BÓBITA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 BÓBITA ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1072 Budapest, Akácfa utca 32. Telefon/fax: Honlap: bobitaovi@mail.datanet.hu A SZMSZ-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Intézmény OM azonosítója: Legitimációs eljárás Határozatszámon elfogadta: 8/2013. (III.29.) Nevelőtestület nevében: Készítette: Intézményvezető aláírása Szülői szervezet nevében véleményezte:.. Név Név Közalkalmazotti Tanács nevében véleményezte. Név Határozatszámon jóváhagyta: 9/2013. (III.29.). intézményvezető Ph. Hatályos: A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Módosításokkal egységes szerkezetbe Készült: 1 eredeti példány foglalt Iktatószám: 338/64/2013 Tartalomjegyzék

2 1. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Különös közzétételi lista A általános adatai A szervezeti felépítése, struktúrája Az intézmény szervezeti struktúrája A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az óvoda vezetősége Kibővített óvoda vezetősége Az óvoda szervezeti egysége Az óvoda szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége A nevelőtestület A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Szakmai munkaközösség Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A működési rendje, ezen belül a gyermekek, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodási rendje A nevelési év helyi rendje A közalkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodási rendje - munkarendje A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda és helyiségek használati rendje Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A megemlékezések rendje, a hagyományok, jeles napok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény védő, óvó előírásai A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 59. 2

3 23. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az intézményvezető által átadott feladat-és hatáskörök Iratkezelés Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása Karbantartás és kártérítés Fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére Az alkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések A lobogózás szabályozási rendje Jegyzőkönyv, emlékeztető szabályozási rendje 77. Legitimációs záradék 79. Véleményezésre jogosultak nyilatkozattétele 80. Mellékletek 82. 3

4 1. Bevezető 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012 (VII.28.) kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) kormány rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az emberi erőforrások minisztere 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról Kapcsolódó törvények évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) kormány rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény A 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011 (VIII.3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) kormány rendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. Törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CLII. Törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 200. évi XXXVIII. Törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról Az évi LXVIII. Törvény 122. (12.) reklámtevékenységek szabályozása 4

5 A Pedagógiai Programja 2/2005.(III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének a kerületi fenntartású oktatási-nevelési intézményekbe járó gyermekek és tanulók részére biztosított térítésmentes juttatásokról szóló 1/2002. (I.25.) számú rendelet módosítása a közoktatásról szóló LXXIIX. Törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatás információs rendszerébe történő bejelentkezés szabálya 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos alapprogramja 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet a középületek 308/2004. (XI.13.) kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályiról 305/2005. (XII.25.) kormányrendelet Az iskolai, kollégiumi honlap archiválási kötelezettségéről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXX. Törvény 22/2005. (VI.24.) EÜM rendelet A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a benne foglalt felhatalmazás alapján a nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat célja A köznevelésről szóló évi CXC. Törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a Bóbita Óvoda szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők. A gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat területi hatálya kiterjed: az óvoda épületére az óvoda udvarára nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra 5

6 A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed: Az óvodába járó gyermekek közössége A gyermekek szülei, törvényes képviselői Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állókra, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra, Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre A nevelési időben, illetve időn túl nyújtott szolgáltatókra A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya: A 8/2013 (III.29.) határozatszámon elfogadott és 9/2013 (III.29.) határozatszámon jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata az óvoda vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző SZMSZ hatályon kívül kerül. Kihirdetés napja: Az SZMSZ felülvizsgálata: évente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozásnak megfelelően. Felelős: óvodavezető Módosítása: az óvodavezető hatásköre Kezdeményezheti: a nevelőtestület az alkalmazotti tanács elnöke, szülői szervezet írásos előterjesztés formában A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladatváltozás, érdekegyeztető fórum javaslata. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, valamint részt vesznek feladataink megvalósításában, (pl. gyerekek, szülők, logopédus stb.). A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve helyettese munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető, helyettese, óvoda 6

7 dolgozója tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre,az óvoda vezetőjét kell értesíteni aki a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult, jóváhagyására az óvodavezető jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: az intézményi tanácsnak, az óvodai szülői szervezetnek, közösségnek. 2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvoda alapdokumentumai Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Éves intézményi munkaterv Csoportnaplók A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül: a házirend a pedagógiai program a szervezeti és működési szabályzat így vonatkozik rájuk a törvény közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. -át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: 2.1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program: papír alapú példányai közül: o o egy példánya a központi faliújságon kifüggesztésre kerüljön, egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést, elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján és fenntartó honlapján. 7

8 A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: központi faliújságon elhelyezés, intézményi honlapon történő publikáció. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) 2.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend: papír alapú példányai közül: o egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, o egy példánya a csoportok faliújságán ki kell függeszteni, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján és fenntartó honlapján.. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: csoportok faliújságán történő elhelyezés, intézményi honlapon történő publikáció. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet: a gyermekekkel, szülői értekezleten a szülőkkel. A házirendet az óvodai beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, - átvételt a szülők aláírásukkal igazolják-. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: papír alapú példánya a központi faliújságon ki kell függeszteni, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján, és fenntartó honlapján. 8

9 Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: központi faliújságon történő elhelyezés, intézményi honlapon történő publikáció Különös közzétételi lista Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló csoportok bemutató különös közzétételi listát az óvodavezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítésért az óvodavezető felel. Az adatok frissítéséért az óvodavezető felel. A különös közzétételi lista nyomtatott formában a központi faliújságon kerül kihelyezésre. Az intézmény alapdokumentumai és a különös közzétételi lista az óvoda honlapján is elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az óvodavezető felel, végrehajtása a megbízott óvodapedagógus feladata. Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét, a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, ezenkívül megtekinthető az óvoda honlapján az Erzsébetvárosi Önkormányzat honlapján A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Ezeket, a dokumentumokat a szülők a helyszínen tanulmányozhatják, az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten, illetve a helyben szokásos módon. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban. 3. A általános adatai Alapító okirat részletezése és az óvoda költségvetési óvodaként működéséből fakadószabályozások A költségvetési szerv neve: A költségvetési szerv OM azonosító száma: A költségvetési szerv székhelye: A költségvetési szerv jogállása: Önálló jogi személy. Az alapító okirat száma: Az alapító szerv neve: 628/2012. (XI.16.) számú határozat alapján. Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat testülete, Erzsébet krt. 6. 9

10 A költségvetési szerv fenntartó szerv neve, székhelye: Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő testülete, Erzsébet krt. 6. A költségvetési szerv irányító szerve, székhelye: Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat testülete, Erzsébet krt. 6. A költségvetési szerv irányító szervének vezetője: Polgármester Köznevelési intézmény típusa: Óvoda Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 125 fő Jogszabályban meghatározott közfeladata: köznevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó, vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: köznevelési feladat, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. Államháztartási szakágazati besorolása: Óvodai nevelés. Alaptevékenysége az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban: óvodai nevelés, ellátás a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozások és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló nevelési tevékenységek Óvodai intézményi étkeztetés az óvodai ellátottak intézményi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása: Ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az érzékszervi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését. Vállalkozási tevékenység: vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása, előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: 10

11 Önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező (Az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 9. (3) szerint meghatározott) költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. Személyi előirányzat felett teljes rendelkezési jogkörrel bír, a dologi előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságát a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központtal együtt gyakorolja. A pénzügyi gazdasági feladatokat a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét külön megállapodás szabályozza. A költségvetési szerv vagyona: Budapest VII. kerület 34317/0/A/1.2.3 helyrajzi számú 606 m2 felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, felszerelések, stb.) állóeszközleltár szerint. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési jogosultsága: A költségvetési szerv működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. A költségvetési szerv vagyonát a költségvetési szerv vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 49/2011. (XI.21.) számú önkormányzati rendelet betartásával hasznosíthatók, de le nem idegeníthetők. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő Testülete bíz meg határozott időre. A költségvetési szerv alkalmazottainak jogállása: A költségvetési szerv alkalmazottai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény rendelkezései az irányadóak. A költségvetési szerv képviselete: A költségvetési szerv képviseletét a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 36. -a, valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. Törvény alapján az intézmény vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozójára átruházhatja. A költségvetési szerv megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma:

12 A költségvetési szerv bélyegzőinek használati rendje: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes minden ügyben, az óvodatitkár a munkaköri leírásában, szereplő ügyekben. A bélyegzők az óvoda lemezszekrényében kel tartani. 4. A szervezeti felépítése, struktúrája Az Önkormányzat mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvodavezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait Az intézmény szervezeti struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Szakmai munkaközösség Technikai dolgozók Pedagógiai munkát segítők Nevelőtestület Érdekképviselet Óvodatitkár 12

13 Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma: 19,5 fő, felhasználása kötött: 12 fő pedagógus ebből: o 1 fő óvodavezető o 1 fő óvodavezető-helyettes, óvodapedagógus o 9 fő óvodapedagógus o 1 fő fejlesztőpedagógus 5 fő dajka 1 fő titkárnő 0,5 fő takarítónő 0,5 fő kertész 0,5 fő karbantartó Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a két érdekképviseleti szerv: a közalkalmazottak érdekeit képviselő Közalkalmazotti Tanács a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet. A szervezeten belül megtalálható: az alá-és fölérendeltség illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Vezetők közötti feladatmegosztás a magasabb vezető beosztású óvodavezető, óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános helyettesítési feladatokat Az óvoda vezetősége Az intézmény élén az óvodavezető áll, egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Az óvodavezető magasabb beosztású. Ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembe vételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény határozza meg, ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az óvodavezető feladatai A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint- felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a takarékos gazdálkodásért gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe a munkavállalók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja 13

14 felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, és a szervezeti működési szabályzatát Felel a: az intézményszakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetésért, a nevelőtestület vezetéséért a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a pedagógiai munkáért, a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el. a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének irat-, és adatkezelésének adattovábbításának szabályosságáért, a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói, a kötelezettségvállalás, kiadmányozási jogkör gyakorlása, közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest, az óvodatitkárt fenntartó előtti képviselet. 14

15 A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére, jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más pedagógusára átruházhatja. Az óvodavezető feladata: a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a gondnok munkájának közvetlen irányítása, az ellenőrzési, mérési, értékelés működtetése, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, igazgatási feladatok ellátása o az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte o a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele o a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést, a jogszabály előírja, az intézményvezető gondoskodik a különös közzétételi lista pontos naprakész és folyamatos közzétételéről. A Köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelés céljából. S nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan 15

16 kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az óvodavezető-helyettes jogköre Az óvodavezető-helyettest a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az óvodavezető bízza meg. Az óvodavezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés, egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő, illetve technikai alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése. Az óvodavezető-helyettes felelőssége felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az óvodavezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők, illetve technikai alkalmazottak munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg 5.2. Kibővített óvoda vezetősége: Az óvoda vezetőségének tagjai: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, A közalkalmazotti tanács elnökét /vagy, tagjait/, általános véleményezési jog illeti meg. A szakmai munkaközösség vezető feladatait és beszámolási kötelezettségét az éves szakmai munkaközösségi terv szabályozza. A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel 16

17 Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. Az óvoda vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáró, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. 6. Az óvoda szervezeti egysége vezető beosztások alkalmazotti közösség nevelőtestület szakmai munkaközösség alkalmazotti közösség tagjai, nem pedagógus közalkalmazottak közalkalmazotti tanács 6.1. Az óvoda szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Alkalmazotti közösség Az óvoda alkalmazotti közösségét az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti köznevelési törvény, az ehhez kapcsolódó rendeletek, és az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti). A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján legalább két alkalommal, illetve szükség szerint. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet. Az alkalmazotti közösség tagjai, a nem pedagógus alkalmazottak óvodatitkár, dajka, takarító, kertész, 17

18 karbantartó Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. Dajkák közössége Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. Az óvodai csoportban dolgozó óvodapedagógusok az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen illetve szükség szerint megbeszélik a dajkával A csoport óvodapedagógusai folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő részére átadható információról. A dajka gyermekkel kapcsolatos információt nem közvetíthet a szülő felé. Technikai dolgozók: takarító, kertész, karbantartó Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg: részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal,véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell. Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. Munkatársi értekezletek meghatározását az éves munkaterv tartalmazza, a vezető-helyettes hívja össze, az óvodavezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is meg kell hívni. A munkatársi értekezleten lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételt, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum 3 munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek. 7. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége 7.1 A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján- a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 18

19 Nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni az óvodavezető a nevelőtestület tagjai egyharmadának szülői szervezet kezdeményezésére A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról az SZMSZ elfogadásáról a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról a továbbképzési program elfogadásáról a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról a házirend elfogadásáról az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról saját működéséről döntéshozatalának rendjéről az átruházott hatáskörökről A nevelőtestület véleményt nyilváníthat: A nevelési és oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: Az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során Az óvodavezető-helyettes megbízása, megbízásának visszavonása esetén Külön jogszabályban meghatározott ügyekben A köznevelési intézmény vezetőjének megbízása előtt A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással egyszeri többséggel hozza meg. titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozat formájában. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A heti megbeszélésekről feljegyzések készülnek. 19

20 A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó nevelőtestület-joga és kötelezettsége megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, a nevelőtestület bármikor visszavonhatja az átruházott hatáskört Az átruházó kötelezettsége, hogy a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott szakmai munkaközösség-jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és kötelezettségei: 20

21 Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskor gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. A beszámolásra vonatkozó szabályok A szakmai munkaközösség a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat ( döntést követő 3. nap), naptári határnapokat ( minden hónap 30-ig) A nevelőtestület át nem ruházható jogkörei: Pedagógiai program elfogadása SZMSZ elfogadása Házirend elfogadása Nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti. Nevelési évnyitó Őszi nevelői Féléves nevelői Nevelési évzáró értekezlet A nevelői értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető a szülői szervezet egyeztetésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével a kerület egyik óvodájában. Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető. Heti szinten tájékoztató és munkaértekezleteket tartunk. 21

22 7.3. Szakmai munkaközösség A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok mentorának megbízására. A munkaközösség az óvodavezető megbízására- részt vesz az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint megszervezi a belső hospitálásokat. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség dönt: Működési rendjéről és a munkaprogramjáról Szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség vélemény nyilvánít: Véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre A szakmai munkaközösség véleményét ki kell kérni A pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához Az óvodai nevelést-oktatást segítő eszközök, segédletek kiválasztásához A szakmai munkaközösség feladatai: Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítő eljárásában pedagógusok szakmai munkáját segíti: bemutató foglalkozások tartása, konzultációs lehetőségek, hospitálás biztosítása, módszertani, pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése, megvalósítása a munkaközösség éves tervének kidolgozása az intézmény pedagógiai programja és az éves intézményi munkaterv alapján pályázati lehetőség figyelemmel kisérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása Szakmai munkaközösség vezető megbízásának módja: az intézményvezető bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével, határozott időre megbízása egy nevelési évre szól, de legfeljebb öt évre. 22

23 Megbízásának elvei az intézményben: Az óvodában eltöltött legalább 5 éves szakmai gyakorlat Legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység A nevelőtestület általi elfogadottság, elismertség Kiemelkedő önképzés, továbbképzés Jó szervező, irányító és kommunikációs vezetői kompetenciákkal rendelkezés A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban- a szakmai munkaközösségek feladatai Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét A munkaközösség a nevelési évre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában Fejlesztik az oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat Szervezik a pedagógusok továbbképzéseit Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát Javaslatokat tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőjének Figyelemmel kísérik az intézmény vezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató mentor munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját Az óvodavezető által kijelölt időpontban a munkaközösség-vezető beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól, tapasztalatairól a társai jelenlétében Módszertani megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az óvodavezetőnél, a munkaközösség minden tagjánál csoportot látogat Az óvodavezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, csoportlátogatást végez, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetésének Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az óvodán kívül Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára 23

24 Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait: kellő időt kell biztosítani számukra a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden nevelési év elején az érintett munkaközösség-vezetővel az óvodavezető módosít. A munkaköri leírás tartalmazza - munkaköri leírásminták a mellékletben találhatóak- A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. gyermekvédelmi megbízott munkaközösség vezető az óvoda működésének megfelelően. 8. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével, a megbízott pedagógus-vezetők és választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőség ülései különböző értekezletek megbeszélések Ezen fórumok időpontjait, az óvodai munkaterv tartalmazza. A vezetőség az aktuálisfeladatokról a hirdető táblán, valamint írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a pedagógusokat. Az óvodavezetés tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni az vezetőség felé A pedagógusok véleményeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik a vezetőséggel és a szülői szervezettel. 24

25 A pedagógusok és a gyermekek A gyermekek szüleit, a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról, fejlődéséről a csoportban dolgozó óvodapedagógusoknak tájékoztatni kell. (fogadóórák, egyéni beszélgetések, családlátogatások) A szülőket az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja az: Óvodavezető a szülői közösség választmányi ülésén, az óvodai szülői értekezletek alkalmával az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatókon A csoportban dolgozó óvodapedagógusok a csoport szülői értekezletein fogadóórákon, családlátogatások alkalmával, nyílt napok, kézműves délutánok alkalmával, egyéni beszélgetések során tájékoztatják. A szülői értekezletek időpontjait az óvodai munkaterv tartalmazza. Gyermekvédelmi megbízott óvónők prevenciós munkáját koordinálja, tervezi, szervezi, irányítja, végzi az óvoda gyermekvédelmi munkáját, segíti az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel (1997. évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei). A szülőket tanév elején tájékoztatni kell az óvoda gyermekvédelmi felelősének személyéről, hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Közalkalmazotti Tanács Közalkalmazotti Tanács tekintetében, mint az intézményben dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. 25