Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V EGYEZTETÉSI TERV DÉLI-HOMOKHÁTSÁG (HUKN20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Jogszabályi háttér: 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet 13. számú melléklete 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 43/2012. (V.3.) VM rendelet Dátum: 2014. július 31. Változat: Egyeztetési terv 01
Pályázat azonosítója: 1536259980 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás Ügyfél: WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Tel: +36-1-214-5554 Fax: +36-1-212-9353 E-mail: panda@wwf.hu Web: http://www.wwf.hu Együttműködő fél: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. tel.: 76/482-611, fax: 76/481-074 E-mail: titkarsag@knp.hu Web: http://knp.nemzetipark.gov.hu Projektvezető: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Felelős tervező: Fülöp Gyula (Respect Kft.) Közreműködő szakértők: Kerpely Klára (WWF Magyarország) Siposs Viktória (WWF Magyarország) Dóka Richárd (KNPI) Krnács György (KNPI) Sipos Ferenc (KNPI) Kun András (Sziklagyep Bt.) Rév Szilvia (Sziklagyep Bt.) Fülöp Gyula (Respect Kft.) Dr. Szilvácsku Zsolt (Respect Kft.) Szabó Balázs (Respect Kft.) Ganzer Gábor (Duna Infopark Bt.) Dr. Kovács Zoltán (Forest Expert Kft.) Dr. Puky Miklós (Varangy Akciócsoport Egyesület) WWF Magyarország 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető.
I. NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1. TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI... 4 1.1 Név... 4 1.2 Azonosító kód... 4 1.3 Kiterjedés... 4 1.4 Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 4 1.5 Érintett települések... 5 1.6 Egyéb védettségi kategóriák... 6 1.7 Tervezési és egyéb leírások... 7 2. VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK... 8 3. KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 12 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése... 12 3.2. Kezelési javaslatok... 16 3.2.1. Élőhelyek kezelése... 16 3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés... 54 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések... 62 3.2.4. Kutatás, monitorozás... 64 3.2.5. Mellékletek... 66 3.3. Kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében... 67 3.3.1. Agrártámogatások... 67 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer... 67 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer... 68 3.3.2. Pályázati források... 71 3.3.3. Egyéb... 71 3.4. Terv egyeztetési folyamatának dokumentációja... 72 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök... 72 3.4.2. Kommunikáció címzettjei... 73 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel... 75 3.4.4. Kommunikációs mellékletek... 75
1. TERÜLET AZONOSÍTÓ ADATAI 1.1 Név Déli-Homokhátság 1.2 Azonosító kód HUKN20008 Natura 2000 hálózat: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) 1.3 Kiterjedés 2.385,97 hektár 1.4 Kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő fajok /kód/: kétéltű vöröshasú unka (Bombina bombina) /1188/ dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) /1993/ hüllő mocsári teknős (Emys orbicularis) /1220/ emlős vidra (Lutra lutra) /1355/ molnárgörény (Mustela eversmanii) /2633/ gerinctelen balogcsiga (harántfogú törpecsiga)(vertigo angustior) /1014/ kis lemezcsiga (örvényes tányércsiga) (Anisus vorticulus) /4056/ hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) /1016/ magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) /4029/ WWF Magyarország, 2014 4
növény mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) /4096/ homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) /4098/ tartós szegfű (Dianthus diutinus) /4074*/ kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) /4081/ homoki kikerics (Colchicum arenarium) /2285/ Jelölő élőhelyek /kód/: Pannon szikes sztyeppek és mocsarak /1530*/ Pannon homoki gyepek /6260*/ Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) /6410/ Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei /6440/ Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) /91F0/ Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgy (Quercus spp.) fajokkal /91I0*/ Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) /91N0*/ * = kiemelt jelentősegű prioritás élőhely/faj 1.5 Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. A helyrajzi számok teljes listája a Megalapozó Dokumentáció 1.3. Területhasználat című fejezetben található. Megye: Csongrád (Ásotthalom, Mórahalom, Öttömös, Röszke), Bács-Kiskun (Kelebia) Ingatlan nyilvántartás helyrajziszám bontású adatai alapján (KNPI, földkönyvi adat, 2013): Település Érintett terület (ha) Megoszlás (%) Mórahalom 839,72 35,3 Kelebia 788,41 33,2 Öttömös 467,30 19,6 WWF Magyarország, 2014 5
Település Érintett terület (ha) Megoszlás (%) Ásotthalom 252,60 10,6 Röszke 30,87 1,3 A terület földrajzilag elkülönülő egységeinek neve (lásd 1. számú térkép Áttekintő): - Madarász-tó - Tanaszi-semlyék - Csipak-semlyék - Ásotthalmi láprétek - Emlékerdő - Kelebiai halastavak és erdők - Öttömösi baromjárás - Bácsboristai legelő 1.6 Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület: a tervezési terület nincs átfedésben egyéb Natura 2000 területtel. Országos jelentőségű védett természeti terület (egyedi jogszabályban létesített: TT, TK, NP): a tervezési terület egy része (53,6 %-a, 1.279,33 ha) a védett természeti terület Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet része. A terület 24,1 %-a (574,76 ha) "Ex lege védett láp, és 12,7 %-a (302,67 ha) Ex lege szikes kategóriába esik. Natura 2000 terület Déli- Homokhátság HUKN20008 Ex lege szikes Ex lege láp Nemzeti Park (magterület) Természetvédelmi Terület Tájvédelmi Körzet Összterület ha % ha % ha % ha % ha % ha 302,67 12,7 574,76 24,1 - - - - 1.279,33 53,6 2.385,97 Nemzetközi jelentőségű területek (pl. Ramsari-terület): a tervezési terület nincs átfedésben nemzetközi természetvédelmi vonatkozású kijelöléssel. A terület nagyobb része a Homokhátság Magas Természeti Értékű Területbe tartozik (2009., MTÉT régebbi néven ÉTT). Országos Ökológiai Hálózat övezetei által érintett területrészek (forrás: Országos Területrendezési Terv): magterület: 97 %; ökológiai folyosó: 3 %; puffer övezet: 0 %. WWF Magyarország, 2014 6
1.7 Tervezési és egyéb leírások Tervezési területre vonatkozó tervek: Természetvédelmi kezelési terv Jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési terv: a tervezési terület egy részét lefedő Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet rendelkezik jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelési tervvel (146/2012. /XII. 27./ VM rendelet). Körzeti erdőterv A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány). Vadgazdálkodási terv A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák (Országos Vadgazdálkodási Adattár, vezeti: SZIE MKK VadVilág Megőrzési Intézet), a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A terület az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az Alsó- Tisza jobb part tervezési alegységhez (2-20) tartozik. Kapcsolódó információk, illeszkedések a 3.2.1. Élőhelyek kezelése című fejezetben találhatók. Fajmegőrzési terv A területen előforduló védett illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg 3 növény- és 1 állatfajra van elfogadott fajmegőrzési terv: a területen jelölő fajként a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) és a tartós szegfű (Dianthus diutinus); nem jelölő fajként a délvidéki földikutya (Nannospalax /leucodon/ montanosyrmiensis) és az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum). WWF Magyarország, 2014 7
2. VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A tervezési terület hivatalos Natura 2000 adatlapján (SDF, 2013.) az alábbi veszélyeztető tényezők es hatások szerepelnek, a tervezési területen és a terület körül: Veszélyeztető tényezők és hatásaik a területen: Kód A03.01 Veszélyeztető tényező Jelentősége intenzív vagy intenzívebb kaszálás Érintett terület aránya (%) H 13 A04.01 intenzív legeltetés M 10 A04.03 A06 A07 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata L 15 H 16 M 16 A08 trágyázás M 16 B02 erdőgazdálkodás H 13 Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növényfajok, csigák és lepke: a legeltetés helyett, túl mély, nem megfelelő időben és hagyás terület nélkül végzett kaszálás illetve az indokolatlan tisztító kaszálás (pl. maghozás vagy hagyma felkészülésének megakadályozása) károsítja a jelölő növény- és állatfajok állományait és megváltoztatja az eredeti növényzet szerkezetét és a hozzájuk kötődő állatfajok életfeltételeit kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növényfajok, csigák és lepke: a túl intenzív legeltetés károsítja a jelölő növényfajokat, a gyepnövényzetet, a hozzájuk kötődő jelölő állatfajok állományait (koncentrált rágás, tiprás, trágyázás: lokálisan megváltoztatja az eredeti növényzet szerkezetét és borítását, köztük csökkenti a jelölő növényfajok állományát) kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növényfajok, lepke, molnárgörény: a rendszeres legeltetés hiánya megváltoztatja a gyep szerkezetét, amelyből eltűnnek a rágást-tiprást-trágyázást és nyíltabb borítást (részben kaszálást) igénylő növényfajok (köztük jelölő növényfajok is) és más növények szaporodnak el (köztük sok gyom- és inváziós növényfaj) kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növény- és állatfajok: szomszédos intenzív szántóföldi művelés tápanyag- és vegyszer vízzel való bemosódása és szél okozta deflációval ülepedése megváltoztatja a gyepek, a partmenti és a vízi növényzet összetételét (pl. gyomok és tápanyagkedvelők elszaporodása), rontja az élővíz és a talajvíz minőségét, tartamhatású mérgezést okozhat, zsákmányállatok csökkenésén keresztül hathat keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, borókás-nyárasok, homoki gyepek; ezekben előforduló jelölő növény- és állatfajok: a jelölő élőhelyek szomszédságában a tájidegen fafajokkal vagy mesterséges úton történő WWF Magyarország, 2014 8
Kód F01.01 I01 Veszélyeztető tényező Jelentősége intenzív, vagy intenzívebbé váló haltenyésztés idegenhonos inváziós fajok jelenléte Érintett terület aránya (%) L 7 M 40 J01.01 leégés M 5 J03.02 K02 élőhelyiösszeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok M 10 M 8 Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás felújítás tájidegen/inváziós fajokkal veszélyeztetheti ezen élőhelyeket, illetve azok nem kívánatos záródását okozhatja; jelölő fás élőhelyeken a nem megfelelő ápolás illetve véghasználat (tarvágás) károsítja az élőhelyet, csökkenti az idős korcsoportok és elegyfa és holtfa mennyiségét illetve a változatos erdei mikroélőhelyek arányát, utat nyithat az inváziós növényfajoknak (zöld juhar, amerikai kőris, bálványfa, ezüstfa) vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, mocsári teknős, vidra: az intenzív horgászat, halgazdálkodás szennyezi a vizesélőhelyeket (tápanyagterhelés: trágya-takarmányetetőanyag, vegyszer, hulladék), a vízminőség romlásával és vízi-partmenti élőhelyek károsításával veszélyezteti a jelölő hüllőkétéltű fajokat, illetve a vidrát (zsákmányállat csökkenés, élőhelyi zavarás /partmenti részek bolygatása-cserjeirtása/, éjszakai horgászat zavarása) kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, borókásnyárasok, jelölő növény- és állatfajok: az inváziós növényfajok kiszorítják az élőhely eredeti állományalkotó növényfajait fás és füves jelölő élőhelyek, jelölő növényfajai, csigák és lepke: eseti hatású; a jelölő növényfajok illetve a gyepekhez kötődő jelölő állatfajok állományait (és tápnövényeit, élőhelyeit) elpusztítja, megváltoztatja a növényzet szerkezetét, gyom- és inváziós növényfajok terjedését segítheti erdőssztyepp-tölgyesek, borókás-nyárasok, homoki és szikes gyepek, jelölő növénykétéltű- és hüllőfajok: módosuló művelés (pl. szántás, erdőfelújítás) hatására feldarabolódnak az élőhely egységek, földutak-autóutak és vonalas létesítmények (pl. villamosvezeték és pásztája, csatornák) elvágják egymástól az élőhelyeket és a fajok populációinak mozgását gátolják (fragmentáció növekszik, inváziós fajok terjedését segítik a pásztákban és az utak mentén, közutaknál kétéltűek elgázolása) borókás-nyárasok, láp- és mocsárrétek, homoki és szikes gyepek, ezekhez kötődő jelölő fajok, hüllő-kétéltű fajok, vidra: nyíltabb fás élőhelyek borítása nő, gyepek becserjésednek, eutrofizáció folytán a vizesélőhely átalakulása, csökken a nyílt vízfelület és a növényzet benövi a sekélyebbé váló tavat, víztestet WWF Magyarország, 2014 9
Kód J02 J03.01 K01 K05 M01 Veszélyeztető tényező Jelentősége emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése abiotikus természetes folyamatok (lassú) csökkenő termékenység / genetikai leromlás abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások Érintett terület aránya (%) H 100 M 85 M 85 M 10 M 85 Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, mocsár- és láprétek, szikes gyep; jelölő növény- és állatfajok: az élőhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve természetes (klímaváltozás okozta) szárazodása alapvetően és hosszútávra megváltoztatja a szárazföldi, vízparti és vízi növényzet összetételét és borítását, jelölő növényfajok tűnnek el, a kötődő jelölő állatfajok tápnövényeinek állományát csökkenti; ezeket a hatásokat felerősítik a természetes szukcessziós és génleromlási folyamatok (magyarázat: Jentősége: H = nagy jelentőségű; M = közepes jelentőségű; L = kis jelentőségű) Veszélyeztető tényezők és hatásaik a terület körül: Kód Veszélyeztető tényező Jelentősége Jelölő élőhelyre/fajra gyakorolt hatás A06 egyéves vagy évelő lágyszárú növénytermesztés A08 trágyázás M J02 M01 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások H H M területtel érintkező szántók: kékperjés láprét, folyóvölgyek mocsárrétjei, homoki és szikes gyepek, jelölő növény- és állatfajok: szomszédos intenzív szántóföldi művelés tápanyag- és vegyszer vízzel való bemosódása és szél okozta deflációval ülepedése megváltoztatja a gyepek, a partmenti és a vízi növényzet összetételét (pl. gyomok és tápanyagkedvelők elszaporodása), rontja az élővíz és a talajvíz minőségét, tartamhatású mérgezést okozhat, zsákmányállatok csökkenésén keresztül hathat szomszédos területek vízviszonyai: keményfás ligeterdők, erdőssztyepp-tölgyesek, mocsár- és láprétek, szikes gyep; jelölő növényés állatfajok: az élőhelyek emberi vízelvezetés okozta kiszáradása illetve természetes (klímaváltozás okozta) szárazodása alapvetően és hosszútávra megváltoztatja a szárazföldi, vízparti és vízi növényzet összetételét és borítását, jelölő növényfajok tűnnek el, a kötődő jelölő állatfajok tápnövényeinek állományát csökkenti; ezeket a hatásokat felerősítik a természetes szukcessziós és génleromlási folyamatok (magyarázat: Jentősége: H = nagy jelentőségű; M = közepes jelentőségű; L = kis jelentőségű) WWF Magyarország, 2014 10
Lényeges közvetlen emberi veszélyeztető tényezők: A területet alapvetően veszélyezteti a nem megfelelő vízkormányzás, vízvisszatartás (általános szárazodás). Terhelést jelent a tájidegen inváziós növényfajok terjedése, illetve az érintkező szántókról a növényvédőszerek illetve szerves- és műtrágyák bejutása. Veszélyezteti a jelölő erdei élőhelyeket a tájidegen fafajok jelenléte és főleg az inváziós fásszárúak terjedése, az intenzív erdőápolási-felújítási módszerek és véghasználat, valamint a túltartott nagyvadállomány. Veszélyeztető tényező a természetvédelmi céloknak nem megfelelő gyepkezelési gyakorlat: - a gyephasznosítás (rendszeres legeltetés, kaszálás) elmaradása, elsősorban a kíméletes legeltetés hiánya - a legeltetett állatok kívánatostól eltérő mennyisége (egyes területeken a túllegeltetés) és faja illetve fajtája, - a szükségtelen tisztítókaszálások, - a túl intenzív kaszálás, - a mozaikos-hagyásterületes kaszálási módszerek hiánya, - az élővilágot nem kímélő kaszálógéptípusok. WWF Magyarország, 2014 11
3. KEZELÉSI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Részletes természetvédelmi célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. Az erősebb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek állománya ne csökkenjen a gyengébb vízhatást igénylő jelölő élőhelyek kiterjedésének növekedése miatt. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be; az erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között: - a heterogén tér- és korszerkezet, - a legyengült egészségű fák jelenléte, - az álló és fekvő holtfák jelenléte, - a fajgazdag cserje- és gyepszint. A tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek egyik állományában sem. Minden jelölő erdei élőhely állományainak összességén (típusonként külön végezve az összesítést) a tájidegen fafajok elegyaránya felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 15%-al csökkenjen. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok telepítése kerülendő. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónát szükséges létesíteni őshonos fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónát lágyszárú növényzetből. A jelölő erdei élőhelyek - típusonként külön vizsgált - tíz éves felbontású korosztályszerkezetében ne csökkenjen a térségben szokásos erdőgazdálkodási gyakorlat szerint már véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az őket eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése: - ne kerüljön tehát véghasználatra több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba; - a célkitűzés megvalósulása tíz éves erdőtervezési ciklusonként vizsgálandó. Erdőtervezési ciklusonként 30 %-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem. WWF Magyarország, 2014 12
Azokon a jelölő erdei élőhelyeken, amelyeken az erdőállomány képes felújulni a maga természetes ökológiai folyamataira jellemző módon (természetes sebességgel, állománysűrűséggel, állományszerkezettel), ott biztosítani szükséges a természetszerű felújítások lehetőségét. Legyenek elhárítva az olyan, természetszerű felújításokat akadályozó hatások közöttük a túltartott nagyvadállomány kedvezőtlen hatása -, amelyek gyengítésének és megszüntetésének technológiája ismert, és reálisan kivitelezhető. A 91F0 (keményfás ligeterdők) és 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább a típusonként külön összesített területük 30 %-án növekedjen, elsősorban az elegyedő tájidegen növényfajok irtása és az állományokat degradáló, természetes felújulást megakadályozó nagyvadállomány hatásának csökkentésével. Térbeli kapcsolataik javítása érdekében kiterjedésük felmérési időszakonként legalább 10 %-al növekedjen. Az erősebb vízhatást igénylő, javítandó természetvédelmi helyzetű élőhelyek (6410 kékperjés rétek, 6440 mocsárrétek) ökológiai állapota, természetessége típusonként külön vizsgálva, felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 15 %-án javuljon: - elsősorban a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítása, - a tájidegen inváziós növényfajok irtása, - a szántóterületekről eredő zavaró hatások mérséklése, - és a gyepkezelési gyakorlat javítása révén: o legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, o túllegeltetés megszüntetése, o szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, o mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat alkalmazása, o élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, o kaszálási módok diverzifikálása. A meglévő élőhelyek ökológiai állapotának, természetességének javítása kiváltható jelölő vizes élőhelyek újonnan történő kialakításával, rekonstrukciójával is (a természetességnövelési célkitűzés teljes egészében a meglévő vizes élőhelyek kiterjedésének 15 %-át kitevő rekonstrukcióval helyettesíthető). A pannon homoki gyepek (6260) természetessége felmérési időszakonként (hat évenként), legalább az összesített területük 10 %-án növekedjen: - elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorításával és - a gyepkezelési gyakorlat javítása révén: o zavarásra érzékeny nyílt homoki gyepeken a rendszeres gyephasználat felhagyása, o nagyobb főhozamuk miatt hasznosítható gyepeken a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, o túllegeltetés megszüntetése, o szükségtelen tisztítókaszálások visszaszorítása, o mozaikos, hagyásterületes kaszálási gyakorlat alkalmazása, o élővilágot kímélő kaszálógéptípusok terjesztése, o a kaszálási módok diverzifikálása. A pannon homoki gyepek térbeli kapcsolatait javítani szükséges. Kiterjedésük ennek érdekében felmérési időszakonként legalább 2 %-al növekedjen. WWF Magyarország, 2014 13
A jelölő fajok állománynagysága és állományainak területi kiterjedése ne csökkenjen. A vonalas vízilétesítmények karbantartása során biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok állományainak érdemi mértékű túlélését, pl.: - félszelvényű kotrások, - vagy kotrás helyett hínárkaszálás alkalmazásával, - vagy kiszélesített és karbantartás nélkül maradó refúgium-öblök kialakításával, - illetve a karbantartás időpontjának megfelelő kiválasztásával. A vonalas vízilétesítmények célnak megfelelő vízkormányzásával így a vízhiányos időszakokban vízmegőrzéssel biztosítani szükséges a bennük előforduló jelölő fajok, így a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) állományainak túlélését, továbbá a jelölő vizes élőhelyek természetes vízháztartási viszonyait. A Colchicum arenarium (homoki kikerics) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, kezeletlen élőhelyein a mérsékelt legeltetés biztosításával, továbbá nagyobb kiterjedésű fátlan élőhelyeinek egy részén az aszályok kártételének csökkentése védett az erdőssztyeppi körülmények legalább részleges rekonstruálásával, elszórt fás vegetáció telepítésével. A Gladiolus palustris (mocsári kardvirág) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyein folyó gyepkezelés kaszálás és legeltetés javításával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az élőhelyek természetes hidrológiai viszonyainak helyreállításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 5 %-al növelni szükséges. A Dianthus diutinus (tartós szegfű) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeinek átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, az állományok térbeli kapcsolatainak javításával, az alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével. Az Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban az élőhelyeik átalakításával fenyegető, adventív inváziós növényfajok irtásával, állományrészei térbeli kapcsolatainak javításával, a számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelésével, és az élőhelyeket degradáló nagyvadállomány csökkentésével. Állományainak méretét felmérési időszakonként (hat évenként) legalább 10 %-al növelni szükséges. A Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló) állományait stabilan kimutatható méretűre szükséges növelni, a számára alkalmas sztyeppréti élőhelyek kiterjedésének és természetességének növelésével. A faj állománynagyságának megállapítása és ökológiai igényeinek felmérése érdekében intenzív állományfelmérést szükséges végezni utolsó ismert élőhelyein, illetve a térségbeli potenciális élőhelyeken. WWF Magyarország, 2014 14
A Bombina bombina (vöröshasú unka), a Triturus dobrogicus (dunai gőte) és az Emys orbicularis (mocsári teknős) állományainak természetvédelmi helyzetét javítani szükséges, elsősorban állományaik térbeli kapcsolatainak javításával, a számukra alkalmas vizes élőhelyek rehabilitációjával és rekonstrukciójával. Természetvédelmi prioritások: Kiemelt fontosságú cél a következő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása: - Bombina bombina (vöröshasú unka), - Triturus dobrogicus (dunai gőte), - Emys orbicularis (mocsári teknős). Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása: - 6260 (pannon homoki gyepek), - 6410 (kékperjés rétek), - 6440 (mocsárrétek), - 91F0 (keményfás ligeterdők), - 91I0 (euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek), - Colchicum arenarium (homoki kikerics), - Gladiolus palustris (mocsári kardvirág), - Dianthus diutinus (tartós szegfű), - Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom), - Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló). WWF Magyarország, 2014 15
3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz. Kezelési egységek A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében kezelési egységeket (KE) határozunk meg, melyeket hasonló jellegű és azonos kezelési eljárást igénylő élőhelyfoltok/egységek alkotnak (alapját az ÁNÉR élőhelytérkép adja). A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlan-nyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet, jellemzően természetes határokat követ a lehatárolás (vízfolyás, fasor, út, árok, töltés, táblahatár, stb.). A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, egyaránt tartalmaznak közösségi jelentőségű jelölő es nem jelölő élőhelytípusokat és fajok élőhelyeit egyaránt. Köztük olyan részek is, amelyek a jelenlegi területalapú agrártámogatási rendszerben nem tartoznak a hasznosított mezőgazdasági területek közé (HMT), pl. mezsgyék, fasorok, mocsarak, vízállások. A kezelési egységeknél gazdálkodási jelleg szerint csoportosítva meghatározzuk azon intézkedéseket, amelyeket a közösségi jelentőségű élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési lehetőségekre is kitérünk. 3.2.1. Élőhelyek kezelése Külön jelenítjük meg a terület fenntartására vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatokat, illetve a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat. A kezelési javaslatokat elkülönítjük az élőhelytípusok és fajok megőrzése érdekében kötelezően betartandó előírásokra és az élőhelyek fejlesztése céljából önkéntesen vállalható (választható) előírás-javaslatokra, utóbbiakat pedig alap és emelt szintűekre az eltérő környezet- illetve természetvédelmi hatásuk alapján. WWF Magyarország, 2014 16
A tervezési területen élőhelyi jellemzők és gazdálkodási-hasznosítási szempontok alapján az azonos kezelést igénylő élőhelyekre vonatkozóan 9-féle kezelési egységet határoltunk le. Ezen kezelési egységek a következők: KE-1: Mocsár/láp KE-2: Üde rét KE-3: Száraz homoki gyep KE-4: Parlag KE-5: Természetközeli/féltermészetes erdő KE-6: Nem természetközeli faállomány KE-7: Szántó KE-8: Halastó KE-9: Csatorna A kezelési egységek térképi lehatárolását és megjelenítését a Mellékletben található 5. számú térkép Kezelési egységek tartalmazza. A) Gazdálkodáshoz nem köthető, általános fenntartási javaslatok (a teljes területre, az összes kezelési egységre vonatkoznak) Általános, területrendezés, építésügy - A Természetvédelmi Törvény (1996. LIII. Tv.) védett természeti területekre vonatkozó szabályai kötelező előírások. - Védett természeti területen a jogszabályban elfogadott Természetvédelmi Kezelési Terv előírásai. - Követni kell a megyei és helyi rendezési tervek és építési szabályzatok előírásait. - A tervezési területen állandó épület, nyári szállás, karám, újabb földút csak a nemzeti park igazgatóság előzetes engedélyével létesíthető. - Szilárd burkolatú műút a területen nem létesíthető Bányászat - Homok, föld kitermelés tilos. o kivéve, ha szántóterületen végzett, jellemző talajvízszint alá nem hatoló kitermeléssel természetközeli állapotú élőhely kialakítására kerül sor a rekultivációt követően. Vadászat, vadgazdálkodás - A tervezési terület által érintett vadgazdálkodási egységek érvényes vadgazdálkodási üzemtervei értelmében a Natura 2000 területeken tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a jelölő fajok állományát és/vagy a jelölő élőhelytípus fennmaradását veszélyezteti. - A vadgazdálkodási üzemterv természetvédelmi szempontú előírásainak értelmében előzetesen egyeztetni szükséges a nemzeti park igazgatósággal minden olyan tevékenység végzése előtt, amely a fenti állapot bekövetkezését eredményezheti, de különösen az alábbi esetekben: WWF Magyarország, 2014 17
o a területen mesterséges fácán kibocsátás, nevelés; o a területen mesterséges vízivad tenyésztés, nevelés, kibocsátás; o vadászati, vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés, vadföld kialakítása. - Vadászati létesítmény, berendezés (les, cserkelőút, szóró, sózó, dagonya, stb.) elhelyezése a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal egyeztetve történhet. - A létesítmény, berendezés kialakításakor ügyelni kell az adott területen található védett/jelölő fajok egyedeinek megóvására. - A kialakítás során törekedni kell a területre/tájegységre jellemző anyagok alkalmazására, a berendezések tájba illesztésére. Vízgazdálkodás - Az élőhelyek fenntartását biztosító, vízgazdálkodással összefüggő kezelési javaslatokat az egyes kezelési egységenként külön Vizes élőhely - V kategóriában megjelenített előírások tartalmazzák. - A kifejezetten vízgazdálkodást érintő kezelési előírásokat a jellemzően vizes élőhelyeket, azokhoz kötődő fajok előfordulási területeit magába foglaló kezelési egységek előírásai tartalmazzák (KE-1: Mocsár/láp, KE-6: Mesterséges nyílt állóvíz, KE-8: Csatorna). - Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT): a kezelési egységek vizekhez, vizes élőhelyekhez kötődő kezelései illeszkednek az OVGT kapcsolódó intézkedéseihez. Az OVGT 6.3., illetve részletesen a 8.3. Műszaki intézkedések mellékletében szereplő egyedi intézkedések közül a területen az alábbiak a leginkább relevánsak: o IP1. Területi agrár intézkedési csomag: - TA3: Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezetőrendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással - TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve o IP2. Vízfolyások ár- vagy hullámterére és az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedési csomag: - HA2: Vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása o IP14: Károsodott, védett élőhelyekkel és más védett területekkel kapcsolatos egyedi intézkedések: - VT3: Károsodott, víztől függő védett élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében a felszíni vízhasználatok érintő beavatkozások - VT6: Károsodott, állóvizektől függő élőhelyek védelme és rehabilitációja érdekében az állóvíz vízpótlása, illetve vízszintszabályozása - VT9: A természetvédelmi szempontú területi agrárintézkedések WWF Magyarország, 2014 18
B) Gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok (az összes, illetve az adott kezelési egységre vonatkoznak) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: Kötelezően betartandó előírások: Általánosan minden kezelési egységre érvényes (KE-1 KE-9) előírások, a valós területhasználatnak (MEPAR lehatárolás) megfelelően alkalmazva! Gyepek: Erdők: - A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. Rendelet. - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet - vonatkozó erdőterv rendelet, körzeti erdőterv - a védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve Adott kezelési egységekre vonatkozó meghatározások: Kezelési egység kódja: KE-1 Kezelési egység meghatározása: Mocsár/láp Ide tartoznak a mocsári és lápi vegetációk mellett a nádasok, zsombékoló sásosok, füzesedő sásosok is. Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység Területegység ÁNÉR 2011 élőhely kód ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés Natura 2000 élőhely kód Natura 2000 élőhely megnevezés Kelebia 1 4, 76, 80, 84 A1 87 A1 X B1a 90 A1 x O3 17, 56, 78, 86, 96 B1a Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások WWF Magyarország, 2014 19
75 94 B1a x B3 x B5 B1a x B3 x O3 Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Nem zsombékoló magassásrétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet 5, 50 B1a x B5 98 B1a x P2a 223 B1axOBm 81 B3 x O2 Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Őshonos fajokkal spontán cserjésedő-erdősödő területek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Jellegtelen üde gyepek Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete 85 B3 x O2 x O3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet 95 B3 x O3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet 18, 83 B5 Nem zsombékoló magassásrétek 222 B5xB1a 3 BA Nem zsombékoló magassásrétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló és folyóvizek partjánál 60 D34 Mocsárrétek 6440 1012 D34xB1xD2 1011, 1013 D34xRA Mocsárrétek x Nádasok és gyékényesek x Kékperjés rétek Mocsárrétek x Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok 6440 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 9 H5b Homoki sztyeprétek 6260 Pannon homoki gyepek 2, 77 O10 x O13 31 O2 82 O2 x O3 97 O3 Fél-természetes növényzet mezsgyéken, rézsűkön és gátakon x Taposott gyomnövényzet Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet 21, 59 O5 Alföldi gyomos száraz gyepek 79 O5 x T10 Alföldi gyomos száraz gyepek x Fiatal parlag és ugar 225 OBxD34 Jellegtelen üde gyepek x Mocsárrétek WWF Magyarország, 2014 20
19 P2a 101 P2a x B1a 100 P2a x O3 58 R2 Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel 57 R2 x B5 x D34 Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Nem zsombékoló magassásrétek x Mocsárrétek 89 R2 x O3 Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel x Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet 25, 93 S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai 16, 88, 92 S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok 220 U10 Tanyák, családi gazdaságok Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Természetvédelmi célkitűzések, elérendő állapotok szempontjából legkedvezőbb kezelési eljárások: - természetvédelmi szempontú vízkormányzás: víz megőrzése az évjárat csapadékviszonyaitól függően (vízelvezetés csak természetvédelmi indokkal, vagy havária helyzet esetén) - mocsárréteken és az egyéb füves élőhelyeken extenzív gyepgazdálkodás folytatása: elsősorban mérsékelt legeltetés, esetleg (szárazabb részeken vagy időszakban) térben és időben szabályozott kaszálás, magas tarlóval és kímélő fűkaszával; indokolt esetben szárzúzás is megengedhető - szomszédos szántóföldről/tanyás mezőgazdasági területről a tápanyag- és vegyszerbemosódás és gyomterhelés csökkentése: évelő takarmánynövény kultúrák, sekély és csökkentett menetszámú művelés, tápanyag és vegyszer használat csökkentése, táblaszegélyen gyepes puffer sáv szárzúzva/kaszálva - potenciálisan aratható nádas egy részének aratása - tartósan/időszakosan vízborította részek kezeletlenül hagyása - inváziós növényfajok visszaszorítása, elsősorban mechanikai úton: legeltetés, kaszálás, szárzúzás, kivágás, sarjirtás (esetleges vegyszeres irtás a KNPI-vel előzetesen egyeztetve, csak kisebb foltokban és főként fásszárúaknál, továbbaik a 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés című fejezetben). WWF Magyarország, 2014 21
Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód GY01 GY09 GY12 GY22 GY26 GY44 GY63 GY67 GY68 GY70 GY98 GY102 GY104 GY117 V35 V50 V56 E69 GY08 GY59 GY79 GY92 GY95 V01 V06 V44 Felülvetés nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. KE-1 Alap szintű előírás-javaslatok Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Kaszáló sarjúlegeltetése kizárólag szarvasmarhával és lóval lehetséges, amelyet a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos. A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. Emelt szintű előírás-javaslatok Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal WWF Magyarország, 2014 22
V67 E04 egyeztetve kell kijelölni. A területet kezeletlenül kell fenntartani, mindennemű beavatkozás tilos. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. A fenti táblázatban szereplő előírás-javaslatok közül az alábbiak pontosított-kiegészített változatát javasoljuk, amelyekkel a természetvédelmi szempontok jobban illeszkednek a gazdálkodási lehetőségekhez az eredményesebb területkezelés érdekében: - GY01: Felülvetés nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében). - GY09: Fogasolás nem megengedett (kivéve természetvédelmi célból, károsodott gyep helyreállítása érdekében). - GY95: 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, a táblaszegéllyel érintkezve. - GY új javaslat: A terület túllegeltetése tilos (túllegeltetés: olyan állatsűrűséggel történő legeltetés, amely a talajfelszín és gyepszerkezet tartós károsodását okozza). /alap szintű/ - GY új javaslat: Június 15. előtti kaszálás esetén 20%, táblaszegéllyel érintkező kaszálatlan terület meghagyása parcellánként./emelt szintű/ - V35: Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemű vízelvezetés tilos (kivéve havária helyzet esetén). - V56: A nádaratás csak fagyott talajon végezhető (kivéve természetvédelmi céllal, nyílt vízfelület kialakításának elősegítésére). - E04: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése kerülendő; vagy őshonos fásszárúakból legalább 20 méter széles védősáv telepítése szükséges. Élőhely-rekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: V35: a területen megjelenő víz megtartása alapvető feltétele az élőhely fejlesztésének (figyelembe véve a környező területeket is veszélyeztető havária helyzetek megelőzését!). V06, V67: egyes, jellemzően vízborította területrészek beavatkozás, kezelés nélkül hagyása is szükséges lehet, megfelelő szukcessziós folyamatok esetén és amennyiben tájidegen faj inváziós veszélye nem fenyeget. Kezelési egység kódja: KE-2 Kezelési egység meghatározása: Üde rét Ide tartoznak a jellemzően nedvesebb fekvésű, változatos típusú gyepek, gyakran mozaikoló szerkezzettel, amelyek helyenként szikes és szárazgyep-foltokat is tartalmaznak. WWF Magyarország, 2014 23
Kezelési egység megfeleltetése: Kezelési egység 2 Területegység 38 B1a 43, 44 B1axD34 ÁNÉR 2011 élőhely kód 45 B1xB6xOB ÁNÉR 2011 élőhely megnevezés Madarász-tó Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Mocsárrétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Jellegtelen üde gyepek Natura 2000 élőhely kód Natura 2000 élőhely megnevezés WWF Magyarország, 2014 24 6440 35, 50 D2 Kékperjés rétek 6410 54 D34 Mocsárrétek 6440 41 D34xB1a 46 D34xD2xH5a 49 D34xP2a Mocsárrétek x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Mocsárrétek x Kékperjés rétek x Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Mocsárrétek x Őshonos fajokkal spontán cserjésedő-erdősödő területek 42 H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek 12, 13, 15, 20, 36 O6 Alföldi gyomos üde gyepek 39, 55 OB Jellegtelen üde gyepek 16 R1 18, 19 S2 Nemesnyárasok Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel 40 T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák 56 T10xOB Fiatal parlag és ugar x Jellegtelen üde gyepek 17, 21 U10 Tanyák, családi gazdaságok 14 U7 5, 8, 27, 37, 39, 48, 55, 56, 71, 75, 76, 82, 83, 89, 103, 129, B1a 133, 137, 144, 163, 175, 176, 180, 181, 187 4, 16 B1axB5 224 B1axB6 Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak Tanaszi-semlyék Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Nem zsombékoló magassásrétek Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Zsiókás és sziki kákás 6440 6440, 6410, 6250 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), Síksági pannon lössztyeppek
72 B1axF2 33, 73, 99, 186 B5 szikes mocsarak Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások x Szikes rétek Nem zsombékoló magassásrétek 2, 11, 12, 24, 38, 40, 42, 44, 45, 46, 47,49, 52, 60, 63, 67, 70, 94, B6 107, 109, Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak 1530 120,138, 143, 164, 165, 170, 178, 182, 188, 189 102 B6xB1a 145 B6xF2 156 B6xF2 Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Szikes rétek Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak x Szikes rétek 1530 1530 1530 1 D1 Meszes láprétek, rétlápok 7230 7, 14, 20, 22, 59, 81, 88, 93, D2 101, 155, Kékperjés rétek 6410 168, 171, 193 17, 28, 32, 57, 84 D2xB5 Kékperjés rétek x Nem zsombékoló magassásrétek 6410 69, 167 D2xD4 Kékperjés rétek x Alföldi mocsárrétek 6410 3, 13, 34, 54, 77, 158, 177 100, 166, 212, 213, 215, 216, 218, 219 D2xF2 Kékperjés rétek x Szikes rétek 6410 D34 Mocsárrétek 6440 222, 223 D34xD2 Mocsárrétek x Kékperjés rétek 6440, 6410 217 D34xF1b Mocsárrétek x Cickórós puszták 6440, 1530 21, 26, 92, 173 D4 Alföldi mocsárrétek 6, 19, 23, 25, 29, 53, F2 61, 65, 66, Szikes rétek 1530 68, 112, Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei, Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Pannon szikes sztyeppek és mocsarak WWF Magyarország, 2014 25
119, 124, 127, 146, 172, 179 9, 10, 43, 64, 106, 117, 118 30, 62, 74, 95, 114, 123, 126, 131, 132, 142, 147, 148, 153, 154, 157, 169, 184 51, 91, 108, 115, 116 F4 Üde mézpázsitos szikfokok 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak H5b Homoki sztyeprétek 6260 Pannon homoki gyepek H5bxF2 Homoki sztyeprétek x Szikes rétek 90 O13 Taposott gyomnövényzet 18, 31, 36, 78, 80, 86, 96, 105, O5 130, 140, 152, 162, 174, 183 Alföldi gyomos száraz gyepek 15, 161 O6 Alföldi gyomos üde gyepek 225 OB Jellegtelen üde gyepek 214 OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek 160 P2 202 RB 41, 50, 87, 185, 190 S7 Őshonos fajokkal spontán cserjésedőerdősödő területek Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok 35, 191 T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák 98, 128, 220 110, 111, 113, 134, 135, 136, 149, 150, 151, 194 U10 U7 229 U9 Állóvizek 121 U9xS7 2, 8, 9, 11, 17, 27, 32, 33, 42, 44, 46, 48, 49, 59, 78, 100, 102, B1a 110, 119, 127, 130, 145, 147, 148, 157, 158, 160, 161 135 B4 Tanyák, családi gazdaságok Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak Állóvizek x Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Csipak-semlyék Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek 5, 97, 120 B5 Nem zsombékoló magassásrétek 6, 98 B5xD2 18, 25, 28, 29, 31, 34, B6 35, 57, 89, Nem zsombékoló magassásrétek x Kékperjés rétek Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak WWF Magyarország, 2014 26 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)