Az Európai Unió regionális politikája

Hasonló dokumentumok
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Az EU regionális politikája

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

várható fejlesztési területek

Strukturális Alapok

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Regionális politika ismertetés, történet

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Partnerségi Megállapodás

A K+F+I forrásai között

Az EU regionális politikája

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.


Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Az EU kohéziós politikája

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

OPERATÍV PROGRAMOK

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

REGIONÁLIS POLITIKA ISMERTETÉS, TÖRTÉNET

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

Regionális politika ismertetés, történet

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

A közötti időszak pályázati lehetőségei

integrált területi beruházás tervezéséhez

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a közötti időszakra

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a as tervezési ciklusban.

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

A területfejlesztés finanszírozása

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

Átírás:

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Unió regionális politikája Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu

Az EU regionális politikája Regionális politika Kohéziós politika Strukturális politika Melyik elnevezés a helyes?

1. Fogalmak tisztázása Kohéziós politika: egy adott közösség (EU) összehangolt társadalmi /gazdasági fejlesztése fő célja a közösség egészének fejlődése magában foglalja a hátrányos régiók fejlesztését is az EU politikai nyelvezetében a leggyakoribb kifejezés ( Cohesion Policy )

1. Fogalmak tisztázása Strukturális politika: Gazdasági/társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolása/csökkentése EU-ban az integrációt veszélyeztető szerkezeti problémák megszüntetését célozza végrehajtása regionális szinten történik

1. Fogalmak tisztázása Regionális politika: a régiók között fennálló különbségek csökkentésére irányuló politika az EU-ban a fejlesztési politika legrégebbi megjelenési formája, ezért ez az elnevezés a leginkább használatos

1. Fogalmak tisztázása Összegzés: a három fogalom egymást jelentősen átfedi szinonimaként használjuk kohéziós politika a tágabb fogalom, a politikai vitákban ezt használjuk a regionális politika a legrégibb megjelenési forma és elnevezés, ld. pl. Bizottságon belüli elnevezés (regionális politikáért felelős biztos)

2. A regionális politika története 1. 1957, Római Szerződés még nem jelenik meg a regionális politika csupán a tagállamok harmonikus fejlődése és az életminőség javítása Európai Szociális Alap: munkaerő mobilitása, átképzése (régiók!) EBB: elmaradott régiók felzárkózási programjainak finanszírozása

2. A regionális politika története Okok: Európa fejlett területei (DE, FR, BE, NL, LU, IT) csekély regionális különbségek (kivétel: délolasz térség) gazdasági fellendülés időszaka integrációs lelkesedés (integráció mélyülése megszünteti a regionális különbségeket)

2. A regionális politika története 2. 1960-as évek vége: Regionális-strukturális elmaradottság hosszú távú tényező (IT!) 1973: első bővítés (IE, UK) Regionális politika szerepe az alkufolyamatokban (bővítés, gazdasági unió első lépései) 1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ekkor még alacsony költségvetéssel) régiók!

2. A regionális politika története 3. Egységes Európai Okmány (1986) Előzmény: 80s évek bővítése (GR, ES, PT) Belső piac kiépítésének megkezdése EEO: beilleszti az Alapszerződésbe a gazdasági és társadalmi kohéziót

2. A regionális politika története 4. Maastrichti Szerződés GMU alapjai Regionális politika ismét, mint az alkufolyamatok része 1993: Déli tagállamok (ES) nyomására létrejön a Kohéziós Alap ERFA, ESZA-val ellentétben a kedvezményezettek nem a régiók, hanem a tagállamok!

3. Strukturális és Kohéziós Alapok 1) ERFA 2) ESZA 3) KA

3. Strukturális és Kohéziós Alapok ERFA (1975 óta): Kedvezményezettjei a régiók Célja a regionális különbségek csökkentése Amit finanszíroz: általános infrastruktúrafejlesztés innováció beruházások

3. Strukturális és Kohéziós Alapok ESZA (1958 óta): Kedvezményezettjei a régiók Célja a munkaerő mobilitásának elősegítése, a foglalkoztatás növelése Amit finanszíroz: munkahelyteremtő programok szakmai képzések

3. Strukturális és Kohéziós Alapok KA (1993 óta): Kedvezményezettjei tagállamok (gazdasági teljesítmény /GNI/ az EU-átlag 90%-a alatt) Amit finanszíroz: Környezetvédelem + energia Közlekedés Elnevezés megtévesztő: strukturális intézkedéseket finanszíroz! (GMU kritériumai!)

4. Regionális politika jövője (2014-20) Ami változatlan: MINDEN régió jogosult támogatásra, vagyis a fejlett régiók és a kevésbé fejlett régiók is De az egyes régiókategóriák eltérő arányban részesülnek a forrásokból (a kevésbé fejlett régiók magasabb arányban). (De a KA-ból csak azon tagállamok, ahol a GNI az EU átlag 90%-a alatt!)

4. Regionális politika jövője (2014-20) Régiókategóriák gazdasági fejlettség szerint: EU-átlag GDP-hez képest: 1) Kevésbé fejlett régiók: 75% alatt 2) Átmeneti régiók: 75-90% között 3) Fejlett régiók: 90% felett

4. Regionális politika jövője (2014-20) HU:

4. Regionális politika jövője (2014-20) Új elnevezés: Európai Strukturális és Beruházási Alapok (European Structural and Investment Funds - ESIF) (eddigi elnevezés: Strukturális és Kohéziós Alapok)

4. Regionális politika jövője (2014-20) Átfogó szabályozás minden EU Alapra, azaz Közös Stratégiai Keret : - ERFA - ESZA - KA + EU Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap + EU Tengerügyi és Halászati Alap

4. Regionális politika jövője (2014-20) Európa 2020 Stratégia céljait szolgálja: 1) Foglalkoztatási ráta: 75%-ra 2) K+F: GDP 3%-ra 3) Klíma- és energiacélok: 20-20-20% 4) Oktatás: iskolaelhagyás 10% alá, felsőfokú végzettség legalább 40%-ra 5) Szegénység: 20 millió fővel

4. Regionális politika jövője (2014-20) 11 tematikus cél: az e területen végrehajtott beruházásokat támogatja 1) K+F 2) Információs- és kommunikációs technológia 3) KKV-k versenyképessége 4) Alacsony szénfelhasználású gazdaság 5) Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás 6) Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság

4. Regionális politika jövője (2014-20) 7) Fenntartható közlekedés, szűk keresztmetszetek megszüntetése 8) Foglalkoztatás, munkaerő mobilitása 9) Társadalmi befogadás, szegénység elleni küzdelem 10)Oktatás, képzés, egész életen át tartó tanulás 11)Intézményi kapacitások fejlesztése, hatékony közigazgatás

4. Regionális politika jövője (2014-20) Erősebb kondicionalitás (nettó befizetők, DE, COM!) a) Ex ante kondicionalitás: pl. ágazati stratégiák kidolgozása, bizonyos uniós jogszabályok végrehajtása Teljesítés vagy akcióterv. vagy forrásfelfüggesztés! b) Makrogazdasági kondicionalitás: Költségvetési politika teljesítése vagy forrásfelfüggesztés! Már nemcsak KA-t, hanem bármely Alapot! (Régiókat büntetni a kp-i kormány hibájáért?)

4. Regionális politika jövője (2014-20) Költségvetési háttér: 2014-20 325,1 mrd 2014-20 COM-javaslat 338,8 mrd 2007-13 354,8 mrd vagyis csökkenő tendencia (-8,5% az előző időszakhoz képest)

4. Regionális politika jövője (2014-20) Egy tagállam allokációja: Régiók ERFA és ESZA allokációi + Tagállam KA-allokációja + Tagállam ETE-allokációja (határmenti együttműködés) = Tagállam kohéziós allokációja De életbe lép a CAPPING, a felső allokációs plafon...!

4. Regionális politika jövője (2014-20) Capping: Keleti bővítés miatt vezették be 2000-ben Kohéziós allokáció max. a tagállam GDP 4%-a! Indoklás: abszorpció, társfinanszírozás 2007-13: GDP 3,29-3,79%-a 2014-20: 2,35 %, de HU+Baltiak: 2,59%

5. Regionális politika eredményei Kevésbé fejlett régiók részesedése csökken! 2007-2013 2014-2020 bizottsági javaslat 2014-2020 Európai Tanács kevésbé fejlett régiók 57,1% 48,5% 50,5% átmeneti régiók (2007-2013-ban: 6,9% 10,7% 9,7% phasing-in/phasing-out) fejlettebb régiók 13% 16,3% 15,2% területi 2,4% 3,4% 2,7% együttműködés outermost + sparsely 0,3% 0,3% 0,4% populated Kohéziós Alap 20,3% 20,8% 20,4%

5. Regionális politika eredményei A régiók közötti különbségek az utóbbi évtizedekben növekedtek: Legfejlettebb és legkevésbé fejlett EU régió közötti különbség: 2000: 6,5x 2010: 12x de az elsősorban a bővítés következménye! A gazdasági válság is felerősíti a különbségeket.

5. Regionális politika eredményei Pozitívumok: A makrogazdasági modellek azt mutatják, hogy a regionális politikai támogatások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Pl. ES 1994-99 között: kb. 3,5 %-os éves növekedés ¼-ét a regionális támogatások indukálták.

5. Regionális politika eredményei Regionális politikai kiadásai mindössze az EU GDP 0,4%-át teszik ki ezzel a kedvezményezett országok számára jelentős erőforrás-bevonást tesznek lehetővé.

6. 2014-20-as tervezés Tagállamoknak el kell készíteniük : 1)Partnerségi Megállapodás 2)Operatív Programok és COM-nak el kell fogadnia.

6. 2014-20-as tervezés HU tervezett OP-k: 1) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP 2) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP 3) Emberi Erőforrásfejlesztési OP 4) Környezeti és Energiahatékonysági OP 5) Vidékfejlesztési OP 6) Halászati OP

6. 2014-20-as tervezés 7) Versenyképes Közép-Magyarország OP 8) Területfejlesztési OP 9) Koordinációs OP

6. 2014-20-as tervezés Jelenleg folynak a tárgyalások COM-mal PM: HU jól áll, elsők között adta le a tervezetet COM-nak OP-k: folyamatban Partnerség! folyamatban Nehéz területek:

7. Regionális politika - HU Kohéziós politika: Miniszterelnökség NFÜ (korábban: NFM) 2014-20-as tervezés: NGM ETE: KIM

7. Szakirodalom Iván Gábor: Regionális politika; In: Bevezetés az EU politikáiba, szerk.: Kende Tamás Szűcs Tamás Kengyel Ákos: Az EU kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője (Közgazdasági Szemle, 2012. március) Dr. Nagy Sándor Gyula Heil Péter: A kohéziós politika elmélete és gyakorlata (Akadémiai Kiadó, megjelenés alatt)

VÉGE Köszönöm a figyelmet! Nyárádi László Külügyminisztérium EU Gazdaságpolitikai Főosztály E-mail: lnyaradi@mfa.gov.hu

NUTS: Nomenclature of territorial units for statistics NUTS-1: (97) NUTS-2: régiók (240) NUTS-3: megyék (1294)