóliumát gyakorolni, és az eljárás kizárólag a sértett magánvádjára tehát nem hivatalból indul meg. A magánvádas eljárás olyan külön eljárás, amelyben a vádat már eredetileg sem az ügyész, hanem a magánvádló (azaz az ügy sértettje) képviseli. 6 5 Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései, Osiris Kiadó, 2001 6 www.bunmegelozes.hu (2013.06.28. 18:25) 5
A pótmagánvádló Bizonyos esetekben az ügyész, az eljárás során olyan döntést hoz, amely az eljárás megakasztásához,felfüggesztéséhez, megszüntetéséhez vezet (a feljelentést elutasítja, a nyomozást megszünteti, a vádat elejti stb.). Ez esetekben, azonban a bűncselekmény sértettje lehet, hogy nem ért egyet az ügyész ilyen döntésével, ezért mintegy az ügyész helyébe lépve, a törvény által meghatározott esetekben, pótmagánvádlóként lép fel, és ezután a bírósági eljárás az ő vádjára folytatódik tovább. 7 Pótmagánvádlóként (főszabály szerint) a sértett léphet fel, azonban halála esetén helyére 30 napon belül egyenesági rokona, házastársa, élettársa, vagy törvényes képviselője léphet. A pótmagánvádló ügyvédi képviselete a Be. 56. (4) bekezdése alapján kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Az előbbi rendelkezés az eljárás egész folyamán végig húzódik, tárgyalási szakban a képviselő távolléte abszolút eljárási szabálysértést fog vonni maga után. 8 A sértett pótmagánvádlói jogosultságokkal akkor élhet, ha a nyomozás megszüntetésének oka a következők valamelyike volt: - a cselekmény, nem bűncselekmény - a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és nem várható eredmény az eljárás folytatásától - a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, illetve a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el - büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, a gyermekkor és a kóros elmeállapot kivételével - a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok áll fenn. 9 7 www.bunmegelozes.hu (2013.06.28. 18:40) 8 www.fovarositorvenyszek.hu (2013. 07. 02.) 9 www.fovarositorvenyszek.hu (2013. 07. 02.) 6
Pótmagánvádnak nincs helye, az alábbi esetekben: - a feljelentés elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének alapját más ok képezi - a büntethetőséget kizáró okok közül a gyermekkor, vagy a kóros elmeállapot áll fenn - az elkövető halála esetén A Be. a 229. és 233. tartalmazza a rendelkezéseket arra az esetre, ha a nyomozást megszüntető, vagy a feljelentést elutasító határozat elleni panasz elutasítását követően helye lehet a pótmagánvádló fellépésének. Fellépése esetén, a pótmagánvádló vádindítványt nyújt be. Ezt, az ügyben addig eljárt, elsőfokú ügyészséghez kell beterjeszteni, amely azt az iratokkal együtt az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja. Az alábbi részekből áll a vádindítvány: a.) a vádlott személyi adatai b.) a vád tárgyává tett cselekmény leírása c.) a vád tárgyává tett cselekmény Büntetőtörvénykönyv szerinti minősítése d.) a bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb indítványok e.) a tárgyalásra idézendők, és az arról értesítendők indítványozása. Ugyanakkor a vádindítványban meg kell jelölni azokat az indokokat is, amelyek alapján a pótmagánvádló a feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése, vagy a vádemelés részbeni mellőzése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. Ezen indokolásra vonatkozó egyéb utalást sem a miniszteri indokolás, sem a törvény nem tartalmaz. A vádindítvány beterjesztését követően a bíróságnak kell döntenie a vádindítvány elfogadása, illetve elutasítása felől. A bíróság akkor fogadja el vádindítványt, ha elutasításnak nincs helye. A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha: a./ az elkésett, vagyis a panasz elutasításának közlésétől számított 60 napon belül nem kerül sor a pótmagánvádló fellépésére 7
b./ ha a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselő, kivéve azon természetes személy pótmagánvádlót, aki jogi szakvizsgával rendelkezik c./ nem a jogosulttól származik a vádindítvány d./ a vád nem törvényes, illetve nem tartalmazza a fentebb részletezett kötelező tartalmi elemeket. Amennyiben a b. és c. pontokban foglalt hiányosságok miatt került sor a vádindítvány elutasítására, úgy a pótmagánvádló jogosult azt ismételten benyújtani, de csak az előzőekben meghatározott 60 napos határidőn belül. A pótmagánvád alaki kellékeinek vizsgálata, a törvényes vád értelmezése A törvény szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását fogja kezdeményezi. A 231. (2) bekezdés d) pontja szerint, a bíróság a vádindítványt elutasítja, ha a vád nem törvényes, illetve nem tartalmazza a kötelező speciális tartalmi elemeket. A követendő álláspontnak az tekinthető, hogy ha az eljáró bíró azt vizsgálja, a vádindítvány tartalmaz-e megfelelően megfogalmazott tényállást és nem szigorúan értelmezve azt, hogy a leírtak megvalósítanak-e bűncselekményt. Ebben az esetben nincs helye a vádindítvány elutasításának, ezt a bíróság elfogadja, és amennyiben ezt követően megállapítja, hogy a leírt tényállás alapján nem állapítható meg bűncselekmény, annak hiányában az eljárást megszűntnek nyilvánítja. Más oldalról fogalmazva: azt kell vizsgálni, hogy a leírt tények alapján a vádlónak jogos és okszerű következtetése valamely, büntetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekmény megvalósulása. A tartalmi kérdések vizsgálatát a vádindítvány alaki kellékeinek vizsgálata előzi meg. Tehát a vádindítvány beérkezésekor a bíróság arról dönt, hogy fennáll-e a sértetti fellépés lehetősége - vádlói legitimáció -, fennáll-e a törvényes vádnak a Be. 2. (2) 8
bekezdésben írt tartalmi, illetve a pótmagánvádra vonatkozó speciális formai kelléke a 230. (2) bekezdése szerint. Ha a bíróság mindezek után azt látja, hogy a vádindítvány elutasítására nincs ok, akkor azt elfogadja. Ez esetben is többféle megoldás lehetséges: bizonyítás felvétele nélkül megállapítható, előkészítő szakaszban, hogy nyilvánvalóan nem valósít meg bűncselekményt a vádindítványban szereplő eseménysor és ekkor a bíróság bűncselekmény hiánya miatt a Be. 267. (1) bekezdés a) pontja alapján megszünteti az eljárást. Amennyiben viszont ezek a feltételek nem állnak fenn, tárgyaláson dönt a pótmagánvádló indítványa felől. Az eljárás megszüntetése közvád esetén A bíróság megszünteti az eljárást, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, illetve akkor szünteti meg, ha a vád nem törvényes. A két megszüntetési ok között párhuzamosság van, hiszen a törvényes vád fogalmának része, hogy az abban meghatározott személy, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménye miatt emeljék, míg a másik esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény-e. Amennyiben a jogalkalmazó szigorúan értelmezné az erre vonatkozó törvényhelyet, az oda vezetne, hogy a bíróság már a vád törvényességének vizsgálata során egyúttal azt is értékelné, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a Btk. valamelyik különös részi tényállása alá vonható-e. Mindez irányadónak tekinthető pótmagánvád esetén is, tehát a Be. 2. (2) bekezdését sokkal inkább alaki, minthogy tartalmi követelménynek kell tekinteni és ebben az esetben, ha az előterjesztett vádindítvány megfelelő történeti tényállást tartalmaz, úgy 9
annak elfogadásáról, majd a tárgyalás előkészítése során az eljárás megszüntetéséről kell dönteni. 10 Fontos kiemelni, hogy a törvényes vád hiánya vagy a nem pótolt kellékhiány a közvádas eljárásban az eljárás megszüntetését eredményezi a Be. 267. (1) bekezdés j) és k) pontja alapján, ellenben ugyanezek a hiányosságok pótmagánvád esetén a Be. 231. (2) bekezdés d) pont szerinti elutasításra adnak okot. A magánfél Sok esetben a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben a sértettnek ún. polgári jogi igénye is keletkezik, amely leggyakrabban kártérítési igényt jelent (pl. a rongálás bűncselekménye nyilván anyagi kárt is okoz). A magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban ilyen polgári jogi igényt érvényesít. Az eljárások egyszerűsítése érdekében ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igényeket ne kelljen külön polgári bírósági úton érvényesíteni, hanem azt a büntetőbíróság is elbírálhassa. 11 10 Lásd 2008. 86. számú ítélőtáblai határozat 11 www.bunmegelozes.hu (2013.06.28. 18:51) 10
A sértett jogai a magánvádas eljárásban A Be. 54. (1) bekezdése értelmében a könnyű testi sértés, a magántitok és a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés esetén a vádat, mint magánvádló a sértett képviseli, ha az elkövető magánindítványra büntethető. 12 Habár az ügyészi vádmonopólium erősödése következménye képpen a sértett jogai szűkültek, így a magánvádas eljárás szabályai ezzel párhuzamosan gazdagodtak. A magánvád intézménye lehetővé teszi, hogy a hatóság helyett a sértetthez kerüljön a vádfunkció. Az állam büntetőigényének kizárásával az officialitás elve sérül, hiszen a jogalkotó a sértett akaratától teszi függővé az eljárás lefolytatását. Pontosítva, a büntetőigény érvényesítése a bűncselekmény következtében sérelmet szenvedő elhatározásától függ. A magánvádas eljárásban a sértett jogosítványai a közvádas ügyekben szereplő sértetti jogokhoz képest szélesebbek. Természetes ezek a többletjogok abból fakadnak, hogy a sértett egyben a vád képviselője, s ennek következtében az ügyészi jogosítványok őt illetik meg (azonban nem teljes körben). A magánvádas eljárás, általában nyomozás nélkül, a sértett feljelentése alapján indul. A tárgyalás bírói előkészítésének szakaszában a sértett szerepe a közvádas eljárásokhoz képest jóval nagyobb. Az úgynevezett személyes meghallgatásokon a bíróság, a feljelentő, illetve a feljelentett személyt hallgatja ki. A hatóság békítő eljárásának következtében a magánvádas eljárás az esetek nagy részében megszüntetéssel végződik, tehát a bíróság előkészítő eljárásában, a magánvádas ügyekben igen hatékonyan működik. 12 Be. 54. (1) 11
A közvádas ügyekben a sértettet nem illeti meg a tárgyalás előkészítése során a jogorvoslati jog, vagyis a határozatokkal szemben, a magánvádló viszont ebben a szakaszban is fellebbezési jogosultsággal rendelkezik. E joga alapján megtámadhatja az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről és megszüntetéséről hozott döntéseket. A tárgyalási szakaszban a sértett, lényegében az ügyész képviseleti jogát gyakorolja, vagyis észrevételeket, indítványokat tehet, a kihallgatott személyhez kérdéseket intézhet, perbeszdet, azaz vádbeszédet mondhat. Az egyszerű sértett részére a jogalkotó nem teszi lehetővé, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen jogorvoslattal éljen. Ezzel szemben a magánvádló fellebbezést nyújthat be a vádlott terhére, és a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezést is sérelmezheti. A magánvádló a másodfokú eljárásban a sértettet egyébként is megillető jogokon túl perbeszédet tart, és indítványozhatja az eljárás megszüntetését. Ebben az esetben a másodfokú bíróság mérlegelés nélkül, tanácsülésen megszünteti az eljárást, tehát kötve van a magánvádló indítványához. A perújítás esetében (bár az ügyészi jogosítványokhoz képest szűkebb körben) az egyszerű sértetti pozícióhoz viszonyítva lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mert önállóan is előterjeszthet perújítási kérelmet. A törvény e jogosítványát úgy korlátozza, hogy csak két esetben teszi lehetővé e külön eljárás kezdeményezését. Nevezetesen a terhelt felmentése, illetve az eljárás megszüntetése esetén. 12
A sértett jogai a különleges eljárásban A Be. 376/A -a alapján, amennyiben a bíróság a döntésében a lefoglalt dolog kiadásáról nem rendelkezett, arról hivatalból vagy az ügyész indítványára utólag dönt. E körben is indokolt lenne bővíteni a sértett jogosítványait, hiszen a büntetőügyek egy részében a bíróság nem rendelkezik a lefoglalt dolog kiadásáról, és ennek következtében a sértett, az őt jogosan megillető tárgyakat nem kapja meg. A sértett természetes személyek száma a kiemelt bűncselekményekben 13 1.) ábra Központi Statisztikai Hivatal 2010, illetve 2011 Megnevezés 2000 2006 2007 2008 2009 Összesen 12 916 14 542 15 115 14 873 13 103 személy elleni 937 1 207 1 059 1 186 1 864 közlekedési 239 299 280 237 208 házasság, család, ifjúság államigazg., igazságszolg., 244 1 162 360 282 448 95 68 87 87 132 közéleti tisztaság 13 Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Legfőbb Ügyészség 13
közrend elleni 810 895 938 1 009 1 070 vagyon elleni 10 591 10 911 12 391 12 072 9 361 Sértettek közül: gyermekkorú 239 1 234 442 362 421 fiatalkorú 529 736 752 640 524 fiatal felnőttt 1 198 1 241 1 111 1 086 997 nő 4 632 6 166 5 228 5 427 5 102 2.) ábra Központi Statisztikai Hivatal 2011. 14 Megnevezés 2000 2008 2009 2010 2011 Összesen 12 916 14 873 13 103 14 394 14 741 személy elleni 937 1 186 1 864 1 964 1 893 közlekedési 239 237 208 215 206 házasság, család, ifjúság államigazg., igazságszolg., 244 282 448 506 437 95 87 132 181 155 14 Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség 14
közéleti tisztaság közrend elleni 810 1 009 1 070 1 096 1 102 vagyon elleni 10 591 12 072 9 361 10 195 10 652 Sértettek közül: gyermekkorú 239 362 421 510 510 fiatalkorú 529 640 524 731 734 fiatal felnőttt 1 198 1 086 997 1 153 1 243 nő 4 632 5 427 5 102 5 619 6 007 Módszertan: 15 A sértettek száma nem egyezik meg a bűncselekmények számával, mert nem mindegyik bűncselekménynek van sértettje (illetve némelynek több is van), vagy az nem természetes személy. 15 B-A-Z megye Statisztikai évkönyve 2011, Miskolc 2012 15
A sértett jogai és kötelezettségei Ahhoz, hogy a bűncselekmény sértettje, áldozata a büntetőeljárás során megfelelően el tudjon igazodni, illetve érvényesíteni tudja akaratát, ismernie kell lehetőségeit, hiszen őt is különböző jogok illetik meg, illetve különböző kötelességei vannak. A sértett jogai a büntetőeljárásban 16 Fontos, hogy döntsön magánindítványra büntethető bűncselekmény esetében az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának kérdésében. Polgári jogi igényének biztosítására, kárának megtérítése céljából, indítványozza az elkövető vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét. Megalapozott bejelentést tegyen olyan kizárási, elfogultsági okról, amely a büntetőügyekben eljáró hatóság vezetőjére, tagjára, továbbá a szakértőre, a szaktanácsadóra, a jegyzőkönyvvezetőre, a tolmácsra és a gyorsíróra vonatkozik. Terjesszen elő igazolási kérelmet, határidő vagy határnap hibáján kívüli elmulasztása esetén. Az őt érintő iratokat megtekintse a nyomozás befejezését követően. A bűnügy irataiból kapjon nem hiteles, illetve külön kérelemre hiteles másolatokat. A büntetőeljárás tartalma alatt, és a büntetőeljárás befejezését követően, bizonyos esetekben személyi védelemre jogosult a sértett és a képviselője is, melynek feltételeit a Kormány 34/1999. (II. 26.) számú rendelete határozza meg. A nyomozás során jelen legyen a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a szakértő meghallgatásánál,a szemlénél továbbá az első és 16 www.ujutakon.dunaujvaros.hu (2013. 06. 28. 19:16) 16
másodfokú bírósági eljárásban bármely eljárási cselekménynél, kivétel a vádlott kihallgatása akkor, ha a sértett egyben tanú is. Indítványokat és észrevételeket tegyen az eljárás minden szakaszában, így a költségek előlegezése mellett az eljárási cselekmények gyorsírással, hangfelvevővel, vagy egyéb berendezéssel történő rögzítésére. Kezdeményezze a bírósági tárgyalás előtt az ügy áttételét, egyesítését, elkülönítését, megjelölhet olyan körülményt, amely a tárgyalást akadályozhatja, illetve annak megkezdése előtt célszerű figyelembe venni. Kezdeményezze továbbá kérdések feltételét is a tárgyaláson kihallgatott vádlotthoz, szakértőhöz, tanúhoz. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson az ügyészi vádbeszéd, a másodfokú tárgyaláson pedig a fellebbező perbeszéde után, felszólaljon és nyilatkozzon a vádlott bűnösségéről. Igényelje a tanúkénti megjelenésével felmerült költségeinek (jogszabályban megállapított mértékű) megtérítését. Kérje magánvádlókénti fellépése esetén az ügyben felmerült készkiadásai - útiköltsége, ellátási költsége és a szállás költsége - megfizetését. Kártalanítást igényeljen - külön jogszabály szerint - a szakértői vizsgálattal vagy más eljárási cselekménnyel okozott károkért. Felvilágosítást kérjen büntetőeljárásbeli jogairól és kötelességeiről, a törvényben meghatározott esetekben. Közreműködjön a bizonyításban, jogorvoslattal (panasszal) forduljon a nyomozó hatósághoz, illetve az ügyészséghez a jogait vagy érdekeit sértő hatósági határozatok, intézkedések, illetve az intézkedések elmulasztása miatt. Saját anyanyelvét használja mind szóban, mind írásban. Joga van, hogy a nyilvánosság kizárását kérje (erkölcsi okból) a bírósági tárgyalásról, illetőleg annak egy részéről. 17
A sértett jelenléti joga A Be. 53. (2) bekezdés a) pontja értelmében a sértett a bírósági eljárásban (ha a törvény másképp nem rendelkezik), bármely eljárási cselekménynél jelen lehet. 17 A bírósági szakasz első része a tárgyalás előkészítése a büntetőeljárás úgynevezett belső, A bírósági szakasz első része a tárgyalás előkészítése a büntetőeljárás úgynevezett belső, tehát nem nyilvános szakasza, ahol a legtöbb kérdésben a tanács elnöke dönt. Az eljárás résztvevőinek meghallgatására és az előkészítő ülésre csak kivételesen kerülhet sor. Jelenléti joga, és kötelezettsége ebben az esetben is csak az ügyésznek, a védőnek és a vádlottnak van. A közvádas ügyekben a sértett személyesen nem vesz részt ebben a szakaszban. Általános jogosultsága alapján azonban, észrevételt és indítványt tehet, amit beadványként csatolhat az iratokhoz, vagy személyesen, jegyzőkönyvbe mondhatja azt. A sértett valóságos szerepe az eljárás e szakaszában a megszüntető végzésből való értesítés jogára korlátozódik. 18 Mivel az iratoknak az ügyészhez történő továbbításáról és a nyomozás befejezéséről értesítést nem kapott, több esetben a bíróság által megszüntetett eljárásról készült határozat kézhezvételekor döbben rá, hogy ügyében időközben vádemelés is történt. A tárgyalási szakaszban kiteljesedik a sértett jelenléti joga, de ez nem egyszerű sértetti pozícióból, hanem tanúkénti kihallgatásából falad. A Be. 180. (2) bekezdése alapján a bíróság megidézi a vádlottat, a védőt és mindazokat, akiknek a részvétele a tárgyaláson szükséges. 19 17 Be. 53. (2) bekezdés a) pontja 18 Be. 170. (3) bekezdése 18
A vád tárgyává tett cselekményről a sértett releváns ismeretekkel rendelkezik, ezért a vallomása bizonyítási eszköznek minősül. A bizonyítékok forrásai között a Be. a sértett vallomását külön nem nevesíti, így a sértett kihallgatására tanúi minőségében kerül sor. E pozícióját szemlélve pedig, csakúgy, mint a tanút, főleg kötelezettségek terhelik. Az egyszerű sértett jelenléti joga a tárgyaláson a Be. 53. -ból vezethető le. 20 Főszabályként a törvény a korlátozás nélküli jelenléti jogot biztosítja. Ezt juttatja kifejezésre az a rendelkezés, melynek értelmében a bíróságnak értesítenie kell azokat a büntetőeljárásban részt vevő személyeket, kiknek a tárgyaláson a jelenlétét a törvény lehetővé teszi. Tehát, amennyiben a bíróság a sértettet tanúként nem hallgatja meg, akkor nem idézést küld neki, hanem értesítést. A bűncselekmény áldozatának egyszerű sértetti pozíciójából fakad tehát, hogy joga van jelen lenni a tárgyaláson. Viszont legtöbbször a sértett az eljárásban tanú is. A tanúzási kötelesség állampolgári kötelezettség, súlyos jogkövetkezményekkel jár ennek megszegése. A sértett észrevételezési, indítványozási és felszólítási joga 21 A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételeket és indítványokat tehet. Ez a szabály a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás körében ugyanúgy érvényesül. A bírósági tárgyalásról készített jegyzőkönyv elkészítésétől számított 15 napon belül a sértett kérheti annak kiegészítését vagy kijavítását. 19 Be. 180. (2) bekezdése 20 Be. 53. 21 Dr. Csányi Klára: Áldozatvédelem, BM Kiadó-1999 78. oldal 19
A gyakorlatban azonban a sértettek utólag, e ténynek az ismerete hiányában, az említett határidőre figyelemmel, már eredménytelenül hivatkoznak arra, hogy a tárgyaláson előadott vallomásaikról készült tény, vagy tények nem, illetve nem úgy készültek a jegyzőkönyvbe, ahogyan azt a tárgyaláson előadták. A hatóságoknak evégett célszerű lenne a sértettet jogairól részletesen kioktatni. A jogalkotó engedélyezi a sértettnek, hogy a tárgyaláson felszólaljon. A párbeszédeknél, az ügyész vádbeszéde után felszólalhat, és a vádlott bűnösségéről nyilatkozhat. A sértett bárbeszéde nem köti a bíróságot közvádas ügyeknél, annak tartalmát saját meggyőződése alapján értékeli. A mindennapok valósága azt mutatja, hogy a sértett felszólalása legtöbbször csak egyegy szó, egy-egy rövidebb gondolat, amely általában arra vonatkozik, hogy kéri-e a vádlott megbüntetését, vagy esetlen már megbocsátott neki. A bíróság ezen nyilatkozatot a büntetéskiszabás körében veszi figyelembe. A sértett kérdezési joga A jogalkotó felhatalmazta a sértettet, hogy a tárgyaláson a kihallgatottakhoz kérdés feltételét indítványozhatja. Ez a jog az eljárás más alanyait is közvetlenül megilleti. A sértett jogorvoslati joga A tárgyalási szakaszban az egyszerű sértettnek még a legfontosabb döntések ellen sincs jogorvoslati joga. Sem az eljárást megszüntető, sem pedig a vádlottat felmentő ítélet ellen nem nyújthat be fellebbezést. Ez a jog még akkor sem illeti meg, ha a 20
terheltet akkor mentették fel, mert a sértett őt jogtalanul megtámadta, ez a jogos védelem. Megtámadhatja az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát, de legfeljebb, mint egyéb érdekelt, de annak is csak a reá vonatkozó rendelkezését. Például: az ítélet elkobzást elrendelő részét, amennyiben a lefoglalt tárgy az ő tulajdona. A magánvádas eljárásokat kivéve, Magyarországon az ügyészi vádmonopólium érvényesül, és emellett sem a subsidiarius vádló, sem a pótmagánvád intézményét nem alkalmazzák. A subsidiarius vagy kisegítő vádló intézményének bevezetése esetén a sértett az ügyész mellett félként szerepelhetne. A sértett kötelezettségei a büntetőeljárásban Bocsássa a hatóság rendelkezésére a kért okiratokat, adatokat és adja meg a szükséges felvilágosításokat. Vesse alá magát a szemlének a bizonyítandó tény felderítése, vagy megállapítása céljából, a helyszín megtekintését biztosítsa, illetve megfigyelését, bocsássa az illetékes bűnüldöző szerv rendelkezésére a birtokában lévő tárgyakat, vagy gondoskodjon azok megőrzéséről. Ott kell tartózkodnia - a nyomozó hatóság rendelkezése alapján - szükség szerint, a nyomozás helyszínen és segítse elő eredményes teljesítését. Jelenjen meg a kihallgatásra, illetve szakértői vizsgálatra alkalmas állapotban a hatóság idézésére a megjelölt helyen és időben. Ne távozzon el engedély nélkül tanúkénti kihallgatásakor, a bizonyítási kísérletkor, a szembesítéskor, a felismerésre bemutatáskor és a legjobb tudomása szerint tegyen vallomást, segítse elő - például adatszolgáltatással - a szakértői véleményadást, továbbá vesse magát alá és tűrje, hogy a szakértő elvégezze a szükséges (műtétnek nem minősülő) vizsgálatot. Gyakorolja úgy jogait és tanúsítson olyan magatartást, hogy az eljárás rendjét ne 21
zavarja, ne hátráltassa indokolatlanul ne akadályozza. Bűncselekmény folytán sérelmére keletkezett kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járjon el. Ez nemcsak a vagyoni kárt eredményező, hanem a testi sérüléssel együtt járó bűncselekményeknél is elvárt hozzáállás. Ezért a gyógyulása érdekében igénybe kell vennie (súlyos, különösen életveszéllyel járó műtéti beavatkozás kivételével) a rendelkezésre álló megfelelő gyógykezelést. Ki fordulhat az áldozatvédelmi referenshez segítségért? Az, akinek sérelmére bűncselekményt követtek el. Mindenkinek a saját gondja, baja, problémája a legfontosabb, ezért az áldozatvédelmi referenst a legjelentéktelenebbnek tűnő ügyben is meglehet keresni. Ő legjobb tudása szerint igyekszik tanácsot adni, megoldást keresni a problémára, és ha ő maga nem is tudja azt megoldani, akkor ahhoz a civil vagy állami szervezethez irányítja a sértettet, ahol segítséget kaphat. A sértett tágabb értelmezése Az áldozatok tudományos igényű tanulmányozása a viktimológia feladata. A bűncselekmények áldozataival és mindazzal foglalkozik, ami ezen sértettekkel kapcsolatos. Separovic megfogalmazásában a viktimológia a biztonságos emberi élet, és az emberi szenvedés problémájának új és komplex megközelítését jelenti. Létezik olyan irányzat is, ami azt mondja, hogy a viktimológia a sértettek emberi jogainak megsértésével foglalkozó tudomány. 22 22 Görgény Ilona: A viktimológia alapkérdései 22
Elkövetési tárgya nincs minden bűncselekménynek, és az elkövetési tárgyal bíró deliktumok közül is azoknak van passzív alanya, amelyeknek az elkövetési tárgya személy. A büntetőtörvénykönyvben inkriminált cselekmények, amelyeknek általában nincs passzív alanya, és processzuális értelemben nem egyértelmű, hogy kik vagy ki lép fel sértettként. Léteznek olyan véleményeket, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a sértettje végső soron az egész emberiség, mégpedig a jelen, illetve a jövő generációi egyaránt. Ugyancsak elgondolkodtató a sértettek meghatározása a gazdasági büntetőjog területén. A gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban az egyik író azzal foglalkozott, hogy a sértetteknek okozott sérelem, nem közvetlenül, hanem a gazdaságigazgatási szabály közvetítésével jut jelentőséghez. 23 A passzív alany és a sértett nem azonos fogalmak, a sértett tágabb körű fogalom. Például a gyakran elkövetett lopás esetében az elkövetési tárgy az idegen dolog, amire nézve a lopást elkövették. Az hogy valaki károsulttá vált, nem passzív alannyá teszi, hanem sértetté. Azoknál a bűncselekményeknél, melynek elkövetési tárgya természetes személy, ott a passzív alany és a sértett többnyire egybe esik. Ha ezek a személyek nem azonosak, mindkettőjük sértetti fellépésnek helye lehet, mert jogos érdekeik egyaránt sérelmet szenvedtek. 24 23 Wiener A. Imre: Gazdasági bűncselekmények, 1986 24 Vigh József: A kárhelyreállító 332. o. 23
A sértett büntetőeljárásbeli helyzete Anélkül, hogy taglalnánk a sértett büntetőeljárásbeli helyzetét, csak utalunk a sértett fogalmának különböző tartamára, a sértett tágabb és szűkebb értelezése mikor sem a vádat nem képviseli, sem polgári jogi igényt nem érvényesít és arra, hogy ez utóbbi megjelölésre célszerű a sértett megnevezés használata. Itt ismeretes az egyszerű sértett elnevezés is. A büntető eljárásban sértett nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is lehet. A kérdés tehát az, hogy büntető eljárásjogi értelemben vett, és a büntető jogtudományban kidolgozott passzív alanynál tágabb értelmű, sértetti kör a viktimológiának is kutatási tárgyául szolgál-e, vagy szükség van a viktimológia áldozatfogalomra. A magyar szakirodalomban már történt kísérlet az áldozat és a sértett közötti megkülönböztetésre. Bakóczi Antal az élet elleni bűncselekmények elhalt passzív alanyait áldozatnak, a személyi sérülteket pedig sértettnek tekintette. A bűncselekmény áldozata megjelölés használatának kérdésében az egyes országok büntetőjoga szerinti sértettekkel való azonosság eseten nem lett volna szükség a nemzetközi dokumentumokban történő külön definiálásnak. A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságszolgáltatás alapelveiről szóló ENSZ-deklarációban és annak létrejöttét megelőző többéves munka során részletesen foglalkoztak az áldozat és a bűncselekmény áldozata fogalom meghatározásával. A sértett a büntető eljárásban akkor köteles személyesen részt venni, ha őt a hatóság beidézi. Más esetben jogait, jogi képviselő útján is gyakorolhatja. Ha a sértett a büntetőeljárásban kívánja érvényesíteni a bűncselekmény folytán keletkezett kárának, polgári jogi igényének megtérítését, akkor a jegyzőkönyv rögzítésén 24
túlmenően, tájékozódnia kell annak megfelelő feltételeiről, és az őt megillető további jogosultságokról. 25 Amennyiben a sértett a bűncselekmény áldozata, vagy kárvallottja, további segítséget igényel, akkor fel kell keresnie a lakóhelyéhez legközelebb lévő áldozatvédő irodát, ahol érdekképviselet folyik. 26 A bűnözés végett rászoruló sértettek a következő segítséget kaphatják ezen irodáktól: 27 - díjtalan jogsegélyszolgálat - szorult helyzetben lévők anyagi támogatása - személyes gondoskodás, emberi vigasz a bűncselekményt követően - segítségnyújtás a hatóságoknál történő eljárásokban - a bűncselekmény okozta kár megtérítéséért segítség a polgári bírósági eljárásban - más szervezetek, illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése. Társadalmi áldozatvédelem, sértettek megóvása Európában és Magyarországon A viktimológia tudományának fejlődésével, a kriminálpolitikát és az állami büntetőfelelősségre vonási gyakorlatot befolyásoló szerepének erősödésével párhuzamosan bontakozik ki Európa-szerte a sértettek támogatását célul kitűző társadalmi mozgalmak. 25 Országos Rendőr-főkapitányság írása 26 Áldozatvédelem (szakkönyv a bűncselekmények áldozataival foglalkozók számára), Budapest 1999. 188-189. o. 27 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, Budapest 25
1974-ben Németországban Fehér Gyűrű, ugyanebben az időben Angliában Áldozatokat Támogató Szolgálat elnevezéssel jött létre az első társadalmi szervezet. Ezt követően, Európa országaiban sorra alakultak az áldozatvédő egyesületek. 16 ország szervezi meg, Európai Áldozatvédő Fórum elnevezéssel az 1989-ben alakuló egyesülést. Ezzel létrejött egy nemzetközi civil szervezet, mely szorosan együttműködik a nemzeti és nemzetközi intézményekkel, és amelynek tevékenysége jelentősen meggyorsítja az állami sértetti védelmi politikát, illetve az intézmények fejlődését. Magyarországon német segítséggel és német minttára 1989 ben alakult meg, az ugyancsak Fehér Gyűrű nevet viselő szervezet, amelyet a Fórum 1992 májusában, Dublinban rendezett konferenciáján, (elsőként a közép- és kelet-európai új demokráciák társadalmi szervezetei közül), felvett tagjai sorába. 28 Az 1990-es évek elején Magyarországon, részben nyugat-európai mintára, részben a hazai, sajátos körülmények hatására, sorra elkezdtek megalakulni olyan intézmények, szervezetek, amelyek a széle értelembe vett áldozatokkal, sértettekkel, a bűncselekmények sértettei mellett, hátrányos helyzetben lévők, vagy különböző fenyegetettségnek, veszélynek kitett emberekkel, vagy társadalmi csoportokkal, foglalkoznak. A sértett helyzete az Európai Unió elvárásai szerint 29 A nemzetközi egyezmények, az alkotmányok és más nemzeti jogforrások is elsősorban a terheltet szándékoztak védeni az igazságszolgáltatás önkényétől, és biztosítani az őt megillető jogok érvényesítését. Azon követelés, hogy a sértett jogállását erősíteni kell, csak a múlt század 1970-es 28 Áldozatvédelem, BM Kiadó Budapest, 1999. 191-192. o. 29 Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljárásban az Európai Unió elvárásainak tükrében, Miskolci Jogi Szemle, 2011. Különszám 155-167. oldal alapján 26
éveiben jelent meg, és a z1990-es évektől erősödött fel a szakirodalomban, az Európai Unió pedig csak közvetlenül az ezredforduló előtt ismerte el, hogy a sértettel kapcsolatban is lehetnek olyan kérdések, amelyek uniós hatáskörbe tartozhatnak. Ez a személyek uniós szabadságára, szabad mozgására vezethető vissza. Az országhatárokat szabadon átlépő uniós állampolgár is bűncselekmény áldozatává válhat más uniós országban. A jogérvényesítés külföldön bonyolultabbá válhat, és problémákkal járhat, mint az állampolgárság szerinti országban. Ezen problémák alatt lehet érteni az nyelvi nehézségeket, azt, hogy más állam jogrendszerében még nehezebb eligazodni, mint a hazaiban, vagy hogy a jogok érvényesítése érdekében hosszabb ideig kellene egy idegen ország területén tartózkodni, vagy oda többször visszautazni, amelynek költsége, ha nem is teljese egészében, de legalább részben a sértettet terheli. Az Európai Tanács 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott ülésén fogalmazták meg azokat az elvárásokat, amelyek alapján 2001. március 15-én az Unió Tanácsa elfogadta a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározatot. A határokon átnyúló bűncselekmények vonatkozásában az első komolyabb probléma, amellyel a bűnüldöző hatóságoknak szembe kell nézni, nem más, mint, hogy egyáltalán rendelkeznek-e joghatósággal az ügyben. 30 A kétszeres eljárás, elbírálás tilalmának elve, immár számtalan nemzetközi, alapjogi dokumentumban deklarálására került, illetve hazánk jogrendszerében is ismert alapelv, és egyben a büntetőeljárás megindításnak akadályaként is számba kell venni. A büntetőeljárás során hozott határozatok tekintetében fontos szerepe van a szabadon való mozgásnak a büntető eljárási viszonylatban. 30 Dr. Jánosi Andrea: A szabad mozgás büntető eljárásjogi aspektusai az Európai Unióban, különös tekintettel a bizonyítás kérdésére, Miskolc, 2012 27
A tagállamok kötelesek törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket a megfelelő mértékben közelíteni, hogy a bűncselekmények sértettjei részére magas szintű védelmet nyújthassanak. A sértettek védelme érdekében a Kerethatározat elfogadása volt az első alkalom, amikor úgynevezett kemény jogi eszköz foglalkozott a sértettek helyzetével. Ha a sértett semmit nem tud az eljárás kimeneteléről, kívülállónak érezheti magát és úgy gondolhatja, hogy csak abban az esetben lehett fontos, ha segíteni tud a hatóságoknak. Néhány tagállam tájékoztatók kibocsátásával vagy az információk website-on való közzétételével, tájékoztató füzet készítésével nyújt tájékoztatást, eleget téve ezzel a Kerethatározat 4. cikk (1) bekezdése szerinti elvárásnak, 31 Miszerint, Helyt lehet adni azon kérelemnek, hogy az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584 kerethatározat értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelmet sürgősségi eljárásban bírálják el a kérdést előterjesztő bíróság azon állítására tekintettel, miszerint ha a bűncselekmény miatti vádat elejtenék, az érdekelttel szemben kiszabott szabadságvesztés lerövidülne, és ez utóbbit hamarabb helyeznék szabadlábra. 32 A sértett helyzete Franciaországban 33 2000-ben Franciaországban is módosították a büntetőeljárási törvényt. A jogszabály több szempontból megerősítette a sértett eljárásjogi helyzetét. A sértett a XXI. században, a francia büntetőeljárásban mindazon 31 Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljárásban az Európai Unió elvárásainak tükrében, Miskolci Jogi Szemle, 2011. Különszám 155-167. oldal alapján 32 Kerethatározat 4. cikk (1) bekezdés 33 Kiss Anna: A sértett helyzete a büntetőeljárásban 158-162. oldal 28
jogokkal rendelkezik, amelyeket az EU a 2001. évi Kerethatározatában követelményként állított. Ennek megfelelően a sértettet megilleti az információhoz és a meghallgatáshoz való jog; ügyvéd képviselheti a büntetőeljárásban; megtekintheti az iratokat a nyomozás folyamán; magánfélként kártérítési igényt érvényesíthet; kárenyhítést kérhet; tolmácsot vehet igénybe, stb. Információhoz való joga A jogszabály mindhárom jogalkalmazói szervet, a nyomozóhatóságot, az ügyészséget és a bíróságot, kötelezi, hogy az eljárás minden szakaszában, hogy a sértettet tájékoztassa jogairól. Ez kétféle módon nyilvánulhat meg: egyrészt nyomtatványok formájában, másrészt szóbeli tájékoztatás útján. Utóbbi esetében ennek megtörténtét kötelező jegyzőkönyvbe foglalni. A súlyos bűncselekmények esetében, különösen akkor, ha ez traumatizálta a sértettet/áldozatot, az ügyész tájékoztatási joga kiterjed arra, hogy felhívja a figyelmét az áldozatsegítő szervezetek működésére. Ezen túlmenően megkeresi a szervet, hogy vegye fel a kapcsolatot az áldozattal. 34 Az áldozatsegítő szervezetekről való tájékoztatás joga, a sértettet minden eljárási szakaszban, a bűncselekmény súlyosságától függetlenül megilleti. A vizsgálóbíró kötelessége, hogy félévente tájékoztassa a magánfélként fellépő sértettet, a nyomozás folyamatáról, az eljárás kimeneteléről. 35 Joga van továbbá a sértettnek tudni, hogy milyen feltételek megléte szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban érvényesíteni kívánt kárigényén kívül a CIVI328 előtti 34 Franciaország Be. 41-7. 35 Franciaország Be. 175-3. 29
eljárást megindíthassa. 36 Képviselőválasztás joga A sértettet ügyvéd képviselheti a büntetőeljárásban, aki az eljárási cselekményeknél nemcsak jelen lehet, hanem a vizsgálóbíró előtti eljárásban is, feltéve, hogy ezt megengedik neki. kérdéseket és rövid észrevételeket tehet a kihallgatott személyhez. Iratmegtekintési jog A nyomozás folyamán, a magánfélként eljáró sértett, ha ezt érdekei megkívánják, betekinthet az iratokba feltéve, hogy ezt a vizsgálóbíró engedélyezi. (fr. Be. 82-1) Iratmegsemmisítési jog A magánfél sajátos jogai közé tartozik még, hogy a nyomozás megkezdése után vétség esetén egy, illetve bűntett esetén egy év elteltével indítványozza, hogy az őt érintő iratokat zárolják, vagy semmisítsék meg. Kárigény érvényesítése A büntetőeljárásban a sértett magánfélként, polgári jogi igényt terjeszthet elő. Ezt a jogát már az előzetes eljárásban is gyakorolhatja, sőt már a feljelentéskor kinyilváníthatja. 37 36 Franciaország Be. 706-15. 30
Kárenyhítéshez való joga A sértettnek, és a bűncselekmény egyéb áldozatainak 1977-től lehetősége van arra, hogy meghatározott bűncselekmények esetén az állam kompenzálja az elszenvedett sérülésüket. A jogszabályban meghatározott esetekben a sértett a CIVI előtt érvényesítheti ezt az igényét. Anyanyelvhasználat joga A sértett Franciaországban csakúgy, mint az Európai Unió bármely tagállamában anyanyelvét használhatja. Tolmács kirendeléséhez való joga Ha a sértett a büntetőeljárásban az anyanyelvét kívánja használni, és ez, jelen eseteben nem a francia nyelv, akkor tolmácsot kell kirendelni számára. Ennek költségének viselése az államot terheli. 38 Jogai az elítélt szabadságvesztésének töltése alatt A sértett jogaihoz tartozik, hogy amennyiben a terhelttel szemben jogerősen szabadságvesztést szabtak ki, és megkezdte annak letöltését, akkor az elítélt ott köteles 37 Franciaország Be. 420-1. 38 Franciaország Be. 344-345, 407-408. 31
munkát végezni. Az ebből eredő jövedelmének 10 %-át a bűncselekménnyel okozott kár jóvátételére megkapja a sértett. Ha a terhelttel szemben tíz évet meghaladó szabadságvesztést szabtak ki, és ebből legfeljebb még három év van hátra, akkor a feltételes szabadlábra helyezés iránti eljárásban a sértettnek joga van arra, hogy érdekeit egy őt segítő szervezet képviselje. 39 Szeretném még Kiss Anna munkájából kiemelni a sértett helyzetét Lengyelország viszonylatában. A sértett helyzete Lengyelországban A lengyel igazságügyi miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az országban még nem értek véget azok a munkálatok, amelyek az igazságszolgáltatás megreformálását tűzték célul. Többek között szeretnék, ha a büntetőeljárásban további egyszerűsítésre lehetőséget adó új jogintézmények születhetnének, az igazságügyi szakértők eljárásával kapcsolatban is új törvényre van szükség, de talán a legfontosabb az áldozatok védelme. A korábban lezajlott büntetőeljárási reform lehetővé tette, hogy a sértett jogai erősödjenek a büntetőeljárásban. A jogszabály már a bevezető rendelkezések között kimondja, hogy a sértett jogait az eljárás minden szakaszában, a törvény erejénél fogva, figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy erre irányulóan előterjesztettek-e kérelmet. A sértettet a jogairól informálni kell. A sértett jogi helyzete attól is függ, hogy vele szemben milyen bűncselekményt követtek el. A sértett Lengyelországban csakúgy, mint nálunk, különböző pozíciókat tölthet be. A törvény ennek megfelelően, a sértett eljárási helyzetétől függően, részletesen szabályozza jogait. 39 Fr. Be. 722-1. 32
A közvádas bűncselekmények esetében, bár az officialitás elve érvényesül, a sértett mégis, a jogalkalmazó külön erre irányuló döntése nélkül, a törvény rendelkezése értelmében, a büntetőeljárás első szakaszának aktív szereplője, az előzetes eljárásnak. A bírósági szakasztól ez annyiban változik meg, hogy a sértett jogai nem automatikusan, a törvény erejénél fogva érvényesülnek, hanem egyrészt, függ a bíró döntésétől. Például attól, hogy tanúként kihallgatja-e a sértett - tanúkénti pozíciója- vagy egyszerű sértett marad a perben, másrészt függ attól, hogy a sértett tett-e megfelelő indítványt: kíván-e mellék- vagy pótmagánvádló lenni, magánfélként polgári jogi igényt érvényesíteni. Ügyészi tétlenség, illetve a kár megtéríthetősége esetén, ugyanis ezek a korrekciós, valamint adhéziós eljárási lehetőségek, csak akkor illetik meg, ha ezt kifejezetten kéri. A sértett tehát arra kötelezhető, hogy tanúvallomást tegyen, de arra nem, hogy a vádat képviselje, vagy az ügyész munkáját kiegészítse, illetve adhéziós eljárást indítson. Természetesen e jogaira fel kell hívni a figyelmét. Jelenleg a pótmagánvád új lehetőség az eljárásban, korábban csak a mellékmagánvád volt megengedett. Ezzel az új jogintézménnyel lehetővé tették a sértett számára, hogy az ügy, akkor is eljusson a bírósági szakaszba, ha az ügyész megszüntette az eljárást, vagy nem emelt vádat. Ha a sértett az ügyész helyett vádat emel, köteles ügyvédet meghatalmazni. Ennek költségeit viszont az államnak kell fedeznie. A lengyel eljárásban tehát széles skálán helyezkednek el a sértetti jogok. Ennek ellenére, eljárási aktivitásuk mégsem megfelelő, hiszen törvényben biztosított jogaikkal ugyanis alig élnek. Ennek okai között az is szerepel, hogy a jogalkalmazók a tájékoztatási kötelezettségeiknek nem mindig tesznek eleget. Ezért a lengyel legfőbb ügyész már 1977-ben kidolgozta a sértettek aktivitásával kapcsolatos irányelvét is. Megalkotása óta már csaknem 30 év telt el, ennek ellenére, még ma is időszerű. Lehetőség van Lengyelországban mediációra, valamint a bűncselekmény áldozatainak kárenyhítésére. A bűncselekményt elszenvedett egyének kompenzációját, ugyanúgy, mint nálunk, először rendeleti úton egy alapítvány hatáskörébe helyezték be. Mivel ez az állam kötelezettsége, ezért ma már törvényben szabályozzák. 33
Jelenleg, az áldozatnak kifizethető kártérítés felső határa 12.000 zł. Ez a szakértők véleménye szerint csak jelképes összeg, a tényleges anyagi és erkölcsi kár ennél sokkal magasabb is lehet. A kártérítés egyébként csak lengyel és Európai Uniós országok állampolgárainak fizethető ki, és csak akkor, ha a törvény feltételei megvalósultak. A büntetőeljárás speciális esetek EURÓPAI BIZOTTSÁG - SAJTÓKÖZLEMÉNY 40 A 2013. június 6. napon elfogadott új uniós jogszabály megfelelőbb védelmet biztosít a családon belüli erőszak áldozatainak. Az erőszakos cselekmények, és különösen a családon belüli erőszak áldozatai hamarosan az egész Európai Unióra kiterjedő védelemben részesülhetnek azt követően, hogy a mai napon a tagállamok igazságügyi miniszterei hivatalosan elfogadták az Európai Bizottság javaslatát. Az egész Unióban érvényes védelmi határozatról szóló új rendeletnek köszönhetően az erőszakos cselekményeket elszenvedők arra számíthatnak, hogy a hazájukban meghozott távoltartó határozat tartózkodási helyüktől függetlenül, az egész Európai Unióban védelmet biztosít számukra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes Uniós országokban meghozott távoltartó határozatokat az Unió egész területén el kell majd ismerni. Így a védelem mindenütt megilleti az érintetteket, bárhol is járjon. Az uniós jogszabály különösen a nők helyzetén segít, ugyanis a felmérések szerint az európai nők mintegy egyötödét életük folyamán legalább egyszer fizikailag bántalmazzák. 40 Európai Bizottság, Sajtóközlemény, Luxembourg 2013. június 6. 34