A kukorica tápanyag-ellátása
A kukoricatermesztés sikerét befolyásoló tényezők A fajtaválasztás a kukoricatermesztés kiinduló eleme. A megfelelő hibrid kiválasztását követően az adott növény igényeihez igazodó agrotechnikát szükséges alkalmazni. A helyes fajtaválasztás és a fémzárolt vetőmag ugyanis önmagában nem elég, ha nem társul hozzá a szakszerűen megválasztott és végrehajtott agrotechnika. Már a vetésnél figyelembe kell venni az egyes hibridek eltérő igényeit (pl. tőszám), továbbá a kapcsolódó technológiai elemek (pl. elővetemény, vetőágy készítés) egymásra gyakorolt hatását. A kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló tényezőket (pl. talaj, évjárat, fajtaválasztás, tőszám, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, talajművelés) vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az okszerű tápanyag-utánpótlás közel harmadrészben meghatározza a termesztés sikerét, így az a termést legjobban befolyásoló elem a fajtaválasztás mellett. A kukorica kifejezetten vízigényes növény, ezért termesztésének következő kulcseleme a tápanyagellátás mellett a vízellátás. Amíg aszályos évjáratban az öntözés szerepe értékelődik fel, addig csapadékos években a trágyázás szerepe a döntő.
A tápanyag-utánpótlás járható útja A rendszerváltás óta eltelt bő két évtized során a kapás kultúrák termésátlagai 17-30%-kal növekedtek. A termésnövekedés ellenére azonban nem sikerült előrelépni a termésbiztonság terén, azaz az évjáratok közötti termésingadozás mindkét tízéves periódusban megmaradt az 51-63%-os sávban. Ennek okai sokrétűek, de nagyobbrészt az öntözés és a tápanyagellátás hiányosságai felelősek érte. A mezőgazdasági termelők által 2010. évben felhasznált összes műtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hoszszútávon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termelési kockázat növekedéséhez vezet. A fenti folyamat végső soron nemcsak a termelés jövedelmezőségét, hanem a biztonságos takarmánytermést is veszélybe sodorhatja. Ez a tény felveti a hazai talajok tápanyag visszapótlásának problémáját. A probléma megoldásának egyik útja lehet a tápanyag visszapótlás szintjének emelése, ami nyilvánvalóan költségnövekedéssel jár. A másik út a ráfordítások azonos szintje mellett is járható. Ennek során a szántóföldi növények szükségletének megfelelő arányban juttatjuk ki a tápelemeket. A jövedelmezőség fenntartása csökkenő műtrágya mennyiségek mellett különösen fontossá teszi a felhasznált hatóanyagok mennyiségének és összetételének helyes megválasztását, valamint azok egyre pontosabb kijuttatását. A kukorica tápanyagigénye A kukorica fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó melléktermék (vegetatív részek) felépítéséhez 20-28 kg N, 11-22 kg P 2 O 5, 18-26 kg K 2 O, vagyis összesen 49-76 kg NPK vegyes hatóanyag a tenyészidőszak során. Nem hagyható figyelmen kívül a növény mezoelem igénye sem, amely 8 kg CaO, 3 kg MgO, és 3 kg kén. Mikroelemekből ettől lényegesen kevesebbet igényel (Fe 430 g, Mn 97 g, Zn 55 g, és Cu 21 g tonnánként), azonban ezeknek a tápelemeknek a hiánya is súlyos termésdepressziót okozhat. Természetesen az elővetemény, a talaj fizikai tulajdonságai és tápanyag szolgáltató képessége a kijuttatandó műtrágya menynyiségét módosítja, ezért a fenti arányt célszerű talajvizsgálatra alapozottan megállapítani. Emellett nagy figyelmet kell fordítani a fajták eltérő műtrágya reakciójára és tápanyag hasznosítására, valamint a termőhelyi adottságokra is.
A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utalnak a következő tünetek: Világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés. A kukorica növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A növény a legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően, szárba induláskor, illetve a szemtelítődés időszakában veszi fel. A kukorica nem tartozik a foszfor-trágyákra intenzíven reagáló növények közé. A foszfor hiánya esetén fellépő általános anyagcserezavar következtében lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a keményítőszintézis. Foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől induló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás figyelhető meg az állományon. Az elégtelen foszforellátás következtében késik a virágzás és az érés is. Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát- és ammóniumion formájában van jelen, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, megosztva a mennyiséget. Célszerű a számított adag 70%-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt pedig starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben, és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában kijuttatni.
Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. A foszfor és a cink antagonizmusából adódóan, foszfortöbblet esetén kukoricaállományunk relatív cinkhiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A kukorica növények gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. Mivel a kukoricának tavasszal, különösen hideg időjárás esetén, hideg talajokon nagy a foszfor szükséglete (a rossz felvételi viszonyok miatt), fontos hogy jól oldódó foszforvegyületekkel, NP műtrágya sorba adagolásával segítsük a növény foszforfelvételét. A számított foszfor 75%-át őszi mélyműtrágyázással célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyázásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, és elősegíti a kukoricacsövek kialakulását. A kukoricának sok káliumra van szüksége a keményítőképzéshez. A fő növekedési szakaszban naponta 12 kg K 2 O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként.
Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvetően meghatározza az ionok mozgása a talajkolloidok - talajoldat - gyökér rendszerben. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja annak káliumpufferelő és fixáló tulajdonsága. A káliumot őszi mélyszántással célszerű a gyökérzónába kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza talajokon és abban az esetben, ha kötött talajunk agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra képes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor, ha valamilyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt. A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet, és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához, és az ellenálló képesség növeléséhez. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. Savanyú talajon (ph 5-6 alatt) növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved a P megkötődése, az akadályozott Mg és K felvétel, valamint a mikroelemek toxikus koncentrációja miatt, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol az alacsony kémhatás. A jelenleg általánosan használt műtrágyák talajsavanyító hatásának ellensúlyozására ezért kukorica alá a meszes talajok kivételével, 4 évente ajánlott a fenntartó meszezés. Magnéziumhiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken az ionantagonizmus következtében. A kukorica magnézium szükségletének kétharmadát 4-6 hét alatt veszi fel, a sorok záródása és a virágzás közötti időszakban. A Mg-hiány tipikus megjelenési formája a csökkent klorofill képződés következtében kialakuló tigris-csíkozottság. Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.
A mikroelemek szerepe és pótlása A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. A kukorica cinkigényes növény. A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb cinkhiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az ízközök rövidülnek, és az állomány lemarad az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól. A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban.
Ha ezeket a figyelmeztető jeleket nem ismerjük fel, és nem orvosoljuk időben, akkor számíthatunk a terméscsökkenésre, melynek mértéke néhány százaléktól (ablakos csővégek) akár a 80-100%-os termésveszteségig terjedhet, a hiány mértékétől függően. A tünetek részletesen: Az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres halványsárgás, klorotikus csíkok keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levélcsúcs zöld marad. Az eleinte finom csíkozottság idővel egyre szélesebbé válik. Tartós cinkhiány esetén a levél szürke, bronzszínű lesz, majd nekrotizál. A fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ezt a jelenséget rügyfehéredésnek nevezzük. A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad. A virág- és termésképzési zavarok következtében torz, törpe, hiányos csövek képződnek. A hazai talajok cink ellátottsága nemzetközi összehasonlításban is rossznak tekinthető. Termőföldjeink közel fele az 1979-ben kiadott MÉM NAK határértékeknél (homok 1,0; vályog 2,5; agyag 3,5 mg/kg) kevesebb cinket tartalmaz, tehát gyengén ellátott. Területi megoszlásukat tekintve ezek a szántóföldek főként az ország ÉNy-DK-i átlója mentén helyezkednek el. Ezeknek a térségeknek a talajaiban többnyire közepes, vagy annál jobb a foszfor-ellátottság, ami jellemzően felszínhez közeli mésztartalommal is párosul. Az ilyen karbonátos talajok bázikus jellege nehezíti a mikroelemek oldódását, növénybe jutását, tehát a cinkhiány kialakulásának is kedvez. Mindezek következtében relatív foszfortúlsúly alakulhat ki a kukoricákban, amely főként aszály esetén növelheti a meddő növények arányát, és gátolhatja a szemtelítődést. A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.
Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A kukorica őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK és gramix PK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix összetételre vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a kukorica őszi alapműtrágyázására csak foszfort és káliumot tartalmazó gramix PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk 200-400 kg/ha dózisban. A szükséges műtrágya mennyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk. Figyelembe véve a kukorica cinkigényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is a cink mikroelem kijuttatásáról gondoskodni. A kukorica őszi alapműtrágyázásához ajánlott termékek Termék gramix NPK 0-8-36 +cink, vas, mangán, bór, réz UMG gramix NPK 5-17-30 +cink UMG Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B 8 36 12 5 12,5 0,04 0,1 0,03 0,014 0,016 5 17 30 7 2 5 0,2 gramix NPK 0-10-28 10 28 8 20 gramix NPK 6-12-24 6 12 24 12 4 10 gramix NPK 5-20-20 5 20 20 11 4 10
A kukorica tavaszi tápanyag utánpótlása A tavaszi műveletsor alapvetően az alábbi három lépésből áll: 1. A növény nitrogén igényének biztosítása alapműtrágyázással, amennyiben a foszfor és kálium hatóanyagok őszi kijuttatása elmaradt, azok pótlása NPK műtrágyával. 2. Starter műtrágyázás. 3. Fejtrágyázás, lombtrágyázás. Tavaszi nitrogén utánpótlás A kukorica vetése előtt, a magágy-készítéssel egy menetben 100-110 kg nitrogén hatóanyag kijuttatását javasoljuk hektáronként. Ehhez az alábbi folyékony és szilárd műtrágyákat ajánljuk: A kukorica tavaszi nitrogén utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Folyékony nitrogén műtrágya Fertisol 28 28 Fertisol 27 +Zn 27 0,5 Szilárd nitrogén műtrágya MAS 27% 27 7 5 Ammóniumnitrát 34 Karbamid 46 A folyékony Fertisol műtrágya haszná lata mellet szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban hat, mint a szilárd forma. A három nitrogénformának (amid, ammónium, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít. Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra vetített ára a legalacsonyabb. Minden cseppje hasznosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a hatóanyag.
A kukorica startertrágyázása A magból kibújó gyökérkezdemény a magban tárolt tartalék-tápanyagokat használja fel fejlődésének korai szakaszában. Ez önmagában nem elegendő nagy felületű gyökérzet kialakításához. Kora tavasszal, a még hűvös talajban a talajélet, és vele együtt a foszfor feltáródása is minimális, ami jelentős stresszt okoz a fejlődésük kezdetén lévő növényeknek. A startertrágyázás célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnövekedést biztosítson a növény fejlődésének kezdeti szakaszában. Startertrágyával megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető foszfort juttatunk a csírázó növények közelébe, ezzel energiát (foszfort) biztosítunk a növekedésükhöz. A starter műtrágya kijuttatása történhet a tábla teljes felületén, de kezelhetjük csak a sorokat, illetőleg lehetőségünk van a tápanyagok közvetlen mag mellé juttatására is a vetéssel egy menetben. Ennek megfelelően kétféle startertrágyázási technológia terjedt el a gyakorlatban: A szemenkénti vetőgépek starterműtrágya-szóró egységgel vannak felszerelve, amely a vetéssel egy menetben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben. Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, 15-20 kg/ha adagban. Ezt talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum szóró adapterrel végezzük. Akkor alkalmazzuk, amikor a talaj foszfor és kálium ellátottsága egyébként megfelelő, s csak a csírázó mag gyökérfejlődését szeretnénk megtámogatni, elsősorban a foszfor odahelyezésével. Továbbá akkor, ha a növényeink kezdeti fejlődésének mikroelem igényét kívánjuk biztosítani. A startertrágya alkalmazásának előnyei: Gyors fejlődésnek indult, erős csíranövény, amely a csírafertőző betegségekre kevésbé fogékony. Intenzív fejlődés, korai talajborítás, ezzel az állomány gyomelnyomó képességének növekedése és a nedvesség elpárolgásának csökkenése a talajból. Erőteljesebb, kiterjedtebb gyökérzet, ennek köszönhetően hatékonyabb tápanyagfelvétel, nagyobb hideg- és aszálytűrés. Hamar kinő a rovarkártevők foga alól. A tenyészidőszak jobb kihasználtsága mellet hamarabb beérő termés. Fentieknek köszönhetően a hozam és a minőség javulása, a termelési kockázat csökkenése. Sorkezelésre a mikroelemekkel kiegészített gramix NP és a kálium túlsúlyos gramix NPK műtrágyáink használatát javasoljuk, melyek a hatékonyabb tápanyag-hasznosulást segítő kalciumot, magnéziumot és ként is tartalmaznak. Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánljuk a UMG MICRO ZeaStart termékcsaládot. A gyenge cink ellátottságú talajokra javasoljuk a cink tartalmú UMG granulátumjainkat, sorkezelésre az UMG MICRO Cinket tartalmazó készítményeinket 50-100 kg/ha ill. 10-20 kg/ha dózisban.
Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B UMG mikrogranulált starter műtrágyák UMG MICRO ZeaStart 7 30 1,7 2 5 3 UMG MICRO Cink 1,4 1,3 6 15 10 gramix NPK 15-25-5 +cink UMG gramix NPK 15-25-5 +cink, mangán, réz UMG gramix NPK 10-15-20 +cink UMG gramix NPK 10-15-20 +cink, mangán, réz UMG gramix NP 15-30 +cink UMG gramix NP 15-30 +cink, mangán, réz UMG A kukorica startertrágyázásához ajánlott termékek gramix NPK kukorica starterek 15 25 5 5 2 6 15 0,2 15 25 5 5 2 6 15 0,1 0,05 0,05 10 15 20 4 1 7 18 0,2 10 15 20 4 1 7 18 0,1 0,05 0,05 15 30 4 1 7 18 0,5 15 30 4 1 7 18 0,1 0,05 0,05 A kukorica fejtrágyázása és lombtrágyázása A kukorica 8-10 leveles állapotában, kultivátorozással egy menetben juttatjuk ki a fennmaradó 30-40 kg N hatóanyagot hektáronként. Fejtrágyázáshoz a tavaszi nitrogén utánpótlásnál alkalmazott nitrogén műtrágyákat javasoljuk 100-120 kg/ha dózisban. A levélen keresztül kiadott tápanyagok az anyagcsere folyamatokba való közvetlen bekapcsolódásuk miatt igen hatékonyan egészítik ki az alap- és fejtrágyázást. Fokozzák a növény élettani folyamatait, intenzívebbé válik a fotoszintézis, a légzés és az enzim aktivitás. A lombtrágyázás serkentően hat a gyökérnövekedésre, ezáltal fokozódik a talajból történő tápanyag felvétel is. A kukorica lombtrágyázásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Lombtrágyák Fertilia Cink 5 3,5 8,7 6 Fertilia NitroCink 18 2 7 2 Fertilia ZeaSol 7 5 3 3,7 9,2 0,2 3 0,01 0,05 0,05
# # A kukorica tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek gramix NPK, PK 200-400 kg/ha 100-110 kg/ ha N hatóanyag Fertisol, MAS 27, AN 34, Karbamid 46 gramix NPK kukorica starter 100-150kg/ha UMG MICRO Cink, UMG MICRO ZeaStart 10-20 kg/ha Fertilia Cink, Fertilia NitroCink 30-40 kg/ha N hatóanyag MAS 27, AN 34 Fertilia ZeaSol Fejlődési Fázisok (BBCH) 00 10 13 17 34 53 63 69 Vetés előtt: őszi alaptrágyázás Vetés előtt: tavaszi alaptrágyázás Vetéssel egymenetben: tavaszi startertrágyázás 6-8 leveles állapot: lombtrágyázás 8-10 leveles állapot: fejtrágyázás kultivátorozással egymenetben Címerhányás: lombtrágyázás
Figyelembe véve a kukorica nagy cink igényét, két fenológiai fázisban javasoljuk lombtrágya kijuttatását: 6-8 leveles állapotban a tápanyag felvételi zavarok megelőzése céljából: A készítmények nagy hatékonyságú, kelát formájú cinket tartalmaznak. Egyedi tulajdonságuk a szerves FERTILIA Cink 2-6 liter/ha* kénforma, ami katalizálja a nagyobb mennyiségben FERTILIA NitroCink 5 liter/ha* felvett szervetlen szulfát forma redukcióját, aminosavakba történő beépülését. Címerhányás időszakában: FERTILIA ZeaSol 5 liter/ha* * 300-400 liter vízben kijuttatva. Kísérleti eredmények AZ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 2011-ben, Martonvásáron végzett szabadföldi kisparcellás kukorica kísérleteket UMG termékcsaládunk cink és foszfor-cink tartalmú starter granulátumaival, valamint cinktartalmú gramix NPK műtrágyáinkkal. A kísérlet célja a termékek hatékonyságának vizsgálata volt, azaz a kezelések hatásának mérése a kukorica fejlődésére, szemtermésére és minőségi paramétereire. A 2011-es kísérletek mellett folytatódott a 2010-ben végzett UMG MICRO Cink kezelés tartamhatásának kimérése is. A kísérleti terület foszforral igen jól (320-390 P 2 O 5 mg/kg), cinkkel gyengén (0,9-1,6 cink mg/kg) ellátott erdőmaradványos csernozjom talaj. 2011. évben a kukorica tenyészidőszakában lehullott csapadék mennyisége 49%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Ami pozitív időjárási tényező volt, hogy a virágzás és szemtelítődés időszakában volt csapadék, valamint a hőségnapok száma alacsony volt. Az alábbi táblázat a kezeléseknél használt termékeket, alkalmazott dózisukat valamint a kijuttatási módokat mutatja be. Sorsz. Kezelés Alkalmazás Dózis (kg/ha) 1. Kontroll 0 2. UMG MICRO CINK (10m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként 20 3. UMG MICRO CINK (10m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként 10 4. UMG CINK (10m% Zn) Vetés előtt teljes felületre szórás 100 5. UMG CINK (10m% Zn) Vetés előtt teljes felületre szórás 50 6. UMG MICRO kukorica starter (20m% P 2 O 5, 4m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként 20 7. UMG MICRO kukorica starter (20m% P 2 O 5, 4m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként 10 8. gramix NP 15-30 +0,5% Zn Vetéssel egy menetben starterként 150 9. Versenytárs mikrogranulátum starter Vetéssel egy menetben starterként 20 10. gramix NPK 8-20-30 + UMG kukorica 0,2% me Vetés előtt teljes felületre szórás 300 11. Versenytárs NP starter Vetéssel egy menetben starterként 150 12. Versenytárs komplex NPK 8-20-30 + me Vetés előtt teljes felületre szórás 300
A kisparcellás kukorica-trágyázási kísérlet eredményei alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: A cinktrágyázás egyértelmű, igazolható pozitív hatást gyakorolt a szemtermés mennyiségére. A legjobb kezelés (2.) termésnövelő hatása meghaladta a 17%-ot. A foszfort is tartalmazó készítmények a foszforral igen jól ellátott talajon még mikroelem kiegészítéssel sem eredményeztek akkora termést, mint a kizárólag mikroelemet tartalmazó kezelések. Ezen termékek felhasználása elsősorban közepes, vagy annál gyengébb foszfor ellátottság mellett, kevés cinket tartalmazó talajokon indokolt. A tápelem-ellátottság harmóniájának javítása a korábbi virágzás révén segítheti a nyári aszályok kedvezőtlen hatásainak tompítását. A kezelések korábbra hozták a címerek megjelenését, rövidítették a virágzási periódust. A kezelések a kukorica 8-leveles állapotában növelték a klorofill sűrűséget, zöldebb, erőteljesebb állományt eredményeztek. A betakarítás előtti felvételezések azt mutatták, hogy a szárszilárdságra (kis megdőlés) a legpozitívabb hatása a gramix NP 15-30 +0,5% Zn műtrágyának volt. A kezelések hatása a kukorica szemtermésére (Martonvásár, 2011.) 10,5 10,0 9,5 Szemtermés [t/ha] 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Kezelés sorszáma
UMG MICRO cink trágya utóhatásának vizsgálata Erdőmaradványos csernozjom talaj foszforral igen jól (AL-P2O5=402 mg/kg), és cinkkel gyengén (EDTA- Zn=1,58 mg/kg) ellátott, meszes (CaCO 3 =1%), vályog fizikai féleségű (KA=41) részén, 2010 tavaszán lett beállított kisparcellás kísérlet. Ebben a vetéskor a sorba juttatott 20 kg/ha adagú UMG MICRO Cink készítmény hatását vizsgálták. A rendkívül csapadékos 2010. évben a startertrágyázás bizonyíthatóan pozitív hatású volt. A terméstöbblet meghaladta 2010-ben a 0,6 t/ha-t (+8,6%). A Zn-trágyázás 2. éves hatása kukorica kísérletben (Martonvásár, 2011.) Szemtermés [t/ha] 8 7 6 SzD 5% 2010 = 0,44 SzD 5% 2011 = 0,41 8,77 8,02 7,97 7,39 2010 2011 5 Kezeletlen kontroll UMG MICRO Cink 1. éves hatás Kezeletlen kontroll UMG MICRO Cink 2. éves hatás 2011-ben a kísérlet előző évben kezelt és kezeletlen parcelláin egységesen 300 kg/ha 34%-os ammóniumnitrát tavaszi kiszórása és talajba dolgozása és ugyanazon Norma SC (FAO 380) hibrid elvetése mellett történt. A parcellák mérési eredményei szerint a cink tartalmú trágya a kijuttatást követő évben is igazolhatóan növelte a szemtermést. A termésnövekedés a kontrollhoz viszonyítva meghaladta a 10%-ot. FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft. 8130 Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/572-059 Fax: 22/572-078 E-mail: fertilia@fertilia.hu Honlap: www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu