Katasztrófa- és Tőzvédelmi Sportegyesület Alapszabálya A Katasztrófa- és Tőzvédelmi Sportegyesület (továbbiakban: Egyesület) alakuló közgyőlésén Alapszabályát a következıkben állapítja meg: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyesület neve: Katasztrófa- és Tőzvédelmi Sportegyesület Az Egyesület rövid neve: KTSE Székhelye: Tatabánya, Ságvári e. u. 18. Telephelye: Tatabánya, Gál I. ltp. Bárdos Gimnázium 1. Sportegyesület pecsétje: kör alakú, körben: Katasztrófa- és Tőzvédelmi Sportegyesület Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. Az Egyesület vagyona elsısorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képzıdik. 2. Az Egyesület célja: Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a megye területén székhellyel rendelkezı hivatásos önkormányzati-, önkéntes- és létesítményi tőzoltóságok hivatásos és közalkalmazott, valamint munkajogi jogviszonyú munkatársai részére rendszeres sportolás, testedzés biztosítása, az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a közösségi élet kibontakoztatása, szabadidısport keretében. A sportegyesület lehetıvé teszi a sportági szövetségbe való belépést. Ennek keretében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) A különféle bajnokságokban, sportversenyeken való szervezett részvételen túl sportolási lehetıség biztosítása a szabadidısportok, a természetjárás, a turisztika, a rekreációs táborok iránt érdeklıdıknek. b) Sportnapokat, kirándulásokat, táborokat szervez tagsága, pártolótagsága, illetve azok hozzátartozói számára. c) Gondoskodik a tagok versenyeztetésérıl. d) Kapcsolatot tart a megyei társ rendvédelmi szervekkel. e) Közremőködik az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak megvalósításában. f) Megteremti a különbözı versenyekhez, túrákhoz, tornákhoz, táborokhoz szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételeket.
2 g) A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében együttmőködik mindazokkal az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elısegítik azok megvalósulását, részt vállalnak a sportegyesület mőködési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében. h) Lehetıségeihez mérten, de azok teljes kihasználásával arra törekszik, hogy elısegítse a megye tanulóifjúságának testnevelési és sporttevékenységét, valamint szabadidıs sportját. i) Céljai megvalósítása érdekében igényli a megyei, illetve városi önkormányzatok, a megyében mőködı cégek, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek erkölcsi és anyagi segítségét. j) E célok érvényesülését közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. c.) 14. pontjában foglalt sporttevékenységet a munkaviszonyban és polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével folytat. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A sportegyesület sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ide értve a sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. k) Az Egyesület a gazdálkodás során keletkezett eredményt nem osztja fel, azt kizárólag a cél szerinti tevékenységre és a közhasznú céljai megvalósításának finanszírozására fordítja. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetıleg más személyek zaklatásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetı. A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi. Céljai megvalósítása érdekében igényli a megye önkormányzatainak, a megyében mőködı cégeknek, az egyéni vállalkozóknak és magánszemélyeknek is erkölcsi és anyagi segítségét. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely az Alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
3 EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŐNÉSE 3. Az Egyesület tagja minden olyan 18. életévét betöltött, felnıtt korú természetes személy, avagy tizennegyedik életévét elért, de a 18. évet be nem töltött fiatalkorú természetes személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezınek elfogadja, az Alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történı közremőködésre és a tagdíj megfizetésére. Az egyesületi tagság önkéntes, felvétellel keletkezik. A tagokat megilletı jogok és kötelezettségek alapján a sportegyesület tagjai lehetnek: - nyilvántartott (rendes) tagok - nem nyilvántartott (pártoló) tagok a) A sportegyesület nyilvántartott (rendes) tagjai lehetnek a 2. pont elsı bekezdésében felsorolt hivatásos szervek dolgozói, akik a sportegyesület célkitőzéseit elfogadják, azok megvalósításában készek együttmőködni és a sportegyesületi tagsággal járó kötelezettségek teljesítését vállalják. b) A sportegyesület nem nyilvántartott (pártoló) tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet a politikai pártok kivételével aki (amely) vállalja a sportegyesület erkölcsi és anyagi támogatását. 4. A tagfelvétel kérdésében az írásos felvételi kérelem benyújtását követıen a sportegyesület elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a határozat kézbesítésétıl számított 15 napon belül a sportegyesület közgyőléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a következı rendes közgyőlésén köteles megtárgyalni. A Közgyőlés másodfokon meghozott a tagfelvétel megtagadását kimondó elnökségi határozatot helybenhagyó határozatával szemben a tudomására jutástól harminc napon belül keresettel lehet fordulni az Egyesület székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtás felfüggesztheti. A sportegyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. 5. Az egyesületi tagság megszőnik az Egyesület megszőnésével, továbbá a tag halálával, kilépésével, illetve törléssel vagy kizárással. A sportegyesületbıl való kilépést az egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés a tagot a kilépés idıpontjáig - nem mentesesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszőnik azonban a tagságból eredı jogok iránti igénye.
4 6. Az elnökség határozata alapján törléssel szőnik meg a tagság a tag halála, jogutód nélküli megszőnése esetén. A Közgyőlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki a) az Alapszabály és az Egyesület egyes szabályzatai rendelkezései ellen súlyosan vét b) a Közgyőlés által elıírt tagdíjfizetési kötelezettségének, annak esedékessége után, az elnökség írásbeli felszólítása mely tartalmazza a tájékoztatást, hogy amennyiben a tag a tagdíjat az Alapszabályban meghatározott határidı alatt nem fizeti meg, úgy ennek az a jogi következménye, hogy kizárást von maga után ellenére sem tesz eleget c) akit bármely bőncselekmény miatt jogerısen elítéltek, kivéve, ha a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól mentesült d) aki magatartásával, vagy az Egyesület ellen irányuló cselekményével annak tekintélyét csorbítja, vagy annak anyagi létét súlyosan veszélyezteti e) akit a sportszövetség a versenyzéstıl jogerısen örökre eltiltott f) aki súlyosan vét a sportszerőség, vagy a sporttisztesség írott vagy íratlan szabályai ellen A közgyőlés kizárásra vonatkozó határozatát a kizárt tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes bíróság elıtt keresettel megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A sportegyesület nyilvántartott (rendes) tagjainak jogai: 7. a) részt vehet a sportegyesület tevékenységében, rendezvényein b) részt vehet a közgyőlésen c) a közgyőlésen tanácskozási, felszólalási, észrevételezési, javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik d) a sportegyesület irataiba betekinthet e) tisztségekbe, testületekbe választható f) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe g) használhatja a sportegyesület sporteszközeit, felszereléseit h) jogosult a sportegyesület által biztosított támogatásra i) a sportegyesület bármely szervének törvénysértı határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elıtt megtámadhatja.
5 8. A sportegyesület nyilvántartott (rendes) tagjainak kötelezettségei: a) a sportegyesület alapszabályának és szabályzatainak, valamint az egyesület szervei által hozott határozatok betartása b) a sportegyesület célkitőzéseinek és feladatainak megvalósítása érdekében végzett tevékenység c) tagdíj fizetése 9. A sportegyesület nem nyilvántartott (pártoló) tagjainak jogai: a) javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület mőködését érintı bármely kérdésben b) igénybe veheti a sportegyesület által biztosított szolgáltatásokat, kedvezményeket. 10. A sportegyesület nem nyilvántartott (pártoló) tagjainak kötelezettségei: a) a sportegyesület célkitőzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása b) a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályainak, valamint a sportegyesület által hozott határozatok betartása. Amennyiben a nem nyilvántartott (pártoló) tagok az ıket megilletı jogszabályokat túllépik, illetve elıírt kötelezettségeiket megszegik úgy a normaszegést a Közgyőlés megtárgyalja és a szükséges határozatot meghozza. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŐLÉS ÉS TISZTSÉGVISELİK 11. Az Egyesület legfıbb szerve a Közgyőlés. A Közgyőlés a tagok több, mint a fele (legalább 50 %-a + 1 fı) jelenléte esetében határozatképes. A Közgyőlést az Elnökség hívja össze. A közgyőlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyőlés napja között legalább 8 nap idıköznek kell lennie. Ha a Közgyőlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyőlés az eredeti napirendben szereplı ügyekben a jelenlévık számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyőlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyőlés idıpontját követıen 3 napon belüli idıpontra kell összehívni, amely idıpont az eredeti Közgyőlés meghívójában is megjelölhetı. A Közgyőlésre szóló írásbeli meghívóban a tárgyalandó napirendi pontok felsorolása mellet tájékoztatni kell a tagságot afelıl is, hogy amennyiben a Közgyőlés nem lesz határozatképes, úgy a megismételt Közgyőlés az eredeti napirendben szereplı ügyekben a jelenlévık számától függetlenül határozatképes lesz. Évente egyszer rendes közgyőlést kell tartani és rendkívüli közgyőlést kell tartani az ok és a cél megjelölésével, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselık bármelyike azt szükségesnek tartja.
6 A közgyőlésen évente egyszer az alábbi napirendeket kötelezıen tárgyalni kell: a) a sportegyesület tevékenységérıl szóló szakmai és pénzügyi elnökségi beszámolót, b) a sportegyesület évi költségvetését, A Közgyőlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Közgyőlés határozatát egyszerő többséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyőlés titkos szavazással, vagy egy jelölt esetén amennyiben a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel úgy határoz - nyílt szavazással választja meg a tisztségviselıket. Megválasztottnak az a tisztségviselı tekinthetı, aki a leadott szavatoknak 2/3-át megszerezte. Ha több jelölt esetén az elsı választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulóban az a jelöl tekintendı megválasztottnak, aki az egyszerő szótöbbség megszerzésén túlmenıen a több szavazatot kapta. Szavazategyenlıség esetén a választást meg kell ismételni. Kizárólag a Közgyőlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselık megválasztása, az Alapszabály elfogadása, annak módosítása, az Egyesületnek más társadalmi szervezettel való egyesülése, és az Egyesület feloszlásának kimondása, az ügyintézı szerv évi beszámolójának elfogadása. Az Egyesület gazdasági vezetıje minden évben éves beszámolót készít. A sportszervezet közgyőlése évente legalább egyszer összehívásra kerül, amelyen tárgyalja a szervezet éves pénzügyi tervét, illetve az elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. Továbbá ezzel egyidejőleg közhasznúsági jelentést készít az 1997. évi CLVI. törvény 19. alapján, melynek elfogadása kizárólag a Közgyőlés hatáskörébe tartozik. Az Alapszabály módosításához az Egyesületnek más társadalmi szervezettel való egyesüléséhez, az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minısített többség) szükséges. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármely más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minısül elınynek a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás.
7 AZ ELNÖKSÉG 12. A Közgyőlés 5 fıbıl álló Elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyőlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes, titkár, titkárhelyettes és gazdasági vezetı. A Közgyőlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselıket 4 évre választja. Az elnökségnek csak az a magyar állampolgárságú egyesületi tag lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai: a) elnök Czibik József b) elnökhelyettes Benye János c) titkár Novotni Ferenc d) titkárhelyettes Janics Csaba e) gazdasági vezetı Sasváriné Reiger Emıke Valamennyien magyar állampolgárok, vagy értelemszerően telepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgárok, és egyikük sincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: 13. a) észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület mőködésével összefüggı kérdésekben, b) felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, illetıleg a sportegyesület szerveinek mőködésével és a gazdálkodással összefüggı kérdésekben, a tisztségviselık döntéseivel kapcsolatban, c) javaslattétel rendkívüli közgyőlés, elnökségi ülés összehívására, d) a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba való betekintés, azokról másolat készítése, e) rendszeresen és tevékenyen részt vesz az elnökségi üléseken, az elnökség határozatainak meghozatalában és megvalósításában. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
8 14. Az elnökségi tagság megszőnik: a) a mandátum lejártával b) lemondással, c) visszahívással. melyrıl a Közgyőlés szótöbbséggel meghozott határozattal dönt, amennyiben méltatlan, illetve ha magatartásával, vagy az Egyesület ellen irányuló cselekményével annak tekintélyét csorbítja, vagy annak anyagi létét súlyosan veszélyezteti, d) elhalálozással. A közgyőlés visszahívásra vonatkozó határozatát az elnökségi tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes bíróság elıtt keresettel megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 15. A sportegyesület tevékenységét két közgyőlés közötti idıszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület mőködését érintı valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyőlés saját hatáskörébe vont, illetıleg a sportegyesület más szervének hatáskörébe utalt. 16. Az elnökség feladata és hatásköre: a) a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyőlésének összehívása, b) a sportegyesület törvényes és alapszabályszerő mőködésének biztosítása és felügyelete, c) a közgyőlés határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenırzése d) a sportegyesület gazdálkodási és egyéb szabályzatainak megállapítása és módosítása, kivéve a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket. e) a sportegyesület zavartalan mőködéséhez szükséges határozatok meghozatala, f) a sportegyesület adminisztratív feladatainak ellátása, g) a sportegyesület éves programjának kidolgozása és jóváhagyása, h) a sportegyesület éves költségvetésének és beszámolójának elkészítése, i) a sportegyesület eredményes mőködéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, j) más szervezetbe, szövetségbe való belépés elhatározása, k) a tagfelvételi kérelemrıl, törlésrıl határozat hozatal, l) ideiglenes vagy állandó bizottságok, szakosztályok, sportcsoportok létrehozása, megszüntetése, m) mindazon kérdésekben történı döntés (határozat-) hozatal, amelyek nem tartoznak a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe.
9 Az elnökség megfelelı fedezet birtokában dönt a rendkívüli (100.000.- Ft-ot meg nem haladó), a költségvetésben nem szereplı, valamint az elıirányzatot meghaladó kiadásokról. Az elnökség egyedi határozattal egyéb más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyet is a saját hatáskörébe vonhat. Az elnökség, tevékenységrıl a sportegyesület közgyőlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az elnökség évenként legalább egy alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kérik. Az Elnökség ülései nyilvánosak, kivéve, ha személyes adatok védelme a nyilvánosság kizárását indokolja. Ezzel szemben a közérdekő adatok nyilvánosságát a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben a közérdekő adatok nyilvánosságát köteles elısegíteni és biztosítani, a közlemény pontos és gyors tájékoztatása útján. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyérıl, idıpontjáról s a megtárgyalandó kérésekrıl legalább egy héttel korábban írásban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgıs esetben az elnök rövidebb határidıt is megállapíthat. Az elnökség minimum 3 tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt elnökségi ülésen ugyanazon napirendi pontokat fogják tárgyalni, és ebben az esetben is az öt fıbıl álló elnökség legalább három tagjának a jelenléte szükséges a határozatképességhez. Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. Az elnökség titkos szavazással hoz határozat a tagok egyharmadának indítványára. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. A b) pont esetében nem minısül elınynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Az elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezettetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idıpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges személye is).
10 Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerően alkalmazni kell. Az elnökség üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetıleg a hozott határozatokat. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket és személyeket a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteket tájékoztatja. Amennyiben kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthetı kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül közleményként valamely megyei sajtó útján is nyilvánosságra hozni. 18. Sportegyesület elnöke A sportegyesület legfıbb tisztségviselıje a sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közremőködésével irányítja és felügyeli a sportegyesület tevékenységét. Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b) irányítja a sportegyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, c) a sportegyesület képviselete, d) a sportegyesület munkájának figyelemmel kísérése, e) az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyőlés és elnökségi határoztok végrehajtásának felügyelete, f) a hírközlı szervek tájékoztatása a sportegyesület tevékenységérıl, g) munkáltatói jogkör gyakorlása a sportegyesület munkavállalói felett, h) utalványozási jogkör gyakorlása a gazdasági vezetıvel együttesen, i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyőlés, az elnökség, illetıleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetıleg a közgyőlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal. Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök akadályoztatása esetén képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a sportegyesület más elnökségi tagjára is átruházhatja. Tevékenységét társadalmi feladatként, önkéntesen, térítés nélkül látja el. A Közgyőlés titkos szavazással, vagy egy jelölt esetén amennyiben a közgyőlés egyszerő szótöbbséggel úgy határoz - nyílt szavazással választja meg a következı tisztségviselıket:
11 19. Sportegyesület elnökhelyettese (1) Tevékenységét társadalmi feladatként, önkéntesen, térítés nélkül látja el. (2) Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat látja el, az elnöki jogkörrel együtt. (3) A közgyőlés választja meg. 20. Sportegyesület tikára (1) Tevékenységét társadalmi feladatként, önkéntesen, térítés nélkül látja el. (2) Felügyeli a technikai berendezések állapotát. (3) Gondoskodik a technikai eszközök idıszakos hatósági vizsgálatáról. (4) Események után haladéktalanul gondoskodik az eszközök ismételt használatáról. (5) Kiadmányozásra elıkészíti az egyesület szakmai levelezéseit. (6) Vezeti a közgyőlés és vezetıségi ülés jegyzıkönyveit, határozatait, feljegyzéseit. (7) Intézi az egyesület ügyeit, levelezéseit, arról a vezetıségnek beszámol. Gondoskodik a beérkezı iratok ügyintézıinek kijelölésérıl, elintézésérıl. (8) Kezeli az egyesület iratait, bélyegzıit. (9) A közgyőlés választja meg. 21. Sportegyesület titkárhelyettese (1) Tevékenységét társadalmi feladatként, önkéntesen, térítés nélkül látja el. (2) Szakmai tanácsadással segíti a döntéshozatalt. (3) A vezetıségi üléseken aktívan érvényesíti a tagság érdekeit. (4) A közgyőlés választja meg. 22. Sportegyesület gazdasági vezetıje (1) Feladatát társadalmi feladatként, önkéntesen, térítés nélkül látja el. (2) A jogszabályokat betartva vezeti az egyesület gazdasági könyvelését, pénzügyeit. (3) Az elnökkel másodlagos személyként közös és együttes feladata a bankszámla feletti rendelkezés. (4) Gazdasági és közhasznúsági beszámolókat készít az egyesület pénzforgalmáról. (5) A közgyőlés választja meg.
12 23. Mind a Közgyőlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzıkönyven rögzíti. A jegyzıkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévı minden tagja, Közgyőlés esetén a levezetı elnök, a Közgyőlés által megválasztott jegyzıkönyvvezetı és a két hitelesítı tag. A Közgyőlés levezetı elnöke a Közgyőlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzıkönyvet hitelesítı egyik tag hitelesíti. A határozatok nyilvánosságra hozatala a határozatok könyvének betekinthetıségével valósul meg. Az Elnökség elnöke köteles a Közgyőlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezettetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idıpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzık számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség elnöke köteles a Közgyőlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthetı kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül közleményként valamely megyei sajtó útján is nyilvánosságra hozni. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a tikár kezeli. 24. 25. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendık ellátásával megbízni. a pénztáros részére díjazás állapítható meg. A FELÜGYELİ BIZOTTSÁG, KÖNYVVIZSGÁLÓ 26. Az alapító tagok kimondják, hogy a sportegyesület éves bevétele nem haladja meg az ötmillió forintot, így Felügyelı Bizottság létrehozásáról nem határoz. Az alapító tagok kimondják, hogy az Egyesület könyvvizsgálót nem foglalkoztat. A VEZETİ TISZTSÉGVISELİKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 27. Az Egyesület alapításakor a vezetı tisztségviselıket az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követıen az Egyesület vezetı tisztségviselıit az Egyesület legfıbb szerve választja meg. A vezetı tisztségviselık az egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltı személyektıl elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsıdlegessége
13 alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok az alapszabály, illetve a legfıbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Megszőnik a vezetı tisztségviselıi megbízás: a) a megbízás idıtartamának lejártával, b) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, c) lemondással, d) elhalálozással. A vezetı tisztségviselı tisztségérıl bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület mőködıképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétıl számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfıbb szerv az új vezetı tisztségviselı megválasztásáról már ezt megelızıen gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezetı tisztségviselı a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A vezetı tisztségviselı jogviszonyára ha a vezetı tisztséget nem munkaviszony keretében látja el a Ptk. megbízási szerzıdésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. ) megfelelıen irányadóak. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 28. Nem lehet az Egyesület elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, b) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást-, illetve c) az a)-b) pontban meghatározott személyek hozzátartója. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejüleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
14 AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 29. A sportegyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. Az elnök e jogkörét akadályoztatása esetén, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más elnökségi tagra is átruházhatja. Egyesületre kötelezettségeket létesítı jogviszonyt kizárólag az elnök tehet. Az elnök és a gazdasági vezetı együttesen rendelkeznek az Egyesület számlája felett. A sportegyesület éves költségvetése alapján gazdálkodik. A sportegyesület mőködéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevıdnek össze. a) tagsági, pároló tagsági díjak, b) alapítványokból és közérdekő kötelezettségvállalásokból származó bevételek, c) önkormányzati, állami, társadalmi és egyéb szervezetek által nyújtott támogatások, d) rendezvények bevételei, e) gazdasági-vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek, f) egyéb bevételek. A sportegyesület vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévı összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír, d) ingatlan- és ingó vagyona. A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A sportegyesület tagjai a tartozásaiért a befizetett tagdíjon túlmenıen saját vagyonukkal nem felelnek. A sportegyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében másodlagos tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalatot létesíthet magán-, illetıleg jogi személyekkel, jogi személyiséggel rendelkezı vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetıleg ilyenbe tagként beléphet. A sportegyesület a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdaságivállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységérıl szóló jogszabályok alapján végzi. A sportegyesület a hatályos Sporttörvény rendelkezéseinek megfelelıen csak kiegészítı tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve mőködtethet sportlétesítményt, folyathat sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékő jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függı tevékenységet. A sportegyesület a Ptk-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelısségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerzıdéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberi szerzıdésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.
15 KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK 30. Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. c) szerint): 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével TEÁOR szerint: 92.62. 31. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttmőködési szerzıdést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérıl, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai az Egyesület székhelyén bárki részére rendelkezésre állnak. 32. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 33. Az Egyesület mőködésérıl a külön jogszabályok elıírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselı az egyesület gazdálkodásáról a közgyőlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményérıl vagyonkimutatást készít. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységébıl, illetve vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységébıl származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. 34. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyőlési, valamint megyei és települési önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
16 35. Az Egyesület jelen szerzıdés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 36. Az Egyesület mőködésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. A szolgáltatási igénybevétel módjának és a beszámoló közlés nyilvánosságának formáját a helyi sajtó útján történı közzététellel, illetve lehetıség szerint elektronikus média (honlap) segítségével kell végrehajtani. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben helyi sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat. Az évente kötelezı közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell ellenırzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, azonban az ügyészség mint törvényességi felügyeletet ellátó szerv - kérésére az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést be kell mutatni. Ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetıségét (betekintését és saját költségére másolat készítését). A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. 37. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésrıl, illetve azokról felvilágosítást adni.
17 Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérıvel történ megállapodás szerinti határidıben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által elıírt határidıben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésrıl külön nyilvántartást vezetni, melybıl megállapítható a kérelmezı neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. VEGYES RENDELKEZÉSEK 38. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesületnél a közhasznú mőködés tekintetében a törvényességi felügyeletet a reá irányadó szabályok szerint a székhelye szerinti illetékes ügyészség látja el. Az Egyesület pénzügyi ellenırzését az Adó- és Pénzügyi Ellenırzı Hivatal illetékes igazgatósága látja el. Az Egyesület által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenységek célja szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı hatóság a vonatkozó ellenırzési szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. Az Egyesület a sportról szóló 2004. évi I. tv., az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., illetve a Ptk. szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, melynek alaptevékenysége a sporttevékenység megszervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Az Egyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelıen alkalmazni kell a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. elıírásait, különös figyelemmel a 2. (5) bekezdésére. Az Egyesület megszőnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetıleg megszőnésének megállapításával. Az Egyesület megszőnése esetén a hitelezık kielégítése után vagyonáról a Közgyőlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendık ellátása a felszámolók feladata. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szőnt meg vagy megszőnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezık kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekrıl szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekrıl szól 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései, másrészt a késıbb meghozandó közgyőlési határozatok az irányadók.
18 Az Egyesület Közgyőlése az Alapszabály rendelkezéseit a 2006. május 25-i közgyőlésen megtárgyalta, az Alapszabályt a 1/2006. ( II.20.) közgyőlési határozatával elfogadta. Tatabánya, 2006. május 26... (alapítók aláírásai). (alapítók aláírásai) Elıttünk, mint tanúk elıtt: