A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelete Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben) A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésének felhatalmazása és a Területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló többször módosított 1996. évi XXI. törvény 11. (2) bekezdés b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban OTrT) összhangban Komárom-Esztergom megye területrendezési tervérıl a következı rendeletet (továbbiakban Rendelet) alkotja. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Rendelet célja 1. A Rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a mőszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlıdésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megırzésére, illetve erıforrások védelmére. A Rendelet hatálya 2. A Rendelet hatálya Komárom-Esztergom megye teljes közigazgatási területére terjed ki. II. Fejezet A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE 3. /1/ A megye Térségi Szerkezeti Tervét az M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a következık: a/ erdıgazdálkodási térség, b/ belterjes mezıgazdasági térség, c/ külterjes hasznosítású mezıgazdasági térség, d/ vízgazdálkodási térség, e/ városias települési térség, f/ hagyományosan vidéki települési térség, g/ építmények által igénybe vett térség. /3/ Az országos és térségi jelentıségő közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentıségő építmények elhelyezkedését az 1. számú rajzi melléklet a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. számú melléklet tartalmazza. III. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK 4. /1/ A megye Térségi Övezeteinek területét M=1:100 000 méretarányban a Rendelet 3. számú mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint
2 a) országos ökológiai hálózat övezetei /3.1 melléklet/ b) védett természeti terület övezete (3.1. melléklet) c) természeti területek övezete (3.1. melléklet) d) Ökológiai folyosók övezete (3.1. melléklet) e) Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete (3.2 melléklet) f) Komplex tájrehabilitációt igénylı területek övezete (3.3 melléklet) g) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete (3.4 melléklet) h) Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete (3.5 melléklet) i) Térségi tájrehabilitációt igénylı területek övezete (3.3 melléklet) j) Tájképvédelmi területek övezete (3.6 melléklet) k) Hullámtér és nyílt ártér területek övezete (3.7 melléklet) l) Csúszásveszélyes területek övezetével érintett települések közigazgatási területe (3.8 melléklet) m) Vízeróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (3.9 melléklet) n) Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (3.10 melléklet) o) Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete (3.11 melléklet) /2/ Az egyes övezetek által érintett települések felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. 5. /1/ Az OTrT 14. felhatalmazása alapján a komplex tájrehabilitációt igénylı területek övezetében a a) a felhagyott külszíni bányák; b) felhagyott bányaüzemi létesítmények; c) meddıhányók, zagytározók, salaktárolók; d) alábányászott területek; e) bányatavak újrahasznosítási céljának meghatározása a /2/-/3/ bekezdésekkel összhangban történhet. /2/ Védett természeti terület övezetében a tájrehabilitációt igénylı területek újrahasznosítását a tájrendezésre kijelölt területre készült természetvédelmi célú felmérés eredményével, valamint a védett természeti terület kezelési tervével összhangban kell végrehajtani. /3/ Ha a roncsolt területen védett, vagy fokozottan védett élılények populációi telepedtek meg, vagy ilyen élıhelyek alakultak ki, vagy földtani értékek találhatók, a terület újrahasznosítása a természeti értékek megırzésével történhet.
3 /4/ Ha a területen természeti értékek nem találhatók, akkor az újrahasznosítás célja erdısítés, turisztikai célú hasznosítás, sportolási célú hasznosítás, bemutatási-ismeretterjesztési célú hasznosítás egyaránt lehet. /5/ A bányatavak rendezése során a többcélú hasznosítás (természetvédelem-ökológia, turizmus, horgászat, vízisportok) összehangolt feltételeit kell biztosítani. 6. Az OTrT 16. alapján a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetében a következı szabályokat kell alkalmazni: a) Az övezet területén lévı vízfolyást az övezeten kívülrıl érkezı tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben meglévı hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltetıjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására. b) Az övezet területén lévı szennyvíztisztító telepre vízgyőjtı területen kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethetı, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel. 7. * A tájképet és a megırzendı történelmi táj jelleget jelentısen károsító építmények elhelyezésének és területhasználat kialakulásának megelızése érdekében az OTrT 21. /1/ bekezdésének felhatalmazása alapján a tájképvédelmi terület övezetében az építmények tájba illesztésére a következı szabályokat kell alkalmazni: /1/* A tájképvédelmi területek övezete a hagyományos tájkarakter, történeti tájhasználat megırzésére kijelölt tájképvédelmi szempontból érzékeny Duna menti és dombvidéki térség. A tájképvédelmi terület övezetébe tartozik a mellékletben felsorolt települések övezeti tervlapon kijelölt területe. /2/*A kertes mezıgazdasági területek volt zártkertek hagyományos építészeti karakterének megırzése érdekében csak a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedı formájú, anyaghasználatú és tömegő gazdasági épületek létesíthetık. /3/*Tájképvédelmi terület övezetében szélerımő-torony és egyéb, három szintnél magasabb ipari létesítmény csak akkor létesíthetı, ha történeti tájjelleg, tájkép megırzése ezek tájba illesztésével biztosítható. /4/* Települési térséghez, vagy már mővelésbıl kivett és beépített területekhez (pl. majorokhoz) szervesen nem kapcsolódó beépítésre szánt területeken épület, építmény csak akkor létesíthetı, ha a történeti tájjelleg, tájkép megırzése, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedı anyaghasználat és tömegforma biztosítható. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. A városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területe a Rendelet hatályba lépése elıtt érvényben lévı településrendezési tervekben meghatározott belterület és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azzal szerves egységet képezı, jellemzıen beépítésre szánt területek együttes területe. Településrendezési terv hiányában települési térségnek kell tekinteni a földhivatali nyilvántartás szerinti belterületet, az ahhoz szervesen kapcsolódó mővelésbıl kivett és jogszerően beépített területeket, továbbá az önálló belterületként nyilvántartott lakott helyeket. 9. /1/ Védett természeti terület övezetét mind a megyei területrendezési terv mind a településrendezési tervek vonatkozásában a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 4. g) pontja alapján kell meghatározni. * A 8/2007. (III.29.) számú önkormányzati rendelet 1. szerinti szöveg
4 10. /1/ Természeti terület övezete a természet védelméért felelıs miniszter által rendeletben közzétett természeti területek, továbbá a külön jogszabályban kijelölt és védett természeti területbe nem tartozó különleges természet-megırzési területek. /2/ Az övezet határát településrendezési tervekben a vonatkozó rendeletek szerint pontosítani kell. A rendeletek megalkotásáig a természeti területek határainak pontosítása az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet. 11. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Tatabánya 2005. szeptember 29. Hatályba léptetı rendelkezések a Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Szabályzatáról szóló 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2007. (III.29.) számú önkormányzati rendelethez E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
5 A 22/2005. (IX.29.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 2. SZ. MELLÉKLETE I. A KÖZÚTHÁLÓZAT Fİ ELEMEI 1. Gyorsforgalmi utak 1.a. A Helsinki közlekedési folyosók hazai szakaszai IV. számú folyosó: M1 (Gyır) Tata Tatabánya (Budapest) 1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak: M10 (M0 Budapest) Dorog Esztergom, Duna-híd (Szlovákia) M81 (Mór) Kisbér Nagyigmánd Komárom Duna-híd (Szlovákia) Vagy: (Mór) Kisbér (Mezıörs) 2. Fıutak 2a. A fıúthálózat elemei 1. sz. fıút: (Bicske) Tatabánya Tata Komárom (Gyır) 10. sz. fıút: (Piliscsaba) Dorog Nyergesújfalu Lábatlan Almásfüzítı 1. sz. fıút 11. sz. fıút: (Budapest) Dömös Pilismarót Esztergom Tát 10. sz. fıút 111. sz. fıút: 10. sz. fıút Dorog Esztergom 11. sz. fıút 13. sz. fıút: 81. sz. fıút Kisbér Ete Csép Nagyigmánd Komárom - (Szlovákia) 81. sz. fıút: (Székesfehérvár Mór) Bakonysárkány - Kisbér Kerékteleki (Gyır) Új fıúti kapcsolatok: (Sárvár) Kisbér Császár Környe Tatabánya Bajna Esztergom Térségi jelentıségő út: 10. sz. fıút Leányvár Úny (Bicske Pécs) (Gyorsforgalmi paraméterekkel) (Mór) M81 Bokod Környe Tata Komárom 1. sz. fıút Fıút korrekciók: 1. sz. fıút: Tatabánya-Újváros autópályacsomópont Vértesszılıs, Tata, Almásfüzítı, Komárom déli elkerülése, 10. sz. fıút: Tokod, Tát, Nyergesújfalu elkerülése 11. sz. fıút: Pilismarót, Dömös elkerülése 81. sz. fıút: Kisbér elkerülése 3. Az országos fıút és vasúthálózaton tervezett nagy hidak Tervezett Duna-hidak: Közúti hidak: Komárom Esztergom (M81) (M10)
4. Határátkelık a gyorsforgalmi és fıúthálózaton, valamint a vasúti fıhálózaton Országos jelentıségő határátkelık: Meglévı határátkelık Tervezett határátkelık: Szlovákia felé: Komárom 13. sz. fıút Komárom M81 Esztergom M10 6 Térségi jelentıségő határátkelık: Meglévı határátkelık Szlovákia felé: Esztergom 5. Térségi jelentıségő logisztikai központok: Esztergom, Tatabánya, Komárom, Almásfüzítı Lábatlan Dunaalmás Neszmély Almásfüzítı Tervezett határátkelık: (kompátkelés) (kompátkelés) (kompátkelés) (kompátkelés) 6. A vasúthálózat fı elemei: Nagysebességő vasútvonalak: (Hegyeshalom/Rajka) Oroszlány (Budapest Kelebia) (IV. sz. Helsinki közlekedési folyosó hazai szakasza) Nemzetközi törzshálózati fıvonalak: E61 (Stockholm) országhatár Komárom Tata Tatabánya (Budapest) E50 (Párizs) országhatár Hegyeshalom Budapest Miskolc Nyíregyháza Záhony/Eperjes országhatár (Moszkva) Hazai törzshálózati fıvonalak: (Székesfehérvár) Kisbér Nagyigmánd Komárom Egyéb fıvonalak: (Bp-Rákosrendezı) Dorog Tokod Esztergom Almásfüzítı Tokod Esztergom-Kertváros Tatabánya Környe Oroszlány Mellékvonalak: Az elızıekben fel nem sorolt valamennyi vasútvonal. 7. Repülıterek besorolása: Térségi jelentıségő repülıterek: Esztergom, Kecskéd, Tata 8. A kerékpárút hálózat fı elemei: Országos kerékpárút törzshálózat elemei: Komárom Tata Tarján Gyermely (Zsámbék Budapest) (Gyır) Komárom (Szlovákia) Esztergom (Budapest) Térségi kerékpárutak elemei: Gyır Bábolna Kocs Tata Környe Várgesztes (Velencei-tó)
Tata Tarján Bajna Tokod Esztergom (Visegrád Szentendre Budapest) Pilismarót Dobogókı (Budapest) Dobogókı - Esztergom Almásfüzítı Tata Tatabánya Szárliget (Bicske Budapest) Komárom Ács Bábolna Kisbér Bakonyszombathely Ácsteszér Súr 9. Kikötık: Országos jelentıségő közforgalmú határkikötık: Komárom, Esztergom Térségi jelentıségő kompkikötık: Almásfüzítı, Dunaalmás, Lábatlan, Neszmély, Pilismarót Térségi jelentıségő hajókikötık: Komárom, Esztergom Térségi jelentıségő teher-kompkikötı: Dunaalmás (tervezett), Esztergom Térségi jelentıségő sporthajó kikötık: Dunaalmás, Pilismarót II. KÖZMŐVEZETÉK HÁLÓZAT Fİ ELEMEI 1. Országos jelentıségő termékvezeték: Almásfüzítı Tata Tatabánya (Százhalombatta) 2. A villamoshálózat fıbb elemei Országos jelentıségő villamoshálózat (400 kv): (Gyır) Bakonybánk Réde (Veszprém) Térségi jelentıségő villamoshálózat: 220 kv: (Gyır) Tárkány Bokod Oroszlány (Székesfehérvár) 120 kv: Almásfüzítı Süttı Nyergesújfalu Dorog Dorog Tokod Nagysáp Vértestolna Tatabánya Oroszlány Tatabánya Bokod (Mór) 3. Országos jelentıségő gázvezeték-hálózat: (Gyır) Komárom Lábatlan Bajót Nagysáp Dág Leányvár (Budapest) Dág Máriahalom (Zsámbék) 4. Térségi szennyvízvezeték-hálózat: Vértessomló Környe Tatabánya Vértesszılıs 5. Térségi szennyvíztisztító telep: Tatabánya 7
8 A 22/2005. (IX.29.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE A TÉRSÉGI ÖVEZETEK ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK Országos ökológiai hálózat övezete (A Rendelet 3.1. számú melléklete): Ács, Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Bokod, Császár, Csép, Csolnok, Dág, Dömös, Dorog, Dunaszentmiklós, Epöl, Esztergom, Gyermely, Héreg, Kocs, Kesztölc, Komárom, Lábatlan, Leányvár, Oroszlány, Piliscsév, Pilismarót, Máriahalom, Mocsa, Mogyorósbánya, Nagyigmánd, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttı, Szákszend, Szárliget, Szomód, Szomor, Tát, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya, Tokod, Úny, Várgesztes, Vértessomló Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete (A Rendelet 3.2. számú melléklete): Ács, Ászár, Bábolna, Bana, Csém, Csép, Császár, Dad, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Komárom, Kömlıd, Környe, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály, Szákszend, Tárkány, Tata, Vérteskethely Komplex tájrehabilitációt igénylı területek övezete (A Rendelet 3.3. számú melléklete): Annavölgy, Bajót, Bokod, Csolnok, Dad, Dág, Dorog, Esztergom, Gyermely, Kecskéd, Kesztölc, Kömlıd, Környe, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Oroszlány, Sárisáp, Tatabánya, Tokod, Várgesztes, Vértessomló Térségi tájrehabilitációt igénylı területek övezete (A Rendelet 3.3. számú melléklete): Almásfüzitı, Baj, Bajna, Környe, Mocsa, Naszály, Neszmély, Pilismarót, Süttı, Vértessomló Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetével érintett települések (a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint) (A Rendelet 3.4. számú melléklete): Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Bokod, Csolnok, Dág, Dorog, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Epöl, Esztergom, Gyermely, Héreg, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Oroszlány, Piliscsév, Sárisáp, Süttı, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Tát, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszılıs, Vértestolna, Úny Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtıterületének övezete (A Rendelet 3.5 számú melléklete): Baj, Bokod, Dad, Dömös, Kecskéd, Környe, Kömlıd, Oroszlány, Pilismarót, Tát, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya, Várgesztes, Vértesszılıs, Vértessomló Tájképvédelmi területek övezete (A Rendelet 3.6. számú melléklete): Ács, Ácsteszér, Aka, Annavölgy, Ászár, Baj, Bajna, Bajót, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Bokod, Császár, Csatka, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Epöl, Esztergom, Gyermely, Héreg, Kerékteleki, Kesztölc, Kisbér, Komárom, Környe, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Oroszlány, Piliscsév, Pilismarót, Réde, Sárisáp, Súr, Süttı, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tata, Tatabánya, Tokod, Úny, Várgesztes, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszılıs, Vértestolna Hullámtér és nyílt ártér övezete (A Rendelet 3.7. számú melléklete): Esztergom, Mogyorósbánya, Tát
9 Csúszásveszélyes területek övezetével érintett települések (A Rendelet 3.8. számú melléklete): Ácsteszér, Agostyán, Aka, Annavölgy, Baj, Bajót, Bajna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Bokod, Csatka, Csolnok, Dad, Dág, Dorog, Dömös, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Epöl, Gyermely, Esztergom, Héreg, Kisbér, Kesztölc, Kocs, Környe, Kömlıd, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mocsa, Mogyorósbánya, Nagysáp, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Oroszlány, Piliscsév, Pilismarót, Réde, Sárisáp, Súr, Süttı, Szákszend, Szomód, Tát, Tata, Tatabánya, Tardos, Tarján, Tokodaltáró, Tokod, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszılıs, Vértestolna, Úny Vízeróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (A Rendelet 3.9. számú melléklete): Ászár, Ácsteszér, Aka, Annavölgy, Baj, Bajna, Bajót, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bokod, Császár, Csatka, Csolnok, Dad, Dág, Dorog, Dömös, Dunaszentmiklós, Epöl, Esztergom, Gyermely, Kecskéd, Kesztölc, Kisbér, Környe, Kömlıd, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Oroszlány, Piliscsév, Pilismarót, Réde, Sárisáp, Súr, Süttı, Szárliget, Szákszend, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tata, Tatabánya, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Várgesztes, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszılıs, Vértestolna Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (A Rendelet 3.10. számú melléklete): Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bana, Bársonyos, Bokod, Császár, Csatka, Csém, Csép, Dad, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Kecskéd, Kerékteleki, Kocs, Komárom, Kömlıd, Környe, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály, Súr, Szákszend, Szárliget, Szomód, Tata, Tatabánya, Tárkány, Oroszlány Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete (A Rendelet 3.11. számú melléklete): Térségi jelentıségő honvédségi terület települései: Baj, Szomód, Tata Katasztrófavédelmi besorolás: I. csoport települései: Dorog, Dunaalmás, Komárom, Nyergesújfalu, Tatabánya II. csoport települései: Esztergom, Tát, Almásfüzitı III. csoport települései: Bajót, Lábatlan, Mogyorósbánya, Süttı, Tokod, Tokodaltáró IV. csoport települései: Ács, Annavölgy, Ászár, Bábolna, Bana, Baj, Bajna, Bársonyos, Bokod, Császár, Csém, Csép, Csolnok, Dág, Dad, Dömös, Dunaszentmiklós, Epöl, Ete, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Kesztölc, Kocs, Kömlıd, Környe, Leányvár, Máriahalom, Mocsa, Nagyigmánd, Nagysáp, Naszály, Neszmély, Oroszlány, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Szákszend, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tárkány, Tata, Úny, Várgesztes, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszılıs, Vértestolna Övezetbe nem sorolt települések: Aka, Ácsteszér, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Csatka, Réde, Súr