2015 március 28. Flag 0 Értékelés kiválasztása Give Sokat csökkenhet nincs értékelve Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Jövőre jár le a 2008-as IMF EU-hitel utolsó, másfél milliárdos részlete, továbbra is a lakossági forintfinanszírozás lesz előtérben. Ha a költségvetési hiány nulla lenne, ami nincs túl messze a mostani deficitszinttől, a forintban számolt államadósság már nem növekedne. Utóbbi t jelentené, hogy új forrás bevonására sem lenne szükség jelentette ki lapunknak Barcza György, Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezériggatója, aki szerint a magasabb növekedésnek és a feszes költségvetési gdálkodásnak köszönhetően a tervezettnél is alacsonyabb lehet a 2015-ös adósságráta. A szakember elmúlt egy hónap brókerbotrányai kapcsán t mondta: a lakossági állampapír egyik legkedveltebb megoldás a biztonság miatt. 1. oldal (összes: 5)
Ha a tavalyi évet 76,9 százalékos adósságrátával zártuk, hol tartunk most államadósság elleni harcban? Az előzetes adatok szerint 2014-et valóban 76,9 százalékos GDP-arányos adósságrátával zártuk. Ugyanakkor említett adat 314,89 forintos euróárfolyamon lett számolva. A forint onban jelentősen javult év eleje óta: most nagyjából tizenöt egységgel erősebb 2014 végéhez képest. A 300 körüli euróárfolyam mintegy 1,2 százalékkal csökkenti adósságmértéket. A kormány 2015-ben 75,4 százalékos adósságrátával számol, amennyiben maradnak a kedvező folyamatok, ez simán összejöhet. Nem? Jósolni nehéz, mivel év végi árfolyamot nem lehet március végén meghatározni. Azonban egyébként tényleg kedvező makrogdasági folyamatok láttán év végére tervezett 75,4 százalékos adósságráta tarthatónak tűnik. Sőt, inkább pozitív kockázattal számolok: éves gdasági növekedés kapcsán még kedvezőbb is lehet év végi állapot. Például a Magyar Nemzeti Bank idén 3,2 százalékos gdasági növekedéssel számol a korábbi 2,5 százalék helyett. A bővülés, valamint alacsony államháztartási deficit 1,3 százalékkal csökkentheti adósságot. Ez várhatóan 75 százalék alatti rátát jelenthet. Miután szóba került a jegybank, nézzük, mit jelent ÁKK-nak adósságfinanszírozás szempontjából a jegybanki alapkamat csökkentése? A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben évi 50-100 milliárd forinttal tud csökkenni államadósság után fizetendő kamatkiadás, ami költségvetési szempontból is jelentős tétel. Le kell onban szögezni, hogy a közép- és hosszú távú kamatszintre nincs közvetlen befolyása a jegybanki alapkamatnak, amelynek további csökkentését prognosztizálják, ezek a kamatszintek ugyanis nem követik automatikusan irányadó ráta mérséklését. Persze meg kell említeni, hogy a jegybanki kamatcsökkentéssel állam kamatkiadásai is csökkennek, hiszen aukciókon alacsonyabb hozamszinten tudjuk értékesíteni a diszkontkincstárjegyeket. Márciustól monetáris lításba kezdett EKB: érezzük mi is? 2. oldal (összes: 5)
Hogyne! Kiemelt jelentősége van Európai Központi Bank állampapír-vásárlásainak, ami hozamleszorító hatást jelent. Tudniillik kedvező közegben, vagyis alacsony kamatszinten van lehetőség a magyar adósság megújítására. Mivel hatalmas tételről beszélünk idén is több ezermilliárd forintnyi lejáró adósságot kell megújítani, a pozícióink javulnak. Nem a korábbi öt-hathét százalékos kamatszinten kell megújítani adósságot, hanem két-három százalékos szint mellett lehet majd kibocsátani állampapírokat. Tegyünk egy kis költségvetési összehasonlítást a főbb sorokon! Évente tehát a fentiek adják 50-100 milliárdos megtakarítást, amely ahhoz képest, hogy személyi jövedelemadóból 1340 milliárd forintnyi bevételt vár a költségvetés, jelentős tétel. A kamatkiadás a korábbi 1200-1300 milliárd forintról négy esztendő alatt akár 900 milliárdra csökkenhet. Néhány év múlva már nem szeretne költségvetési deficitet látni Orbán Viktor miniszterelnök, és a hiány eltüntetéséről beszélt Varga Mihály nemzetgdasági miniszter is, aki szerint a némethez hasonló, vagyis nullaszázalékos deficitet szeretnének elérni. Mit jelentene ez adósságfronton? - Ha a költségvetési hiány nulla lenne, ami nincs túl messze a mostani deficitszinttől, akkor a forintban számolt államadósság már nem növekedne. Utóbbi t jelentené, hogy új forrás bevonására sem lenne szükség. Mi most a helyzet? Jelenleg a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal áll szemben MNB által jelzett, idei évre szóló 3,2 százalékos GDP-növekedés, ilyenkor a forintban jegyzett államadósság nő. Erre a terv 700 millió forint, ám a nemzeti jövedelem gyorsabban nő, kinőjük adósságot. Eközben fontos a hitelesség témaköre is. A kormány ugyanis kitart alacsony költségvetési hiány mellett, ami a tényadatokban is visszaköszön, és ez hitelességet ad a kabinetnek. A hitelesség pedig kiemelkedően fontos a befektetők szemében, ez könnyebbé teheti a finanszírozást, stabilizálhatja állampapírkeresletet, mi több: lejjebb nyomhatja a hozamokat. Az idén nem terveznek devizakötvény-kibocsátást. Megúszhatjuk külső segítség nélkül? Az idén 5100 milliárd forintnyi megújításra van szükség, és ehhez 2,3 milliárdos eurónyi lejárat van, amiből 1,8 milliárdot törlesztünk, 500 milliót pedig megújítunk. A megújításra a lakossági Prémium Euró Magyar Államkötvény, valamint a Letelepedési Államkötvény jelent majd fedezetet. Az idei év viszonylag alacsony finanszírozási kötelezettséggel jár Jövőre kell gátat ugrani? Jövőre 5,5 milliárd eurónyi devizalejárat van, amiben benne van a 2008-as IMF EU-hitel utolsó, másfél milliárdos részlete is, lesz benne font- és eurókötvény is. Hogy ezt milyen módon fizetjük ki, újítjuk meg, t a jövő évi finanszírozási program meghatározásakor kell véglegesíteni. Ugyanakkor alapvető irányokban nem lesz változás, továbbra is a lakossági forintfinanszírozás lesz előtérben. Mennyiben jelent könnyebbséget, hogy 2017-től már nem lesz itt a 2008-as gigahitel? A jövő évet követően úgynevezett lejárati profil kisimul, a könnyebbség pedig évi átlagosan kétmilliárd eurós tehertételről szól. Érdemes kitérni rá, hogy IMF EU-hitel futamideje túl rövid volt. Mekkora most államadósság devizakitettsége? A nyolcvanmilliárd eurónyi magyar adósság 37 százaléka van jelenleg devizában, durván harmincmilliárd eurónyi a kitettség. Ennek kétharmada államkötvény, egyharmada hitel, s utóbbi nagy részét törlesztjük majd jövőre. Milyen a szerkezete a devizás résznek? 3. oldal (összes: 5)
Az euróválság hatására utóbbi években főleg dollárkötvényeket bocsátott ki ország, ám még mindig eurókötvények vannak többségben. Évek óta hangoztatja ÁKK, hogy inkább a lakosság kezében legyen adósság, mint a külföldieknél. Nem mindegy, hogy ki finanszírozza államot? Azért fontos, hogy a hai lakosság kezében van a magyar adósság döntő része, mert a kamatjövedelmet belföldi szereplők kapják meg. Ezt a kamatot vagy visszafekteti kötvénybe, vagy felhasználja, fogyasztásra költi, ami ugyancsak a magyar gdaságot erősíti. Bár a külföldi befektetők szintén visszafektethetik a lejáró kötvényeket és a kamatot, ám a későbbiekben mindenképpen kamatjövedelemként kiáramlik országból. Piaci vélekedések szerint ÁKK állampapírok árása terén utóbbi hónapokban agresszíven lépett fel. Enélkül nem vennék ügyfelek a konstrukciókat? Azt tapasztaltuk, hogy tavaly év végén, amikor a kamatok három százalék alá csökkentek állampapíroknál, drasztikusan csökkent a kereslet. Ezért döntöttünk a ráemelés mellett, amelynek mértéke 0,25 százalékpont volt átlagosan. A hai megtakarítók még nem szoktak hozzá, hogy infláció feletti reálkamat, amely igi gdagodást szolgálja. Csehországban és Szlovákiában lassan egy évtizede ilyen alacsony a hozamszint, ott a lakosság már hozzászokott a két-három százalékos hozamszinthez. Az alkalmkodás már megindult, de lassú, s ezért a piac még nem tolerálja a kétszázalékos reálkamatot. Igolja értékesítés a ráemelést? A jelenlegi papírok három-négy százalékos reálkamatot biztosítanak. A februári adatok igolták a ráemelést: 72 milliárd forintnyi lakossági állampapírt adtak el, s a mostani tendenciák szerint a márciusi adat is hasonlóan erős hónapot ígér. A jegybank szerint elmúlt egy hónap brókerbotrányai állam és a bankok felé terelik a megtakarításokat. Érzik már ezt? Természetes folyamat, hogy a lakosság első lépésként biztonságos helyre próbálja menekíteni a pénzét, és utána szinte onnal elkezd on gondolkodni, hogy hová. Ebből a szempontból a lakossági állampapír egyik legkedveltebb megoldás a biztonság miatt. A Magyar Államkincstárnál és a Magyar Postánál ráadásul állami tulajdon is garancia, maga a forgalmó is abszolút biztonságos pénzügyi szolgáltatónak tekinthető. Hol tartanak most a háztartások? A lakosság 2500 milliárd forint körüli állampapírt birtokol, évente körülbelül 400-700 milliárd forinttal nő állomány. A múlt év végén adósság 9,5 százaléka volt a lakosság kezében. Most tízszázaléknyit tartanak a magyar családok, év végére tizenegy-tizenkét százalék körül lehet a mérték. Négy-öt év alatt a magyar államadósság húsz százaléka lehet a magyar lakosság kezében. Bár még a magyar államadós-osztályzat befektetésre nem ajánlott, mindenki zal számol, hogy idén vagy legkésőbb jövő év elejére kikerülünk a bóvlikategóriából. Milyen pozitív hozadéka lesz ennek? Jó hír, hogy Magyarország utolsó hónapjait éli a bóvlikategóriában. Pusztán a kérdés, hogy a felminősítés ősszel történik-e meg, vagy inkább jövő tavasszal. A magyar pozíció javítását minden bizonnyal megalapozza majd idei várható jó gdasági teljesítmény is, nehezen lenne védhető a felminősítés elmaradása. Ráadásul a piac a hozamszint alapján már most is a befektetésre ajánlott kategóriához közelibbnek tudja Magyarországot. Az egy héttel ezelőtti Standard & Poor sfelminősítésnek nem is volt komolyabb hatása, ez már be volt árva. A felminősítések általánosságban a valuta erősödéséhez és a hozamok csökkenéséhez vezetnek. Még egy félszázalékos hozamcsökkenés benne van a rendszerben, amely további kamatkiadás-csökkenést jelent országnak. 4. oldal (összes: 5)
magyarhirlap.hu Szajlai Csaba www.flagmagin.hu Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldal (összes: 5)