Magyar Könyvtárosok Egyesülete Országos Széchényi Könyvtár TAXAURUSZ Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza 4.0 változat Össszeállította: Ungváry Rudolf Budapest 2012. január 1.
II A TAXAURUSZ az ISO 2788 86 nemzetközi és az MSZ 3418 87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült. Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán. Összeállította és a szerkesztési munkákat irányította: A TAXAURUSZ indulőó változatának készítésében közreműködött: Ungváry Rudolf Vadász Ágnes A TAXAURUSZTt az Országos Széchényi Könyvtárban, az MTA könyvtárában, a közművelődési könyvtárakban és számos más könyvtárban alkalmazzák. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exortálható.
III TAXAURUSZ : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 4.0 változat / főszerk. és összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSZK, 2000 XVIII, 99 p. ; 29 cm Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43 Az OSZK TEZAURUSZ, a KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ egymással összehangolva készült, és jelenleg egyetlen tezauruszt alkot A TAXAURUSZhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak: OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ : Az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : OSZK, 2000. 025.43 GEOTAURUSZ : földrajzi, humángeográfiai és történeti földrajzi nevek tezaurusza / főszerk. Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest : MKE, OSZK, 2000. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43 OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 4.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár Budapest : OSZK, 2000. 66 p. ; 29 cm 025.43 (083.133) Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL/KÖZTAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 4.0 változat / [Összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár Budapest : OSZK 2000. 57 p. ; 29 cm 025.43 Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. Budapest : OSZK, 2012. 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
IV Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...IV 1. Bevezető... V 1.1 RENDELTETÉS... V 1.2 HASZNÁLAT... V 12.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... V 1.2.2 VÍRUSOK OSZTÁLYOZÁSA... VI 1.2.3 SZERVEK, SZÖVETEK OSZTÁLYOZÁSA... VII 1.2.4 BETEGSÉGEK, TÜNETEK OSZTÁLYOZÁSA... VII 2. A tezaurusz szerkezete... VII 2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK... VII 2.1.1 A KIFEJEZÉSEK TÍPUSAI... VII 2.1.2 A KIFEJEZÉSEK SZEREPE A TEZAURUSZBAN... X 2.1.2.1 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok... X 2.1.3 A TEZAURUSZ KIFEJEZÉSEINEK FORMÁJA... X 2.1.4 A MEGJEGYZÉSEK ÉS A HOMONIMÁK KEZELÉSE... X 2.2 A TEZAURSZCIKK... XI 2.2.1 DESZKRIPTOR- ÉS NEMDESZKRIPTORCIKK... XI 2.2.2 A KAPCSOLATOK... XI 2.2.3 A KAPCSOLATOK (A RELÁCIÓJELEK) SORRENDJE... XIII 2.2.4 A KAPCSOLATOK MEGFELELŐI FELHASZNÁLÓI SZINTEN... XIII 2.2.5 A TEZAURUSZ KIFEJEZÉSEINEK CSOPORTOSÍTÁSA... XIII 3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése... XIV 3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI... XIV HA AZ ÖSSZEFOGLALÓ FÖLÉRENDELT, PL.... XIV HA HOMONÍMIA MIATT LV UTALÁST ALKALMAZTUNK ÉS MEG KELLETT KÜLÖNBÖZTETNI A HOMONIMÁKAT, ÉS LÉTEZETT SZAKMAILAG ELFOGADOTT ÖSSZETETT KIFEJEZÉS, PL.... XIV 3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE... XIV A HOMONIMÁK SZÉTVÁLASZTÁSÁT ELSŐSORBAN A LÁSD VAGY (LV) RELÁCIÓVAL IGYEKEZTÜNK MEGOLDANI.... XIV A HOMONIMÁK SZÉTVÁLASZTÁSA A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( ) RELÁCIÓVAL... XV 3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN... XV 4. A tezaurusz készítése és tárolása... XVI Irodalom... XVI Források 1.... XVII Források 2.... XVII HIERARCHIKUS RÉSZ... i TEZAURUSZ FŐRÉSZ... xviii
1. Bevezető 1.1 Rendeltetés ELŐSZÓ Az Országos Széchényi Könyvtárban és számos közművelődési könyvtárban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt/KÖZTAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ kiegészítése. A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza. A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza. Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében. A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A TAXAURUSZban (a továbbiakban: tezaurusz) feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a lásd és lásd még utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük). A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis- és a nagybetűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a szénvegyület a betűrendben a szennyvíz, a vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő: köz, (, ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z V Lexikai egységek LE összesen Deszkriptor Nemdeszkr. Átl. hossz Társadalomtudományi rész 9904 7179 2725 Természettudományi rész 16151 10070 6081 Taxaurusz 2908 1498 1410 Geotaurusz és geohistaurusz 9427 7562 1865 Összesen átfedések nélkül 35506 23867 11639 15 karakter Leghosszabb lexikai egység 80 karakter Legrövidebb lexikai egység 1 karakter 1.2 Használat 12.1 Általános szabályok A tezaurusz az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként használható, összhangban a mindenkori adatbáziskezelő rendszer követelményeivel. A tezaurusz használatának tudnivalóit ez az előszó, továbbá az OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat című dokumentum tartalmazza. A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az Osztályozási példatár tartalmazza. A tezauruszban szereplő élőlény- és szervdeszkriptoroknál részletesebb osztályozás azokban az adatbázisrendszerekben, ahol a deszkriptorok mellett szabad tárgyszavak is használhatók, szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a tezauruszban szerepel, sem akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk, ne osztályozzunk ugyanezzel a kifejezéssel szabad tárgyszóként, mert redundancia keletkezik!) Az általános szabály: Ha a tezauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend stb.),
VI akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. A tezauruszban nem szereplő élőlénynevek átfogóbb rendszertani egysége a Források 2. fejezetben megadott kézikönyvekből állapítható meg. A tezauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: TÖRZS OSZTÁLY REND CSALÁD NEMZETSÉG/FAJ 1. van van van van van 2. van van van van nincs 3. van van van nincs nincs 4. van van van nincs van 5. van van nincs nincs nincs 6. van nincs nincs nincs nincs Például: Ha a törzs, az osztály, a rend, a család és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a tezauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a tezauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.) Pl.: A pillangósvirágúak családjába tartozó szarvaskerep [lotus corniculatus] nem szerepel a tezauruszban, noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség, ill. faj szerepel (pl. az akác, a bab, a földimogyoró). Ebben az esetben a szarvaskerepet a családnévvel ( pillangósvirágú ) kell osztályozni. Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a tezauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemzetséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A tezauruszból hiányzó faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.) Pl.: A gólya deszkriptor reprezentálja a tezauruszban a gólyafélék [ciconiidae] családját és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [ciconia nigra]). Maga a gólyafélék deszkriptor azonban a tezauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a gólyafélék családjába tartozó faj, a marabu osztályozandó, akkor a gólya deszkriptorral osztályozzuk. Ha csak a törzs szerepel a Taxauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, család, rend vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. Pl.: A chroococcales rendbe tartozó synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő kékmoszat [ Cyanophyta ] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a Taxauruszban. További példák: A királyné gyertyája esetén liliom [mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja A tűzliliom esetén liliom [mivel a liliom deszkriptor minden liliom nevű fajt reprezentál] A narvál esetén delfin [mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik] A bordatella pertussis esetén Gram-negatív baktérium [mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy szamárköhögés [mivel ezt a betegséget okozza] 1.2.2 Vírusok osztályozása A fontosabb vírusok a tezauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl. Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni.
Például: A tarlórépa-sárgamozaikvírus esetén a mozaikvírus, a takarmányrépa és a repce használandó, mivel a Taxauruszban a mozaikvírus deszkriptor szerepel (a tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [brassicaceae rapa convar. rapa].) Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a vírus deszkriptorral osztályozunk. Például a Visna Maedi vírus esetén a vírus deszkriptor használandó. Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető. VII 1.2.3 Szervek, szövetek osztályozása A tezauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek. A tezauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a tezauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezéseket szabad tárgyszóként vesszük fel. Például: A lábközép [metatarsus] esetén a láb deszkriptor használandó. 1.2.4 Betegségek, tünetek osztályozása Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak az átfogó osztályozáshoz szükséges legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket elsősorban nemdeszkriptorként egészen kivételes esetekben vettük csak fel. Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica-levélrothadás, burgonyavírus). A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünetdeszkriptorral és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel, vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket szabad tárgyszóként vesszük fel. Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható. Például: A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a vastagbél és a bélgyulladás deszkriptor használandó. Például: Az arcidegbénulás esetén az arc, az idegrendszer és a bénulás deszkriptor használandó. Például: A káposztalepke-kártétel esetén a káposzta, az özöndékféle és a gazdasági veszteség deszkriptor használandó. [Mivel a Taxszaurusz szerint a káposztalepke helyett az özöndékféle, a tezaurusz természettudományi része szerint pedig a kártétel helyett a gazdasági veszteség használandó.] Például: A szársértés esetén a szár és az élettani sérülés deszkriptor. 2. A tezaurusz szerkezete 2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések 2.1.1 A kifejezések típusai A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük a fontosabb vírusok, gombák, növények, állatok, szervek és szövetek mindazon kifejezéseit, melyekre a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet. Elsősorban fölvettük azoknak az élőlényeknek, szerveknek és szöveteknek a kifejezéseit, melyek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1995-ben közreadott Mezőgazdasági tárgyszógyűjteményében szerepeltek. Ezen túlmenően fölvettük mindazokat, melyekről feltételezhető, hogy az általános gyűjtőkörben beszerzett dokumentumokban szó lehet róluk. Ezért a tezauruszban nem csak a Magyarországon előforduló fajok ill. nemzetségek szerepelhetnek.
VIII A rendszertani alá-fölérendelés kérdésében nem lehetett egyetlen rendszert követni, mert a szakirodalomban nagyon sokféle rendszer szerint tárgyalják a kérdéseket. Ezért adott esetben több fölérendeltje is lehet egy csoportnak. Néha történeti megjegyzésben utaltunk arra, hogy korábban milyen más fölérendelthez tartozott az adott deszkriptor. Figyelembe vettük mind a hagymányos rendszertani felosztást, mind pedig a Dudich és Alexay rendszertani tankönyvei szerinti felosztást (lásd az Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek c. fejezetet). Mindebből következik, hogy a ma gyakran használt Wikipédia rendszertani felosztását sem követtük mindig kizárólagosan. Deszkriptornak az érvényes nevet választottuk. Az érvényes név dolgában kevés kivételtől eltekintve, amikor az ismertebb köznyelvi kifejezést választottuk deszkriptornak Dudich, valamint Alexay rendszertani tankönyvei mellett Priszter és Jolsvay [et al.] szótárait követtük. Fajok a tezauruszban különösen deszkriptorként csak fontos esetben szerepelnek. A tezaurusz deszkriptorainak zömét a magyar nemzetségnevek alkotják. A hagyományos magyar nemzetségnevek (pl. rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentumosztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól használhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a tezauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük a tezauruszba. Például: A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [geococcyx californiana]), a kakukkfélék [cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [cuculiformes]. Mivel a tezauruszban csak a kakukk deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták, se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európában csak a kakukk [cuculus canorus] él.) A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [malva silvestris] vagy mályvarózsát [althaea rosea]), a mályvafélék [malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [malvales] a rendet, a mályvaalkatúak [malvidae] pedig az alosztályt. A tezauruszban deszkriptorként szerepel a mályva, a mályvavirágúak és a mályvaalkatú. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az orvosi zilizről [althaea officinalis]) vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a mályvavirágúak deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a mályvaalkatú deszkriptorral osztályozunk. A tezauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyarországon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek. Hangsúlyozzuk: a leírt elsősorban a nemzetségneveken alapuló összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizárólag az osztályozás és információkeresés hatékonyságát szolgálják. Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a sodortszirmú deszkriptor mind a sodortszirmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen). A nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (család, rend, alosztály, osztály) közül csak az osztályozás szempontjából feltétlenül szükséges szerepel a tezauruszban. Ha az adott nemzetségre vonatkozó osztályozandó dokumentumok várható száma viszonylag kevés, akkor a nemzetségnél átfogóbb kategóriák közül sok hiányozhat. 1. példa: Rendszertani szerkezet: tezaurusz deszkriptor: nemdeszkriptor: REND FŐEMLŐSÖK PRIMATES FŐEMLŐS primates L főemlős ALREND MAJMOK SIMIINEA MAJOM simiinea L majom Osztag emberszerűek hominiformes Család emberszabású m. pongidae Nemzetség/faj csimpánz p. chimpanse csimpánz p. chimpanse L csimpánz
2. példa: IX Rendszertani szerkezet: tezaurusz deszkriptor: nemdeszkriptor: REND PÁLMAVIRÁGÚ ARECALES arecales L pálma Család pálmafélék arecaceae Nemzetség pálma PÁLMA A latin nevek túlnyomórészt csak az élőlények esetén szerepelnek és ha létezik megfelelő magyar név mindig nemdeszkriptorok. Latin név akkor deszkriptor, ha nincs megfelelő magyar név (pl. chlamydia, pseudomonas). Nemcsak a jelenleg érvényes tudományos név, hanem a szakirodalomban még előforduló fontosabbnak ítélt elavult nevek is szerepelnek nemdeszkriptorként (pl. fabales és leguminosae). Ugyancsak szerepelnek a kevésbé elavultnak tekinthető szinonim magyar nemzetség- és fajnevek is nemdeszkriptorként (pl. csótány és svábbogár). Adott esetben a család vagy rend különböző magyar rendszertani neve is szerepel az érvényes név nemdeszkriptoraként (pl. az érvényes rutavirágú mellett a fűszerszagú is). Ha nem került be a tezauruszba valamelyik nemzetség feletti rendszertani kategória (szupragenerikus taxon, mint család, rend stb.) szintjén magyar deszkriptor, a magyarul nem szereplő szint latin rendszertani neve nemdeszkriptorként általában (a kivétel alább következik) a következő általánosabb, magyarul vagy latinul a tezauruszban szereplő rendszertani névhez kapcsolódik. Például: Rendszertani szerkezet: tezaurusz deszkriptor: nemdeszkriptor: REND HANGAVIRÁGÚAK ERICALES HANGAVIRÁGÚ ericales L hangavirágú Család hangafélék ericaceae ericaceae L hangavirágú Nemzetség hanga erica HANGA erica L hanga Faj e. carnea Nemzetség hangarózsa rhododendron HANGARÓZSA rhododendron L hangarózsa Faj erdélyi hangarózsa r. Kotschyi A kivétel: Ha nem került be a tezauruszba a családnév, és csak a család egyetlen, domináns, fontos nemzetsége szerepel a tezauruszban, akkor a latin nemzetségnév nem szerepel a tezauruszban, csak a nemzetségnévvel azonos tövű családnév, mely nemdeszkriptorként a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik. Például: Rendszertani szerkezet: Taxaurusz deszkriptor: nemdeszkriptor: REND GÓLYAALAKÚAK CICONIIFORMES GÓLYAALAKÚ ciconiiformes L gólyaalakú Család gémfélék ardeidae aredeidae L gém (madár) Nemzetség gém (madár) ardea GÉM (MADÁR) Faj szürke gém a.cinera bölömbika botaurus stellaris Olykor előfordulhat, hogy nemcsak a latin család-, hanem a latin osztály- vagy rendnév is a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik nemdeszkriptorként. (Pl. a lithobiidae [százlábúfélék (cs.)] és a chilopoda [százlábúak (oszt.)] a százlábú magyar nemzetségnév nemdeszkriptorai.) Ennek indoka az, hogy a magyar nemzetségnévnek olykor nem egyetlen latin nemzetségnév felel meg. (Pl. a sikló nemzetségnek latinul a coluber, az elaphe, a natrix nemzetségnevek felelnek meg, helyettük tehát inkább az átfogóbb colubridae [siklófélék] családnév kapcsolódik nemdeszkriptorként a sikló nemzetségnévhez.) A kifejezések szemantikai típusai a következők lehetnek: élőlények (vírus, baktérium, gomba, igavonó, lepke, lepidoptera, mikroorganizmus, moszat, növény, állat, sejt, lymphocita); gének (gén, mutáns) állati és növényi szervek, szervrendszerek (emlő, endokrin rendszer, ér, lebeny, receptor, vegetatív szerv, zsiger; gyökér, levél, szár); testrészek (bél, garat, has, testüreg); szövetek, szövetmódosulatok (csont, endoplazma, kambium; haj, köröm, pata, szőr, tollazat); termések (gyümölcs, kocsány, szem, toboz); Nem a taxauruszban, hanem a természettudományi részben szerepelnek: a kizárólag az emberre vonatkozó kifejezések (csecsemő, ember, munkaerő);
X nem kizárólag élőlényt jelentő kifejezések (károsító); társulások, asszociációk, tájak, táptalajok (biotóp, csorda, erdő, szavanna). 2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban 2.1.2.1 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel. 2.1.3 A tezaurusz kifejezéseinek formája A lexikai egységek a tezauruszban főnévi formában és egyes számban szerepelnek, kivéve, ha csak a többes számú alak létezik (pl. bélbolyhok). A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy- vagy többtagú összetett kifejezések lehetnek. Előfordulhatnak közöttük olyan kifejezések, melyeket az alárendeltek (fajták) áttekinthetőbb csoportosítása érdekében vettünk föl. Ezeket a deszkriptorokat osztályozásra ne használjuk. Például: növény életmód szerint növény hely szerint 2.1.4 A megjegyzések és a homonimák kezelése A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal, és az M betű jelöli. Például: csatavirágú M: Hortobágyi szerint Csövesvirágúak A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal, és a H: betű jelöli. faj H: Faj, fajta. Köznapi és rendszertani értelemben egyaránt használható növény életmód szerint H: Osztályozásra nem használható A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. szervezet LV élő szervezet testület A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. szem M: Látószerv M: Termés szeme esetén a mag használandó mag
2.2 A tezaurszcikk 2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk A tezauruszban a kifejezések szócikkekbe, ún. tezauruszcikkekbe szervezve jelennek meg. A tezauruszcikk élén a vezérszó áll, alatta pedig a hozzá fogalmilag kapcsolódó kifejezések találhatók, előttük a kapcsolat jellegét, típusát azonosító relációjellel. A tezauruszcikkek a vezérszavak betűrendjében szerepelnek a tezauruszban. Minden kifejezés egyszer megjelenik vezérszóként a megfelelő betűrendi helyén. Ugyanakkor kapcsolódó kifejezésként is megjelenik a vele kapcsolatban álló kifejezés tezauruszcikkében, a mindenkori vezérszó alatt. Más szóval minden kapcsolatnak a fordítottját is feltünteti a tezaurusz. Ha ugyanabban a kapcsolatban több kifejezés is előfordul, a kapcsolat típusának jele csak az első előfordulás előtt szerepel. Ha a tezauruszcikk élén deszkriptor áll, akkor alatta a következő sorrendben helyezkednek el a kapcsolódó nemdeszkriptorok és deszkriptorok. Formálisan: Konkrétan: vezérdeszkriptor fonálféreg M: Magyarázat szövege M: Szárazföldi, édesvízi és tengeri, szabadon élő vagy parazita állat H helyettesített nemdeszkriptorok H nematoidea H ÉS-kapcsolatban helyettesített nemdeszkriptorok H ascaridatosis HV vagylagosan helyettesített nemdeszkriptorok HV dictyocaulosis F fölérendelt deszkriptorok F hengeresféreg A alárendelt deszriptorok parazita T egész deszkriptorok A nyirokféreg P rész deszkriptorok T bél R következési, meghatározó deszkriptorok tüdő E következési, meghatározott deszkriptorok R bélférgesség X egyéb, rokonsági kapcsolatban álló deszkriptorok X galandféreg (A jobboldalt látható tezauruszcikk csak példa!) A vezérszói helyzetben álló deszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér írás jelöli. Ha a tezauruszcikk élén nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelenik meg a helyette használandó, kapcsolódó deszkriptor: vezérnemdeszkriptor lepidoptera M: Magyarázat szövege L lepke L használandó deszkriptor Ha a tezauruszcikk élén ÉS-kapcsolatban helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette együttesen használandó deszkriptorok: vezérnemdeszkriptor citrusgyümölcs M: Magyarázat szövege L citrus L& használandó deszkriptor cyümölcs használandó deszkriptor használandó deszkriptor (max. három) Ha a tezauruszcikk élén vagylagosan helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette vagylagosan használandó deszkriptorok: vezérnemdeszkriptor gesztenye M: Magyarázat szövege LV szelídgesztenye LV használandó deszkriptor vadgesztenye használandó deszkriptor stb. XI A vezérszói helyzetben álló nemdeszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér írás jelöli nagy kezdőbetűvel. 2.2.2 A kapcsolatok L (lásd) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L jelet követő deszkriptort kell használni. Pl. kardvirág L gladiólus
XII H (helyettesítve) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H jelet követő nemdeszkriptor helyett (azaz róla L jellel szerepel utalás). Pl. gladiólusz H kardvirág L& (lásd ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L& jelet követő deszkriptorokat együttesen kell használni. Pl. gumós növény L& gumó növény H& (helyettesítve ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H& jelet követő nemdeszkriptor helyett ÉS-kapcsolatban (azaz róla L& jellel szerepel utalás). Pl. gumó HV LV (lásd vagylagosan) gumós növény A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az LV jelet követő deszkriptorok valamelyikét kell használni. Pl. gyümölcslégy LV fúrólégy harmatlégy HV (helyettesítve vagylagosan) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a HV jelet követő nemdeszkriptor helyett vagylagosan (azaz róla LV jellel szerepel utalás). Pl. fúrólégy HV F (fölérendelt) gyümölcslégy A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fölérendeltje. Pl. anyaállat agyhártya lárva F nőivarú állat F élettani hártya F rovar A (alárendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptor alárendeltje, fajtája (ez a kapcsolat az előbbi fordítottja). Pl. nőivarú állat élettani hártya rovar A anyaállat A agyhártya A lárva T (egésze) Az F, ill. A jelű kapcsolatok generikus, nem-faj összefüggéseket jelölnek fogalmak között. A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli egésze. Pl. bél bendő baktérium T bélbolyhok T kérődző T tenyészet P (része) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli része. Pl. bélbolyhok kérődző tenyészet P bél P bendő P baktérium A T, ill. P jelű kapcsolatok partitív, egész-rész, illetve eleme-összessége összefüggéseket jelölnek dolgok között. R (rezultáns, következés) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az okozata, eredménye, rendeltetése, terméke, célja, tárgya, következménye (együttvéve: meghatározottja). Pl. bibe csibe élvezeti növény R megporzás R csirke R élvezeti cikk
XIII E (előfeltétel, kiindulás) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az oka, előidézője, eszköze, alapja, kiindulása (együttvéve: meghatározója). Pl. megporzás csirke élvezeti cikk E bibe E csibe E élvezeti növény Az R, ill. E jelű kapcsolatok kauzális, instrumentális összefüggéseket jelölnek dolgok között. X (egyéb rokonság) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az előbbi kapcsolatokkal nem meghatározható, egyéb lényegesnek tekintett kapcsolata. Pl. bibe embrió eukaryota X virágpor X anyaméh X prokaryota virágpor anyaméh prokaryota X bibe X embrió X eukaryota Az X jelű kapcsolatok jelölnek minden egyéb szükséges összefüggést dolgok között, és szimmetrikusak. 2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje: H/L, H&/L&, HV/LV, F/A, T/P, R/E, X, A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel. 2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges: Szabványos jelölés Felhasználóbarát jelölés L = Lásd szinonimáját L = Lásd még LV = Lásd vagy F = Lásd még általánosabban A = Lásd még speciálisabban T = Lásd még átfogóbban P = Lásd még részletesebben R = Lásd még oksági összefüggésben E = Lásd még okozati összefüggésben X = Lásd még egyéb összefüggésben H = Lásd szinonimáját H = Lásd még HV = Lásd vagylagosan = Más értelemben lásd 2.2.5 A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása A deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat a tezauruszkészítés és -karbantartás érdekében szakterületek szerint csoportosítottuk. Ez a szakcsoportosítási rendszer kizárólag a szavak osztályozására, nem pedig a dokumentumok osztályozására való (szakcsoportjai például a Állatok általában, Állatok szaporítószervei, Emésztés, táplálkozás szervei, folyamatai, tulajdonságai ). A kifejezések közötti kapcsolatok egyértelműbb meghatározása érdekében a deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat fogalmi kategóriákba is besoroltuk (ilyenek például az Élőlények, szervek, szövetek, Folyamatok, tevékenységek, Tulajdonságok, állapotok ).
XIV Minden deszkriptornak és nemdeszkriptornak nyilvántartjuk a forrását, ahonnan gyűjtötték. A források jegyzéke az előszó végén található. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok szakcsoportos és kategória szerinti besorolását, valamint forrásjelét csak a szövegszerkesztő programrendszerrel kezelt állomány tartalmazza. A tezaurusz kinyomtatásában ezeket az adatokat nem jelenítettük meg. 3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése 3.1 A szavak fölvételének feltételei Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos. Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor vagy azért döntöttünk, mert a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak; a kifejezés többjelentésű, és róla LV ( lásd vagy ) kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra. Ha az összefoglaló fölérendelt, pl. növény hely szerint H: Osztályozásra nem használható F növény A aljövény trópusi jövény útmenti növény várostűrő növény vízinövény Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk, és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl. szervezet LV élő szervezet testület 3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése Egy olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak száma. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a KÖRTE keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja. A homonimák és poliszémák megkülönböztetését vagy a Lásd VAGY kapcsolattal vagy egy speciális relációval oldottuk meg (ez utóbbi jelölése a tezauruszban az jel volt). A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani. LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel. Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Például: Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk. polip LV lábasfejű nyálkahártya duzzanat medence LV fürdő nagyolvasztó tározó testmedence Mivel a fürdőmedence L fürdő utalás már szerepel a tezauruszban Mivel a nagyolvasztó egy részét ugyancsak medencének nevezik A két medencecsont, keresztcsont stb. által alkotott üreg, testrész
úszómedence Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például: rák LV crustacea rákbetegség nyelv LV lingua nyelvi rendszer A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben ( ) relációval A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát: Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például Például: szem M: Látószerv mag látószerv értelemben Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz. növényi anyagcsere M: Asszimiláció F anyagcsere E növényi levél asszimiláció Társadalmi folyamat, beolvasztás XV Ha a LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( ) relációt használtuk, az egyik kifejezés alatt néha rövid értelmező magyarázat szerepel. Olykor szinte képtelenség volt megoldani a megkülönböztetést természetesen hangzó módon: Például: egér egér periféria állat értelemben eszköz értelemben daru emelőberendezés értelemben M: Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet darumadár élőlény értelemben szárny szárnyszerkezet M: Élőlény repülésre való testrésze T aerodinamika F mozgásszerv repülőgép szárnyszerkezet szárny 3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitási problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát. Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük). növény hely szerint
XVI 4. A tezaurusz készítése és tárolása A tezaurusz kialakításához az OMIKK mezőgazdasági tárgyszógyűjteményét, a növény- és állatrendszertani taxonómiákat, a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét, a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbázis-kezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl, kiegészítve önálló szógyűjtéssel. A tezaurusz történetét az OSZK tezaurusza és a Köztaurusz című tanulmány tartalmazza [Könyvtári Figyelő, 2001. 1. szám, p. 11 40., ill. http://www.oszk.hu/teztort.html]. A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a részt-vevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakult ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz használni kezdtek. A tapasztalatok beépültek a 2.0 változatba. Időközben további könyvtárakban került sor a tezaurusz alkalmazására (MTA könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stb.), a tapasztalatok pedig beépültek a 3.0 változatba. Ezzel egy időben kezdődött el a lexikai egységek, mint mutatószavak összekapcsolása a releváns ETOjelzetekkel. Ez a munka még nincs lezárva. A tezauruszt használó könyvtárak az együttműködő karbantartás webes felületén keresztül kérhetik a módosításokat, melyet a központi szerkesztőségben naprakészen feldolgozva ugyanezen a felületen keresztül megválaszolnak. Ilyen módon a változásokat mind az együttműködő könyvtárak, mind a szakmai nyilvánosság figyelemmel kísérheti. Az együttműködő karbantartás felülete a következő helyen érhető el: http://gaia.mvkkvar.hu/kozt/ A tezauruszok a következő helyeken tölthetők le a webről: http://www.oszk.hu/ujdonsagok/ http://gaia.mvkkvar.hu/ A kifejezéseket szakcsoportok és fogalmi kategóriák szerint csoportosítva szerkesztettük meg a tezauruszt. Szakcsoportonként grafikus formában határoztuk meg a kifejezések közötti összefüggéseket, s a grafikus rész alapján történt a szabványos tezauruszrelációk adatbevitele. Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondás-mentességének ellenőrzését a 0.0 és az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT. (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrző rendszere biztosította. A 2.0 változat a RELEX AB szótári adatbáziskezelő-rendszerével készült. A tezaurusz 1.0 változata 1994 és 1996. augusztus 31-e között, az 1.1 változata 1999. május 31-én, a 2.0 változata 1999. december 31-én, a 3.0 változata 2000. december 1-jén, 3.1 változata 2001. november 1-jén készült. A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk. A RELEX AB által kezelt adatbázis nemcsak a tezaurusz, hanem az ETO középkiadásának állományát is tartalmazza az ETO mutatószavaival. A mutatószavak egy része már egyben a tezaurusz lexikai egységei közül kerül ki, más részük beépítése a tezauruszba az osztályozási tapasztalatok alapján az elkövetkező évek feladata. A készítés helye: Országos Széchényi Könyvtár Informatikai igazgatóság Ungváry Rudolf főszerkesztő 1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület 614. szoba. Tel.: (1) 224-3829 Drótposta: RUDI@OSZK.hu vagy zungvary@mail.datanet.hu, továbbá palyik@oszk.hu Irodalom Guidelines for subject authority files. Paris : Unesco, 1992. ISO 2788. Documentation Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) Paris : Unesco, 1986. Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen. MSZ 3418 87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p. Budapest: Magyar
XVII RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993. Ungváry Rudolf: Tezaurusz technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK KMK, 1979. 277 p. Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK KMK, 1982. 116 p. Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63 68. Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak tezauruszok használata a fordításhoz. In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30 48. Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62 63 Források 1. Tezauruszok, osztályozási rendszerek ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás. Budapest : Szabványkiadó, 1978. Rövidített kiadás és teljes kiadás ITJ Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. Budapest : KSH, 1986. MET NAT OSZT RTRGY Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978. Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. 145 p. Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, OSzK, 1990. XV, 131 p. Források 2. OMIKK régi tárgyszójegyzék. Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ [é. n.]. Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek AGR Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. Budapest : Mezőgazdasági K., 1985. ÁLL A magyar állatvilág szótára / Jolsvay Alajos ; Steinmann Henrik ; Szily Ernő. Budapest : Natura, 1977 ÁLT Általános rendszertan / Alexay Zoltán. <http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/rendszer/> DUD Állatrendszertan / Dudich Endre ; Loksa Imre. 5. kiadás. Budapest : Tankönyvkiadó, 1981. HOR Növényrendszertan / Hortobágyi Tibor. Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. KER Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. Budapest : Mezőgazdasági K., 1963. KERV Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. Budapest : Mezőgazdasági K., 1964. KÖR Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. 1. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1993. MEZ Mezogazdasági tárgyszógyűjtemény. Bp. : OMKDK, 1995. 128 p. MEZK Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. Budapest : Mezőgazdasági K., 1989. NÖV Növényneveink : Magyar latin szógyűjtemény / Priszter Szaniszló. Budapest : Mezőgazdasági K., 1986.
i HIERARCHIKUS RÉSZ Nem-faj hierarchia
ii A hierarchikus részben a tezaurusz nem-faj relációinak megfelelő hierarchia szerepel. A rendszertani egységek jelölése (pl. XVI. törzs, 2. osztály, 4. alosztály, 3. rend, 1. család) a növények esetén Hortobágyi, az állatok esetén Dudich szerint szerepel. (A forrásokra vonatkozóan lásd az Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek c. fejezetet.) Nem minden rendszertani egység található meg deszkriptorként a tezauruszban, csak azok, melyeket a könyvdokumentumok osztályozásához szükségesnek tekintettünk. Ezért nem szerepel minden jelölés se. Például: HORTOBÁGYI KÖNYVÉBEN TEZAURUSZBAN XV. TÖRZS NYITVATERMŐK XV. TÖRZS NYITVATERMŐ 1. ALTÖRZS PTERIDOSPERMOPHYTINA 2. ALTÖRZS CHLAMYDOSPEMOPHYTINA 3. ALTÖRZS CONIFEROPHYTINA 3. ALTÖRZS TOBOZOSOK 1. OSZTÁLY GINKGOPSIDA 2. OSZTÁLY NYITVATERMŐ ŐSFÁK 3. OSZTÁLY FENYŐALAKÚ 3. OSZTÁLY FENYŐALAKÚ 1. rend ŐSFENYŐK 2. rend PINACEAE 2. rend 1. család ARAUKÁRIAFÉLÉK 2. család PODOKARPUSZFÉLÉK 3. család CEFALOXUSFÉLÉK 4. család CIPRUSFÉLÉK 4. család CIPRUSFÉLE 5. család MOCSÁRICIPRUSFÉLÉK 6. család FENYŐFÉLÉK 6. család FENYŐ 1. alcsalád PINOIDEAE 2. alcsalád ABIETOIDEAE Cédrus Cédrus Cedrus libanotica 3. alcsalád LARICOIDEAE 4. OSZTÁLY TAXOPSIDA 4. OSZTÁLY TISZAFA 1. rend TISZAFÁK 1. család TISZAFAFÉLÉK Az összefüggés feltüntetése érdekében olykor a tezauruszban nem szereplő rendszertani egység jelölése (csak a jelölése) is szerepel a hierarchikus részben. Például: A tezaurusz hierarchiájában feltüntettük a 2. rend jelölést, holott az ennek megfelelő PINACEAE (fenyők) deszkriptorként nem szerepel a tezauruszban. (Nemdeszkriptorként szerepel, és a FENYŐALAKÚ deszkriptorra utal). A 2. rend azért szerepel a tezaurusz hierarchiájában, mert előtte is létezik kihagyott rend (az ŐSFENYŐK), és a 2. rend jelölés feltüntetés nélkül nem volna egyértelmű, hogy a tezauruszban szereplő két deszkriptor (a CIPRUSFÉLE és a FENYŐ) melyik rendhez tartozik. Az alá-fölérendeltségi helyzetet a betűfajta (Arial illetve Times Roman) és a betűvastagság (félkövér ill. sovány) segítségével próbáltuk érzékeltetni. Ha a magyar nemzetségnevet jelentő deszkriptor a tezauruszban a család helyett is használandó, akkor mindig nagybetűvel szerepel, egyébként a fajnevekkel együtt kisbetűsen, nagy kezdőbetűvel. Például: A bekeretezett példában a FENYŐ családba tartozó Cédrus nemzetség mivel van deszkriptor átfogó családnévként kisbetűvel, nagy kezdőbetűvel szerepel. A XVI. TÖRZS 1. OSZTÁLY 1. ALOSZTÁLY 2. rend 1. és 2. család esetén a BOGLÁRKA és a HUNYOR nemzetségnevek egyben a Boglárkafélék és a Hunyorfélék családjait is reprezentálják és ezért nagybetűsek. A mindezeknek a megoldásoknak, továbbá a deszkriptornak választott érvényes név és az egyes számú deszkriptoralakok dolgában a 3.1 A tezauruszba fölvett kifejezések típusai című fejezet tartalmazza a magyarázatokat. Az egyéb, nem rendszertanilag kategorizált hierarchiák deszkriptorai onnan ismerhetők föl, hogy előttük semmiféle rendszertani jelölés nem szerepel. Ilyenek néha a rendszertani hierarchia csúcsán is előfordulhatnak
iii (pl. ÉLŐ SZERVEZET, MIKROORGANIZMUS, TELEPES NÖVÉNY). A vírusok és baktériumok újabb keletű pl. a 16S rrns szekvenciaanalízisén alapuló felosztásait nem vettük figyelembe. Elsősorban azért, mert nem találtunk magyarországi adatbázisokban ezekre utaló tárgyszavakat vagy deszkriptorokat, melyekkel könyveket osztályoztak volna. Ha a jelölés nem Hortobágyi vagy Dudich könyvéből származik, szögletes zárójelben szerepel (pl. [3. főország] EUKARYOTA) A hierarchikus részben először mindig a rendszertani egységeket képviselő deszkriptorok hierarchiája következik, ezt követi a rendszertanilag nem kategorizált deszkriptorok hierarchiája. Például: A Halak Dudich könyvében szereplő hierarchiája után következnek az egyéb nem-faj hierarchiák (a tengeri halak, a ragadozó halak stb.) hierarchiája. Az élőlények hierarchiája után következnek a szervek és szövetek nem rendszertani hierarchiái.
iv É L Ő S Z E R V E Z E T MIKROORGANIZMUS I. TÖRZS VÍRUS (SZERVEZET) II. TÖRZS ADENOVÍRUS ARBOVÍRUS BURGONYA X-VÍRUS BURGONYA Y-VÍRUS DOHÁNYVÉSZ VÍRUS FÁG Fonalas fág T-páros fág HERPESZVÍRUS LEUKOVÍRUS MOZAIKVÍRUS MYXOVÍRUS Influenza vírus Paramyxovírus PAPOAVÍRUS Papilomavírus PICORNAVÍRUS Enterovírus Coxsackie-vírus POXVÍRUS Parapoxvírus RETROVÍRUS RHABDOVÍRUS VIROCID BAKTERIOFÁG Baktérium lásd a Prokaryota alatat PROKARYOTA BAKTÉRIUM FOTOTRÓF BAKTÉRIUM HÜVELYES BAKTÉRIUM SPIRÁLIS BAKTÉRIUM SPIROCHAETA BORRELIA LEPTOSPIRA TREPOMENA GRAM-NEGATÍV BAKTÉRIUM AGROBAKTÉRIUM BRUCELLA ENTEROBACTER ESCHERICHIA COLI KÓLIBAKTÉRIUM ESCHERICHIA COLI MIKOPLAZMA NITROBACTER PSEUDOMONAS ACETOBAKTER VIBRIO XANTHOMONAS RHIZOBIUM SALMONELLA SHIGELLA YERSINIA GRAM-POZITÍV BAKTÉRIUM BACILLUS CLOSTRIDIUM LAKTOBACILLUS LEUCONOSTOC MICROCOCCUS STAPHYLOCOCCUS STREPTOCOCCUS SUGÁRGOMBA CORYNEBACTERIUM MYCOBACTERIUM STREPTOMYCES RICKETTSIA CHLAMYDIA VALÓDI BAKTÉRIUM AGROBAKTÉRIUM AZOTOBACTER III. TÖRZS BACILLUS CLOSTRIDIUM LAKTOBACILLUS BRUCELLA COCCUS STAPHYLOCOCCUS STREPTOCOCCUS ENTEROBACTER ESCHERICHIA COLI KÓLIBAKTÉRIUM ESCHERICHIA COLI RHIZOBIUM SALMONELLA KÉKMOSZAT EUKARYOTA 1. ORSZÁG NÖVÉNY TELEPES NÖVÉNY MOSZAT IV. TÖRZS OSTOROS MOSZAT V. TÖRZS SÁRGÁS MOSZAT VI. TÖRZS BARÁZDÁSMOSZAT VII. TÖRZS ZÖLDMOSZAT VIII. TÖRZS BARNA MOSZAT IX. TÖRZS VÖRÖSMOSZAT GOMBA MAKROGOMBA EHETŐ GOMBA MÉRGEZŐGOMBA Csiperkegomba Vargánya MIKROGOMBA X. TÖRZS NYÁLKAGOMBA XI. TÖRZS VALÓDI GOMBA 1. OSZTÁLY MOSZATGOMBA 5. rend PERONOSPORALES 1. család PYTHIACEAE 2. család PERONOSZPÓRAFÉLE Peronoszpóra 3. család HÓLYAGPENÉSZ 6. rend FEJESPENÉSZ 2. OSZTÁLY TÖMLŐSGOMBA 1. ALOSZTÁLY 1. rend ŐSTÖMLŐSGOMBA 1. család ÉLESZTŐGOMBA 2. rend DÉRGOMBA 1. család TAPHRINACEAE Taphrina 2. ALOSZTÁLY 1. rend TÖMLŐSPENÉSZ 3. rend LISZTHARMAT 5. rend CLAVICIPITALES Anyarozs 8. rend HELOTIALES 1. család SCLEROTINIACEAE Monília Szürkerothadás 9. rend 1. család KUCSMAGOMBA 10. család SZARVASGOMBA 3. OSZTÁLY BAZÍDIUMOS GOMBA 1. ALOSZTÁLY 3. rend ROZSDAGOMBA 4. rend ÜSZÖGGOMBA 2. ALOSZTÁLY 1. rend HÁRTYAGOMBA 3. család REDŐSGOMBA 4. család LIKACSOSGOMBA 5. család TINÓRRUGOMBA 6. család LEMEZESGOMBA