ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Átírás

1 ALAPSZABÁLYA

2 2 A KİBÁNYA SPORT CLUB ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Kıbánya Sport Club (továbbiakban: Sportegyesület) az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján mőködı, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkezı, a sportról szóló évi I. törvény alapján sportegyesületként mőködı társadalmi szervezet. (2) A Sportegyesület alaptevékenysége a sport. A Sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. (1) A Sportegyesület neve: Kıbánya Sport Club rövidített neve: KSC (2) A Sportegyesület székhelye: 1105 Budapest, Ihász u. 24. (3) A Sportegyesület mőködési területe: Magyar Köztársaság (4) A Sportegyesület alapításának éve: 1967 (5) A Sportegyesület színe: kék-sárga II. A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI A Sportegyesület célja 3. (1) A Sportegyesület a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, az ilyen irányú igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából létrehozott társadalmi szervezet. A Sportegyesület nemre, nemzetiségre, korra, világnézetre, vallási hovatartozásra tekintet nélkül tömöríti tagjait és számukra lehetıségei keretei között egyesületi életet és sportolási alkalmat teremt. A Sportegyesület elsıdlegesen Budapest Fıváros X. kerület területén, a X. kerületi Önkormányzattal együttmőködésben támogatja tagságának és a kerület lakosságának szabadidı sportját, valamint a diáksportot, elısegíti a fiatal, tehetséges sportolók kibontakozását, szakosztályai révén hazai és nemzetközi versenyeken, bajnokságokon, kupákban és mérkızéseken részt vesz, illetve ilyeneket rendez. Hozzájárul a hazai sportélet és olimpiai mozgalom céljainak megvalósításához, a válogatott keretek mőködéséhez. (2) A Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében - a jogszabályokban meghatározott keretek között - nemzetközi tevékenységet is folytathat. (3) A Sportegyesület céljai gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében a Sportegyesület - kiegészítı jelleggel - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat,

3 3 vállalatot létesíthet, magán- illetıleg jogi személyekkel jogi személyiséggel rendelkezı vagy anélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetıleg ilyenbe tagként beléphet. A Sportegyesület ezen tevékenységét kizárólag másodlagosan végezheti. A Sportegyesület sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ideértve a Sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mőködtetése a Sportegyesület alaptevékenységének minısül. (4) A Sportegyesület céljainak megvalósításával összhangban a Sportegyesület tagja az általa mőködtetett sportágakban létrehozott országos sportági szakszövetségeknek. A Sportegyesület feladata 4. A Sportegyesület feladatai: a) a Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében a versenysport, a diákés szabadidısport mindennapossá tétele céljából szakosztályok létrehozásával és mőködtetésével a sporttevékenység megszervezése, végzése, a sportágak mőködési feltételeinek biztosítása, b) a Sportegyesület fejlesztési célkitőzéseinek meghatározása és gondoskodás megvalósításukról, c) a sportági szakszövetségek, valamint más sportegyesületek és szervezetek által rendezett sportversenyeken, bajnokságokon, sporteseményeken, szabadidısport rendezvényeken való részvétel, sportversenyek, sportesemények szervezése és lebonyolítása, d) a Sportegyesület tagjainak sokoldalú sportbeli képzése, a sportolók felkészülésének biztosítása, e) a Sportegyesület által mőködtetett sportágak utánpótlásának nevelése, a sportágak oktatása, a sportágak alapjainak szélesítése, ennek érdekében kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás óvodákkal, iskolákkal, f) mindazon országos sportági szakszövetségek, illetıleg területi szövetségeik céljai megvalósításának elısegítése, munkájuk támogatása, melyekben a Sportegyesület tagsági viszonnyal rendelkezik, g) a tervszerő mőködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása. III. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA A tagsági viszony 5. (1) A Sportegyesület tagja lehet minden magyarországi állandó lakhellyel rendelkezı magyar állampolgár, továbbá aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és belépési nyilatkozatban az Alapszabályt elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A Sportegyesületnek kiskorú személy is tagja lehet. (2) A Sportegyesület pártoló tagja lehet minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, amely az egyesület célkitőzéseinek megvalósításában érdekelt és pártoló tagsági díjat fizet. A jogi személy, illetıleg a jogi

4 4 személyiséggel nem rendelkezı szervezet, mint pártoló tag az egyesület munkájában képviselıje útján vesz részt. A tagsági viszony keletkezése és megszőnése 6. (1) A Sportegyesületbe való belépés, illetıleg a kilépés önkéntes. A belépési nyilatkozat teljességéhez kiskorú esetében a törvényes képviselı aláírása szükséges. (2) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, törléssel vagy kizárással szőnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében az érintett szakosztályvezetı javaslatára a Sportegyesület elnöksége határoz. Az elnökség ezt a jogkörét a Sportegyesület elnökére átruházhatja. A felvételt megtagadó határozat ellen, amennyiben a határozatot az elnökség hozta, a küldöttgyőléshez, amennyiben a határozatot az elnök hozta, a Sportegyesület elnökségéhez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a következı küldöttgyőlésen, illetıleg elnökségi ülésen meg kell tárgyalni. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem elfogadásának napjával jön létre. (4) A Sportegyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. (5) A Sportegyesületbıl való kilépést a Sportegyesület elnöke részére írásban kell bejelenteni. A kilépési szándékot indokolni nem kell, a tagsági viszony a bejelentés kézhezvételének napján szőnik meg. (6) Törléssel szőnik meg a tagság a tag halála esetén, valamint akkor, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónapnál hosszabb ideig nem tesz eleget, és tartozását felszólítás ellenére sem rendezte. A tagsági viszony a törlési határozat meghozatalának napjával szőnik meg. (7) A tag törlésérıl az elnök javaslata alapján az elnökség dönt. A tag törlését kimondó határozat ellen a határozat kézbesítésétıl számított 15 napon belül a küldöttgyőléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következı küldöttgyőlés köteles elbírálni. (8) A Sportegyesületbıl való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott joghátrányként lehet alkalmazni. A Fegyelmi Szabályzat alapján a kizárás kérdésében az elsı fokú határozatot a Fegyelmi Bizottság hozhatja meg a Szabályzatban részletesen meghatározott elsı fokú fegyelmi eljárás lefolytatásával. Az elsı fokú fegyelmi határozat ellen benyújtható fellebbezés alapján a kizárás kérdésében az elnökség a Fegyelmi Szabályzatban részletesen meghatározott másodfokú fegyelmi eljárás lefolytatásával dönthet. A tagok jogai és kötelezettségei 7. (1) A tag jogai: a) személyesen részt vehet a küldöttgyőlés küldötteinek megválasztásában, a megválasztott küldött útján a Sportegyesület küldöttgyőlésén, a határozatok meghozatalában, b) részt vehet a Sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c) választhat és választható a Sportegyesület szerveibe, (kiskorú tag képviselettel járó tisztségre nem választható) d) észrevételeket, javaslatokat tehet a Sportegyesület mőködésével kapcsolatban, e) használhatja a Sportegyesület által biztosított létesítményeket, sportszereit, igényelheti a Sportegyesület szakembereinek segítségét,

5 5 f) részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti a Sportegyesület szolgáltatásait. (2) A tag kötelezettségei: a) a Sportegyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak betartása, b) a Sportegyesület által meghatározott célkitőzések megvalósításának elısegítése, c) a Sportegyesület hírnevéhez méltó sportszerő magatartás tanúsítása, d) a tagdíj megfizetése, melynek mértékét a küldöttgyőlés, esedékességét az elnökség határozza meg, e) aktív közremőködés a Sportegyesület életében, f) sporttevékenységet folytató tag esetén az irányításával megbízott edzı, sportszakember utasításainak betartása, a maximális sportteljesítmény eléréséhez szükséges követelmények teljesítése, g) sporttevékenységet folytató tag esetén részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken, a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés, és a legjobb tudása szerinti szereplés, h) a Sportegyesület vagyonának megóvása. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei 8. (1) A pártoló tag jogai: a) képviselıje útján tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület küldöttgyőlésén, rendezvényein, b) észrevételeket, javaslatokat tehet a Sportegyesület mőködésével kapcsolatban, c) külön megállapodás alapján részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti a Sportegyesület szolgáltatásait. (2) A pártoló tag kötelességei: a) az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, b) az egyesület célkitőzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása, a pártoló tagsági díj megfizetése. A Sportegyesület Tiszteletbeli Tagja cím 9. (1) A Sportegyesület küldöttgyőlése az elnökség javaslata alapján a Kıbánya Sport Club Tiszteletbeli Tagja címet adományozhatja azon személyek részére, akik a Sportegyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységükkel, kiemelkedı munkájukkal, erkölcsi, anyagi segítségükkel hozzájárulnak a Sportegyesület céljainak megvalósításához. (2) A Tiszteletbeli Tag cím viselıjének jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület küldöttgyőlésén és elnökségi ülésén b) észrevételeket, javaslatokat tehet a Sportegyesület mőködésével kapcsolatban, c) részesülhet a Sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. (3) A Tiszteletbeli Tag cím viselıjének kötelezettségei: a) a Sportegyesület Alapszabályának betartása, b) a Sportegyesület által meghatározott célkitőzések népszerősítése, támogatása, c) sportszerő magatartás.

6 6 IV. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 10. A Sportegyesület szervei: A Sportegyesület tisztségviselıi: a) a küldöttgyőlés, a) az elnök, b) az elnökség, b) az elnökségi tagok c) a Számvizsgáló Bizottság c) a Számvizsgáló Bizottság tagjai d) a bizottságok, e) a szakosztályok. V. A küldöttgyőlés 11. (1) A Sportegyesület legfıbb szerve a küldöttgyőlés. A küldöttgyőlés az 5. (1) bekezdésben meghatározott tagok által választott küldöttek összessége. A tagok a küldötteket küldöttválasztó győlésen választják, szakosztályonként az alábbiak szerint: a) minden szakosztály négy küldöttet, b) amennyiben a szakosztályhoz tartozó tagok száma a 100 fıt meghaladja, minden további megkezdett fı után, további kettı-kettı küldöttet választhat a szakosztály. A küldöttválasztó győléseket az elnökség köteles a küldöttgyőlést megelızıen legalább egy hónappal megszervezni. A küldöttválasztó győlések idıpontjáról és helyérıl az elnökség köteles valamennyi tagot értesíteni. A küldöttválasztó győlés abban az esetben határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele megjelent. A küldöttválasztó győlés határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Küldött lehet az a személy, akit a küldöttválasztó győlésen jelenlévı tagok több, mint fele küldöttként megválaszt. A küldöttválasztó győlés mőködésére a jelen bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a küldöttgyőlésre és a tisztségviselık választására vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket kell értelemszerően alkalmazni (2) A küldöttgyőlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni, idıpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyérıl, idıpontjáról, napirendjérıl a tagokat írásban értesíteni kell. (3) A küldöttgyőlésen minden küldött egy szavazattal rendelkezik. (4) A küldöttgyőlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (5) Ha a küldöttgyőlés az eredeti idıpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a küldöttgyőlést el kell halasztani és 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott küldöttgyőlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben errıl a tagokat a meghívóban már elıre tájékoztatták. elé. (6) A küldöttgyőlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a küldöttgyőlés

7 7 A küldöttgyőlés hatásköre 12. A küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) a Sportegyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának elhatározása, c) az elnökség és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása, felmentése, visszahívása, d) a Sportegyesület éves tevékenységérıl szóló beszámoló elfogadása, e) a Számvizsgáló Bizottság jelentésének elfogadása, f) az elızı éves pénzügyi terv (költségvetés) teljesítésérıl szóló, valamint a számvitelrıl szóló évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló (mérleg) elfogadása, g) az éves pénzügyi terv elfogadása, h) a tagdíj összegének meghatározása, i) a tiszteletbeli tag cím adományozása, visszavonása, j) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. A küldöttgyőlés határozathozatala 13. (1) A küldöttgyőlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévı szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával (a továbbiakban: egyszerő többség) hozza. (2) A küldöttgyőlés a jelenlévı szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" szavazatával hoz határozatot a 12. a-b) pontjaiban meghatározott kérdésekben. (3) A küldöttgyőlés titkos szavazással hoz határozatot a tisztségviselık megválasztásakor, valamint, ha a jelenlevı szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. Egy jelölt esetén a küldöttgyőlés nyílt szavazással is dönthet. (4) A küldöttgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a küldöttgyőlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzıkönyvet a küldöttgyőlés elnöke és a jegyzıkönyvvezetı írja alá és két, a küldöttgyőlés elején megválasztott személy hitelesíti. (5) A küldöttgyőlés nyilvános. A nyilvánosság kizárásáról vagy korlátozásáról a küldöttgyőlés egyszerő többségi határozattal dönthet. A küldöttgyőlés hatáskörébe tartozó tisztségviselık választása 14. (1) A 10. a-c) pontjaiban meghatározott tisztségviselıket a küldöttgyőlés öt évre választja. (2) A választást napirendre tőzı küldöttgyőlés megkezdését megelızı egy hónappal a Sportegyesület elnöksége jelölı bizottságot választ. A jelölı bizottság köteles a Sportegyesület tagjai számára a tisztségviselıkre történı jelölés lehetıségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölı bizottság tisztségre jelöl vagy a közgyőlésen jelenlévı személy, aki a küldöttgyőlésen szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölı listára felkerül. (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy elıször a

8 8 Sportegyesület elnökét, azt követıen a további elnökségi tagokat, azt követıen a Számvizsgáló Bizottság tagjait kell megválasztani. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselı tekinthetı, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az elsı választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki az érvényes szavazatok 20%-át sem kapta meg, már nem vesz részt. (5) A küldöttgyőlés által választott tisztségviselı - a megválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - visszahívható. A visszahívást a tagok 1/3-a kezdeményezheti. A rendkívüli küldöttgyőlés 15. (1) Rendkívüli küldöttgyőlést kell összehívni a) a Sportegyesület elnökségének határozata alapján, b) ha a Sportegyesület tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, d) ha a Sportegyesület elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, az Elnökség létszáma a megválasztottak felével, a Számvizsgáló Bizottság létszáma kiválás következtében egyre csökken, e) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben, különösen, ha az évi rendes küldöttgyőlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el. (2) A rendkívüli küldöttgyőlés összehívásáról az erre okot adó körülmény bekövetkezésétıl számított egy hónapon belül dönteni kell és hatvan napon belüli idıpontra a rendkívüli küldöttgyőlést ki kell tőzni. A rendkívüli küldöttgyőlés napirendjén kizárólag az összehívásra okot adó kérdés szerepel. Amennyiben az elnökség a rendkívüli küldöttgyőlés összehívására az (1) bekezdés d) pontban meghatározott mőködésképtelenség vagy más ok miatt nem tud, a Számvizsgáló Bizottság köteles intézkedni a küldöttgyőlés összehívására. (3) A rendkívüli küldöttgyőlésre egyebekben a rendes küldöttgyőlésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. VI. A Sportegyesület elnöksége 16. (1) A Sportegyesület tevékenységét két küldöttgyőlés közötti idıszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a Sportegyesület mőködését érintı valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a küldöttgyőlés vagy a Sportegyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (2) A Sportegyesület elnöksége 7 tagból áll. (3) Az elnökségnek tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

9 9 (4) Nem lehet az elnökségnek tagja, aki olyan sportegyesületnél volt elnökségi tag, illetve olyan sportvállalkozásnál volt vezetı tisztségviselı a sportszervezet megszőnését megelızı három évben, mely sportszervezet felszámolással szőnt meg. (5) Az elnökség tagjai: a) az elnök, b) további hat elnökségi tag. (6) Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Sportegyesület mőködésével kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a Sportegyesület tevékenységével összefüggı kérdésekben, d) javaslattétel rendkívüli küldöttgyőlés, elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Sportegyesület képviselete, f) a Sportegyesület határozatainak betartása, végrehajtása, g) folyamatos kapcsolattartás a Sportegyesület szakosztályaival, tagjaival, h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. (7) Az elnökségi tagság megszőnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással, e) a Sportegyesületbıl való kizárással. Az elnökség hatásköre 17. Az elnökség feladata és hatásköre: a) a Sportegyesület küldöttgyőlésének összehívása, b) a Sportegyesület törvényes és alapszabályszerő mőködésének biztosítása, c) a küldöttgyőlési határozatok végrehajtása és azok ellenırzése, d) a Sportegyesület szabályzatainak megállapítása és módosítása az Alapszabály kivételével, e) szakosztályok és bizottságok létrehozása és megszüntetése, vezetıinek és a bizottságok tagjainak megválasztása és felmentése, f) országos sportági szakszövetségbe történı belépés, illetıleg az abból történı kilépés elhatározása, a szövetségi küldöttgyőlésekre küldöttek választása, g) a Sportegyesület éves programjának, versenynaptárának jóváhagyása, végrehajtásukról a küldöttgyőlés tájékoztatása, h) a Sportegyesület mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, i) gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, hitel felvétele, jogról való lemondás, valamint minden olyan határozat meghozatala, amely alapján a Sportegyesület számára jelentıs vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek, j) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály vagy a küldöttgyőlés az elnökség hatáskörébe utal. Az elnökség mőködése 18. (1) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy legalább három elnökségi tag kéri, valamint ha

10 valamelyik szakosztályvezetı írásban az ok megjelölésével indítványozza. 10 (2) Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. Az elnökség ettıl eltérıen is rendelkezhet. (3) Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyérıl, idıpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekrıl legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgıs esetben az elnök rövidebb határidıt is megállapíthat. (4) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, legalább a jelenlévık több mint felének igen szavazatával hozza. (5) Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Számvizsgáló Bizottság vezetıjét, továbbá az ıket érintı napirend tárgyalására a szakosztályvezetıket. (6) Az elnökségi ülésen jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzıkönyvvezetı ír alá. A jegyzıkönyvet a Sportegyesület irattárában meg kell ırizni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A határozatokról a szakosztályokat tájékoztatni kell. (7) Az elnökség rendkívüli, sürgıs döntést igénylı esetben elnökségi ülésen kívül írásban hozhat határozatot, a 17. d), e) és g) pontban meghatározott kérdések kivételével. Írásbeli határozathozatal esetén az elnök felhívást intéz levélben vagy elektronikus levélben az elnökség minden tagjához. A felhívásnak tartalmaznia kell a döntést igénylı kérdést, az írásbeli határozathozatal szükségességének indokát, a határozati javaslatot, a válaszadási határidıt, a határozathoz szükséges szavazati arányt. A szavazatokat az elnöknek kell leadni az elnökségi tag által aláírt, dátummal ellátott levélben, melyet postai úton, elektronikus levélhez szkennert mellékletként vagy telefax útján kell eljuttatni. Az elnök köteles a leadott szavazatokat összegyőjteni és a hozott határozat mellékleteként megırizni. A szavazatok leadási határidejének lejártát követı nyolc napon belül az elnök köteles írásban tájékoztatni az elnökség tagjait a szavazás eredményérıl, a hozott határozatról. Amennyiben az írásbeli szavazás eredménytelen, rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni. VII. A Sportegyesület elnöke 19. (1) A Sportegyesület legfıbb tisztségviselıje a Sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közremőködésével irányítja és vezeti a Sportegyesület tevékenységét. (2) Az elnök feladatai: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a küldöttgyőlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Sportegyesület képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyőlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenırzése, d) a Sportegyesület képviselıjeként önálló aláírási jogkör gyakorlása, a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnökség által meghatalmazott elnökségi taggal a gazdálkodási szabályzatban meghatározott módon, e) a hírközlı szervek tájékoztatása az egyesület tevékenységérıl, f) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyőlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe, g) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetıleg a küldöttgyőlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal.

11 11 (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a kialakított munkamegosztás szerint elnökségi tag helyettesíti. (4) Az elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja. VIII. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG 20. (1) A küldöttgyőlés a Sportegyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenırzésére Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság létszáma három fı. (2) A Számvizsgáló Bizottság tagja a Sportegyesületben más tisztséget nem viselhet. A Számvizsgáló Bizottságnak nem lehet tagja a Sportegyesülettel munkaviszonyban álló, a Sportegyesületben gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá aki a Sportegyesület elnökségének tagjával, illetıleg a Sportegyesületnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. (3) A Számvizsgáló Bizottság feladata: a) a Sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a Sportegyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelezı elıírások betartásának ellenırzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenırzése, d) az éves mérleg felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerőségének, szabályszerőségének, az elıirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenırzése, g) a Sportegyesület vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenırzése. (4) A Számvizsgáló Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatosan bármely iratba betekinteni, a Sportegyesület tisztségviselıitıl tájékoztatást kérni. (5) Az ellenırzések megkezdésérıl a Számvizsgáló Bizottság tájékoztatni köteles a Sportegyesület elnökét. Az ellenırzés során a Számvizsgáló Bizottság a pénzügyigazdasági, illetıleg a belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (6) Az ellenırzés tapasztalatairól a Bizottság a vizsgálat befejezésétıl számított 15 napon belül tájékoztatja a Sportegyesület elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (7) A vizsgálatot követı intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidı elteltével számított 30 napon belül a Számvizsgáló Bizottság utóvizsgálat keretében ellenırzi. (8) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Számvizsgáló Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli küldöttgyőlés összehívását. (9) A Számvizsgáló Bizottság tevékenységérıl a küldöttgyőlésnek köteles beszámolni.

12 12 IX. A bizottságok 21. (1) A Sportegyesület elnöksége egyes feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetıit és tagjait az elnökség legfeljebb mandátumának idıtartamára választja. (2) A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá mőködésük fıbb szabályait minden esetben írásban kell meghatározni. X. A szakosztályok 22. (1) Az elnökség a Sportegyesület által mőködtetett sportágakban szakosztályokat hoz létre. (2) A szakosztály tevékenységét az elnökség által megbízott szakosztályvezetı irányítja a Sportegyesület szabályzatai, a küldöttgyőlés és az elnökség határozatai alapján. (3) A szakosztály feladata: a) a Sportegyesület céljai megvalósításának elısegítése, b) a sportághoz tartozó tagok foglalkoztatásának megszervezése, a versenyeken, sporteseményeken való részvétel megszervezése, tevékenységük fejlesztése, versenyek, sportesemények lebonyolítása, c) a sportág utánpótlás nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése, d) közremőködés az ifjúsági és lakossági szabadidısporttal, valamint a diáksporttal összefüggı feladatok meghatározásában és ellátásában, e) az elnökség megbízása alapján a Sportegyesület képviselete az országos sportági szakszövetségekben, illetıleg azok területi szervezeteiben, f) a szakosztályi költségvetés elkészítése, elnökség elé terjesztése, az elnökség határozata alapján vagy szükség esetén a költségvetés módosítására javaslat készítése, g) az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatok ellátása, gazdálkodás a szakosztályra bízott egyesületi vagyonnal, h) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. (4) A szakosztályvezetı köteles az elnököt a szakosztály tevékenységérıl folyamatosan tájékoztatni, és az elnökségnek legalább évente egy alkalommal beszámolni. A szakosztályvezetı köteles évente legalább egy alkalommal szakosztály-értekezletet tartani, melyre a szakosztályhoz tartozó tagokat köteles meghívni és a szakosztály mőködésérıl tájékoztatást adni. (5) A szakosztály mőködésére vonatkozó részletes szabályokról, szükség esetén szakosztály vezetıség létrehozásáról az elnökség a szakosztály létrehozására vonatkozó határozatban vagy az éves beszámoltatást tárgyaló elnökségi ülésen dönt. XI. Az apparátus 23. (1) A Sportegyesület adminisztratív, gazdálkodási, szervezési és egyéb feladatainak

13 13 ellátására a Sportegyesület apparátust hoz létre. Az apparátus részletes feladataira, felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályokat az elnökség határozatban állapítja meg. (2) Az apparátust az elnök irányítja. (3) A hivatali szervezet tagjai tevékenységüket munkaviszony keretében, megbízási jogviszony keretében vagy társadalmi megbízatásként is elláthatják. XII. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 24. (1) A Sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A Sportegyesület mőködéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevıdnek össze: a) tagdíjak, b) magán- és jogi személyek támogatásai, c) rendezvények bevételei, d) állami, önkormányzati, társadalmi és egyéb szervek által nyújtott támogatás, e) sporttanfolyamok bevételei, f) gazdasági-vállalkozási tevékenységbıl, reklámtevékenységbıl származó bevételek, bérleti díjak g) egyéb bevételek. (3) A Sportegyesület vagyona készpénzbıl, ingatlan és ingó vagyonból és egyéb vagyoni értékő jogokból állhat. (4) A Sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Sportegyesület tagjai a Sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Sportegyesület gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja (5) A Sportegyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységérıl szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. (6) A Sportegyesület gazdálkodásának részletes szabályait az elnökség által megállapított gazdálkodási szabályzat határozza meg. Az ingatlanvagyont érintı kérdésekben a Sportegyesület befektetési szabályzatát kell alkalmazni. (7) A Sportegyesület költségvetésében elıirányzott összegek rendeltetésszerő és a mindenkori pénzügyi elıírásoknak megfelelı felhasználásáért az elnök a felelıs. XIII. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŐNÉSE 25. (1) A Sportegyesület megszőnik: a) a küldöttgyőlés feloszlást kimondó határozatával, b) más társadalmi szervezettel való egyesülésével, c) feloszlatással, d) megszőnésének megállapításával.

14 14 (2) A Sportegyesület megszőnése esetén vagyonának felhasználásáról a küldöttgyőlés rendelkezik. Ha a vagyonról a küldöttgyőlés nem rendelkezett, továbbá ha a Sportegyesület feloszlatással szőnt meg vagy megszőnését állapították meg és a vagyonáról nem történt rendelkezés, vagyona - a hitelezık kielégítése után - állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő sportcélra kell fordítani. (3) A Sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelıen alkalmazni kell a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény szabályait. (4) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló évi II. törvény rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekrıl szóló rendelkezései az irányadók, továbbá sporttevékenységére a sportról szóló évi I. törvényt, gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. ZÁRADÉK Jelen alapszabályt a Sportegyesület küldöttgyőlése szeptember 30. napján fogadta el. ph.. elnök Hitelesítık: