Metaadatbázisok soknyelvű kereshetőségének lehetőségei az INSPIRE direktíva alapján talajtani adatbázisokban

Hasonló dokumentumok
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

INSPIRE irányelv végrehajtásával kapcsolatos fejlesztések

Erőforrás igény. Térinformatrika 5/1 Adatforrások a. Input Adatkezelés Elemzés Megjelenítés. felhasználó. elemző. készitő. készítő.

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

MELLÉKLET. a következőhöz:

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint szabványos alapokra helyezett magyar múzeumi aggregátor

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

Nemzeti Téradat Infrastruktúra kialakítása (NTI)

Talajerőforrás gazdálkodás

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél

Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE)

Geoinformatikai rendszerek

Térbeli talajinformációs rendszerek INSPIRE kompatibilitásának vizsgálata

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő

Agrárinformatika a precíziós gazdálkodásban GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL!

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

A GVOP keretében készült EOTR szelvényezésű, 1: méretarányú topográfiai térkép továbbfejlesztésének irányai

A hazai talajvédelmet és a nemzetközi megfeleltetést szolgáló adatrendszer fejlesztése

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Többnyelvű, határokon átnyúló hozzáférhetőség a felszín alatti vizek adatbázisaihoz

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Szolgáltatás és Minőségfejlesztés a Corvinus Egyetemen Kiss György János Mogyorósi János

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

Monitoring rendszerek alkalmazása a környezeti teljesítmény fejlesztésében

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

2. Hazai talajinformációs rendszerek

Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

A pedagógusképzés kutatási katasztere

Alkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft.

Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Monitoring rendszer

Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése


Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai

Projekt Bemutató. Harmonizált adatállományok biztosítása az EU közösségei számára. A projektet az econtentplus program támogatja

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK , BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ. -

Európai Szennyezőanyagkibocsátási. szállítási nyilvántartás E-PRTR)

Megfelelőség szabályozás

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

GIS az EU Duna Régió Stratégia szolgálatában

TDR országos felmérés előzetes eredményeinek értékelése. Dombos Miklós

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KÖFOP VEKOP 16

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

A Nature SDIplus projekt céljai, tervei és eredményei MÁRKUS Béla NymE Geoinformatikai Kar

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

A vízföldtani adatokat nyilvántartó szervezetek kapcsolatai és az adatok nyilvántartási módja az ewater projekt résztvevő országaiban

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások

Környezeti informatika

PIAC_ Nemzetközi Határozatkereső rendszer fejlesztése. Szakmai fórum február 29.

MÉrnöki szerkezeteket DIagnosztizáló és Nyilvántartó Alkalmazás (MEDINA) Erdődi László MÁV Zrt. PVÜF Híd és Alépítményi Osztály

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A NATéR továbbfejlesztése

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia

Fogalomtár bevezetése a Magyar Telekomnál

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Az előadás tartalma. Debrecen 110 év hosszúságú csapadékadatainak vizsgálata Ilyés Csaba Turai Endre Szűcs Péter Ciklusok felkutatása

Hogyan digitalizáljunk?

Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

7. A digitális talajtérképezés alapjai

Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez

TÁJÉKOZTATÓ. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság május 8. verzió 1.0. A BEJELENTÉS-KÖTELES SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

Egységes Digitális Közműnyilvántartás

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Az EU-s információbiztonsági szabályozás implementálása Magyarországon. Dr. Bencsik Balázs Nemzeti Kibervédelmi Intézet

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

Átírás:

A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Metaadatbázisok soknyelvű kereshetőségének lehetőségei az INSPIRE direktíva alapján talajtani adatbázisokban Dobos Endre 1, Holndonner Péter 2 1 intézeti tanszékvezető egyetemi docens, 2 tanszéki mérnök 1,2 Miskolci Egyetem Földrajz Intézet 1 ecodobos@uni-miskolc.hu; 2 ecohp@uni-miskolc.hu Az Európai Parlament és a Tanács, Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról című irányelvére épülő GS Soil projekt egyik feladata, a metaadatbázisok kulcsszavain alapuló adatbázis kereső rendszer megteremtése. Az INSPIRE direktíva alapvetően mindenféle téradatra kiterjed. Ezért tematikus programok indultak, hogy az - esetünkben a környezeti, azon belül a talajokra vonatkozó - téradatok harmonizációja megfelelő szakértői háttérrel történjék. A program keretében, kifejezetten a talajtani adatbázisikra vonatkozó GS Soil - az Európai Talajvédelmi Stratégiának megfelelően - kapcsolatot teremt a meglévő talajadatok és a térbeli adatbázisok között, amely által egységes, rendszerezett, hozzáférhető talaj adatokból álló adatbázisokat tud szolgáltatni az Európai Unió felé. 1. Bevezetés Európa sokszínűsége nemcsak nemzetiségi- vallási- vagy kulturális világában rejlik, hanem az államok által létrehozott és használt adatbázisok rendszerében is megtalálható. Az európai szinten történő közös gondolkodás megkívánja, hogy meglévő adatbázisaink közös nevezőre kerüljenek, és a felhasználhatók által egységesen elérhető, döntéstámogatási rendszert alkosson. Ennek elérését támogatja az INSPIRE direktíva. Munkánk célja, bemutatni az Európai Parlament és a Tanács irányelvét, és az erre épülő GS Soil projekt céljait felépítését, és az eddig elért eredményeket. A hatodik környezetvédelmi cselekvési program (2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat) megköveteli az integrált közösségi környezetpolitikát helyi és regionális szinten. Ennek megvalósításához viszont megfelelő minőségű, és rendszerezett adatok szükségesek. Ebből a célból alkotta meg az Európai Parlament és Tanács a 2007/2/EK számú irányelvét, az INSPIRE direktívát, amely 2007. március 14-én került elfogadásra. Feladata szabályozni és kötelezni a tagállamokat, a környezetpolitikához szükséges adatok (metadatok, téradatok) szolgáltatására és megosztására, úgy hogy a tagállamok által kialakított térinformációs infrastruktúrák összeegyeztethetőek, valamint közösségi és határokon átnyúló viszonylatban is használhatóak legyenek. A direktíva nem kötelez új adatok gyűjtésére, mert alapvetően meglévő adatbázisokra 35

Metaadatbázisok soknyelvű kereshetőségének lehetőségei az INSPIRE direktíva alapján talajtani épít. A folyamat koordinálását az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) látja el. 2. A metaadatokról, azok tartalmi elemeiről A program keretében, kifejezetten a talajtani adatbázisikra vonatkozó GS Soil - az Európai Talajvédelmi Stratégiának megfelelően - kapcsolatot teremt a meglévő talajadatok és a térbeli adatbázisok között, amely által egységes, rendszerezett, hozzáférhető talaj adatokból álló adatbázisokat tud szolgáltatni az Európai Unió felé. A projektbe bevont 18 EU-s országból 34 intézmény 7 munkacsoportban dolgozik. A GS Soil prjektben elvégzett feladatok: Az elérhető adatok felkutatása adatszolgáltatók bevonásával Az adatok adott célnak megfelelő felhasználhatóságuk megállapítása Az adattípusok és a változók definiálása Metaadatok meghatározása, szabványosítása A metaadatok elemeinek többnyelvű kereshetősége Az adatbázisok harmonizálása Az harmonizált adatbázisok elérhetővé tétele a megfelelő felhasználók számára A felhasználás nyomon követése Visszajelzések alapján a rendszer javítása A Miskolci Egyetem Földrajz Intézete a WP3 munkacsoport vezetését látja el. A munkacsoport, az INSPIRE direktívának megfelelően megvizsgálja beérkező adatok leíró adatait (metaadatait), amelyeket harmonizál a nemzeti és nemzetközi szabvány előírások alapján. A tagállamoknak ezért metaadatok formájában leírást kell készíteniük az elérhető téradatkészleteikről és -szolgáltatásaikról. A GS Soil projekt keretén belül megvizsgáltuk és kiválogattuk a talajtani adatokhoz kapcsolódó és az INSPIRE direktívában meghatározott ISO 19115:2003 szabványoknak megfelelő metaadatokat. A kiválogatott metaadatok kizárólag a talajtani adatbázisok alapadataira azaz az adat szerzőjére elérhetőségekre, felhasználói jogosultságokra stb. és az adatbázis geometriájára fájltípusra, vetületi rendszerre stb. vonatkoztak. Emellett jelent meg csak egy elemként, a talajtani változók leírása, szabad szövegként. Ezt az egy elemet terjesztettük ki egy teljes (talajtani változókról is szóló) leíró adatbázissá, ahol a talajadatokhoz kapcsolódó, talajos metaadatok nem egy elemként, hanem különálló ezáltal harmonizálható elemenként szerepelnek a teljes leíró adatbázis rendszerben. Munkánk során kiegészítettük a leíró adatbázis térbeli is tematikus információk rendszerét talaj-specifikus metaadat elemekkel. Ez a struktúra egyben egy javasolt talaj-specifikus leíróadat-rendszer is. 36

Dobos Endre, Holndonner Péter A három nagy részből álló rendszer első egysége a talajtani adatok általános információit írja le, amelyek egyértelműen definiáltak az INSPIRE és az ISO 19115:2003 alapján. Ebbe az egységbe tartoznak például az adatbázis címe, az adatbázist kezelő intézet, a kapcsolattartó elérhetőségei, hozzáférési jogosultság, stb., amelyeket a GS Soil projekt 3-as munkacsoportja állított fel. Az első csoportba soroltuk még a kapcsolódó alkalmazásokat: 1.1. Talajvédelem: 1.1.1. STS - földcsuszamlás 1.1.2. STS - szerves szén /humusz tartalom csökkenés 1.1.3. STS - savanyodás 1.1.4. STS biodiverzitás csökkenése 1.1.5. STS - tömörödés 1.1.6. STS - szennyeződés 1.1.7. STS - erózió 1.1.8. STS - szikesedés 1.1.9. STS talajvesztés (pl. beépítés) 1.2. Alkalmazási terület: 1.2.1. környezeti hatáselemzés 1.2.2. geokémiai térkép 1.2.3. talajvíz utánpótlás 1.2.4. precíziós gazdálkodás 1.2.5. talajfunkciók 1.2.6. talaj monitoring Az általunk összeállított és szerkesztett második és harmadik rész az alábbiak szerint épül fel. II. Térbeli és tematikus információk 2. Az adatbázis geometriájának típusa (pont vagy vonal vagy poligon vagy raszter) 2.1. Pont alapú rendszer adatai 2.1.1. A mintavétel módja: egyszeri vagy ömlesztett vagy átlagolt 2.1.2. A mintavételi pontok sűrűsége (pont /km 2 ) 2.1.3. A mintavételi pontok elhelyezkedése: véletlenszerű vagy módszeres vagy rácsháló mentén kijelölt 2.2. Vonal alapú rendszer adatai 2.2.1. Értelmezési mód: izovonal, vagy egyéb/speciális. 2.2.2. Adatforrás típusa: elsődleges vagy egyesített/származtatott 2.2.2.1. ha egyesített/származtatott: Jellemezze az eredeti adatbázis interpolációját és az izovonal számítási módszerét (adatforrás 37

Metaadatbázisok soknyelvű kereshetőségének lehetőségei az INSPIRE direktíva alapján talajtani neve, esetleg szakirodalmi hivatkozás, fenntartó, létrehozó intézmény) 2.3. Poligon alapú rendszer adatai 2.3.1. Tartalom: homogén vagy összetett (asszociáció, komplex) 2.3.2. Méretarány 2.3.3. Adatforrás típusa: elsődleges (terepi adatokon alapuló) vagy kiterjesztett adatokon alapuló egyesített/származtatott 2.3.3.1. ha egyesített/származtatott: Jellemezze az eredeti adatbázist (adatforrás neve, szakirodalmi hivatkozás, fenntartó, létrehozó intézmény) 2.4. Raszteres rendszer adatai 2.4.1. Felbontás: pont kiterjesztés, vagy tömb átlag (bulk average), vagy leggyakoribb tömb érték (bulk majority) 2.4.2. Tartalom: Egységes (egy érték vagy osztály) vagy több érték/osztály (megjelenési valószínűség, százalékos előfordulás) 2.4.3. Raszter állomány térbeli felbontása 2.4.4. Adat típus: elsődleges, vagy interpolált vagy szkennelt 2.4.4.1. ha interpolált: Az interpoláció alapjául szolgáló adatforrás (adatforrás neve, esetleg szakirodalmi hivatkozás, fenntartó, létrehozó intézmény) 2.4.4.2. ha szkennelt: A beszkennelt adatforrás (adatforrás neve, esetleg szakirodalmi hivatkozás, fenntartó, létrehozó intézmény) III. Talajtani tulajdonságok és változók 3. A változó neve 3.1. Tulajdonságok kategóriái 3.1.1. Fizikai tulajdonságok 3.1.1.1. szín 3.1.1.2. szerkezet, morfológia 3.1.1.3. textúra/fizikai féleség 3.1.1.4. porozitás 3.1.1.5. vízháztartás 3.1.1.6. egyéb 3.1.2. Kémiai tulajdonságok 3.1.2.1. kémhatás 3.1.2.2. oldható sótartalom 3.1.2.3. kationcsere- kapacitás 3.1.2.4. szervesanyag-tartalom / szerves szén tartalom 3.1.2.5. ásványi összetétel 3.1.2.6. tápelemek 38

Dobos Endre, Holndonner Péter 3.1.2.7. szennyező anyagok 3.1.2.7.1. nehézfémek 3.1.2.7.2. szerves szennyezők 3.1.2.7.3. egyéb 3.1.3. Biológiai tulajdonságok 3.1.3.1. növényvilág 3.1.3.2. állatvilág 3.1.3.3. gombavilág 3.1.4. Talaj osztályok 3.1.4.1. osztályozási rendszer 3.1.4.2. talajképző folyamatok 3.1.4.3. diagnosztikai tulajdonságok/szintek/anyagok 3.1.5. Bonitáció, földértékelés 3.2. Mérési módszer neve, ISO referencia 3.3. A változó típusa: szám (integer vagy float) vagy szöveg 3.4. Mintavételi mélység: 3.4.1. adott mélység (cm-ben) 3.4.2. feltalaj, altalaj vagy több mélységből: genetikus szint vagy állandó mélység (cm-ben), 3.5. A mintavétel ideje: egyszeri vagy többszöri (nem rendszeres) vagy rendszeres (ismétlési időszak:...) 3.6. Adatközlés módja: osztályozott vagy nyers adat vagy becsült adat 3.7. Az adat pontossága 3.7.1. mért: bizonytalan vagy hiteles vagy RMS (négyzetes átlag) vagy egyéb 3.7.2. becsült: jó vagy átlagos vagy gyenge Aktuális feladatunk során, a fenti állományból létre hoztunk egy kulcsszó alapú adatbázis-kereső rendszert. A determinált kulcsszórendszer az egységesített metaadatbázisok elemeit képző szavakból áll, és ezek alapján keres az adatbázisok metaadatiban. A kulcsszórendszer sajátossága, hogy 16 nyelven tartalmazza a metaadatbázisok tartalmi elemeinek szavait, illetve azok szinonimáit. A kulcsszórendszer alapját képzi az INSPIRE nómenklatúrája, a GS Soil által definiált metaadat elemek, a már meglévő szótárok (GEMET, AGROVOC, ISO11074 soil vocabulary), illetve a különböző talajtani leíró kézikönyvek (WRB, FAO-, USDA field guide for soil description). Ebből jött létre az úgynevezett SoilThes (talajos szótár) amely az egységesített talajtani kulcsszavakat foglalja magába, biztosítva az adatbázisok harmonizált metaadatain keresztül történő egyértelmű keresését. A felhasználók ezáltal a legtöbb európai nyelven használhatják, így könnyebben elérhetővé válnak a rendelkezésre álló európai és nemzeti adatbázisok. 39

Metaadatbázisok soknyelvű kereshetőségének lehetőségei az INSPIRE direktíva alapján talajtani Összefoglalás Az Európai Unió téradatok megosztásáról és harmonizációjáról szóló INSPIRE irányelv témakörében kiterjed minden környezeti téradatra. A speciálisan talajtani adatbázisok megosztására és egységesítésére indult el a GS Soil projekt, amelyen belül a talajtani adatok leíró adatbázisának szabványosítását végezzük az INSPIRE direktívának megfelelően. Feladatunk volt létrehozni egy olyan talaj-specifikus leíróadat-rendszert, amelynek összes eleme jellemzője lehet egy talajtani változónak. Ez a struktúra egyben egy javasolt talaj-specifikus leíróadat-rendszer is. Ebből a rendszerből állt össze egy kulcsszó alapú adatbázis kereső Tezaurusz, amely az EU 16 nyelvén alkalmazható. A standardizált (ISO 19115:2003) metaadatok létrehozása ezáltal elengedhetetlenné válik, amely az adatszolgáltatók, felhasználók és az elméleti szakemberek közös érdeke. A projekt eredménye része lehet egy Európai Uniós döntéstámogatási rendszernek, illetve a téradatok intézmények-, országok közti megosztását segítő információs portálnak. Irodalom DOBOS E. (2010.): INSPIRE for the soil science community (kézirat) EURÓPAI BIZOTTSÁG (2009.): 2009/442/EK határozata, EU Hivatalos Lapja (2009. június 11.) L148/18-26 EP ÉS TANÁCS (2007): 2007/2/EK irányelve, EU Hivatalos Lapja (2007. április 25.) L108/1-10 EP ÉS TANÁCS (2005.): 456/2005/EK határozata., EU Hivatalos Lapja (2005. március 24.) L79/1-8 http://ec.europa.eu/information_society/activities/econtentplus/index_en.htm www.gssoil.eu www.gssoil-portal.eu http://inspire.jrc.ec.europa.eu/ www.inspire-geoportal.eu www.portalu.de 40