Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-365-116-2 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2014 Mercator Stúdió, 2014 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 11 KEZDŐ LÉPÉSEK... 15 A program környezete... 15 A LibreOffice 4.1 rendszerkövetelményei... 16 Letöltési lehetőségek... 18 A program telepítése... 19 A program módosítása, eltávolítása... 21 A billentyűzet... 22 Az egér... 25 A program indítása... 28 A segítség... 34 A súgó tartalomjegyzéke... 36 A súgó tárgymutatója... 37 Keresés a súgóban... 37 Tippek... 39 Részletes tippek... 39 A névjegy... 40 A program szoftverkörnyezete, ablakai... 41 Az asztal... 41 Az alkalmazásablak... 42 Dokumentumablak... 45 Címsor... 46 A menüsor... 47 Állapotsor... 48

4 TARTALOM Az eszköztár... 48 Az eszköztárak megjelenítése... 52 Párbeszédpanelek és parancsok... 53 ÁLLOMÁNYKEZELÉS... 55 Fogalmak magyarázata... 56 Üres munkafüzet létrehozása... 57 Office fájlok megnyitása és mentése... 58 Meglévő dokumentum megnyitása... 61 Fájlok szűrése... 68 Állományok keresése... 69 Dokumentumok ismételt betöltése... 75 Fájltípusok... 75 Állományok lezárása... 77 A dokumentum tárolása... 77 Változatok kezelése... 79 Dokumentum-helyreállítás... 80 Állományok törlése... 81 Állományok tulajdonságai... 82 Állományok postázása, másolása... 83 A munkafüzet vagy részeinek exportálása... 85 Mentés weblapként... 87 Automatikus mentés... 87 Egyéb mentési beállítások... 88 A munka befejezése... 90 TÁBLÁZATOK HASZNÁLATA... 91 A Calc kezelőeszközei... 91 Számolótáblák kezelése... 93 A cellák... 93 Mozgás a cellák között, kijelölések... 94 Adatbevitel és szerkesztés... 97

TARTALOM 5 Automatikus kitöltés... 98 Automatikus számolás... 100 Cellatartalom megadása csoportos kitöltéssel... 101 Cellák feltöltése sorozattal... 104 Cellák kitöltése képletekkel... 107 Kitöltés egyéni lista elemeivel... 110 Cellák beszúrása... 112 Cellák törlése... 113 Cellatartalom vagy formátum törlése... 114 Adatok érvényesítése... 115 Korlátozás nélküli bevitel... 118 Egész szám korlátozás... 118 Az adatérvényesítés műveletei... 119 Tizedestört korlátozás... 120 Dátumkorlátozás... 120 Időkorlátozás... 120 Szöveghossz-korlátozás... 120 Hibajelzés beállítása... 120 Számítási műveletek... 122 Hivatkozások... 122 Automatikus névadás... 124 Tetszőleges név adása... 125 Név beillesztése... 126 Nevek felismerése címzésként... 127 Címkék létrehozása... 128 Hivatkozásoperátorok... 130 A képletek alkalmazása... 131 A képletek szintaxisa... 131 Hibakódok... 134 Képletek operátorai... 137 Számtani műveleti operátorok... 137 Összehasonlító műveleti operátorok... 137

6 TARTALOM Szöveges operátor... 138 Hivatkozási operátorok... 138 Munkalapfüggvények... 138 A függvények használata... 139 A beépített függvények... 141 A Calc függvényei... 142 Adatbázis függvények... 143 Feladat név adása... 144 AB.ÁTLAG... 145 AB.DARAB... 146 AB.MEZŐ... 146 AB.MIN... 146 AB.SZÓRÁS... 147 AB.SZORZAT DPRODUCT... 147 AB.SZUM DSUM... 147 Dátum és idő függvények... 147 DÁTUM(év;hónap;nap) DATE... 148 EASTERSUNDAY(év)... 148 HÉT.NAPJA(dátumérték;típus) WEEKDAY... 148 HÓNAP(dátumérték) MONTH... 149 IDŐ(óra; perc; mperc) TIME... 149 MA() TODAY... 149 MOST() NOW... 149 NETWORKDAYS(kezdet;vég;ünnepek)... 149 ÓRA(időérték) HOUR... 150 PERC(időérték) MINUTE... 150 WEEKNUM(dátumérték;vissza_típus)... 150 WEEKSINYEAR(dátumérték)... 151 WORKDAY(kezdet;napok;ünnepek)... 151 YEARFRAC(kezdet;vég;módszer)... 152 YEARS(kezdő_dátum;befejező_dátum;típus)... 152 Pénzügyi függvények... 152

TARTALOM 7 ACCRINT... 153 DISC... 155 EFFECTIVE... 155 FVSCHEDULE... 156 INTRATE... 156 JBÉ... 157 LRÉSZLETKAMAT... 158 MÉ... 158 NOMINAL... 159 ODDFPRICE... 159 PRÉSZLET... 161 RÁTA... 162 RÉSZLET... 163 RRÉSZLET... 165 Információ függvények... 166 CELLA... 167 CURRENT... 169 FORMULA... 170 NEM.SZÖVEG... 170 NINCS... 171 SZÁM... 171 SZÖVEG-E... 171 TÍPUS... 171 Logikai függvények... 172 ÉS(állítás1;állítás2; )... 173 HA(állítás;igaz_érték;hamis_érték)... 173 VAGY(állítás1;állítás2; )... 174 Feladat Logikai függvények... 175 Matematikai és trigonometriai függvények... 175 ABS(szám)... 176 COMBINA(szám_1; szám_2)... 177 COS(szám)... 177

8 TARTALOM CSONK(szám; hány_jegy)... 177 GYÖK(szám)... 178 HATVÁNY(szám; hatvány)... 179 KEREK(szám; hány_jegy)... 180 KOMBINÁCIÓK(elemszám; kiválasztva)... 180 MARADÉK(szám; osztó)... 180 PI()... 181 SIN(szám)... 181 SZORZAT(szám1; szám2;...)... 181 SZUM(szám1; szám2;...)... 182 SZUMHA(tartomány; kritérium; tagok)... 183 Adattömb függvények... 184 Tömbképletek használata... 185 Tömbképletek létrehozása... 186 GYAKORISÁG(adattömb; csoport)... 187 Feladat Tömbképletek... 187 LIN.ILL(y_adatok; x_adatok; konstans; stat)... 189 Statisztikai függvények... 192 ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2;...)... 192 ÁTLAG(szám1; szám2;...)... 193 CHISQDIST(x; szfok; eloszlásfv)... 193 KHI.PRÓBA(tényleges; várható)... 194 Feladat Függetlenségvizsgálat... 195 Feladat Homogenitásvizsgálat... 195 SZÁZALÉKRANG(tömb; x; pontosság)... 197 SZÓRÁS(szám1; szám2;...)... 197 Munkafüzet függvények... 198 Reguláris kifejezések... 198 CÍM(sor; oszlop; típus; a1; munkalap)... 202 FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett)... 203 INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület)... 205 KUTAT(keresett;tartomány;eredmény)... 207

TARTALOM 9 VKERES(keresett; tábla; sor; rendezett)... 209 Szövegfüggvények... 210 ARABIC(szöveg)... 211 BAL(szöveg; hányat)... 211 CSERE(régi; honnan; hossz; új)... 211 KÖZÉP(szöveg; honnan; darab)... 211 RÓMAI(szám; mód)... 212 SZÖVEG.KERES(keresett; szöveg; kezdet)... 212 Kiegészítő függvények... 213 DEC2BIN(szám; jegyek)... 213 DEC2HEX(szám; jegyek)... 214 DEC2OKT(szám; jegyek)... 215 OCT2BIN(szám; jegyek)... 215 OCT2DEC(szám)... 216 OCT2HEX(szám; jegyek)... 217 Egyéni függvények... 217 Feladat Adószámítás... 217 Diagramok készítése... 220 Diagramtípusok... 220 Diagram létrehozása... 222 Diagram törlése... 226 Diagram formázása... 226 Képek beszúrása... 227 Munkalapok műveletei... 228 Oszlopok és sorok beszúrása, törlése... 228 Cellák beszúrása és törlése... 230 Munkalapok beszúrása, törlése... 231 Munkalapok átnevezése... 232 Munkalapok áthelyezése, másolása... 233 Munkalapok csoportos használata... 235 Listák, adatbázisok kezelése... 236 Adatbázis felépítése... 236

10 TARTALOM Adatbázis létrehozása, feltöltése... 236 Rekordok szűrése... 236 Az AutoSzűrő üzemmód használata... 237 Normál szűrés... 238 Összetett szűrés... 241 Sorba rendezés... 244 Adatbázis (kimutatás) Varázsló... 246 További lehetőségek... 249 Megjegyzések... 249 Keresés és csere... 249 Irányított beillesztés... 251 Nyomtatási beállítások... 253 A nyomtatási terület meghatározása... 254 Oldalbeállítás... 254 Oldal... 255 Margók... 256 Szegélyek... 256 Háttér... 257 Élőfej és élőláb... 258 Lap... 260 Oldaltörések elhelyezése... 262 Az Oldaltörés megtekintése nézet használata... 262 IRODALOM... 264

ELŐSZÓ 11 ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az otthonokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen az operációs rendszertől függetlenül megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó bár meglehetősen drága Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető LibreOffice. A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képességekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is kibocsátott MS Works néven. Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar kvázi szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megoldásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyebben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők. Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffice, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az alkalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban tizenkét évvel ezelőtt külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

12 ELŐSZÓ 1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffice programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni. 2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztették. Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unicode támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot. A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Office kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hangsúlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg. A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátumú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum támogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle. Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkcionalitással bővítik a programot. 2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet. Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez. A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva evvel LibreOffice egységes fejlődését. A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak

ELŐSZÓ 13 a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba. A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz. 2011. január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejlesztői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá. 2013-ban jelent meg a LibreOffice 4. verziója, kötetünk kiadásának pillanatában az aktuális változat a 4.1.3 számot viseli, de előzetesben megjelent már a 4.2-es verzió is. A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja. Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapokon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló Biblia jellegű kiadványt is megjelenítünk. A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általánosan elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különleges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter). Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office változattal előállított, de a LibreOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word a 2010-es változattól egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolvasása már több reménnyel kecsegtet. A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelkezik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondottan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd).

14 ELŐSZÓ Külön érdeme a LibreOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt. Ráadásul a programcsomag már most több mint 100 nyelvet, köztük a magyart is támogatja. A könyv szerkezete segít a LibreOffice 4.1 titkainak mind mélyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatásával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felülettel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek fokozatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltételeznek bizonyos a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakorlatban megszerzett ismereteket, ezért a kezdők számára mindenképpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni. Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletekre, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg. A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illetve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú ismerete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot valamilyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalmazása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazhatók a többi operációs rendszerekre is. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2014. január Köszönettel a szerző.

KEZDŐ LÉPÉSEK 15 KEZDŐ LÉPÉSEK Ebben a fejezetben a LibreOffice 4.1 változatának általános ismertetésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felületének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állományokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra később térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is. Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük a LibreOffice programmal előállított, lemezen tárolt állományt. A Calc táblázatkezelővel munkafüzetnek is nevezett dokumentumokat használunk. Ezek az állományok is tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a végtermék megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb.). A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele: F1 F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivatkozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, például: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Megnyitás, vagy Mégse. A program környezete Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre

16 KEZDŐ LÉPÉSEK oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a vasat, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben. A LibreOffice 4.1 rendszerkövetelményei A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változatok, amelyek a LibreOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógépeken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környezeteket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A számítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igénye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük a LibreOffice működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PCösszetételeket. Microsoft Windows Windows XP, Windows Vista, Windows 7 256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott) Legalább 1,5 GB szabad lemezterület a letöltéshez és a telepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlése után a LibreOffice kb. 500 MB helyet foglal. 1024 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel Solaris: SPARC platform edition Solaris 10 OS vagy újabb 256 MB RAM 450 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Solaris: x86 platform edition Solaris 10 OS vagy újabb

KEZDŐ LÉPÉSEK 17 256 MB RAM 500 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Linux Linux kernel 2.6.18 vagy újabb, glibc2 2.5 vagy újabb, gtk 2.10.4 vagy újabb; 256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott) 1,5 GB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Gnome 2.16 vagy újabb a gail 1.8.6 és az at-spi 1.7 csomagokkal (ezek az akadálymentesítő funkciókhoz kellenek) vagy ezzel kompatibilis grafikus felület (pl. KDE, többek között). Mac OS X Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb Intel vagy PowerPC processzor 512 MB RAM 800 MB szabad lemezterület 1024 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel Java A LibreOffice Javát igénylő funkcióinak használatához minimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség. Linuxon az OpenJDK használata javasolt, mert a GCJ Javaváltozattal problémák vannak. Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge a Java Access Bridge letölthető a http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése. Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így a LibreOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az írás-

18 KEZDŐ LÉPÉSEK kép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban egyelőre legalábbis nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál. Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyomtatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyomtatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrixnyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely típusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra. A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer működik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minőségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memóriáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minőségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is. Letöltési lehetőségek A LibreOffice 4.1 programcsomag legújabb változatában teljesen ingyenesen letölthető a http://hu.libreoffice.org/letoeltes/ webhelyről, vagy például a Windows változat a http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/libre-office-413.html webcímről. A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 7 Update 45) például a

KEZDŐ LÉPÉSEK 19 http://www.java.com/en/download/windows_xpi.jsp?locale=en címről tölthetjük le. A program telepítése A programtelepítés lépései: 1. Ha a letöltés után nem indul el azonnal a telepítés, akkor programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő programot (LibreOffice_4.1.3_Win_x86.msi), majd kettős kattintással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként parancsával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gépet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes. 2. A LibreOffice 4.1.3.2 Telepítővarázsló párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra! 3. A következő párbeszédpanelen válasszuk a Szokásos választókapcsolót (az általában használt elemek és a jelenlegi nyelvi konfigurációnak megfelelő telepítéshez), vagy az Egyéni rádiógombot (a telepítés testre szabásához). 4. Ha a 3. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét a Módosítás gombra kattintva (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy-két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk másik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb kevés lesz a hely A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gombok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a helyi merevlemezre, vagy

20 KEZDŐ LÉPÉSEK hálózati meghajtóra telepítését az aktuális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását. 1-1. ábra. Kiválasztjuk a telepítés módját 5. Kattintsunk a Tovább gombra! 6. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alapértelmezett kezelőjéül a LibreOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket! 7. Kattintsunk a Tovább gombra! 8. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztásával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancsikont később is beállíthatjuk), a kisegítő eszközök támogatását, illetve a program automatikus indítását a rendszertöltés (gép indítása) után. A telepítés indításához kattintsunk a Telepítés gombra!

KEZDŐ LÉPÉSEK 21 1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket 9. Ha a telepítő kéri, akkor engedélyezzük a futtatást rendszergazdaként! 10. Ha szükséges zárjuk be a kijelzett használatban lévő fájlokat! 11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meghajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra! 12. Az első futtatás előtt indítsuk újra a gépet! A program módosítása, eltávolítása A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen választhatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az eltávolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program eltávolítása funkcióját is.

22 KEZDŐ LÉPÉSEK A billentyűzet Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor 1 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölőmezőt 2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a, billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a, billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a dokumentum szerkesztéséhez. 1 kurzor: grafikus karakter általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka amellyel a program jelzi a dokumentumban az aktuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki.

KEZDŐ LÉPÉSEK 23 A legördülő menü 3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomásakor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B. A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgynevezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2- es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett. A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet programjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten 3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kiválasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.

24 KEZDŐ LÉPÉSEK is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is bevihetünk (lásd alább). Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock 4 rögzülő váltóbillentyű más szóval állapotbillentyű nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß betűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg ami az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). 4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.

KEZDŐ LÉPÉSEK 25 A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. A Windows és a LibreOffice meglehetősen kényelmetlenül egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet,,,, valamint Home, End, PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi. A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint. Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál. Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása elől menekülő (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak. A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűzeten:. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek kocsivisszasoremelés billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyomógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkcióbillentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük. Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér

26 KEZDŐ LÉPÉSEK (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók. Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt úgynevezett hanyattegeret ), digitalizáló tábla szálkeresztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot például rajzot létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket rendeltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg. Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel megragadjuk az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamatosan nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen. Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő módon, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a várakozó állapotot.

KEZDŐ LÉPÉSEK 27 A Windows szokásos kurzortípusai: Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor. Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben). Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgozik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot. Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét. Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző). Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét. Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét

28 KEZDŐ LÉPÉSEK Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk. Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállításokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el. A program indítása A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból megismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majdnem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. A programot indíthatjuk a Windows, vagy nyomógombjára kattintás után a Programok (Minden program, Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, illetve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Programok menüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhatjuk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Windows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel. 1-3. ábra. LibreOffice ikonok a Windows tálcáján A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menüben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természe-

KEZDŐ LÉPÉSEK 29 tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelennének meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el. 1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü megjelenítése után, a Minden program, majd a LibreOffice 4.1, végül a LibreOffice Calc sorokra kattintunk. Ez a műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát). A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítségével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a Calc alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk táblázatkezelőnket, akkor ez a legpraktikusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben a LibreOffice Calc (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programja-

30 KEZDŐ LÉPÉSEK ink automatikusan megjelennek a Windows nyomógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt kiérdemelt helyzetű programok a vonal alatt jelennek meg. Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helyezünk el a Windows munkaasztalán. 1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztalra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü Parancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, vagyis a Calc program elérési útját. amelyet megkereshetünk a Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létrehozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát).

KEZDŐ LÉPÉSEK 31 1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattintással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített helyi menü Új OpenDocument-munkafüzet parancsát. Ugyanezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő) Fájl/Új almenüjében is. A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kiválaszthatók (lásd az 1-7. ábrát). 1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével Ha egy ilyen OpenDocument-munkafüzetre kattintunk, akkor betöltődik a Calc, majd abba a dokumentum, melynek szerkesztését folytathatjuk. (Ha már fut a Calc, akkor így egy új szerkesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumen-

32 KEZDŐ LÉPÉSEK tum). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi dokumentumok menüt használjuk. A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után azaz rákattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás... sorra beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmetlen indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is. 1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. szülő könyvtárba léphetünk. A könyvtárakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott mappa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és nyomjuk meg az Enter billentyűt. Hasonló módon, a Start/Programok LibreOffice Calc (a Windows XP alatt a Start/Minden program LibreOffice Calc) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel hosszadalmasabb.

KEZDŐ LÉPÉSEK 33 1-9. ábra. LibreOffice parancsikonok a munkaasztalon Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott munkafüzeten, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szerkesztése a Calc program betöltésével együtt az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum későbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtárunkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét. A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az asztallapra kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi menü Új OpenDocument-munkafüzet parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asztallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is a Word betöltésére, illetve üres dokumentum szerkesztőablakának megnyitására. 2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/ Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egérgomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgombot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon. 3. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az asztallapra kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelenített Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük ki az Program Files könyvtár LibreOffice Calc programját.

34 KEZDŐ LÉPÉSEK A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programjainál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztráció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések automatikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani. A segítség A LibreOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok hasonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkalmaznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü LibreOffice Súgó parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a Standard eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tartalomjegyzékét az alapértelmezés szerinti webböngészőnkben, amelyben változatos módon navigálhatunk. A magyar nyelvű súgó külön is letölthető. A súgó a webböngészőnkben jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk többek közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a Windows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsával, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha a LibreOffice többi programjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a programcsomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal felső sarkában megjelenő listából is. Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók segítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a jobb oldali tartalmi részben. A súgó nyelvét az oldal felső részén látható HU rövidítésre kattintva állítjuk magyarra (ennek ellenére néhány lap és hivatkozás angol marad). A magyar nyelvű súgó sem

KEZDŐ LÉPÉSEK 35 teljes mélységű egyelőre, néha érdemes megnézni, mit írnak ugyanarról az angol nyelvű lapok 1-10. ábra. A program súgójának ablaka A súgóállományokon belül az egyes főbb témaköröket, esetleg kapcsolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyanide eljuthatunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb fejezeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kattintva is. A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egérgombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa, vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumentumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben. A Navigation csoport Main page hivatkozására kattintva a Welcome to LibreOffice Help! oldalt jeleníthetjük meg, ahonnan az összes LibreOffice program súgója elérhető.