A repce. tápanyag-ellátása

Átírás

1 A repce tápanyag-ellátása

2 A repcetermesztés sikerét befolyásoló tényezők A világ és a hazai növénytermesztés szerkezetében az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatok hatására ma már az 5 legfontosabb termesztett növényünk közé sorolható a repce, melynek az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a vetésterülete. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a növényi olajok iránti kereslet is, melynek okai összetettek. Egyrészt az egészségesebb táplálkozási szokások, másrészt a hatalmas mértékben növekvő ipari alapanyag igény, harmadrészt pedig az üzemanyagként (biodízel) történő hasznosítása azok a tényezők, amik ehhez vezettek. A megújult fajta- és hibridkínálattal megindult a termesztéstechnológia intenzívebbé válása. Hazánkban a nagyobb mértékű területi növekedés az 1990-es évek közepétől indult el, ami napjainkra elérte a ezer hektárt. Az elmúlt 5 év átlagát nézve a termésátlag 2,1-2,4 t/ha között mozog. A korábbi évtizedekben területe 50 ezer hektár nagyságrendben stagnált, aminek a kevésbé ismert termesztéstechnológia mellet még számos oka volt. Elsősorban a hosszú tenyészidő miatti terméseredményeket bizonytalanná tevő tényezők voltak ezek, úgymint el lehet-e vetni időben, kap-e elég csapadékot vetés után, eléggé megerősödve megy-e a télnek, fagyokat hogyan vészeli át, tavaszi időjárás mennyire lesz optimális, betakarítás előtti időszakban olyan viharos időjárás érheti-e, ami nagy terméskiesést okoz? Mindezek figyelembevételével pozitív megítélése növekedett, aminek elsődleges okai a könnyű értékesíthetőség és a jó ár mellett az, hogy a repce kiváló elővetemény. Továbbá javítja a talajszerkezetet, és a vetésszerkezetbe is könnyen beilleszthető.

3 A repce a klimatikus és biotikus stresszre fokozottan érzékeny. Ezért a vetés (optimális idő és magágy), az aratás (szempergés) és a növényvédelem kritikus pontjai mellett kiemelkedő jelentőségű a teljes tenyészidőszakra kiterjedő, színvonalas tápanyagellátás. Ez nemcsak trágyázási, hanem termőhelyi és talajművelési követelményeket is támaszt. Annak ellenére, hogy a nemesítés rendkívüli előrehaladást produkált, termésbiztonságban (klímatűrés, betegség-ellenállóság) is nem hagyhatjuk figyelmen kívül a repce hő- és vízérzékenységét, tápanyag igényét. Rossz vízgazdálkodású, sekély termőrétegű talajokon a legjobb fajtákkal és hibridekkel is kockázatos, időjárástól függően ingadozó a termesztése. Vízigénye az érés idején nem csökken, forró, száraz időszakokban döntővé válik a terméselemek fejlettsége (elágazások száma, becőszám, mag/becő), ill. hogy mennyire sikerült azokat a korábbi vízzel és tápanyaggal megalapozni. A repcénél egyik makroelem sem hagyható el büntetlenül, sőt további fontos tápelemeket, mint kalciumot, magnéziumot, ként és bórt kell a termesztésénél alkalmazni. Éghajlati igény Talajigény A repce tenyészideje folyamán mérsékelten meleg, nagyobb fagyoktól mentes, csapadékos, párás klímát igényel. Optimális repcetermesztő területeink a csapadékosabb mm átlagcsapadék Nyugat-Dunántúlon helyezkednek el. Transzspirációs koefficiense nagy, 600 liter vizet igényel 1 kg száraz anyag előállításához. A repce a talajra igényes növény. Leginkább a középkötött, gyengén lúgos kémhatású talajokon termeszthető eredményesen. A kiemelkedő termés kritériumának repce esetében is a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok tehát a kifejezetten jó búzatalajok felelnek meg. Vízellátás szempontjából kritikus szakaszok: kelés és őszi fejlődés kora tavaszi intenzív növekedés virágzás után

4 Tápanyagellátás A tervezett mennyiség és minőség elérése, a termesztés biztonságának növelése a növények optimális trágyázásán, kielégítő tápelem-ellátottságán alapul. A költségek jelentős hányadát kitevő trágyázás gazdaságosan csak szakmailag megbízhatóan mintázott táblák 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményeinek felhasználásával, szakmailag megbízható trágyázási szaktanácsadó rendszer segítségével valósítható meg. A repce fejlődési fázisait nyomon követve megállapítható, hogy legintenzívebb a fejlődése a bimbózástól a virágzásig. A repce fenológiai fejlődésének ebben a szakaszában legnagyobb mennyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, az egyéb tápelemek (foszfor, kalcium, magnézium, stb.) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán. A repce termesztésére tápanyag-utánpótlás szempontjából általánosan jellemző: Tápanyagigénye magas A megfelelő fehérje-olaj arány a tápanyag ellátástól függ A tél beállta előtt a repcének megfelelő fejlettségi szintet kell elérnie A tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségű, könnyen felvehető tápanyagot igényel. A foszfor- és kálium-hatóanyagok kedvezőbb érvényesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E tápelemek elmozdulása a bolygatatlan talajban csekély, a foszfor esetében például közepesnél kötöttebb talajokon csak milliméterekben mérhető. A talaj előkészítés ezért fontos szerepet tölt be e hatóanyagoknak a gyökérzónában való egyenletes bekeverésében. A jóval mozgékonyabb nitrogén mennyiségéről, a kijuttatás időpontjairól több tényező (humusztartalom, talaj kötöttsége, tervezett mennyiség és minőség, elővetemény N-gyarapító hatása, lekerülésének időpontja, tarlón maradt és talajba dolgozott szármaradvány mennyisége, időjárási feltételek stb.) hatását figyelembe véve kell dönteni. A repce fajlagos tápanyagigénye: (kg/1 tonna termés) Nitrogén (N) Foszfor (P 2 O 5 ) Kálium (K 2 O) Kalcium (CaO) Magnézium (MgO) 8-10 Kén (S) Mikroelemek (g/1 tonna termés) Bór (B) Réz (Cu) 8-16 Vas (Fe) Mangán (Mn) Cink (Zn) Molibdén (Mo) 3-7

5 A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utaló tünetek: világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés, kisméretű becők. A nitrogén többlete a termesztett növényünk megdőlésében, a kórokozó gombák és a kártevő rovarok iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. A repce N-igényének folyamatos kielégítése a nagy és jó minőségű termés letéteményese. A repce megfelelő N-felvétele ősszel is nagy jelentőségű, mert meghatározza a téli fagy tűrőképességét, az állomány kondícióját a téli hónapokra. A repce az összes N-igényének ősszel 20-30%-át (40-50 kg N/ha) veszi fel, amit alaptrágyázással juttatunk ki. Vigyázni kell a nitrogén túladagolással, mert túlzott mennyiségben kijuttatva az állomány túlfejlettségéhez, a tőlevélrózsa fenológiai fázis elhagyásához vezethet, aminek következménye ritkulás, téli kifagyás. A N trágyázás a repceállományok tavaszi fejlődésének legfontosabb meghatározója. Fontos célja az ősz folyamán már kialakult termőképletek megőrzése, csökkenésük elkerülése. A tavaszi nitrogén fejtrágyázás két részletben történhet. A megosztás arányát és kijuttatási időpontját a növény fejlettségi állapota és az adott évi téli időjárási viszonyok határozzák meg az alábbiak szerint: Növény fejlettsége Tél időjárása Összes N% 1. adag Összes N% 2. adag 1. N trágyázás időszaka erőteljes enyhe később erőteljes kemény később gyenge enyhe korán gyenge kemény korán

6 A növények által felvehető nitrogén a többi tápelem felvételére is serkentőleg hat. De csak nitrogéntrágyázás önmagában nem elégséges. Kedvező hatásai csak abban az esetben realizálódnak, ha a növény számára valamennyi tápelem (P, K, S, mikroelemek) a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a különböző tápelemek arányai kedvezőtlenül alakulnak a növényben, ami a termés menynyiségi, valamint minőségi mutatóinak romlása mellett felveti a környezetszennyezés veszélyét is. A dózisok 3 t/ha átlagtermés számolásával a fennmaradó 70% ( kg/ha) nitrogén hatóanyag osztott kijuttatását jelenti. Az első N adag a gyökérzet és a levélzet regenerációját segíti elő. Kemény télből kijövő, erőteljes levélveszteségű állománynál ezért fontos a korán kijutatott nagy mennyiségű nitrogén tápanyag. Ha viszont a tél során veszítettek a levélzetükből, szinte teljes egészében rendelkezésre áll az ősz folyamán elraktározott nitrogén. A túl korán kijutatott nitrogén luxusfogyasztást idéz elő. A N ilyenkor a generatív szervekkel szemben a vegetatív fejlődést segíti elő, hatalmas méretű növények alakulnak ki, melyekben megbomlik az anyagcsere egyensúlya. A nagyméretű növények által okozott árnyékhatás akadályozhatja az oldalhajtások növekedését. Komoly problémák merülnek fel a termékenyülés és terméskötődés terén. Természetesen a N-utánpótlás gazdasági optimuma mindig a maximális terméshez számított érték alatt van, nagyságát a következő tényezők alakítják: termőhely terméspotenciálja állomány állapota, elvárható termésnagyság időjárási körülmények terményárak műtrágya árak A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek anyagcseréjében. A megfelelő foszforellátás elősegíti a repce gyökérzetének fejlődését az induló fejlődési fázisban, később a megtermékenyülésben és a magképződésben van jelentős szerepe. A foszforigény a vegetációs periódusban az idő előre haladtával folyamatosan növekszik, maximumát a virágzás után éri el, amit elsősorban a magvakba való nagyarányú foszfor beépülés vált ki. Foszfor túladagolás esetén relatív nitrogén és cink hiány léphet fel a PnN és PnZn antagonizmus következtében. Hiányában károsodik a szénhidrát és nitrogén anyagcsere, a növény nem fejlődik kielégítően. Hiánytünete: vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződés az idősebb (alsó) leveleken. Vékony levelek, lassú, satnya növekedés. A virágzás, megtermékenyülés gyenge, a szemtermés csökken. A tünetek nagyon hamar megjelennek és legerősebben minimális talajművelés esetén vagy a talajtömörödés miatti gyenge gyökérzetű növényeken jelennek meg.

7 A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. Repce esetén a számított foszfor 100%-át a vetés előtt, magágy készítéskor célszerű a gyökérzóna mély ségbe juttatni. Kálium hiánytünet repcén: az idősebb levelek szélén és csúcsán perzseléshez hasonló tünetek jelentkeznek. A fiatal levelek pirosas elszíneződése figyelhető meg. A növények könnyen kiszáradnak és megdőlésre hajlamossá válnak. Betegségekre való fogékonyságuk nő. Növények fejlődése, érése elhúzódik, beltartalma romlik. A kálium alaptrágyázást ősszel végezzük vetés előtt, magágy készítéskor. A káliumadag megállapításánál a növény igényén kívül a talaj kálium ellátottságát, az agyagtartalmat és agyagminőséget kell figyelembe venni. Minél nagyobb a talaj agyagtartalma annál több oldható káliumot kell tartalmaznia, azonos ellátottság eléréséhez. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal gombás betegségek, baktériumos fertőzés szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, fokozza a fagytűrő-képességét, javítja a szárszilárdságot, növeli a szemek olaj tartalmát és gyorsítja az érést. Jó kálium ellátás elősegíti a nitrogén hasznosulását is. A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életfolyamataiban. A növényben szervetlen és szerves sók alkotórészeként, vagy ionos formában van jelen. Élettani jelentősége a plazmakolloidok hidratáltsági állapotának kialakításában, a sejtmembránok permeabilitásának szabályozásában jelentős. Segíti az osztódó szövetek sejtjeinek osztódását, valamint kedvező hatással van a gyökérnövekedésre is. A megfelelő Ca ellátás fokozza a talajban a nitrifikációt, segíti a növények nitrogénfelvételét, azok fehérjeszintézisét. A kalcium biztosítja a szárszilárdságot, mely az akár két méter magas repce esetében kritikus. A növényélettani vonatkozásokon túl a Ca kedvezően alakítja a talajok szerkezetességét és a talaj szerkezeti elemeinek stabilitását. A talaj szerkezetén keresztül a megfelelő mészállapot kedvezően befolyásolja a talajok víz-, hő-, és levegőgazdálkodását, valamint ezen keresztül a tápelemek feltáródásához elengedhetetlen mikrobiológiai folyamatokat. A talajok szénsavas mésztartalma alapvetően befolyásolja azok kémhatását, így a különböző tápelemek felvehetőségét. A Ca hiányát nem minden esetben kíséri látható tünet.

8 Ilyenkor a növények gátolt növekedéséből lehet rá következtethetni. Kifejezettebb hiány esetén a növényi csúcsrügy fejlődése elmarad, a szárba indulás késik, vagy elmarad. Számos esetben a növényen nem fejlődnek új levelek, a meglévő idősebb levelek csúcsi része elszíntelenedik és elnyálkásodik. A hiány jellegzetes tünete a fiatal növényi részek klorózisa, valamint a fiatal levelek kanalas felkunkorodása és a levél-erek megbarnulása. Akut hiány esetén a gyökerek nem növekednek, a tenyészőcsúcs károsodik, megbarnul, majd elhal. vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel hatékonyságát. Elégtelen kén ellátás esetén elsősorban a növények fehérje anyagcseréje károsodik. Kénhiány esetén megemelkedik az oldható nitrogén vegyületek mennyisége beleértve a nitrát tartalmat is s ezzel együtt csökken a fehérje és klorofill tartalom. A hiány következtében csökken a növények tápanyag felvétele, így a nitrogén felvétel is, ami növeli a nitrát anion talajvízbe történő kimosódásának veszélyét. A kénhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik sárgulás, néha márványosodás formájában, először a levél szélén, onnan halad befelé. A levelek világoszöldek, ereik sárgák, a levél elhal végső stádiumban. Repcénél csökken a virágok száma és színük fakóbb lesz, az úgynevezett fehérvirágúság jelensége figyelhető meg. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként. Hiánytünetére jellemző a levél-erek között kialakuló sárgulás, majd elhalás, mely még márványosodás formájában jelenhet meg. Elsőként az idősebb leveleken figyelhető meg, végül levélhulláshoz vezet. Magnézium szegény talajokon a magnézium pótlásával a termés és olajtartalom növelhető. A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A megfelelő kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények Az repce kénigénye igen nagy, mintegy kg-ra tehető hektáronként. Különösen a 00-fajták reagálnak érzékenyen az elégtelen kénellátottságra. A kénellátottságot növényanalízissel célszerű ellenőrizni. Ha a kéntartalom kisebb, mint 0,5%, kéntrágyázás szükséges. A kénhiányos őszi káposztarepce ellenálló képessége gyengül, gombás fertőzések ütik fel fejüket az állományban. A hiány következtében csökken a növények becőszáma és a becőnkénti szemszám. A hiány egyenes következménye az akár 30%-ot is meghaladó terméscsökkenés, valamint a gyenge minőség. A makro- és mezo-tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. A kén nagyobb részét a repce kén felvételi dinamikájának megfelelően a tavaszi fejtrágyázás során szilárd és folyékony kéntartalmú nitrogén műtrágyákkal ill. lombtrágyázással érdemes kijuttatni.

9 A mikroelemek szerepe és pótlása A vas a növényi légzésben, anyagcserében, fotoszintézisben, valamint a fehérjeképző folyamatokban nélkülözhetetlen mikroelem. Legnagyobb része a növények leveleiben, a színtestecskék közelében található. Szerepe a katalázban, citokrómokban és egyéb Fe tartalmú enzimekben a vas oxidációs-redukciós képességén alapul. Vashiány esetén a növény klorofiltartalma csökken és a fehérjeszintézis gátolttá válik. A hiány jellegzetes tünete a klorózis. A fiatal levelek érközei világosodnak, sárgulnak, míg az erek zöldek maradnak. Egyszikűeknél jellegzetes hosszanti levélcsíkozottság jelentkezik. Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen kifehérednek és a levelek erezete sem különül el a levéllemez többi részének színétől. A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Számos termesztett növényünk intenzíven reagál a bórhiányra. Általános tünet együttes a merisztéma szövetek normálistól eltérő növekedése és a gyökerek tenyészőcsúcsainak pusztulása. A repce bórigényes növény, bórfelvétele a termés nagyságától függően g/ha értéket tesz ki. A bór felvételét akadályozhatja a szárazság és a friss meszezés hatására bekövetkező ph emelkedés. Bórhiány repcénél: vöröses elszíneződés formájában jelentkezik az idősebb leveleken és levélnyélen levelek kesztyű alakúvá válnak, az alsó szárak megfeketedne és üregesednek a gyökerekben üregek keletkeznek gyenge gyökér- és becőképződést eredményez, terméscsökkenést és minőségromlást okoz torzult virágok, törpenövekedés, levélvörösödés A bór könnyen kimosódik a talajokból, különösen könnyű talajokon ügyelni kell a megfelelő ellátottságról. Szárazság esetén 30%-al növeljük a bór adagot. Bór tartalmú összetett műtrágyákkal ősszel segíthetjük a repce gyökeresedését. Nagyobb részét tavasszal bór tartalmú szilárd és folyékony nitrogénműtrágyákkal jutassuk ki. Gyors kiegészítést jelent bórt tartalmazó levéltrágyák alkalmazása.

10 A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsavciklusban és a fotoszintézisben. A Mn hiány először a fiatal leveleken jelentkezik érközi klorózis formájában. A levelek érhálózata és maga az egész növény azonban zöld marad. A hiányt a fiatal levelek egyenetlen sárgulása, majd foltos pusztulása jelzi. A mangán nehezen felvehető a magas humusztartalmú és a nagyon magas ph értékű, meszes talajokon, pl. meszezés után. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban. A réz döntő része kétértékű formában, szerves, illetve szervetlen adszorpciós felületekhez kötve található a talajban. Mozgékonysága a talajban nagyon kicsi, mely azonban a kémhatás csökkenésével növekszik. A nagy szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű podzolos talajok, valamint a magas ph értékő, bázikus táblák EDTA-oldható réztartalma általában alacsonyabb, így ezeken a területeken réztrágyázás válhat indokolttá. A növények átlagos réztartalma 2-20 mg/kg sza. értékek között alakul, ezért a rezet a növények csak igen kis mennyiségben igénylik. A réz felvétele Cu 2+ -ion formájában, vagy szerves anyagokhoz kötve történik. A rézhiány következtében a növények növekedése lassul, a levelek szürkés zöldekké válnak, klorotikusak lesznek. A hiánytünetek mindig a fiatal növényeken jelentkeznek. A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. Hiánytünete az idősebb leveleken jelentkezik. Klorotikus és nekrotikus foltok jelennek meg a levél főerének oldalán, míg a szélek gyakran zöldek maradnak. A levelek aprók maradnak és a fellépő auxinhiány miatt rozettásodás, torzulás, valamint törpe szártagúság figyelhető meg. A cinkhiány általában foltokban jelentkezik táblán belül. A molibdén a növények számára szintén létfontosságú átmeneti elem. A növények molibdén tartalma alacsony, ritkán haladja meg az 1 mg/kg szárazanyag értéket. Nem kielégítő molibdén ellátottság esetén a növények klorofill tartalma csökken, fotoszintézisük gátolttá válik. Molibdénhiány jellemző tünet együttese a szürkészöld levél, levélerek közötti klorózis, a középső és idősebb leveleken fellépő nekrózisok, valamint a generatív szakasz zavarai. A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.

11 Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A repce őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix összetételre vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a repce őszi alapműtrágyázására magas káliumtartalmú gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk kg/ha dózisban közepes tápanyag ellátottságú területre. Foszforszegény, káliumdús talajokon magas foszfor tartalmú gramix NPK műtrágyáinkat ajánljuk. Az összetétel kiválasztásánál a talajunk foszfor és kálium ellátottsága mellett vegyük figyelembe az előveteményből származó szármaradvány bontásához szükséges nitrogén mennyiségét is. A szükséges műtrágya menynyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk. Figyelembe véve a repce mikro- és mezoelem igényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is ezekkel kiegészített gramix NPK kijuttatásáról gondoskodni.

12 Termék gramix basic NPK bór UMG gramix forte NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix extra NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix prémium NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix NPK réz, mangán, cink, vas, bór UMG A repce alapműtrágyázásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Cu Mn Zn Fe B , ,02 0,026 0,03 0,024 0, ,5 0,02 0,026 0,03 0,024 0, ,02 0,026 0,03 0,024 0, * 3 7,5 0,02 0,026 0,03 0,024 0,1 gramix NPS gramix NPS *100% vízoldható Az őszi káposztarepce vetéssel egymenetű startertrágyázása Az UMG MICRO BrassicaStart és az UMG MICRO StarterMax granulátumok vetéssel egy menetben kijuttathatóak, s a mag mellé kerülve hatékonyan biztosítják a kezdeti fejlődés, csírázás, gyökeresedés tápanyag ellátását. Az UMG MICRO BrassicaStart összetétele: Nitrogén (N) 7 m/m% Foszfor (P 2 O 5 ) 30 m/m% Kálium (K 2 O) 2 m/m% Kén (S) 5 m/m% (SO 3 12,5 m/m%) Magnézium (MgO) 0,5 m/m% Cink (Zn) 0,4 m/m% Bór (B) 0,5 m/m% Az UMG MICRO StarterMax összetétele: Nitrogén (N) 10 m/m% Foszfor (P 2 O 5 ) 46 m/m% Vas (Fe) 1 m/m% Cink (Zn) 2 m/m% Javasolt dózis: kg/ha

13 A repce tavaszi tápanyag utánpótlása A fennmaradó, döntően nitrogén tápanyag mennyiséget fejtrágyaként tavasszal juttatjuk ki osztott technológiával. A fejtrágyázás alatt azt a műveletet értjük, mikor a kelés után a tenyészidőszak alatt juttatunk ki műtrágyát a területre egy vagy több alkalommal. Az eljárás célja a megcélzott termésmennyiség és minőség biztosítása mellett a műtrágyák hatékonyságának növelése, a veszteségek csökkentése, valamint a repce dinamikus tápanyagigényének a kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. A fejtrágyákat rendszerint a csapadék mossa be a talajba. A repce tápanyag ellátásában kiemelkedő szerepe van a kénellátásnak, ezért kénhiányos területeken mindenképpen törekedni kell kén tartalmú fejtrágya megválasztására. Abban az esetben, ha a tél végi repceállomány gyenge, gyökérfejlődése visszamaradt célszerű jól oldódó foszfor formát tartalmazó fejtrágyát kiadni. A repce tavaszi tápanyag utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Folyékony fejtrágyák FertiSol FertiSol S ,5 FertiSol ,3 B 24 0,3 FertiSol ,5 Mg + 0,6 S 0,5 0,6 1,5 0,5 Szilárd fejtrágyák MAS Ammóniumnitrát 34 MASSulfix 20N 10S * 11 27,5 0,2 MASSulfix 24N 12S gramix NPS ,5 *100% vízoldható A folyékony FertiSol műtrágya használata mellet szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban hat, mint a szilárd forma. A hatóanyag kb. 20%-a a növény levelén keresztül felszívódva azonnal hasznosul, a fennmaradó része pedig gyorsan a növény gyökérzetéhez jut. A három nitrogénformának (amid, ammónia, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít. Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra vetített ára a legalacsonyabb. Minden cseppje hasznosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a hatóanyag. Abban az esetben, ha az időjárási körülmények megkérdőjelezik a harmadik fejtrágyázás gazdaságosságát, a termékcsalád mikroelem kiegészítésű tagjai levéltrágyaként is kijuttathatók az aktuális növényvédelmi munkákhoz kapcsolva.

14 Mándok* Enying* Dunaújváros Nagyszénás Telephelyeink: Enying Tel.: 22/ Mándok Mobil: 30/ Dunaújváros Mobil: 30/ Nagyszénás Mobil: 30/ * gramix üzem Értékesítő-szaktanácsadó hálózat: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye Mobil: 30/ Tolna, Baranya megye Mobil: 30/ Fejér, Veszprém megye Mobil: 30/ Pest, Nógrád, Heves megye Mobil: 30/ Békés, Csongrád megye Mobil: 30/ Somogy, Zala, Vas megye Mobil: 30/ Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye Mobil: 30/ Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye Mobil: 30/ Vevőszolgálat: 22/ A kiadvány tartalma a Fertilia Kft. szellemi tulajdonát képezi. A benne szereplő adatok felhasználása, feldolgozása a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül a szerzői jogok megsértését jelenti.

15 # # A repce tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek gramix NPK UMG MICRO BrassicaStart, UMG MICRO StarterMax MAS, AN, MASSulfix, FertiSol, gramix NPS MAS, FertiSol Fejlődési Fázisok (BBCH) Vetés előtt: alaptrágyázás Vetéssel egymenetben: startertrágyázás Bokrosodás: i. fejtrágyázás, lombtrágyázás Rozettásodás, szárnövekedés: ii. fejtrágyázás, lombtrágyázás Zöldbimbós, sárgabimbós: lombtrágyázás

16 Saját gyártású műtrágya kínálatunk: A gramix NPK összetett szilárd NPK műtrágya család, melynek standard általános műtrágyázási gyakorlatban elfogadott tagjai mellett rendelkezünk adott talajadottsághoz és a repce igényeihez igazodó hatóanyagú, növény- és termőhely specifikus, egyedi összetételű termékekkel. Növény-specifikus repce kultúrára ajánlott alap- és starter műtrágyáink rendelkeznek mikro- és mezoelemekkel is. Az UMG mikroelem granulátum környezetbarát, a fémsók hatékonyságát jobb és gyorsabb felszívódását javító szerves kelátképző és talajjavító adalékanyagokkal van ellátva. Fizikai tulajdonságainál fogva remekül egészíti ki és teszi teljessé a gramix NPK termékeink hatóanyagtartalmát. A termékcsalád mezo- és mikroelem tartalmú tagjai a repce ezen tápelemekre való igényeit elégítik ki. A MASSulfix magas kén tartalmú szilárd nitrogén műtrágya család. Használatát a repce tavaszi fejtrágyázására javasoljuk. Könnyen felvehető kén és magnézium tartalma revitalizálja a növényeket, hatékonyabbá teszi a tápanyag felvételt, beépülést és plusz erőhöz juttatja a növényt. Az UMG MICRO termékcsalád StarterMax tagja magas makro- és széles mikroelem tartalommal rendelkezik. A BrassicaStart kifejezetten a repce hazai termőhelyi viszonyai szerint kifejlesztett indító műtrágya, amely a tápelemek mellett egyedülálló módon tartalmaz szerves kelátképzőket a mikroelemek hatékonyabb feltárására, szerves ként a tápanyagfelvétel intenzifikálása érdekében, valamint szerves talajélesztőket a talajlakó mikroorganizmusok aktiválására. A FertiSol (28%) olyan nitrogén tartalmú folyékony műtrágya, melynek nitrát-n (7%) és ammónia-n (7%) formája a gyors, azonnal felvehető nitrogént, míg amid-n (14 %) tartalma a vegetáció huzamosabb időn keresztüli folyamatos nitrogén ellátását biztosítja. A Fertilia Kft. profilja a saját gyártású műtrágyákon kívül kiterjed a mezőgazdaságban nagy mennyiségben felhasznált hagyományos mono műtrágyák forgalmazására is. FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/ Fax: 22/ fertilia@fertilia.hu Honlap: