'*' Judita Skrapić-Garge^ h o p.v X t m v e l v Köz^PFor.oii "'"" omsok é, J,ga lao^lók» ^' ' M E M Z E T I T A N K Ö N Y V K I A D Ó
Š k r a p i ć - G a r g e ^ H o p. v > T M y e L v k, ^Ph KÖZfPFOrO]! é s m agántanu\ó^ Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
A tankönyv engedélyszáma; 3 4.8 9 6 / 1 1 / 1 9 9 8, XIV. Lektor JANJA ŽIVK0V1Ć A rajzokat készítette HORVÁTH STEFÁNIA Borító VÉKONY ÁGNES Felelős szerkesztő ŽIVKO MANDIĆ ISBN 963 18 9 6 8 8 9 Fotók; Plakat Hrvatskoga plesnog ansambla Luč, Budimpešta Ivo Frangeš; Povijest hrvatske književnosti. Zagreb-Ljubljana, 1987. Kroatien, ein kleines Land Képes diáklexikon, Budapest, 1990 Supestock portfolio of images, Budapest Yugoslavia Fitzroy Maclean, Beograd - London
T A R T A L O M ELŐ SZ Ó... 5 RÖVIDÍTÉSEK... 8 1. OSOBNI PODACI... 9 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - Nemek a horvát nyelvben - Vježbe - Riječi i izrazi 2. UČENJE I ŠK O L A... 26 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - A biti és htjeti segédigék ragozása - Vježbe - Riječi i izrazi 3. POSAO - ZANIMANJA... 46 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - A főnévi igenév és az igeragozás - Vježbe - Riječi i izrazi 4. RODBINA - OBITELJ - O SO BIN E... 71 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - Birtokos névmás, birtokos szerkezetek, jelzős szerkezetek tulajdonságokra, számnév - Vježbe - Riječi i izrazi 5. NAŠA KUĆA, NAŠ ST A N... 96 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - A főnevek, melléknevek, egyes névmások, igei alakok száma - Vježbe - Riječi i izrazi 6. SELO I GRAD... 119 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - Felszólító mód - Vježbe - Riječi i izrazi 7. ZEM UE I NARODI... 148 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - A melléknév fokozása, összehasonlítás, tulajdonnevek helyesírása - Vježbe - Riječi i izrazi
8. JAVNIM PRIJEVOZOM... 1 7 4 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - A főnevek ragozása - Vježbe - Riječi i izrazi 9. U ZEMLJI I SV IJETU... 2 0 2 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - Az elöljárószók és használatuk - Vježbe - Riječi i izrazi 10. U HOTELU I KAMPU......2 2 7 Pitanja i odgovori - Pismeni i usmeni zadaci - Razumijevanje teksta - Prijevodi - Opis slike - Rendhagyó főnevek ragozása - Vježbe - Riječi i izrazi
ELŐSZŐ Nyolcéves tanítási tapasztalatom során rendkívül sokszor éreztem hiányát egy olyan tankönyv megjelenésének, mely rendszerezve tartalmazza a horvát középfokú állami nyelvvizsgán előforduló feladattípusokat és ötletet ad ezek begyakorlásához. Az angol, illetve német nyelvből vizsgázni szándékozók számára ilyen téren bőséges tankönyvkészlet áll rendelkezésre, míg a nemzetiségi nyelvek területén sajnos ez nem mondható el. Ilyen indíttatásból láttam hozzá a Horvát nyelv középfokon című könyv megírásához. (Szintén a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában, nemsokára megjelenik a Horvát nyelv alapfokon című kiadvány; szerzője; Jan ja Živković; raktári száma: NT-31 5 6 1 és 31 561/M.) A Horvát nyelv középfokon című könyv középfokú nyelvvizsga-előkészítő rendszerező tankönyv és feladatgyűjtemény. A könyvet ajánlom mindazoknak, akik horvát nyelvből már elsajátították az alapokat és legalább 1 5 0 0 horvát szót tudnak aktívan használni. A könyv az állami nyelvvizsga követelményét képező témaköröket dolgozza fel. A témakörök 2 0 fő tárgy köré csoportosulnak, melyek közül tízet ez a kötet, a másik tízet pedig a sorozat következő kötete tartalmazza. A tankönyv utolsó leckéjében Na ispitu címmel egy próbavizsga található megoldókulccsal. Minden fejezet ugyanazon séma szerint épül fel és tíz részfeladatból áll, melyet különböző jelek szimbolizálnak. A szóbeli kommunikációs készséget fejlesztő feladatok: Ezzel a szimbólummal ellátott Kérdések és feleletek a szóbeli nyelvvizsgán előforduló kérdésekre modellválaszokat és társalgási vázlatot adnak. A kérdésekre adott válaszok a köznyelvre jellemző könnyed stílusban fogalmazódtak. A feleletek információban gazdagok, terjedelmük elérheti a 1 5-2 0 sort, Egy- -egy kérdés több oldalról is megközelítésre került, s ez módot ad arra, hogy a tanulók önállóságukat megőrizve tudják kiválasztani a nekik megfelelő választ.
Ez a jel a Szóbeli feladatok címszót takarja. A benne szereplő feladatok pár-, illetve csoportmunkára épülnek. A tanulóknak az utasításban leírt beszédhelyzeteket, jeleneteket kell eljátszaniuk. Az utasítások horvát, illetve magyar nyelvűek. Céljuk, hogy a köznyelvi helyzeteket írjanak le, melyekben a tanulók gyakorolni tudják a megfelelő beszédhelyzetek, beszédszándékok, szókincs helyes használatait. Ezzel a jellel ellátott Szövegértés a nyelvvizsgán szereplő hasonló jellegű feladat gyakorlásához nyújt segítséget, A tanuló feladata, hogy miután figyelmesen elolvasta a horvát szöveget és a magyar nyelvű kérdéseket, a kérdésekre pontosan és tömören válaszoljon. Ez a szimbólum a Képleírást, az irányított beszélgetés gyakorlását célozza. A feladatban előforduló képek száma 1-4-ig változik. Több kép esetében a képek valamilyen módon összefüggnek, esetleg egy rövid történetet mutatnak be. A képleírást segítik a képek előtt szerepelő kulcsszavak, illetve az őket követő kérdések. A tanulóknak természetesen nem kell mereven ragaszkodniuk az irányított válaszokhoz, kiegészíthetik a képleírást önálló gondolatokkal is. Az írásos kommunikációs készséget fejlesztő g\;akorlatok: Ezzel a jellel ellátott írásbeli feladatok első része szókincsfejlesztő gyakorlatokból áll, a Szavak és kifejezések címszó alatt szereplő szavakat, kifejezéseket bizonyos szövegösszefüggésben, illetve önállóan gyakoroltatják (szinonimák, ellentétpárok keresése, fogalmak meghatározása stb.). Ezen pont tartalmaz azonban olyan nyelvtani kitérőket, megjegyzéseket, melyek felelevenítésére az irányított fogalmazásokban feltételnül szükség van. Segítséget kap a tanuló az ismeretlen, illetve ismerős személynek szóló hivatalos levél formai összeállításában, továbbá barátnak szóló nem hivatalos levél írásában (címzés, dátum, megszólítás, stílus, felépítés, befejezés, búcsúzás). A feladatsor végén szerepelnek az irányított fogalmazások. Ezzel a jellel ellátott Horvát szöveg fordítása magyar nyelvre szintén a nyelvvizsga része. Megkönnyíti a fordítást, hogy a szövegek tartalma összefüggő és mindig az adott fejezet tém á jához kapcsolódik. Segíthet az irányított fogalmazás írásában.
6 Ez a szimbólum a Magyar nyelvről horvátra történő fordításhoz nyújt gyakorlási lehetőséget. A fordítandó szöveg nem egymástól független mondatokat, hanem összefüggő szöveget tartalmaz. A magyar szöveg általában a leckében szereplő szókincsre, illetve nyelvtani anyagra épít, így fordítása előtt célszerű a nyelvtani összefoglalót átnézni és begyakorolni. E szimbólum alatt rendszerezve találhatók meg magyar nyelven azok a nyelvtani anyagrészek, melyek a nyelvvizsga nyelvtani teszt részéhez nyújtanak gyakorlási lehetőséget. Ezek begyakorlásához ad bőséges alkalmat ezzel a szimbólummal ellátott feladatsor, amely egy 13+1 pontból álló teszttel zárul. A kulccsal ellátott Szavak és kifejezések a leckében előforduló összes új kifejezést, szókészletet tartalmazzák szótárszerűen, betűrendben. Mind a szóbeli, mind pedig az írásbeli feladatok gyakorlásához segítséget nyújt. Nem tartalmazza viszont a szótár a nyelvtani kifejezéseket. Hogy némi nyelvtani segítséget is nyújtsunk, a szószedetben, ahol szükségesnek mutatkozott, egy-egy főnév egyes szám birtokos esetét külön is kiemeltük (pl.: dijete, djeteta, lipanj, -pnja, odraslost, -i). A mellékneveknél a hímnemű alak után szerepel a nő- és semelgesnemű alak végződése is (pl.: bivši, -a, -e, brojan, -jna, -jno). Az igéknél megadtuk a jelen idő egyes szám 1. személyét (pl.: čitati, -am, baviti se, -im se). A fent említett szimbólumokon kívül a tanulók találkozhatnak 2. jelöléssel is, mely arra utal, hogy a megjelölt leckében lesz még szó az adott témáról, illetve nyelvtani fogalomról. A megjegyzések ugyan apró betűvel szedettek, de sokszor fontos információt tartalmaznak, érdemes őket alaposan elolvasni! Remélem, könyvem eléri kitűzött célját, így a horvát gimnáziumok diákjai, a magántanulók és mindazok, akik nyelvvizsgára készülnek, szívesen és eredményesen fognak belőle tanulni. A könyvet oktató kollégáknak és minden tanulónak sok sikert kíván 1998. július a szerző
r ö v id ít é s e k A - akuzativ (tárgyeset) ct/ -- alany eset bef - befejezett igealak birt - birtokos eset D - dativ (részeshatározó-eset), E/l - egyes szám 1, személy H/2 - egyes szám 2. személy E/3 - egyes szám 3. személy élj - elöljárószó esz - egyes szám félsz ~ felszólító mód ff - felsőfok fn - főnév /o/y - folyamatos igealak G - genitiv (birtokos eset) hat - határozószó h n - hímnem 7 - instrumental (eszközhatározó eset) ííl. - illetve ín/ - infinitiv (főnévi igenév) kb. - körülbelül kf - középfok ksz - kötőszó L - lokativ (elöljárós eset) Id. - lásd mgh - magánhangzó mn - melléknév msh - mássalhangzó N - nominativ (alany eset) nn - nőnem névm - névmás pl. ~ például sn - semlegesnem sz - személy T/l - többes szám 1. személy T/2 - többes szám 2. személy T/3 ~ többes szám 3. személy ún. ~ úgynevezett V. - vagy V ~ vokativ (megszólító eset) oki - valaki vmi ~ valami
1. OSOBNI POPACI Pitanja i odgovori 1. Zašto je ljudima potrebna osobna iskaznica? Katkad se čovjek nađe u situaciji da mora posvjedočiti svoj identitet. Na primjer kada polaže ispit, kada ga policajac zaustavi, kada traži prijam u neku ustanovu ili na posao. Zato je najbolje ako ju uvijek imate kod sebe. 2. Kakve podatke sadrži osobna iskaznica? Na prvu stranicu osobne iskaznice prilijepljena je slika, koja ne smije biti starija od šest mjeseci. Ispod slike se vidi potpis, ime i prezime vlasnika, djevojačko ime ženske osobe, mjesto i datum rođenja, te na rubu stranice broj osobne iskaznice. Ostale stranice su ostavljene za stalnu i privremenu adresu. S druge stranice možemo doznati kada istječe rok valjanosti. 3. Gdje i kada si rođen? Gdje i kada ste rođeni? ^ 4. Rođen(a) sam u malenom (velikom) gradu (selu) pokraj austrijske granice (na sjevernom/zapadnom/istočnom/južnom dijelu Mađarske) 2. VIII. 1969. (drugog kolovoza tisuću devetsto šezdeset devete) godine. Imam 19 (devetnaest) godina. 4. Jesi li oženjen/udata? Jeste li oženjeni/udati? a) Da, udata sam već tri godine, imam dva sina. b) Ne, nisam. Neženja (neudata/udovac/udovica/rastavljen/rastavljenaj sam. 5. Gdje stanuješ/stanujete? 6. Stanujem u Pečuhu u Kossuthovoj ulici pod brojem 3 6 (trideset šest), na drugom katu.
6* Gdje i što radiš/radite? Što ti/vam je zanimanje? 2# Zaposlena sam u školi i već osam godina radim kao tajnica, 7» Što sadrži životopis? Životopis sadrži osobne podatke, školsku naobrazbu, iskustvo i hobi osobe koja ga piše. 8. Koje si škole završio/završila? Koje ste škole završili? # 3. Budući da je moja mama bila kućanica, nisam išao/išla u vrtić. Možda sam zbog toga nestrpljivo čekao/čekala da stupim medu prvoškolce u mjesnu osnovnu školu 1974. (tisuću devetsto sedamdeset četvrte) godine. Godine 1981. (tisuću devetsto osamdeset prve) nastavio/nastavila sam školovanje u Gimnaziji Lajosa Nagya, gdje sam proveo/provela četiri godine. Poslije uspješne mature 1985. (tisuću devetsto osamdeset pete) godine upisao/upisala sam se na Sveučilište Janusa Pannoniusa u Pečuhu. Studirao/studirala sam mađarski jezik i povijest. Godine 1989. (tisuću devetsto osamdeset devete) postao sam diplomirani nastavnik/postala sam diplomirana nastavnica mađarskog jezika i povijesti. Kao postdiplomski studij učio/učila sam tri godine engleski jezik na Sveučilištu Dániela Berzsenyija u Szombathelyu. Na moje veliko zadovoljstvo vratio/vratila sam se u rodno selo, i sve do danas radim tamo. Poučavam mađarski jezik i povijest. 9. Koje jezike govoriš/govorite/? 7. Moj materinski jezik je mađarski, ali tečno govorim hrvatski i engleski. Razumijem ruski. 1 0. Čim se baviš/bavite u slobodno vrijeme? 1 4. Budući da sam dosta energičan/energična, poslije rada bavim se raznovrsnim aktivnostima. Svako popodne plivam od tri do četiri sata. Najviše volim čitati, i slušati klasičnu glazbu. Ako mi vrijeme dopusti, idem u kino i u kazalište. Član sam Hrvatskoga folklornog društva, često putujemo sa zborom u razna hrvatska sela. Morala sam na žalost odustati od plesa jer su mlađi preuzeli moje mjesto. 1 1. Kakva si ti osoba? Kakva ste vi osoba? 4. Obično društven(a), zanimaju me ljudi, i politika. Kreativan(-vna), uvijek tražim nešto novo, nešto što je pravi izazov za mene. Malo sebičan(-čna), ali nisam škrt(a). Obično sam veseo (vesela), ali katkad mi, kao i svakome, nešto smeta.
Pismeni zadaci 1. Završite ove rečenice. Zovem se... Rođen(a) sam... Stanujem... Školovao/školovala sam se u... Radim u...kao.
2. Napišite ouaj kratki žlvotopiš u cjelini. Osobnii>ođMh (joim, Mđe^na: Std/6 nm Pe^NÓ, jx^oda.if alílccl OtoLo: ív'ohstdíé, RođtndL: 5, O'tija.Bt 1967,, SzoKÍoitU^^ Udata, do-y>t íée>m ÉM Íoi Haoéf^azk: 1974. 1981, Osnoo'na éíok, Ht^v-atsíí^ídAn 1981. 1985. (jmnaijfd DoMÍt^e> /Colkízsoh] SzomUtke^^^ 1985. -1989. Fiiozo^di(dJtU ÍT, B(ndml>e^ta, j)oif-g>&st 1990. 1993. /\/oista.v-kí6íi^dtkit&t BDT/C, SzoiK^Oitlüe^i^^ i^e^ikoidíje^zií (l>ostdil)iomsíistudij) ísíustu-o: Dlpkndt^OiKCLpt^o^e^soMoa. pov-ií&stí 8 ^odka. (jimnazifa. ác^osa. Na.^^0. Pm^&somool t^mao/ío^j&zii,a. 4 ^odm Sf^&df^OLsíoA M i: 6/úaf^, i>a.toi> ai^e>^ ^osa/^ia. 3. A következő adatok segítségével írjon egy rövid életrajzot! Személyi adatok:... Iskolai végzettség:... Nyelvek (nyelvtudás szintje):... Szakmai képzettség, tapasztalat:... Szabadidős tevékenységek:...
Usmeni zad aci 1. Postavite pitanja svojemu partneru i dopunite ovu tablicu. Spol: Ime: Djevojačko ime: Dob: Vrijeme rođenja: Mjesto rođenja: Hobi: Jezici: Školovanje: Student: da/ne Zanimanje: Otac: (zanimanje) Majka: (zanimanje) y Članovi obitelji: Narodnost: Mađar(ica), Hrvat(ica) Visina:...cm. Težina:...kg 2. Dopunite ove rečenice. Razgovarao/razgovarala sam sa... Rođen(a) je... godine u... On ima... godina/ godine/godinu. Zivi u... u ulici...pod b ro jem... Po narodnosti j e...u njezinoj/njegovoj obitelji živi... člana/članova. Njezin/njegov otac radi kao... a majka j e... a) On(a) p o h ađ a...razred... škole. b ) Završio/završila je... školu i sad studira... na sveučilištu/visokoj školi c) On(a) već radi kao... u...... Materinski jezik mu/joj j e.... a dobro govori... Visok(a) j e...centimetara, a težak/teška... kilograma. U slobodno vrijeme rado
3. Usmeno predstavi svojega susjeda u nekoliko rečenica. Odigrajte ove situacije. Mutassa be testvérét külföldi ismerősének, akivel együtt várják az áílomáson! Érdeklődjön ismerősétől családi körülményeiről! Mutassa be ismerősének azt a lányt/fiút^ akivel jegyben jár, mondja el, mikor szándékoznak összeházasodni! Rendőr igazoltatja az utcán. Játsszák el a párbeszédet! Razumijevanje teksta Pročitajte tekst i odgovorite na pitanja na mađarskom jeziku. Stjepan Radić Stjepan Radić rođen je u Trebarjevu Desnom, kraj Siska, 11. lipnja 1871. godine. Živio je u siromašnoj seljačkoj obitelji. Zato su se on i brat Antun u gimnaziji i na studiju morali uglavnom sami brinuti o sebi. Stjepan, neobično rano, već nakon III. razreda gimnazije odlučuje da će se posvetiti politici, odnosno da će učiti i braniti narod. Otac je na to pristao, a majka je bila oduševljena, iako je prorekla da će zbog toga biti mnogo po zatvorima. Ostvario se i njegov naum i njezine prognoze. Da bi doista postao vođa svog naroda, morao je mnogo učiti i raditi. Svladao je sve slavenske jezike, te njemački, francuski i engleski. Napisao je sam desetak knjiga, velik broj knjižica, rasprava i članaka. Njegova sabrana djela činila bi šezdesetak (= oko šezdeset) svezaka. Održao je na tisuće sastanaka, skupština i govora. Ali, bio je više od deset puta u zatvoru. Ubili su ga (1928.) oni koji su mislili da na takav nasilan način može nestati i hrvatskoga nacionalnog pitanja, težnje za samostalnom Hrvatskom i nezadovoljstva seljaka i radnika. Zapravo su samo sukobe pogoršali, a Stjepan Radić je postao neokrunjeni kralj Hrvata. 1. Melyik város mellett született Stjepan Radić? 2. Miért voltak többnyire magukra utalva a bátyjával? 3. Hogyan fogadták terveit a szülei? 4. Megtanult-e oroszul? (Po Branki Boban)
5. Miért vált be anyja jóslata? 6. Hogyan halt meg Stjepan Radić? 7. Milyen jelzővel illették? Prijevod s hrvatskog jezika na mađarski Prevedite ovaj tekst na mađarski jezik. Ovaj veliki hrvatski pjesnik rođen je u Novom Vinodolskom, u Hrvatskom primorju, 11. kolovoza 1814. godine, u zemljoradničkoj obitelji. Životni put odveo ga je najprije na školovanje u Rijeku, zatim u Zagreb i u Szombathely u Mađarskoj. U Zagrebu je radio kao nastavnik, odvjetnik i političar. Iz njegove je šire obitelji poteklo nekoliko književnika. Poznat je kao i prvi hrvatski ban pučanin, tj. ban koji nije bio plemićkog podrijetla. No, poznatiji je kao pjesnik. Njegov ep Smrt Smail-age Čengića prikazuje stoljetna stradanja našega naroda pod tuđincima, ali i nepokolebljivu vjeru u pobjedu slobode, pravde i poštenja. Ivan Mažuranić (1814. - 1890.) Prijevod s mađarskog jezika na hrvatski Prevedite ove rečenice na hrvatski jezik. a) Engedje meg, hogy bemutassam édesapámat! 1934-ben született Magyarország nyugati részén, Sopronban. Az általános iskolát és a gimnáziumot szintén Sopronban végezte. Budapesten, az ELTE Bölcsészet-
tudományi Karára járt történelem szakra. 1956-ban kapott diplomát. Az egyetem elvégzése után történelemtanárként dolgozott egy középiskolában. 1963-ban ismerkedett meg édesanyámmal, Rozáliával Mihelyt találtak lakást, összeházasodtak. Édesapám, sajnos, már özvegyember, mert édesanyám 1996-ban elhunyt. Nyugdíjba vonulása óta egyedül él kis falusi házában. b) Engedd meg, hogy bemutassam a barátomat. Tamást. 1 9 6 5, nsfžiuf 25-én született Körmenden. Általános iskolai tanulmányait Körmenden végezte, majd 1979-ben Budapestre ment, ahol beiratkozott a Fazekas Mihály Gimnáziumba. Sikeres érettségi vizsgája után felvételt nyer a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karara. Itt négy évig horvát nyelvet es biológiát tanul. Életútja Budapestre vezeti, ahol kezdetben tanárként dolgozik és horvát nyelvet oktat. Négy évvel később már a Hrvatski glasnik munkatársaként dolgozik. Nagyon energikus, agilis ember. Még nőtlen, de már két éve jegyben jár egy színésznővel. Opis slike Pomoću ovih izraza i pitanja opišite sliku. policajac, zaustaviti pijanog biciklista, tražiti osobnu iskaznicu, postaviti pitanja, osobni podaci, potvrditi identitet
1. Koga i što vidite na slici? 2. Što se dešava? 3. Što traži policajac od osobe? Zašto? 4. Kakva pitanja je mogao postaviti? 5. Zašto je dobro imati kod sebe osobnu iskaznicu? Gramatika N em ek a h orv át nyelvben A horvát nyelvben beszélhetünk természetes nemről és nyelvtani nemről. Mind a természetes, mind pedig a nyelvtani nemnek három fajtáját különböztetjük meg: hímnem nőnem semlegesnem 1. Természetes nem A hímnemű szavak elsősorban hímnemű személyre vagy élőlényre vonatkoznak, pl.: muž, dječak, pas, star, mlad, prvi, djed, tata, pijetao, osmi, koji, otišao... A nőnemű szavak elsősorban nőnemű személyre, vagy élőlényre utalnak, ilyenek pl.: ien a, djevojka, srna, stara, mlada, prva, baka, mama, mati, kći, kokos, osma, koja, otišla... A semlegesnemű szavak olyan személyre, élőlényre vonatkoznak, amelyeknél nem szükséges kihangsúlyozni a nemet, illetve nem tudjuk, hogy milyen nemű az illető", akiről beszélünk, pl.: dijete, pile, janje, tele... 2. Nyelvtani nem Azonban nem minden szó vonatkozik élő személyre, illetve élőlényre, így pl. a tárgyaknak csak nyelvtani nemük van. A főnevek nyelvtani nemét általában az utolsó betű határozza meg. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a következő táblázat tartalmazza:
Hímnem Nőnem Sem legesnem Végződés mássalhangzó -a "O, -e (toldalék) -a -o, -e Példák stol, rád, Škola, adresa, selo, jutro, ime, grad, brak... slika, matura... polje, m ore... Kivételek čavao, anđeo, posao, dio, 1 (I-ből lett szóvégi -o), auto, Marko... noć, obitelj, krv, jesen, stvar, misao, smrt, Ijubav, bol, mladost (-ost végű szavak, kivéve: gost) ' Vannak azonban olyan kivételes esetek, amikor egy ugyanazon főnévnek két vagy három neme is lehet, pl: veče(r). Dobar večer! Dobra večer! Dobro veče! (Ritkán használatos.) Nemük van azonban a mellékneveknek, számneveknek, néhány névmásnak és igei alaknak is. Ezek a szavak nemben és számban mindig alkalmazkodnak a főnévhez. Példák: a) Melléknevek Hímnem: nov(i) automobil, dobar(-) tata, težak(-) posao Nőnem: mala kuća, čudria stvar, vesela kči, hladria jeser) Semlegesnem: plavo pero, malo selo, dom aće vino b) Számnevek Hímnem: jedan(-) nastavnik, prvi učenik, deveti dan Nőnem: jedna udovica, prva stranica, deveta stvar Semlegesnem: jedno jaje, treće pismo, deseto jutro c) Névmások Hímnem: on{-), moj(-) otac, taj(-) dječak, koji stol, čiji stan Nőnem: ona, moja majka, ta soba, koja adresa, čija kči Semlegesnem; ono, moje oko, to polje, koje selo, čije ime
d) Igei alakok Hímnem: dječak je učio, sin je otišao, pas je lajao Nőnem: mama je kuhala, žena je pitala, mladost je minula Semlegesnem: dijete je učilo, janje je trčalo, sunce je sijalo Megjegyzések: Csak a határozott melléknevek kapnak hímnemben -i végződést, a határozatlanok nem kapnak végződést. ^ 1 2. Ha a melléknevek, számnevek, névmások szótöve lágy mássalhangzóra végződik ( č, Ć, đ, dž, j, Ij, nj, š, ž), akkor semlesnemben ezek a szavak -e végzősdést kapnak, pl.: dom aće, treće, ćije. A tőszámneveknél csak az egy -nek van három neme, a többi számnévnek (a kettő kivételével) mind egy alakja van. 4. A sorszámneveknek azonban három nemük van, pl.: prui, prva, prvo. 4. Vježbe 1. Razvrstajte ove imenice po rodovima. ime, starost, posao, noć, dan, godina, mladost, jesen, kći, prijatelj, škola, član, dijete, obitelj, roditelj, odraslost, odgoj, umirovljenik, adresa, oko, tata, prezime, selo, sveučilište, tele, pero, grad. otac, mati, djelo, jutro ^ Muški rod Ženski rod Srednji rod
2. Dopunite ove rečenice s navedenim riječima. Jednu riječ m ožete upisati na više mjesta. I eto, pojavio s e...moje d rag o...nikada neću zaboraviti. Moje j e... Gabor. S v ak o... ustajem u osam sati. Ovo... ne piše dobro. Naš dragi... mnogo je radio. Pitat ć e te... gdje ti je bila... Hladna...vlada. Moja se... promijenila. Naša je... visoka. Prvi...u tjednu je ponedjeljak. 3. Sastavite gramatički pravilne rečenice s ovim riječima. Njegova malena otac je dobila stipendiju. Tvoj dragi kći umirovljenik. Moj lijepo dijete učila svirati. Naše stariji selo na istoku. Ovo odrasla brat bilo u Hrvatskoj. Koja odrastao sestra bio u Hrvatskoj. Vaš maleno prijatelj oženjen. U zorak: Tvoj stariji brat je oženjen. 4. Pred svaku imenicu upišite po jednu riječ, moja. obitelj iskaznica... sklonost student naobrazba... posao. dijete.. vrijeme... brak... kći... adresa... auto djetinjstvo... mladost muz
5. Popunite ouu tablicu s odgovarajućim oblikom sljedećih riječi. Muški rod Ženski rod Srednji rod naš srednja moje visoko koji učila je prvo blizanac dobar sirota ^ rođeno je Uzorak; naš naša naše 6. Podcrtajte (a m ožete i upisati) pravilan odgovor. 1. Godine 1 9 9 7. u Kalkuti j e... a) umro, b) umrlo, c) umrli, d) umrla majka Terezija. 2. Desetog rujna dobila j e... a) svoj, b) svoja, c) svoje, d) svoju zvanje. 3. U teškom radu... joj je zdravlje. a) oslabjela, b) oslabjelo, c) oslabio, d) oslabjele 4...godišnje doba ima svoje karakteristične linije i boje. a) Svi, b) Svaka, c) Svake, d) Svako
5. Hladna zima nam donosi više ljepotu crteža, a...... jesen više ljepotu boje. a) kišoviti, b) kišovita, c) kišovito, d) kišovit 6. Na početku pisma: o) Dragi Tata!, b) Draga Tata!, c) Drago Tata!, d) Drag tata! 7. Markova kći Jasn a... je šest godina i velike tamnoplave oči. a) imao, b) imali, c) imalo, d) imala 8... se noć iznad guste šume, a) Spustila se, b) Spustio se, c) Spustilo se, d) Spustili se 9. Svanulo je m agleno... a) dan, b) noć, c) jutro, d) večer 10. Moje s e... sastoji od mnogo sivih i šarenih kamenčića. a) djetinjstvo, b) mladost, c) život, d) starost 11. Najstariji brat je... i ima dva sina. a) rođen, b) udat, c) oženjen, d) žena 1 2 čovjek y sivoj košulji je moj djed. a) Ta, b) Taj, c) On, d) Svaki 1 3 nije lijepa. a) Ono, b) Tata, cj Joška, d) Sebičnost 13+1...zanimljivo zanimanje! a) Kakav, b) Kakvo, c) Kakve, d) Kakvi
Riječi i izrazi baviti se (čim), -lm sc foglalkozik (vmivel) bivši, -a, -c volt (férj, feleség) blizanci, blizanaca tb ikrek brat fiútestvér brojan, -jna, -jno számos budući da mivel (hogy) često gyakran čitati, -am olvas član tag dijete, djeteta gyerek djetinjstvo gyermekkor djevojačko ime lánykori név Dopusti(te) da ti/vam se predstavim! Engedd (engedje) meg, hogy bemutatkozzam! Dopusti(te) da predstavim mojega prijatelja/moju prijateljicu! Engedd (engedje) meg, hogy bemutassam a barátomat/barátnőmet! doznati, -am megtud Drago mi je! Örvendek! energičan, -čna, -čno energikus fakultet kar Gdje? Hol? Gdje stanuješ/stanujete? Hol laksz/lakik? gimnazija gimnázium glazba zene grad város Hrvatsko kulturno društvo Horvát Kulturális Egyesület ići u vrtić, idem u ~ óvodába jár idem, išao/išla sam járok, jártam identitet azonosság ímcf imena név iskustvo gyakorlat, tapasztalat isteći^ istečem lejár (pl, érvényesség) istočni, >o keleti izazov kihívás izvanbračno dijete házasságon kívüli gyerek Jesam/nisam Igen (az vagyok)/nem (vagyok) Jesi/jeste li oženjen(i)/udata(i)? Nős/férjnél vagy/van? južni, -a, -o déli Kada si/ste roden(i)? Mikor születtél/született? Kako se zoveš/zovete? Hogy hívnak/hívják? kći, kćeri (vkinek a) leány(a) katkad néha kazalište színház kino mozi klasičan, -čna, -čno klasszikus kolovoz augusztus kreativan, -vna, -vno kreatív kućanica háziasszony lipanj, -pnja június listopad október maćeha mostohaanya mađarski jezik magyar nyelv majka anya malen, -a, -o kicsi mama anyu materinski jezik anyanyelv mati, matere anya matura érettségi maturirati, -am érettségizik mjesni, -a, -o helyi mjesto rođenja születési hely mladenačko doba ifjúkor mladež, -i ifjúság mladost, -I fiatalság, ifjúkor mladovati, mladujem éli a fiatalságát muškarac, -rca férfi muž/suprug férj najviše voljeti, volim legjobban szeret na primjer például nastavnica tanárnő nastavnik tanár
ne smije nem szabad neženja legényember oženjen nős obično általában obitelj, -i család obiteljsko stanje családi állapot odgajati, -am nevel odgoj nevelés odrasla felnőtt (nő) odraslost, -i felnőtt kor odrastao felnőtt (férfi) odustati od (čega), odustanem eláll (vmitől), befejez omladina ifjúság Ona je na porodiljnom dopustu. Szülési szabadságon van. osnovna škola általános iskola osoba személy osobna iskaznica személyi igazolvány osobni podaci személyi adatok otac, oca apa oženjen nős ožujak, -jka március podatak, -tka adat pokop temetés pokopati, -am eltemet pokraj mellett polagati ispit, polažem ~ vizsgázik policajac, -jca rendőr položiti ispit, -im ~ levizsgázik popodne délután poslije után posvojitelji nevelőszülők potpis aláírás potvrditi identitet, -im ~ igazol (személyazonosságot) poučavati, -am tanít povijest, -i történelem preuzeti, preuzmem átvesz prezime, prezimena vezetéknév príjam felvétel prilijepljen, -a, -o be van ragasztva privremena adresa ideiglenes lakcím prosinac, -nca december provesti, provedem eltölt rad munka Radujem se što sam te/v as upoznao! Örülök, hogy megismerhettelek/ megismerhettem! rastavljen, -a elvált Roden(a) sam 5. srpnja 1967«(petog srpnja tisuću devetsto šezdeset sedme) godine. 1967, július 5-én születtem. ^ roditelji szülők roditi se, -im se születik rodovnica születési anyakönyvi kivonat rok valjanosti érvényesség ideje rujan, -jna szeptember sadržati, -im tartalmaz sebičan, -čna, -čno önző > selo falu ' sestra lánytestvér siječanj, -čnja január sin (vkinek a) fia siromašan, -šna, -šno szegény sirota' árva (lány) sirotan árva (fiú) situacija helyzet S sjeverni, -a, -o északi «slika kép slikati se, -am se fényképezkedik slušati glazbu, -am ~ zenét hallgat smeta mi (engem) zavar (vmi) smjeti, smijem mer, szabad spol nem» srednja škola középiskola srpanj, -pnja július stalna adresa állandó lakcím stranica oldal stručna škola szakmunkásképző studeni, studenog november studirati, -am tanul (felsőoktatási intézményben) stupiti u brak, -Im u ~ megházasodik ' suprug/muž férj r supruga feleség sveučilište egyetem svibanj, -bnja május školska naobrazba iskolai végzettség
škrt, -a, -o irigy tajnica titkárnő tata apa * tečno folyékonyan težina súly travanj, -vnja április tražiti, -im keres <^udata férjezett udovac, -vca özvegyember udovica özvegyasszony umiroviti, -im nyugdíjba küld umirovljenica nyugdijas (nő) umirovljenik nyugdíjas (férfi) umirovljenje nyugdíjazás umrijeti, umrem meghal umro/umrla je meghalt «upisati se, upišem se beiratkozik usidjelica vénlány»ustanova intézmény uvijek mindig <<velik, -a, -o nagy veljača február visina magasság ' visoka škola főiskola vjenčanica házassági anyakönyvi kivonat vlasnik tulajdonos vrijeme rođenja születési idő zadovoljstvo megelégedettség zanima me érdekel (engem) zapadni, -a, -o nyugati zaručiti, -im eljegyez zaustaviti, -im megállít, završiti, -im befejez Zove se Petar Horvat. Horváth Péternek hívják., Zovem se Marija Vuković. Vukovics Máriának hívnak. ' žena asszony t ženski, -a, -o női ' životni put életút. životopis életrajz
fm 1, UČENJE IIK O LA íá^g^tíéa<afés»mjeméiílm ^Pitai^al odgovori 1. Kakav si bio učenik (kakva si bila učenica) u školi? Kakvi ste bili đak u školi? a) Bio/bila sam odličan đak. Prema nastavnicima, bio/bila sam talentirano dijete. Sliroz sam imao/imala dobre ocjene, osim jedne ili dvije četvorke, uvijek petice. Ni jedan predmet mi nije bio težak. Dosta mi je bilo ako sam bio/bila pažljiv(a) na satima pa sam sve znao/znala. b) Nisam baš bio/bila najbolji đak. Teško sam svladao/la teškoće iz matematike i fizike, ali iz predmeta koji su me zanimali, uvijek sam imao/la četvorke i petice. 2. Koje si predm ete volio/voljela i zašto? Koje ste predm ete voljeli? a) Najviše sam volio/voljela prirodoslovne predmete kao što su zemljopis i biologija. Lako sam ih učio/la, jer me zanimalo sve što nas okružuje. b) Najviše sam volio/voljela predmete koje su moji vršnjaci obično smatrali teškima. To su bili matematika i kemija. Nikada nisam bio/bila tip koji voli sjediti kod stola i sve nabubati. Za ove predmete treba samo malo logike, pa se lako daju shvatiti. 3. Koje predm ete nisi volio/voljela? Koje predm ete niste voljeli? Zašto? Matematika je uvijek bila moja slabost. To je predmet kod kojega treba logično razmišljanje, što ja nemam. 4. Kakve fakultacije si posječivao/la poslije nastave? Kakve fakultacije ste posječivali poslije nastave? a) Budući da volim jezike, svakog sam tjedna imao/imala dva sata engleskog/njemačkog jezika.
b) Budući da volim nogomet, bio/bila sam član športskoga kluba. Sastajali smo se dva puta tjedno. c) Dvije (tri, četiri) godine sam pjevao/pjevala u školskom pjevačkom zboru i plesao/plesala u folklornom društvu. 5. Kako si izlazio/la na kraj s vršnjacima? Kako ste izlazili na kraj s vršnjacima? a) Naš razred je bio pravo društvo. Imao/la sam mnogo prijatelja, dobro sam izlazio/la na kraj sa svima. Često srno jedan drugome pomagali u učenju, bili smo složni u dobru i zlu. b) Imali smo vrlo nesložno društvo. Nitko se nije brinuo za drugoga, bilo je mnogo nesporazuma između djevojaka i dječaka. 6. Kakav je bio odnos učenika i nastavnika u vašoj školi? S nekim smo nastavnicima dobro izlazili na kraj, oni su razumjeli naše probleme, a mi smo pokušali biti disciplinirani. Međutim, daljina između nastavnika koji su bili strogi i nas bila je velika. 7. Kakve planove imaš/imate za budućnost? a) Želio/željela bih nastaviti školovanje u srednjoj stručnoj školi (u gimnaziji/na visokoj školi/na sveučilištu) i postati tajnicom. 3 b) Volim svoj posao, ne želim ga promijeniti. 8. Koje si škole završio/la? Koje ste škole završili? 1 9. Kakav je školski sustav u Mađarskoj? Djeca počinju ići u vrtić s tri godine. Zatim slijedi osnovna škola koju pohađaju osam godina. U zadnje vrijeme sve više učenika pokazuje interes za osmogodišnje ili šestogodišnje gimnazije. U te ustanove mogu stupiti od četvrtog ili šestog razreda. Školska obveza u Mađarskoj danas je 1 6 (šesnaest) godina. Sa 1 4 (četrnaest) godina učenici mogu birati hoće li ostati u osnovnoj školi do desetog razreda ili će nastaviti školovanje u jednoj od srednjih škola ili gimnazija. Talentirani učeni nastave školovanje.
1 0. Kako izgleda jedna školska godina? Školska godina u Mađarskoj podijeljena je na dva polugodišta. Prvo polugodište počinje u rujnu i završava u prosincu. Drugo polugodište počinje prvih dana siječnja i završava sredinom lipnja. Tada sve škole prekidaju s nastavom za vrijeme dugih ljetnih praznika, koji traju umalo tri mjeseca. 1 1. Kako se učenici koji su završili srednju školu mogu prijaviti na visoku školu? Svaki učenik koji želi nastaviti školovanje na visokoj školi ili sveučilištu mora poslati svoj prijavni list u ustanovu do sredine veljače. Prijamni ispiti traju od sredine do kraja lipnja. Obično su prije pismeni ispiti,a zatim usmeni. Ocjenjivanje je na osnovi postignutih bodova. Maksimalan broj bodova na prijamnom ispitu je 120 (sto dvadeset). Taj broj čine bodovi usmenog i pismenog ispita. Naravno, škola ne očekuje od svakoga učenika takav rezultat, ali učenik koji uspije dobiti barem 100 bodova ima bolju šansu da će biti primljen na visoku školu ili sveučilište. Izvješće o rezultatima svaka škola pošalje prijavljenim učenicima otprilike krajem srpnja. Pismeni zadaci 1. Završite ove rečenice. Bio/bila sam... đak. Im ao/im ala sam...... ocjen e. Najviše sam volio/voljela -...j e r... ali teško sam shvaćao/la... Poslije učenja sudjelovao/la sam u mnogim aktivnostima:...... Završio/la sam ove škole:... Želio/željela b ih... 2. Barátja Magyarországra szeretne jönni horvát nyelvet tanítani, A következő információkról érdeklődik: - Milyen a tanév beosztása? - Mikor kezdődik a tanítás és milyen hosszúak az órák? - Milyen az érdeklődés az idegen nyelvek iránt?
- Milyen értékelési rendszert használnak Magyarországon? - Milyen a tanár-diák viszony Magyarországon? 3. Egészítse ki a hiányos levelet! 21. 1999, Pm Í ol(íío s í mf zanitkcl/^e^ ía d s í mi da doiazís a Madar-siM.... k/^(f-atsúje^zi a.^mnazt^oi, znati, sam tié/^zo...o st/-mu što tf^&éa... Je^ a. Madat^si/oJpodí^e>^e>((CL m cív-a... a, Pf^tf-o... ^ooi^e u A y V «iza<^f*-éa<^a op/^ao-o ffbozi&a., a (íi^tt.^0j)o&ii^&ff/^v-i^ dana s^ec^a izav-f*-sav-a st^e^dinom iift^^a. Tada st/-e^ silóié, dc^a. s... omza dol^i^...ik...a, íojitf^c^a. m aio tf*-imjes&ca,...,,,ia iasi&noj^imnazf^iffooit^a a. 8 fosam j... i (^utm, S v -a íi...tt^c^& 45 f 6e>t/^de>se>tf}&t) mmta, a dne4}-no ima oi,o 6 (s& st)... i. Pf^osje^oan... ima di>-ad&se,taí ( = o o dv-ade's&tj...itje>dno, ^pos^&dt^e> v-/^i^e^me>stav-^e^k(f-e>iii,ina^^asoli^ na... J& ziía, idlo&nioiu. ^imnazt^imo^u. izalf^atidtf-c^a. st/^anikje>zii>a^ a to su no^o&sé&... i...0 ( t/-e>éim sío^ama mo^u taíod&f^ a&iti i.... i... /... Jí'Z ií, S oia sa^e^....... /^odit&^ima. o o&je^ni iz sv-ai^o^..... a na t^c^u...... a, /^adat^síe> íiasione'^imnaztj>e> v-e>oma sa stf^o^e. Tamo ima v-f^io maíopmíi&ma s... om, (/(o&ni&isu. t/-&ó nav-ii,^ida imc^a odiione^ oloite^^e^, fa se zéo^ to^a ne>t/^&i>as ét^inuti, ^i^ut^an sam da éeé s V'&éinom uöeni a doím...n a... /l/adoík se, da sok se sv-e^a sjetio, afia o nisam, mofim Te fisim io jjet ii>ity> što Te zatíimcl. Že^im Tiso-a^o doím na Tojem U daém fosía. Pozdi^'ao'^a Te>: (flza
4. Morvát barátja Magj^arországon szeretné folt^tatni főiskolai tanútmányait horuát szakon. Önt kéri meg, hog^; tájékoztassa a kővetkezőkről: - Milyen feltételekkel jelentkezhet a főiskolára? - Mikor vannak a felvételi vizsgák? - Mik a felvételi tárgyak? - Milyen teljesítményt kell nyújtania a felvételi vizsgán? - Mikor értesítik az eredményről? - Milyenek az esélyei a bekerüléshez? írjon az előző levélhez hasonló levelet (kb. 10-15 sor)! Usmeni zadaci 1. Odigrajte ove situacije. Találkozik az utcán régi osztálytársával, akivel évek óta nem látták egymást. Üdvözöljék egymást és meséljék el, mi történt önökkel az iskola befejezése után. Ismerőse szeretne lányát abba a gimnáziumba íratni, amelybe ön járt. Beszéljen az iskola előnyeiről, nyelvtanulási lehetőségeiről, jó közösségi életéről, kitűnő tanárairól! Horvát ismerőse magyar egyetemen szeretné folytatni tanulmányait szlavisztika szakon. Tájékoztassa barátját a magyar felvételi rendszerről és a bejutás esélyeiről! 2. Raspitaj se ako ne znaš odgovor na ova pitanja. Kakvu su školu pohađali tvoj djed i tvoja baka? U njihovo vrijeme koliko je godina trajala osnovna škola? Jesu li tvoji roditelji pohađali srednju školu? Koji su im bili omiljeni predmeti? Prema tome, ti više sličiš na mamu ili tatu?
3. Pročitajte pozorno oua pitanja i označite X -om svoje mišljenje. Je(su) li... hrvatski je jezik težak mađarske su škole stroge matematika je dosadna dobro je znati barem jedan strani jezik dobar đak uvijek je nesolidaran odličan đak je štreber visoka škola pruža više slobode nego gimnazija dobro je da djeca školovanje počinju sa šest godina sada je teže učiti nego prije deset godina teže je raditi u nediscipliniranom razredu učenik koji sve nabuba uvijek sve zna učenici koji imaju dobru logiku uvijek su dobri iz matematike učeniku od kojega se zahtijeva premalo teže je u školi da ne ne znam 4, Kada završite zadatak, podijelite svoje mišljenje sa susjedom! Postavite pitanja kao: A: Misliš/te li da je hrvatski jezik težak? B ; Ja mislim da nije. A ti/vi? A: Slažem se, I ja mislim da hrvatski jezik nije težak.
A: Što misliš/te, jesu li mađarske Škole strose? B: Mislim da jesu. A ti/vi? A: Ja mislim da uopće nisu. A: Što misliš/te, je li matematika dosadna? B: Naravno! Nitko ne voli matematiku. A što je tvoje/vaše mišljenje? A: Ne znam. Bio/bila sam dobar/dobra iz matematike. Razumijevanje teksta Pročitajte pozorno tekst i odgovorite na pitanja. Moje će dijete biti genij Kad neki mladi otac izgovori ovakvu rečenicu, dočekaju ga sažalni pogledi. Kako i ne bi!? Kao da se genijalnost naručuje! Kad je mađarski psihopedagog László Polgár rekao svojoj ženi da će on njihovu djecu odgojiti tako da budu genijalci, i on je zaradio sličan pogled. László Polgár je svoju želju i ostvario! Njegove kćeri Zsuzsa, Zsófia i Judit danas su šahovski velemajstori, pred kojima i najbolji šahisti muškoga roda skidaju kapu. U budimpeštansku školu za talente upućuju se sasvim obični šestogodišnjaci koji su položili ispit kod školskog psihologa. Osnova Polgárove metode je rano specijaliziranje djece. Njegove su kćeri počele specijalizirati šah u četvrtoj godini. U školi za talentiranu djecu u Budaörsu djeca već od prve godine specijaliziraju matematiku i jezik. Kao i sestre Polgár, i ti učenici svoje jezično obrazovanje počinju učenjem esperanta. Esperanto će im omogućiti da razumiju srž funkcioniranja jezika i da bi zatim mogli lakše učiti druge jezike. U matematičkom je odgoju, uz redovne sate, jedan sat svakoga dana posvećen japanskom računalu abaku. To je računalo kojim će se razviti gipkost matematičke misli: dok njihovi vršnjaci obavljaju računske operacije do sto, u talentiranom se razredu kao od šale računa do 10 0 0 0 (deset tisuća). I šala je važno sredstvo odgoja: u svakom se školskom danu dvadesetak minuta pričaju vicevi! Šala je jedan od načina shvaćanja svijeta, čimbenik pripreme za lakše podnošenje životnih neuspjeha. U školi za talentiranu djecu vrlo je važan prisan odnos nastavnika i učenika. Prisnost i štovanje prema učitelju valja njegovati!
Ali da bi se postigao uspjeh, valja ispuniti još jedan važan uvjet; dijete mora voljeti ono što radi, uživati u učenju. To znači da treba proučiti djetetove sklonosti, prepoznati njegove interese i omogućiti mu da ih razvije. Prema Polgárovoj metodi, učenika je važno pravilno opteretiti zahtjevima: učeniku od kojega se zahtijeva premalo, u školi je teže nego onome od koga se traži previše. Je r dijete je suautor odgoja i treba mu omogućiti život u okolini koja će ga stimulirati. 1. Mi volt Polgár László vágya és teljesült-e? 2. Milyen feltételekkel vesznek fel gyerekeket a budaörsi iskolába? 3. Hány éves korban kezdtek a Polgár lányok sakkal foglalkozni? 4. Az iskolában milyen két tantárgyra fektetnek hangsúlyt már a kezdetektől? 5. Milyen eszközzel ismerkednek meg matematikaórán és mire jó ez? 6. Soroljon fel legalább 3 tényezőt, ami jelentős szerepet játszik az iskola nevelési célkitűzéseiben! 7. Polgár László szerint mire számíthat az a gyerek, akitől keveset várnak el az iskolában? US Prijevod s hrvatskog jezika na mađarski Prevedite ouaj tekst na mađarski jezik. sül nul Cili Škola kakvu želimo Kod nas je bilo nekoliko reformi školstva, a s nedavno donesenim novim zakonom o osnovnoj školi na vrata nam kuca još jedna promjena. Ona će nam, nadamo se, dati takav školski sustav iz kojega ćemo izlaziti pametniji nego što bismo iz ovoga koji još imamo. No, škola, i osnovna, i srednja i visoka, ne mijenja se samo zbog zakona. Pravi razlog promjeni škole je život koji se mijenja. Okamenjena ' i škola može davati samo vodoinstalatere, liječnike, inženjere i ostale stručnjake sve zastarjelijeg znanja, s kojima se ne možemo uključiti u suvremene svjetske tijekove. Zato su promjene vrlo potrebne. Nekad se o skupovima učilo u prvom razredu srednje škole, zapravo samo gimnazije, a od prije desetak godina svladavaju ih već učenici osnovne škole. Ne tako davno kompjutori su za većinu naših ljudi bili tek daleka prijetnja razvijene tehnologije
Zapada. Danas se njihova djeca s lakoćom poigravaju PC-ima (osobno računalo). Mladi se bez problema koriste proizvodom visokoga tehnološkog dostignuća, dok većina roditelja tek razmišlja da se sprijatelji s tim strojem. Jer i starci se moraju truditi da ih vrijeme ne pregazi. _ s, ^ Prijevod s mađarskog jezika na hrvatski Prevedite ovaj tekst na hrvatski jezik, a) Kovács József osztályunk legjobb tanulója. Minden tanár elismerően nyilatkozik róla. Kitűnő a fizikatudása és kedvenc tantárgya a kémia. Tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szeretné folytatni. Már elküldte jelentkezési lapját az egyetemre és szorgalmasan készül a felvételi vizsgára. Tanulási módszerének alapja: keveset, de alaposan. Minden napját beosztja, ezért van ideje mindenre; hetente kétszer jár táncra, tagja a helyi sportkörnek, német és angol nyelvet tanul és érdekli a számítógép. Nagy vágya, hogy ösztöndíjjal kijusson valamelyik nyugati országba. Az iskola befejezése után szeretne sebészként dolgozni Budapesten. b) Molnár Géza az Ady Endre Gimnázium negyedéves diákja. Sajnos négy éven keresztül nem nagyon törte magát, ezért biológiából megbukott. Gyakran kerülte az iskolát, nem volt szorgalmas, amikor felelt, társa mindig súgott neki. Addig nem érettségizhet, míg le nem vizsgázik. Most már bánja, hogy nem érdekelte a tanulás. Azt mondta, hogy mindent megtesz, hogy sikerüljön neki. Opis slike Pomoću sljedećih izraza i pitanja opišite ove slike. vjerojatno, pločice, kreda, školski pribor, disciplinirana, korisna vježba uspravnog držanja, učiti u siromašnim (modernim/ugodnim/ neugodnim) uvjetima, sjediti ispred kompjutora, s jedne/sa druge strane, prednost, nedostatak, sugerirati, više predmeta, opterećen(a)
1. Kamo idu djeca? 2. Jesu li neuredna? 3. Što nose na glavi? 4. Zašto je to korisna vježba? 5. Kakve školske pribore imaju? 6. U kakvim uvjetima uče ta djeca? 7. Što vidite na drugoj slici? 8. Što je razlika između prve i druge slike? 9. Kakve školske pribore imaju djeca u modernim školama? 10. U kakvim uvjetima vi učite (ste učili) u školi? 11. Kakve prednosti i nedostatke ima kompjutor? 12. Što vam sugerira treća slika? 13. Je li teže učiti danas nego prije deset godina?
_ Gramatika A biti és a htjeti segédigék ragozása 1. Jelen idő a) A biti segédigének három alakja van jelen időben: hangsúli/os alak hangsúlytalan alak kétaspektusú alak Ezen alakok ragozását jelen időben a következő táblázat nnutatja be: Személyes névmások Hangsúlyos alak Hangsúlytalan alak Kétaspektusú alak ja jesam sam budem ti jesi si budeš on ona jest je bude ono mi jesmo smo budemo vi jeste ste budete oni one jesu su budu ona Eldöntendő kérdő mondatokban a biti segédige hangsúlyos alakját használjuk (kivételt képez az egyes szám 3. személy): jesam li (ja) jesi li (ti) je li (on, ona, ono), jesmo li (mi) jeste li (vi) jesu li (oni, one, ona)
Tagadó mondatokban a hangsúlytalan alakot használjuk: nisam nisi nije nismo niste nisu b) A htjeti segédigének jelen időben két alakja van: hangsúl\;os alak és hangsúlytalan alak Jelen idejű ragozásukat a következő táblázat tartalmazza: Személyes névmások Hangsúlyos alak Hangsúlytalan alak ja hoću ću ti hoćeš ces on ona hoće će ono mi hoćemo ćemo vi hoćete ćete oni one hoće će ona Eldöntendő jövő időre utaló kérdő mondatoknál a htjeti segédige hangsúlyos alakját használjuk: hoću li (ja) hoćeš li (ti) hoće li (on, ona, ono) hoćemo li (mi) hoćete li (vi) hoće li (oni, one, ona) Tagadó mondatoknál a hangsúlytalan alakot használjuk: neću nećeš neće nećemo nećete neće
2. Múlt idő a) A biti múlt idejű ragozása: ja bio/bila sam mi bili/bile smo ti bio/bila si vi bili/bile ste on bio je oni bili su ona bila je one bile su ono bilo je ona bila su A biti múlt idejű kérdő alakjai: jesam li bio/bila (ja) jesi li bio/bila (ti) je li bio (on)... A biti múlt idejű tagadó alakjai: nisam bio/bila nisi bio/bila nije bio... b) A htjeti múlt idejű ragozása: ja htio/htjela sam mi htjeli/htjele smo ti htio/htjela si vi htjeli/htjele ste on htio je oni htjeli su ona htjela je one htjele su ono htjelo je ona htjela su A múlt idejű kérdő alakjai: jesam li (ja) htio/htjela jesi li (ti) htio/htjela je li (on) htio je li (ona) htjela... A múlt idejű tagadó alakjai: nisam htio/htjela, nisi htio/ htjela, nije htio/htjela...
3. Jöv ő idő a) A»biti jövő idejű ragozása: ja ću biti, bit ću mi ćemo biti, bit ćemo ti ćeš biti, bit ćeš vi ćete biti, bit ćete on oni ona će biti, bit će one će biti, bit će ono ona A biti jövő idejű kérdő alakjai: hoću li (ja) biti, hoćeš li (ti) biti, hoće li (on) biti... A biti jövő idejű tagadó alakjai: neću biti, nećeš biti, neće biti... b) A htjeti segédige jövő idejű ragozása; ja ĆU htjeti, htjet ću mi ćemo htjeti, htjet ćemo ti ćeš htjeti, htjet ćeš vi ćete htjeti, htjet ćete on oni ona će htjeti, htjet će one će htjeti, htjet će ono ona A htjeti jövő idejű kérdő alakjai: hoću li (ja) htjeti, hoćeš li (ti) htjeti, hoće li (on) htjeti... A htjeti jövő idejű tagadó alakjai: neću htjeti nećeš htjeti neće htjeti... Megjegyzések: A biti, illetve htjeti hangsúlyos alakját általában eldöntendő kérdéseknél használjuk. Ilyenkor mindig a mondat elején szerepel. Igenlő választ szintén a hangsúlyos alakkal képezünk: PL: - Jesi li udata? - Hoćeš li svirati? -Je s a m, -H oću!
A biti", illetve htjetl hangsúlytalan alakját sosem használjuk mondat elején! Helytelen} - Si li udata? - Ćeš li svirati? - Sam. - Ću. A biti, illetve htjeti hangsúlytalan alakjait tagadó mondatoknál mindig egybeírjuk a ni-, illetve ne- szócskával. nisam, nisi, nije..., neću, nećeš, neće... Az eldöntendő kérdéseknél a Ii szócska jelentese: -e. A li szócskát és a segédígéf mindig külön írjuk! Pl.; Jeste li umorni? Fáradt-e? A biti kétaspektusú alakjának a 2. jövő idő képzésénél van szerepe. Használatát a 3. leckében tárgyaljuk. 3. czbe 1. Stavite ove rečenice u upitni oblik. Uzorak: On je student prve godine na ekonomskom fakultetu. Je li on student prve godine na ekonomskom fakultetu? Svi su kabineti na prvom katu osnovne škole. Mi smo odlični đaci. Usmena zadaća teža je od pismene. Vi ste ravnatelj srednje škole. Ja sam dopisni student visoke škole za likovnu umjetnost. Ti si talentirana učenica. 2. Stavite rečenice u niječni oblik. Uzorak: On nije student prve godine na ekonomskom fakultetu. 3. Stavite ove rečenice u upitni oblik. Uzorak: On (biti) u Slovačkoj. Je li on bio u Slovačkoj? Ti (biti) marljiva učenica. Oni (biti) prijavljeni na novu adresu. Ja (biti) pametan što sam nastavio školovanje.
Matura (biti) teška. Posao (biti) zanimljiv. Vaše društvo (biti) nesložno. Djeca (biti) nedisciplinirana. Profesorice (biti) stroge u gimnaziji. 4. Odgovorite na postavljena pitanja u niječnom obliku. Uzorak: Ne, on nije bio u Slovačkoj. 5. Upotrijebite upitni oblik pomoćnoga glagola htjeti u ovim rečenica.... li tvoj prijatelj nastaviti školovanje?)... tvoja kći pjevati u pjevačkom zboru?... svi roditelji školovati svoju djecu?... ti napisati domaću zadaću?... tvoj vršnjak pasti na ispitu?... tvoje dijete učiti strane jezike?... ja biti dobar nastavnik?... mi izbjegavati nastavu hrvatskoga jezika?... tvoji planovi za budućnost biti realni?... vaša djeca sve znati o kompjutorima?... škole riješiti probleme nezaposlenika? 6. Odgovorite na pitanja, istinitim odgovorima! U zo rak: Da, hoće. Moj prijatelj će nastaviti školovanje. Ne, neće. Moj prijatelj neće nastaviti školovanje. 7. Postavite pitanja vašemu susjedu s ovim riječima. Zatim diskutirajte o mišljenjima! dobar student, složno društvo, discipliniran(a), strogi učitelji, pametan/pametna, siromašna obitelj, oženjen/udata, baka udovica, dijete biti talentirano, obitelj biti brojna, starost biti bezbrižna
8. Napišite što ste htjeli napraviti, ali niste uspjeli! Htio/ktjftia. sm M(t( a^inisaik 9. Napišite što kakvo je bilo. svjedodžba: su-jedodžu l> ik om&hol. vaše djetinjstvo vaš učitelj vi kao dijete vaši vršnjaci djevojke u razredu djeca prije deset godina 1 0. Podcrtajte (a možete i upisati) pravilan odgovor! 1. Kad su se djeca 1. rujna vratila u školu,... uzbuđena. a) bili su, h) bila su, c) bila je, d) htjela su 2. Dođe mi prijatelj Nikola p a... da idemo u kino. a) hoće, b) htjela je, c) bit će, d) će 3...dobro izbjegavati školu. a) Neću, b) Nisu, c) Je, d) Nije 4. Škola... uvijek mjesto radosti. a) bila, b) htjela, c) će, d) nije 5... pažljiv na satima? a) Jesi li bila, b) Hoćeš li, c) Jesi li bio, d) Ćeš li biti 6. Takve odlične škole... ni za petnaest godina. a) neće biti, b) hoće, c) će d) nisu 7. Često se pitam;... ikada položiti ispit? a) ću li, b) hoću li, c) bila, d) bit ću li