A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban : Tao. törvény) változásai
Jövedelem-(nyereség-)minimum A jövedelem-(nyereség-) minimum alapjának meghatározásakor először a 2015. adóévre vonatkozóan az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével. (Tao. törvény 6. (8) bekezdés)
Reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség 2015. január 1-jétől a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költséggel az adózónak csak akkor kell megnövelni a tárasági adóalapot, ha az adóévben elszámolt költségek összege a 30 millió forintot meghaladja és nem rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával, és nem igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását ő vagy a reklám közzétételének a megrendelője kérte, és a reklámadó alanya nem szerepel az adóhatóság honlapján (A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/A. ). (Tao. törvény 3. számú melléklet A) fejezet 16. pont)
Jogszabály az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény, melyet az Országgyűlés a 2015. június 16-i ülésnapján fogadta el és kihirdetve Magyar Közlöny 90. számában 2015. június 24-én
Elismert tőzsde A Tao. törvény 4. 10/b. pontja - 2015. 06. 24.-ig utalt a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény elismert tőzsde fogalmára, azonban e törvény 4. (2) bekezdés 18. pontja, 2015. január 1- jétől hatályon kívül helyezésre került. A Tao. törvényben meghatározásra került az elismert tőzsde (2015. egész évre alkalmazni kell). Nincs tartalmi változás! (Tao. törvény 4. 10/b. pont) Fogalmi változás
Az adózás előtti eredményt csökkentő tétel A bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek nemcsak az elengedése, hanem a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összege is csökkenti az adóalapot. E módosítás 2015. adóévben választás szerint alkalmazható. (Tao. törvény 7. (1) bekezdés r) pont)
A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, o o Kettős adózás elkerülése (1) ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, azzal, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi. (Tao. törvény 28. (2) bekezdés)
Kettős adózás elkerülése (2) 2015. előtt a külföldi jövedelem kikerült az adóalapból és az adót az így kimutatott adóalapra kellett meghatározni. 2014. évi adóalap 700 millió Ft Külföldről származó, egyezmény alapján mentesített adóalap Társasági adó (100 millió Ft x 10 %) 600 millió Ft 10 millió Ft
Kettős adózás elkerülése (3) 2015.-től ha az egyezmény lehetővé teszi, az adóalapból kivett külföldi jövedelem az adózó többi jövedelmének megállapítása során figyelembe vehető. A Tao. törvény progresszív adómértéket határoz meg (10/19 % adókulcs), ezért a külföldi jövedelemre jutó adót először az alsó adókulcsot alkalmazva kell számítani. (A Tao. törvény a számításra nem ad módszert.) (1) 2015. évi adóalap 700 millió Ft Külföldről származó, mentesített adóalap Fizetendő társasági adó (100 millió Ft x 19 %) 600 millió Ft 19 millió Ft (2) 2015. évi adóalap 700 millió Ft Külföldről származó, mentesített adóalap Számított adó a teljes jövedelemre (500 millió Ft x 10 %) + (200 millió Ft x 19 %) adó a mentesített jövedelemre (500 millió Ft x 10 %) + (100 millió Ft x 19 %) Fizetendő társasági adó (100 millió Ft x 19 %) 600 millió Ft 88 millió Ft 69 millió Ft 19 millió Ft
Növekedési adóhitel (1) A növekedési adóhitel lényege, hogy - az előírt feltételeknek megfelelő adózó - a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) jogosult az adót a tárgyévet következő két adóév során - több részletben - megfizetni. (Tao. törvény 26/A. (1) bekezdés)
A kedvezményre való jogosultság elérése a következő feltételek teljesítéséhez kötött: - az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és - az adózó az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és - az adózó adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, és - az adózó az előző adóévi árbevételének összegétől függetlenül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni. (Tao. törvény 26/A. (1) bekezdés) Növekedési adóhitel (2)
A növekedési adóhitel összegének számításakor - a kapott (járó) osztalék, - a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint - az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától a) visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) térítés nélkül átvett eszköz értékét, valamint a c) kapcsolt vállalkozás által átvállalt kötelezettségnek a bevételként elszámolt összegét nem kell figyelembe venni. (Tao. törvény 26/A. (1) bekezdés) Növekedési adóhitel (3)
Növekedési adóhitel (4) A növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról az adózónak nyilatkozni kell - az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a ( 01- es bevalláson), illetve - az adóelőleg-kiegészítésre nem köteles adózóknak az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon ( NAHI) elektronikus úton. (Tao. törvény 26/A. (3) bekezdés)
Növekedési adóhitel (5) Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve - bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik. Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. (Tao. törvény 26/A. (6)-(6a) bekezdései)
Növekedési adóhitel (6) Továbbá, nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezést az adózó o a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, o vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében. (Tao. törvény 26/A. (7) bekezdés)
Mentesség a növekedési adóhitelre jutó adó megfizetése alól (1) Ha az adózó a nyilatkozat megtételét követő két adóévben beruházást és létszámnövelést valósít meg, akkor a kedvezményezett beruházási érték 19 százalékának, de legfeljebb a még nem esedékes halasztott adó 90 százalékának a megfizetése alól (véglegesen) mentesül. Az érvényesített összegre jutó adóalapot az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Likviditást eredményező hatás. (Tao. törvény 26/A. (8), (10) bekezdés)
Mentesség a növekedési adóhitelre jutó adó megfizetése alól (2) Kedvezményezett beruházási érték: az adózó által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának a nyilatkozat tétel évének létszámához képesti növekedése és 10 millió forint szorzata. Külföldi telephely által beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értéke nem vehető figyelembe. Továbbá nem vehető figyelembe olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke sem, amelyre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni értékcsökkenést. (Tao. törvény 26/A. (9) bekezdés)
Mentesség a növekedési adóhitelre jutó adó megfizetése alól (3) Azokat a munkahelyeket, amelyeket a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményénél az adózó figyelembe vett az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően legalább két éven keresztül az érintett régióban fenn kell tartani. (Tao. törvény 26/A. (11) bekezdés)
Mentesség a növekedési adóhitelre jutó adó megfizetése alól (4) Nem élhet a mentességgel az adózó, ha a nyilatkozat megtételének adóévében beruházásra tekintettel adókedvezményt vesz igénybe (fejlesztési adókedvezmény 22/B., kis- és középvállalkozások adókedvezménye 22/A. ), ugyanazon adóév tekintetében az adóelőlegre, adóelőleg-kiegészítésre, adóra vonatkozóan rendelkező nyilatkozatot tesz és az alapján adójóváírásra válik jogosulttá. (Tao. törvény 26/A. (13) bekezdés)
Jogszabályok az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény), melyet az Országgyűlés 2015. november 17-i ülésén fogadta el és kihirdetve Magyar Közlöny 183. számában 2015. november 27-én egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény melyet az Országgyűlés 2015. december 1-i ülésén fogadta el és kihirdetve Magyar Közlöny 194. számában 2015. december 11-én a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXIII. törvény melyet az Országgyűlés 2015. december 15-i ülésén fogadta el és kihirdetve Magyar Közlöny 197. számában 2015. december 16-án
Alapítványra, közalapítványra, egyesületre, köztestületre vonatkozó változás (1) A 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során e szervezetek választásuk szerint vagy a Tao. törvény 2015. január 1-jén hatályos 9. -át, 20. -át és a 6. számú melléklet A) részét, vagy a Tao. törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított 9. -át és 20. -át veszi figyelembe. (Tao. törvény 29/A. (14), (15) bekezdései)
Alapítványra, közalapítványra, egyesületre, köztestületre vonatkozó változás (2) Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani. Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civil törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő - alapcél szerinti (közhasznú) - tevékenység. A köztestület az (1) és az (1a) bekezdésben foglaltakat a működésére irányadó törvényben foglalt eltérések figyelembevételével alkalmazza. (Tao. törvény 9. (1a), (1b) bekezdései)
Alapítványra, közalapítványra, egyesületre, köztestületre vonatkozó változás (3) Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve az adomány (ajándék) elfogadását, a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is), a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, az ingatlan megszerzését, használatának átengedését (bérbeadását!) és átruházását. (Civil törvény 2. 11. pont)
Alapítványra, közalapítványra, egyesületre, köztestületre vonatkozó változás (3) Az adózás előtti eredmény csökkentő - speciális - tételek: az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg (Tao. törvény szerinti értékcsökkenés) az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg (minden ami nem értékcsökkenés) Az adózás előtti eredmény növelő - speciális - tételek: az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg (Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés) az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg (pl. bérleti díj) (Tao. törvény 8. (1) bekezdés b) pont, 9. (2) bekezdés f) pont, (3) bekezdés c) pont)
Alapítványra, közalapítványra, egyesületre, köztestületre vonatkozó változás (4) Nem kell az adót megfizetnie a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek (ide nem értve az országos érdekképviseleti szervezetet), köztestületnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. (1a)-(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységből származó, a 9. (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele (p. bérleti díj) legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, (Tao. törvény 20. (1) bekezdés a) pont)
Előadó-művészeti szervezeteket érintő változás Előadó-művészeti szervezet az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely - nem minősül a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. -ában meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, és - nem folytat a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet. Előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele. (Kivették a TESZOR 93.2. tartalmi változást nem jelent!) Hatály: 2016. 01. 01. (Tao. törvény 4. 37. és 39. pont)
Előadó-művészeti szervezeteket érintő változás Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint a 24/A. (18) bekezdése szerint kiállított igazolások (adófelajánlás) együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket. A módosítások nem érinti a társasági adóalanynak sem az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultságát, sem a felajánlásra vonatkozó előírásokat. (Tao. törvény 24/A. (18) bekezdés)
Látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos változások (1) Látvány-csapatsport támogatása esetén az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó - jogszabályban meghatározottak szerint - az (5) bekezdés i) pontja szerinti támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja. Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja. Alkalmazási hatály : 2015. 12. 18. (Tao. törvény 22/C. (3) bekezdés a) pont, (5) bekezdés i) pont, 29/Q. (7) bekezdés)
Látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos változások (2) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét - annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül - az állami adóhatóság részére bejelenti. Alkalmazási hatály: E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 22/C. (3d) bekezdését első alkalommal a 2015-2016-os támogatási időszakra 2016. január 1-jét követően benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. (Tao. törvény 22/C. (3d) bekezdés, 29/A. (16) bekezdés)
Látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos változások (3) Az adózó a 2015. adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján mentesül e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22/C. (3d) bekezdése szerinti, a támogatás, kiegészítő támogatás bejelentésére nyitva álló 8 napos határidő elmulasztásával összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények és a 22/C. szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultság elvesztése alól. Kizárólag akkor nyújtható be a kérelem, ha 2013-ban vagy 2014-ben nem tett eleget a bejelentésnek! (Tao. törvény 29/A. (17) bekezdése)
További információk: NAV Kék hívószám: 06-40-42-42-42 Mobilhálózaton belüli hívószámok: 06-20-33-95-888 06-30-33-95-888 06-70-33-95-888 http://nav.gov.hu/főlap/kapcsolat/e-mail küldése 5000 Szolnok, József A. u. 22-24.
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!