Előterjesztő megnevezése: Városüzemeltetési Iroda vezetője Iktatószám: 84462/2012 Tárgy: Kiegészítő szakmai észrevétel a Vagyongazdálkodási Bizottság Javaslat geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nél konzorcium, projekttársaság keretében című előterjesztéséhez Melléklet: Készítette: Városüzemeltetési Iroda Véleményezésre megküldve: Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2012.
Tisztelt Közgyűlés! A Városüzemeltetési Iroda a Vagyongazdálkodási Bizottság Javaslat geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nél konzorcium, projekttársaság keretében című előterjesztéséhez a következő kiegészítő szakmai észrevételeket teszi: I. A fejlesztés műszaki tartalma: 1. - 1-1 új (összesen 4 db) termálkút fúrása a záportározó tónál, a Gyimesi utca közelében valamint Felsővároson és Rókuson (1.000 1.100 m talpmélység, 50-55 C fokos termálvíz, 30-60 m3/h vízhozam) -2 db meglévő, használaton kívüli termálkút felélesztése : Északi városrész -víztisztító rendszer kiépítése mind a 6 kúthoz (vas, mangán, ammónium-ion csökkentés szűrőkkel, gáztalanítóval, szín és szag hatás semlegesítés, nyers víz és tisztított víz tározás, nyomásfokozás, vízgépészeti berendezések elhelyezése zaj- és rezgéscsillapított kabinetekben) 2. -2 db, egyenként 10 MW hőteljesítményű biomassza kazán (adiabatikus, utóégetős tűztér, mozgó ferderostély, füstgázok tisztítása multiciklonos porleválasztóval) telepítése a Rókusi fűtőmű (Fűtőmű utca) közelében. Tüzelőanyag igény 19.000 t/év (erdei vágástéri hulladék, faipari melléktermékek, energetikai ültetvényről származó faapríték) 3. -Meglévő fűtőművek (Rókus, Északi 1/A, Északi 1/B) primer távvezetékkel történő összekapcsolása A beruházás a kezelt termálvízzel kívánja kiváltani a jelenlegi használati melegvíz ellátást, amit jelenleg ivóvíz melegítéssel oldanak meg. A termálkutak vízhozamát csak használati melegvíz ellátásra használják, így jogilag nem kötelező a visszasajtoló kutak fúrása. A termálvizes megoldás nem érinti a 23 hőközpontból a belvárosi 9-et, így a kiváltás 98,5 %-os. Az előterjesztés szerint a termálvíz használatból származó hőmennyiség megtakarítás várhatóan 113 TJ/év, a biomassza kazánokban megtermelt hő mennyisége 165 TJ/év, együttesen 278 TJ/év, ami a teljes városi hőtermelés mintegy 29 %-a. II. Beruházás kockázati tényezői 1. A termálvízzel történő használati melegvíz ellátás kiváltja az eddig a Vízműtől vásárolt ivóvíz mennyiség 98,5 %-át, 780 ezer m3-t, amit a Hőszolgáltató Kft. felmelegítés után továbbított a lakásokba. A beruházás következtében a termál kutakból feltörő termálvizet nem kell melegíteni, így energia költség megtakarítás adódik. Ugyanakkor a termálvizet kezelni kell ami költségekkel jár. A használati melegvíz kiszámlázott költsége idáig a következő elemekből állt össze: - a Vízműtől vásárolt víz ára, - a vízmennyiséghez kapcsolódó csatorna díj költsége, - az ivóvíz felmelegítésének és szállításának költsége. A termálvizes használati melegvíz rendszerben a kiszámlázott költség a következő elemekből áll össze: -termálkutak használatával kapcsolatos költségek (működtetési költségek, amortizáció, vízhasználati díj), - a termálvíz kezelésének költségei, - a kezelt termálvíz szállításának költsége, - a szolgáltatott melegvíz mennyiséghez kapcsolódó csatorna díj költsége. A két fajta költségszámítás összevetése nem ismert, holott a víztisztító berendezések üzemeltetése is komoly költségeket fog jelenteni. A hatósági előírások szerint használati melegvízként is ivóvíz minőséget kell szolgáltatni. A tanulmány nem kellően részletezi a vízkezelés módját. Csak a vas, mangán és ammónia kezelésével foglalkozik, miközben előfordulhat, hogy a termálvíz határérték fölött tartalmaz nátriumot, bórt, nehézfémeket, szénhidrogéneket. További probléma lehet a víz keménységével is. A karbonátos összetétel intenzív vízkőkiválást okozhat a teljes hálózatban, ami a háztartások szerelvényeit (pl.
csapok) is tönkre teheti. Nem ismert, hogy a jelentős mennyiségű termálvíz kivétel hogyan hat Szeged ivóvíz, gyógyvíz és termálvíz bázisára, mennyire veszélyezteti pl. az ugyanebben a rétegben lévő Anna-kút hozamát. Szentes környezetében már előfordult a nagymértékű kitermelés és a visszasajtoló kutak hiánya miatt, hogy a nagy depresszió miatt rétegek közti kommunikáció indult el, amely kémiai változást is eredményezhet. Szakemberek szerint a rétegnyomás fenntartása indokolja a visszasajtolást. A kockázatok felméréséhez Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét is figyelembe vevő teljes körű hatásvizsgálatra lenne szükség. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. a használati melegvíz előállításához a Szegedi Vízmű Zrt.-től vásárolta az ivóvizet (2011-ben 780 ezer m3-t). Amennyiben ennek termálvízzel történő kiváltása megtörténik, úgy a Vízmű lakossági ivóvíz értékesítése 10 %-kal csökken, ami kapacitás kihasználási, gazdaságossági és díj meghatározási problémákat fog felvetni, amit szintén mérlegelni kell a program indítása előtt. Ugyanis ez a 10%-os ivóvíz felhasználás csökkenés az ivóvíz szolgáltatás fajlagos költségeinek hasonló mértékű növekedését okozhatja, mely miatt a Vízmű jogosan fordulhat áremelési igénnyel a Magyar Energiahivatalhoz illetve az árakat meghatározó miniszterhez. 2. A biomassza kazánok építésének célja egyértelműen a gáz fogyasztás kiváltása. Nem ismert a biomassza kazánok tüzelőanyagának, az energiaültetvényen megtermelt alapanyagnak az árképzése, a biomassza kazánok működtetésének költsége, így nincs összehasonlítási alap a mostani gázkazánok költségével. Az erdőgazdálkodás nem a leghangsúlyosabb művelési mód a megyében, az energiaültetvények pedig nagyon kimerítik a termőföldeket. A biomassza alapanyagot be is kell szállítani a városba. A mintegy 19.000 t/év tüzelőanyag szükséglet 7 hónapos fűtési időszakkal számolva havonta átlagosan 2.500 t biomassza alapanyag beszállítását jelenti. Ez a szállítási útvonalon jelentős teherforgalmat indukál, hiszen naponta több mint 10 nagy súlyú és méretű tehergépjármű terheli az utat és környezetét rezgés- és zajterhelésével, valamint növeli a légszennyezettséget is ami lakosság részéről tiltakozást válthat ki. A kiszemelt terület a kazánok elhelyezésére nem önkormányzati tulajdonban van, azt meg kellene vásárolni a MÁV-tól. Önkormányzati tulajdon esetén sem egyértelmű, hogy az önkormányzat milyen szerződéses konstrukcióban adná át a projekttársaságnak (apport, földhasználati jog, bérleti szerződés). Nem derül ki az anyagból az sem, hogy lakott terület környékére építendő biomassza erőmű, milyen hatósági engedélyezési eljárást igényel, a biomassza fűtés por és CO2 kibocsátása miatt szükség van-e környezetvédelmi hatástanulmányra. A beruházás kapcsán lakossági ellenállásra is lehet számítani. III. A fejlesztés jogi környezete Szindikátusi szerződést kell kötni a projekt társaság létrehozása, önkormányzati tulajdonrész kedvezményes biztosítása céljából. Nem ismert, hogyan biztosítható az önkormányzat tulajdonrészének fenntartása (49 %), miközben tőkeemelésre van szükség, amiben az önkormányzat nem tud részt venni. Hosszútávú Hőértékesítési Keretszerződést kíván kötni a projekt cég a Hőszolgáltató Kft.-vel, ami garantálja, hogy elsődlegesen a projekt cég szállítja a hőmennyiséget. Nem tisztázott milyen ármeghatározási elvek szerint történik az elszámolás. Együttműködési megállapodást kíván kötni a projekt cég a Hőszolgáltató Kft.-vel, a városi távhőrendszer hőtárolás céljára történő hasznosításáról (folyamatos termálvíz termelés, szakaszos használati melegvíz felhasználás feloldása). Tekintettel arra, hogy a projekt cég az ügyvezető igazgatón kívül nem kíván fenntartani apparátust megállapodásokat kell kötnie az Energott Kft.-vel a menedzser feladatok ellátásáról, valamint a Hőszolgáltató Kft.-vel az adminisztrációs feladatok ellátásáról. Megállapodást kell kötni a tüzelőanyag beszállítójával. A biomassza kazánok tüzelőanyagának beszerzője, szállítója az Energott cégcsoport egyik (nem ismert) tagja, aki már 200 ha területen végez nagyüzemi energetikai ültetvény telepítést. Az alapanyag ára nem ismert.
IV. Tisztázatlan kérdések A tervezett beruházás értékcsökkenési leírása (évi 14,5%-os kulccsal) évi mintegy 700 millió forint, amelyet a díjban érvényesíteni kell. Nem tisztázott, hogy ennek figyelembe vételével hogyan alakul a távfűtés díja a fogyasztók számára, illetve hogy a Magyar Energiahivatal ezt a körülményt a díjmegállapítás során hogyan veszi figyelembe. A biomassza kazánok telepítésére kijelölt terület nem önkormányzati tulajdonban van. Önkormányzati tulajdonú területet használatba, hasznosításba adni csak versenyeztetéssel lehet. Hasonló a helyzet a kutak és víztisztító kabinok helyének kijelölésénél is. Nem készültek gazdaságossági és megtérülési számítások. - Csak a beruházás költségbecslése ismert, az üzemeltetési költségek nem ismertek. - A használati melegvíz ellátás új rendszerének költsége nincs összehasonlítva a jelenlegi rendszerrel. - A biomassza kazánok működési költsége nincs összehasonlítva a gázkazánok működésével. - Nem ismert, hogy hogyan milyen módon történik a hőeladás árának a kiszámítása. - Nem ismert milyen áron szerezhetők be a biomassza kazánok tüzelőanyaga. Nem készült hatástanulmány arra, hogy a jelentős nagyságrendű termálvíz kivétel, hogyan hat Szeged vízbázisára. Nem ismert, hogy szükség van-e környezetvédelmi hatástanulmányra a biomassza kazánok működéséhez. A termálvizes használati melegvíz ellátás jelentős kiesést jelent a Szegedi Vízmű Zrt. értékesítéséből. A kieső kapacitás gazdasági hatását is elemezni kell. Nem ismert a figyelembe vehető támogatási pályázat feltételrendszere. Nem ismertek a garanciák arra, hogy az Energott Kft. tud gondoskodni a szükséges saját forrásról, és hitelről. Szükséges megvizsgálni a tervezett Gyimesi utcai termálkút esetében, hogy a terület fejlesztési terveivel (Déli-híd körút, Spar beruházás) összhangban van-e. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért vegyen részt az önkormányzat egy olyan cégben, amely lehet, hogy el sem tudja kezdeni a működését és a fejlesztését. A fűtési hőteljesítmény igény döntő részét továbbra is gázkazánokkal fedezik. A gázmotorok üzemeltetési engedélye 2014-2015. években lejár. Az anyag nem tér ki rá, hogy mi lesz 2015 után a rendszer egészével. Szeged, 2012. szeptember 25. Dr. Molnár László irodavezető