Emlékeztető a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Monitoring Bizottság 2011. június 2-án tartott üléséről Helyszín: Karcag, Bio Nimród Hotel Jelen voltak: Szavazati joggal jelenlevő tagok: Varga Mihály Siba Ignác Barta E. Gyula Vingelman József Németh Mónika Dr. Kajdi Ákos h. Fazekas Gábor Dr. Rieger László h. Dr. Győriványi Bálint Kiss Beatrix Ádám Sándor Román Brigitta h. Farkas István Szöllősi László h. Varga Ferenc Dr. Madár Péter Balázs József Szendrey Silvia Wimmer István Kuszák Miklós GfP MB elnök NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH MAG Zrt. MV Zrt. NFM, Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztály NFM, Fejlesztési koordinációs Főosztály VM, Stratégiai Főosztály VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály NGM, Foglalkoztatási Programok Főosztály NGM, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya NGM, KKV-fejlesztési Főosztály Dél-Dunántúli RFT Észak-Magyarországi RFT Joint Venture Szövetség OÉT Munkaadói oldal Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége További résztvevők: Szántó Zoltán Fehér József Szőke Gyula Polgár Zsuzsanna Dr. Rákossy Balázs Dr. Kabai Anikó Dr. Hegyi Fatime Dr. Szohár Ferenc Dr. Oravecz László Boór Tamás Szemző György Dani Tamás Szabó Krisztina Észak-Magyarországi RFT MAG Zrt. NFÜ, KoR IH NFÜ, KEOP IH Miniszterelnökség NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH
Rauscherné Nagy Tímea Koscsó Attila NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok IH NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok IH A bizottság ülésére meghívást kaptak továbbá (nem jelentek meg): Szavazati joggal rendelkező tagok: Dr. Dancsó József Dr. Vadász György Tóth Herta Hegedűs István Bali József Tóth Attila Dr. Kreft-Horváth Lóránd Bezerédy-Herald Balázs Dr. Szabó Imre Kompaktor Emília Szöllősiné Földesi Erzsébet Dr. Éri Vilma Dél-Alföldi RFT Magyar Iparszövetség Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Nyugat-Dunántúli RFT Észak-Alföldi RFT Közép-Dunántúli RFT Közép-Magyarországi RFT OÉT Munkavállalói oldal Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Fogyatékosügyi Tanács A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Tanácsadási joggal rendelkező tagok: Dr. Joerg Lackenbauer Szakács Imre Sohajda Zsófia Szász Ágnes EC, DG Regional Policy, Unit I4 NGM, Államháztartási belső kontrollok Főosztály EUTAF Igazoló Hatóság, Magyar Államkincstár Az ülés menete: Varga Mihály úr, a Monitoring Bizottság elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Megállapította, hogy a Bizottság határozatképes, a 28 szavazati joggal rendelkező tagból 16 képviseltette magát az ülésen. Az emlékeztető hitelesítésére a kormányzati oldalról Varga Ferencet, a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltját kérte fel, civil oldalról Wimmer Istvánt, az OÉT Munkaadói oldal részéről. A hitelesítőket akadályoztatásuk esetén a kormányzati oldalról Kiss Beatrix, a Vidékfejlesztési Minisztérium delegáltja, civil oldalról Szendrey Sylvia, a Joint Venture Szövetség képviselője helyettesíti. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az ülésről hangfelvétel készül, használják a mikrofonokat. 2
Megkérte a résztvevőket, hogy a hozzászólásaik előtt a könnyebb nyomonkövetés érdekében mutatkozzanak be. Ismertette az ülés napirendi pontjait: 1. A MB Ügyrend módosítása (a 4/2011 (I.28.) Korm. Rendelet alapján); 2. A GfP MB 2010. december 10-i ülés emlékeztetőjének jóváhagyása; 3. Tájékoztató a GOP előrehaladásáról; 4. A GOP 2010. évi végrehajtási jelentés elfogadása; 5. Beszámoló a Horizontális Albizottság 2011. évi üléséről; 6. Tájékoztató az Éves Ellenőrzési Jelentésről; 7. A 2011-13-as Értékelési Terv ismertetése; 8. Egyéb. Varga Mihály úr felkérte a jelenlevőket a napirendi pontok elfogadására. A napirendi pontok egyhangúlag elfogadásra kerültek. 1/2011. (VI.2.) GFP MB határozat: A GFP Monitoring Bizottság a napirendet elfogadta. 1. napirendi pont: A MB Ügyrend módosítása (a 4/2011 (I.28.) Korm. Rendelet alapján); Varga Mihály úr felkérte Dr. Oravecz Lászlót, a GfP IH főosztályvezető-helyettesét, hogy ismertesse a Monitoring Bizottság Ügyrendjével kapcsolatban beérkezett észrevételeket. Dr. Oravecz László elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről érkezett észrevétel, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az RFT-k szavazati jogának elvesztése miatt szükséges az OP egyes szakaszainak módosítása. Az IH áttekintette az OPt és a hatályos jogszabályokat, amelynek során arra a következtetésre jutott, hogy az Ügyrend módosítása megszavazható, hiszen az RFT-k az OP-val összhangban továbbra is az MB tagjai maradnak, a korábbiakhoz képest annyi változással, hogy tanácsadói jogkörrel vehetnek részt az üléseken. A 4/2011 (I.28.) Korm. Rendelet 9. tartalmazza, hogy a regionális tanácsok a regionális programok esetében adhatnak delegált szavazati jogú tagokat, amely természetesen a többi OP-ra is vonatkozik. Siba Ignác az elhangzottakat kiegészítve jelezte, hogy az IH a továbbiakban is számít az RFT-k munkájára, azonban az Ügyrend módosítása az új jogszabály miatt elkerülhetetlen volt. Varga Mihály úr megkérte a tagokat, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Kiss Beatrix (VM, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály) elmondta, hogy továbbra is szeretnék, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium szavazati joggal rendelkezzen, hiszen a környezetvédelmi szempontoknak érvényesülniük kell a GOP-ban. Ezért kérte, hogy ne csak a prioritástengelyért felelős minisztérium delegáltjai rendelkezhessenek szavazati joggal. 3
Dr. Oravecz László kifejtette, hogy a 4/2011 (I.28) Korm. Rendelet 9. (3) bekezdése kifejezetten utal arra, hogy prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter delegálhat tagot, ezért a kért módosítás nem vezethető át. Varga Mihály felkérte a tagokat, hogy hagyják jóvá az Ügyrend módosítását. Az Ügyrend 14 támogató és 2 tartózkodó szavazat mellett elfogadásra került. 2/2011. (VI.2.) GFP MB határozat: A GFP Monitoring Bizottság az új Monitoring Bizottsági Ügyrendet jóváhagyta. Varga Mihály úr lezárta a napirendi pontot. 2. napirendi pont: A GfP Monitoring Bizottság 2010. december 10-i ülés emlékeztetőjének jóváhagyása; Varga Mihály úr felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Monitoring Bizottság 2010. december 10-i ülésének hitelesített emlékeztetője kiosztásra, illetve az ülést megelőzően 2011. május 12-én elektronikus formában megküldésre került. Varga Mihály úr elmondta, hogy 2 technikai jellegű - észrevétel érkezett az Emlékeztetővel kapcsolatban, amelyek átvezetésre kerültek. Kérte, hogy a tagok hagyják jóvá az Emlékeztetőt. Az Emlékeztető egyhangúlag elfogadásra került. 3/2011. (VI.2.) GFP MB határozat: A GFP Monitoring Bizottság a 2010. december 10-i emlékeztetőt jóváhagyta. Varga Mihály úr lezárta a napirendi pontot. 3. napirendi pont: Tájékoztató a GOP előrehaladásáról; Varga Mihály úr felkérte Siba Ignácot, a GfP IH főosztályvezetőjét hogy adjon tájékoztatást az OP előrehaladásáról. Siba Ignác az alábbiakról számolt be: A Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarországi régió fejlettsége alapján 2007-től Objective 2 kategóriába tartozik, így az ott megvalósuló projektek 2007-től már más feltételekkel részesedhetnek az uniós forrásokból, mint a többi régió. A Közép-Magyarországon megvalósuló projektek kizárólag a KMOP, az EKOP, az ÁROP, valamint a VOP forrásaiból részesülhetnek; a többi operatív programmal együtt a GOP kizárólag a további hat hazai régió fejlesztéseit támogatja. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programot (GOP), 2007. augusztus 1-jén fogadta el a Bizottság. Célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése a fizikai és a humán tőke minőségének, valamint a teljes tényezőtermelékenység javításával. 2009 júliusában az OP-k forrásainak egymás közötti átcsoportosítására került sor. Ennek eredményeképpen a GOP 2007-2013 időszakra vonatkozó forráskerete 427 millió euróval növekedett. A módosítást követően a GOP teljes forráskerete 4
(technikai segítségnyújtás nélkül) 3,26 milliárd euró (887 milliárd Ft) lett, amely négy prioritási tengely között oszlik meg. A GOP 1. prioritása esetében az érvényes támogatással rendelkezők aránya a 7 éves kerethez viszonyítva 34%, a szerződött állomány 28%, míg a kifizetés 15%. Ugyanezek a mutatók a 2. prioritás esetében 73%, 61% és 33%, míg a 3. prioritás esetében 35%, 26% és 13%. A 4. prioritás esetében a közvetítőkkel leszerződött összeg meghaladja a 7 éves keretet a pénzügyi eszközök sajátosságai miatt, míg a kifizetések aránya 19%. Az ÚMFT és ÚSZT indulásának első 3 hónapjában a beérkezett és támogatott pályázatok számát és összegét tekintve a GOP 1-3. prioritásának vonatkozásában - jelentős eltérés tapasztalható az ÚSZT javára. Az ÚSZT keretében bevezetett újítások: o Egyszerűsített kiírások; Adminisztratív terhek csökkentése; Rövidebb pályázati adatlap; Kevesebb beadandó melléklet; Elektronikus beadás. o Rövidebb elbírálási határidők; o Munkahely-teremtési célok erősítése; o Új típusú, hitellel kombinált pályázat meghirdetése, amely kezdő vállalkozások számára is elérhető; o Automatikus pályázat a K+F prioritásban a KKV szektor számára; o Viszontgarancia megjelenése a Jeremie programban; o A közvetítőkkel való veszteségmegosztás bevezetése a hiteltermék esetében, hogy minél több vállalkozás forráshoz jusson. A GOP támogatások elsődleges célja a foglalkoztatás növelése. Az Unió a visszatérítendő források szerepét növelni kívánja a következő programozási időszakban. Az IH olyan kombinált termékek meghonosítására törekszik, amely a vállalkozások számára visszatérítendő és vissza nem térítendő forrást is biztosít. Emellett fontos a K+F tevékenység erősítése, hiszen Magyarország nagy potenciállal rendelkezik ezen a területen. Fókuszban van a vállalkozásokkal való kommunikáció javítása, például a jó ötlettel rendelkező kutatók és KKV-k megtalálása, illetve aktiválása érdekében. Jövőbeni tervek: o Új fókuszú kiírások (versenyképességi program: a magyar cégek a külföldi multinacionális cégek beszállítójává válhassanak, esélyegyenlőség: hátrányos helyzetű vállalkozások megsegítése, körzethálózati program); o A kombinált termékek kiszélesítése; o K+F konzorciumi pályázat; o Kockázati tőke támogatás indítása. Varga Mihály felkérte Dr. Kabai Anikót a GFP IH osztályvezetőjét, hogy mutassa be a 2011. évi GOP kiírásokat. 5
Dr. Kabai Anikó az alábbiakról számolt be: A GOP-ban lévő lehetőségek többnyire összecsengnek az ÚSZT céljaival, hiszen a vállalkozásfejlesztés közvetlenül kapcsolódik a GOP-hoz. Az innováció külön prioritásként jelenik meg, illetve a tranzitgazdasághoz a logisztikán keresztül kapcsolódik az OP, továbbá fő célként jelenik meg a foglalkoztatás. Emellett elmondható, hogy a zöld gazdaság és az egészségipar olyan területek, amelyek szintén megjelennek a pályázatokban. Az új kiírások tervezésekor végzett felmérés tapasztalatai a piaci visszajelzések alapján: o Legyenek elérhető fejlesztési források; o Piackonform, életszerű elvárások; o Átlátható pályázati rendszer; o Érthető, követhető feltételek; o Ne kelljen feldarabolni a fejlesztési elképzeléseket; o Egyszerű fejlesztésekhez egyszerű pályázatok. A fejlesztéspolitika által megfogalmazott gondolatok: o A piac majd megoldja szemlélet helyett saját magukhoz képest teljesítsenek jól; o Az uniós forrás nem segély, támogatás; o Hozzá kell járulni a projekteknek a fejlesztéspolitikai célok teljesüléséhez. A tervezés során nagy hangsúlyt fektet az intézményrendszer az életszerűség és az elvárt eredmények összehangolására a feltételek kiegyensúlyozása által. Az idén 13 db GOP-os vissza nem térítendő támogatást nyújtó - kiírás jelent meg, amelyek többsége az innovációhoz és a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódik. Az ÚSZT-s kiírásokban bevezetett újítások: o Innovatív KKV-k támogatása (GOP-1.3.1/C) gyors, egyszerűsített eljárás; innovációs kritériumoknak való megfelelés vizsgálata; bér, eszköz, IT, iparjogvédelem; o Mikrovállalkozások fejlesztése (GOP-2.1.1/M) Forrás biztosítása a cél: támogatás és hitel formájában; Magukhoz képest arányosan a legnagyobb fejlődési potenciál; o Technológiafejlesztés és foglalkoztatás (GOP-2.1.3.) középvállalkozások megcélozása; munkahelymegtartás jelentősége; ÚSZT célok ösztönzése a támogatási mértékkel; o Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (GOP-3.2.1) logisztikai szolgáltatások fejlesztése önállóan támogatható. 6
Az ÚSZ által elért eredmények: o Nagy az érdeklődés; o Eddig támogatási szempontból inaktív vállalkozások bevonása; o Gyorsuló felfutás az új típusú kiírásokon; o Társadalmi egyeztetés sikerén felbuzdulva folyamatos kommunikáció a piaccal; o Növekvő beruházási hajlandóság. 2011 szeptemberében 5 pályázati kiírást tervez megjelentetni az IH (KKV munkahelyteremtés, Versenyképességi programok, KKV-k a piacon, Esélyegyenlőségi célcsoportok és Körzethálózati fejlesztések), illetve várhatóan júliustól bevezetésre kerül egyes kiírások esetében a hitelgaranciával kombinált támogatási eljárás. Varga Mihály felkérte Barta E. Gyulát a MAG Zrt. vezérigazgatóját, hogy adjon tájékoztatást a 2011-ben megvalósított gyorsító és egyszerűsítő intézkedésekről. Barta E. Gyula az alábbiakról számolt be: A MAG Zrt. Ügyfélszolgálatának megújítása: o Projekt Partneri rendszer kialakítása; o Jelszavas információvédelem biztosítása az ügyfélszolgálati ügyek kezelésénél; o Telefonközpont fejlesztése hangpostafiók minden Projekt Partnerhez. Új Széchenyi Terv Infopont hálózat kialakítása: o 200 Infopont országszerte; o 400 képzett tanácsadó; o 7 alapoktatás; o 1 zárt közös online információs felület. Kormányzati átadás-átvétel utáni feladatok: o Átlagosnál jobban teljesítő közreműködő szervezet volt a MAG Zrt., de mégis voltak hátralékai o A hátralék ledolgozásának lépései: december 15-ig 45 nap alatti nettó átfutási idő; március 15-ig 30 nap alatti nettó átfutási idő. Rövidebb bírálati idő, könnyített eljárásrendű értékelés: o egy hónappal az első pályázat beérkezését követően megszülettek a támogatói döntések Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok: o Kombinált mikrohitel program o Egyszerűsített Innovációs Pályázatok KKV-k részére Eljárásrendi egyszerűsítések, folyamat gyorsítások: o Szakmai részvétel az EMK kidolgozásában; o Szakmai részvétel az ÚSZT pályázati felhívások és az útmutató kidolgozásában; 7
o Pénzügyi ellenőrzési folyamat felülvizsgálata, egyszerűsítése, ésszerűsítése (hiánypótlások csökkentése érdekében a bekért dokumentumok számának felülvizsgálata); o Szervezeti változások a kifizetések gyorsítása érdekében; o Elektronikus dokumentumkezelés (MAGTÁR); o A folyamatkövetés megerősítése (WORKFLOW). Egyszerűsített pályázat benyújtás: o Elektronikus pályázat benyújtás; o Rövidebb projekt adatlap; o Rövidebb szövegdoboz; o Csatolandó mellékletek csökkentése. Eljárások és jogszabályok: o Jogszabályi háttér egyszerűsítése; o Pályázatkezelési határidők rövidítése. Előadásokon, tájékoztatókon való részvétel: o Új Széchenyi Terv országjárás sorozatába való bekapcsolódás; o Egyéb rendezvények (K&H-Piac és Profit konferenciasorozat). Varga Mihály felkérte Bendó Zoltánt a GfP IH tanácsadóját, hogy adjon tájékoztatást az ELI projekt státuszáról. Bendó Zoltán az alábbiakról számolt be: 2011. januárban a Kormány megerősítette, hogy Magyarország megvalósítja az ELI projektet, amelynek tervezett költsége 245 millió euró. Az ELI szegedi megvalósítási helyszíne számos előnnyel rendelkezik: o Állami tulajdonban levő terület a Szegedi Egyetem kezelésében; o 47 hektáros barnamezős terület; o Közel van a városközponthoz; o Közeli kapcsolat az M5 autópályához; o Román és szerb határ közelsége. A kedvezményezett az ELI-HU Nonprofit Kft., amelynek megalakult a felügyelő bizottsága (tagjai: NFÜ, MAG Zrt., Szeged város). A projektnek 2 előkészítő fázisa van: o I. fázis: Összes elszámolható költség 992 millió forint; Vissza nem térítendő támogatás a GOP 1. prioritásból; Támogatási arány 100%; Támogatási szerződés 2011. április 13-án aláírásra került; 450 millió forint összegű előleg 2011. április 25-án átutalásra került. o 2. fázis: 8
Kb. 2.700 millió forint tervezett összes elszámolható költség; Vissza nem térítendő támogatás a GOP 1. prioritásból; Támogatási arány 100%; Támogatási szerződés tervezett aláírása 2011. július 30. A nagyprojektet várhatóan 2012 júniusában hagyja jóvá az Európai Bizottság, míg az építési munkálatok 2013-ban kezdődnek meg. A projekt legnagyobb kockázata az idő, mivel 2015. december 31-ig be kell fejezni a projektet. Jövőbeni tervezett lépések: o GOP módosítása; o Tudományos Tanács felállítása (szakmai tanácsadó testület); o Stratégiai Bizottság felállítása (az ELI projekt kormányzati feladatainak összehangolására, gyorsítására létrehozott stratégiai véleményező testület); o Döntés a Helios pályázatban beadott projektjavaslatokról; o Részvétel a WIRE 2011 debreceni konferencián (kutatási infrastruktúrák és klaszterek); o Kormányelőterjesztés alapján Korm. Rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak fogja nyilvánítani az ELI projektet; o Kormányelőterjesztés alapján Korm. határozat fogja rögzíteni, hogy a nagyprojekt dokumentációt 2012. január 15-ig kell a Kormány részére jóváhagyásra benyújtani. Varga Mihály felkérte Szabó Krisztinát a GfP IH osztályvezetőjét, hogy mutassa be a GOP 4. prioritásának termékeit. Szabó Krisztina az alábbiakról számolt be: A Pénzügyi eszközök formájában jelentek meg először a visszatérítendő források a 2007-2013-as programozási időszakban. Ebben az esetben - a többi prioritással ellentétben nem Közreműködő, hanem Forráskezelő Szervezet működik, amely a közvetítőkkel szerződik és a lánc végén jelennek meg a tényleges kedvezményezettek azaz a KKV-k. A következő programozási időszakban várhatóan nagyobb szerepe lesz a pénzügyi eszközöknek. Új Széchenyi hitel: o Hitelösszeg: 50 millió forintig a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, 10 millió forint a vállalkozásfejlesztési alapítványok esetében; o A hitelkamat maximális mértéke 9%; o Egyszerűsített adatszolgáltatási kötelezettségek előírása a közvetítők részére; o A közvetítők számára a refinanszírozás feltételeinek kedvezőbbé tétele (nincs közvetítői önerő, 0,4%/év refinanszírozási kamatláb); o A veszteségmegosztás a közvetítői hitelportfoliók maximuma 9%-ra; 9
o A program keretében finanszírozható: Eszközbeszerzés; infrastrukturális beruházás; gazdasági tevékenység elindítása, tevékenységbővítés, vagy beruházáshoz kapcsolódó finanszírozások (forgóeszköz beszerzés). Kis- és középvállalkozói hitelprogram: o MFB Zrt-vel közösen refinanszírozott hitelprogram; o Hitelintézetek bevonása közvetítő szervezetként; o Hitelösszeg: 10-100 millió Ft; o Felhasználás helye: Közép-Magyarországi Régión kívül. o A program keretében finanszírozható: tárgyi eszközbe történő beruházás; a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz beszerzés; beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó immaterialis javak vásárlása, előállítása. o Futamidő: legfeljebb 10 év, maximum 2 év türelmi idővel. Kombinált mikrohitel: o Együttesen igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes mikrohitel; o Egyszerűsített eljárásban, egyablakos megoldással (közvetítő), 30 napos elbírálási határidővel érhető el; o Hitelkamat maximális mértéke 9%; o Veszteségmegosztás a közvetítői hitelportfoliók maximuma 9%-ra; o A program keretében finanszírozható: új, min. nettó 200.000,- Ft beszerzési értékű tárgyi eszköz; információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó, min. nettó 30.000,- Ft értékű hardver; információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó szoftverek; infrastrukturális és ingatlan beruházás és vásárlás. Garanciatermékek: o Viszontgarancia Garantőr szervezetek által vállalt garancia (max. 80%) viszontgarantálása 85%-os mértékben; Hitel nagyság: max. 500 millió Ft, futamidő: 15 év; Ügyleti kamat maximálva: 250bps (HUF hitelek), 350bps (devizahitelek); Kezességvállalási díj: 1,7%/év; Kombinálni lehet a második félévtől a vissza nem térítendő támogatásokkal a nagy kombó eljárásrend keretében; 10
o Portfoliógarancia MV Zrt. előre rögzített kockázatmegosztás mellett közvetlen, készfizető kezességet vállal hitelintézetek pénzügyi követeléseire; Készfizető kezesség mértéke a garantált hitelrész max. 80%-a; Garantált hitelek: max. 200 millió Ft összegű, futamidő: 10 év; Kezességvállalási díj: 1,0%/év. Kockázati tőke: o Hét működő alap a piacon, összesen 26,5 milliárd forint forrással rendelkezik; o A növekedésre képes cégeket tulajdoni részesedésért cserébe juttatják friss tőkéhez (részesedésszerzés, pénzkölcsön); o A korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő innovatív KKV-k a fókuszban; o Kockázatvállalás: max. 70% befektetésenként; o Alapok futamideje max. 10 év; o A befektetés összege egy 12 hónapos időszak alatt maximum 1,5 millió eurónak megfelelő ügyletméretig terjedhet, legfeljebb 3 egymást követő pénzügyi évben; o Magánbefektetők ösztönzése a költségek és hozamok nem arányos megosztásával. Varga Mihály úr felkérte Vingelman Józsefet, az MV Zrt. vezérigazgatóját, hogy számoljon be a GOP 4. prioritásának előrehaladásáról. Vingelman József az alábbiakról számolt be: A 4. prioritás esetében visszatérítendő támogatásokról van szó, amikor a végső kedvezményezettek azt visszafizetik, akkor az újra visszaforgatható lesz és hazai forrássá válik (a felhasználatlan forrás visszakerül Brüsszelbe). A közvetítők jelentős szerepet töltenek, hogy a KKV-k forráshoz jussanak és a program sikeres legyen. A pénzügyi alap kezelője a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Kb. 200 mrd Ft-os keret áll rendelkezésre, amelynek közel 20%-a (37,4 mrd Ft) került lekötésre 2011. május 20-ig. Az elmúlt 1 évben a kihelyezett összeg közel a duplájára nőtt a termékekben történt változtatásoknak köszönhetően. A regionális lefedettség egyenletesnek tekinthető, nincs kiemelkedő régió. Az ágazati megoszlást tekintve a termelő tevékenység típusú támogatás csekély, elsősorban a kereskedelem dominál. A kombinált mikrohitel esetében 150 db pozitív döntésben részesült ügylet van 556,3 millió Ft értékben, míg 102 db (430,1 millió Ft értékben) bírálat alatt áll; az átlagos hitelméret 3,5 millió Ft. Varga Mihály úr felkérte Dr. Oravecz Lászlót, a GfP IH főosztályvezető-helyettesét, hogy ismertesse a kifizetéssel kapcsolatos aktualitásokat. 11
Dr. Oravecz László az alábbiakról számolt be: Kormányszintű döntés született a pályázatok döntési és szerződéskötési, valamint a pénzügyi lebonyolítás egyszerűsítéséről és gyorsításáról a pénzügyi válságra való tekintettel. Ennek jegyében, a korábban a pályázathoz becsatolandó dokumentumok, igazolások körét a jogszabályok a pályázatkezelési folyamatban a szerződéskötés után, a kifizetéskor ellenőrizendő dokumentumok közé emelt be. Úgy mint az önerő igazolását, a biztosítékadást, hatósági engedélyek megszerzését. A fő célkitűzés a hatékonyság növelése és az átláthatóság volt. Ennek érdekében jogszabály módosítására került sor, itt külön kiemelendő a 4/2011. (I.28.) Kormány rendelet. Az egyszerűsítés és gyorsítás érdekében az IH a korábbiakhoz képest kevesebb dokumentumot kér be a döntéselőkészítési és szerződéskötési szakaszban is, ezért a kifizetési fázisban kell a feltétlenül szükséges dokumentumokat bekérni, illetve ellenőrizni. Alapvető határidők: o Előleg kifizetésére 15 naptári nap; o Utófinanszírozás 60/45 nap (két jogi szabályozás érvényesül); o Hiánypótlásra 30 naptári nap áll a Kedvezményezett rendelkezésére (további 7 napot követően tekinthető nem teljes körűnek a hiánypótlás ); o Hiánypótlás a KSZ általi kiküldése: kifizetési igénylés beérkezése után 30 naptári napon belül. Támogatás folyósításának felfüggesztése: o Ha bármely szakaszban olyan információ jut a kedvezményezettről a KSZ birtokába, ami miatt támogatás nem folyósítható; o Előre nem látható okok miatti (előre nem tervezett) rendkívüli helyszíni szemle; o Szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések; o A kifizetési határidőket a hiánypótlás minden esetben felfüggeszti max. 30 napra; o A felfüggesztésről KSZ értesíti a kedvezményezettet (szabálytalanság esetén KSZ vezetője dönt). o Év végén a Magyar Államkincstár zárási, valamint az év eleji számlanyitási időszak idején; o Folyósításkor a Kedvezményezettnek, meg nem fizetett köztartozása van. A döntés-előkészítési folyamatok, ellenőrzési és pénzügyi elszámolási tapasztalatai alapján a folyamatba épített ellenőrzések alapján a leggyakrabban az alábbi okok miatt indult szabálytalansági eljárás: o A kedvezményezett és a szállító közötti jogállás alapján partner, és kapcsolódó viszony áll fent; o A kedvezményezett vállalkozásában vezető tisztségviselőként/tagként eljáró személy, a szállító tulajdonosa, és a szállító Szlovákiában bejegyzett vállalkozás; o A helyszíni ellenőrzésről szóló értesítést követően a Kedvezményezett visszalépett a támogatási szerződéstől; o A helyszíni ellenőrzés szóló értesítést követően a Kedvezményezettnél tűzeset történt; 12
o A számlákat kiállító szállító, cégalapítás szempontjából offshore-nak minősülő helyszínen került bejegyzésre (személyi jövedelem adóról szóló törvényben foglalt alacsony adókulcsú államokban); o KSZ által lefolytatott helyszíni ellenőrzés alkalmával megállapításra került, hogy a megvalósítási helyszín nem alkalmas a pályázat keretében beszerzett eszköz üzemszerű működtetésére. A kockázatossági szempontokra figyelemmel: o Az intézményrendszer által 1100 felkérés történt helyszíni ellenőrzés elvégzésére, ebből 828 db az elvégzett, míg 279 db a folyamatban lévő ellenőrzés. o A 279 db folyamatban lévő ügyből 62 db kockázatelemzés alapján történt (22%). o A 828 db elvégzett ellenőrzésből, 232 db volt kockázatelemzésen alapuló (28%). o A 828 db ellenőrzésből összesen: 26 szabálytalansági gyanú bejelentés történt. Varga Mihály úr felkérte Dr. Szohár Ferencet, a GfP IH osztályvezetőjét, hogy ismertesse a GOP-al kapcsolatos jogszabályokat és szabálytalanságokat. Dr. Szohár Ferenc az alábbiakról számolt be: Jogforrások: o európai uniós szabályok (jellemzően rendeletek); o hazai jogforrások: törvények; kormány- és miniszteri rendeletek; miniszteri és NFÜ elnöki utasítások. Jelentős változás a hazai szabályozásban: o a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet: rendelkezéseit a hatályba lépését (2011. február 9.) követően meghirdetett felhívások tekintetében kell alkalmazni kivétel: kifogás- és szabálytalanságkezelés, közbeszerzések a rendelet számtalan jelentős újdonságot vezetett be a folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében A megújult szabályozás célja: o Egységes szabályozás megteremtése, a fejlesztéspolitikára vonatkozó jogszabályok számának csökkentése; o A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter hangsúlyosabb szerepvállalása az NFÜ és a közreműködő szervezetek tevékenységének koordinációjában és ellenőrzésében; o A közreműködő szervezetek számának csökkentése; 13
o A pályázatok értékelésének egyszerűsítése; o Nagyobb hangsúlyt kap a támogató okirat, mint a támogató döntés érvényesítésének egyszerűbb eszköze; o A támogatási szerződés biztosítékainak egyszerűsítése; o A közbeszerzési ellenőrzések rendszerének átalakítása; o Az NFÜ és a közreműködő szervezetek döntései ellen kiterjedt tárgykörben igénybe vehető jogorvoslat megteremtése; o A szabálytalanságkezelés átalakítása; Szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos fontosabb újdonságok: o a határidők megállapítása ésszerűbbé vált; o szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését, illetve a támogatói okirat kiállítását követően kerülhet sor; o egyszerűsített eljárás bevezetése a könnyen megítélhető ügyekben (pl. csődés felszámolás, a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét) nincs szükség külön vizsgálat lefolytatására a szabálytalanság megállapításához; o az eljárás lefolytatása centralizált a szabálytalansági eljárást az a szervezet folytatja le, amelynél a gyanú felmerült; o a projekttel összefüggésben szabálytalanság megállapítása nélkül is elrendelhető intézkedés; o jogorvoslat lehetősége. A támogatott projektek kb. 10%-a esetében indul szabálytalansági eljárás, a döntéssel zárult vizsgálatok 80%-nál szabálytalanságot állapítanak meg, vagyis az összes támogatott projektek számának 8%-a esetében korrekcióra van szükség, míg a szabálytalansággal érintett összeg közel 2%-ot tesz ki. A szabálytalanság megállapításához vezető leggyakoribb okok: o Csőd- vagy felszámolási eljárás megindítása a kedvezményezettel szemben; o Előbb megkezdettség megállapítása (csak a projekt benyújtásakor kezdhető meg a projekt); o A kedvezményezett partner- vagy kapcsolt vállalkozástól szerez be eszközt, szolgáltatás; o az előleg folyósítását követően időközi kifizetés elmulasztása. A szabálytalanságkezelés során felmerülő problémák: o a szabálytalansági eljárás felfüggesztése büntető eljárás megindulása miatt; o az IH vizsgálati jogkörének korlátozottsága. Varga Mihály úr felkérte Koscsó Attilát, a GfP IH megbízott osztályvezetőjét, hogy adjon rövid áttekintést a monitoring osztály feladatairól. Koscsó Attila az alábbiakról számolt be: 14
A ropter.nfu.hu oldalon érhető el a térkép tér nevű alkalmazás, amelynek segítségével a megvalósult projektek elhelyezkedését lehet megtekinteni. A felület az EMIR adatokon alapszik és naponta frissül A kitöltő programok elsődleges célja a pályázók eligazodásának megkönnyítése: o A felületeken való navigációban ellenőrző funkciók, információs panelek és hibaüzenetek szolgálnak segítségül; o Minden menüpontból könnyen elérhető a kitöltési útmutató; o Kiválasztott kiírást követően, egyszerűen telepíthető a program és indítható a kitöltés. A Pályázó Tájékoztató felület célja hogy a pályázók ellenőrizhessék a pályázatuk nyilvántartott adatait, valamint nyomon követhessék a benyújtott pályázatuk elbírálásának lépéseit. A honlapot a megfelelő tájékoztató felület kiválasztása után a pályázat azonosító száma, illetve az illetékes Közreműködő Szervezet által a pályázó részére megküldött jelszó megadásával használhatják. Az NFÜ honlap jobb oldali bejelentkezési mezőjéből lehet elérni az SSO felületet. Itt számos alrendszer segíti az intézményrendszer dolgozóit. Az EMIR rendszerhez kapcsolódóan az EHD ikon nyújt a legnagyobb segítséget, illetve fontos a Partnerség modul is, hiszen itt jelennek meg a pályázatok társadalmi egyeztetése során felmerült észrevételek. Projektek nyomon követési szakaszai: o Megvalósítási időszak Jelentés benyújtás célja: a projektek előrehaladásának nyomon követése, szükség esetén beavatkozás, segítségnyújtás a KSZ részéről. Jelentéstípusok: ÚMFT Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ) ÚMFT záró Projekt Előrehaladási Jelentés (ZPEJ) ÚSZT időszakos beszámoló (IB) ÚSZT záró beszámoló (ZB) Alapvető különbség: ÚMFT-s projektek esetében a PEJ-ek benyújtása önállóan, a ZPEJ benyújtása kifizetési igényléssel történik. ÚSZT-s projektek esetében beszámoló csak kifizetési igényléssel együtt nyújtható be. o Fenntartási időszak Jelentés benyújtás célja: A 1083/2006/EK rendelet 57. cikkében megfogalmazott fenntartási követelményeknek való megfelelés. A projekt megvalósítása során vállalt mutatók megvalósulásának vizsgálata Jelentés típusok (ÚMFT, ÚSZT): Projekt Fenntartási Jelentés (PFJ), Záró Projekt Fenntartási Jelentés (ZPFJ). Jelentés benyújtás problémái: Elhúzódó NFÜ-szintű egyeztetések a fenntartási időszak és a kötelezettségvállalások teljesítésére vállalt időszak értelmezéséről, valamint a nyomtatványokról. 15
GOP-specifikus elem: a vállalások teljesítésére vonatkozó időszak a fenntartási időszaknál előbb is megkezdődhet (termelő tevékenység kezdetétől). Jelenleg kevés fenntartási jelentés áll rendelkezésre àkevés tényadat a megvalósult vállalásokról. A fenntartási jelentések gyors és pályázóbarát benyújtását elősegítő online felület (Pályázó Tájékoztató) várhatóan 2011 augusztusától lesz használható. Éves jelentés referencia dokumentumai: o 1083/2006-os EK Rendelet 67-es cikke - legutóbbi módosítás: 2010.06.25.; o 1828/2006-os Végrehajtási Rendelet XVIII. melléklete legutóbbi módosítás: 2010.09.17.; o Előző éves jelentésre adott véleményező levél. Éves jelentés elfogadása előtt: o A Monitoring Bizottsági (MB) ülés előtt a tagállam informálisan elküldheti a draft verziót a Bizottságnak; o A Bizottság gyorsreakciót adhat, amely alapján az IH még a MB ülés előtt módosíthatja az éves jelentést; o Fontos, hogy a MB tagok az ülés előtt kellő időben megkapják a draft verziót, hogy ők is küldhessenek gyorsreakciókat és érdemben reagálhassanak a jelentésre. Éves jelentés elfogadása: o MB fogadja el, majd hivatalosan is megküldésre kerül a Bizottság számára az SFC informatikai rendszeren keresztül. o Elfogadhatóság: 1083/2006-os EK rendelet 67/2-es cikke alapján; A Bizottságnak 10 napja van, hogy válaszlevelet küldjön az éves jelentés elfogadhatóságáról. o Amennyiben a jelentés nem elfogadható, vagy nem került megküldésre június 30-ig, a Bizottság felfüggeszti az időközi kifizetéseket az elfogadható jelentés megküldéséig. Az OP módosítás jogi hátterét és kereteit közösségi szinten a Tanács 1083/2006 ET rendelete, tagállami szinten a tagállam vonatkozó szabályozása (Magyarországon a 4/2011. (I.28) Korm. Rendelet) együttesen határozzák meg. A tanácsi szabályozás az operatív programok módosításait az alábbiak szerint csoportosítja: o jelentős társadalmi-gazdasági változások esetén; o a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritásokban bekövetkezett jelentős változások esetén; o Az értékelési eredmények alapján; o Végrehajtási nehézségek következtében. 16
A GOP jelenleg tervezett módosítása technikai jellegű: o Az alapkutatás támogathatósága ELI nagyprojekt Integrált K+F projektek o A Pénzügyi Eszközök bővítése - eszközalapú finanszírozás (faktoring, lízing) o A relokáció tilalmának beépítése Az NFÜ oldalon számos dokumentum elérhető a MB tagok számára: Operatív Program, Akcióterv, MB emlékeztetők, MB ügyrendek, értékelések. Az IH tervezi, hogy a korábbiakhoz hasonlóan - rendszeresen tájékoztató anyagot készít a pályázati kiírások előrehaladásáról a MB tagok számára. Varga Mihály úr megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Németh Mónika (NFM, Elektronikus Hírközlés, Posta és Információs Társadalom-fejlesztési Főosztály) elmondta, hogy hamarosan megjelenik a GOP 3.1.2 Körzethálózati fejlesztések című pályázati kiírás, amelynek célja, hogy azokra a településekre jusson el a szélessáv, ahol a szolgáltatók üzleti alapon azt nem teszik meg. 3 évvel ezelőtt készült egy felmérés, amelynek alapján látszódott, hogy mely településeken milyen problémák merülnek fel a körzethálózati kapacitást illetően. Annak érdekében, hogy a GOP 3.1.2 pályázati kiírás kellően megalapozott legyen ismét el kellene végezni ezt a felmérést. Ezért javasolta, hogy az a GOP TA forrásából valósuljon meg, mivel az NFM-nek erre nincs lehetősége. Siba Ignác jelezte, hogy a GOP TA-ból lehetséges az említett felmérés elkészítése, így támogatja a felvetést. Fazekas Gábor (NFM, Fejlesztési koordinációs Főosztály) érdeklődött, hogy a Jeremie források esetében sor került-e - a piaci elégtelenséget vizsgáló - GAP analízis elkészítésére. Siba Ignác kifejtette, hogy még nem kezdődött meg a GAP elemzés, de az IH tervezi ennek megvalósítását, hiszen az Európai Bizottság is gyakran felveti ezt a kérdést, illetve az analízis nagyban meghatározhatja a pénzügyi eszközök további irányvonalát. Varga Mihály úr lezárta a napirendi pontot. 4. napirendi pont: A GOP 2010. évi végrehajtási jelentés elfogadása; Varga Mihály úr felkérte Koscsó Attilát, a GfP IH megbízott osztályvezetőjét, hogy ismertesse a jelentés kapcsán beérkezett észrevételeket. 17
Koscsó Attila jelezte, hogy a megadott határidőig 6 technikai jellegű észrevétel érkezett, amelyek mindegyikét az IH tette. A módosítási javaslatok átvezetésre kerültek. Varga Mihály úr kérte, hogy a tagok fogadják el a GOP 2010. évi végrehajtási jelentését. A Monitoring Bizottság a GOP 2010. évi végrehajtási jelentését 13 támogató és 3 tartózkodó szavazat mellett elfogadta. 4/2011. (VI.2.) GFP MB határozat: a Bizottság elfogadta a GOP 2010. évi végrehajtási jelentését. Varga Mihály úr lezárta a napirendi pontot. 5.napirendi pont: Beszámoló a Horizontális Albizottság 2011. évi üléséről; Varga Mihály úr felkérte Dr. Hegyi Fatimét, a GfP IH főosztályvezető-helyettesét, hogy számoljon be a GfP Horizontális Albizottság 2011. május 18-i ülésén elhangzottakról. Dr. Hegyi Fatime az alábbiakról számolt be: Az ülés sikeresen zajlott le a részvételi arányt és a hatékonyságot tekintve is. Az alábbi témák megtárgyalására került sor: o Az I. NFT horizontális értékelés tapasztalatai: Hogyan viszonyultak az I. NFT-ben, az OP-kban, illetve azok programkiegészítő dokumentumaiban meghatározott fenntarthatósági célok az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elvekhez és az EU 2003. december 31- én érvényben lévő fenntarthatósági stratégiájához (göteborgi célok)? Milyen teljesítményt nyújtottak az OP-k a saját maguk által deklarált fenntarthatósági célok tekintetében? Adekvátak voltak-e a tervdokumentumokban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások? Milyen intézményi megoldásokkal biztosították a végrehajtás során a környezeti fenntarthatóság céljait? Lehetne-e a környezeti fenntarthatóság érvényesülésének hatásosságát növelni? o Az I. NFT horizontális értékelése kapcsán tett javaslatok: a pályázati rendszer és az eljárásrend bonyolultságának csökkentése, az elvárások ésszerűsítése; a témával foglalkozó civil szervezetek, illetve zöld szervezetek erőteljesebb bevonása; tapasztalatcsere, szakanyagok készítése, jó gyakorlatot bemutató kiadványok készítése; a rendszerszemlélet, a hosszú távú gondolkodás erősítése; hatékonyabb monitoring, megfelelő indikátor-készletek meghatározása; a programértékelések során a fenntarthatósági és környezeti szempontok erőteljesebb bevonása; o Horizontális területen elért eredmények NFÜ szinten: VOP forrásból finanszírozott Roma Fejlesztési és Tervezési Programiroda; 18
ÚMFT Roma Integrációs Jelentés elkészítése; jogszabályi javaslatok roma integráció szempontjából történő véleményezése; Pályázati kiírások roma integráció szempontjából történő véleményezése; Nemzetközi szeminárium szervezése; Az ÚMFT keretében megvalósuló LHH komplex program. o Az ülésen elhangzott, hogy szükség lenne horizontális szakértő bevonására. Az IH-n belül a témában egyeztetésre került sor és az a döntés született, hogy lehetőség lesz szakértő alkalmazására. o A MAG Zrt. megrendelésére a HBF Hungaricum Kft. által - a horizontális célok eszközrendszerének témájában - készített tanulmányban megfogalmazott javaslatok: horizontális témák hitelességének erősítése az intézményrendszerben; Vállalkozói képzések, oktatások, tájékoztatások szervezése ; Vertikális pályázati kiírások; Aránytalan mértékű adminisztráció csökkentése a kifizetések felgyorsítása érdekében; Növelni kell a pályázatok kezelésében részt vevő munkatársak képzettségét, elkötelezettségét (pl. képzésekkel, belső programokkal); Szankciók rendszere: legyenek minimális vállalások, amit ha nem teljesít a projektgazda, szankcionálják; Kitöltő programba számítások elvégzésének beépítése; A pályázó cég már meglévő eredményeit díjazzák. o GOP horizontális célok megvalósítása 2010-2011-ben: horizontális szempontok csökkentése; horizontális terület jogosultsági feltételként történő megjelenítése; kapcsolódási pontok jelennek meg az ÚSZT kitörési pontjaihoz; adatlap kitöltési útmutatójába beépítésre kerültek a releváns horizontális szempontokkal kapcsolatos információk; környezeti célú fejlesztések című kiírás - a minőségi környezeti vagy egyéb irányítási rendszer bevezetése vagy környezetbarát termék vagy EU ökocímke megvalósítása; o Esélyegyenlőség a munka világában című pályázati kiírással kapcsolatos fontosabb információk: 2011 szeptemberében jelenik meg 3 évre 3 milliárd HUF; A támogatás összege 1-10 millió Ft, akár 50%-os támogatási intenzitással; A pályázat célcsoportja: a nők, romák és fogyatékkal élők. o 2010. évi Civil Licit rendezvény: Az esemény keretében 15 civil szervezet kapott lehetőséget arra, hogy az árverés keretében horizontális szolgáltatást biztosítson vállalkozások számára; lehetőség a két szféra közötti kapcsolat erősítésére; 2008-ban 1,5 millió Ft, míg 2009-ben és 2010-ben 3 millió Ft értékben keltek el horizontális szolgáltatások a licit során; 2010 novemberében elnyerte a CSR Hungary díjat. 19
Varga Mihály úr megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Nem érkezett észrevétel, így lezárta a napirendi pontot. 6.napirendi pont: Tájékoztató az Éves Ellenőrzési Jelentésről; Varga Mihály úr felkérte Szántó Piroskát, az EUTAF munkatársát, hogy számoljon be a GOP vonatkozásában készített 2010. évi Ellenőrzési Jelentés főbb megállapításairól. Szántó Piroska az alábbiakról számolt be: Jogszabályi háttér: o 1083/2006/EK rendelet 62. cikke szerinti rendszer- és mintavételes ellenőrzések lefolytatása, éves ellenőrzési jelentés elkészítése; o 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. és 4. EUTAF, mint Ellenőrzési Hatóság; Az irányítási és ellenőrzési rendszerben 2010. évben bekövetkezett főbb változások: o Intézményi változások: 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. a) pontja, illetve az 4.. (1) bekezdése alapján a Kormány az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot jelölte ki 2010. július 1-től az ellenőrzési hatósági feladatok ellátására a 2007-2013 közötti programozási időszakra. o IH/KSz részére Eljárási szabályzatok kerültek kiadásra, illetve módosításra: Egységes Működési Kézikönyv; közbeszerzési és beszerzési szabályzat; NFÜ Számviteli politikájára vonatkozó szabályzata; szabálytalanságkezelést szabályozó utasítás. o MAG Zrt. esetében: megállapodás módosítása finanszírozási struktúráról, a 2004-2006-os programozási periódus zárásával kapcsolatos feladatok finanszírozásáról; új SZMSZ; pályázatkezelési eljárásrendek módosítása, elektronikus pályázatkezelési támogató rendszerrel összhangba kerültek. o MV Zrt. esetében: Alapító Okirat módosítása; Finanszírozási szerződés módosítása. Az Ellenőrzési Hatóság 2009. szeptember 2010. januárban átfogó rendszerellenőrzést folytatott le. A rendszerellenőrzés főbb megállapításai: o A 2008-ban és 2009-ben a KSz-nél és az FSz-nél végzett éves minőségellenőrzések és folyamatba épített helyszíni ellenőrzések nem zárultak le teljes körűen. o Az IH a JEREMIE program időarányos előrehaladását a jogszabályi előírások szerint nem értékelte rendszeresen és nem megfelelően dokumentálta. 20
o A GOP 4. prioritás tekintetében a Nemzeti Elszámolhatósági Útmutató nem határozta meg az irányítási költségek definícióját, az FSz részére költségtérítésként elszámolható költségek körét. o A végső kedvezményezettek állami támogatásokról való nyilatkoztatása és az FSz helyszíni ellenőrzési kérdéslistája nem volt megfelelő. o A GOP 4. prioritás vonatkozásában a szabálytalanság fogalmának értelmezése és a szabálytalanság kezelésének folyamata a szabályozás alapján nem volt egyértelmű. o A MAG Zrt. belső eljárásrendjében nem volt szabályozott az intézkedési tervek és éves beszámolók összeállítása, megküldése, megvalósítása és nyomon követése. o A visszavont, a behajtott és a behajtásra váró összegek nem az EMIR rendszerben álltak rendelkezésre. o A KSz nem ellenőrzte dokumentáltan a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését. o A KSz közbeszerzési ellenőrzési listája nem volt kellően részletes és nem terjedt ki a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében előírt szempontok vizsgálatára. A rendszerellenőrzés alapján megtett főbb intézkedések: o Az IH a vizsgálat befejezésekor még folyamatban lévő. KSz-nél és FSz-nél végzett folyamatba épített és rendszerellenőrzéseket lezárta és megtörtént azok megfelelő dokumentálása. o Az IH megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a programnak (GOP 4.1, GOP 4.2) a jogszabály által előírt, az Akcióterv és a Finanszírozási Szerződés szerinti megfelelő előrehaladásának értékelése rendszeresített, megfelelően dokumentált és ezáltal kellően átlátható legyen. o Az MV Zrt. nyilvántartása - a Kockázati tőke program kivételével - valamennyi konstrukció esetében tartalmazza a támogatástartalom összegét, külön jelölve az állami támogatásokat. o A szabálytalanság fogalmának értelmezésére és a szabálytalanság kezelésének folyamatára vonatkozó intézkedés folyamatban van. Az IH kezdeményezésére a szükséges módosítások kialakítása céljából munkacsoport alakult az érintett intézmények részvételével. o A KSz belső eljárásrendjében szabályozásra került a jogszabályi előírások szerint az intézkedési tervek és éves beszámolók összeállítása, megküldése, megvalósítása és nyomon követése. o A követeléskezelés teljes folyamatának menedzselését támogató fejlesztés folyamatban van. A rendszer éles üzemre történő átadása 2011. 06. 30-ra várható. o Az ellenőrzési lista kiegészítésre került a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülésének ellenőrzésére vonatkozó kérdéssel. Az irányítási és ellenőrzési rendszerre vonatkozóan az Ellenőrző Hatóság a 2. Működik, de néhány javításra szükség van rendszerértékelési kategóriába történő besorolást fenntartotta. A 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 49. (1) bekezdése értelmében az Ellenőrzési Hatóság elvégezte az operatív program esetében a teljes támogatható kiadások mintavételes ellenőrzését. Mintavételes ellenőrzés főbb megállapításai: 21
o Hiányosságok a dokumentum alapú, valamint első szintű ellenőrzés esetében (közbeszerzési eljárás nem megfelelő dokumentum alapú ellenőrzése, nem elszámolható költség feltárásának hiánya, helyszíni ellenőrzés kötelezettségének elmulasztása, projekt fizikai befejezését követő teljesítés), o EMIR - hibás rögzítések; o Kedvezményezett nem tett eleget a TSz szerinti egyes kötelezettségeinek (tájékoztatási kötelezettség, projekt előrehaladással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség); o több esetben tártak fel nem elszámolható költségeket, ez szabálytalansági gyanút vont maga után (2010. évben lefolytatott mintavételes ellenőrzések során feltárt szabálytalansági gyanúk alapján lefolytatandó szabálytalansági eljárások eredményei: OP szinten a szabálytalansági gyanúval érintett összeg 402.378,48, jelentős hiba megállapítására nem került sor). Az Éves Ellenőrzési Jelentést az Európai Bizottság 2011 februárjában jóváhagyta. Varga Mihály úr megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Oravecz László az elhangzottakat kiegészítve jelezte, hogy megszületett az a 2011. július 1-jétől hatályos - Kormány rendelet, amely a GOP 4. prioritása esetében a szabálytalanság definícióját megfelelően értelmezi. Varga Mihály úr lezárta a napirendi pontot. 7.napirendi pont: a 2011-13-as Értékelési terv ismertetése ; Varga Mihály úr felkérte Szőke Gyulát, a KoR IH Értékelési divíziójának munkatársát, hogy számoljon be a 2011-13-as Értékelési tervről. Szőke Gyula az alábbiakról számolt be: Az értékelés tulajdonképpen információgyűjtési tevékenység, amelynek célja, hogy tényeken alapulva segítse a döntéshozatalt. Az értékeléseket a KoR IH Értékelési divíziója koordinálja, amely a szakminisztériumok és az Irányító Hatóságok bevonásával tárgyalja meg az értékelés témakörét és végzik el az értékelést, ennek az együttműködésnek a dokumentuma az értékelési terv. Az értékelési terv 3 évre készül és mindig az adott év témái kerülnek előtérbe. A gazdaságfejlesztés témakörében 2010-ben készült értékelések: o GVOP 1.1.3 Vállalatközi rendszerek értékelése; o GVOP 3.3 Vállalati K+F támogatások értékelése; o GVOP 2.1.1. KKV beruházás támogatási intézkedés értékelése; o GOP mid term értékelés. 2011-ben 3 gazdaságot érintő - értékelési téma került megfogalmazásra: o Gazdaságfejlesztési beavatkozások (beruházás támogatás és innováció, K+F) értékelése; 22
o Információs és tudástársadalom érdekében eszközölt fejlesztések átfogó értékelése; o Kiválasztott beruházás támogatás és/vagy innovációs konstrukció (friss beruházás kezdetektől való figyelése, értékelése). Pénzügyi eszközök értékelése jelenleg zajlik, amelynek 2 fő fókuszpontja van: o A jelenlegi működési problémák vizsgálata; o Jövőbeni (2013 utáni) jobb megvalósítás. A pénzügyi eszközök értékelésének legfőbb megállapítása, hogy az Európai Bizottság által a jövőben preferálni kívánt visszatérítendő támogatások nem minden területen alkalmazhatók, itt jelenik meg a GAP analízis szerepe, amely alapján vizsgálni kell, hogy adott területen a visszatérítendő támogatások felhasználása megfelelő-e. Az értékelés által megfogalmazott javaslat, hogy Magyarország ugyan élen jár a pénzügyi eszközök felhasználását illetően, de a problémák eddig elsősorban csak nálunk jelentkeztek, ezért javasolt közös fórum létrehozása. Varga Mihály úr megkérte a résztvevőket, hogy tegyék fel kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Nem érkezett észrevétel, így lezárta a napirendi pontot. 8.napirendi pont: Egyéb. Megkérte a tagokat, hogy tegyék fel kérdéseiket, bármely Monitoring Bizottságot érintő témakörben. Elmondta, hogy a következő ülésre várhatóan 2011 őszén kerül sor. Megköszönte a Monitoring Bizottság aktív részvételét, majd az ülést lezárta. Hitelesítők:.. Varga Ferenc Wimmer István NGM, KKV-fejlesztési Főosztály OÉT Munkaadói oldal 23