A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓJA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TÜKRÉBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓJA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TÜKRÉBEN Készítette: Horváth Katalin Budapest, 2009

Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás...5 Előszó...6 I. Bevezetés a témába...9 I. 1. Kommunikáció...9 I. 1. 1. Kommunikáció fogalma...9 I. 1. 1. 1. Kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben...9 I. 1. 1. 2. Kommunikáció formái...10 I. 1. 2. Sportkommunikáció...11 I. 1. 2.1. Sportkoncepció...11 I. 1. 2. 2. Sportági propaganda...13 I. 2. Sport...15 I. 2. 1. Sport for All...15 I. 2. 2. Sport területei...16 I. 2. 3. Sport társadalmi megítélése...16 I. 2. 4. Sport, mint megelőzés...17 I. 3. Sportági szakszövetségek...19 I. 3. 1. Szakszövetségek ügyrendje...20 I. 3. 2. Szakszövetségek létrehozása, érvénye, felügyelete...20 I. 3. 3. Céljai...21 I. 3. 4. Feladatai...21 I. 3. 5. Szervezet és tevékenység...22 I. 3. 6. Sportszövetségek típusai...23 I. 3. 7. Szakszövetségekben rejlő innovációs igények és lehetőségeik...25 I. 3. 8. Szakszövetség és nevelés, mint komplex feladat...26 II. Magyarországi helyzet...27 II. 1. Magyarország népességének egészségi állapota...27 II. 2. Magyar sportpiac, sport helyzete itthon...29 II. 3. Sportpiac általános felosztása...30 II. 4. Sportolási szokások Magyarországon...31 3

III. Az egészséges életmód...32 III. 1. Fitt ABC...35 III. 1. 1. Prevenció...35 III. 1. 2. Rekreáció...36 III. 1. 2. 1. Rekreációs tevékenységek csoportosítása...37 III. 1. 2. 2. Szabadidősport...37 III. 1. 2. 3. Rekreáció helyzete Magyarországon...38 III. 1. 2. 4. Sportegyesületek szerepe és lehetőségei a rekreációban...39 III. 1. 3. Rehabilitáció...39 III. 2. Egészségre nevelés a sport keretein belül...40 IV. A kerékpározás, mint a rekreáció egyik legjótékonyabb sportága...42 IV. 1. Amit a kerékpározásról tudni illik...42 IV. 1. 1. Motiváció a kerékpársportban...44 IV. 1. 2. A kerékpársporthoz szükséges képességek...44 IV. 2. Kerékpározás, mint rekreációs tevékenység...45 IV. 2. 1. Kerékpározás élettani hatásai a szervezetünkre...47 IV. 3. Kerékpározás helyzete Magyarországon...48 IV. 3. 1. Hogyan tudnánk a kerékpárhasználatot népszerűsíteni?...49 V. Sportági szakszövetségek kommunikációja...50 V. 1. Sportági szakszövetségek kommunikációja...50 V. 2. Magyar Kerékpársportok Szövetségének (MKSZ) szervezete, működési rendje és feladatai...52 V. 3. Magyar Kerékpárportok Szövetségének sportkoncepciója, kommunikációs fejlesztése...53 V. 4. Kerékpáros Magyarország Szövetség (KMSZ) megalakulása...55 V. 5. Kerékpáros Magyarország Program - BringaSuli bemutatása...57 V. 5. 1. Külső és belső kommunikációs feladatok...58 VI. Befejezés...59 Irodalomjegyzék...62 Mellékletek...64 4

Köszönetnyilvánítás Az első gondolat a köszöneté... Ezúton ragadom meg az alkalmat arra, hogy mindazoknak köszönetet mondjak, akik munkájukkal, gondolataikkal, javaslataikkal és türelmükkel e számomra fontos szakdolgozat elkészítésében, teljesebbé tételében közreműködtek. Biztató és hasznosítható tapasztalataik a dolgozat értékét növelték. Szeretném személyesen kiemelni belső konzulensemet, Dr. Rácz Gábort, illetve külső bírálómat, Tarapcsák Pétert, aki a Magyar Kerékpársportok Szövetségének alelnökeként rengeteg információval és képpel szolgált a dolgozatomhoz. 5

Előszó Sportolóként és aerobik edzőként fontosnak tartom, hogy mindenki tisztában legyen azzal a két alapvető tényezővel, ami világszerte rányomja korunk életmódjára a bélyegét; ez a túltápláltság és a mozgásszegény életmód. Az ipari-, technikai-, informatikai forradalom számos áldást és sajnos bőven ártalmat is hozott az életünkbe. A civilizáció átkai mellett a motorizációval a fizikai munka háttérbe szorult, ülővé vált az életmódunk, a napi fizikai aktivitás csökkent, emellett helytelen a táplálkozásunk, a közlekedés és a mindennapi élet kényelmesebbé vált. Ebben az őrült világban az embereket a teljesítéskényszer vezérli, állandó hajsza jellemzi a mindennapokat, ami stresszhelyzetet szül, és egyre többen hódolnak káros szenvedélyeknek. A kereskedelem árubősége és kínálata, illetve a reklámok hatása is negatívan befolyásolja az emberek táplálkozását. Rendkívül fontos felhívni a figyelmet az életmódbeli hibákra, a túlfogyasztásra, hiszen sajnos a szabadidő felhasználása egyre kevésbé párosul energiaigényes tevékenységgel. A televízió nézés, az internet, a számítógépek felhasználása - akár munkára, játékra vagy tanulásra -, de egyre inkább kitöltik az ifjúság és a felnőtt korosztály idejét. Ezért nem csoda, hogy manapság az elhízás egyre nagyobb számban jelenik meg. Jelenleg 310 millió elhízott ember él a világon és arányuk csak nő. Magyarországon is a felnőtt lakosság több, mint 20 % -a elhízott, valamint több, mint 45 %-a túlsúllyal küzd. Az egészség nemcsak betegség nélküli életet jelent, hanem egyenlő egy fizikai, szociális és mentális jóléttel. Az egészség megőrzése a társadalom szempontjából is fontos, a betegségek kezeltetése a társadalomra is komoly anyagi terheket ró. Az átlagéletkor kitolódásával életünk egyre fontosabb részévé kellene válni az egészségmegőrzésnek, elsősorban azzal a céllal, hogy minél jobb egészségi állapotban érjük el az időskort, valamint minél kevesebb betegség korlátozza az életvitelünket. A jobb életminőség biztosítása tehát közös érdek. 6

Az egészség megőrzésében a legfőbb ajánlat a sporttevékenység, hiszen a testedzés és a jó közérzet közötti kapcsolat közismert. A fizikai aktivitás kedvező hatásai rövidtávon leginkább a stressz oldásában, feszültséghelyzetek csökkenésében mutatkozik meg, de hosszútávon a rendszeres sportaktivitás egyrészt szokásformáló tulajdonsággal bír, ezért is fontos, hogy a sporttevékenység már fiatal kortól a mindennapok részévé váljon, másrészt számos másik egészségünkre gyakorolt jótékony hatása van. Gyerekkorban kell kialakítani a sportolási szokásokat, illetve megismertetni a mozgás örömét és hasznosságát, ahhoz, hogy az évek folyamán megmaradjon az igény a sportolásra, vagyis a szabadidő hasznos eltöltésére. Természetesen nagy jelentősége van ebben a kötelező iskolai testnevelésóráknak is, de a fő húzóerő a szülő lenne, aki magával viszi gyermekét a természetbe kirándulni, úszni, kerékpározni, megtanítani és rászoktatni ezzel szabadidősportolni. A szabadidősportok el nem hanyagolható fontossága volt fő indokom a témaválasztásra. Én magam, sportolóként és edzőként is, szeretnék embereket meggyőzni a sport, mint a szabadidő egyik legjótékonyabb eltöltésének lehetőségéről. A fő irányvonal a szakdolgozatom megírásakor a következő volt: végighaladni azokon a tényezőkön, amelyek befolyásolják az egészségünket és megismertetik azokat a lehetőségeket, melyek egy egészséges életvitelhez, életminőséghez vezetnek. De hogy hogyan töltjük a szabadidőnket vagy a szabaddá tett időnket, az tőlünk függ. Szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire fontos lenne azt az időt a szabadban sportolásra szánni. Itt jön be a képbe a rekreáció, vagyis a szabadidő hasznos eltöltése. Írhatnék bármelyik rekreációs sportágról, de úgy gondolom, hogy a kerékpározás kimondottan elmaradott helyzetben van például az úszáshoz képest, pedig az elmúlt évtizedekben nemcsak hobbi, sporteszköz és sokak közlekedési eszköze, hanem a rekreáció egyik főszereplőjévé is vált. Hogy mik a kerékpáros szakszövetségek lehetőségei? Kommunikációs szempontból mit tehetnek? Tudják-e az emberek felé a rekreációs tevékenységek szükségletét valamilyen módon kommunikálni? Erre kapunk majd választ. 7

Dolgozatomban elsőként pár alapfogalomról szeretnék egy átfogó képet nyújtani, amelyek bevezetik olvasóját a témába. Itt szeretnék foglalkozni a kommunikáció, a sport, sportpiac, és a sportszövetségek általános jellemzésével. A második egységet egy magyarországi kitekintőnek szánom: hogy milyen az egészségügyi állapotunk, milyenek a mi sportolási szokásaink. A harmadik nagyobb rész az egészséges életmód és annak fontosabb területeit érinti. Itt ismerkedhetnek meg a Fitt-ABC-mel, melyek közül a rekreációt kicsit részletesebben tárgyalnám. Végül, a negyedik részben a kerékpározásról, mint legalkalmasabb szabadidő-eltöltési lehetőségről, illetve a Magyar Kerékpársportok Szövetségéről és tevékenységéről, kommunikációjáról írnék. Kérdés, hogy a megdöbbentő statisztikák, amiket hallunk és olvasunk, illetve a betegségek előjelei, mennyire váltanak ki belőlünk cselekvést, képesek vagyunk-e változtatni életvitelünkön, étkezési szokásainkon, szabadidős programjainkon, elindulunk-e a hétvégén kerékpározni az internetezés vagy tévénézés helyett? Reményeim szerint igen. Munkám olvasója mindenképpen. Ez a dolgozat, amit Ön a kezében tart, ahhoz kíván hozzájárulni, hogy mindenki felismerje, hogy a sport az egészséges életmód alapja és egyben a nevelés eszköze is. Elsősorban azzal a céllal, hogy a fiatalok testben és lélekben harmonikusan fejlődjenek, illetve az idősebb korosztály mozgásgazdag életmóddal őrizze meg egészségét. Végül remélem, hogy dolgozatom eljut azokhoz is, akik elhanyagolják egészségi állapotukat, és ráébreszti őket arra, hogy a Sport For All, a mindenki sportolása és egészsége mennyire fontos. Jó szórakozást kívánok a Kedves Olvasóknak! 8

I. Bevezetés a témába Mintegy elöljáróban ismerkedjünk meg azokkal a fogalmakkal, melyek dolgozatom címét és témáját képezik. Elsőként a kommunikációt szeretném felvezetni, fogalmi rendszerét, formáit és jellemzőit, valamint egy általános kommunikációs modellt ábrázolnék. I. 1. Kommunikáció I. 1. 1. Kommunikáció fogalma Ma már a kommunikációs ismeretek nemcsak a szakemberek körében váltak ismertté, hanem a köztudatban is benne vannak, hiszen jelentőségük és szükségszerűségük bármely területnél szembetűnőbb. Az ember nem képes nemkommunikálni, hiszen az interakció egy fajtáját jelenti, melyen belül mindenféle megnyilvánulás kommunikációnak számít. Annyira általános és mindenütt jelenlévő fogalomról beszélünk, amelyet akár egy szóban is megfogalmazhatnánk. Információtovábbítás. Hogy az információ milyen jelekben vagy jelrendszerben, kódokban továbbítódik, független az eredménytől. De természetesen ennél többről van szó. A kommunikációt több részre bonthatnánk, aszerint, hogy az információátadás milyen rendszerben zajlik. 1 - információelméleti értelemben, mindenféle rendszerben - technikai értelemben, ember alkotta rendszerben - társadalmi kommunikáció, a társadalmi szféra rendszereiben - biológia kommunikáció, az élő szervezetek rendszerében I. 1. 1. 1. Kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben Minden kommunikációs folyamat abban megegyezik, hogy a jel-, információtovábbítás kódolva, egy közös jelrendszerben kommunikációs csatornán keresztül a kibocsátó féltől a befogadó fél vagy felek felé jut, miközben befogad, különböző visszacsatolást küld a forrásnak, vagyis a kibocsátónak, így ő maga is 1 Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei alapján 9

küldővé válik. Ezzel válik teljessé a kommunikáció folyamata. A küldő a saját tapasztalatai szerint kódolja az üzenetet, amit a vevő dekódol az ő tapasztalatai alapján, így előfordulhat, hogy nem értik meg egymást. Kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben Kódolás KIBOCSÁTÓ ÜZENET Csatorna Dekódolás BEFOGADÓ VISSZACSATOLÁS 2 I. 1. 1. 2. Kommunikáció formái A folyamat irányultsága szerint lehet egyirányú és kétirányú a kommunikáció. Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl.: költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás) Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl.: beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell különíteni az - egyenrangú viszonyt, illetve az - egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között. 2 Saját készítésű ábra: A kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben 10

Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Közvetett kommunikációról beszélünk minden más esetben. Például a tömegkommunikáció minden fajtája, és akkor is, ha egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a címzettig. A kommunikáció más - más csatornák igénybevételével történhet. Eszerint megkülönböztetünk verbális és nem verbális kommunikációt, amin belül a vokális kommunikáció a legszámottevőbb. A teljes közlésrendszer 7%-a verbális, 38%-a vokális és 55%-a nem verbális. Verbális kommunikáció, mely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető beszédet és írást jelent, melyek az emberiség története során alakultak ki, de egymástól távol eső időben. Nem verbális kommunikációhoz tartozik minden olyan analógiás kód által kifejezhető üzenettovábbítás, mely a szavakon túl, a tartalmat kísérő jelenség. Ide tartozik a vokális kommunikáció, minden, ami a hanggal, kiejtéssel kapcsolatos, a mimika, a gesztus, a szemkontaktus és a testbeszéd. I. 1. 2. Sportkommunikáció Sportkommunikáción érthetjük a sport médiában való megjelenését, vagy akár a sportágak, sportszervezetek, sportesemények információtovábbítását a sportolók, nézők, valamint a szervezetek felé. De hogy mik azok a kommunikációs eszközök, amelyekkel eredményeket érhetnek el a kommunikáció területén? Az egy jól használható kommunikációs terv, koncepció, stratégia vagy egy sportági propaganda, melynek eszközei a TV-, és rádióműsorok, könyvek és programfüzetek, audiovizuális eszközök, nyomtatott sajtótermékek, plakátok és hirdetések, kiállítások és bemutatók lehetnek. I. 1. 2.1. Sportkoncepció Egy sportkoncepció végrehajtásának eredményessége nagymértékben attól függ, hogy mennyire sikerül az együttműködésbe, a programba bevonni, bekapcsolni, a 11

végrehajtásban érdekeltté tenni a sport területén érintett szakembereket, szervezeteket, intézményeket, valamint a lakosságot. Ebben kiemelt szerepe van a tervezett lépések kommunikációjának, az üzenetek eljuttatásának az érdekeltek felé. A hosszú távú gondolkodás tehát megköveteli a kommunikációs stratégia kialakítását is. A konkrét kommunikációs stratégia megvalósítási technikájának kiválasztása mellett fontos meghatározni a sport stratégiai üzenetének tartalmát. Ezek az üzenetek: - A rendszeres testedzés fontossága, amely legalkalmasabb eszköz az egészségmegőrzés, egészségmegtartás szempontjából. - Sport, mint prevenciós, rekreációs, rehabilitációs eszköz. - A sport a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze, etikai tartalma, lehetőségei alkalmassá teszik a nevelési folyamat legkarakteresebb eszközeként történő megjelenésére. - Minta- és példaképpé válhatnak kiváló sportolóink. A legkiválóbb személyiségeket be kell mutatni, rájuk kell irányítani a társadalom figyelmét. - A sport erős kohéziós erővel bír. A sportközösség alkalmas a hétköznapi élet, az életminőség, életmód pozitív irányú átformálására. - Az egész életen át tartó testedzés és tanulás, kulturálódás az igazi ideánk, ezt tartjuk a harmonikus személyiség kifejlődése szempontjából a legfontosabbnak. - Az magyar lakosság egészségi állapota gyökeres változást követel meg a rendszeres testmozgás motivációs és attitűd rendszerében, illetve annak kialakításában. - A kultúra szerves része a sport. A sporttevékenységek szervesen kapcsolódnia kell a humán területekhez is, például az oktatási, kulturálódási folyamatokhoz. - A sport minden egyes területére be kell kapcsolni a tudástársadalom és informatikai társadalom, a sporttudomány eredményeit, a sportegészségügy vizsgálatait és vívmányait, a sport menedzselésének ismereteit. - A sport legalkalmasabb eszköz a szabadidő hasznos eltöltésére. - Csak a tiszta eszközökkel elért sportsiker az igazi érték! A sportsiker elérése mint cél nem szentesítheti bármilyen eszköz alkalmazását. Ezen értékek közvetítése, állandó feladatunk. Stratégiai partnereink (testnevelők, edzők, óvónők, gyógytornászok, pedagógusok, sporthoz kapcsolódó média szakemberek) véleményének direkt kommunikációra épülő formálásával, üzeneteink hatásának találkoznia kell a média felületén elindított akciók hatásával! 12

A kommunikációs stratégia a szemléletbeli változtatásokra két fő részből kell, hogy álljon, amelyet két fő feladat határoz meg. a. A sportkoncepció gondolatainak, szemléletváltó üzeneteinek, gyakorlati lépésjavaslatainak eljuttatása a célcsoportokhoz. b. Önálló kommunikációs projektek, kampányok létrehozása a célok megvalósulásának elősegítésére. A kommunikációs stratégián túl a nagy városi és nemzetközi sportrendezvények megkövetelik a megfelelő információs hálózat kialakítását, kiépítését. A létesítményi és városi közterületi lehetőségeket támogatók bevonásával szükséges ennek megvalósítása. I. 1. 2. 2. Sportági propaganda Ahhoz, hogy a lakosság minél szélesebb köre megismerje a testnevelés értékeit, annak életmódunkat pozitívan befolyásoló hatásait, érdemes erőfeszítéseket tenni, jó sportági propagandát kidolgozni. A sportági kommunikáció tulajdonképpen kettős célt szolgál: - a sportág népszerűsítését; - a sportág időszerű eseményeinek, szakszövetség terveinek és intézkedéseinek a gyors és hiteles tájékoztatását. Általában a szakszövetségek vezető tisztségviselői nyilatkoznak, kommunikálnak, a média is őket keresi meg, hiszen ők a legtájékozottabbak és legismertebbek, a főtitkár pedig az információk gyűjtésében, rendszerezésében, értékelésében és felhasználásban játszik fontos szerepet. TÁJÉKOZTATÁS Minden olyan intézkedésről, határozatról, sportfejlesztési koncepcióról, amely a sport egészét, vagy csak egy szakosztályt, akár csapatot érinti, megfelelő tájékoztatást kell adni. Figyelni kell azonban arra, hogy időben és jól ütemezve közöljék azt, az érdekeltek pedig előbb és közvetlenül értesüljenek arról. 13

A közlendők továbbításában sok hiba követhető el: - A sportesemény túl korai beharangozása gyengíti annak hatását. - Versenyrendszeren való változtatás hírének kiszivárgása megrendítheti a szakosztály munkáját. - Fellebbezési határozatot az érdekelt kapja meg legelőször, ne az újságokból értesüljön a döntésről. - A közlő tájékozottsága, szavahihetősége kétségbevonhatatlan legyen. - A megfelelő forma meghatározása, írásban vagy szóban, nyilvánosság előtt vagy szűk körben. - Tömör tartalom felesleges kertelés nélkül. - Rövid, objektív és konkrét indoklás, a túlmagyarázás gyanús. - A közlés módját hitelesség jellemezze, meggyőző és érthető legyen. A sportágak népszerűsítésének és elterjesztésének elengedhetetlen része a jó propaganda. Köztudott, hogy egy válogatott sikere vagy egy versenyző kiemelkedő eredménye mennyire megnövelte a sportág népszerűségét, tehát kétségtelenül a legjobb propaganda az eredményesség. PROPAGANDA BIZOTTSÁG ALAKULÁSA Feladatai közé tartozik a szakszövetség által rendezett sportesemények hírverése, a sportág népszerűsítése, a körlevelek és tájékoztatók összeállítása és kiadása, propagandaanyagok készítése, bemutatók, előadások, élménybeszámolók és hírverő mérkőzések szervezése, eredmények gyűjtése és közzététele. Sportági műsorfüzeteket, plakátokat, szakanyagokat, könyveket ad ki vagy épp beszerez. Elhanyagolt területük pedig a sportági dokumentáció összeállítása, folyamatos bővítése, kezelése. SPORTÁGI SZAKLAP SZERKESZTÉSE Egyes szakszövetségek önálló szaklapot adnak ki vagy a propaganda bizottság vagy egy felkért szerkesztőség segítségével, ami nélkülözhetetlen szakszövetségi segédeszköz lehet. Kapcsolatot alakít ki a sportág közönségével. A napilapok és a sportlapok által kialakult hézagot pótolja, hiszen ezek nem tartják napirenden a szakszövetség fontos, ugyanakkor nem általánosan közérdekű intézkedéseit, eredményeit, feladatait. Hasonlóképp nem adhat helyet részletezni a szövetség döntéseit és határozatait. 14

BELSŐ INFORMÁCIÓCSERE A szakszövetségen belüli tájékoztatás és tájékozódás hiánya sok bonyodalom okozója, ezért nem maradhat el a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségen túl sem. Meg kell találni a módját, hogy a lényeges célokról, adatokról, elképzelésekről, intézkedésekről gyorsan és közvetlenül minden dolgozó tudomást szerezzen. Érdemes jól megszervezni a szövetség bizottságának, tisztségviselőinek egymás közötti kommunikációját. I. 2. Sport I. 2. 1. Sport for All Második fejezetemet a sport szerepével és társadalmunkban elfoglalt különleges helyzetével folytatnám. A társadalmi és gazdasági fordulatokkal, a tudományos felfedezésekkel, az életkörülmények alakulásával együtt változik a testnevelés és sport értékítélete, helyzete és jelentősége. Némelyekben nő, másokban lankad a sportolás iránti vágy. A szabadidő értelmes kihasználása, a testmozgás igénye önkéntes. Egyes sportágak divatba jönnek, hódítanak, mások veszítenek varázsukból. A sport és a testnevelés egyben a kultúra része, és sajátos funkciókkal kapcsolódik a társadalomhoz. A mai világban, a változások korában, mint tevékenység, és mint szórakozási forma is egyre fontosabbá vált. Különleges helyet foglal el alaptevékenységeink között, és teljes folyamatában megkövetel egy egész embert megkívánó tanulást. A sport cselekvés nemcsak a mozgás szabályozását jelenti, hanem gondolatokkal átszőtt mozgásmintákat is. A sport általános területei jól elkülöníthetőek egymástól. Az 1975-ös Európai Sport for All Egyezmény már több évtizedes múlttal rendelkezik a nyugati országokban, nálunk még elég kezdetleges a mozgalom. Az egyezmény kimondja, hogy a sporthoz mindenkinek joga van. Nemzetközi szervezete a TAFISA (Trimm and Fitness International Sport), amelynek 1992-től hazánk is tagja. 3 3 Dr. Jakabházy László: Fitkontroll 1. szerint 15

I. 2. 2. Sport területei - Verseny / Élsport - Szabadidősport / Rekreáció - Iskolai testnevelés / Diáksport - Rehabilitáció / Gyógyító sport - Fogyatékosok sportja Cél Egészségmegőrzés Szórakoztatás Politikai Gazdasági Terület szerep szerep Verseny - Passzív, de van szórakoztató szerepe. Van képviseleti szerep. Üzleti célok, Reklámfunkció, szórakoztató ipar, turizmus, eseményszervezés Szabadidősport Prevenció, rekreáció, rehabilitáció, fogyás Aktív és passzív szerep is megjelenik. Országos képviselet Sportszerek, sportruházat, reklám, turizmus. Sportért is fizetni kell! Diáksport Életmódra szoktatás, nevelés, prevenció Aktív; Sport= örömforrás - - I. 2. 3. Sport társadalmi megítélése A társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, azaz az iskolai testnevelés, a rekreációs sport, beleértve a diáksportot, valamint a versenysport is. 16

A sport társadalomban betöltött szerepe: A sport a nevelés eszköze, mely játékos formában készít fel az életre. Aktívabb szerepvállalásra nevel. Lehetőségeket nyújt az egyén önmegvalósításában. Fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészségmegőrzésben, egészségtudatos magatartás kialakításában, életminőség javításában. Erősíti a családi, baráti és társadalmi kötelékeket. Példaképet állít az ifjúság elé. Kulturált szórakozási lehetőséget biztosít, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés. Nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés és büszkeség növeléséhez. Környezetkímélő tudatformálás szükséges összetevője Gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportoknak. Közvetett és közvetlen módon is pozitív hatással bír a fiatalok tanulási képességére, mind a foglalkoztatottak termelékenységére. Vitathatatlan, hogy a sportnak köszönhetően a jobb testi, lelki és szellemi egészségnek, erőnlétnek örvendező kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó dolgozók ritkábban esnek ki a munkájukból, tehát a termelékenység szempontjából is hasznosabb tagjai a társadalomnak. Állam számára megtakarítást eredményez nemcsak a táppénzkiadásokban, hanem kisebbek azok a költségek, amelyeket az orvosi ellátásra, gyógyszerártámogatásra kiadnának. Minden sportba fektetett energia és pénz, az egészségügy számára pluszt jelent. A sportszektor adja a nemzetgazdaság bevételének 0,9 %-át, illetve a sportban foglalkoztatottak is a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9 %-a. I. 2. 4. Sport, mint megelőzés Minden az ókori görögöknél kezdődött. Megállapították, hogy minden mozog. A mozgás mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek az alapvető életfunkciója. Ezért is 17

mindenféleképpen fontos, hogy már nagyon kicsi kortól, kisgyermekkortól az apa, az anya és az család összes hozzátartozója foglalkozzon azzal, hogy miként lehet rávenni egy gyereket a mozgásra, ami egy kisgyerek lételeme, illetve azt a fajta mozgást hogyan lehet fönntartani. Miként lehet ezt az aktív életmódra való igényt, ezt a fajta örömet, amit a sport nyújt egy egész élet hosszúságában biztosítani a gyerekeknek, felnőtteknek. Szükség lenne egy olyan programra, mint a Lifelong Learning élethosszig tartó tanulás program, csak ami a lifelong mozgást jelentené, azzal a céllal, hogy élethosszig mozogjunk. Ami megáll, ami nem mozog, az egy idő után egyenlő lesz a halállal, fizikai elmúlással 4, vagy éppen érthető egy boldogság nélküli, de életjelenségeket ugyan még mutató életfolyamattal. Sportembernek lenni elsősorban nem élsportolói viselkedést jelent, hanem akinek a sport úgy van beleépítve az életébe, mint a levegővétel, sportembernek mondható. És mindenkinek az fér a mindennapjaiba, amit bele akar tenni. Akkor is, ha ez pár áldozattal jár, mindenképp megéri. Nemcsak az önbecsülését növeli, de jó közérzetet is biztosít, és nem beszélve azokról a negatív dolgokról, amiktől távol marad, mialatt ő sportol. Gondolok itt a bandába való bekerülésre, cigarettára, drogra. Aki sportol, az valamilyen szinten egy csoporthoz tartozik, akik hasonló életvitelt folytatnak, egészségesen élnek. Nincs idejük rossz társaságba keveredni. Fel lehet fogni a sportot ajándéknak is, örömet hoz neked, családodnak, eredményes sportolóként pedig akár országodnak is. A mindennapi terhek elviseléséhez egy hatalmas fegyvert ad és nagy örömforrást nyújt ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát a bőrében. Ezért is lenne fontos megadni gyermekeinknek. Viszont a dolgok túloldalán ott rejtőznek a hibák, amit egy szülő elkövethet. Vagy nem engedi félelemből, féltésből sportolni gyerekét, vagy a másik része, ha a szülő nem ért 4 Buday-Gyarmat Andrea: A sport, mint megelőzés egyik legjobb eszköze 18

el semmit a sportban, és ezért igyekszik élsportolót faragni gyermekéből, rengeteg áldozatot hozva, energiát belefektetve. Fontos, hogy több sportágat mutassanak meg a gyereknek, és majd ő jelzéseket ad melyikben érzi jól magát. A sport segít megtanítani már kiskorában, hogy mindenért meg kell dolgoznia, ha kudarc éri, milyen módon tud azon túljutni és nem egyből feladni, esetleg másik sportágba belekezdeni. Ha sikeres, azt is megtanulja elviselni. Ha csapatban dolgozik, megtanulja kifejteni saját akaratát és egyértelművé válik számára, hogy alkalmazkodnia is kell társaihoz. Megtanulja azt is, hogy időnként a másik jobb, és ezt tudomásul kell vennie. De a legfontosabb ezek közül a kudarckezelési módszerek alkalmazása, amire az élet mindegyes területén szüksége lehet. I. 3. Sportági szakszövetségek Egy sportág kialakulása után megfogalmazódik az igény egy szervezetre, ami összefogja a sportágat, így jöttek létre a sportszövetségek. A kezdeményezés átterjed más országokra, majd nemzetközi találkozókat rendeztek, megalakították a sportág nemzetközi szövetségét. Következtek a kontinensek közötti bajnokságok, és a sportág világviszonylatban elterjedt. Természetesen közben az országhatárokon belüli népszerűsége is csak erősödött. Így alakult ki a sportágak szövetségi hálózata: - nemzetközi (világ-) szövetség - kontinentális szövetségek - nemzeti szövetségek - országos szakszövetségek - területi szakszövetségek - helyi (városi) szakszövetségek A testnevelés és sport változatos és sokrétű, a társadalom fejlődésével, annak változásaival szorosan összefügg. Nehezen koordinálható, és mint nevelési folyamat, nagyon bonyolult. A testnevelés és sport egységes irányításának szükségessége tehát nem vitatható. Ennek módszerei és mértéke azonban változnak. 19

A sportági szakszövetségeknek a sportvezetés mechanizmusában kiemelkedő szerepük van. Ők maguk a szakmai gazdák, akik biztosítják, hogy a sportágban színvonalas munka legyen. Világos szakmai koncepciók, ismeretek szükségesek a legfejlettebb felkészülési módszerekről és technikákról, melyek igazodnak a nemzetközi követelményekhez is. Egy szövetség csak akkor életképes, ha cselekvő egészet képez. Tevékenysége során megvalósítja az előírt és tervezett feladatokat, meghatározza és fejleszti a sportágát. Összességében: a sportági szakszövetségek rendelkeznek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a sportági jelent és jövőt építhetik. Azzal azonban a szakszövetségeknek is számolniuk kell, hogy a társadalmi tömegméretű testedzés keretében elsősorban a kötetlenebb formájú, szórakoztató sportolás lép előtérbe. Ezért helyes a szabadidősport kifejezés használata. Az ez irányú növekvő érdeklődés kielégítésében a szakszövetségeknek is szerepet kell vállalniuk. Mindez újabb módszereket, irányítást kíván, s érdemileg befolyásolja a szakszövetségek működését. I. 3. 1. Szakszövetségek ügyrendje A szakszövetségek tevékenységének alapdokumentuma a működési szabályzat vagy ügyrend. Ez csak előfeltétele az eredményes működésnek. Célja, hogy a szakszövetség szerepét, helyét, feladatait, kapcsolatait és hatáskörét tisztázza, és biztosítsa a szabályosságot, szervezeti összhangot, eredményes munka feltételeit. Az ügyrend csak az átfogóbb, lényegesebb, tudnivalókat tartalmazza, és ez alapján bármilyen szintű szakszövetség kidolgozhatja a saját testreszabott ügyrendjét. I. 3. 2. Szakszövetségek létrehozása, érvénye, felügyelete A szakszövetség az Országos Testnevelési és Sporthivatal (továbbiakban: OTSH) társadalmi alapon működő sportági szakmai szerve, amely kezdeményező, javaslattevő, irányító, tanácsadó, szervező, döntő, közreműködő és végrehajtó feladatokat lát el a hatáskörébe utalt kérdésekben. 20

Felelőssége és hatásköre közvetlenül vagy közvetve terjed ki a sportág egész területére és annak fejlődésére. Tevékenységét az OTSH által kiadott utasítások, határozatok és döntések alapján végzi. Elnökét és főtitkárát az OTSH nevezi ki. I. 3. 3. Céljai Elsődleges céljuk a működő, sportágon belüli szakszövetségek, egyesületek, illetve ezek tevékenységének összehangolása, munkájuk segítése és támogatása. Ezen felül a sportágban folyó tevékenységeket szervezni, irányítani és ellenőrizni, részt venni a sportról szóló törvényben. I. 3. 4. Feladatai A szakszövetség működéséhez szükséges szabályzatok elkészítése. A sportágra érvényes elvi állásfoglalások, elvek, utasítások és határozatok végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése. Vezetni a sportág központi nyilvántartásait. Spotágra vonatkozó jogszabályok és határozatok megállapítása, megtartása és megtartatása. Sportág fejlesztése érdekében a tagszövetségek, szakosztályok, egyesületek munkájának összehangolása, érdekképviseletük ellátása. Kapcsolatot tartani más szövetségekkel. Sportszakembereket képezni, tovább képezni. A sportág fejlesztését szolgáló javaslatok kezdeményezése, szakmai programok, tervek, elvek kidolgozása, közreadása. Reklám és propagandamunka szervezése és a sportági szaklap szerkesztése. Hazai és nemzetközi szervezetek, szövetségek előtti képviselet. A sportág felkészülési és versenyrend kialakítása, folyamatos elemzése és korszerűsítése. A sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának kidolgozása. 21

Hazai és nemzetközi sportesemények megrendezésének és azon való részvételének meghatározása. Hazai bajnoki és hazai nemzetközi verseny kiírása és megrendezése. A válogatott keretek összetételének jóváhagyása, felkészülési programjuknak elkészítése. Versenybírák foglalkoztatása, minősítése. Sportág működésében és működtetésében rövid, közép és hosszú távú tervek kidolgozása, illetve azok végrehajtása. Ellenőrizni és súlyos szankciókat szabni a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, módszerek tilalmának betartására. A sportági utánpótlás-neveléssel kapcsolatos irányelvek kidolgozása. A sportolók nyilvántartására, nevelésére, igazolására, minősítésére érvényes határozatok végrehajtásában való közreműködés. A sportági eredmények dokumentálása. A rendelkezésre álló költségvetési keretekkel való gazdálkodás. A sportág népszerűsítése, elterjesztése. A felügyeleti szervnek a kötelező tájékoztatása a sportágat érintő események, ügyek intézéséről. I. 3. 5. Szervezet és tevékenység A szakszövetségi szervezet a sportág szakembereinek a folyamatos összjátékának kerete, melyben az ügyrendek, szokások és igények horizontális és vertikális kapcsolatban vannak egymással. Ezek a szervezet alapjai, de ezt mozgásba kell hozni. Az aktív tevékenység különböző módon rendszerezhető. Legegyszerűbb megközelítésben egy háromelemű körkapcsolatot ábrázolhatnánk, melyben a célkitűzések, feladatok, majd a személyi, anyagi, technikai, és szervezeti feltételek, végül a módszerek szerepelnek. Vagyis, a módszerek a célkitűzéseknek, feladatoknak megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló feltételek segítségével kifejtett összességét jelenti. 22

I. 3. 6. Sportszövetségek típusai A sportszövetségek, melyek a sport alapvető önszabályozó, önműködő mechanizmusának tényezői, a 19. század végétől (kialakulásuk óta) két tulajdonsággal bírnak: - egyesületi jogállású jogi személyt képeznek a sportegyesületek szövetségeként, illetve - sportáganként szerveződnek. A sportszövetségek 1950-1989 között a Ptk. szempontjából voltaképp egyesületi szövetségként társadalmi szervezetnek minősültek Magyarországon, ténylegesen azonban az állami sportfőhatóságba tagozódtak be, gazdasági önállóságuk nem volt, szinte teljesen állami költségvetési pénzekből gazdálkodtak. A sportszövetségek kettéválási folyamata a 1989. évi 9. törvényrendelettel kezdődött. E törvényrendelet kiemelte az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alól az országos sportági szakszövetségeket. A sportágakban monopolhelyzetet élvező és az 1989. évi 9. törvényrendeletben megállapított sportigazgatási feladatokat ellátó sportági szakszövetségek mellett tovább működhettek a társadalmi szervezet szövetségének minősülő, egyesületi státuszt betöltő sportszövetségek. Ezek után tovább csiszolták a törvényeket, így készült el a 2000-es sporttörvény. A 2000. évi Sporttörvény 24. -a már három fajta sportági szakszövetséget különböztet meg. 1) Sportági országos szakszövetségek, melyeket a Fővárosi Bíróság vette fel az egyesületi nyilvántartásból viszonylag elkülönített szakszövetségi nyilvántartásba. 2) Egyesületi szövetségnek minősülő sportszövetségek. Ide tartoznak azok, amelyek a törvény meghatározó kritériumainak megfelelnek, de nem kérték szakszövetségként való nyilvántartásba vételüket. 3) És végül azok a sportszövetségek, melyek elláthatják a sportági országos szakszövetségek feladatit. 23

További feltételek: a sportágban működjön nemzetközi szakszövetség legalább 3 földrészről, legalább 15 tagországból legkevesebb 5 éve szervezzenek a sportágban Világ-, de legalább Európa Bajnokságot a sportszövetség a világ (vagy Európa) versenyeket rendező nemzetközi szövetség tagja legyen legalább 3 éve működtessen folyamatos országos versenyrendszert legalább 10 sportszervezet legyen a tagja, illetve minimum 100 versenyengedéllyel rendelkező sportoló rendelkezzen mindazokkal a szabályokkal, amelyeket a Sporttörvény a szakszövetség számára kötelezően előírt A 2004. évi új sporttörvényben meghatározzák a sportszövetség általános fogalmát, valamint típusait. Jelentős előrelépés volt, hiszen először a magyar jogban elismerte a szabadidő-sportszövetségeket és a fogyatékosok sportszövetségét. 5 Mindegyik sportszövetség: o jogi személy o társadalmi szervezet, mely önkormányzattal rendelkezik o céljaik elsősorban: sportesemény szervezése, tagjaik érdekvédelme, nemzetközi kapcsolatok lebonyolítása, illetve a tagok részére különböző szolgáltatások nyújtása A Sporttörvény 19. -ban a sportszövetségek öt típusát határozta meg, nevezetesen: a) országos sportági szakszövetség b) szabadidő sportszövetség c) diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség d) fogyatékosok sportszövetsége e) sportági szövetség 5 2004. évi Sporttörvény alapján 24

I. 3. 7. Szakszövetségekben rejlő innovációs igények és lehetőségeik Az innováció divatos kifejezés, ami alatt már nem csak újítást értenek, hanem folyamatok, módszerek mindenféle változatát, új és a korábbinál jobb gondolatokat, elveket, szervezeti megújulásokat is jelent. Mai mozgalmas világunkban megváltoztak az emberi élet feltételei és színvonala. A szakszövetségeknek is feladatuk alkalmazni az új helyzetben eredményes és továbbvivő fogalmakat, reményt keltő modelleket, túllépve a standardnak tekinthető, merev ellenállást. Változtatások tekintetében szükséges reálisan vizsgálniuk a nevelési, képzési, módszerbeli megerősítés mellet az innovációs lehetőségeiket. Előrelépést jelenthet az elnökség és a bizottságok újító készsége, ha redukálják a rutintevékenységeket, vállalva ezzel az eseteleges összeütközéseket a maradi szemlélettel. Sportági specializáció szükséges a hatékony irányításhoz. Más - más eljárásokat kell bevezetni a feladatok és problémák megoldásához, hiszen sportáganként mások a körülmények, illetve a fejlődés útja is. Nemek szerinti szakosodás is egyre gyakoribb. Csoportokat lehetne felkérni a speciális célfeladatok megoldására. Hogy milyen irányban kellene haladni? Élsport vagy tömegsport? Mindkettőre szükség van. A legjobbak élsportja és az alacsonyabb osztályok tömegsportja, továbbá a szabadidő egészséget megőrző, fejlesztő és testedzés jellegű kitöltése egyformán fontos. De akár egy nemzetközi siker önmagában is képes a tömegesítésre. A szabadidősport pedig önkéntesen vehető igénybe az adott lakóhelyi, iskolai, munkahelyi lehetőségeknek megfelelően. Megoldást találni e témában a szakszövetségeknek sem egyszerű. Versenyidőpontok meghatározása A versenyek, mérkőzések időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni egyéb gazdasági és társadalmi igényeket, amely azonban nem csökkenti a felkészülés lehetőségeit. 25

Önvizsgálat Érdemes a szakszövetségekben a rossz vagy szükségtelen feladatok, módszerek, elavult szokások kiszűrésére néha önvizsgálatot végezni. Önfenntartás kérdése Mivel nagy állami támogatással nem lehet számolni, saját eszközű bevételekkel kell megkeresni a szükséges összegeket. A sport fejlesztése érdekében gazdasági, üzleti célokat és lehetőségeket kell felhasználni, ami a személyi összetétel célirányos alakítását követeli. Hatékony menedzsertípusok és széles látókörű gazdasági szakemberek együttműködésére van szükség. Sportlétesítmények kihasználása A létesítmények gyarapodása szembetűnő, de mutatkozott-e hasonló méretű szemléletváltozás azok igénybevétele és kihasználása érdekében? Lehet a propagandatevékenység nem megfelelő?! Motiváció-változás Sajnálatos tény, hogy a pénzhajtászat olyannyira visszaszorította az erkölcsi ösztönzőket, ami által szűkült a motiváció mind a versenyzők, mind az őket felkészítők körében, hogy a teljesítést akadályozza. I. 3. 8. Szakszövetség és nevelés, mint komplex feladat A testnevelés és sportban folyó nevelés célja és feladatai az össztársadalmi nevelés céljára és követelményrendszerére épülnek, annak szerves és sajátos részét képezik. A nevelői munka természetesen összefügg az eredményességgel, ezért a szakszövetség érdeke is, hogy a nevelési folyamatra fokozott figyelmet fordítson. A sportág neveltségi szintjét, ez irányú konkrét feladatait, nevelési követelményeit érdemes napirendre tűzni. Helyes szorgalmazni és segíteni a szakszövetségek neveltségi tevékenységét, hogy a sportolók példamutató magatartást tanúsítsanak a tanulásban, a munkában, az edzéseken, továbbá a versenyeken. A szakszövetségeknek arra kell törekedniük, hogy sportolóik életvitelükkel, magatartásukkal is kivívják megbecsülésüket. Nem a fegyelmi bizottság dolga a nevelés, az már késő, ha fegyelmi 26

eljáráshoz kell folyamodni. A sportágak erkölcsi-fegyelmi helyzetéért a szakszövetségek felelősek, és irányítaniuk kell a sportág neveltségi arculatát. Egységesen jelennek meg központi nevelési irányelvek, amiben a sportág neveltségi szintje és a megvalósítandó konkrét feladatok állnak. II. Magyarországi helyzet II. 1. Magyarország népességének egészségi állapota Megdöbbentő számokat találunk Magyarország egészségi állapotát felmérő statisztikákban. A rendszeresen visszatérő betegségek, amelyek egész életünket megnehezítik, a felnőtt lakosság több mint felét érintik, de közülük is leginkább a nőket, idősebbeket, alacsonyan képzetteket, vagy a rosszabb anyagi helyzetben lévőket. Legtöbbjük kettő vagy több panasszal is küszködik egyszerre. Leggyakoribb problémák ezek közül az ízületi fájdalmak, illetve a magas vérnyomás, és a fáradékonyság említhető még gyakori panaszként. A sportolók egészségi állapotával kapcsolatban is rengeteg adattal találkozhatunk. Mindenképpen az állapítható meg, hogy a rendszeres egészségi problémákkal rendelkező sportolók sokkal kevesebben vannak, mint a hasonló korú nem sportoló társaik. A sport egészségre jótékony hatásai közismertek, dolgozatomban még foglalkozok ezzel. Ami egyértelműen elmondható, hogy ha valaki rendszeresen sportol, az általános egészségi állapota lényegesen jobb. Ezt bizonyítják olyan felmérések, hogy amíg az egészségügyi panaszokkal rendelkező felnőtt lakosság kis százaléka szed gyógyszert, gyógyhatású készítményt, vagy vitaminokat, addig a sportolók sűrűbben nyúlnak ezekhez a készítményekhez. A rossz egészségi állapot két legfőbb összetevője a dohányzás és az alkoholfogyasztás. 27

A dohányzók majdnem 100%-a naponta rágyújt, és közülük is elég nagy százalékban fél doboz cigarettánál is többet szívnak el egy nap. Sokkal kevesebben vannak viszont azok a dohányzó sportolók, akik napi rendszerességgel, és naponta fél doboznál is több cigarettát szívnak el. Az alkoholfogyasztás esetében is elképesztő eredményekre jutottak. A sportolók körében ahelyett, hogy alacsonyabb volna az alkoholfogyasztás aránya a teljes társadalommal szemben, meglepően magasabb annál. Ezen kutatások, amelyet éveken keresztül csak megerősítettek, azt bizonyítja, hogy a sportolás növeli az alkalmi alkoholfogyasztás előfordulását. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az alkohol a sportolás velejárója, de adódhat abból, hogy a sport összehozza az embereket, a szabadidős sportolás pedig baráti összejövetel is egyben, amit sokszor baráti sörözés követhet. A helyzeten javít az alkoholfogyasztás rendszerességével kapcsolatosan készült kutatások eredményei, ami alapján az alkoholt nem megvető sportolók alulmaradnak a felnőtt lakosság alkoholfogyasztó rétegével szemben. A két közvetlen veszélyforrás mellett vannak egyéb okok, melyek aggodalmat válthatnak ki bennünk. Étkezési szokásainkat mindenképpen első helyre sorolnám ebben. A magyar konyha rendkívül híres egyedi ízeiről, de nem hallgathatjuk el, hogy mennyire egészségtelen is egyben. Nem vetjük meg a zsíros, szaftos ételeket, ráadásként túlsózzuk, túlfűszerezzük őket, ezzel ellentétben kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk és ritkán fogyasztunk gyümölcsöt, zöldséget. Az édességről meg nem is beszélve. Ilyen étkezési szokások mellett nem csodálkozhatunk, ha magas a vérnyomás, a szívinfarktus és rákos megbetegedések naponta szedik áldozataikat, miközben minden megelőzhető lenne. Ezek az elkeserítő felismerések megmagyarázzák, hogy a magyar felnőtt lakosság miért szenved visszatérő egészségi problémákban, és hogy miért magasabb nálunk a halálozási arány, mint az Európai Unió többi országában. 28

De mielőtt kitérnék, hogy mit és hogyan lehetne változtatni, nézzük meg az egyik alapvető problémát, nevezetesen a magyar sportpiacot,valamint sportolási szokásainkat, hogy az emberek mivel és hogyan töltik el szabadidejüket. II. 2. Magyar sportpiac, sport helyzete itthon Magyarország méreteit és lakosainak számát tekintve, éremgyűjteményünk és elért eredményeink a világ sikeres sportnemzetei közé emelnek. Nálunk a sport megítélése sajnos mindenki részéről egyoldalú, a középpontban csak a nagy médiafigyelemnek örvendő versenysport áll, miközben a sport sokoldalú lehetőségeit figyelmen kívül hagyják. Az emberek nem ismerik fel a sportolás rendszeres gyakorlásának egészségmegtartó hatásait. A sport társadalmi szerepéről már az előző fejezetben írtam. Viszont, ha a valós helyzetet vizsgáljuk, fájó szívvel kell megállapítanunk, hogy ma Magyarországon komoly változtatásokra lenne szükség mind a magyar oktatásban, mind az emberek tudatában. A magyar sport helyzete válságos, financiális és szakmai gondok vannak, utánpótlás egyre kevesebb, egyes vezetők pedig nem azokkal a problémákkal foglalkoznak, amivel ténylegesen kellene. Katasztrofális helyzetben van sportlétesítmény-ellátottságunk is. Elsődleges és legégetőbb problémát jelenti, hogy a sport, az iskolai testnevelés a magyar oktatásban milyen periférikus szerepet tölt be. Több testnevelés óra kellene, több szakemberrel. A magyar oktatás nem ismeri el a testnevelés fontosságát és szerepét. Testnevelőink közül sokan csak arra várnak, hogy leteljen az óra, és megkapják érte a fizetésüket. Pedig a szakosztályok is az iskolákból tudnának utánpótlást szerezni, versenyzőket toborozni. Magától viszont nem megy el a tanuló például egy szakosztály nyílt napjára, ha arra senki nem hívja fel a figyelmét. Ehhez még hozzájárul a szülők érdektelensége, és persze az is, hogy egyes sportágak sporteszközt, speciális sportöltözetet követelnek meg, így összességében drága lehet egyes családoknak. 29

De nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy a mai gyerek nem Serena Williams, Lance Armstrong vagy akár magyar vonatkozásban Egerszegi Krisztina akar lenni, hanem a tévéből, valóságshow-ból ismert sztárokat választják példaképüknek. Itt kapcsolódik be a média szerepe. Egészségi állapotunkra, közérzetünkre a rendszeres testedzés életkortól függetlenül pozitívan hat. Ez bizonyított tény, de saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Ezért is elkeserítő az iskolai testnevelés elhanyagolása, hiszen a kezdeti beidegződések, szokások alapvetően az egész lakosság sporthoz való kapcsolatát, hozzáállását meghatározzák. Magyarország népességének nemzetközi viszonylatban felmért egészségi állapota kedvezőtlen mutatókkal bír, össztársadalmi szinten pedig ez a mozgásszegény életmód komoly veszélyekhez vezethet. Elég megemlíteni, hogy kis országunk egyötöde túlsúlyos, ez már figyelemfelkeltő lehetne, de ez még nem minden. Rendkívül magas azoknak a betegségeknek az aránya, amelyek a dohányzásból, egészségtelen táplálkozásból és mozgáshiányból fakadnak. Ugyanakkor a sportolók körét vizsgálva kisebb mértékben figyelhetők meg a kóros stresszterhelés következményei, alvászavar, fejfájás, szív és érrendszeri megbetegedések, anyagcsere betegségben szenvedők aránya, illetve kevesebb a káros szenvedéllyel élők száma is. II. 3. Sportpiac általános felosztása A sportpiacot egy kínálati és keresleti oldalra bonthatjuk. A kínálati oldalon maguk a sportolók, illetve a belőlük összeállt csapat, sportszervezetek, sportszövetségek és sportrendezvények szerepelnek. A kereslet oldalán pedig fogyasztói csoportok állnak, ahova a közönséget, a médiát, valamint a szponzorokat soroljuk. Egy másik összehasonlításban a sportpiac egy rekreációs részpiacra és egy professzionális részpiacra osztható. A rekreációs oldalon a sport, mint szabadidős tevékenység jelenik meg, ami egy fizikai aktivitást jelent a sportoló számára, aki leginkább egészségmegőrzése céljából, szabadidejét hasznosan próbálja eltölteni. A sportoló csupán fogyasztóként él a sportolási lehetőséggel egy sportbeli élmény 30

megéléséért, az e fajta sportolásnak nem feltétele a versenyzés. Ezzel ellentétben a professzionális oldalon a sportoló a munkáját végzi, vagyis a sport számára egy jövedelemforrást jelent. Szükséges eleme a verseny, amin a sportoló közönsége számára örömet, látványt nyújt, ezért a kínálati oldalon helyezkedik el. II. 4. Sportolási szokások Magyarországon Sportolási szokásaink és szabadidős tevékenységeink előtt szeretném bevezetni a szabadidő fogalmát, ami alatt azt az időt értjük, amivel mindenki maga rendelkezik, szabadon eltöltheti az egyén társadalmi kötelezettségének és fiziológiai szükségleteinek kielégítésén túl. Eltöltésének módjáról, tartalmáról következtethetünk az egyén érdeklődési körére, kulturális értékorientációjára, esetleg világnézeti beállítottságára. Egy minőségi élet eléréséhez elsősorban a szabadidő megfelelő, kulturált eltöltése vezethet. Megkülönböztetünk szabadidőn belül free time-ot és leisure time-ot. 6 A leisure time, a free time-ból, vagyis az egyén szabadon felhasználható teljes időmennyiségéből a pozitív élményekre, örömökre, kellemes és hasznos dolgokra fordított idő. Ezek alapján fordíthatnám a leisure time-ot a rekreatív szabadidőnek. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek befolyásolják a szabadidő-eltöltési szokásainkat. Leginkább a lakóhelyi és környezeti adottságok, a társadalmi- gazdasági viszonyok, az oktatás minősége, a családi környezet, vagyis a szülők szabadidős elfoglaltságai, és persze az egyén érdeklődése, fizikai és szellemei adottságai. Felnőtt korban ugyan az életmód alakulását nagymértékben a társadalmi, munkahelyi és otthoni kötelezettségek határozzák meg. Mennyi időt tölt a munkahelyén, fizikai vagy szellemi munkát végez-e, mennyire vállal közéleti szerepet, illetve a családi feladatokból mennyi minden hárul rá. A mai helyzet sajnos elkeserítő. Ez Magyarországra is igaz. Az emberek túlterheltek, túlhajszoltak, és legtöbbjük csak arra vágyik, hogy leteljen a munkaidő és hazamenjen 6 Kovács Tamás Attila: A rekreáció elmélete és módszertana alapján 31

élvezni a szabadidejét. Kérdés, hogy ki hogyan élvezi. De ebben a válságos időkben az emberek, hogy fenntartsák eddigi egzisztenciális szintjüket, túlóráznak, még többet vállalnak. Kevés idejük, energiájuk marad ezekre a kiegészítő dolgokra. Ezzel szemben ott van az a tény is, hogy ha valakinek mennyiségileg bármilyen okból kifolyólag nő a szabadideje, gyakran mégse tudja, mivel töltse el, mit kezdjen magával. Ez vezethet a szabadidőnk elvesztegetéséhez. Először is ki kellene alakítania mindenkinek magában a szabadidőtudatot, az igényt annak hasznos, tudatos, minőségi eltöltésére, ezután lehet megismerkedni a lehetőségekkel. Ezután már csak az egyén ideje, pénze és tudata határozza meg a szabadidős tevékenységeket. III. Az egészséges életmód A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. Szent-Györgyi Albert Dolgozatom e fejezete az egészséges életmódhoz tartozó fontos területeket érinti, és szeretném kis fogalomtárammal, Fitt ABC-mel az egészségvédelem témáját kiegészíteni, legfőbb pontjait körbeírni. Ide tartozik az egészség megelőzése (prevenció), egészségünk védelme (rekreáció), valamint egészségünk mielőbbi visszaállítása (rehabilitáció). Az egészség sok együttes hatás eredménye, amely megállapítás több egészségügyi statisztika és kutatás eredményéből is levonható. Ezt bizonyítja a következő ábra is, amely százalékos megoszlást mutat az egészségi állapotunkat leginkább befolyásoló tényezőkről. 32