GIORGIO MAMBRETTI és JEAN SERAPHIN Az orvostudomány a feje tetejére állítva......és ha Hamernek igazat adnának?

GIORGIO MAMBRETTI és JEAN SERAPHIN Az orvostudomány a feje tetejére állítva......és ha Hamernek igazat adnának? EzVanKiadó 2005 1

Az eredeti mű az Edizioni AMRITA - C.P. 1-10094 Giaveno (TO) Italy gondozásában jelent meg. Edizioni AMRITA s.r.l., Torino, Italien 1999 Minden jog fenntartva. Edizioni AMRITA Tel. +39 011 9340579; Fax +39 011 9349128; e-mail: ciao@amrita-edizioni.com Internet: www.amrita-edizioni.com ISBN 88-87622-56-6 Magyarországon kiadja az EzVanKiadó: www.ezvankiado.hu Fordította, szerkesztette: Barnai Cs. Roberto, (+36 20) 341 1199 cs.barnai@freemail.hu personocratia@yahoo.de Lektorálta: Nyomtatta és kötötte: Barnai Tünde, Kusztor István nyomda megnevezése (folyamatban) Figyelem! Ez a fájl bővített verzió, több információt és magyarázatot tartalmaz, mint az eredeti mű. A könyv maradt eredeti, képek, ábrák kerültek bele, helyenként a szöveg és a szószedet bővült, ezért a jogtulajdonos jóváhagyása nélkül forgalomba nem kerülhet! 2

3

OLVASÓINK FIGYELMÉBE Az általunk megjelentetett könyvek a mi hozzájárulásunk egy újonnan létrejövő világhoz, amely inkább az együttműködésen, mint versengésen, inkább az emberi lélek értékének megbecsülésén, mint az önmagunkban való kételkedésen alapszik, mindenekelőtt azonban azon a meggyőződésen, hogy minden ember között létezik összeköttetés. A célunk az, hogy a lehető legtöbb ember életét, egy jobb világ reményének üzenetével elérjük. Könyveinkben nagyon sok, alapos munkával és mélyre ható tanulmányozással eltöltött munkaóra rejlik: a közzéteendő anyag (különleges olvasócsoportok általi) kiválasztásától, a lelkiismeretes fordításon át, a gyakran hosszas szerkesztőségi utánajárásig. Örülnénk, ha a Kedves Olvasó ennek tudatában lenne, ezzel a könyv tartalmán túl, megízlelhesse a szeretetet és az odaadást is, ami a létrejöttéhez hozzájárult. A kiadók 4

FIGYELMEZTETÉS Ez a könyv Dr. Hamer* és felfedezéseinek szerzők általi értelmezéséből jött létre, és ezért tartalmazhat az eredeti fogalmazástól eltérő kifejezéseket. A kis történetek is, amelyek példákként szolgálnak, magától, Dr. Hamertől származnak. Sok közülük már annyira ismert, hogy nehézkes megállapítani, Hamer melyik művében említi azokat először. A könyv írói legtöbbjüket kongresszusokon, konferenciákon és szemináriumokon gyűjtötték. Ezen kívül e mű szándékosan ismeretterjesztő jellegét, a Kedves Olvasó önálló szakirodalmi utánajárása felülmúlhatja, ha tájékoztatjuk arról, hogy a felfedezések és a legtöbb használt példa Dr. Hamertől származik és az ő eredeti fogalmazásától való eltérések az írók értelmezésére vezethetők vissza (bővebben az irodalomjegyzékben). * Teljes név valamennyi címmel: Dr. Med. Mag. Theol. Ryke Geerd Hamer [ríke gérd hámer] 5

Édesanyámnak, Madeleine-nek /Jean Séraphin/ Ez a könyv az én saját tapasztalatom eredménye. Sokan bátorítottak, és segítettek nekem. Nekik mindannyiuknak szentelem ezt az oldalt, legmélyebb köszönetemmel: mesteremnek és barátomnak John-nak, barátaimnak és mestereimnek Christian-nak, Regis-nek, Annik-nak és Jean Pierre-nek, Jacquesnak, Hive-nek, Herve-nek és Marie-Christine-nek; útitársaimnak: Gerard-nak, Emanuela-nak és Oscar-nak, Paule-nak és Francois-nak, Monique-nak és Robertnek; családomnak: Edvige-nek, Roberto-nak, Marcellá-nak és Chiará-nak; mint ahogy az én "csodalámpámnak" Lilianá-nak. Ezen kívül szeretnék mély hálával köszönetet mondani mindenkinek, akik segítettek nekem, anélkül, hogy ennek tudatában lennék. /Giorgio Mambretti/ Szeretnénk ezennel mi is, Dr. Homer, Christian F., Marc F. és Dr. Claude S. legszívélyesebb köszönetünket kifejezni azért, hogy ők, szemináriumaikon átadták hosszú évek vizsgálatainak és kutatásainak gyümölcsét, e nélkül nem írhattuk volna meg ezt a könyvet. Legyen ez minden olvasó segítségére, hogy mindenki újra találja meg útját. Külön köszönet Dr. Carlo Amerio-nak az értékes közreműködésért. 6

Előszó... 9 ELSŐ RÉSZ I. fejezet Dr. Ryke Geerd Hamer: Egy úttörő története... 13 Az igazi újdonság... 16 II. fejezet Az öt alaptörvény, ami a feje tetejére állítja az orvostudományt... 17 Az 1. alaptörvény: "A Rák Vastörvénye" A sokkélmény, mint "kiváltó" 17 A 2. alaptörvény: "Minden megbetegedés két szakaszból áll" "Semmi nem létezik az ellentéte nélkül"... 24 A 3. alaptörvény: A tumorok és rákkal egyenértékű megbetegedések ontogenetikus (egyedfejlődéstől függő*) rendszere "Az összetettség túloldalán minden egyszerű"... 29 A 4. alaptörvény: A mikróbák egyedfejlődéstől függő* rendszere "Önkéntes segítőtársaink az agyunk szolgálatában"... 40 És mi a helyzet az oltásokkal?... 42 Az 5. alaptörvény: "A kvintesszencia törvénye"... 44 Néhány megjegyzés... 46 MÁSODIK RÉSZ I. fejezet A testünk és a konfliktusok... 54 Áttekintő táblázat... 57 A bőr... 58 Zsírszövetek, izmok, inak és csontok... 59 A szív keringési rendszere... 64 A nyirokrendszer... 67 A légzés szervrendszere... 67 A szaporodás szervrendszere... 70 Különleges eset: ciszták... 74 Az emésztőrendszer... 76 A vizeletkiválasztó rendszer... 83 A belső elválasztású mirigyek szervrendszere... 86 HARMADIK RÉSZ I. fejezet Néhány széles körben elterjedt betegség... 91 Az iatrogén (diagnózisközlés általi) konfliktus és az áttét fogalma... 92 AIDS... 94 Bénulásokkal járó betegségek... 95 Allergiák: Emlékbeli (lappangó) konfliktus... 97 Fogszuvasodás... 99 Lelki betegségek és elmebajok... 101 Depresszió... 102 II. fejezet A leendő és várandós édesanyáknak szentelve... 105 III. fejezet Elsősorban ne ártsunk!... 109 FÜGGELÉK A Dr. Hamer által felfedezett természeti törvények felülvizsgálatának megerősítése a Trnavai Egyetem által, eredeti hitelesített állásfoglalás... 113 SZÓSZEDET... 114 IRODALOMJEGYZÉK... 117 7

8

ELŐSZÓ "Amikor még gyermek voltam, lehettem nagyvonalú; de mióta civilizált lénnyé váltam, ez adottságom elfelejtettem. Akkoriban természetes módon éltem, ma egy mesterséges világban játszódik le életem. A szememben minden szép kő értékes volt; minden fára tisztelettel tekintettem, ami nőtt ott. Ma a fehér emberrel együtt hajolok meg egy festett táj előtt, melynek értékét dollárban mérik." (Ohiyesa, kortárs indián író) Egy szép napon, Dr. Hamer néhány barátjával az osztrák határ közelében sétálni ment, és egy kis kastélyra bukkantak. Ez annyira magával ragadta, szívesen dolgozott volna benne. Elhatározta hát, hogy felkeresi a falu polgármesterét, hogy többet tudjon meg a kastélyról. Így találkozott a polgármester feleségével. "Jó napot, Dr. Hamer vagyok" mondta ő, és üdvözlésre nyújtotta kezét. Akkor felderült az asszony arca, és mosolyogva így szólt: "Kedves Doktor Úr, annyira boldog vagyok, hogy találkozhatok Önnel! Ön mentette meg az életemet! Hamer azelőtt soha nem látta és nem is hallott róla. Két évvel ezelőtt mesélte a hölgy tovább, leukémiát* állapítottak meg nálam, és az orvosok közölték, hogy már nem tehetnek értem semmit. Ezt követően szörnyű időkön mentem keresztül, és teljesen összezavarodtam, míg egy férfi a faluból elhozta nekem az Ön egyik könyvét. Egy szuszra el is olvastam és felfogtam, hogy a leukémia egy gyógyulási folyamatot jelent. 9

Attól a pillanattól fogva nem vettem be több gyógyszert, és hozzáláttam megkeresni magamban, melyik konfliktusom okozhatta megbetegedésemet. Miután felfedtem, és megoldottam, különösen ügyeltem arra, ne lépjek még egyszer ugyanabba a csapdába. Ahogy Ön is látja, kedves Doktor Úr, Önnek köszönhetően, a legjobb egészségnek örvendek!" Hosszan töprengtünk a könyv felépítésén és a könyv olvasókörén, míg végül arra jutottunk, mindent megteszünk, hogy olyan egyszerűvé és érthetővé tegyük, amilyenné csak lehet. Ezáltal a lehető legtöbb olvasónak lehetőséget akarunk adni, hogy megtalálja a kulcsot, és a sötét alagútból - amelybe került - kijöhessen, és újra megtalálja a fényt és életörömet. Dr. Hamer azon a véleményen van, hogy az Új Orvostudományt mindössze két nap alatt meg lehetne tanítani az egyetemen; és igaza van! Alaptörvényei olyan egyszerűek és nyilvánvalóak, hogy az ember magának teszi fel a kérdést, vajon létezik olyan, hogy erre még nem jött rá senki? A válasz az evolúció* (fejlődés) fogalmából önmagát vezeti le: Mivel egy új felfedezés jöhet napvilágra, az idő és az emberiség - vagy legalább annak egy része, akik a fejlődés és az érettség bizonyos fokát elérték - érett kell legyen arra, hogy hasznosítsák e felfedezést és kiszolgálják magukat előnyeiből. Egy barlanglakó ősember sem tudta volna, mit kezdjen egy autóval! Minden egy magasabb rendet követ, ami messze meghaladja a képzelőerőnket. Nincs más dolgunk, mint hogy tudomásul vegyük, s mély tisztelettel azt mondjuk: Köszönjük, Dr. Hamer! A következő oldalakon az Új Orvostudomány különböző törvényeit fogjuk bemutatni, kitérünk a legfontosabb szervekkel összefüggő konfliktusokra, és néhány, leggyakrabban előforduló betegségre. (A fordító megjegyzése: Mivel Mambretti és Seraphin esetében olasz és francia szerzőkről van szó, szeretnénk utalni arra, hogy a Hamer műveiből való idézeteket visszafordítottuk, és az eredetitől könnyen eltérhetnek. Csillaggal (*) jelöltük azokat a szavakat, amelyek kevésbé közismertek, ezekhez a kíváncsibbaknak a szószedetben rövid magyarázattal szolgálunk.) 10

ELSŐ RÉSZ 11

12

I. FEJEZET Dr. Ryke Geerd Hamer Egy úttörő története Ha csinálsz valamit, mindenki ellened van, akik ugyanazt teszik, Mindenki ellened van, akik az ellenkezőjét teszik, Mindenki ellened van, még az is, aki semmit se csinál. (közmondás) Sok-sok évvel ezelőtt a síkságok lakói, akik pirkadatkor keltek, hogy földművelő munkára induljanak; felnéztek az égre és láttak egy hatalmas tűzgolyót (ha nem volt köd természetesen), amely Keleten kelt fel, és egészen lassan vonult át az égbolton, Nyugat felé. Semmi nem akadályozta látványát - talán egy-két fát leszámítva - mely mögött pillantásukat a horizont fölött végtelenül messzire ívelhették. Mialatt az órák teltek, leírta útját a Nap az égen, a naplemente jelezte, hogy ideje hazamenni és a nappal lassan véget ér. Volt, hogy vacsora után még vetettek egy pillantást az égre, hogy lássák milyen idő lesz másnap. Éjszaka a Hold és a milliárdnyi csillag is, lassan vándorolt az égbolton. Ezen emberek körül forgott minden, a végtelen síkságon. S egyszer csak jött egy férfi, hangosan kérdéseket vetett fel, és meg volt győződve arról, hogy a kérdéseire a választ meg tudja találni. Üvegdarabokkal munkálkodott, azokat egy hosszú fa csőben sikerült elrendeznie, s ezt az égboltnak szegezte. Az ő neve volt Galileo Galilei. Ettől a pillanattól kezdve ezen a Földön semmi sem volt már többé ugyanaz, mint azelőtt. Olyanokat mondott, hogy a Földünk nem lapos, hanem gömb alakú! Valamint a Nap áll egy helyben, és a Földünk kering körülötte! Ezekkel az állításokkal az ő magas rangú kortársai között olyan nagy felháborodást keltett, hogy életben maradásához esküvel tagadtatták le vele korszakalkotó felfedezéseit. Érdekes módon ez a sajátos sors sok újítónál közös... 13

Az orvostudomány területén joggal hasonlíthatjuk Hamert Galileihez. Minden támadás ellenére, aminek ki volt téve, nem hagyta, hogy letérítsék útjáról, kötelességtudó, lelkiismeretes emberként mindig kitartott abban a tudatosságban, hogy felfedezéseinek megértése csak idő kérdése. Ryke Geerd Hamer 1935-ben a Rajna-vidéken született. Az édesapja protestáns lelkész, édesanyja firenzei családból való, egy optimális keverék állhatatosságból és keményfejűségből, egyrészről fantázia, másrészről szív. Teológiai, fizikai és orvosi egyetemi végzettségeket szerez. Ezután pszichiátriára, neurológiára és belgyógyászatra szakosodik. Doktori disszertációját az agyi tumorokról írja. Tizenöt éves gyakorlati tapasztalattal a háta mögött, feleségül vesz egy orvostanhallgató lányt, majd négy gyermekük születik. Ami őt ebben az életszakaszában leginkább elbűvöli, az a pszichózisok (elmebajok) eredetének kutatása. A lökést a pszichiátriai zártosztályok pácienseinek drámai helyzetével való megütközés adja. Mégis, az események - amelyeket az élet állított elébe - vezetnek el ahhoz, hogy tanulmányait félbeszakítja. Aztán tíz évvel később ismét visszatér, a betegségnek egy új megértésével gazdagodva, amelyekhez a rákkutatás területén folytatott vizsgálatai által jutott. 1978. augusztus 18-án a tizenkilenc éves fiát, Dirk-et, aki éppen Korzika Cavallo szigeténél, egy lehorgonyzott csónakban aludt, lőfegyverrel súlyosan megsebesítik. Száztizenegy nap haláltusa után Dirk az apja karjaiban hal meg ez borzasztó sokk egy édesapának! A rákövetkezendő hetekben, Hamer hererákban betegedik meg, de a hagyományos orvostudományból tanultak alapján mégsem látja meg a közvetlen összefüggést az elszenvedett trauma* és a betegség között. A saját onkológusai szembesítik a brutális diagnózissal: Dr. Hamer, Önnek rákja van, és körülbelül 20 százalék esélye a túlélésre Betegsége ellenére Hamer tovább dolgozik egy, a Müncheni Egyetemhez tartozó klinika nőgyógyászati osztályán, ahol kb. kétszáz rákos beteget kezelnek. Mély tapintattal egymás után kérdezi meg a pácienseket a betegségükről, és rájön arra, hogy ők mindannyian ahogy ő maga is a tumor megjelenésének hónapjaiban egy súlyos traumát (érzelmi megrázkódtatást) szenvedtek el. Mivel Hamer felfedezéséről beszélni merészel a bajor televízióban, a kórháztól megkapja a felmondását. Eddig az időpontig Hamer már összeállított egy dossziét kétszáz anamnézissel (kórtörténettel) és folytatja a kutatást egy másik klinikán Kölnben, ahol főleg tüdőrákos betegeket kezelnek. Ott megállapítja, hogy a tüdőrákot sem a dohány okozza, ugyanis a betegek felénél nemdohányzókról van szó! Ezen túl felfedezi ugyanazt az Ok-Következmény kapcsolatot, a sokkélmény valamint a betegségek kitörése (megjelenése) között, mint ahogy azt már Münchenben megfigyelhette. Csakhogy itt ezúttal a traumának egy más fajtájáról van szó, mint amit a nőgyógyászaton megfigyeltek. 14

1981 őszén, a Tübingeni Egyetem Orvostudományi Karán ahol ő maga is orvosi diplomáját szerezte nyújtja be habilitációs beadványát* Hamer, amelyhez kétszáz beteglapot mellékel, és hetven eset részletes leírását, amelyet a különböző illetékes osztályok orvosai az ő felfedezéseinek felülvizsgálata után hitelesítettek. Tréfásan így szólt erre az ő egykori professzora: "Hamer, ez túl szép, hogy igaz legyen De ha még úgy is volna, közel lehetetlennek tűnik, hogy pont te fedezted fel ezt. De félre a tréfával, rögtön meg kell vizsgálnunk, itt az én intézményemben." Mégis anélkül, hogy az Orvostudományi Kar bármilyen okot megnevezett volna, nem engedélyezi az adatok ellenőrzését, és 1982-ben az összes beteglap hirtelen eltűnik. Ennek következtében a Tübingeni Egyetem százötven orvosa nem tudta ellenőrizni Dr. Hamer felfedezéseit, és ezzel azok továbbra sem voltak tudományosan igazoltak. (megismételhetőek megbízhatóak alkalmazhatóak). Ettől a pillanattól kezdve Dr. Hamer számára egyfajta vesszőfutás kezdődik, ami végül 1986-ban éri el csúcspontját, amikor elveszik tőle az orvosi praktizálás jogát, szó szerint az ítélet: Nem tagadja le esküvel a Rák Vastörvényét és nem tér meg a hagyományos orvostudományhoz. (A Rák Vastörvénye : Hamer így nevezte el az általa felfedezett Ok-Következmény kapcsolatot. Miután Hamer saját magán is alkalmazta felfedezését, ma kitűnő egészségnek örvend.) Ezt az ítéletet a bíróság feltehetően demencia (szellemi elbutulás) miatt megerősíti. Egészen 1989. december 9-ig várnia kell, amikor felfedezéseit egy Prof. Birkmayer által aláírt jegyzőkönyvben végre hivatalosan is elismerik. Prof. Birkmayer az orvostudományok és a vegytan doktora, a Bécsi Egyetem rákkutatási tanszékének vezetője. De még ez sem elég, hogy helyt adjanak az újból és újból benyújtott orvosi visszahelyezési kérelmének, sem hogy az egészségügyi rendszer és a média kitartó bojkottját megtörjék. Világossá válik tehát, hogy Dr. Hamer túlságosan nemkívánatos, mert túl sok érdek forog kockán: gazdasági, pénzügyi, ideológiai és hatalmi érdekek. Ez odáig vezet, hogy 1997-ben elítélik, mert a korábbi praxiseltiltás ellenére, három beteg emberrel, azok egészségéről beszélgetett (bármi ellenszolgáltatás nélkül). A bíróság a beszélgetéseket kezelésnek nyilványtotta és ezzel őt börtönbüntetésre ítélte, mert hivatás-gyakorolási tilalmát megszegte. Hamer több mint egy évet tölt el börtönben, és ebből a tapasztalatából erősebben kerül ki, mint addig valaha. Hamer minden támadás és szervezett lejáratókampány ellenére kitartott, és szeptember 8-án és 9-én a szlovákiai Trnava Egyetem hivatalosan megerősíti a végrehajtott, Új Orvostudomány eredményeinek felülvizsgálatát. A hivatalos állásfoglalást és fordítását a könyv végében találja. 15

AZ IGAZI ÚJDONSÁG! Az alternatívgyógyászat (természetgyógyászat) is gyakran arra korlátozódik, hogy másféle kezelési megoldásokat ugyanarra alapozva kínáljon, mint amire a mai modern orvostudomány 1 alapoz: abból indulnak ki, hogy a betegség, valami természetellenes, rosszindulatú, veszélyes és értelmetlen dolog. Valamint az egyetlen megoldás abban áll, hogy meg kell szabadulnunk tőle, akár gyengéd, akár erőszakos módon. Hamer felfedezései ezzel szemben egy teljesen más világképet nyitnak meg előttünk: a betegség az agyunk megfelelő válaszreakciója egy külső traumára (érzelmi megrázkódtatásra), mely az emberi faj túlélési programjának része. A trauma feloldása után megfordul az agyunk által kiadott parancs, és belépünk a gyógyulási, helyreállítási szakaszba minden elváltozás megszűnik. Felfedni betegségek okait és értelmét, a legelbűvölőbb és leghasznosabb dolgok egyike, amit ember elképzelhet. Itt nem arról van szó, hogy hiszünk-e a mikulásban vagy sem, hanem lerántjuk a fátylat az emberi lény működési mechanizmusáról. Hamer felismerései öt alaptörvényben írhatók le, melyeket a könyv következő fejezeteiben ismertetünk a Kedves Olvasóval. Ezek alapja: Dr. Hamer személyes tapasztalata, mint rákos beteg, Húszezer különböző kórtani eset kiértékelése (a szemölcstől az AIDS-ig, a pszichózisoktól a leukémiáig, szklerózis multiplextől a cukorbetegségig) egy közös nevező egy kiváltó sokkélmény* tekintetében, A megtermékenyült petesejt, az első emberi sejt fejlődésének kutatásán, melynek az a rendeltetése, hogy egy összetett szervezetté, egyeddé, egyénné, individuummá* (lélek és test oszthatatlan kettőségévé) váljon. Ahhoz, hogy egy tudományos feltevés tudományos törvénnyé váljon, mindig megismételhetőnek kell lennie, különben csak tudományos feltevés marad: a víz is, adott légköri nyomáson mindig száz foknál forr. Az Új Orvostudomány öt törvénye időközben Dr. Hameren kívül, orvosok és gyógyászok sokaságának közreműködésével, fél Európában páciensek tízezrein igazolódott be, s mivel mindig pontos és megismételhető ezáltal tudományosan is igazoltnak vehetjük. Például a rák gyógyítása területén a hagyományos orvostudomány gyógyászati módszereinek alkalmazásánál körülbelül öt év távlatában átlagosan 5% a túlélők aránya, míg az Új Orvostudomány törvényszerűségein alapuló gyógymódoknál 95%! Ez a tény már sorozatosan, széles körben beigazolódott, döbbenetes különbség! Erről többet a 117. oldalon felsorolt forrásokból tudhat meg. 1 a fordító megjegyzése: a német (s) Medizin szónak több jelentése is van (orvostudomány, gyógyászat, orvostan, orvoslás, orvosság, gyógyszer), a könyvben mindig azt használjuk, ami a szövegkörnyezettel leginkább összeillik. A hagyományos orvostudomány német megfelelője még azt is kifejezi, hogy ezt az orvoslást oktatják iskolarendszerben. (Schulmedizin) 16

II. FEJEZET Az öt alaptörvény, ami a feje tetejére állítja az orvostudományt... Már évezredek óta megtapasztalta az emberiség, hogy végső soron minden betegség pszichikai (lelki) eredetű, és ez közben tudományos ténnyé is változott és szilárdan lehorgonyzott a köztudatba. Csak a modern orvostudomány csinál belőlünk, lélekkel rendelkező élő lényből egy kémiai képletekkel teli zsákot. Dr. Ryke Geerd Hamer Az öt alaptörvény az élettel együtt jött létre, és minden élő szervezet genetikai kódja tartalmazza: a növények, az állatok és az ember is, mind ugyanazokat a biológiai törvényeket követik. A következő törvények MINDEN BETEGSÉGRE ÉRVÉNYESEK, amelyek nem baleset, mérgezés vagy genetikai rendellenességek következtében alakultak ki. AZ 1. ALAPTÖRVÉNY: A RÁK VASTÖRVÉNYE A SOKKÉLMÉNY*, MINT KIVÁLTÓ Minden betegséget egy érzelmi trauma okoz, ami előkészületlenül talál el minket, derült égből villámcsapásként sújt le ránk, lehengerel minket, elszigetelten (magunkban) éljük meg, s amiről pillanatnyilag nem tudjuk, hogyan oldhatnánk meg. A trauma intenzitása és a közben érzett érzelmek színezete határozzák meg a betegség súlyossági fokát, valamint azt, hogy agyunknak melyik pontja és ennek megfelelően melyik szervünk lesz érintett (azaz "beteg"). Fajának fenntartása érdekében idővel az ember biológiai túlélőprogramokat fejlesztett ki, amelyek automatizmusokká váltak, s az agyban és a sejtekben vannak eltárolva. Vegyünk például egy gazdát, aki a tűző napon szőlőt szüretel. A bőre bevörösödik és mire hazaér, az agya éjszakára kiadja a parancsot: Melanint* a vérkeringésbe juttatni!. Ezzel elkezdődik a barnulás, ami védelmet nyújt a bőrnek, és így a napsugarak nem tudják azt tovább égetni. 17

Mindeközben egy biológiai, programozott, és automatikus (azaz nem tudatos!) folyamatról van szó. Ez a programozási forma az állatoknál és növényeknél is megtalálható, de esetükben mindenekelőtt a túlélésről és fajfenntartásról van szó! Az anyaoroszlán Kölykei megszületése után, az anyaoroszlán az egész szoptatási idő alatt nem tüzel már. Elsősorban anya, nem pedig az oroszlán felesége. De az állatok királya egyáltalán nincs ezzel a helyzettel megelégedve, mert az ő egyetlen biológiai funkciója abból áll, hogy a fajának fennmaradását biztosítsa, és ismét párzzon egy nőstényoroszlánnal. Az oroszlán egyfajta spermagyár, és hetente körülbelül százötven párzási aktust könyvelhet el magának. Gyakran megpróbálja megölni a kölyköket, s ha sikerül neki, az oroszlánkölyök anyjánál ez egy önértékelés-csökkenési konfliktushoz vezet, mert nem volt képes megvédelmezni kicsinyeit, és ezzel nem is volt jó anyaoroszlán. Megfigyelhetjük, hogy ez másfelől a petefészkek nekrózisát, (sejtjeinek elhalását) váltja ki! Ám idővel túlteszi magát a problémáján, és a sejtelhalás ellenében ciszták képződnek a petefészkeken, melyek funkciója az ösztrogéntermelés növeléséből áll, hogy azzal ismét tüzelni kezdjen és egy új megtermékenyülés bekövetkezhessen. Itt biológiai programozásról van szó, amely a törzsfejlődésre (filogenesis*) vezet vissza. Territóriumuk (vadászterületük) kijelölésére és arra igényük megjelölésére a hímek határvonaluk mentén vizeletkiválasztással szagmintákat hagynak. Eközben székelnek és befedik ürüléküket. Az ember ugyanígy viselkedik, de mivel ő úgy tekint magára mint civilizált lényre, feltalálta a vécét, és ezután a dolgát mindig ugyanott végzi el. A vizelés és székelés biológiai funkcióját tekintve azonban mit sem változott. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a legtöbb ember, aki nyaralni megy, az első napokban székrekedésben szenved, mert eltávolodtak a saját territóriumukról. Annyi kell csak, hogy hazatérjenek, s minden úgy megy tovább, mint előtte (természetesen csak akkor, ha az otthonukra ténylegesen territóriumukként, birtokukként tekintenek). Egy középkorú úriember éjjel háromszor-négyszer fel kellett keljen pisilni. Állapotától nyugtalanítva rászánta magát, elment orvoshoz, hogy alaposan kivizsgáltassa magát. A vizsgálatok nem mutattak semmi szokatlant. A problémája rövid idővel azután kezdődött, hogy a fölöttük lévő emeletre egy népes, zajos család költözött, akiknek szokásuk volt minden este késő éjszakába nyúló házibulikat rendezni. Hogyan élte meg barátunk ezt a helyzetet? 18

Számára olyan volt ez, mintha zajongásukkal az ő fenti szomszédai minden éjjel betolakodnának az ő territóriumába, az ő magánszférájába, és az agyában kioldódott a parancs: Fel kell kelni és pisilni menni, hogy kijelölje az ő területét, így védve őt a szomszédok akusztikus inváziójától. Itt is megint egy biológiai folyamattal van dolgunk. Ha emberünk az új szomszédai beköltözését, nem konfliktusként élte volna meg, egyáltalán nem jutott volna ide. Ezen a példán is egy fontos koncepció válik felismerhetővé: az elválaszthatatlan hármas megléte: Lélek Agy Test. Három sík (vagy szint), melyek mindig párhuzamosan, tökéletes szinkronban működik együtt! Amíg az orvostudomány konokul arra korlátozza magát, hogy a sejt körül kotorásszon, s eközben elfelejti, hogy az ember mint egész, érzelmekből, agyból, és testből áll, addig soha nem lesz képes megérteni a betegségek jelentését, s még kevésbé azokat a törvényeket, amelyek minden betegség alapját képezik. Ha az embert egységében tekintjük, akkor egyrészt áll érzelmekből (minden egyes ember, életének valamennyi eseményét egészen egyéni módon; neveltetéstől, beállítottságtól, körülményektől, iskolázottságtól, személyiségtől függően éli meg), másrészt agyból (túlélési és fajfentartási vezérlőközpontunk, reléközpont*, bioszámítógépünk processzora ), és testből (testünk, szerveink, agyunk számára az egyetlen rendelkezésére álló hatáskifejtési terület!). Hogy is működik ez a három sík együtt? Tegyük fel, valaki a hegyekben sétál, teniszezik, egy órát úszni jár, vagy más gyakorlatokat végez konditeremben. Ha sportolónk aztán hazaérkezik, és elhasználta az izmaiban lévő cukrot, biológiai rendszerén keresztül elméje tudomást szerez erről, (érzelem, éhség-érzet) és felkéri, hogy az agy rendelkezzen: - megparancsolja a lábaknak, menjenek a konyhába, - utasítja kezeket, csináljanak egy szendvicset, - a gyomort, hogy eméssze meg a táplálékot, - majd a beleknek a tápanyagok felvételét, (felszívását). Mindezt azért, hogy az izmokat ismét cukorral lássa el. De hát megéljük ezt minden nap a gyermekeinkkel: Játszanak és esznek! Tegyünk egy próbát! Hunyják be a szemüket és képzeljenek el egy fél citromot a kezükben! Képzeljék el a ragyogó gyümölcshúst, a finom illatot, a citromdarabot a bőrükön. Képzeljék el, ahogy felveszik, beleharapnak és a savanyú lé szétárad a nyelvükön és a szájukban......mmmhhh 19

Mi az Ön reakciója erre? Nő a nyálelválasztása! Az Ön agya ugyanis kiadta a parancsot, hogy a gyomor legyen kész a citromlé érkezésére, s hogy már a szájban megkezdje a savanyú táplálék előemésztését megindul nyálelválasztása, holott a valóságban Ön egyetlen csepp citromlét sem nyelt le. AZ AGYUNK tehát NEM KÉPES ARRA, hogy valóságos és jelképes esemény között, azaz a valóság és a képzelet között különbséget tegyen! A nehezen emészthető falat Egy farkasfalka az erdőben portyázik. Híján az étel, de az egyik fakras hirtelen, egy néhány nappal korábban elhullhatott vadnyúlra akad. Hogy a többiek ne tudják tőle elmarni, lenyeli nagy sietséggel, szőröstül-bőröstül. De a vadnyúl combja túl nagy és nagyon megfekszi a gyomrát! A farkas életveszélyben van, mert amíg meg nem emészti a combot, nem tud mást magához venni! Itt vészhelyzetről van szó, amiről nem tudja, hogyan oldja meg. De az agy azonnal munkához lát és megparancsolja a testnek, a gyomorban azon a helyen ahol a csont felfekszik, egy sejtburjánzás induljon el. Hoppá, egy daganat! Tumor! Mégis, mindennek van értelme. Mert az, ami mindenekelőtt nekünk kilátástalan betegségnek tűnik, az a valóságban agyunk tökéletes megoldása a túlélésünk szempontjából. Laborvizsgálatok ténylegesen kimutatták, hogy a gyomor daganat-sejtjei emelt mennyiségű sósavat választanak ki, és ezáltal az emésztés sebességét a normális sejtekkel szemben három, de akár tízszeresére is növelhetik. Ily módon lehet tehát a csontot gyorsabban megemészteni, és ezáltal tud a farkas életben maradni, túlélni. Ha vége a riadónak és a veszély megszűnt, az agy parancsot ad a testnek, hogy semmisítse meg a tumort, (milyen mechanizmusokon át, későbbiekben még látni fogjuk). A farkas ezzel ismét visszatérhet falkájába, és vadászhat tovább. Az ötvenéves József egész életében nagy odaadással dolgozott egy kisebb irodabútor gyártó cégnél. Egy reggel, amikor munkába ér, a tulajdonoshoz hívják, aki nagyobb kertelés nélkül közli vele, el van bocsátva. József úgy érzi magát, mint aki kapott egy gyomrost, egyszerűen nem tudja megmagyarázni magának az okát. Röviddel azután, kiderül, hogy a tulajdonos fia kapta meg az állását. Ilyen aljasságra soha nem számított, s ezt a következőképpen fejezi ki: Hogy így felmondjanak nekem, ezt nem bírom megemészteni Azonnal továbbítódik a gondolat a fejből (tudatunkból) az agyba (kapcsolóközpont), ami megparancsolja a gyomor sejtjeinek (hatáskifejtési terület), váltsanak ki sejtburjánzást, ez azt jelenti, hozzanak létre egy tumort, hogy a falatot (amit József emészthetetlennek érez) megemészthesse, és ezáltal az életét megmentse! Túlélésre és fajunk fenntartására vagyunk beprogramozva! Az agyunk mindeközben nem tesz különbséget valóság (a nyúlcomb, ami megfeküdte a farkas gyomrát) és elképzelés (József emészthetetlen kirúgása) között. Ebből a bio-logikus szempontból viszont a betegség agyunk tökéletes megoldása a túlélésre! Tehát éppen a mai tudományos álláspont ellentéte, fordítottja! 20

József megoldhatja a problémáját, ha túlteszi magát az érzelmi traumán, vagy cselekszik, és keres egy új munkát. Ha József nem képes se a traumáján túltenni magát, se új munkát nem talál, vészhelyzet lévén az agy magától működésbe lendül, és munkához lát a számára egyetlen rendelkezésére álló hatáskifejtési területen, a gyomornál. Nekilát, hogy az érzett problémát hamar feloldja: Egy daganattal! Látszólag ellentmondó módon éppen a gyomordaganat a szélsőséges biológiai megoldás, József életének megmentésére! De József felmondásának érzelmi traumáját más módon is megélhette volna, hiszen mindannyiunknak sajátos érzései, élettörténete, neveltetése, múltja van: Reagálhatott volna a következőképpen is: Dühös vagyok, mert ez egyszerűen igazságtalan ennek megfelelően az epeutak megbetegedésével, Torkomon akadt a falat a nyelőcső megbetegedésével, Egy ilyen aljasságot egyszerűen nem bírok megemészteni! a vékonybél megbetegedésével. Ez egy disznóság, amit ez velem művelt a vastagbél megbetegedésével, Félek, hogy nem találok magamnak megfelelő helyet hörgőmegbetegedéssel, Minden rám szakad a vesék megbetegedésével, Olyan értéktelennek érzem magam a csontok megbetegedésével. Minden alkalommal, amikor az ember élete folyamán olyan érzelmi traumát él meg, amely a következőkkel jár együtt: drámai sokknak* érezzük, a teljes lehetséges érzelmi skálán, ez azt jelenti, hogy egy erős érzelemnek nyilvánvalóbb következményei lesznek, mint egy kis bosszúságnak. A drámai sokkélmény intenzitásától függően a következménybetegségek a hörghuruttól a tüdőrákig terjedhetnek; váratlanul történik, mint derült égből a villámcsapás, semmi lehetőségünk nem volt felkészülni rá; a (negatív) érzelem erősebb, mint minden értelmes magyarázat; egyes egyedül (önmagunkban) éljük meg, és állandóan ezen töprengünk (Ha másnak van is róla tudomása, mi történt velünk, nem biztos, hogy tudják mi zajlott le bennünk); és (pillanatnyilag vagy huzamosan) nem talál kielégítő megoldásra; akkor, és csak akkor lép működésbe az agy, hogy egy erősítő biológiai külön-programot indítson be a túlélésünk érdekében. Ez azt jelenti, konfliktus nélkül nincs betegség! Az átélt sokk intenzitása határozza meg a betegség súlyosságának fokát, míg az eközben érzett érzelem fajtája a betegség helyét határozza meg a testben. A betegség ezzel tehát nem más, mint egyidejű kiegyensúlyozatlanság egy érzelmi trauma következtében a három síkon: lelkileg, az agyban és szervi szinten (testben). Ha a valaki ennek tudatára ébred és megérti ezt, megtette az első lépését gyógyulása vagy tökéletes egészsége irányába. 21

Az életmentés-turbó Tegyük fel, Ön kedélyesen autózik egy hegyi országúton, élvezi maga körül a természetet. Minden kanyarban új vidékek tárulnak Ön elé a verőfényes tavaszi napsütésben. Már messziről feltűnik egy nagy kamion, ami szinte vonszolja magát az úttesten... Kis idő elteltével, már ott is van mögötte! Szívesen megelőzné, de a keskeny úton egyik kanyar jön a másik után, és arra van kényszerítve, hogy 20 km/h-val utána kullogjon. Ha nem is éppen sietős a dolga, lassan mégiscsak elveszti a türelmét... Betelik a pohár, végül úgy dönt, nem tüdőzi tovább a kipufogógázt! A sokadik kanyar után végre egy rövid egyenesebb szakasz jön. Szabad az út! Ön tehát kiteszi az indexet, és kikanyarodik, előzésbe vág. Ám hirtelen a másik oldalról szemben egy autó bukkan fel. Homlokát kiveri a víz, szíve dobog, vérnyomása emelkedik, félúton van, már nincs idő fékezni! A másodperc töredéke alatt Ön automatikusan úgy dönt: Visszakapcsol, padlógáz! Egy alig hallható hangon működésbe lép autója motorjának turbófeltöltője, és az erőteljes gyorsítás miatt Ön még éppen be tudja fejezni az előzési manővert! Huh! Még éppen időben! Ezúttal is minden jól alakult. Kézfejével az izzadságot letörli homlokáról, és pár száz méter után már alább is hagy a stressz. Elfelejti az egészet és azon a kedves kis vendégfogadón kezd gondolkozni, ami a következő helységben várja. A RÁK AZ A TURBO, AMIT AZ AGY INDÍT BE, HOGY AZ ÉLETÜNKET MEGMENTSE! MINDEN BETEGSÉG EREDETÉT (torokgyulladás, hörghurut, rák, depresszió, epilepszia, infarktus, leukémia, szklerózis multiplex stb.) a páciens életének egy különleges eseménye képezi, amit ő traumaként (érzelmi megrázkódtatásként) él meg. Ez lehet például egy szeretett személytől való elszakadás, egy megaláztatás, egy munkahely elvesztése, egy pofon, egy családtag halála, egy sokkoló orvosi diagnózis, stb. tehát egy esemény, amit váratlanul, lesújtó drámai konfliktusként, önmagunkban, és kielégítő megoldás lehetősége nélkül élünk meg. Döntő jelentősége van annak, hogyan és miként éli meg ezt az eseményt milyen érzelmeket érez eközben az adott személy. 22

EGY BIOLÓGIAI KONFLIKTUS (DHS*) ISMERTETŐJEGYEI 1. DRÁMAI (Annyira intenzívvé válik és olyan súlyosnak érezzük, hogy a mindennapi gondjaink háttérbe szorulnak.) 2. VÁRATLAN (Hirtelen és erőszakkal tör ránk, nincs alkalmunk felkészülni rá.) 3. KONFLIKTUSTÖLTETŰ (Érdekkonfliktus keletkezik az értelmünk és érzelmeink között.) 4. ELSZIGETELT (Akkor is, ha mindenki tudja mi történt, nem biztos, hogy azt is tudják, mit éreztem én mindeközben.) 5. NINCS KIELÉGÍTŐ MEGOLDÁSA (Nem mindig elegendő kibeszélni magunkat róla.) 23

Csak akkor nevezhetjük a problémát biológiai szempontból megoldottnak, ha az eseményt már nem érezzük érzelmi traumának, tehernek, nyomásnak. A 2. ALAPTÖRVÉNY: MINDEN MEGBETEGEDÉS KÉT SZAKASZBÓL ÁLL SEMMI SEM LÉTEZIK AZ ELLENTÉTE NÉLKÜL A nappal és az éjszaka is, folyton váltogatják egymást! Ezen a világon minden dualisztikusan (a maga kettősségével) működik. Talán nem újdonság, ilyen az idegrendszerünk is! Az emberi életfunkciókat a vegetatív idegrendszer irányítja, ami főleg a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerből (vagusrendszerből) áll. Ez utóbbit a vagusidegről nevezték el, a bolygóidegről (mely a legősibb, 10. agyi ideg), és az összes többinél nagyobb hatást gyakorol szervezetünkre. (Ha a Kedves Olvasó szeretné az idegrendszer hatásmechanizmusát kicsit közelebbről megismerni, pár mondatban kiegészítő információval szolgálunk, a 116. oldalon, egy egyszerű táblázatban.) A szimpatikus és vagoton Müller Úr Luigi Müller egy kis cipőgyár tulajdonosa tizenöt dolgozóval. Mindegyikük kitűnő kézműves, olyanok, akiket manapság már alig találni. Ezen kívül nős, és négy gyermek apja. Szorgalmas ember, ezért családja semmiben sem szenved hiányt. Kemény időket élünk, a versenytársak egyre erősebbek és az ügyfelek is késve fizetnek. Nincs mit tenni, állandóan új piaci lehetőségek után kell járjon. Ezért soha nem is tud ellazulni, vagy karosszékében kedélyesen hátradőlni. Minden reggel felkeléskor Müller úr szimpatikus idegrendszere aktivizálódik, és elkezdi az összes energiáját mozgósítani, hogy amennyire csak lehet, meg tudjon birkózni a problémákkal, amiket az új nap hoz. Túl sok felelősség nyomja Müller úr vállát. A nap folyamán, testileg és lelkileg egyre jobban és jobban stresszes állapotba kerül. 24

A vér egyre gyorsabban folyik az agyhoz, folyton arra kell ügyelnie, hogy a helyes pillanatban a helyes döntést hozza. A szíve ezért hiperaktívvá válik, mert az agyba vért kell továbbítania. A tüdők teljes kapacitással dolgoznak, nagyobb szükségük van vérre, hogy az agyat több oxigénnel lássák el. És mivel Müller úr állandóan jár-kel, új ügyfeleket látogat meg, az izmait is megfelelően el kell látni vérrel. De vére sem lehet egyidőben mindenütt az egész testében. Mivel nincs ideje ebédelni, és kézi tevékenységet sem végez, ezért se gyomrába, se a kezébe nem kell bőségesen vér. Egész nap hideg a keze, ami a stressz egyértelmű jele. Végre esteledik. Müller úr bezárja a gyárat, beül az autójába, és hazáig vezet. Még mindig nem tud teljesen ellazulni. Ebben a napszakban a forgalom kaotikus, és a legkisebb hiba is balesethez vezethet. Csak hazaérése után mondhatjuk, hogy túl van a mai napon. Müller úr végre kinyújtózhat a heverőn, ekkor végtelen fáradtság vesz erőt rajta. Most a paraszimpatikus idegrendszerén (ún. váguszrendszeren) van a sor, hogy ismét rendbe hozzon minden elváltozást, amit a kemény munkanap (testében) végzett. A fáradtság az agy biológiai mechanizmusa, amely garantálja Müller úrnak, hogy a másnap ismét formában legyen és képes legyen kézben tartani a dolgait. Ha nem volna ez a javítási szakasz, Müller úr pár nap után az irodájában csuklana össze kimerülve. A fáradtság egyetlen biológiai értelme, hogy a túlélésünket garantálja! Minden betegség két szakaszból áll......melyek időtartama általában egyforma hosszú. 25

Az első szakasz a konfliktus-aktív szakasz, amit nevezünk még szimpatikotóniának is, mert ekkor lép működésbe a szimpatikus idegrendszer. Ez a stressz-szakasz. Az érzelmi trauma időpontjától a megoldásig tart. A második szakasz a helyreállítási szakasz, a probléma megoldásától a normál állapotba történő visszatérésig tart, vagotóniának is nevezik, mert a paraszimpatikus idegrendszer (a váguszrendszer) válik aktívvá. A mai modern, egyetemi szinten oktatott orvostudományban körülbelül ezer betegséget írnak le, amelyeknél úgy is különbséget tesznek, hogy hideg és meleg betegségek. A hideg betegségeknél a páciensnek hideg a bőre, hidegek végtagjai, tartósan stresszes állapotban van, veszít a súlyából, és elalvási vagy kialvási zavaroktól szenved. A betegségeknek ebbe a csoportjába számítanak például a rák, az angina pectoris (mellkasi szorító fájdalom), a neurodermitis és a lelki betegségek különböző formái. A meleg betegségek csoportjához tartozik valamennyi fertőzéseses megbetegedés, a reuma, az allergiák, kiütések minden megjelenési formája, stb. De ez a megkülönböztetés egyáltalán nem pontos, mert ezeknek a hideg és meleg betegségeknek egyike sem jelent önmagában betegséget, hanem sokkal inkább egy-egy betegséget KETTŐ szakaszban. 26

Ez azt jelenti tehát, hogy nem ezer, hanem már csak ötszáz betegséggel kell foglalkoznunk! S e betegségek mindegyike áll egy hideg szakaszból (szimpatikotónia) és egy meleg szakaszból (vagotónia). A betegség először mindig a hideg szakasszal kezdődik, majd a trauma feloldása után áttérünk a meleg azaz helyreállítási szakaszba! A helyreállítási szakaszba való átmenethez az a kulcs, hogy túl kell tennünk magunkat 2 a traumán. Szimpatikotónia*, vagy konfliktus-aktív szakasz Miután tehát egy sokkélmény* (érzelmi megrázkódtatás) előkészületlenül sújtott le ránk, és ezt elszigetelten (önmagunkban) éljük meg, állandóan ez jár a fejünkben, s amire pillanatnyilag semmi megoldás nincsen, emberi lényünk mindhárom szintje (lélek/agy/test) túlélési okból válaszreakció üzemmódba kapcsol, a sokkélmény beálltának pillanatától kezdődően. (A megrázó sokkélményt, mely e konkrét feltételeknek megfelel DHS-nek, Dirk Hamer Szindrómának nevezik.) Mi történik a szimpatikotónia szakaszban egy emberi lényben? Lelki síkon: A páciens folyton csak a problémáján gondolkodik, tartós stressz állapotában van, nincs étvágya, fogy, gondjai vannak az elalvással, és éjszaka gyakran felébred. Ez a váratlan eseményhez való alkalmazkodás szakasza. Ebben a tartós riadókészültségben minden energiánk kizárólag a trauma feldolgozására mozgósul. Másképpen kifejezve: nem a ráktól fogyunk le, hanem a (megrázkódtatás miatti) tartós stresszes állapottól. Agyi síkon: Az agyban rövidzárlat megy végbe, amely Hamer elnevezése szerint egy ún. Hameri góc képződésében nyilvánul meg. Ez azt jelenti, több közös középpontú kör (v. gyűrű) keletkezik az agynak egy bizonyos, - pontosan meghatározott szerv működéséért felelős területén. (Agyunk egyfajta reléként, egy érzelmeink által vezérelt elektromos kapcsolóként működik). Ez az elektromos kapcsoló az, ami beindítja és leállítja a "biológiai különprogramokat". Az idegsejtek (neuronok), és neurogliasejtek* az adott területen elhalnak. (Képek a 28. oldalon!) Amíg az idegsejtek újraképződése nem lehetséges (ami elhanyagolható, mivel irdatlan mennyiséggel rendelkezünk belőle) helyükön neurogliasejtek képződhetnek, amelyek a neuronok számára egyfajta tápanyagkészletet jelentenek. Még akkor is, ha egy CT-vizsgálatot kontrasztanyag nélkül végzünk el, a Hameri góc a szakembernek világosan felismerhető, és minden esetben pontos, megbízható felvilágosítást ad arról, hogy a páciens a konfliktus-aktív, vagy a helyreállítási szakaszban van. Fizikai síkon: az agyunk CSAK NÉGY parancsot tud kiadni! 1. tömeget növelni, (adott sejtek megnövekednek vagy elszaporodnak, ez a tumor) 2. lyukakat ásni (ez azt jelenti, hogy feloldja a sejteket, ez a lízis ), 3. leblokkolni, (működést meggátolni, leállítani) és 4. blokkolást megszüntetni. (Ezek működésére közelebbről a harmadik alaptörvénynél fogunk kitérni.) ( 2 a fordító megjegyzése: sich überwinden = túltenni magát vmin, megbirkózni vmivel, legyűrni, kiheverni vmit) 27

A kép szövege: Egy súlyos konfliktus-sokk pillanatában, az agyban rövidzárlat keletkezik, és az idegi összeköttetések megszakadnak. Az ún. CT-felvételen (computertomogram) a becsapódás helyén, a Dr. Hamer által elnevezett Hameri góc, gyűrűk céltáblát formázó elrendeződése könnyen felismerhető, mintha egy kavicsot dobtunk volna a sima víztükörre. A Hameri góc elhelyezkedése az agyban pontos felvilágosítást ad arról, hogy a rák, vagy rákkal egyenértékű megbetegedés* melyik szervet érinti. Így lehetséges a páciens történetét gyakorlatilag a rövidzárlataiból leolvasni. A több mint húszezer esetpélda alapján, amiket Dr. Hamer megvizsgált, sikerült neki az agyról egyfajta térképet alkotni, melynek segítségével meg lehet állapítani az eredeti trauma, az érintett agyi terület és az onnan vezérelt szerv közötti összefüggést. Tehát egyszerre három, mindig összefüggő, és párhuzamosan leolvasható (lekérdezhető) támpontunk van! Ilyen egységes, értelemszerű és megcáfolhatatlan rendszert se Dr. Hamer előtt, se azóta nem hozott nyilvánosságra senki! 28

Vagotónia*, vagy helyreállítási szakasz A helyreállítási szakasz intenzitásában és időtartamában általában arányos az első szakasszal, és mindig csak abban a pillanatban kezdődik el, amikor a konfliktust megoldottuk. A második szakaszt ismét felosztjuk két részre, s e második félidő közepén sor kerül az úgynevezett epileptoid krízisre*, melynek funkciójára a következőkben kitérünk. Az epileptoid krízis előtt megy végbe és le is zárul az agy javítási (helyreállítási) munkálata, majd a test helyreállítása következik. A helyreállítás (ami a konfliktus-megoldás pillanatában kezdődött el) egészen addig tart, míg szervezetünk el nem éri a teljes egyensúlyi állapotot (normotóniát). Mi történik a vagotónia szakaszban egy emberi lényben? Lelki síkon: végre a eljött fellélegzés pillanata. A stressz alábbhagy, és a pácienst irdatlan nyugalom tölti el, jókedvre derül. A konfliktus megoldódott. Visszatér az étvágya, a teste és végtagjai az erek tágulása miatt meleggé válnak, és bár még nehézkesen alszik el, de hajnali három után legalább ismét tud aludni. Agyi síkon: az agyi területen, ahol a rövidzárlat végbement, egy helyreállítási ödéma képződik, ez tápanyagokból áll, feladatuk a gliasejtek* revitalizálása*. A korábban látott közös középpontú körök kezdenek eltűnni. Elkezdődött a helyreállítási szakasz. Ha ebben az időben egy kontrasztanyagos komputertomográfiás vizsgálatot végzünk, nagyon nagy a kockázata, hogy tévesen agyi tumort diagnosztizálunk. Ez azért van, mert a kontrasztanyag a helyreállítási ödémát nem átlátszónak mutatja. Sok sebészeti beavatkozás, amelyek emellett az agyunk alapvető rezgési ritmusát is megváltoztatják, elkerülhető lenne, ha csak ennek a kis részletnek több figyelmet szentelnének! Azt követően, ha a helyreállítás lezárult, az agyi ödémának nincs többé értelme, hogy létezzen és növekedjen. Ez az agy károsodásához vezetne, ami természeténél fogva, nem tud a koponyán túl kitágulni. Ám a Természet tökéletes, és ezért hozza létre az epileptoid krízist (remegéssel, hirtelen izzadással, stressztünetekkel és gyakoribb vizelet-kiválasztással járhat), ami arra szolgál, hogy ideiglenesen visszakapcsoljon a szimpatikotónia szakaszba, melynek éppen az a funkciója, hogy kiderítse, ténylegesen túltettük-e magunkat a sokkélményen. Ha igen, az ödéma egy vízelvonási szakasz segítségével megszűnik. Ha nem kerül sor arra, hogy túltegyük magunkat a lappangó konfliktuson, ez változó visszaesési és feloldódási szakaszokban nyilvánul meg, melynek az agyi ödéma helyén agyi ciszta lesz a következménye. Fizikai síkon (test): már az epileptoid szakasszal véget ér a betegség, s a következő lépésben az agy megjavítja önmagát. Mégis, a test csak e krízis után kapja ismét vissza teljes működőképességét. A vagotónia szakaszban a páciensnél gyulladásos állapot lép fel. Eközben minden energia az agy és a test helyreállítására van összpontosítva. 29

Láz, diffúz (szétszórt, kiterjedt, elmosódott határú) vagy lokális (helyi) fájdalmak léphetnek fel, és nagy fáradtság vehet erőt rajtunk: mint akin átment az úthenger... Ebben az esetben is fölöttébb hatékonynak bizonyul a természet: Ha nem léteznének ezek a tünetek, a páciens egyszerűen folytatná tovább a mindennapi tevékenységét, és energiájának egy részét, vagy akár minden energiáját elvonná a pillanatnyilag legfőbb céljáról, az elváltozások helyreállításáról. Minden gyulladásos állapot a felépülést, regenerálódást szolgálja, még a fertőző betegségek is (!), amelyek ellen minden létező eszközzel harcolunk, abban a hiedelemben, hogy szervezetünk mérgezésével majd a mikrobákat is elpusztítjuk. De a valóság ennek pontosan az ellenkezője: A helyreállítási szakaszban vagyunk! A mikrobák* nem ellenségeink, hanem vendégmunkásaink : együttműködő, hűséges és önfeláldozó szövetségeseink! Mindenesetre azzal állandóan tisztában kell lennünk, (1) hogy egyes helyreállítási szakaszok veszélyesebbek lehetnek, mint a szimpatikotónia (konfliktus-aktív) szakasz, és (2) hogy az epileptoid krízis kockázatokkal jár, amelyeket semmiféleképp nem szabad alábecsülni; (3) hogy a pácienst minden eszközzel támogatni lehet abban, - beleértve a tüneti kezeléseket is -, hogy ezt a második fázist sikeresen átvészelje, (erre még a szívinfarktus példájánál részletesebben kitérünk). Hogy még senki sem jutott arra az elgondolásra, hogy az agyunk szervezetünk irányító központja, s minden betegség kialakulásához köze lehet, az informatika korában meglehetősen különös... (Dr. Hamer) A 3. ALAPTÖRVÉNY: A DAGANATOK ÉS A RÁKKAL EGYENÉRTÉKŰ MEGBETEGEDÉSEK* ONTOGENETIKUS* (EGYEDFEJLŐDÉSTŐL FÜGGŐ) RENDSZERE AZ ÖSSZETETTSÉG TÚLOLDALÁN MINDEN EGYSZERŰ Ha az Univerzumban sok bonyolult törvény működne, óriási káosz uralkodna. A harmonikus működéshez elegendő egy kevés. A nehézség abban áll, hogy felismerjük benne az egyszerűséget! Hamer megnevezi a harmadik alaptörvényét: A tumorok és rákkal egyenértékű megbetegedések ontogenetikus rendszere. A szó, ontogenetikus, az egyed/egyén embrionális (méhen belüli) fejlődésére vonatkozik. Azért beszélünk rákkal egyenértékű megbetegedésről, mert nem csak a daganatos megbetegedések, hanem MINDEN betegség az öt alaptörvény szerint működik (a fejezet elején említett esetek kivételével). Ahhoz, hogy jobban megértsük azokat a mechanizmusokat, amelyek alapján a betegségek működnek, egy pillanatra el kell merülnünk a múltban, és egy kicsit az ösztönös megérzésünkre hagyatkozni, mert minden biológiai viselkedési mód a szürke ősidőkre nyúlik vissza, és a bolygónkon felbukkanó első sejttel kezdődik. 30

Teszünk most egy rövid kirándulást a törzsfejlődésben, feltárjuk a fajok evolúciós fejlődésének és az egyedek egyéni fejlődésének párhuzamait, egy egyed/egyén első megtermékenyült sejtjétől a felnőttkorig történő jellegzetes kifejlődése mentén. Ehhez mindenekelőtt az embriógenezissel kell foglalkoznunk, vagyis a magzat fejlődésével, a méhen belüli életének első két hónapjában. Nem könnyű feladat, mindezt néhány mondatban összefoglalni. De hiszen e könyv értelme az, hogy az irányvonalakat tárja fel, s a részleteket szakirodalom további átfogó műveire hagyja, amiket bárki magához vehet, ha el kíván merülni benne (információ az irodalomjegyzékben). Beszéltünk már arról, hogy az ember nem élhetett volna túl a mai napig, ha nem integrált volna agyába biológiai túlélési programokat. Mindezek arra irányulnak, hogy az akadályok bármely fajtájával megbirkózhassunk, amikkel evolúciónk évezredeinek folyamán szembesültünk. Az ember ezeket a programokat egyfajta modern videojátékkal hasonlíthatná össze, melynél a hercegnek - hogy kiszabadítsa szerelmét - minden lehetséges nehéz megpróbáltatáson kell túltennie magát. Ha feladja vagy elszúrja a küldetését 5, az életével fizet és ez ahhoz vezet, kezdheti a játékot elölről. A megoldást pedig csak akkor adja át az elkövetkező nemzedékeknek, ha az akadállyal már sikeresen megbirkózott. Az anyaméhben eltöltött első két hónapban a magzatban testesül meg az összes (kollektív) emlékezet, minden élet kezdetétől egészen a mai napig. Az evolúció első lépcsőfoka Évmilliókkal ezelőtt egy napon felbukkant az élet a bolygónkon egy sejt formájában. Egy egészen egyszerű, parányi organizmusról van szó, aminek faja fenntartása céljából lélegezni, táplálkozni, kiválasztani, és szaporodnia kellett. (Sejtről bővebben a szószedetben.) Az évezredek folyamán e sejtnek a túlélés érdekében, ellenséges környezetben, más sejtekkel társulnia kellett, és többsejtű organizmussá válni, hogy az uralkodó környezeti tényezőkhöz alkalmazkodjon. Ha például az organizmus oxigénhiányos közegbe kerül, stresszhelyzetben van tehát, és úgy oldja meg a problémát, hogy serkenti a légzésre specializálódott sejtek szaporodását. Ezzel egyfajta tumort hoz létre: egy sejtburjánzást! Ebben az életszakaszban tehát a túlélését bizonyos sejtek szaporításával oldja meg, mindig ott, ahol az szükséges. A szaporodás parancsát egy ősi agyszerkezet adja ki, amely a későbbiekben a nyúltvelővé* válik. 31 5 (fejlődés, növekedés, önmegvalósítás)