A kukorica. tápanyag-ellátása

Átírás

1 A kukorica tápanyag-ellátása

2 A kukoricatermesztés sikerét befolyásoló tényezők A fajtaválasztás a kukoricatermesztés kiinduló eleme. A megfelelő hibrid kiválasztását követően az adott növény igényeihez igazodó agrotechnikát szükséges alkalmazni. A helyes fajtaválasztás és a fémzárolt vetőmag ugyanis önmagában nem elég, ha nem társul hozzá a szakszerűen megválasztott és végrehajtott agrotechnika. Már a vetésnél figyelembe kell venni az egyes hibridek eltérő igényeit (pl. tőszám), továbbá a kapcsolódó technológiai elemek (pl. elővetemény, vetőágy készítés) egymásra gyakorolt hatását. A kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló tényezőket (pl. talaj, évjárat, fajtaválasztás, tőszám, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, talajművelés) vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az okszerű tápanyag-utánpótlás közel harmadrészben meghatározza a termesztés sikerét, így az a termést legjobban befolyásoló elem a fajtaválasztás mellett. A kukorica kifejezetten vízigényes növény, ezért termesztésének következő kulcseleme a tápanyagellátás mellett a vízellátás. Amíg aszályos évjáratban az öntözés szerepe értékelődik fel, addig csapadékos években a trágyázás szerepe a döntő.

3 A tápanyag-utánpótlás járható útja A rendszerváltás óta eltelt bő két évtized során a kapás kultúrák termésátlagai 17-30%-kal növekedtek. A termésnövekedés ellenére azonban nem sikerült előrelépni a termésbiztonság terén, azaz az évjáratok közötti termésingadozás mindkét tízéves periódusban megmaradt az 51-63%-os sávban. Ennek okai sokrétűek, de nagyobbrészt az öntözés és a tápanyagellátás hiányosságai felelősek érte. A mezőgazdasági termelők által évben felhasznált összes műtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hoszszútávon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termelési kockázat növekedéséhez vezet. A fenti folyamat végső soron nemcsak a termelés jövedelmezőségét, hanem a biztonságos takarmánytermést is veszélybe sodorhatja. Ez a tény felveti a hazai talajok tápanyag visszapótlásának problémáját. A probléma megoldásának egyik útja lehet a tápanyag visszapótlás szintjének emelése, ami nyilvánvalóan költségnövekedéssel jár. A másik út a ráfordítások azonos szintje mellett is járható. Ennek során a szántóföldi növények szükségletének megfelelő arányban juttatjuk ki a tápelemeket. A jövedelmezőség fenntartása csökkenő műtrágya mennyiségek mellett különösen fontossá teszi a felhasznált hatóanyagok mennyiségének és összetételének helyes megválasztását, valamint azok egyre pontosabb kijuttatását. A kukorica tápanyagigénye A kukorica fajlagos tápanyagigénye 1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó melléktermék (vegetatív részek) felépítéséhez kg N, kg P 2 O 5, kg K 2 O, vagyis összesen kg NPK vegyes hatóanyag a tenyészidőszak során. Nem hagyható figyelmen kívül a növény mezoelem igénye sem, amely 8 kg CaO, 3 kg MgO, és 3 kg kén. Mikroelemekből ettől lényegesen kevesebbet igényel (Fe 430 g, Mn 97 g, Zn 55 g, és Cu 21 g tonnánként), azonban ezeknek a tápelemeknek a hiánya is súlyos termésdepressziót okozhat. Természetesen az elővetemény, a talaj fizikai tulajdonságai és tápanyag szolgáltató képessége a kijuttatandó műtrágya menynyiségét módosítja, ezért a fenti arányt célszerű talajvizsgálatra alapozottan megállapítani. Emellett nagy figyelmet kell fordítani a fajták eltérő műtrágya reakciójára és tápanyag hasznosítására, valamint a termőhelyi adottságokra is.

4 A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utalnak a következő tünetek: Világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés. A kukorica növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A növény a legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően, szárba induláskor, illetve a szemtelítődés időszakában veszi fel. A kukorica nem tartozik a foszfor-trágyákra intenzíven reagáló növények közé. A foszfor hiánya esetén fellépő általános anyagcserezavar következtében lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a keményítőszintézis. Foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől induló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás figyelhető meg az állományon. Az elégtelen foszforellátás következtében késik a virágzás és az érés is. Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát- és ammóniumion formájában van jelen, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, megosztva a mennyiséget. Célszerű a számított adag 70%-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt pedig starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben, és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában kijuttatni.

5 Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. A foszfor és a cink antagonizmusából adódóan, foszfortöbblet esetén kukoricaállományunk relatív cinkhiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A kukorica növények gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. Mivel a kukoricának tavasszal, különösen hideg időjárás esetén, hideg talajokon nagy a foszfor szükséglete (a rossz felvételi viszonyok miatt), fontos hogy jól oldódó foszforvegyületekkel, NP műtrágya sorba adagolásával segítsük a növény foszforfelvételét. A számított foszfor 75%-át őszi mélyműtrágyázással célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyázásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, és elősegíti a kukoricacsövek kialakulását. A kukoricának sok káliumra van szüksége a keményítőképzéshez. A fő növekedési szakaszban naponta 12 kg K 2 O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként.

6 Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvetően meghatározza az ionok mozgása a talajkolloidok - talajoldat - gyökér rendszerben. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja annak káliumpufferelő és fixáló tulajdonsága. A káliumot őszi mélyszántással célszerű a gyökérzónába kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza talajokon és abban az esetben, ha kötött talajunk agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra képes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor, ha valamilyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt. A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet, és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához, és az ellenálló képesség növeléséhez. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. Savanyú talajon (ph 5-6 alatt) növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved a P megkötődése, az akadályozott Mg és K felvétel, valamint a mikroelemek toxikus koncentrációja miatt, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol az alacsony kémhatás. A jelenleg általánosan használt műtrágyák talajsavanyító hatásának ellensúlyozására ezért kukorica alá a meszes talajok kivételével, 4 évente ajánlott a fenntartó meszezés. Magnéziumhiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken az ionantagonizmus következtében. A kukorica magnézium szükségletének kétharmadát 4-6 hét alatt veszi fel, a sorok záródása és a virágzás közötti időszakban. A Mg-hiány tipikus megjelenési formája a csökkent klorofill képződés következtében kialakuló tigris-csíkozottság. Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.

7 A mikroelemek szerepe és pótlása A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. A kukorica cinkigényes növény. A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Magas cinkigényéből fakadóan számos mezőgazdasági területen mutatható ki az állományok kisebb-nagyobb cinkhiánya, melyre a kukorica élénken reagál. Cinkhiány esetén a kukorica növekedése visszafogottá válik, az ízközök rövidülnek, és az állomány lemarad az adott fenológiai fázisra jellemző növénymagasságtól. A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban.

8 Ha ezeket a figyelmeztető jeleket nem ismerjük fel, és nem orvosoljuk időben, akkor számíthatunk a terméscsökkenésre, melynek mértéke néhány százaléktól (ablakos csővégek) akár a %-os termésveszteségig terjedhet, a hiány mértékétől függően. A tünetek részletesen: Az idősebb leveleken a középér mellett mindkét oldalon fehéres halványsárgás, klorotikus csíkok keletkeznek. Ezek a levélalaptól egészen a csúcsig futnak, azonban a középér, a levélszélek és a levélcsúcs zöld marad. Az eleinte finom csíkozottság idővel egyre szélesebbé válik. Tartós cinkhiány esetén a levél szürke, bronzszínű lesz, majd nekrotizál. A fiatal kukoricalevelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ezt a jelenséget rügyfehéredésnek nevezzük. A generatív szervek fejlődési rendellenessége is megfigyelhető. Krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, sőt sok esetben el is marad. A virág- és termésképzési zavarok következtében torz, törpe, hiányos csövek képződnek. A hazai talajok cink ellátottsága nemzetközi összehasonlításban is rossznak tekinthető. Termőföldjeink közel fele az 1979-ben kiadott MÉM NAK határértékeknél (homok 1,0; vályog 2,5; agyag 3,5 mg/kg) kevesebb cinket tartalmaz, tehát gyengén ellátott. Területi megoszlásukat tekintve ezek a szántóföldek főként az ország ÉNy-DK-i átlója mentén helyezkednek el. Ezeknek a térségeknek a talajaiban többnyire közepes, vagy annál jobb a foszfor-ellátottság, ami jellemzően felszínhez közeli mésztartalommal is párosul. Az ilyen karbonátos talajok bázikus jellege nehezíti a mikroelemek oldódását, növénybe jutását, tehát a cinkhiány kialakulásának is kedvez. Mindezek következtében relatív foszfortúlsúly alakulhat ki a kukoricákban, amely főként aszály esetén növelheti a meddő növények arányát, és gátolhatja a szemtelítődést. A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.

9 Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A kukorica őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK és gramix PK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix összetételre vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a kukorica őszi alapműtrágyázására csak foszfort és káliumot tartalmazó gramix PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk kg/ha dózisban. A szükséges műtrágya mennyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk. Figyelembe véve a kukorica cinkigényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is a cink mikroelem kijuttatásáról gondoskodni. A kukorica őszi alapműtrágyázásához ajánlott termékek Termék gramix NPK cink, vas, mangán, bór, réz UMG gramix NPK cink UMG Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B ,5 0,04 0,1 0,03 0,014 0, ,2 gramix NPK gramix NPK gramix NPK

10 A kukorica tavaszi tápanyag utánpótlása A tavaszi műveletsor alapvetően az alábbi három lépésből áll: 1. A növény nitrogén igényének biztosítása alapműtrágyázással, amennyiben a foszfor és kálium hatóanyagok őszi kijuttatása elmaradt, azok pótlása NPK műtrágyával. 2. Starter műtrágyázás. 3. Fejtrágyázás, lombtrágyázás. Tavaszi nitrogén utánpótlás A kukorica vetése előtt, a magágy-készítéssel egy menetben kg nitrogén hatóanyag kijuttatását javasoljuk hektáronként. Ehhez az alábbi folyékony és szilárd műtrágyákat ajánljuk: A kukorica tavaszi nitrogén utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Folyékony nitrogén műtrágya Fertisol Fertisol 27 +Zn 27 0,5 Szilárd nitrogén műtrágya MAS 27% Ammóniumnitrát 34 Karbamid 46 A folyékony Fertisol műtrágya haszná lata mellet szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban hat, mint a szilárd forma. A három nitrogénformának (amid, ammónium, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít. Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra vetített ára a legalacsonyabb. Minden cseppje hasznosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a hatóanyag.

11 A kukorica startertrágyázása A magból kibújó gyökérkezdemény a magban tárolt tartalék-tápanyagokat használja fel fejlődésének korai szakaszában. Ez önmagában nem elegendő nagy felületű gyökérzet kialakításához. Kora tavasszal, a még hűvös talajban a talajélet, és vele együtt a foszfor feltáródása is minimális, ami jelentős stresszt okoz a fejlődésük kezdetén lévő növényeknek. A startertrágyázás célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnövekedést biztosítson a növény fejlődésének kezdeti szakaszában. Startertrágyával megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető foszfort juttatunk a csírázó növények közelébe, ezzel energiát (foszfort) biztosítunk a növekedésükhöz. A starter műtrágya kijuttatása történhet a tábla teljes felületén, de kezelhetjük csak a sorokat, illetőleg lehetőségünk van a tápanyagok közvetlen mag mellé juttatására is a vetéssel egy menetben. Ennek megfelelően kétféle startertrágyázási technológia terjedt el a gyakorlatban: A szemenkénti vetőgépek starterműtrágya-szóró egységgel vannak felszerelve, amely a vetéssel egy menetben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben. Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, kg/ha adagban. Ezt talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum szóró adapterrel végezzük. Akkor alkalmazzuk, amikor a talaj foszfor és kálium ellátottsága egyébként megfelelő, s csak a csírázó mag gyökérfejlődését szeretnénk megtámogatni, elsősorban a foszfor odahelyezésével. Továbbá akkor, ha a növényeink kezdeti fejlődésének mikroelem igényét kívánjuk biztosítani. A startertrágya alkalmazásának előnyei: Gyors fejlődésnek indult, erős csíranövény, amely a csírafertőző betegségekre kevésbé fogékony. Intenzív fejlődés, korai talajborítás, ezzel az állomány gyomelnyomó képességének növekedése és a nedvesség elpárolgásának csökkenése a talajból. Erőteljesebb, kiterjedtebb gyökérzet, ennek köszönhetően hatékonyabb tápanyagfelvétel, nagyobb hideg- és aszálytűrés. Hamar kinő a rovarkártevők foga alól. A tenyészidőszak jobb kihasználtsága mellet hamarabb beérő termés. Fentieknek köszönhetően a hozam és a minőség javulása, a termelési kockázat csökkenése. Sorkezelésre a mikroelemekkel kiegészített gramix NP és a kálium túlsúlyos gramix NPK műtrágyáink használatát javasoljuk, melyek a hatékonyabb tápanyag-hasznosulást segítő kalciumot, magnéziumot és ként is tartalmaznak. Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánljuk a UMG MICRO ZeaStart termékcsaládot. A gyenge cink ellátottságú talajokra javasoljuk a cink tartalmú UMG granulátumjainkat, sorkezelésre az UMG MICRO Cinket tartalmazó készítményeinket kg/ha ill kg/ha dózisban.

12 Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B UMG mikrogranulált starter műtrágyák UMG MICRO ZeaStart , UMG MICRO Cink 1,4 1, gramix NPK cink UMG gramix NPK cink, mangán, réz UMG gramix NPK cink UMG gramix NPK cink, mangán, réz UMG gramix NP cink UMG gramix NP cink, mangán, réz UMG A kukorica startertrágyázásához ajánlott termékek gramix NPK kukorica starterek , ,1 0,05 0, , ,1 0,05 0, , ,1 0,05 0,05 A kukorica fejtrágyázása és lombtrágyázása A kukorica 8-10 leveles állapotában, kultivátorozással egy menetben juttatjuk ki a fennmaradó kg N hatóanyagot hektáronként. Fejtrágyázáshoz a tavaszi nitrogén utánpótlásnál alkalmazott nitrogén műtrágyákat javasoljuk kg/ha dózisban. A levélen keresztül kiadott tápanyagok az anyagcsere folyamatokba való közvetlen bekapcsolódásuk miatt igen hatékonyan egészítik ki az alap- és fejtrágyázást. Fokozzák a növény élettani folyamatait, intenzívebbé válik a fotoszintézis, a légzés és az enzim aktivitás. A lombtrágyázás serkentően hat a gyökérnövekedésre, ezáltal fokozódik a talajból történő tápanyag felvétel is. A kukorica lombtrágyázásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Lombtrágyák Fertilia Cink 5 3,5 8,7 6 Fertilia NitroCink Fertilia ZeaSol ,7 9,2 0,2 3 0,01 0,05 0,05

13 # # A kukorica tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek gramix NPK, PK kg/ha kg/ ha N hatóanyag Fertisol, MAS 27, AN 34, Karbamid 46 gramix NPK kukorica starter kg/ha UMG MICRO Cink, UMG MICRO ZeaStart kg/ha Fertilia Cink, Fertilia NitroCink kg/ha N hatóanyag MAS 27, AN 34 Fertilia ZeaSol Fejlődési Fázisok (BBCH) Vetés előtt: őszi alaptrágyázás Vetés előtt: tavaszi alaptrágyázás Vetéssel egymenetben: tavaszi startertrágyázás 6-8 leveles állapot: lombtrágyázás 8-10 leveles állapot: fejtrágyázás kultivátorozással egymenetben Címerhányás: lombtrágyázás

14 Figyelembe véve a kukorica nagy cink igényét, két fenológiai fázisban javasoljuk lombtrágya kijuttatását: 6-8 leveles állapotban a tápanyag felvételi zavarok megelőzése céljából: A készítmények nagy hatékonyságú, kelát formájú cinket tartalmaznak. Egyedi tulajdonságuk a szerves FERTILIA Cink 2-6 liter/ha* kénforma, ami katalizálja a nagyobb mennyiségben FERTILIA NitroCink 5 liter/ha* felvett szervetlen szulfát forma redukcióját, aminosavakba történő beépülését. Címerhányás időszakában: FERTILIA ZeaSol 5 liter/ha* * liter vízben kijuttatva. Kísérleti eredmények AZ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 2011-ben, Martonvásáron végzett szabadföldi kisparcellás kukorica kísérleteket UMG termékcsaládunk cink és foszfor-cink tartalmú starter granulátumaival, valamint cinktartalmú gramix NPK műtrágyáinkkal. A kísérlet célja a termékek hatékonyságának vizsgálata volt, azaz a kezelések hatásának mérése a kukorica fejlődésére, szemtermésére és minőségi paramétereire. A 2011-es kísérletek mellett folytatódott a 2010-ben végzett UMG MICRO Cink kezelés tartamhatásának kimérése is. A kísérleti terület foszforral igen jól ( P 2 O 5 mg/kg), cinkkel gyengén (0,9-1,6 cink mg/kg) ellátott erdőmaradványos csernozjom talaj évben a kukorica tenyészidőszakában lehullott csapadék mennyisége 49%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Ami pozitív időjárási tényező volt, hogy a virágzás és szemtelítődés időszakában volt csapadék, valamint a hőségnapok száma alacsony volt. Az alábbi táblázat a kezeléseknél használt termékeket, alkalmazott dózisukat valamint a kijuttatási módokat mutatja be. Sorsz. Kezelés Alkalmazás Dózis (kg/ha) 1. Kontroll 0 2. UMG MICRO CINK (10m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként UMG MICRO CINK (10m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként UMG CINK (10m% Zn) Vetés előtt teljes felületre szórás UMG CINK (10m% Zn) Vetés előtt teljes felületre szórás UMG MICRO kukorica starter (20m% P 2 O 5, 4m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként UMG MICRO kukorica starter (20m% P 2 O 5, 4m% Zn) Vetéssel egy menetben starterként gramix NP ,5% Zn Vetéssel egy menetben starterként Versenytárs mikrogranulátum starter Vetéssel egy menetben starterként gramix NPK UMG kukorica 0,2% me Vetés előtt teljes felületre szórás Versenytárs NP starter Vetéssel egy menetben starterként Versenytárs komplex NPK me Vetés előtt teljes felületre szórás 300

15 A kisparcellás kukorica-trágyázási kísérlet eredményei alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: A cinktrágyázás egyértelmű, igazolható pozitív hatást gyakorolt a szemtermés mennyiségére. A legjobb kezelés (2.) termésnövelő hatása meghaladta a 17%-ot. A foszfort is tartalmazó készítmények a foszforral igen jól ellátott talajon még mikroelem kiegészítéssel sem eredményeztek akkora termést, mint a kizárólag mikroelemet tartalmazó kezelések. Ezen termékek felhasználása elsősorban közepes, vagy annál gyengébb foszfor ellátottság mellett, kevés cinket tartalmazó talajokon indokolt. A tápelem-ellátottság harmóniájának javítása a korábbi virágzás révén segítheti a nyári aszályok kedvezőtlen hatásainak tompítását. A kezelések korábbra hozták a címerek megjelenését, rövidítették a virágzási periódust. A kezelések a kukorica 8-leveles állapotában növelték a klorofill sűrűséget, zöldebb, erőteljesebb állományt eredményeztek. A betakarítás előtti felvételezések azt mutatták, hogy a szárszilárdságra (kis megdőlés) a legpozitívabb hatása a gramix NP ,5% Zn műtrágyának volt. A kezelések hatása a kukorica szemtermésére (Martonvásár, 2011.) 10,5 10,0 9,5 Szemtermés [t/ha] 9,0 8,5 8,0 7,5 7, Kezelés sorszáma

16 UMG MICRO cink trágya utóhatásának vizsgálata Erdőmaradványos csernozjom talaj foszforral igen jól (AL-P2O5=402 mg/kg), és cinkkel gyengén (EDTA- Zn=1,58 mg/kg) ellátott, meszes (CaCO 3 =1%), vályog fizikai féleségű (KA=41) részén, 2010 tavaszán lett beállított kisparcellás kísérlet. Ebben a vetéskor a sorba juttatott 20 kg/ha adagú UMG MICRO Cink készítmény hatását vizsgálták. A rendkívül csapadékos évben a startertrágyázás bizonyíthatóan pozitív hatású volt. A terméstöbblet meghaladta 2010-ben a 0,6 t/ha-t (+8,6%). A Zn-trágyázás 2. éves hatása kukorica kísérletben (Martonvásár, 2011.) Szemtermés [t/ha] SzD 5% 2010 = 0,44 SzD 5% 2011 = 0,41 8,77 8,02 7,97 7, Kezeletlen kontroll UMG MICRO Cink 1. éves hatás Kezeletlen kontroll UMG MICRO Cink 2. éves hatás 2011-ben a kísérlet előző évben kezelt és kezeletlen parcelláin egységesen 300 kg/ha 34%-os ammóniumnitrát tavaszi kiszórása és talajba dolgozása és ugyanazon Norma SC (FAO 380) hibrid elvetése mellett történt. A parcellák mérési eredményei szerint a cink tartalmú trágya a kijuttatást követő évben is igazolhatóan növelte a szemtermést. A termésnövekedés a kontrollhoz viszonyítva meghaladta a 10%-ot. FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/ Fax: 22/ fertilia@fertilia.hu Honlap: