Lapostetők kialakítása

1 Lapostetők kialakítása -éghetőség, tűzterjedés elleni gátak, zöldtetők tűzvédelme- Név: Krupp Márton Neptun-kód: A50ZAO Szak: Levelező tűzvédelmi szakmérnök képzés Tantárgy: ÉPÜLETSZERKEZETEK B Előadó: r. Takács Lajos Gábor 2011

2 1. Bevezetés : A lapostetős épületek robbanásszerű elterjedésével együtt a szigetelési technológiák is rohamos fejlődésnek indultak, különösen az utóbbi két évtizedben. Ennek megfelelően érdemes vizsgálni az alkalmazott új lapostetős megoldásokat, tűzgátakat, tűzterjedési lehetőségeket, rétegrendeket és az azokat felépítő anyagokat külön-külön tűzbiztonsági szempontból, valamint az OTSZ vonatkozó előírásait és azok teljesítésére vonatkozó valós szerkezeti megoldásokat. A legtöbb lapostető-tűz a tető felületén keletkezik. Ezek jellemzően: rendkívül nehezen olthatók, igen gyorsan terjednek nagy felületeken, jelentős vagyonkárokat okoznak, óriási mennyiségű káros és mérgező füstöt termelnek, amennyiben a tetőszerkezet tartalmaz műanyag habokat is. Ezen megoldások rendszerint elburkolt/eltakart szerkezetek, így ellenőrzésük, hogy valóban a csomópontnak megfelelően alakították ki nehézkes. A szigorú előírások mit sem érnek, ha a tűzbiztonságot ismerő tervező nem tudja érvényre juttatni ezen szabályok, csomóponti megoldások alkalmazását a beruházó felé, aki abból indul ki, hogy tűzesetnek a valószínűsége igen csekély. A beépített megoldások, sok esetben csak a felszínen tűnnek helyesnek az elburkolt anyagok minőségei nem ellenőrizhetőek, így a használatbavételi eljárás során a tűzoltó átengedi a szerkezetet, mely mind addig megfelelően működik, amíg az első tűzeset meg nem történik. A legtöbb lapostető-tűz a tető felületén keletkezik. Ezek jellemzően: - rendkívül nehezen olthatók, - igen gyorsan terjednek nagy felületeken, - jelentős vagyonkárokat okoznak, - óriási mennyiségű káros és mérgező füstöt termelnek, amennyiben a tetőszerkezet tartalmaz műanyag habokat is. 2. Vonatkozó hazai előírások ismertetése : A hazai szabályozások (OTSZ, MSZEN;OTÉK) is kitérnek és külön tárgyalják a lapostetőkkel kapcsolatos előírásokat. Három fontos témában van egyértelmű szabályozás: a) Tetők és tetőhéjalások külső tűzzel szembeni teljesítményének osztályozása b) Tűzgátak kialakítása c) Villámvédelem

3 a) Tetők és tetőhéjalások külső tűzzel szembeni teljesítményének osztályozása A tetők és tetőhéjalások osztályozási rendje külső tűzhatásra bekövetkező tűzterjedési jellemzők alapján az MSZEN 1187 szabvány 1. vizsgálata szerint történik. Az osztályba sorolással kapcsolatos előírásokat a MSZEN 13501-5 tartalmazza. A tűzállósági fokozat és a létesítendő szintszám alapján a zárófödémekre a következő tűzvédelmi osztályokat és tűzállósági határértékeket kell teljesíteniük: I. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 1<N<3 3<N<5* 5<N<11** N>11 Tetőfödémek tartószerkezetei R 60 R 60 R 60 A1 R 60 A1 R 90 Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2 felülettömegig) EI EI 30 EI 30 EI 60 EI 60 30 II. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 1<N<3 3<N<5* 5<N<11** Tetőfödémek tartószerkezetei B B A1 Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2 felülettömegig) R 30 EI 30 R 30 EI 30 R 45 EI 30 III. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 1<N<3 3<N<5 Tetőfödémek tartószerkezetei R 30 C R 30 B R 45 Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2 felülettömegig) B EI 15 B EI 30 B EI 15 IV. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 N=2 Tetőfödémek tartószerkezetei R 15 R 30 V. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 Tetőfödémek tartószerkezetei R 15 R 60 EI 60

4 Egyszintes csarnok épületek tűzállósági fokozat követelményei: 7. táblázat I-V. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén Tetőfödémek tartószerkezetei Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 felülettömegig) I. tűzállósági fokozat R 60 A1 EI 15 II. tűzállósági fokozat C R 45 EI 15 III. tűzállósági fokozat R 30 C EI 15 IV. tűzállósági fokozat R 15 - V. tűzállósági fokozat R 15 E - Az egyes épületszerkezetekre vonatkozó követelményeket a táblázat alkalmazásával úgy kell meghatározni, hogy azok az épületen belül betöltött statikai szerepét, a teherátadás rendjét figyelembe vegye. Egy szerkezetet nem szabad az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezettel gyámolítani, alátámasztani, függeszteni, merevíteni. Így az épület tetőfödémének tartószerkezetéről függesztett függőleges teherhordó szerkezet esetén a tetőfödém tartószerkezetének a függőleges teherhordó szerkezetre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni, mivel a tetőfödém tartószerkezetének tönkremenetele magával vonja a függőleges teherhordó szerkezetek tönkremenetelét is. b) Tűzgátak kialakítása A tűzgát a hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító olyan nem éghető anyagú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz tovaterjedését. Tűzszakaszok vonalában a lapostetőn tetőszinti tűzterjedés elleni gátat kell létesíteni, amely a tető homlokzati sík elé kilógó szerkezetét is meg kell szakítsa, a tetőszinti tűzterjedési elleni gátakra vonatkozó követelménynek megfelelő szerkezettel (ún. ereszmenti tűzterjedés elleni gát). A tetőszinti tűzterjedés elleni gát minimális mérete 0,6 m, amelynél a gát szélessége és éghető hő- és csapadékvíz elleni szigetelés fölötti magassága összeadható. A tetőszinti tűzterjedés elleni gát tűzvédelmi osztálya és tűzállósága feleljen meg az alatta lévő tűzgátló szerkezetre vagy füstkötényfalakra vonatkozó követelménynek, de legalább legyen, EI 30. B, C,, E, F kategóriába sorolt hő- és csapadékvíz elleni szigeteléseket megszakító tetőszinti tűzterjedés elleni gátakat kell létesíteni: minden függőleges tűzszakasz-határ síkjában; az egyes tűzszakaszokon belül úgy, hogy a tetőszinti tűzterjedés elleni gátak közötti terület sehol se haladja meg a 3.000 m2-t; csarnokjellegű tűzszakaszok esetén, amennyiben hő- és füstelvezetés előírás, a füstszakasz-határok síkjában.

5 Tetőszinti tűzterjedés elleni gátak, osztósávok kialakítása A lapostetők tüzének tovaterjedése megakadályozása céljából az tűzszakasz-határok vonalában az A1 tűzvédelmi osztályú tűzterjedés elleni gátak, osztósávok az alábbiak szerint alakítandók ki. A tetőszinti tűzterjedés elleni gát legkisebb mérete az ábrák szerint: G T2 A1 tűzvédelmi osztályú anyagú tűzterjedési gát magassága, m, G T1 az, B, C,, E, F tűzvédelmi osztályú anyagból készülő épületszerkezeteket megszakító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő osztósáv szélessége, m. G T1 > 0,60 m esetén a B, C,, E, F tűzvédelmi osztályú csapadékvíz elleni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha a G T1 szélességében a csapadékvíz elleni szigetelést felülről nem éghető anyagú réteggel fedik. A tetőszinti tűzterjedés elleni gát legkisebb mérete, G T3 > 0,90 m A1 tűzvédelmi osztályú anyagú tűzterjedési gát szélessége, ahol a tűzterjedés elleni gát fölött csak A1 tűzvédelmi osztályú tetőhéjalás, hőszigetelés és tetőhéjalást tartó szerkezetek alkalmazhatók. Tartószerkezetektől dilatáltan kialakított tűzfal illetve kettős tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés elleni gátja:

6 Ábrák jelmagyarázata: 1. Acél tartószerkezet lejtésben 2. Acél trapézlemez térelhatároló szerkezet 3. Acéllemez vendégfal 4. Párazáró réteg 5. Hőszigetelés és ellenlejtés 6. Csapadékvíz elleni szigetelés, védő-elválasztó réteggel 7. Takarólemez 8. Az acéllemez vendégfal és a tűzfal közötti lég- és párazárást biztosító tartósan rugalmas tömítés 9. Egyvízorros fémlemez lefedés 10. Kétvízorros attika lefedés nézetben 11. Vasbeton koszorú (esetleg vasbeton pillérekkel merevítve) a tégla tűzfal megfelelő szilárdságára, lezárására (csak az 1. ábrán látható, a tartószerkezetektől elválasztott tűzfalnál) 12. Szilikonkitt hézagtömítés 13. Kétvízorros fallefedés (csak az 1. ábrán látható, a tartószerkezetektől elválasztott tűzfalnál) 14. Tetőösszefolyó helye 15. Az acéllemez vendégfal és a tűzfal közötti ásványgyapot hőszigetelés 16. ilatációs hézag a tartószerkezet és a tűzfal között (csak az 1. ábrán látható, a tartószerkezetektől elválasztott tűzfalnál) 17. Kétvízorros fallefedés a mozgásokat felvenni képes dilatációs lírával (csak a 2. ábrán látható, kettős, dilatációs hézagba kerülő tűzfalnál) 18. Szerkezeti dilatáció a tartószerkezetek és a tűzfalak között (csak a 2. ábrán látható, kettős, dilatációs hézagba kerülő tűzfalnál)

7 c) Villámvédelem Villámhárító berendezés: E célra épített vagy felhasznált alkatrészek és épületelemek összessége, amelyeknek az a feladata, hogy a védendő tárgyba becsapó villám káros hatásaitól megóvják az élő személyeket, állatokat, tárgyakat és berendezéseket. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. Az épületeket és egyéb építményeket villámvédelmi szempontból a villámhárító berendezés szükséges fokozatának és tűzvédelmi műszaki követelményeinek meghatározásához e jogszabály előírásai szerint csoportokba kell sorolni az alábbiak szerint: 1) az épületek és egyéb építmények rendeltetése, 2) az épületek és egyéb építmények magassága és környezete, 3) az épületek és egyéb építmények tető szerkezete és anyaga, 4) az épületek és egyéb építmények körítőfalainak anyaga, 5) a másodlagos hatások következménye. 2) A villámvédelmi szempontból kialakított magasság szerinti csoportok, melyek a 15-20 méter magas épületeknél jellemzően lapostetőt jelentenek: Besorolás magasság M 20 m 20 m < M M > 35 m szerinti csoportokba 35 m Környezeti hatás magasságú épület, és egyéb építmény magasság szerinti besorolása Nincs M2 M3 M4 Magas környezet M1 M2 M3 Becsapási veszélyt M3 M4 M4 fokozó környezet Az M1, M2, M3, M4 magasság szerinti csoportok jeleit kell figyelembe venni a felfogó, a levezető és a földelő, valamint a belső villámvédelem fokozatának meghatározásakor (OTSZ 3. rész III. fejezet 3. cím 3. 5. táblázatainak alkalmazásakor). 3) az épületek és egyéb építmények tető szerkezete és anyaga A csoportosítás szempontjai szerint az épület: a) a tetőfödém vagy a tetőszerkezet anyagaitól függően az OTSZ 3. rész III. fejezet 2. cím 4.2. pontjában meghatározott csoportjai alapján, b) a tetőfelület anyagaitól és szerkezetétől függően az OTSZ 3. rész III. fejezet 2. cím 4.3. pontjában meghatározott csoportjai alapján, c) az OTSZ 3. rész III. fejezet 2. táblázata alapján kell besorolni.

8 3. Járatos műszaki megoldások/hiányosságok/hibák : A lapostetők többféle szempontból csoportosíthatóak. Az lentebb közölt felsorolás elsősorban tűzvédelmi szempontból fontos és a leggyakrabban előforduló tetőszerkezetekre igaz : - rétegfelépítés szerint: hőszigetelés nélküli tetők hőszigetelt tetők: egyenes rétegrendű fordított rétegrendű A rétegrendek sorrendisége fontos, hiszen az alsóbb neméghető rétegek megvédhetik a felsőbbrétegeket, hogy ne terjedjen a házból fel a tetőre a tűz illetve a záróréteg tűzterjedés elleni gátként tud funkcionálni, ha rendelkezik a megfelelő paraméterekkel. A hőszigetelés nélküli tetők jellemzően igénytelen raktározó funkciójú csarnokok felett helyezkednek el. Tűzvédelmi szempontból azért érdekes, mert a rétegrendbe nem épül be a tűzgátlást biztosítható valamilyen ásványiszálas hőszigetelés. Az egyenes rétegrendű tetők abban az esetben válnak érdekessé tűzvédelmi szempontból, ha acélvázas csarnokok födém szerkezetére kerülnek felépítésre. A fordított rétegrendű tetőknél jellemzően megjelenik valamilyen a hőszigetelést leterhelő neméghető réteg, mely megvédi a szerkezetet a tűzterjedéstől. Mindemellett nagy súlya miatt kivételes esetektől eltekintve vasbeton födémekre kerül kialakításra, melyek tűzgátlás szempontjából jó paraméterekkel bírnak. - használat mód szerint: hasznosítás nélküli tetők hasznosított tetők: járható tetők gépjárművel járható tetők növényzettel telepített tetők A használati mód gyakorlatilag a lapostető arcát jellemzi. Amennyiben hasznosítás nélküli a tető (jellemzően csarnoktető) a tető felületén megjelenik a vízszigetelés védőréteg nélkül, hacsak a vízszigetelés rögzítése nem kavicsleterheléssel történik, de ebben az esetben tetőtűzterjedésről nem is beszélhetünk. A járható tetőkön is jellemzően szilárd neméghető burkolat jelennek meg (beton lapok; hidegburkolatok), melyek szintén természetüknél fogva tűzgátló szerkezetként működne a tetőn. Érdekesebb ilyen szempontból a zöldtetők jellemzően kiszáradt gyúlékony növényzete, melyek bizonyos időjárási körülmények között veszélyesek lehetnek. - szigetelőanyag fajtája (gyártója) szerint: VÍZSZIGETELÉS: bitumenes lemezzel szigetelt tetők műanyag lemezzel szigetelt tetők (VILLAS) (MULTIPLAN;ALKORPLAN) A vízszigetelés tűzvédelmi tulajdonságai abban az esetben érdekes, ha azok nincsenek védve. Nemjárható lapostetők/csarnoktetők. HŐSZIGETELÉS: fordított rétegrend XPS hőszigetelés (STYROFOAM.) egyenes rétegrend EPS hőszigetelés (AUSTROTHERM) ásv.szálas hőszigetelés (ROCKWOOL)

9 Lapostetőszigetelés betonfödémen (jellemzően fordított rétegrendet jelent): OTSZ.: Jellemzően nehézszerkezetes zárófödémen kialakított lapostetőre vonatkozó előírások: A 60 kg/m²-nél nagyobb tömegű födémek azon csapadékvíz elleni szigeteléseire és lapostető hőszigetelésekre, amelyeket tetőfödém tartószerkezetei -nek megfelelő tűzállósági határértékkel rendelkező zárófödémek felett alkalmaznak, vagy amelyek legalább 5 cm vastag, A1 anyagú kéreggel borítottak, amely kéreg a tetőszigetelés minden pontján biztosítja a védelmet, nincs tűzvédelmi osztály követelmény. Ide tartoznak a kavics leterhelésű lapostetők, a burkolattal ellátott járható tetők és a növényzettel telepített tetők. A növényzettel telepített tetők tetőfelépítményekhez, attikákhoz, magasabb épületrészekhez legalább 60 cm széles kavicssávval (vagy más A1 vagy tűzvédelmi osztályú burkolattal) csatlakozzanak. Járatos födém szerkezetek (kiegészítő védelem nélküli szerkezetek tűzállósági határértéke a hazai szabályozás szerint: vasbeton 12 cm-nél vastagabb 1,5 óra FERT 1,5 óra (lágyvasas!) E gerendás födém vakolattal 0,76 óra Porotherm födém 0,55 óra + vakolat(0,35) TT 18 födémelem 0,5 óra Y 42 feszített födémelem 0,55 óra Ezen szerkezetek rendre teljesítik a II. tűzállósági fokozatban előírt 30 perces tűzállósági határértéket és a A1 tűzvédelmi osztályba tartoznak kiegészítő szerkezetek nélkül. Az I tűzállósági fokozatban előírt 60 perces határérték is könnyen teljesíthető kiegészítő szerkezetekkel. A legelterjedtebb monolit vasbeton szerkezet több órás tűzállósággal bír, így minden szituációban kielégíti a követelményeket. Funkcióját tekintve betonfödémen fordított rétegrenddel szigetelve általában hasznosított lapos tetők (pl. terasztető, zöld tető, járható lapos tető, parkoló tető) készülnek. Betonfödémen fordított rétegrenddel minden esetben bitumenes szigetelő lemezes technológiát alkalmazunk, mert ez a legmegbízhatóbb, legjobb szigetelési megoldás. Ebben az esetben a vízszigetelés védett helyen van. A hőszigetelés extrudált polisztirolhab, STYROFOAM. Egyenes rétegrenddel általában nem járható lapostető, terasztető és ritkán zöld tető szigetelés készül. Növényzettel telepített tetők: A zöldtetők kialakításánál a legfontosabb figyelmet az a szegélyezés jelenti, amely megakadályozza egy esetleges növény tűz alkalmával a tűz homlokzatra történő átterjedését. A tetőszerkezeten kialakított zöldtető és tetőkert szélein 30 cm; a kémények, tetőablakok körül 50 cm; a határos épületek felé pedig 100 cm széles, nem éghető anyagból (kavicssáv, betonlapok stb.) kialakított tűzvédő-sávot kell beépítenünk.

10 Lapostető szigetelés trapézlemezen (jellemzően egyenes rétegrendet jelent): OTSZ.: Jellemzően könnyűszerkezetes(csarnokjellegű) zárófödémen kialakított lapostetőre vonatkozó előírások: A 60 kg/m²-nél nem nagyobb tömegű, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetőfödémszerkezeteken - egy tűzszakaszon belül - az I-II. tűzállósági fokozatú építmények esetében a hőszigetelés A1 vagy anyagú legyen, a csapadékvíz elleni szigetelés A1; ; B; C; vagy E osztályú lehet azonban a tetőszigetelési rendszer legalább Broof(t1) kategóriájú legyen, - a III-V. tűzállósági fokozatú építmények esetén a hőszigetelés és a vízszigetelés anyaga A1; ; B; C; vagy E osztályú lehet. - a közösségi funkciójú, tömegtartózkodású csarnoképület tetőfödémének a térelhatároló szerkezet fölötti hőszigetelés legalább, s1, d0 kategóriába tartozó anyag lehet. Járatos födémszerkezet (kiegészítő védelem nélküli acélszerkezetek tűzállósági határértéke a hazai szabályozás szerint): egyoldali igénybevételnek kitett acélszerkezet tűzvédelmi jellemzői: A1, REI 24, többoldali igénybevétel eseten A1, R 15, Egyenes rétegrendű tetőszigetelésnél (trapézlemezen nagy alapterületű csarnokok) bitumenes szigetelő lemezzel és PVC szigeteléssel készítjük az új lapos tetőket. A hőszigetelés itt expandált hab AUSTROTHERM vagy szálas hőszigetelés ROCKWOOL. Járatos rétegrendek elemei konkrét gyártók termékein keresztül elemezve tűzvédelmi szempontból: VÍZSZIGETELÉS: VILLAS (bitumenes lemezzel) Elastovill E-PV 4 S/K MULTIPLAN;ALKORPLAN (műanyag lemez) - Tűzvédelmi osztály E - Külső tűzzel szembeni ellenállás Broof (t1) - OTSZ-nek megfelelően HŐSZIGETELÉS: ROCKWOOL (ásványiszálas hőszigetelés) Előnyei a ROCKWOOL Monrock Max E terméknek, természetesen tűzvédelmi szempontból: - Tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető - A1s1d0 tűzvédelmi osztály, nem éghető, füstöt nem fejleszt, égve nem csepeg - 1000 C feletti az olvadáspontja - Képes elviselni a nagy technológiai hőmérsékleteket (pl. bitumen ragasztás) - Alkalmas tűzterjedési gátak és tűzszakaszhatárok kialakítására - Képes megvédeni az épületszerkezeteket egy épülettűz során AUSTROTHERM (EPS hőszigetelés) Hátrányai a AT-N100 (AT-N150) hőszigetelésnek, természetesen tűzvédelmi szempontból: - Tűzvédelmi osztály E - könnyen meggyullad - nagy lánggal ég - füstöl/mérgező gázokat fejleszt - égve csepeg - nehéz oltani - Olvadáspontja: 80-100 C

11 ROCKWOOL+ AUSTROTHERM Téves kombinált szerekezetként elterjedt a csarnoktetők egyenes rétegrendjeire a kiválló paraméterekkel bíró ásványszálas hőszigetelés és az EPS hőszigetelés együttes alkalmazása. Hamis biztonságérzetet kelt a kombinált szerkezetek. Előnyök - A polisztirolhab hőszigeteléssel készülő tetőszerkezet kisebb bekerülési költséget jelent - Austrotherm AT-N100 expandált polisztirolhab kisebb súlya is előnyt jelent Hátrányok - A szerkezetet rendszerben vizsgálva rosszul viselkedik tűz hatására Az OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent, ha a rendszerben bevizsgált szisztémától az alkalmazás, beépítés során eltérnek. Publikált Összehasonlító vizsgálatok lapostetőkre: A lapostetőknél nem rendelkezünk elegendő számú rendszerben bevizsgált adattal pedig ez különösen fontos lenne a 60 kg/m2 felülettömeg alattiaknál a tűzállósági határértékekről, ezért nem kellően ismeretek az eltérő rétegrendű tetők tűzvédelmi kockázatai. A szlovákiai Rockwool összehasonlító vizsgálatokat készíttetett független tanúsító intézettel. Ezek a vizsgálatok meglepően jól mutatják az eltérő hőszigetelési rétegrendű trapézlemezes lapostetők viselkedését tűzben. A vizsgálatok során az érvényben lévő hőtechnikai követelményeknek megfelelő hőszigetelési vastagságok az alábbiak voltak. 1 vizsg. 16 cm EPS (expandált polisztirol hab), 2. vizsg. 4 cm RW (Rockwool kőzetgyapot) és 12 cm EPS, 3 vizsg. 10 cm PIR (poliizocianurát), 4 vizsg. 16 cm RW (Rockwool kőzetgyapot). Vizsgálatok eredményei: Az acél trapézlemez kis vastagságát és nagyon jó hővezetési tényezőjét alapul véve arra következtethetünk, hogy felmelegedése, mely a tűznek kitett tér másik oldalán elhelyezkedő éghető anyag meggyulladásához vezethet. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy tévhit azt feltételezni, hogy ha a trapézlemez fölé kis vastagságú nem éghető hőszigetelést helyezünk - az éghető EPS hőszigetelés alá-, azzal nagymértékben növelhetjük a szerkezet tűzállósági határértékét. Ez csak hamis biztonságérzetet kelt, de nem tudta kielégíteni a megadható minimum EI 15 vagy REI 30 tűzállósági teljesítményjellemzőt. Amennyiben tervező tűzvédelmi szempontból biztos megoldást keres egy lapostető vagy csarnoképület tervezése során, a Rockwool A1 nem éghető hőszigetelései képesek biztosítani az épületek hosszú távú tűzvédelmét! A kísérletek, pedig igazolják a jogszabályi elvárást, hogy a követelményértékek komplett rendszerre legyenek meghatározva. A ROCKWOOL kőzetgyapot hőszigetelő anyagok széles palettája nem éghető tulajdonsága miatt magasabb tűzveszélyességű osztályúnak nyilvánított épületek esetén is alkalmazható.

12 Tűzvédelmi szempontból helyes előregyártott szendvicspanel rendszer bemutatása: Trimoterm SNV tűz- és vízálló tetőpanelek A lapostetőkhöz tervezett Trimoterm SNV tűz- és vízálló tetőpanelek a gondos anyagkiválasztás és modern gyártási folyamatok eredményei. A hozzáadott vízálló réteg garantálja a panelek vízhatlanságát. A technikai megoldások széles palettája lehetővé teszi az igényeknek megfelelő aktív és kreatív hozzáillesztést az épülethez. Rendeltetés és használat A Trimoterm SNV tűz- és vízálló tetőpanelek kiváló megoldásokat kínálnak a teljes mértékben vízszintes vagy maximum 2%-os lejtéssel rendelkező lapostetős lakások, üzleti és kereskedelmi központok, kulturális intézmények és ipari létesítmények számára. Előnyök vízhatlanság hatékony védelem tűz ellen minőségi hő- és hangszigetelés egyszerű és gyors kivitelezés magas teherbírás tartósság egyszerű karbantartás sokoldalú alkalmazás hosszú élettartam Összetétel A Trimoterm SNV tűzálló tetőpanelek egy alsó, enyhén barázdált, és egy felső, erősen hullámosított, galvanizált (275 g/m2) és festett acéllemezből (szabvány szerinti vastagsága 0,6 mm) állnak, amelyek között tűzálló lamellás kőzetgyapotréteg (vastagsága 60 200 mm) található. A három réteg együttesen tömör elemet képez, amely garantálja a szükséges teherbíró képességet, vízhatlanságot és illeszkedést. Továbbá a tűzálló lamellás kőzetgyapotrétegből álló belső kiváló hő- és hangszigetelést, valamint tűzálló védelmet biztosít. A paneleket vízálló réteggel (1,5 mm vastag PVC réteg, pl. SIKAPLAN 15 G vagy hasonló) vonják be, amely biztosítja a vízhatlanságot. Ugyanez a vízálló réteg védi a tető valamennyi nyílását. Alapvető műszaki adatok Belső profil: mélyen hullámosított, 0,6 mm-es vastagság Külső profil: s-profil, 0,6 mm Elemenkénti szélesség: 1000 mm Hosszúság: maximum 14 m Szigetelés vastagsága: 60, 80, 100, 120, 150, 200 mm

13 Tűzgát kialakítása: Amennyiben nem zavaró vízelvezetés szempontjából a tűzgát, akkor, az OTSZ-ben rajzolt módon kell kialakítani a piacon fellelhető termékeket alkalmazva. Ebben az esetben a tűzgátak magas pontra kell, hogy essenek vagy irányuk a lejtésiránnyal megegyező legyen. Lapostető vízelvezetésének és tetőszinti tűzterjedés elleni gátak összefüggései: Ha igény, hogy a könnyűszerkezetes lapostetőn síkban tartsuk a tűzterjedés elleni gátat, akkor a B-E anyagú csapadékvízszigeteléseken kavicsterítést, amennyiben a hőszigetelés B-E tűzvédelmi osztályú A1 anyagú ásványiszálas szigetelést kell alkalmaznunk 90 cm-es szakaszon.

14 Hibás megoldások / használati szabálytalanságok: Hibás megoldás jellemzően akkor fordulnak elő, ha nem egy újépítésű lapostetőről van szó. A rechabilitáció, mely általában nem engedélyköteles például egy lapostető vízszigetelésének felújítása során, a kivitelező nem konzultál az építésszel/tűzvédelmi szakmérnökkel és egy dolog lebeg a szeme előtt, hogy a ház ne ázzon be. Ilyen esetekben tünnek el tázgátak a PVC leplek alatt ( utat hagyva a tűzterjedésre), védő kavicssávok a zöldtetőről. A használat során elfelejtődnek a lakosok és az üzemeltető számára olyan alapelvek, melyeket nem betartva saját tulajdonukat veszélyeztetik. A villámvédelmi rendszerre rögzített távközlési vezetékek villámcsapás esetén garantált a berendezések tönkremenetele, amely tűzhös is vezethet. 4. Konklúzió Az ingatlanfejlesztőknek és a tervezőknek látniuk kell, hogy a tűzvédelemre fordított kiadások, nem megtérülő beruházások, de egy esetleges tűz esetén a károkat olyan mértékben képesek csökkenteni, hogy egyszeri költségük töredéke a megmentett javaknak. Ezért lényeges az érdekképviselete ezen törekvéseknek, hogy a beruházói/tervezői oldal is tisztán lássa a fontosságát annak, hogy a tűzvédelmi szakértő már a tervezés korai szakaszában együtt működjön az építész tervezővel és nem a kész pallérterveket átnézve kényszermegoldásokra hagyatkozzanak. A lapostetők legfőbb tűzvédelmi hibaforrása a megfelelő hőszigetelés alkalmazása. Hiába a tervezői felelősség és a betervezett nem éghető hőszigetelő anyag! Pl. Egy bevásárlóközpont 16.000 m2-es trapézlemezes lapostetőjén, ha a legkisebb esély van az olcsóbb anyaggal történő kiváltásra, a kivitelező addig motorozik a tűzoltónál, míg keresztül nem viszi az elképzeléseit, EPS, vagy EPS és kőzetgyapottal kombinált szerkezetekkel. Az eredményt a publikált kísérletsorozatból láttuk! Ez a szakhatóságok és tervezők felelőssége! A megbízók szakszerű tájékoztatása minden olyan esetben, amikor egy szerkezet kiváltása tűzvédelmi szempontból jelentős mértékben eltér a tervekben jóváhagyottaktól.

15 Források 1. OTSZ 5. melléklet 2. Épületszerkezettan 4. segédlet Horváth Sándor: Tetőszerkezetek 3. www.rockwool.hu- Lestyán Mária publikált kísérletek 4. www.trimo.hu 5. Tűzszakaszok diszpozíciója, elvi kialakítása, tűzterjedés elleni gátak r. Takács Lajos Gábor 6. Paneles epuletek tőzvedelmi kerdesei - r. Takács Lajos Gábor Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Vonatkozó hazai előírások ismertetése... 2 a)tetők és tetőhéjalások külső tűzzel szembeni teljesítményének osztályozása... 3 b)tűzgátak kialakítása... 4 c)villámvédelem... 7 3. Járatos műszaki megoldások/hiányosságok/hibák... 8 4. Konklúzió... 14