A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

Térkép: Frank- Római Birodalom Nagy Károly

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ravenna: S. Vitale (525-547) Aachen: palotakápolna (796-805.)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Aachen: palotakápolna (796-805.)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ravenna: San Vitale (525-547) Aachen: palotakápolna (796-805.)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz A.) Császári építkezések Ottmarsheim: Apátsági templom (1020-1030) Essen: női kolostor (11. sz. közepe)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet Róma: San Pietro Vecchio (előkép: 320k-350) Fulda monostor-templom (802-812) A templom keletelésének szabályai: 200 k.: Apostoli Útmutatások arccal kelet felé imádkozzatok 325: Nicea-i zsinat szabályai a templom keleteléséről 4. sz.: Szt. Athanasios (296-373) intelmei a templomok helyes tájolásáról: az imádkozók arcukat az oltár felé fordítva a felkelő napot látják és benne a feltámadott Krisztust ismerik fel

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a westwerk születése Róma: Sant Agnese (előkép 350k.) Corvey monostor-templom (822, 873-885)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a westwerk születése Corvey monostor-templom westwerk (855-885) A westwerk funkciói: A) Szakrális: 1. Temetési 2. Nagyhéti liturgia B) Profán: 1. Bejárati vestibulum 2. Uralkodói karzat 3. Bajelhárító

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - a westwerk születése Corvey monostor-templom (templom: 822-848, westwerk: 855-885)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet hatása westwerk és westriegl Freckenhorst: kolostortemplom (1090 k.) Minden: Sankt Pertus (12. sz. k.)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Centula monostor-templom (790-799) Sankt Gallen-i kolostor-terv (820. k.) Leonardo da Vinci: Homo Quadratus (XV. Sz.)

A Preromanika építészete II. A Karoling reneszánsz B.) Karoling-kori térítő bencés építészet - kvadratúra Vitruvius and his treatise 0 változat (VIII-IX. sz.) E and G változat (X-XI. sz.) L változat - Vossianus (XI. sz.) H változat - Harleianus (IX. sz.) Középkori gondolkodók, akik ismerték Vitruviust: Saint-Victor-i Hugó (XI-XII. sz.) Malmesbury-i Vilmos (XII. sz.) St Trod-i Teodoric (XII. sz.) Beauvais-i Vince (XIII. sz.) Aquino-i Szt. Tamás(XIII. sz.) Petrarca (XIV. sz.)... Poggio Bracciolini St Gallen-i utazása (1416) S változat Sélestat codex (X. sz.) V and W változatok (XIII-XV. sz.) VITRUVIUS: De Architectura Libri Decem (Tíz könyv az építészetről)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 1.) Antik formák továbbélése (Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika gallikán változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k. redukált változat: Bradford 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab León: San Miguel X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave VII. sz.) II.) A Karoling reneszánsz (749-919) 1.) Császári építkezések(aachen: Palotakápolna 796-805) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda 802-812) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey 873-885) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula 790-799, kolostorterv 820 k)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint stílus - fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az antikizáló romanika ). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barbárnak tartott sötét középkort (media tempestas). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék (R a u l G l a b e r : A történelem öt könyve - 1003) A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: új földterületek feltörése (kolonizáció), termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népességnövekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.

A romanika, mint konvertált építészet-esztétika A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes emlékcsoporttá? A teológiai elvek következetes, szimbolikus megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma dominál Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy Nyugat- Európa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont, pneumatikus, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az építészet a tér konvencionális használta mellett a szerkezetekre fordul a figyelem. Ez éppúgy megnyilvánul a függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű. Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik: az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle - de rendre uralkodnak rajta. Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak megrendelői oldalának legfőbb szereplője: a c s á s z á r i u d v a r, valamint az egyházi oldal - szinte kizárólagos - hiteles képviselője a b e n c é s r e n d hordozza.

A ROMANIKA FOGALMA A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok Saint-Gilles: apátság kapuja Velence: San Marco Pomposa: lombard motívumok

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom 1007-1033) B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius 1070-től *Speyer : Dóm 1025-1159) 2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm XI. sz. 1181) C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm 1188-1234, Naumburg: Dóm XI. sz. 1280)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) A preromán többfunkciós westwerk továbbfejlődésének két útja a nyugati szentély és a nyugati karzat. Az előbbi a szakrális funkciókat gyűjti magába (nagyhéti liturgia, temetés), míg a karzat a profán feladatoknak felel meg (kegyúri reprezentáció. Preromán westwerkes Templomok (8-9. sz.) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033) Quedlinburg: Sankt Servatius Nyugati-karzatos templom (8-9. sz., 1070-1129, Száli-frank!)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033) Reichenau-Obercell: Sankt Georg apátság temploma (9-10. sz.)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) Quedlinburg: Sankt Servatius Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm (1025-1031, 1065-, 1081-, 1159)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Mainz: Császárdóm (978-1036, 1085-1239 Worms: Császárdóm (11. sz. eleje-1181, ill.: 1234 Hohenstauf-kor!)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254) Bamberg: Császárdóm (1004-1012, 1081-1111, 1188-1237) Naumburg: Császárdóm (11. sz. eleje-1280)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília