Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Nyomár Község Önkormányzata 2015. június 19.
Tartalom 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) A település bemutatása. A település helyzetének változása a Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése óta eltelt időben: a község két útszakasza új aszfaltburkolatot kapott az adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatása keretében. A településen működő falugondnoki szolgálat működéséhez a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése pályázat keretében új gépjármű került beszerzésre 2014. évben, mely jelentős segítséget jelent az ellátás színvonalának biztosítása érdekében. 3
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 331 2008 332 100% 2009 334 101% 2010 342 102% 2011 337 99% 2012 335 99% 2013 339 101% 2014 338 100% 2015 0% 2016 ######## 2017 ######## 4
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 72 64 112,5% 2008 53 54 98,1% 2009 53 56 94,6% 2010 51 57 89,5% 2011 51 53 96,2% 2012 50 53 94,3% 2013 50 53 94,3% 2014 50 53 94,3% 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 7 8-1 2009 9 7 2 2010 16 7 9 2011 5 8-3 2012 4 4 0 2013 3 4-1 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 5
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 2 4-2 2009 4 1 3 2010 4 5-1 2011 3 4-1 2012 4 10-6 2013 1 3-2 2014 2 4-2 2015 0 2016 0 2017 0 6
Célok Nyomár település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Nyomár olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják. Pályázati források keretében szeretnék az Önkormányzati ingatlanok, a járdák, és utak felújítását megvalósítani, fejlesztési források keretében a szükséges felújítási munkákat elvégezni. A megvásárolt Nyomár, Petőfi út 3. szám alatti ingatlan lehetőséget biztosít egy tájház kialakítására. Az ingatlan a település belterületén, központi részen található, részben felújított régi középbirtokos család lakása volt. Két pince, terménytárolásra alkalmas régi típusú hombár, istálló, tyúkól, sertésól, un. nyári konyha, szekérszín, valamint egy felújításra szoruló 150 m2-es csűr található rajta. Az ingatlanhoz egy 800 m2-es konyhakert is tartozik, melynek a hasznosítását is terveztük. Az ingatlan megvásárlása, rendezése, felújítása után hosszú távra tervezhetünk, mert az ingatlan hasznosításával a közmunkában eddig gondot jelentő tároló helyet és feladatot biztosítani a munkavállalóknak. A későbbiekben a felújított tyúkólban őshonos magyar tyúkfajták és pulyka tartását is megvalósíthatjuk. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 7
1. Jogszabályi háttér bemutatása Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. évben elkészítette programját, melyet határozatával elfogadott. 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása 1. A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 2. A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Nem történt átruházás. 3. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.-Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft). Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testültének 2/2014. (II.19.) Önkormányzati rendelete szabályozza a települési támogatás feltételeit. A rendelet értelmében támogatás nyújtható: az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy, vagy család kiadásainak mérséklésére amennyiben a kiadások olyan mértékűek, hogy azok veszélyeztetik a személy, vagy a család megélhetésének biztonságát, vagy életkörülményeire tekintettel támogatásra szorul. Az eseti gyógyszerkiadás mérséklésére elsősorban természetben különösen: a)azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást, jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy b) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer és gyógyászati segédeszköz mértéke együttesen olyan nagymértékű, hogy az nem képesek viselni. Valamint gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, a nyomári lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos középiskolai tanulók részére egyszeri 5.000.- 8
forint, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató részére egyszeri 8.000.- forint összegben. Illetve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás. 4. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. Nyomár községben a felülvizsgálat során egy család részére került megállapításra a hátrányos helyzet, a családban 3 kiskorú gyermeket nevelnek a szülők. 5. Az étkeztetés esetében a Szt. 62. (1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. Településünkön emelkedett az étkeztetésben részt vevők száma., de nem az új szabályozás miatt. Hajléktalan személy nem él a községben. 6. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33. -37/C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. 9
A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan 22 800 Ft. I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: ző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja. -től milyen ellátásra lesz jogosult. az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre. alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. 10
. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul: -ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. a a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. 11
IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben: -jét megelőzően megállapították, vagy -án folyamatban van. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. V. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből. A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. VI. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. 5 12
A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia. 7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása 8. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai 9. Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 13
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta a szociális igazgatásról, és a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 2/2014. (II.19.) rendeletét. A rendeletben döntött a polgármesterre átruházott hatáskörökről is. A rendelet meghatározza az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. Rendelkezik az aktív korúak ellátása feltételeiről. 2. Stratégiai környezet bemutatása Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az elfogadott Gazdasági Ciklusprogramban határozta meg a tervezet fejlesztéseket. Szükséges fejlesztésként került meghatározásra: 1. Tájház kialakítása. 2. az Önkormányzati Hivatal udvar burkolása, és a hozzá kapcsolódó előtető megépítése, mely a közösségi programok szervezéséhez nyújt segítséget. Az Önkormányzati Hivatal épületéhez kapcsolódik a Művelődési Ház, az orvosi rendelő, és az Ifjúsági Klub és Teleház az épület palatetős, melynek zsindellyel való fedése, az épület állagmegóvása miatt szükséges 3. az Általános Iskola szigetelése, nyílászárók cseréje, tetőcsere. Az épület felújítása az elmúlt években elmaradt, állapota leromlott. 4. Sportöltöző berendezéséhez szükséges berendezési tárgyak és sportfelszerelések beszerzése. 5. Hivatal fűtéskorszerűsítése. A jelenlegi gázfűtés kiváltása történne. 6. Napközi Otthon épületé tetőcsere, udvar burkolása. A korábbi felújítások során a tetőcsere nem történt meg, állapota indokolja a felújítást. Az udvar burkolása után szabadtéri programok megrendezése lenne megoldott. 7. Mezőgazdasági utak rendbetétele: a jelenleg járhatatlan utak rendezése valósulhat meg. 8. Pihenő park kialakítása, és játszótér felújítása. 9. Aszfaltburkolatok felújítása. 10. Szolgálati lakos felújítása: fel újítása 20 évvel ezelőtt történt. 11. Ravatalozó felújítása, bővítése. Temető parkoló kialakítása, tereprendezés. 12. Szabadság út, vízelvezető rendszer burkolásának folyatása, Dózsa György és Kossuth Lajos utca vízelvezető rendszer kiépítése, árok burkolása. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nyomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a 2015-2019-ig tartó gazdasági ciklusprogramot, melyben meghatározta a települést érintő fejlesztési terveket. A településfejlesztési terv elkészítése is elkezdődött elfogadása 2015. évben történik. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nyomár Község 2013. január 01. napjától a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal tagja. 14
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú mellékletének (a 8-as pontba feltöltött indikátor tábla) a 2013-2014 évi adatokkal való feltöltése. Az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtása folyamatban van. Fontos a közfoglalkoztatás szervezése és tervek benyújtása megtörtént, a településen nyilvántartott munkanélküliek teljes számban foglalkoztatva vannak. Az egészségügyi szűréseken való részvételért jó összegfogás alakult ki a védőnői hálózattal, igény szerint a Falugondnoki Szolgálat a szállítást végzi. Minden évben megrendezésre kerülnek a települési rendezvények, melynek fő célja az összetartozás a közösséghez való tartozás esősítése. 15
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányosságokban mutatkoznak meg. Kialakulásának oka többek közt a munkanélküliség, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságai. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé. Ők azok, akik folyamatosan csúsznak lefelé a lejtőn, s nincs számukra visszaút. A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, örökérvényű meghatározása. Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A helyi ismeretek alapján megállapítható a településen több család is nehéz anyagi helyzetben él. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 126 128 254 17 13,5% 16 12,5% 33 13,0% 2009 131 96 227 17 13,0% 17 17,7% 34 15,0% 2010 121 90 211 11 9,1% 13 14,4% 24 11,4% 2011 121 119 240 14 11,6% 12 10,1% 26 10,8% 2012 123 118 241 11 8,9% 13 11,0% 24 10,0% 2013 122 119 241 11 9,0% 12 10,1% 23 9,5% 2014 0 ####### ####### 0 ####### 2015 0 ####### ####### 0 ####### 2016 0 ####### ####### 0 ####### 2017 0 ####### ####### 0 ####### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint (mellékeltve) 17
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A községben élők foglalkoztatási helyzete nehéz, a vállalkozás szegény környezet miatt. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára a közfoglalkoztatás szervezése jelent munkalehetőséget. A nyilvántartott álláskeresők száma nem változott az évek során, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára nincs felajánlható állás. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Településünkön az alacsony iskolázottság nem jellemző. Általánosságban elmondható, hogy az aktív korúak legnagyobb része rendelkezik legalább 8 osztályos végzettséggel. Kivétel ez alól kizárólag azok az idős korosztály, akik 6 osztállyal rendelkeznek. A népesség nagy része rendelkezik valamilyen szakképzettséggel is. Országos tendencia látható, mivel a népesség korösszetétele nagyban befolyásolja az iskolai végzettséget, hiszen az iskolai végzettség a fiatalabb korosztály körében magasabb. Óvodáztatási támogatás megállapítására 2 fő részére történt, ők 8 osztályt végeztek c) közfoglalkoztatás Településünkön a közfoglalkoztatás szervezése minden évben megvalósuló fontos feladat, nagy segítség a START Munka program keretében történő foglalkoztatás. Jelenleg is a legnagyobb foglalkozató a településen az Önkormányzat, a közfoglalkoztatás szervezésével. A támogatás segítségével a megkezdett erdősítési feladatok hosszú évre megoldhatnák a foglalkoztatást. 18
2015. évben is két program keretében történik foglalkoztatás a településen, így a mezőgazdasági program folytatódhat, új programelemként a mezőgazdasági földút rendbetétele kezdődött meg. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen a helyi munkalehetőségek elenyészőek, a regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek száma elenyésző. A táblázatból az is jól látszik, hogy az állami szektorban az önkormányzati intézmények létszámaik sem számottevőek az aktív munkavállaló létszámoz képest. A településről más munkahelyre való eljáráshoz a közlekedési lehetőségek személyautóval vagy busszal lehetséges. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. A településen élő fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei is hasonló helyzetben van, mint az aktív korú lakosságé. Jellemző, hogy nagyobb városokban próbálnak munkalehetőséghez jutni. Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; a képzésekhez vagy továbbképzésekhez a való hozzáférésüket a munkaügyi központok segítik, más lehetőség nincs a településen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Önerőből a településen felnőttképzési programokban való részvételek elenyészőek. Foglalkoztatási programok formáit és lehetőséget is a munkaügyi központok által szervezett átképzések biztosítják, melyeken új szakmákat szerezhetnek a résztvevők. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A települési önkormányzat saját fenntartású intézményei az évek alatt folyamatosan csökkentek. Ma már csak a helyi Önkormányzati Hivatal maradt meg közös hivatal formájában, melyben Nyomáron jelenleg 1 fő köztisztviselő dolgozik, az Önkormányzat pedig állandó jelleggel 1 falugondnokot alkalmaz. Ezen kislétszám miatt a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben jelenleg nem alkalmaz mélyszegénységben élő és roma személyeket. A foglalkoztatás szervezése közfoglalkoztatás keretében történik. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nyomár településén nem tudunk hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén. A legtöbb esetben az iskolai végzettség, szakma megléte, esetleges tapasztalat a döntő az egyes munkahelyek betöltése esetén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 19
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 17 16 33 6 3 9 35,3% 18,8% 27,3% 2009 17 17 34 10 8 18 58,8% 47,1% 52,9% 2010 18 19 37 10 5 15 55,6% 26,3% 40,5% 2011 15 20 35 6 7 13 40,0% 35,0% 37,1% 2012 15 20 35 7 7 14 46,7% 35,0% 40,0% 2013 14 19 33 7 5 12 50,0% 26,3% 36,4% 2014 14 19 33 6 5 11 42,9% 26,3% 33,3% 2015 0 0 ######## ######## ######### 2016 0 0 ######## ######## ######### 2017 0 0 ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti MunkaügyiHivatal 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 20
18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 17 23 40 2 11,8% 0 0,0% 2 5,0% 2009 14 20 34 0 0,0% 1 5,0% 1 2,9% 2010 17 24 41 1 5,9% 2 8,3% 3 7,3% 2011 26 28 54 0 0,0% 2 7,1% 2 3,7% 2012 25 27 52 1 4,0% 2 7,4% 3 5,8% 2013 25 27 52 1 4,0% 2 7,4% 3 5,8% 2014 0 ######## ######## 0 ######## 2015 0 ######## ######## 0 ######## 2016 0 ######## ######## 0 ######## 2017 0 ######## ######## 0 ######## Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A településen a Szt. 25. -a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: 21
Pénzbeli ellátások: - a képviselő-testület az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). - a járási hivatal: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, időskorúak járadéka ill. 41. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj). 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 180 12 6,7% 2009 178 10 5,6% 2010 175 13 7,4% 2011 178 7 3,9% 2012 177 11 6,2% 2013 175 11 6,3% 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 22
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 25 19 76,0% 2009 42 19 45,2% 2010 38 17 44,7% 2011 41 19 46,3% 2012 24 11 45,8% 2013 23 13 56,5% 2014 24 14 58,3% 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 23
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány A településen bérlakás nem található. b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településre nem jellemző. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás megállapítására az 1993. évi III. törvény szerint már nincs. lehetőségünk, a támogatás az év végéig időarányosan kifut. Jelenleg más támogatási formára nincs lehetőségünk. f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település teljes területén kiépítésre kerültek a közművek, az úthálózat megfelelő, így egységesen biztosított a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen szegregátum nem található. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított, helyi szinten található a háziorvosi és a védőnői szolgálat. Szakrendelés legközelebb Edelény-ben található. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Szűrőprogramokban való részvételhez a falugondnoki gépjármű biztosítja a szállítást a helyi lakosok számára térítésmentesen. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Általános Iskolában és az Óvodában tanuló gyermekek esetében az előírások betartása megvalósul. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramok szervezését javító intézkedések megtétele szükséges. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 24
A hozzáférést házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, támogatós szolgálat, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokkal, és a Falugondnoki szolgálat működtetésével biztosítja a település. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a településen, egyenlő arányban biztosított a lakosság számára a hozzáférés. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül. Nincs adat erre vonatkozóan. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet mindennapi tere az Ifjúsági Klub és Teleház, melyen a könyvtár is működik, itt lehetőség van ingyenes internet használatra is. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A helyi közösségi együttélés fő jellemzője a társadalmi szolidaritás, ami megnyilvánul a településen élő idősek és gyermekek irányában. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A közösségi programok szervezése a Nyomár Községért Közalapítvánnyal együttműködve az itt élők önkéntes munkájával valósult meg. Az előkészítésben és a napi programokban is nagy számban vesznek részt az itt élők. A mindennapi életben az idős, egyedülálló lakosok segítése a jellemző. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy beazonosított problémák továbbra is fennállnak, az adatgyűjtések folyamatban vannak. A problémák fokozódása figyelhet A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A foglalkoztatási szint növelés, az álláskeresők számának csökkentése érdekében fejlesztési lehetőségek Hosszú távú programok indítása 25
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetettség magatartási, mulasztási vagy egyéb körülmény következtében kialakult állapot, ezért nagyon fontos, hogy a jelzőrendszer jól működjön és a problémákat megfelelően kezeljék. Elsősorban a család feladata, hogy gyermeke részére biztonságot, védelmet nyújtson, szükségleteiről gondoskodjon, hogy egy harmonikusan fejlett, a közösségbe beilleszkedni tudó kreatív személyiség nevelkedjen. Azonban, ha a szülők a gyermekek szükségleteiről nem tudnak gondoskodni vagy elhanyagolják, illetve ha a gyermek erkölcsi okokból náluk nem hagyható be kell avatkoznia a gyermekvédelmi szakembereknek. A beavatkozás azokban a családokban is kiemelt fontosságú, ahol a családnak a nevelési eszközei nem elégségesek a gyermek felnevelésére. Nyomáron elsősorban az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátásokat igényelheti a szülő, vagy törvényes képviselő. Ha, ezen segítséggel sem képes a szülő a gyermek családban történő megfelelő nevelését, gondozását biztosítani akkor a jelzőrendszer kérésére vagy a hivatalos tudomásszerzést követően hivatalból kerül sor a védelembevételre. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Jelenleg 27 gyermek jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, a korábbi évekhez képest csökkentés tapasztalható. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A település lakosságszáma alapján a kedvezményre a lakosság kb 20% -a jogosult. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A kedvezményes étkeztetésre az Általános Iskolában a gyermekek 80 %-a jogosult. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Állampolgársággal nem rendelkezők nem élnek a településen. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (mellékeltve) 26
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregált, telepszerű lakókörnyezet nem jellemző a településre, a település egységet alkot. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálatban betöltetlen állás nem található. Az ellátás biztosított. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermekorvosi ellátás Edelény-ben található, az eléréshez 15 km-es távolságot kell megtenni, az ellátás biztosított. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Jelenleg a településen, a 7 éven aluli korosztályban fogyatékos vagy súlyosan beteg önkiszolgálásra képtelen gyermek nincs d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás szervezetten működik. e) gyermekvédelem A gyermekvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermek és fiatal nevelését, gondozását, érdekvédelmét, ellátását, eltartását hivatott biztosítani. A gyermekvédelmet nem lehet az aktuális helyzetnek megfelelően szűken vagy tágan értelmezni, mert a gyermek és családja jóllétét segítő szolgáltatások, a megelőzés, beavatkozás, kezelés és utógondozás egyben a gyermekvédelem. A gyermekvédelem a jelzőrendszeri tagok szoros és jól működő együttműködése miatt hatékony. A felmerült helyzeteket esetmegbeszélés során megbeszéljük a problémát és annak megoldását. 27
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Különböző programok szervezésében valósul meg, amelyek minden gyermek számára hozzáférhetőek és igénybe vehetőek pl.: nyári szabadidős programok, évente 2-3 sport rendezvények, egészségre nevelés stb. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek ingyenes étkezésre jogosultak. A településen az óvodában és az Általános Iskolában is napi 3-szori étkezés, biztosított. Továbbá 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosult az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos ill. három- vagy többgyermekes családban él. Ugyancsak Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az a gyermek, aki részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra. Továbbá még az tanuló is, aki pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott és erről szakvéleménnyel rendelkezik. Ezen felül az általános iskola alsó tagozatában naponta almát vagy gyümölcslét biztosít, ill. részt vesz az iskolatej programba is. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a településre j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében szerveztük meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. A HHH gyerekek száma a 2014-es évben állandó számot mutat. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetésre az oktatás területén nincs jelen a településen. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 28
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy a gyermekek helyzete jelentősen nem változott, az ellátások biztosítottak a településen. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A család működését zavaró, és akadályozó okok közül a család anyagi, a család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel, családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása, és a kompetenciák fejlesztése érdekében. 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: - Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. - a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, - a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, - a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 29
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 110 115 85 75 17 15 2009 94 95 74 80 17 19 2010 95 87 72 73 21 16 2011 97 90 83 73 15 17 2012 97 90 83 73 15 17 2013 95 92 81 74 14 18 2014 96 92 81 74 15 18 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 30
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A közfoglalkoztatás keretében tudjuk mérni az arányokat, itt elmondható, hogy nagyobb arányban vesznek részt nők a foglalkoztatásban. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nem jellemző a részvétel. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők részre jelenleg első a közfoglalkoztatás, alkalmanként a mezőgazdasági idénymunkában tudnak részt venni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hátrányos megkülönböztetés nem jellemző a települése a foglalkoztatás területén. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év Foglalkoztatást segítő programok száma Képzési programok száma résztvevők száma résztvevő nők száma 2008 0 0 0 0 2009 1 0 12 10 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 0 0 0 0 2014 0 0 0 0 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés 31
5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés év Esetszám 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év munkanélküli nők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű 8 általános szakiskola/szakmunkásképző gimnázium érettségi főiskola egyetem 2008 15 0 3 10 0 2 0 0 2009 19 0 5 12 0 2 0 0 2010 16 0 5 9 0 2 0 0 2011 17 0 5 10 0 2 0 0 2012 10 0 5 3 0 2 0 0 2013 11 0 5 3 0 2 1 0 2014 11 0 5 3 0 2 1 0 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. Bölcsődei ellátás, családi napközi nem biztosított, a gyermekek elhelyezése nem megoldott. Óvodai ellátás a Hangácsi Óvodában kerül biztosításra, a gyermekek szállítását a Falugondnoki szolgálat látja el. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 32