A MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY EGYSÉGES SZERKEZETBE SZEDVE
Bevetés Kulturális- és Sport Közhasznú Egyesület Alapszabálya Az alapító tagok a 2006. május 15-én megtartott alakuló közgyűlésen Bevetés Kulturális- és Sportegyesület néven, az 1989. évi II. törvény alapján egyesületet hoztak létre. I. Az egyesület neve Bevetés Kulturális- és Sport Közhasznú Egyesület (Röviden: B K S E) Jogállása: közhasznú szervezet Közhasznúság fokozata: közhasznú II. Az egyesület székhelye, telephelye Az egyesület székhelye: 1076 Budapest, Sajó u 3 II. em. 20 Az egyesület fióktelephelye: 8640 Fonyód, Szt. István u 31. 3066 Jobbágyi, Vasút u 13. 8694 Hács, Kossuth L. u 42. III. Az egyesület felügyeleti szerve A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Főügyészség látja el. IV. Az egyesület célja IV./1. Az Egyesület elsődlegesen a Magyar AirSoft*, mint sport támogatását tekinti céljának. E cél érdekében felvállalja, hogy segít a fiatalok számára szabadidő megszervezésében, továbbá a lakosság számára a kulturális és verseny programok szervezésében, az e kérdéskört tárgyaló, bemutató képzés, előadás szervezésében, kiadványok megjelentetésében és terjesztésében. * Airsoft szó magyarázata: Az Airsoft egy Magyarországon még formálódó közösség egyedi taktikai/harcászati játéka. Az Airsoft - hasonlóan a paintballhoz, ami a rokonának tekinthető - csapatjáték, ahol két vagy több fél speciális szabályok alapján, valósághű, de veszélytelen játékfegyverekkel harci szituációkat szimulál. Az egyesület célja továbbá a Magyar Honvédség népszerűsítése, a katonaélet szépségeinek bemutatása, a NATO céljainak népszerűsítése és bemutatása és az ezzel kapcsolatos tevékenységek megszervezése és lebonyolítása. Az egyesület további fontos célja a magyar csocsósport népszerűsítése, ezzel kapcsolatosan rendezvények, bemutatójátékok szervezése és versenyeken való részvétel, illetve sportolók indítása ezen a versenyeken az egyesület nevében. Az egyesület célul tűzi ki a magyarországi lovas, vadász, horgász hagyományok ápolása és a környezetvédelem, ökológiai fenntarthatóság biztosítása. Ennek érdekében rendezvényeket, kiállításokat szervez, felveszi a kapcsolatot partner szervezetekkel, és lehetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy népszerűsítse a magyar nemzet lovas történelmét és hagyományait. Az egyesület célja a magyar ejtőernyő sport támogatása. Az egyesület tagjai részt kívánnak venni hazai és nemzetközi ejtőernyős rendezvényeken. Az egyesület célja, hogy saját és külső forrásokra támaszkodva elérjék azokat a sportszakmai és tárgyi feltételeket, amelyel a Magyar Ejtőernyő Szövetség és a Magyar Repülő Szövetség tagjává válhasson. Ezzel kapcsolatosan minden olyan lehetőséget, pályázatot, szakmai együttműködést meg kíván ragadni, amellyel a fenti céljait elérheti.
IV./2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. IV./3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat. IV./4. A társadalmi szervezet közhasznú tevékenysége: A társadalmi szervezet a fenti céljaival a fenti céljaival összhangban a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26 -ának c. pontjában foglaltak közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, illetve támogatja: - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, (c. 14) - kulturális tevékenység (c.5) - nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (c.4) - környezetvédelem (c.9) V. Az egyesület tagsága V/1. Az egyesület tagjai természetes személyek és jogi személyek egyaránt lehetnek. Az egyesületnek olyan természetes személy lehet a tagja, aki 18. életévét betöltötte, polgári jogi cselekvőképessége nem korlátozott, magyar vagy külföldi állampolgár, az egyesület céljaival egyetért és jelen Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja. V/2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban nem kíván tagként részt venni. VI. A tagok jogai és kötelezettségei VI/1. A tagok jogai: Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja, a jogi személy tagok képviselőik útján vesznek részt az egyesület munkájában. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, valamint a tisztségviselők megválasztásában szavazati joggal rendelkezik. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben. Az egyesület törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja, a megtámadás azonban nem gátolja a határozat végrehajtását, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. VI/2. A tagok kötelezettségei: - az Alapszabály betartása, az Alapszabályban meghatározott célok megvalósításának elősegítése, - az egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni. VI/3. Pártoló tagok jogai: - a pártoló tag jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, - véleményezni és ajánlásokat tenni az Egyesület munkáját illetően, - a pártoló tag jogosult az Egyesület tevékenységével kapcsolatos nyilvános információk megismerésére. VI/4 Pártoló tagok kötelezettségei: - a pártoló tag nem tanúsíthat olyan magatartást, amely az Egyesület céljainak, megvalósítását, az Egyesület szerveinek vagy tisztségviselőinek működését, határozatainak végrehajtását akadályozza, - a pártoló tag köteles az elnökség és a közgyűlés határozatait figyelembe venni. - a pártoló tag köteles az egyesület felé a vállalt támogatás nyújtására VII. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
A tagsági jogviszony írásbeli vagy a közgyűlésen bejelentett szóbeli belépési kérelem útján tett belépéssel keletkezik. Az egyesületbe való felvételről az elnökség határoz. A tagsági jogviszony a tag elhalálozásával, kilépésével, jogi személy esetén annak megszűnésével vagy a tag kizárásával szűnik meg. A tag az egyesületből - az elnökséghez intézett írásbeli vagy a közgyűlésen szóbeli bejelentéssel - bármikor kiléphet. A kilépő tag a befizetett tagdíj visszatérítésére nem tarthat igényt. A tag kizárása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közgyűlés kizárhatja azt a tagot, aki súlyosan megsérti az Alapszabályban foglalt fő kötelezettségeket. Kizárás esetén az elnökség köteles írásban értesíteni a kizárandó tagot, mely értesítés tartalmazza a kizárás okát. A kizárási eljárás alatt álló tag jogosult a közgyűlés előtti védekezésre, illetve jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. A kizáró határozatot az egyesület köteles írásban közölni a kizárt taggal. Az egyesület tagságáról az elnökség tagnyilvántartást köteles vezetni, és a tagság változásairól a következő közgyűlésen beszámolni. Az egyesület szervei a következők: - közgyűlés, - elnökség (tisztségviselők) VIII. Az egyesület szervezete VIII/1. A közgyűlés Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést kötelező összehívni a tagok legalább egyharmadának az ok és cél megjelölésével kifejezett írásbeli kívánságára, valamint akkor is, ha azt a felügyeleti szerv indítványozza vagy ha azt a bíróság elrendeli. A közgyűlést az egyesület elnöke, vagy elnökhelyettese hívja össze. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele (50% plusz egy fő) jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlést 30 napon belül újra össze kell hívni. Ezen megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdések tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Kétharmados többség szükséges a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések meghozatalához. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadás, - az egyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása, - az Alapszabály, megállapítása és annak módosítása, - a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása - az egyesület költségvetésének évenkénti megállapítása és jóváhagyása, - döntés tag kizárásáról, - a tagsági díj évenkénti megállapítása. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés a határozatait az érintettekkel írásban közölni kell. VIII/2. Az elnökség (tisztségviselők) Két közgyűlés között az elnökség vezeti az egyesület munkáját. Az elnökség csak minden elnökségi tag részvételével határozatképes, döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az elnökség legalább kéthavonta ülésezik és évente legalább egyszer köteles beszámolni munkájáról a közgyűlésnek. Az elnökség feladata különösen: - az egyesületi tevékenység irányítása, - a közgyűlés előkészítése, - az egyesület költségvetésének kidolgozása, az éves program, munka- és ülésterv kidolgozása, - döntés tagfelvételről és javaslat a közgyűlés irányában tag kizárására, - a tagnyilvántartás folyamatos és pontos vezetése, - az egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az elnökség három főből áll, az elnökből, elnökhelyettesből valamint titkárból.
Az elnököt és az elnökség más tagjait a közgyűlés választja meg, legalább kétharmados többséggel, öt év időtartamra. Amennyiben az egyesület elnöke, vagy az elnökség bármely két tagja kiválik az egyesületből, 30 napon belül közgyűlést kell összehívni az elnökség kiegészítése céljából. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja. Az elnökséget az elnök hívja össze. Az elnök 8 napon belül köteles összehívni az elnökséget, ha ezt - az ok és cél megjelölésével - két elnökségi tag, írásban javasolja. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés a határozatait az érintettekkel írásban közölni kell. Az egyesület elnöke: - képviseli az egyesületet hatóságok, jogi, illetve természetes személyek irányában, - az éves ülésterv alapján rendszeresen összehívja az egyesület elnökségét, - vezeti és szervezi az egyesület munkáját, - irányítja az egyesület tevékenységét, - munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület esetleges alkalmazottai tekintetében, a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, - tevékenységét a közgyűlési és elnökségi határozatok alapján szervezi. - a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja - a kiadások számláit ellenőrzi - megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez - az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése - közhasznúsági jelentés elkészítése Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: - rendszeresen és tevékenyen részt vesz: - az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt - az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, - a határozatok előkészítésében és meghozatalában, - a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában és végrehajtásuk ellenőrzésében. Az elnökség tagja jogosult és köteles az egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait és észrevételeit az elnökség elé terjeszteni. Az elnökség minden tagja felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha valamelyik elnökségi tag ellenvéleményét írásban kinyilvánította, és maradandóan fenntartotta. A titkár jogai és kötelességei: - az egyesület pénzállományának kezelése - a számlák kezelése és nyilvántartása - a pénztárkönyv vezetése - visszaélés gyanúja esetén az elnök értesítése - a számlák hitelességének ellenőrzése A felügyelő bizottság feladatai, jogköre VIII/3 A felügyelőbizottság Az Egyesület működését és gazdálkodását 3 tagból álló felügyelő bizottság ellenőrzi. Ennek során az elnökségtől jelentést kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A közgyűlés a felügyelő bizottság tagjait határozatlan időtartamra jelöli ki. A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés és elnökség üléseire meg kell hívni, azon tanácskozási joggal vehetnek részt. A felügyelő bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása,
illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Közgyűlés ülését a felügyelő bizottság írásbeli indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés ülésének összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A felügyelő bizottság tagjai A felügyelő bizottság tagjai a jelen alapszabállyal kerülnek kijelölésre és írásban nyilatkoznak arról, hogy a felügyelő bizottsági tisztséget elfogadják, illetve, hogy személyükkel szemben a tisztség betöltésének nincs akadálya. A felügyelő bizottság elnökét az Közgyűlés jelöli ki: 1., Neményi Noémi, a felügyelő bizottság tagja. (1985.10.11., an.: Pintér Andrea) 1083 Budapest, Illés u 28-30/B 7/705 SZIG 705476JA 2., Hornyák Zsolt, a felügyelő bizottság tagja. (1977.10.27., an.: Kovács Mária) 1117 Budapest, Fehérvári út 35. SZIG 358295EA A felügyelő bizottság tagjai: 3., Nagy Tímea, a felügyelő bizottság tagja. (1976.06.13., an.: Fehér Erzsébet) 1026 Budapest, Páfrány u 1/a útlevél: BB0889221 A felügyelő bizottság ülései A felügyelő bizottság ülését évenként legalább egy alkalommal kell összehívni. A felügyelő bizottság ülését szükség szerint - rendkívüli esetben, amennyiben az Egyesület érdekében szükséges - is össze kell hívni. Az ülés előkészítése (napirend meghatározása, írásos előkészítő anyag elkészítése, megküldése) és összehívása a felügyelő bizottság elnökének a feladata. Az ülés időpontjáról, helyéről továbbá a tervezett napirendjéről a tagokat és az egyéb érdekelteket írásban, meghívó küldésével kell értesíteni, oly módon, hogy a meghívók elküldése és az ülés tervezett időpontja között legalább 15 napos időköz legyen. A felügyelő bizottság tagjai az ülés összehívására javaslatot tehetnek a tárgyalni kívánt napirendi pont(ok) megjelölésével. Legalább két tag azonos napirendi pontot érintő javaslata esetén az ülést az elnöknek össze kell hívnia. A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Ha az ülés az eredeti időpontban nem határozatképes, úgy 15 napon belüli időpontra új ülést kell összehívni. A megismételt ülés helyének, időpontjának közlése az eredeti meghívóban történik. A megismételt ülésre (határozatképesség, határozathozatal) az eredeti ülésre vonatkozó szabályok irányadóak. A felügyelő bizottság ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt, meghatalmazottal nem képviseltethetik magukat. Az ülésen a határozathozatal nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik, minden tagot 1 szavazat illet meg.
A felügyelő bizottság ülései nyilvánosak. A felügyelő bizottság elnöke az ülésekről jegyzőkönyvet vezet, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a jelenlévőket, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök, úgyis mint jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy, az adott ülésen jelenlévő tag hitelesíti. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az Adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. IX. Az egyesület jogképessége, képviselete Az egyesület jogi személy, amelyet hatóságok és minden más szervezet, illetőleg természetes személyek irányában az egyesület elnöke képvisel, az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képvisel. Az egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt az elnök, valamint az elnökhelyettes külön, saját aláírásával létesíthet. Az egyesület bankszámlája felett az elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. X. Az egyesület gazdálkodása X/1. Az egyesület bevételei: - a tagok által fizetett tagdíj. A tagdíj mértéke 2011. évtől 2.000,- Ft évente, amit minden év első közgyűlésig, vagy az aktuális évet megelőzö év utolsó közgyűlésén lehet befizetni, - személyek, jogi személyek, esetlegesen állami szervek, alapítványok támogatása az egyesület részére, - rendezvényekből eredő bevételek. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban megfogalmazott célokra fordíthatja. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. X/2. Az egyesület kiadásai Az egyesület kiadásait az éves költségvetés alapján kell megtervezni, amelyet a tárgyévben tartandó első közgyűlés fogad el. X/3. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjukat kötelesek az egyesületnek befizetni, az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
X/4. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a megszüntető közgyűlés rendelkezik. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. X/5. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végével le kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. X/6. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. X/7. Az egyesület irataiba bárki betekinthet előzetes egyeztetés alapján. Az elnökség és a közgyűlés határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és ha lehetséges személye is. X/8. A közgyűlés és elnökség határozatait, a müködés és a szolgáltatás igénybevételi módjának adatait, a beszámolókat, valamint a közhasznúsági jelentést nyílvánosságra kell hozni az Egyesület honlapján (www.bkse.hu). A szükséges információkat pdf. formátumban jól látható helyre kell felrakni az egyesület honlapján. XI. Az egyesület megszűnése Az egyesület megszűnik, ha - feloszlását a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja, - a bíróság a törvényességi felügyeleti szerv intézkedése alapján az egyesületet feloszlatja, - a bíróság az egyesület megszűnését megállapítja, - az egyesület más egyesülettel egyesül. Az egyesület bírósági bejegyzéssel jön létre. XII. XIII. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekről, az Egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. tv. valamint az 1997 évi CLVI törvény rendelkezik. XIV. (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző
két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (5) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. Ezt az alapszabályt az egyesület 2012. február 10. napján összehívott közgyűlésen fogadta el. Budapest, 2012. február 10. Rusz Gergely elnökhelyettes Mezővári Ádám elnök Előttünk, mint tanúk előtt: Tanú 1. Tanú 2. Név ------------------------------------------------------------ Cím ------------------------------------------------------------ Szem.ig szám ------------------------------------------------------------ Név ------------------------------------------------------------ Cím ------------------------------------------------------------ Szem.ig szám ------------------------------------------------------------