PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 22/2005. (IX. 01.) sz. önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben Hatályba lépés napja: 2005. szeptember 1. Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzé téve 2005. szeptember 1-tıl 2005. szeptember 15-ig. Pilis, 2005. szeptember 16. Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı
2 PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 22/2005. (IX. 01.) sz. önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben Pilis Város Önkormányzatának Képviselı- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18.. és 29. - ban ( továbbiakban Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszerérıl, az alábbi rendeletet alkotja. 1.. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa azokat az alapvetı szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésérıl és megszüntetésérıl, a hiányzó szülıi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnıttek társadalmi beilleszkedésérıl. A rendelet hatálya 2.. (1) A rendelet hatálya kiterjed Pilis Város területén a.) magyar állampolgárságú, pilisi állandó lakóhellyel rendelkezı b.) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint- ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik- a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezı, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnıttre és szüleire, c.) a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) E rendelet hatálya szerint kell eljárni, az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Pilis Nagyközség területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (3) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (4) E rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés- oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló törvény alapján ingyenesen vagy térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehetı szolgáltatások körébe tartozik. Eljárási rendelkezések 3.. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülı, vagy más törvényes képviselı a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elı. (2) Az ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési- oktatási intézmény, gyámhatóság, egészségügyi intézmények dolgozói, továbbá más a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is.
3 4..(1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban elı közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülı ( törvényes képviselı) a 149/1997. ( IX.10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, (mely tartalmazza a kérelmezı személyi adatait, jövedelmi adatait, illetve az egy fıre jutó családi nettó jövedelmet) továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, kereseti kimutatásokat, illetve az egy fıre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: a.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott jogerıs bírósági és gyámhatósági határozatot, b./ a tartósan beteg, illetıleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, c./ középfokú, vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az intézmény igazolását, d./ vállalkozó szülık, törvényes képviselık esetében az APEH által igazolt utolsó féléves jövedelemigazolást, e./ nagykorú, felsıfokú iskola nappali tagozatán tanuló 25. életévét be nem töltött, de házasságot kötött személy a házassági anyakönyvi kivonatot, f./ emelt összegő rendszeres támogatás megállapítására igazolni kell, hogy a tartásra köteles, adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerő szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül és a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelte ki. (2) A jövedelem számításánál irányadó idıszak: A havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél 3 hónap átlaga, a nem rendszeresen mérhetı jövedelmeknél egy év. A pénzbeli és természetbeni ellátás- jogerıs megállapítása esetén- a kérelem benyújtásától esedékes. (3) A rendelet 5.. alapján szabályozott rendszeres gyermekvédelmi támogatási ügyekben a jogosultság elbírálásánál vagyoni helyzetet akkor lehet vizsgálni, ha az önkormányzat alábbi eljárása nem vezetett eredményre: ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élı közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 70 %-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (1) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztatásban élı közeli hozzátartozók vagyonára. Közeli hozzátartozó: a.) a szülı, a szülı házastársa, vagy élettársa, b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeke, c.)a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, d.)a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, e.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetıleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos ( a továbbiakban: tartós beteg, illetıleg fogyatékos) gyermek
4 f.) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Családjogi törvény alapján a szülı, vagy házastárs által eltartott rokon. (5) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármővet, gépi meghajtású termelı- és munkaeszközt, vagyoni értékő jogot kell érteni, amelynek egy fıre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a.) külön- külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezı megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetı vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülı vagy a tartásra köteles más törvényes képviselı életvitelszerően lakik, továbbá mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő. A gépjármővek közül azt kell figyelembe venni, amely érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik. (1) A Szociális- és Egészségügyi Bizottság a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen, vagy külön külön az (5) bekezdéseben meghatározott értékő vagyonnal rendelkeznek. (2) Nem állapítható meg rendszeres támogatás, illetıleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (3) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit- az 1997. évi XXXI. tv. 19. -ban meghatározottak alapulvételével a Szociális- és Egészségügyi Bizottság évente legalább egyszer felülvizsgálja. (4) A felülvizsgálat keretében ellenırizheti a támogatás felhasználását is. Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 5.. (1) A Szociális- és Egészségügyi Bizottság ( továbbiakban SZEB), a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a családban történı nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy e rendelet alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön- külön vagy együttesen a 4.. (5) bekezdésében meghatározott értéket. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás- az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén- 2003 évben gyermekenként 4.600 Ft. A 2003 évet követıen a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 százalékával. (1) A SZEB a rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítja akkor is, ha a gyermek nagykorúvá válik, abban esetben, ha 25 évesnél fiatalabb és nappali tagozaton egyetemi és fıiskolai tanulmányokat folytat. (2) Azon tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezı gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak- kormányrendeletben
5 meghatározott mértékő- egyszeri támogatással jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejőleg kell kifizetni. (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a kérelem benyújtásának hónapjára, teljes havi összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetésérıl határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezıt, hogy az ellátásra való jogosultságot érintı lényeges körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6.. (1) A SZEB elsısorban azon gyermekeket részesíti rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, akinek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások- különösen a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség, vagy iskoláztatás- miatt anyagi segítségre szorul. (1) A kérelmek elıkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata. 7.. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege: élelmiszerutalvány: tüzelıutalvány: 3.000-8.000 Ft/ gyermek 5.000-11.000 Ft/ egy főtési szezon/ család (2)A pénzbeli támogatásról a támogatott számlával köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettséget az engedélyezı határozatnak kell tartalmaznia. Amennyiben a segélyezett elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, következı kérelménél a Bizottság mérlegelési jogkört alkalmazhat. (2) A támogatás összegérıl és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani. A természetben nyújtott ellátások 8..(1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, vagy ennek egy része természetbeni ellátás formájában- különösen az óvodás és iskolás korú, védelembe vett gyermeke számára a gyermekintézményi étkezési díj ( vagy annak egy része) átvállalása céljára- nyújtható. (2) Akkor lehet a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha a.) a szülı, törvényes képviselı, gyám a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, ellene már egynél több szabálysértési eljárást kellett emiatt lefolytatni,
6 b.) a kérelmezınek nevelési- oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítássalneveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett, c.) az ügy összes körülményeire tekintettel bizonyítható, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja, d.) a szülıvel, a törvényes képviselıvel, a gyámmal szemben, a családban élı kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bőncselekmény, vagy más szándékos bőncselekmény miatt a rendırségi, ügyészségi és bírósági eljárás még folyamatban van, (3) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, az intézmény által kimutatott hátralék alapján. (4) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésre fizetendı díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendı díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani. ( pl.: az étkezést biztosító gyermekintézmény zárva tart, betegség stb.) A fentiekrıl a kérelmezıt tájékoztatni kell. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 9..(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı törvényes képviselıje ( továbbiakban kérelmezı) kérelmére történik. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, az 1997. évi XXXI. törvény alapján, az ellátás igénybevétele is elrendelhetı. Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételére irányuló kérelmet, az adott intézmény vezetıjénél lehet benyújtani. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét, a tényállás tisztázása mellett: a.) a helyi önkormányzat képviselı- testületének határozata, b.) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezetı intézkedése, c.) az önkormányzat jegyzıjének, vagy a gyámhivatalnak a határozata alapozza meg. A személyes gondoskodást feltételeirıl, a kérelem benyújtásakor, a kérelmezıt tájékoztatni kell. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése elıtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselıjét tájékoztatni kell: az ellátás tartalmáról és feltételeirıl, az intézmény által vezetett és reá vonatkozó nyilvántartásokról, az intézmény házirendjérıl, a fizetendı térítési díjról. Az ellátásra jogosult köteles: a (6) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételrıl nyilatkozni, az intézmény nyilvántartásához adatokat szolgáltatni, a jogosultsági feltételekben, ill. Nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.
7 A gyermekjóléti alapellátások 10..(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történı nevelésének elısegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) Az önkormányzat e rendelet hatályba lépésétıl kezdıdıen az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében: - óvoda - iskolai napközis foglalkozás. (3) Pilis Város közigazgatási területén elı ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat a helyi önkormányzat az alábbiak szerint biztosítja: - részben önálló intézmény: Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat - önálló óvoda, általános iskolai napközi közremőködése. Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 11.. (1) Az intézmény szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, védınıi szolgálattal, óvodákkal, valamint az általános iskolákkal együttmőködve. (2) Az intézmény gyermekjóléti feladatai különösen: a.) A gyermeke testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elıkészítése érdekében: a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, segítségadás a támogatásokhoz való hozzájutáshoz, családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, szabadidıs programok szervezése hivatalos ügyek intézésének segítése. b.) A gyermek veszélyeztetettségének megelızése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elısegítése, c.) Az önkormányzat gyermekvédelemmel foglalkozó rendeletei módosulásának figyelemmel kísérése. d.) Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, e.) Meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, f.) elkészíti a védelembe vett gyermekek gondozási- nevelési tervét, g.) szervezi a legalább három helyettes szülıt foglalkoztató- helyettes szülıi hálózatot, illetve mőködteti azt, vagy önálló helyettes szülıket foglalkoztathat, h.) segíti a nevelési- oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását, i.) felkérésre környezettanulmányt készít,
8 j.) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum munkájában, k.) nyilvántartást vezet a helyettes szülıi férıhelyekrıl, l.) kezdeményezi az önkormányzatoknál új ellátások bevezetését, m.)a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, n.) biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. (3) A gyermekjóléti és családsegítı szolgálat térítésmentes. A gyermekek napközbeni ellátása 12.. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg. A Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat nyaranta táborokat szervez. A gyermekek átmeneti gondozása 13.. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkeztetésrıl, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásról, nevelésérıl, lakhatásáról ( továbbiakban teljes körő ellátásáról) kell gondoskodni. (2) A gyermek átmeneti gondozásának megszervezése hetes, vagy hosszabb idıtartamra, a települési jegyzı által kijelölt helyettes szülınél történik. A gyermek- átmeneti gondozása- a szülıi felügyeletet gyakorló szülı, vagy más törvényes képviselı kérelmére, vagy beleegyezésével- az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettı hónapig tart. Ha az átmeneti gondozás idıtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, az elhelyezés hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, feltéve ha a szülı ( törvényes képviselı) kérte, vagy ebbe beleegyezett. Ennek hiányában a Gyámhivatalt haladéktalanul értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele végett. (3) Az önkormányzat a gyermek átmeneti gondozását, helyettes szülınél kívánja megszervezni. A helyettes szülıi jogviszony- a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével- a mőködtetı és a helyettes szülı között, a gyermek/ek/ átmeneti gondozása- nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövı jogviszony. (4) A helyettes szülı gondozási- nevelési feladatainak ellátásáért a helyettes szülıi jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelıszülıvel azonos mértékő díjazásra jogosult. (5) A helyettes szülıt arra az idıtartamra illeti meg a nevelési díj és ellátmány, amely alatt- a jegyzı kijelölı határozata alapján- a gyermek ideiglenes jellegő, teljes ellátást saját háztartásában biztosítja.
9 Térítési díjak 14.. (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül az étkezésért és a helyettes szülıi ellátásban megszervezett átmeneti gondozásért az önkormányzat külön rendeletében megállapított térítési díjat kell fizetni. (2) Az intézményi térítési díjat a képviselı- testület évente egy alkalommal, szükség esetén legfeljebb kétszer, rendeletében határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élı lakosságot a jegyzı a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az intézményi térítési díjat külön rendelet tartalmazza. Normatív kedvezmények 15.. (1) Gyermekétkeztetés esetén a.) a bölcsödés, valamint az óvodás rendszeres támogatásban részesülı gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-t, b.) az a.) pont alá nem tartozó rendszeres támogatásban részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-t, c.) a három, vagy több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %- t, d.) tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-t e.) kollégiumi, externátusi ellátásban részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30 %-t, normatív kedvezményként kell biztosítani. (2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetı igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésre, amely kedvezményre- a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött- tanulói szerzıdése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek után- a gondozási helytıl függetlenül- nem vehetı igénybe a normatív kedvezmény. A 15.. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-t kedvezményként kell biztosítani. A 15.. (1) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élıként kell figyelembe venni a.) a tizennyolc éven aluli, b.) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban, nappali rendszerő oktatásban részt vevı, illetve a felsı oktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint c.) életkortól függetlenül a tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékos gyermeket. Záró rendelkezések 16.. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni lehet. (2) Kihirdetésérıl Pilis Város Polgármesteri Hivatal Jegyzıje gondoskodik a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltak alapján
10 (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. tv., a 133/1997.(VII.29.), 149/1997 (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A hatósági eljárásnál, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni. (3) A rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti A gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló 17/2004.(VII.1.) számú önk. rendelet. Pilis, 2005. augusztus 31. Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı