SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT DOB Óvoda 1077 Budapest Dob u.95. OM azonosító: 034358 Telefon/Fax: 06-1-342-5133 E-mail: dobovoda@citromail.hu Honlap: www.dobovoda.hu Nevelőtestület elfogadta: 2013. április 2. Érvényes az intézményvezető jóváhagyásával a kihirdetés napjától visszavonásig. Készítette: Illés Istvánné óvodavezető 1

Tartalomjegyzék Bevezető Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat hatálya 3. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési 6. óvodaként való működéséből fakadó szabályozások Az óvoda szervezeti felépítése és vezetése 8. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták 12. Szakmai munkaközösségek 14. Közalkalmazotti Tanács 16. Nevelőtestület 16. A pedagógus kötelességei és jogai 20. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása 22. A vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 24. Az intézményi Tanács 25. Azok az ügyek, melyekben a Szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 25. Az intézmény működési rendje 26. A gyermekek fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) 26. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 29. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje 29. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 29. 30. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok 30. Karbantartás és kártérítés 31. A munkáltató kártérítési felelőssége 32. A dohányzással kapcsolatos előírások 34. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 34. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje 36. Külső kapcsolatok formája, és módjai 37. Ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 42. 2

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 45. Intézményi védő, óvó előírások 46. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok, egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Rendkívüli esemény, bombariadó, esetén szükséges teendők 51. Reklámtevékenység szabályai 53. Fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása 53. Intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 53. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 58. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai 58. Kiemelkedő munkáért járó kereset-kiegészítés odaítélésének feltételei 65. Legitimizációs záradék 70. Mellékletek: Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírások Véleménynyilvánítási nyilatkozatok I. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelési törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) Az emberi erőforrások minisztere 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.) 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvényvégrehajtásáról (továbbiakban: Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 47. 50. 53. 56. 3

A 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CCII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 28/2011.(VIII.31.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az 1993.évi XCIII törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános következményeiről 1995. évi törvény a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 2000.évi XXXVIII törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról Az 1999. évi LXVIII. törvény 122. 12. bekezdés Reklámtevékenységek szabályozása Az intézmény Pedagógiai Programja 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének A kerületi fenntartású oktatási-nevelési intézményekbe járó gyermekek és tanulók részére biztosított térítésmentes juttatásokról szóló 1/2002. (I.25.) számú önkormányzati rendelet módosítása 1999. évi XLIII. törvény a nemdohányzók védelméről A közoktatásról szóló LXXIIX. Törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997 (II. 13.) Kormányrendelet 11-12 -a. a közoktatás információs rendszerébe történő bejelentkezés szabálya Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól 305/2005. (XII.25.) kormányrendelet Az iskolai, kollégiumi honlap archiválási kötelezettségéről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 22/2005.(VI.24.) EÜM rendelet A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról 2005.évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 4

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a benne foglalt felhatalmazás alapján a DOB Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) fogadta el. 1. A SZMSZ CÉLJA, TARTALMA Meghatározza a Dob Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 2.A SZMSZ HATÁLYA Az SZMSZ területi hatálya: Az intézmény egész területére érvényes. Az intézmény által szervezett, óvodán kívüli programokra is érvényes. Az SZMSZ személyi hatálya: Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére, szülőkre/törvényes képviselőkre. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A nevelési időn túl nyújtott szolgáltatókra. Az SZMSZ időbeni hatálya: Az 5/2013. határozatszámon a nevelőtestület által elfogadott SZMSZ az óvoda vezetőjének jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti az intézmény előző SZMSZ-e. Az SZMSZ felülvizsgálata: a kétévente illetve a jogszabályváltozásnak megfelelően. Felelős: az óvodavezető. Módosítása: az óvodavezető hatásköre. A módosítást kezdeményezheti: nevelőtestület a Közalkalmazotti tanács elnöke a Szülői szervezet, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás Fenntartó által meghatározott feladatváltozás érdekegyeztető fórum javaslata. 5

Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési óvodaként való működéséből fakadó - szabályozások A DOB ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 5.-a alapján, továbbá figyelemmel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltakra a DOB Óvoda Alapító okiratát 2011. december 1. napjától az alábbiak szerint adja ki: 1. A költségvetési szerv (a továbbiakban: költségvetési) neve: Dob Óvoda 2. A költségvetési szerv OM azonosító száma: 034358 3. A költségvetési szerv székhelye: 1077 Budapest, VII. Dob utca 95. 4. A költségvetési szerv jogállása: Önálló jogi személy. 5. Az alapító szerv neve: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 6. A költségvetési szervet fenntartó szerv neve, székhelye: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 7. Az költségvetési szerv irányító szerve, székhelye: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 8. A költségvetési szerv irányító szervének vezetője: Polgármester 9/a. Az köznevelési intézmény típusa: Óvoda 9/b. Jogszabályban meghatározott közfeladata: köznevelés Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettségig nevelő intézmény. 10. A költségvetési szerv működési területe: Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. 11. A felvehető gyerekek maximális létszáma: 120 fő 6

12. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: köznevelési feladat, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. 12/a. Államháztartási szakágazati besorolása 851020 Óvodai nevelés, 12/b. Alaptevékenysége az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban: 851011 Óvodai nevelés, ellátás a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozások és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló nevelési tevékenységek. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés az óvodai ellátottak intézményi étkeztetése. 562917 Munkahelyi étkeztetés. 856 99 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. 12/c. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása: Ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését. 12/d. Vállalkozási tevékenység: vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 13. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása, előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: Önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező (Az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 9. (3) bekezdései szerint meghatározott) költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. Személyi előirányzat felett teljes rendelkezési jogkörrel bír, a dologi előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságát a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központtal együtt gyakorolja. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét külön megállapodás szabályozza. 14. A költségvetési szerv vagyona: Budapest VII. kerület 33858 helyrajzi számú 951 m 2 felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, stb.) állóeszközleltár szerint. 15. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogosultsága: Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. A költségvetési szerv vagyonát a költségvetési szerv vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 49/2011. (XI.21.) számú önkormányzati rendelet betartásával - hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. 16. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg határozott időre. 17. A költségvetési szerv alkalmazottainak jogállása: A költségvetési szerv alkalmazottai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak. 7

18. A költségvetési szerv képviselete: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A költségvetési szerv képviseletét a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 36. -a, valamint a Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a költségvetési szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a költségvetési szerv dolgozójára átruházhatja. 19. A költségvetési szerv alapító okiratának száma, kelte A költségvetési szerv módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okiratát Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2012. november16.-i ülésén a 631/2012. (XI.16.) Kt. számú határozattal fogadta el. 20. Törzskönyvi azonosító száma: 679088 21. A költségvetési szerv megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. Az óvoda alapdokumentumai: Alapító okirat Pedagógiai program Éves munkaterv Házirend Szervezeti és működési szabályzat. Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, egy példánya az óvodavezetői irodában kerül elhelyezésre, hitelesített másolatban, megtekinthető az óvoda honlapján www.dobovoda.huon Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának honlapján www.erzsebetvaros.hu-on. A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Ezeket a dokumentumokat a szülők a helyszínen tanulmányozhatják, az intézményből nem vihetik ki. A szülők az óvodavezetőtől, az óvodavezető helyettestől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban. A Házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja. Ezen kívül a Házirend és a Pedagógiai Program minden csoport faliújságján kifüggesztésre kerül. Az óvoda szervezeti felépítése és vezetése Az intézményben engedélyezett álláshelyek száma: 20,5 fő. 1. Pedagógusok: 12 fő pedagógus; 1 fő óvodavezető 1 fő óvodavezető helyettes, óvodapedagógus 9 fő óvodapedagógus 1 fő fejlesztőpedagógus. 2. Nevelőmunkát közvetlenül segítők: 5 fő dajka 8

3. Technikai alkalmazottak: 1 fő óvodatitkár 1 fő gondnok 0,5 fő takarítónő 0,5 fő kertész egyéb technikai. A szervezeten belül megtalálható: az alá-és fölérendeltség. Érdekképviseleti szervek: Közalkalmazotti Tanács: a közalkalmazottak érdekeit képviselő Szülői szervezet: a gyermekek/szülők érdekeit képviselő. Az óvoda szervezeti struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. ÓVODAVEZETŐ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE ÓVODATITKÁR NEVELŐTESTÜLET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK NEVEKŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK (dajkák, gondnok, kertész, takarító, egyéb technikai) 9

Az óvoda szervezeti egysége SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT vezető beosztások, alkalmazotti közösség, nevelőtestület, szakmai munkaközösség, alkalmazotti közösség tagjai, nem pedagógus közalkalmazottak, Közalkalmazotti tanács. Az óvoda vezetősége Az óvodavezető Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a Fenntartó határozza meg. A köznevelési intézmény vezetője felel: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, képviseli az intézményt, a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából, 10

a nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el. a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének irat-, és adatkezelésének adattovábbításának szabályosságáért, a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, közalkalmazott minősítése. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói, a kötelezettségvállalás, kiadmányozási jogkör gyakorlása, közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest, az óvodatitkárt, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat, fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető feladata: a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a gondnok munkájának közvetlen irányítása, 11

az ellenőrzési, mérési, értékelés működtetése, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, igazgatási feladatok ellátása o az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte o a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele o a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést, a jogszabály előírja, az intézményvezető gondoskodik a különös közzétételi lista pontos naprakész és folyamatos közzétételéről. Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. Az óvodavezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták A munkaköri leírás tartalmazza a munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését a munkaidő, a közvetlen felettes meghatározását a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás- és jogkörét az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat a munkaköre szerinti ellenőrzését a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett: gyermekvédelmi megbízott tűz és munkavédelmi felelős könyvtáros munkaközösség vezető, egyéb a szervezet működésének megfelelően. 12

Az óvodavezető helyettes SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Feladata: a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi, az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben el nem halasztható ügyek intézésével ellátja az óvodavezető helyettesítését, nevelési területen közreműködik az óvodavezető által meghatározott tevékenység irányításában, közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, szabadságok nyilvántartása, szabadságolási terv elkészítése, munkarend, munka beosztás megszervezése. munkaidő nyilvántartás ellenőrzése. Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Az óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre kinevezett alkalmazottja, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért, az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért, részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzésben a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint a helyettesítési beosztás elkészítéséért, a leltározásért, a HACCP rendszer működtetéséért. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítése, a szakmai munkaközösség működésének segítése, az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében való közreműködés, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosítása, a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége - figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. Az óvodavezetés állandó tagjai: óvodavezető, óvodavezető helyettes, 13

a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakmai munkaközösség vezetője. Kapcsolattartás rendje: Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. Az óvodavezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az óvodavezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: o szakmai munkaközösség vezetőjét, o a Szülő szervezet képviselőjét, o a Közalkalmazotti tanács elnökét. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta illetve szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére. Szakmai munkaközösségek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: a szakmai munkaközösségek együttműködését, a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. Azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: 14

a szakmai munkaközösségek vezetőik közreműködésével együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: o részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, o döntés a továbbképzési programokról, a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítő eljárásában, annak meghatározása, milyen módon segíti a pedagógusok szakmai munkáját (bemutató foglakozások tartása, konzultációs-, hospitálási lehetőség biztosítása, módszertani, pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése, megvalósítása, stb.) a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, a szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el, a szakmai tapasztalatcserére, a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló óvodapedagógusok napi munkájának látogatására, a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok napi munkájuk látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására, a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára.a szakmai munkaközösség működési rendjének, véleményezési és döntési jogkörének meghatározása: a pedagógiai program és a továbbképzési program elfogadása, az óvodai nevelést segítő eszközök kiválasztása. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. 15

A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei: legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, a továbbképzéseken való, aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzék, a szakmai munkaközösség véleményének kikérése, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden nevelési év elején az érintett munkaközösség vezetőkkel az óvodavezető módosít. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. Véleményezése kiterjed: gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, közalkalmazotti képzésével összefüggő tervekre, munkarend kialakítására, éves szabadságolási tervre, közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. A Közalkalmazotti Tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli! Nevelőtestület Az óvoda nevelőtestületét az intézményben foglalkoztatott pedagógusok alkotják. A nevelőtestület döntési jogköre: nevelési program és módosításának elfogadása, szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, házirend elfogadása, gyakornoki szabályzat elfogadása, intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadására, jogszabályban meghatározott más ügyek, Közalkalmazotti Tanács választása. 16

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: óvodapedagógusok külön megbízásainak elosztása során, óvodavezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, óvodapedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolásra vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, az óvodai szülői szervezetre. A nevelőtestület átruházhatja döntési jogkörét az alábbi területeken: az óvoda éves munkatervének elkészítése, az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása, a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: o az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, o az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, o az óvoda működése vonatkozásában, o a pedagógusok külön megbízásai, o támogassa az intézményvezetőt a gyakornoki szabályzat tervezet kialakításában, az intézményvezető felkérésére a szabályzat elfogadása, illetve módosítása előtt véleményezze a tervezetet, o a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, o a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, o az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal javaslattételi jogkörét a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, egyetértési jogkörét a következők szerint: o a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), 17

o a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint o az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy o döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, o kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, o bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, o meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, o az óvoda orvosát és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, o a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat nevelés nélküli munkanapként. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), 18

pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. Megnevezés A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; Jogszabályban meghatározott más ügyek. Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, A nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában Jogkör tartalma Döntés Véleménynyilvánítás X X X X Javaslattétel Megbízott Óvodavezetés Óvodavezetés Óvodavezetés Óvodavezetés A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, házirend elfogadása, szervezeti és működési szabályzat elfogadása, szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: nevelési évet nyitó értekezlet, félévi értekezlet, nevelési évet záró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestület titkos szavazással dönt: a közalkalmazotti tanács választásánál. A nevelőtestületi értekezletekről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással egyszer többséggel hozza meg, titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, 19

határozat formájában. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezleteinek határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A pedagógus kötelességei és jogai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges gyermeket, előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, a szülőt/törvényes képviselőt rendszeresen tájékoztassa a gyermek magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, 20

a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, nevelőmunkáját éves és napi szinten, gyermekekhez igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a gyermekek tevékenységét, a pedagógiai programban meghatározottak szerint sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a gyermekek munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék, a pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, 21

szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, az óvoda könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges könyveket, segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, az oktatási jogok biztosához forduljon. Adminisztratív kötelezettségek A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. A pedagógus vezeti a Felvételi és mulasztási naplót, Folyamatkövető naplót, Haladási naplót. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása 1. A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével, a megbízott pedagógus-vezetők és választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőség ülései, különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontjait, az óvodai munkaterv tartalmazza. A vezetőség az aktuális feladatokról a hirdető táblán, valamint írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a pedagógusokat. Az óvodavezetés tagjai kötelesek az óvodavezetőség ülései után tájékoztatatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni az vezetőség felé. A pedagógusok véleményeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik a vezetőséggel és a szülői szervezettel. 2. A pedagógusok és a gyermekek A gyermekek szüleit, a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a csoportban dolgozó óvodapedagógusoknak tájékoztatni kell. (Fogadóórák, egyéni beszélgetések, családlátogatások.) 22

A szülőket az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja: az óvodavezető o a szülői közösség választmányi ülésén, o az óvodai szülői értekezletek alkalmával o az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatókon a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a csoport szülői értekezletein o o o o fogadóórákon, családlátogatások alkalmával, nyílt napok, kézműves délutánok alkalmával, egyéni beszélgetések során tájékoztatják. A szülői értekezletek időpontjait az óvodai munkaterv tartalmazza. 3. Az alkalmazotti közösség tagjai, a nem pedagógus alkalmazottak óvodatitkár, dajka, gondnok, takarító, kertész, egyéb technikai dolgozó. Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. Műszaki alkalmazott: gondnok. Kisegítő alkalmazott: takarító, kertész, egyéb technikai dolgozó. 4. Dajkák közössége A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását az óvodavezető helyettes és a dajkák képviselője segíti. Havonta 1 alkalommal szervezik munkaértekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus, 1 dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen illetve szükség szerint megbeszéli. A csoport óvónője folyamatosan tájékoztatja dajkáját a gyermekek nevelését elősegítő részére átadható információról. A dajka gyermekkel kapcsolatos információt nem közvetíthet a szülő felé. 5. Gyermekvédelmi megbízott: óvónők prevenciós munkáját koordinálja, tervezi, szervezi, irányítja, végzi az óvoda gyermekvédelmi munkáját, segíti az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, 23