ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN



Hasonló dokumentumok
arculatának ( )

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

AZ ETNIKAI TÉRSZERKEZET ÁTALAKULÁSA A KÁRPÁT-PANNON RÉGIÓBAN ( ) Kocsis Károly 1

1. fejezet. 2. fejezet

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Romák az Unióban és tagállamaiban

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés június 9.

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

A cigányság helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Etnikum és vallás. A népesség etnikai nyelvi megoszlása. 11. táblázat A Kárpát-medence magyarsága ( ) SZLOVÁKIA (SK) Vajdaság (SRB)

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon október június 30.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, november 18.

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp.

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

Magyarország népesedésföldrajza

Kocsis Károly A Kárpát-medence változó etnikai arculata ( ) Changing Ethnic Patterns in the Carpatho Pannonian Region ( )

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Etnikai preferencia vizsgálat a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidéken. Molnár Judit

NEMZETKÖZI ADATGYŰJTÉS KIHÍVÁSAI: A BOLDOGSÁG ÉS BIZALOM KUTATÁS

Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.

Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek

Várható változások/új lehetőségek a határon túli magyar. vajdasági kitekintés. Szabadka, 2005.október 14. Kulcsár-Szabó Enikő

7. A Kárpát-medence földrengés veszélyessége

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

SZKA208_27. Együtt a Kárpát- medencében

AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen

Külgazdasági és Külügyminisztérium. 1. sz. Melléklet

2011. évi teljesítés

Csak a számok nem hazudnak

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A REGIONÁLIS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK

Nemzetközi vándorlás. Gödri Irén. DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015 Sajtóbeszélgetés, július 10.

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2010 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

Miért építünk autópályákat?

A magyar pénzintézet-hálózat kiterjedése különös tekintettel a város vidék relációra

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

A Kárpát-medence politikai földrajza

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története ( ) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, március 06.

Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

ETE_Történelem_2015_urbán

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: augusztus október 15.

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium (1015 Budapest, Szabó Ilonka u. 2)

A Kárpát-medence ökogazdálkodása

AZ EURÓPAI UNIÓBA ÚJONNAN BELÉPETT ÉS JELÖLT ORSZÁGOK GAZDASÁGA

VIII. MAGYAR POLITIKAI FÖLDRAJZI KONFERENCIA - PÉCS

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371

Közútfejlesztés ig.

A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Határon átnyúló együttműködési formák Közép- és Kelet- Európában

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része

A határon átnyúló együttműködés, a határ menti kapcsolatok sűrítése, annak gazdasági és társadalmi hatása, jelentősége

STATISZTIKA ÖSSZESÍTİ 2011

Magnitudó (átlag) <=2.0;?

Külföldi vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében között. Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Átírás:

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011

A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai fogalom

Az etnikai térszerkezet átalakulásának fő periódusai: A X - XV. század közötti időszak: főként a lakatlan területek rovására történt magyar (és nemzetiségi) transzgresszió.

Bereznay A. 2011. Erdély történetének atlasza.

Bereznay A. 2011. Erdély történetének atlasza, Méry Ratio.

Bereznay A. 2011. Erdély történetének atlasza, Méry Ratio.

1495

1495

XVI - XVIII. századok: a belső háborúk, a török hódoltság, a felszabadító harcok és az azokat követő migrációs folyamatok eredményeként rendkívüli magyar etnikai regresszió és azzal párhuzamos nemzetiségi transzgresszió.

1495 2/3 magyar 1/3 nem-magyar

1784 1/3 magyar 2/3 nem-magyar

Bereznay A. 2011. Erdély történetének atlasza, Méry Ratio.

1495

1784

Magyar etnikai regresszió (1495 1784)

Egy főre jutó búza és rozs termelés 300-600 kg/fő 150-300 kg/fő 75-150 kg/fő 0-75 kg/fő 600-1000 kg/fő

A XIX. század és a XX. század eleje: természeti és társadalmi tényezőknek köszönhető túlnyomórészt önkéntes magyarosodás eredményeként a középkori magyar etnikai terület regenerálása felé mutató, magyar etnikai transzgresszió és nemzetiségi, főként szlovák, német regresszió bontakozott ki és gyorsult fel századunk elejére, melyet a trianoni békeszerződés, a történelmi magyar államterület felosztása tartóztatott fel.

1784 1/3 magyar 2/3 nem-magyar

1910 48% magyar 52% nem-magyar

1784

1910

1918-tól máig tartó időszak: A trianoni területen fokozódó magyar etnikai előretörés, a trianoni határokon túl a szlovák, ruszin, román, szerb, horvát, szlovén előrenyomulással szembeni általános magyar etnikai-területi regresszió volt megfigyelhető, melyet csupán 1938-1944 között szakított meg a revíziós sikerek következményeként egy rövid, ideiglenes magyar etnikai térnyerés.

1910 48% magyar 52% nem-magyar

1990 42% magyar 58% nem-magyar

1910

1990

A Kárpát-medence magyarsága a trianoni határokon túl (1880-2001) Erdély Szlovákia Kárpátalja Vajdaság

Az etnikai struktúra és a földrajzi környezet történeti kapcsolata A domináns (többnyire többségi) etnikum uralja a mindenkori legnagyobb népességeltartó képességű környezetet 1. Agrártársadalmak: a mezőgazdasági termelésre, növény (főként gabona) termesztésre leginkább alkalmas (alföldi, alacsony dombvidéki, folyóvölgyi, medence) területek 2. Ipari társadalmak: városok, ipari központok, általában urbanizált területek A később bevándorolt/ ill. kisebbségi helyzetű etnikumok gyakran marginalizálódnak, a modernizációs folyamatok által többnyire elkerült perifériákra szorulnak ill. csak azokra képesek szállásterületüket kiterjeszteni és fenntartani A centrumtérségek nem csupán a békebeli gazdasági fejlődés, hanem a háborús időszakok pusztításainak is elsődleges színterei A perifériatérségek nem csupán az eredeti etnikai struktúra konzerválódásának, a kisebbségek szállásterületeinek menedékei voltak, hanem háborúk idején tetemes demográfiai tartalékok képződésének színterei is

A rendszerváltozás óta eltelt időszak etnikai folyamatai a Kárpát-medencében

A nemzetiségi hovatartozás megvallása és az elvilágiasodás mértéke a Kárpát-Pannon régióban (1991, 2001) Ország, régió IGEN NEM Elvilágiasodás 1991 2001 1991 2001 2001 Erdély (ROMÁNIA) 100,0 100,0 0,0 0,0 0,3 Kárpátalja (UKRAJNA) 100,0 100,0 0,0 0,0 MAGYARORSZÁG 100,0 94,4 0,0 5,6 25,4 Muravidék (SZLOVÉNIA) 98,0 94,5 2,0 5,5 14,5 Őrvidék (AUSZTRIA) 100,0 100,0 0,0 0,0 0,5 Pannon Horvátország (HORVÁTOR.) 94,9 98,1 5,1 1,9 4,9 SZLOVÁKIA 99,9 99,0 0,1 1,0 15,9 Vajdaság (SZERBIA) 90,2 93,2 9,8 6,8 7,7 KÁRPÁT-PANNON RÉGIÓ 98,8 97,2 1,2 2,8 12,9 IGEN = a nemzetiségi, etnikai hovatartozásáról nyilatkozott népesség aránya (%-ban) NEM = a nemzetiségi, etnikai hovatartozásáról nem nyilatkozott, ismeretlen nemzetiségű, vagy regionális illetve nem létező (pl. jugoszláv ) nemzetiséget megadó népesség aránya (%-ban) Elvilágiasodás = ateista, nem vallásos, a vallási, felekezeti kérdésre nem válaszoló, ismeretlen vallási, felekezeti hovatartozású népesség együttes aránya (%-ban)

A nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya 1991 körül Zsolna Jelmagyarázat nincs adat 0,00-1,00 Eperjes 1,01-3,00 BÉCS POZSONY Győr Nyitra Besztercebánya BUDAPEST Miskolc Kassa Nyíregyháza Debrecen Ungvár Munkács Szatmárnémeti Nagybánya 3,01-5,00 5,01-7,00 7,01-9,00 9,01- Szombathely Székesfehérvár Kecskemét Nagyvárad Beszterce Kolozsvár Marosvásárhely ZAGRÁB Pécs Eszék Szeged Arad Temesvár Vajdahunyad Nagyszeben Brassó Újvidék Nagybecskerek Resicabánya 0 50 100 200 km Szerző: KOCSIS Károly, MTA FKI Budapest, 2004 Kartográfia: BOTTLIK Zsolt, MTA FKI Budapest, 2004 BELGRÁD Forrás: A lakosság nemzetisége a hivatalos népszámlálások alapján Ausztria 1991 ( környezeti nyelv), Csehország 1991, Horvátország 1991, Magyarország 1990, Románia 1992, Szerbia 1991, Szlovákia 1991, Szlovénia 1991, Ukrajna 1989,

A nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya 2001 körül Zsolna Jelmagyarázat nincs adat 0,00-1,00 Eperjes 1,01-3,00 BÉCS POZSONY Győr Nyitra Besztercebánya BUDAPEST Miskolc Kassa Nyíregyháza Debrecen Ungvár Munkács Szatmárnémeti Nagybánya 3,01-5,00 5,01-7,00 7,01-9,00 9,01- Szombathely Székesfehérvár Kecskemét Nagyvárad Beszterce Kolozsvár Marosvásárhely ZAGRÁB Pécs Eszék Szeged Arad Temesvár Vajdahunyad Nagyszeben Brassó Újvidék Nagybecskerek Resicabánya 0 50 100 200 km Szerző: KOCSIS Károly, MTA FKI Budapest, 2004 Kartográfia: BOTTLIK Zsolt, MTA FKI Budapest, 2004 BELGRÁD Forrás: A lakosság nemzetisége a hivatalos népszámlálások alapján Horvátország 2001, Ausztria 2001 ( környezeti nyelv), Románia 2002, Szerbia 2002, Szlovákia 2001, Szlovénia 2002, Csehország 2001, Ukrajna 2001, Magyarország 2001

A Kárpát-Pannon régió népessége etnikai összetételének változása (1941-2001) Etnikumok Lélekszáma ezer főben Aránya %-ban 1941 1991 2001 1941 1991 2001 Magyarok 12.221 12.843 11.706 50,0 42,5 39,7 Románok 3.370 5.764 5.464 13,8 19,1 18,5 Szlovákok 2.518 4.625 4.716 10,3 15,3 16,0 Horvátok, bunyevácok, sokácok 2.089 2.686 2.828 8,5 8,9 9,6 Szerbek 1.154 1.559 1.497 4,7 5,2 5,1 Ukránok, ruszinok 635 1.085 1.125 2,6 3,6 3,8 Cigányok 181 464 579 0,7 1,5 2,0 Németek, német ajkú osztrákok 1.649 394 372 6,7 1,3 1,3 Szlovének 65 95 82 0,3 0,3 0,3 Csehek, morvák 70 79 60 0,3 0,3 0,2 Montenegróiak (crnagoraiak).. 50 38.. 0,2 0,1 Oroszok 11 54 33 0,0 0,2 0,1 Bosnyákok, muszlimánok 3 30 27 0,0 0,1 0,1 Egyéb etnikumok 471 102 105 2,1 0,3 0,4 Ismeretlen nemzetiségű népesség.. 369 828.. 1,2 2,8 Népesség összesen 24.437 30.199 29.460 100,0 100,0 100,0

A Kárpát-Pannon régió népesebb etnikumai lélekszámának változása (1941 2001) in Million 14 13 Ungarn 12 11 10 9 8 7 6 5 4 Rumänen Slowaken 3 2 1 Kroaten Serben Ruthenen, Ukrainer 0 1941 1950 1960 1970 1980 1990 2001

Az államalkotó nemzetek és a kisebbségek arányának változása (1941 2001; %-ban) Ország, régió Az államalkotó nemzet aránya A nemzeti kisebbségek aránya A cigányok aránya 1941 1991 2001 1941 1991 2001 1941 1991 2001 Erdély (ROMÁNIA) 55,9 73,6 74,6 41,1 23,8 21,9 1,4 2,6 3,4 Kárpátalja (UKRAJNA) 58,8 78,4 80,5 41,1 20,6 18,3 0,1 1,0 1,1 MAGYARORSZÁG 95,7 97,8 91,2 4,0 0,9 1,3 0,3 1,4 1,9 Muravidék (SZLOVÉNIA) 76,2 86,3 85,0 22,9 11,8 9,5 0,9 0,8 1,2 Őrvidék (AUSZTRIA) 80,6 88,3 87,4 17,2 11,7 12,5 2,2 0,0 0,1 Pannon Horvátország (HORVÁTORSZÁG) 69,3 79,5 90,1 30,1 15,2 7,7 0,6 0,2 0,3 SZLOVÁKIA 67,5 85,7 85,8 31,3 12,8 11,5 1,2 1,4 1,7 Vajdaság (SZERBIA) 36,2 56,8 65,0 63,5 32,2 26,7 0,3 1,2 1,4 KÁRPÁT-PANNON R. 73,4 83,9 83,7 25,8 13,4 11,5 0,7 1,5 2,0

A magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek számának, arányának változása a Kárpát-Pannon régió különböző területein (1991 2001) magyar nemzetiségűek magyar anyanyelvűek terület lélekszáma 2001/ aránya (%) lélekszáma 2001/ aránya (%) 1991 1991 1991 2001 (%) 1991 2001 1991 2001 (%) 1991 2001 Magyarország 10 142 072 9 299 619 91,7 97,8 91,2 10 222 529 9 546 374 93,4 98,5 93,6 Szlovákia 567 296 520 528 91,8 10,8 9,7 608 221 572 929 94,2 11,5 10,7 Kárpátalja 155 711 151 516 97,3 12,5 12,1 166 700 158 729 95,2 13,4 12,7 Erdély 1 603 923 1 416 844 88,3 20,8 19,6 1 619 735 1 431 093 88,4 21,0 19,8 Vajdaság 339 491 290 207 85,5 16,9 14,3 330 000 284 205 86,1 16,4 14,0 Pannon- Horvátország 20 032 15 017 75,0 0,6 0,5 17 823 11 310 63,5 0,6 0,4 Muravidék 7 637 5 386 70,5 8,5 6,5 8 174 6 498 79,5 9,1 7,9 Őrvidék 6 763 6 641 98,2 2,5 2,4 6 763 6 641 98,2 2,5 2,4 KÁRPÁT- PANNON R. 12 842 925 11 705 758 91,1 42,5 39,7 12 979 945 12 017 779 92,6 43,0 40,8

A magyarok számának változása (%; 1991-2001) Zsolna Eperjes Jelmagyarázat - -50,00-49,99- -20,00 BÉCS POZSONY Győr Nyitra Besztercebánya BUDAPEST Miskolc Kassa Ungvár Munkács Nyíregyháza Szatmárnémeti Nagybánya Debrecen -19,99-0,00 0,01-20,00 20,01-50,00 50,01- Szombathely Székesfehérvár Kecskemét Nagyvárad Beszterce Kolozsvár Marosvásárhely ZAGRÁB Pécs Eszék Szeged Arad Temesvár Vajdahunyad Nagyszeben Brassó Újvidék Nagybecskerek Resicabánya 0 50 100 200 km Szerző: KOCSIS Károly, MTA FKI Budapest, 2004 Kartográfia: BOTTLIK Zsolt, MTA FKI Budapest, 2004 BELGRÁD Forrás: A lakosság nemzetisége a hivatalos népszámlálások alapján Ausztria 1991, 2001 ( környezeti nyelv), Csehország 1991, 2001, Horvátország 1991, 2001, Magyarország 1990, 2001, Románia 1992, 2002, Szerbia 1991, 2002,Szlovákia 1991, 2001, Szlovénia 1991, 2002, Ukrajna 1989, 2001,

A KÁRPÁT-MEDENCE CIGÁNYSÁGA

Kik a cigányok? Hová tartozik nyelvük? Indoeurópai nyelvcsalád ind nyelvek (ókori szanszkrit és a mai hindi rokona) Honnét származnak? Indiából kerültek Európába a Közel-Keleten át, a 10-13.sz. idején. Etnikai csoportjaik: romungró (magyar-, kárpáti cigány), vlax roma, szintók, mánusok, gitánók (kalók),romnicsel, beás szb. Hányan vannak? 12.5 millió a Földön (0.2%) 8.2 millió Európában (1.1%) 6.0 millió az EU-ban (1.3%) 4.9 millió KK-,DK-Európában (4%) 2.6 millió a Kárpát-medencében (9%)

274.940 fő MAGYARORSZÁG CIGÁNYSÁGA 1893-BAN

Csongor A. in Kertesi G.-Kézdi G. (1998) A cigányok tényleges és feltételezett számának változása Kelet-Közép Európa egyes területein (1893-2050)

A magukat cigány (roma) nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallók lélekszámának, arányának változása a Kárpát-medencében (1991 2001) Terület Cigány (roma) nemzetiségűek Cigány (roma) anyanyelvűek lélekszáma aránya lélekszáma 2001/199 aránya 2001/1991 1 1991 2001 (%) 1991 2001 1991 2001 1991 2001 (%) Anyanyelv / Nemzetiség 1991 2001 Magyarország 142 683 189 984 133,2 1,4 1,9 48 072 48 438 100,8 0,5 0,5 33,7 25,5 Szlovákia 75 802 89 920 118,6 1,4 1,7 77 269 99 448 128,7 1,4 1,8 101,9 110,6 Kárpátalja (Ukrajna) 12 131 14 404 118,7 1,0 1,1 2 491 2 871 115,3 0,2 0,2 20,5 20,0 Erdély (Románia) 202 665 246 454 121,6 2,6 3,4 84 718 110 197 130,1 1,1 1,5 41,8 44,7 Vajdaság (Szerbia) 24 366 29 057 119,3 1,2 1,4.. 21 939.. 1,1.. 75,5 Pannon-Horvátország 5 423 8 237 151,9 0,2 0,3 6 428 6 971 108,4 0,2 0,2 118,5 84,6 Muravidék (Szlovénia) 683 970 142,0 0,8 1,2 1 026 1 206 117,5 1,1 1,4 150,2 124,3 Őrvidék (Ausztria).. 303.... 0,1.. 303.... 0,1.... KÁRPÁT-MEDENCE 463 753 578 991 124,8 1,5 2,0.. 291 373.... 1,0.. 50,3

Cigányok Szlovákiában, Magyarországon és Erdélyben a népszámlálások adatai (nemzetiség, anyanyelv) és a becslések szerint (1991, 2001) 900000 800000 700000 600000 ethnicity mother tongue estimation 500000 400000 300000 200000 100000 0 1991 2001 1990 2001 1992 2002 Slovakia Hungary Transylvania

A cigány (roma) népesség aránya 1991 körül BÉCS AUSTRIA A KÁRPÁT-MEDENCE CIGÁNYSÁGA (1991) POZSONY Győr Nyitra Zsolna Besztercebánya S Z L O V Á K I A BUDAPEST Szombathely Székesfehérvár M A G Y A R O R S Z Á G Kecskemét Miskolc Eperjes Kassa Nyíregyháza Debrecen Nagyvárad Ungvár Munkács UKRAJNA Szatmárnémeti Nagybánya Kolozsvár Jelmagyarázat Beszterce Marosvásárhely - 1,00 1,01-2,00 2,01-5,00 5,01-10,00 10,01- % Pécs ZAGRÁB HORVÁTORSZÁG Eszék Szeged Arad Temesvár Nagybecskerek Újvidék Resicabánya R O M Á N I A Vajdahunyad Nagyszeben Brassó 0 50 100 200 km Szerző: KOCSIS Károly, MTA FKI Budapest, 2004 Kartográfia: BOTTLIK Zsolt, MTA FKI Budapest, 2004 BELGRÁD S Z E R B I A Forrás: A lakosság nemzetisége a hivatalos népszámlálások alapján Ausztria 1991 ( környezeti nyelv), Csehország 1991, Horvátország 1991, Magyarország 1990, Románia 1992, Szerbia 1991, Szlovákia 1991, Szlovénia 1991, Ukrajna 1989,

A cigány (roma) népesség aránya 2001 körül BÉCS AUSZTRIA A KÁRPÁT-MEDENCE CIGÁNYSÁGA (2001) POZSONY Győr Nyitra Zsolna Besztercebánya S Z L O V Á K I A BUDAPEST Szombathely Székesfehérvár M A G Y A R O R S Z Á G Kecskemét Miskolc Eperjes Kassa Nyíregyháza Debrecen Nagyvárad Ungvár Munkács UKRAJNA Szatmárnémeti Nagybánya Kolozsvár Jelmagyarázat % Beszterce Marosvásárhely - 1,00 1,01-2,00 2,01-5,00 5,01-10,00 10,01- Pécs ZAGRÁB HORVÁTORSZÁG Eszék Szeged Arad Temesvár Nagybecskerek Újvidék Resicabánya R O M Á N I A Vajdahunyad Nagyszeben Brassó 0 50 100 200 km Szerző: KOCSIS Károly, MTA FKI Budapest, 2004 Kartográfia: BOTTLIK Zsolt, MTA FKI Budapest, 2004 BELGRÁD S Z E R B I A Forrás: A lakosság nemzetisége a hivatalos népszámlálások alapján Horvátország 2001, Ausztria 2001 ( környezeti nyelv), Románia 2002, Szerbia 2002, Szlovákia 2001, Szlovénia 2002, Csehország 2001, Ukrajna 2001, Magyarország 2001

CIGÁNY NEMZETISÉGŰEK 1990 Budapest

Budapest 2001

A nyilvántartott álláskeresők aránya (2007. december 20.) Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, Budapest, 2008

Csongor A. in Kertesi G.-Kézdi G. (1998) A cigányok tényleges és feltételezett számának változása Kelet-Közép Európa egyes területein (1893-2050)

Helyzetük, életkörülményeik javítása még hosszú évtizedeket fog igénybe venni. Addig is a Kárpát-Balkán térség jobb életkörülményekre vágyó cigányainak elvándorlása Nyugatra a diszkrimináció elkerülése reményében folytatódni fog. A cigányokat amióta letelepültek Európában, mindig diszkriminálták, melynek eredményeként minden európai országban (társadalmi és földrajzi értelemben egyaránt) marginalizálódtak. Számos kormányzati és NGO program ellenére a cigányság a térség társadalmilag leghátrányosabb helyzetű etnikai csoportja. Az Európai Unió, a Világbank, az OSI (Open Society Institute) és nyolc ország (Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Makedónia, Románia, Szlovákia, Szerbia és Montenegró) kormánya 2005-ben meghirdette a "Decade of Roma Inclusion -t.(www.romadecade.org)

Várható etnikai tendenciák A népességszám tartós csökkenése A természetes fogyás növekedése Fokozódó bevándorlás az EU-s térfélre Fokozódó etnikai térbeli koncentráció Nemzeti kisebbségek számának csökkenése Etnikai kisebbségek (főként a cigányság és az egzotikus kisebbségek) számának növekedése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!