SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DOB Óvoda 1077 Budapest Dob u.95. OM azonosító: Telefon/Fax: Az intézmény OM azonosítója: Határozatszámon elfogadta: 52/2015. (X.26.) Készítette és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti: Intézményvezető Legitimációs eljárás Szülői szervezet nevében véleményezte: Nevelőtestület nevében: Név A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: www. erzsebetvaros.hu www. dobovoda.hu.. Név Iktatószáma: /2015.D. Határozatszámon jóváhagyta: 53/2015. (X.26.). Intézményvezető PH. Hatályos: október 27. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Tartalomjegyzék Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 2 eredeti példány 1

2 1. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 1.2.A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma 1.3.A szervezeti és működési szabályzat hatálya 1.4.A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai 2.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai 2.3. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága 2.4. Különös közzétételi lista 3. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési óvodaként való működéséből fakadó szabályozások A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 3.2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 3.3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.4. A költségvetési szerv tevékenysége 3.5. A költségvetési szerv szervezete és működése 3.6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 3.7.Záró rendelkezés 4. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája Az óvoda szervezeti struktúrája 4.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.3. Az óvoda vezetősége 4.4. Szakmai munkaközösségek 4.5. Közalkalmazotti tanács 4.6. Nevelőtestület 4.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 4.8. Alkalmazotti közösség 4.9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői közösség közötti kapcsolattartás formája Azok az ügyek, melyekben a Szülői közösséget a Szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 5. Az intézmény működési rendje Általános szabályok 5.2. A gyermekek fogadásának rendje 5.3. A közalkalmazottak munkarendje 5.4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 5.5. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 5.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Külső kapcsolatok, rendszere, formája és módjai Ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formát, időkeretei 47. 2

3 13. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok, egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje Rendkívüli esemény, bombariadó, esetén szükséges teendők Reklámtevékenység szabályai Fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 62. Legitimációs záradék 66. Véleményezésre jogosultak nyilatkozattétele 67. Mellékletek 1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet Munkaköri leírások 1. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012 (VII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) Az emberi erőforrások minisztere 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Kor. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 3

4 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről évi XXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról Az évi LXVIII. törvény 122. (12.) reklámtevékenységek szabályozása A Dob Óvoda Pedagógiai Programja 2/2005.(III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros 25/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekbe járó tanulók részére biztosított térítésmentes illetve kedvezményes juttatásokról, valamint az erzsébetvárosi fiatal tehetségek támogatásáról A közoktatásról szóló LXXIIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Kormányrendelet a közoktatás információs rendszerébe történő bejelentkezés szabálya 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet a középületek 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályiról 305/2005. (XII.25.) Kormányrendelet Az iskolai, kollégiumi honlap archiválási kötelezettségéről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXX. törvény 22/2005. (VI.24.) EÜM rendelet A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet Az intézmény hatályos alapító okirata Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások 4

5 A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a benne foglalt felhatalmazás alapján a DOB Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) fogadta el Az SZMSZ célja, tartalma Célja: a köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézményjogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek éspedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A Szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása A SZMSZ hatálya Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: az óvoda épületére az óvoda udvarára az óvoda által szervezett- a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodába járó gyermekek közösségére. A gyermekek szülei, törvényes képviselőire. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állókra, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre. A nevelési időben illetve időn túl nyújtott szolgáltatókra. Az SZMSZ időbeni hatálya: A 52/2015.(X.26.) határozatszámon a nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és működési szabályzata Fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző SZMSZ hatályon kívül kerül. Kihirdetés napja: október 27. Az SZMSZ felülvizsgálata: évente illetve a jogszabályváltozásnak megfelelően. Felelős: az óvodavezető. Módosítása: az óvodavezető hatásköre. A módosítást kezdeményezheti: nevelőtestület, a közalkalmazotti tanács elnöke, szülői közösség, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, 5

6 Fenntartó által meghatározott feladatváltozás, érdekegyeztető fórum javaslata. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, valamint részt vesznek feladataink megvalósításában (pl. gyermekek, szülők, logopédus stb.). A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve helyettese munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető, óvodavezető helyettese, óvoda dolgozója tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre,az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására. 1.3.A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a nevelőtestület jogosult, jóváhagyására a Fenntartó jogosult. A jelen Szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban javaslattevő/ véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: az intézményi tanácsnak/közalkalmazotti tanácsnak, az óvodai szülői közösségnek. 2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvoda alapdokumentumai Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Éves intézményi munkaterv. A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül: a Házirend a Pedagógiai Program a Szervezeti és működési szabályzat, így vonatkozik rájuk a törvény közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait A Pedagógiai Programról való tájékoztatás szabályai A Pedagógiai program nyilvánossága A Pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a Pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy Pedagógiai program: papír alapú példányai közül: o egy példánya az óvodavezető irodájában, 6

7 o egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést, elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján és Fenntartó honlapján. A Pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: óvodavezetői iroda, intézményi honlapon, Fenntartó/KIR honlapján történő publikáció. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, legkésőbb a feltett kérdéstől számított 15 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) 2.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend: papír alapú példányai közül: o egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, o egy példánya a csoportok faliújságján ki kell függeszteni, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján és fenntartó honlapján. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: csoportok faliújságán történő elhelyezés, intézményi honlapon történő publikáció fenntartói, KIR honlapon történő publikáció. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet: a gyermekekkel, szülői értekezleten a szülőkkel. A házirendet az óvodai beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, - átvételt a szülők aláírásukkal igazolják. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: papír alapú példánya az óvodavezető irodájában megtekinthető, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján, és a Fenntartó honlapján. 7

8 Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: óvodavezetői irodában történő elhelyezés, fenntartói-, KIR, intézményi honlapon történő publikáció Különös közzétételi lista Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló csoportok bemutató különös közzétételi listát az óvodavezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítésért az óvodavezető felel. Az intézmény alapdokumentumai és a különös közzétételi lista a fenntartó-, óvoda honlapján elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az óvodavezető felel, végrehajtása a megbízott óvodapedagógus feladata. Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét, a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, ezenkívül megtekinthető az óvoda honlapján az Erzsébetvárosi Önkormányzat honlapján nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Ezeket, a dokumentumokat a szülők a helyszínen tanulmányozhatják, az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten, illetve a helyben szokásos módon. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban. 3. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési óvodaként való működéséből fakadó - szabályozások Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló évi CXC.törvény8/A. -a és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. 21. (2) bekezdése alapján a Dob Óvoda Alapító okiratát a következők szerint adja ki: 1.A költségvetési szervmegnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv megnevezése:dob Óvoda 1.2. A költségvetési szerv székhelye:1077 Budapest, Dob u A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-Testülete székhelye:1073 Budapest, Erzsébet krt A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 8

9 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-Testülete székhelye:1073 Budapest, Erzsébet krt A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: köznevelés; óvodai nevelés, ellátás 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése óvodai nevelés 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: köznevelési feladat, óvodai nevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ellátja a többi gyerekkel együtt nevelhet, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási) értelmi fogyatékos vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Az óvodai feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó, vagy tartózkodó óvodáskorú gyermeke óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő- Testülete bíz meg határozott időre A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. a nemzeti köznevelésről szóló, évi CXC. tv. 6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának megnevezése: Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt A köznevelési intézmény típusa: óvoda 9

10 alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: köznevelés, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében meghatározottak szerint 6.3. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény székhelyén: 101 fő 6.4. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe ingatlan helyrajzi száma ingatlan hasznos alapterülete (m 2 ) vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Budapest, Dob u költségvetési szerv vezetője 7. Záró rendelkezés az funkciója, célja óvoda ingatlan Jelen alapító okiratot Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő Testületének 244/2015.(IV.22.) sz. határozatára figyelemmel napjától kell alkalmazni. A költségvetési szerv bélyegzőinek használati rendje: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az óvodavezető és az óvodavezető helyettes minden ügyben, az óvodatitkár a munkaköri leírásában, szereplő ügyekben. A bélyegzőket az óvoda lemezszekrényében kell tartani. Az intézményszolgáltatás, árubeszerzés jogosultságának, összegzésének teljesítését igazoló bélyegző használatára jogosult: az intézményvezető az óvodavezető-helyettes az óvodatitkár (aláírásra nem jogosult). Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az óvodatitkár a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzésért. A bélyegzők beszerzéséről, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az óvodatitkár gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírásoknak megfelelően jár el. Intézményszolgáltatás, árubeszerzés jogosultságának, összegzésének teljesítését igazoló bélyegző. 10

11 4. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvodavezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait Az óvoda szervezeti struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézményben engedélyezett álláshelyek száma: 21,5 fő. PEDAGÓGUSOK: 12 FŐ Munkakör megnevezése Létszám/Fő óvodavezető 1 óvodavezető helyettes, óvodapedagógus 1 óvodapedagógus 9 fejlesztőpedagógus 1 NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐK: 7 FŐ Munkakör megnevezése Létszám/Fő dajka 5 óvodatitkár 1 pedagógiai asszisztens 1 TECHNIKAI ALKALMAZOTTAK: 2,5 FŐ Munkakör megnevezése Létszám/Fő gondnok 1 takarító 0,5 kertész 0,5 egyéb technikai 0,5 A szervezeten belül megtalálható: az alá-és fölérendeltség. Tanácskozási és véleményezési joggal a két érdekképviseleti szerv: Közalkalmazotti Tanács: a közalkalmazottak érdekeit képviselő Szülői közösség: a gyermekek/szülők érdekeit képviselő. 11

12 4.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Vezetők közötti feladatmegosztás a magasabb vezető beosztású óvodavezető, óvodavezető helyettes, aki ellátja az általános helyettesítési feladatokat. Az óvoda szervezeti struktúrája ÓVODAVEZETŐ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG ÖNÉRTÉKELÉST TÁMOGATÓ MUNKA CSOPORT TECHNIKAI ALKALMAZOTTAK PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐK ALKALMAZOTTAK NEVELŐTESTÜLET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÓVODATITKÁR 4.3. Az óvoda vezetősége A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. Az óvodavezető Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető magasabb beosztású. Ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembe vételével 12

13 a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló törvényhatározza meg, ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az óvodavezető feladatai: A köznevelési intézmény vezetője a Nemzeti köznevelési törvény előírásai szerint- felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a takarékos gazdálkodásért gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, Közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe a munkavállalók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Felel: az intézményszakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért gyakorolja a munkáltatói jogokat pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetésért a nevelőtestület vezetéséért a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői közösséggel való megfelelő együttműködésért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a pedagógiai munkáért a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el. a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének irat-, és adatkezelésének adattovábbításának szabályosságáért a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása 13

14 a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói a kötelezettségvállalás kiadmányozási jogkör gyakorlása közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest, az óvodatitkárt fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében közalkalmazott minősítése. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói a kötelezettségvállalás kiadmányozási jogkör gyakorlása közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest, az óvodatitkárt, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető feladata: a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői közösséggel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a gondnok munkájának közvetlen irányítása, az ellenőrzési, mérési, értékelés működtetése, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, igazgatási feladatok ellátása 14

15 o o o SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést, a jogszabály előírja, az intézményvezető gondoskodik a különös közzétételi listapontos naprakész és folyamatos közzétételéről. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. Óvodavezető feladata, a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos teendők: nevelőtestület (pedagógus) folyamatos tájékoztatása az előmeneteli rendszer tudnivalóiról (feladatok, lehetőségek, időpontok, jogszabályi változások) KIR és OH informatikai felületen való feltöltési kötelezettség, tájékozódás, naprakész követés (minősítés, szakmai ellenőrzés, önértékelés) Rögzíti az informatikai rendszerbe a minősítő vizsga, a kötelező minősítési eljárás esedékességét, valamint a nem kötelező minősítési eljárást kezdeményező pedagógus jelentkezését, amennyiben ezt a minősítés évét megelőző év április 30-ig írásban jelentkezési lapon- kezdeményezi az intézményvezetőjénél. külső szakmai ellenőrzések, minősítések előkészítésében együttműködés, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, belső szervezéssel az érintettek munkaidejének biztosítása bizottsági tagként /intézményi delegáltként részvétel az értékelésekben, együttműködés a szakértőkkel Önértékelést Támogató Csoport megbízása, munkájuk követése, segítése feltételek megteremtésével, rendszeres tájékozódás a belső önértékelés folyamatáról. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az óvodavezető megbízatása az óvoda Alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. A Köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelés céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 15

16 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták A munkaköri leírás tartalmazza a munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését a munkaidő a közvetlen felettes meghatározását a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat a munkaköre szerinti ellenőrzését a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett: gyermekvédelmi megbízott tűz és munkavédelmi felelős könyvtáros szakmai munkaközösség vezető, egyéb a szervezet működésének megfelelően. A munkáltatói jogok gyakorlása, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök: Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. (2. sz. melléklet) A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. Az óvodavezető helyettes Feladata: a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi, az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben el nem halasztható ügyek intézésével ellátja az óvodavezető helyettesítését, nevelési területen közreműködik az óvodavezető által meghatározott tevékenység irányításában, közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, szabadságok nyilvántartása, szabadságolási terv elkészítése, munkarend, munkabeosztás megszervezése. Óvodavezető helyettes feladata, a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos teendők: bizottsági tagként /intézményi delegáltként részvétel az értékelésben, együttműködés a szakértőkkel együttműködés a külső ellenőrzések miatti belső szervezésben. Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Az óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre kinevezett alkalmazottja, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. 16

17 Felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért, az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért, részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzésben a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői közösség működésének segítéséért, valamint a helyettesítési beosztás elkészítéséért a leltározásért. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítése, a szakmai munkaközösség működésének segítése, az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében való közreműködés, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosítása, a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Beszámolási kötelezettsége - figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaköri leírásában szabályozott végrehajtására belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt a külső szervek előtt. Kibővített óvoda vezetősége A vezetőségnek a célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezettre bízott feladatok eredményes ellátását. Az óvodavezetőségének tagjai: óvodavezető, óvodavezető helyettes, a szakmai munkaközösség/ek vezetői a közalkalmazotti tanács elnökét//vagy, tagjait/, általános véleményezési jog illeti meg. A szakmai munkaközösség vezető feladatait és beszámolási kötelezettségét az éves szakmai munkaközösségi terv szabályozza. A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített. 17

18 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. Kapcsolattartás rendje: Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. Az óvodavezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az óvodavezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: o szakmai munkaközösség vezetőjét, o a Szülő közösség képviselőjét, o a Közalkalmazotti tanács elnökét. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta illetve szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől az óvodavezető felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére Szakmai munkaközösségek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: a szakmai munkaközösségek együttműködését, a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. A szakmai munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető - helyettessel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések 18

19 tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető helyettes vagy óvodavezető irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy - ben is történhet. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Beszámolási kötelezettség Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. Kapcsolattartás rendje Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak, a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az es információnak és kommunikációnak. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére. Képviseleti joga: A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden nevelési év elején az érintett munkaközösség vezetőkkel az óvodavezető módosít. 19

20 4.5. Közalkalmazotti Tanács SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. Véleményezése kiterjed: gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, közalkalmazotti képzésével összefüggő tervekre, munkarend kialakítására, éves szabadságolási tervre, közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. A Közalkalmazotti Tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli! 4.6. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési-oktatási intézmény valamennyi közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. 20

21 A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekeknek az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban. Képviseleti joga: amivel az óvodavezető megbízza. Pedagógus feladata, a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos teendők: követni az előmeneteli rendszer rá vonatkozó lehetőségeit, kötelezettségeit jelezni a vezető felé mindenév április 30-ig jelentkezési szándékát a minősítésre, sikeres bekerülés esetén portfólióját november 30-ig feltölteni a minősítő bizottsággal együttműködni a minősítésre való előkészülésben, és a minősítés / védés napján ( kérdések megválaszolása, PPt elkészítése, dokumentumok előkészítése (hiánypótlás, látogatási) szakmai ellenőrzés esetén a tanfelügyelőkkel együttműködni az előkészületekben és az ellenőrzés napján a belső ellenőrzési, önértékelési feladatokban együttműködni OH informatikai felület kezelése a pedagógusra vonatkozó teendőkben (tájékozódás, értékelés, feltöltés) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet4. (1) bekezdés h) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. A megbízásnak tartalmaznia kell: a bizottság feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, az óvodai szülői közösségre. 21

22 A nevelőtestület átruházhatja döntési jogkörét az alábbi területeken: az óvoda éves munkatervének elkészítése, az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: o az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, o az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, o az óvoda működése vonatkozásában, o a pedagógusok külön megbízásai, o támogassa az intézményvezetőt a gyakornoki szabályzat tervezet kialakításában, az intézményvezető felkérésére a szabályzat elfogadása, illetve módosítása előtt véleményezze a tervezetet, o a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, o a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, o az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal javaslattételi jogkörét a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; egyetértési jogkörét a következők szerint: o a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), o a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint o az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy o döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, o kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, o bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, o meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, o az óvoda orvosát és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, o a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 22

23 A beszámolásra vonatkozó szabályok SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni: időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. Megnevezés A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; Jogszabályban meghatározott más ügyek. Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, A nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában Jogkör tartalma Döntés Véleménynyilvánítás X X X X Javaslattétel Megbízott Óvodavezetés Óvodavezetés Óvodavezetés Óvodavezetés A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, házirend elfogadása, szervezeti és működési szabályzat elfogadása, szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: nevelési évet nyitó értekezlet, félévi értekezlet, nevelési évet záró értekezlet. 23

24 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, csapatépítő szakmai kirándulás, szakmai nap, a szülői közösség kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestület titkos szavazással dönt: a közalkalmazotti tanács választásánál. A nevelőtestületi értekezletekről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással egyszer többséggel hozza meg, titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozat formájában. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezleteinek határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges Alkalmazotti közösség Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik. 24

25 Az alkalmazotti közösség, ezen belül: a nevelőtestület- óvodapedagógusok a szakmai munkaközösség a nevelőmunkát segítő dajkák, gondnok, óvodatitkár, takarító dolgozók közössége A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik. Az alkalmazotti közösség, ezen belül: a nevelőtestület- óvodapedagógusok a szakmai munkaközösség a nevelőmunkát segítő dajkák, pedagógiai asszisztens, gondnok, óvodatitkár, takarító dolgozók közössége. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján legalább két alkalommal, illetve szükség szerint. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet az óvodatitkár vezet. A kapcsolattartás formái: értekezletek megbeszélések fórumok rendezvények Az alkalmazotti közösség tagjai, a nem pedagógus alkalmazottak óvodatitkár, dajka, takarító, kertész, egyéb technikai. Az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelősséggel tartozik az általa kezelt készpénzt, bankkártya használatát illetőleg. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed: a térítési díjak kezelésére az ügyiratok vezetésének kezelésére 25

26 Dajkák közössége Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. Az óvodai csoportban dolgozó óvodapedagógusok az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen illetve szükség szerint megbeszélik a dajkával. A csoport óvodapedagógusai folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő részére átadható információról. A dajka gyermekkel kapcsolatos információt nem közvetíthet a szülő felé. Közvetlen felettesük az óvodavezető-helyettes. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját. Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten. Pedagógiai asszisztens Munkáját a vezető-helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, és az SZMSZ alapján végzi. Jogállása Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. Közvetlen felettese a vezető- helyettes. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi. Technikai dolgozók: takarító, kertész, egyéb technikai. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg: részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell. Jogállásuk Felettük az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. Közvetlen felettesük a vezető- helyettes. Munkatársi értekezletek meghatározását az éves munkaterv tartalmazza, a vezető-helyettes hívja össze, az óvodavezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is meg kell hívni. A munkatársi értekezleten lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételt, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum 3 munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek. 26

27 4.9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Vezetők közötti feladatmegosztás a magasabb vezető beosztású óvodavezető, óvodavezető helyettes, aki ellátja az általános helyettesítési feladatokat. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartása 1. A vezetőség és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével, a megbízott pedagógus-vezetők és választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőség ülései, különböző értekezletek, megbeszélések ek. Ezen fórumok időpontjait, az óvodai munkaterv tartalmazza. A vezetőség az aktuális feladatokról a hirdető táblán, valamint írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a pedagógusokat. Az óvodavezetés tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni az vezetőség felé. A pedagógusok véleményeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik a vezetőséggel és a szülői közösséggel. 2. A pedagógusok és a gyermekek A gyermekek szüleit, a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a csoportban dolgozó óvodapedagógusoknak tájékoztatni kell. (Fogadóórák, egyéni beszélgetések, családlátogatások, évenként két alkalommal írásban) A szülőket az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja: az óvodavezető o a szülői közösség választmányi ülésén, o az óvodai szülői értekezletek alkalmával az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatókon a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a csoport szülői értekezletein o fogadóórákon, o családlátogatások alkalmával, o nyílt napok, kézműves délutánok alkalmával, o egyéni beszélgetések során tájékoztatják. A szülői értekezletek időpontjait az óvodai munkaterv tartalmazza. 27

28 Gyermekvédelmi megbízott: óvónők prevenciós munkáját koordinálja, tervezi, szervezi, irányítja, végzi az óvoda gyermekvédelmi munkáját, segíti az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel (1997. évi XXXI. Törvény és végrehajtási rendeletei). A szülőket tanév elején tájékoztatni kell az óvoda gyermekvédelmi felelősének személyéről, hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza A vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet4. (1) bekezdés g) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 1.A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás A nevelési intézmény vezetőjének feladata a szülői közösséggel való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői közösségvezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata a szülői közösség jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása, a Szülői közösség működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői közösség jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő/ gyakorlásához szükségesek). A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles a szülői közösségműködéséhez az óvodán belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. (Az intézmény költségvetésén keresztül a fenntartónak kell biztosítani a szülői közösség működéséhez szükséges kiadások fedezetét.) A Szülői közösség feladata A szülői közösség feladata az együttműködés és kapcsolattartás során, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A szülői közösség saját hatáskörben dönt működési rendjéről. 28

29 A szülői közösség kapcsolattartás szempontjából - kiemelt feladata, hogy: gyakorolja a javaslattételi jogát, éljen a véleményezési jogával, döntsön mindazokban az ügyekben, melyeket jogszabályok számára megállapítanak, illetve melyeket az intézmény a számára belső szabályzatban számára átenged, többek között működésének rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását. A szülői közösség felépítése Az óvoda szülői közösségét az óvodába járó gyermekek szülei alkotják. Az óvoda szülői közössége az egyes csoportok szülői közösségeiből épül fel. A szülői közösség tagjai a csoportok szülői közössége által megválasztott képviselők. A csoportok szülői közössége évente 1 képviselőt választ. A szülői közösség tagjai választják meg maguk közül a szülői közösség vezetőjét - 1 fő. A kapcsolattartás formái A szülői közösség és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, szülői közösség képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a Szülői közösség ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői közösségjogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői közösségjogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői közösségnevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői közösség által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. Az információk átadásának módja a Szülői közösség felé: a Szülői közösség elnökének. Telefonos sürgősségi értesítés. Személyes tájékoztatás (Szülői közösségi értekezlet). Információk átadása a szülői közösség választott tagjai között A szülői közösségen belül információátadás alapja a szülői közösség kapcsolattartási lista. Az szülői közösség kapcsolattartási listában az adatok kezelése meghatározott célnak megfelelően, elsősorban a képviseleti munkával kapcsolatos információi közlése céljából történik. A szülői közösség kapcsolattartási lista a jelen szülői közösségben meghatározott körön kívüli célra nem használható, illetve nem adható át. Az Intézményi Tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint az óvodánkban jól működik a Szülői közösség, biztosítjuk a Fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény nevelőtestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 29

30 4.11. Azok az ügyek, melyekben a Szülői közösséget a Szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A szülői közösséget a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a szervezeti és működési szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel. A szülői közösséget ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg. Az intézmény működési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai éves munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az óvoda: nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.(évente 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, melyet az éves munkatervben tervezzünk meg.) A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást adunk, valamint az óvoda honlapjára feltesszük. A nevelés nélküli munkanapokon az óvoda zárva tart, azonban ügyeletet biztosítunk. Az ügyeleti igényeket - a zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal az óvodatitkárnál kell a szülőknek jelezni. Az óvodatitkár jelzi az ügyeleti igényeket az óvodavezetőnek. Az óvoda üzemeltetése a Fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. A nyári zárás ideje alatt Fenntartói döntés alapján ügyeletet kell tartani. Óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó felmért szülői igényeket, és értesítjük a szülőket a fogadó óvodáról. Összegyűjtéséért, továbbításáért az óvodatitkár a felelős. A tájékoztatás részletes módját a házirend szabályozza. Ügyeletet biztosítunk Szülői igény szerint ügyeletet biztosítunk a nevelés nélküli munkanapokon és a nyári zárva tartás idejére kerületi óvodában. 30

31 5.2. A gyermekek fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Az óvoda szorgalmi időben nevelési napokon reggel 6 órától legkésőbb 18 óráig van nyitva. Az óvoda előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az óvoda vezetője adhat engedélyt. Az óvoda nyitva tartása reggel hat órától délután tizennyolc óráig történik, lépcsőzetes munkakezdéssel, illetőleg befejezéssel. A gyermekek szakszerű felügyeletéről az ügyeleti időben szükség szerinti beosztásban legalább egy óvónő és egy dajka gondoskodik. A gyerekekkel való foglalkozás a gyerek érkezésétől a távozásáig tart. A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi és tavaszi szünet idejére a gyereklétszámot figyelembe véve összevont csoportokkal üzemelünk június 15. és augusztus 31-e között, valamint rendkívüli eseményekkor. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. További szabályozást, a belső szabályozást az intézményi Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az óvodavezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkarendjét nevelési évenként az óvoda munkaterve tartalmazza. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető készíti el. A munkakörükkel kapcsolatos feladatok ellátásában irányadó a munkaköri leírás, az óvodavezető által meghatározott eseti vagy tartós megbízásuk. Az óvodavezető helyettes készíti el - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarendet és a közalkalmazottak szabadságolási tervét. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelési törvény rögzíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét, azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. 31

32 A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A munkarend kialakítását meghatározza: az óvoda nyitvatartási rendje, a gyermeklétszám alakulása, az óvodapedagógusok kötelező óraszáma, és a heti váltásban történő beosztása, a szakszerű ellátás biztosítása a nap folyamán, átfedési idő. A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama: a hat órát meghaladja, húsz perc, a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet nem lehet hosszabb 1 óránál. Rendkívüli munkaidő: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama. A munkaközi szünet kiadása: a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünet ezért nem része a munkaidőnek, és így díjazás sem jár erre az időre. a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaidő nyilvántartásban el kell különíteni a munkaközi szünet időtartamát. A munkaidő nyilvántartás szabályai: naprakészen kell vezetni, a munka rendjéhez igazodó jelenléti ív tartalmazza. A munkaközi szünetek: étkezés egészségügyi szünetek: a munkavállalók számára a munkaközi szüneteken kívül is biztosítani kell a munka egészségügyi szempontból történő megszakításának lehetőségét. A munkaközi szünet abban az esetben adható ki, ha a gyermekek óvodapedagógussal által történő foglakozása biztosított. 32

33 5.4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni. Az óvodavezető távollétében, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyekben. Kivétel: azok az ügyek, melyek teljes felelősséggel kizárólagosan az óvodavezető hatáskörébe tartoznak. A képviselet jogkörét a vezető az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által megbízott pedagógusok jogosultak ellátni és intézkedni. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve az elrendelt túlmunka, valamint az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. A munkakörökre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. A munkába érkezés, távozás szabályait a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével-helyettesítését az óvodavezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető át nem ruházható hatáskörébe tartoznak /pl. munkáltatói jogkör/. Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is Tartós távollétnek minősül az egy hónapnál hosszabb, folyamatos távollét ide nem értve az évi rendes szabadságot. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). 33

34 Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető) pl.: külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is az óvodavezető-helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján minden esetben írásban történik. A vezető beérkezéséig illetve távozása után a reggeli és a délutáni ügyeleti időben vezető helyettesítésének ellátását a munkarend szerint ez időben munkát végzős óvodapedagógusok végzik.a megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére. Egy-egy esetben, részfeladat intézésében illetve halasztást nem tűrő ügyekben, megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjednek ki, kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthetnek. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel, megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírás, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasítás tartalmazza. Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az intézmény szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az intézmény partnerközpontú szemléletére. Intézkedésükről feljegyzést kell készíteni, melyet az óvodavezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok: Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül, illetve külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. 34

35 Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az intézményben működő szervezetek (szülői közösség stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,minden más személy. A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az óvodavezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívüli súlyos bántalmazás esetén a bántalmazó felszólítása, tettének következményeire való figyelmeztetését követően, mentők és a rendőrség értesítése telefonon, az óvodavezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Karbantartás és kártérítés A csoportszobák, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvoda dolgozói felelnek. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket az óvoda dolgozója köteles az óvodavezető helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni az irodába. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak kell téríteni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott csoportokat, öltözőket zárni kell. A csoportszobák bezárása a pedagógusok feladata, illetve nevelési-oktatási időt követően- a dajka feladata. Az intézmény leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az intézményben dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az intézményvezetőjének. Intézkedés megtételére az óvodavezető jogosult. Az intézkedés magába kell, hogy foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az óvoda udvarát, a bejárattól 5méter sugarú területrészt a munkavállalók, szülők, és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A nemdohányzók védelméről szóló törvény évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről- 4. (8) bekezdésében meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az óvodavezető helyettes, valamint az intézmény munkavédelmi felelőse. Az intézményben és az intézmény rendezvényein az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos. 35

36 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott általános elvi követelményei: biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról, segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését, biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését., fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelésoktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség vezetője, külső szakértő az óvodavezető felkérésére. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területére vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 36

37 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, hospitálás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része). Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok munkafegyelme, a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelőmunka színvonala, eredményessége. Az ellenőrzés kiterjed: a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, valamint a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére az ellenőrzési terv alapján. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: az óvodavezető helyettest valamint, a szakmai munkaközösség vezetőjét belső ellenőrzési csoport tagjait. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, a szakmai munkaközösség, és a szülői közösség is. Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont szerinti ellenőrzés, spontán, alkalomszerű ellenőrzés: o a problémák feltárása, megoldása érdekében, o a napi felkészültség felmérésének érdekében. A nevelési évet záró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A nem pedagógus munkakörű alkalmazottak esetében a tejljesítményértékelés eredményét is Minősítés 37

38 A 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról alapján történik. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. (19) bekezdés rendelkezik a pedagógusok minősítési eljárásáról, a még nem minősített pedagógusok besorolásáról, a minősítési kötelezettségről illetve a kötelezettség alóli mentesülésről. A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára szeptember 1. és június 30. között kerül sor. Az óvodavezető értékelésének eljárásrendje A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A pedagógusok értékelésének eljárásrendje Az önértékelést támogató munkacsoport 5 éves és Éves munkaterve tartalmazza, mely az éves munkatervben része. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére. Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére. Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. 7. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Az intézményben függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot az Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatalának belső ellenőre látja el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 193/2003. (XI. 26.) kormányrendeletnek megfelelően történik. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. 38

39 A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól, - vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét-. Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében levő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével- az intézményvezető feladata. A belső ellenőrzés a FEUVE szabályainak megfelelően magába foglalja az: előzetes folyamatba épített és utólagos ellenőrzést. A belső ellenőrzés alapdokumentumai: gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok intézmény és a Polgármesteri Hivatal együttműködési megállapodása FEUVE rendszer belső kontroll rendszer működtetésének szabályzata. Belső ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető óvodavezető helyettes. Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: kedvező tapasztalatok elismerés, eltárt hiányosságok megszüntetésre vonatkozó intézkedés felelősségre vonás megelőzés feltételeinek biztosítása. 8. Külső kapcsolatok, rendszere, formája és módjai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, 39

40 a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o a fenntartóval, o más oktatási intézményekkel, o az intézményt támogató szervezetekkel; a gyermekjóléti szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; egyéb közösségekkel: o az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, o a kerület lakosaival. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatos kapcsolatot tartók nevét, beosztását az óvoda éves munkaterve rögzíti. A Fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), az intézmény ellenőrzésére, szmsz egyetértés, egyetértés a házirend pedagógiai program egyetértés gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint o a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 40

41 A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. A Gyermekjóléti Központtal való kapcsolattartás és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: Gyermekjóléti Központtal, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel, és o hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Központtól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Gyermekjóléti Központtal közvetlen kapcsolatot tart fent. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a Gyermekjóléti Központ értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés- az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a Gyermekjóléti Központ címének és telefonszámának intézménybe való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére, az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a felelős. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségnek elbírálásában szükség szerint közreműködik az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal az, óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, a pedagógiai tájékoztatás, a tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, gyermektájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 41

42 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, a fejlesztő nevelés, szakértői bizottsági tevékenység, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés, a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. Oktatásügyi Közvetítő Szolgálattal Ha az intézmény a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, családjogi területen működő szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítő a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. A közvetítőt a Fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató tájékoztatást kapjon az intézmény o anyagi helyzetéről, o támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, o az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Támogató: Dobos Gyermekekért Alapítvány. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. 42

43 A gyermekek egészségügyi állapotának megóvásáért az óvoda vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az óvoda gyermekorvosával, védőnőjével, rendelőintézettel, stb. ennek segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényeken, illetve más jellegű programokban jelenik meg. TARTALOM RÉSZTVEVŐK Fogadóórák a családnak. Szülő, óvodapedagógus, szükség szerint óvodavezető, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus. Pszichológiai: megfigyelés; egyéni problémák: társas lélektani folyamatok gondozása. Igény szerint felnőtt/ek, gyermek/ek. Konzultáció külső szakemberrel. Ügyintézés (bíróság, kórház, stb.) Logopédia: megfigyelés; szűrés; konzultáció felnőttekkel; egyéni foglalkozás gyermekekkel, szükség szerinti ügyintézés. Fejlesztő pedagógia: megfigyelés, szűrés, konzultáció felnőttekkel, egyéni foglalkozás gyermekekkel, szükség szerinti ügyintézés. Családlátogatás felkészüléssel és feljegyzésekkel. Igény szerint felnőtt/ek, gyermek/ek. Igény szerint felnőtt/ek, gyermek/ek. Óvodapedagógusok, szükség szerint óvodavezető, pszichológus, gyermekvédelmi felelős. Képzett felelős, pszichológus, család, más szakemberek. Az óvoda dolgozói és meghívott szakemberek. Gyermekvédelmi: megelőzés vagy ügyintézés; külső szervekkel kapcsolattartás. Külső szakemberekkel: áttekintő vagy döntéshozó, tájékozódó-tájékoztató találkozó (pl. fenntartó, szaktanácsadó, bölcsődei vagy iskolai szakember, családokat segítő intézmények). Látogatás vagy továbbképzés más intézményekben, Az óvoda dolgozói, szülők. konferenciák. Munka és tűzvédelmi: a gyermekek és a felnőtt Képzett felelős, óvodavezető. biztonsága. Felnőttek közös ünnepei (évente 2-3): humoros vagy komoly előadások, ajándékozás, stb. Az óvoda dolgozói, családtagok, szülők, stb. 43

44 9. Ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az óvoda épületének bejáratánál illetve előtte meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni - nemzeti színű, és az Európai Uniós zászlót. A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell. Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően - eltér az említett szabvány követelményeitől, a meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a Pedagógiai program tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálják. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők. Az óvodai szervezés tegye lehetővé, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. Az ünnepet kellő időt biztosítva a felkészülésre az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket), a felnőtt dolgozókat, a szülőket, 44

45 a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg a szélesebb nyilvánosságot. A gyerekek hagyományos ünnepei az óvodában: Farsang, Húsvét, Gyereknap, Mikulás, Advent Nagyok búcsúja. A csoportok az ünnepeket egy napon tartják. A testület hagyományos ünnepei, eseményei: nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása, munkába lépők köszöntése, pedagógusnap, névnapok megünneplése, közös kirándulás (év elején, és végén 1, illetve 1-2 napos), advent. Hagyományos rendezvényeink: a nevelési évzárásként közös nagy kirándulás (csoport-szülők), farsangi mulatság, Luca napi-, húsvéti kézműves délután, Dobos Napok Dobtallér Újrahasznosítási hét. Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a Pedagógiai program tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény logója Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a Pedagógiai program tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy 45

46 az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: az óvodai orvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el. A körzeti védőnő meghatározott napokon látogatja az óvodát. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: biztosítja az orvosi-, és védőnői munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és, szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A Fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. A szülők jogait, kötelezettségeit a fenti időpontra vonatkozóan a Házirend tartalmazza. Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az óvodát értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az óvodában a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. 11. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: o 4. (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat, o a 168. (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat. Általános előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. 46

47 Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda védő-óvó előírásai, amelyeket a gyermekek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk: Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek. Mozgásos foglalkozásra nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, illetve a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, stb. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A pedagógus feladata és kötelessége: saját gyermekcsoportjában, gyermeköltözőben, mellékhelyiségeiben a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az intézményvezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében az intézmény helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az intézményvezető tájékoztatása további intézkedés végett A nevelési év elején, valamint szükség szerint, a tevékenység, foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel: o az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások o a tevékenységekkel, foglakozásokkal együtt járó veszélyforrások o a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A dajkák feladata és kötelessége: a veszélyforrást jelentő konyha zárása amennyiben nem tartózkodnak ott, illetve a tisztítószerek zárt helyen történő tárolása a konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás a konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező. Nem pedagógus alkalmazottak feladatai: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére a veszélyforrást jelentő munkaterületüket mindig zárják. 12. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formát, időkeretei Minden olyan szolgáltatás ingyenesen (térítésmentesen) kell biztosítani, amelynek a megszervezésére az Nkt-ben meghatározott időkeret terhére kerül sor (heti 61 óra). E körbe tartozik minden óvodai foglalkozás, illetőleg a felzárkóztató foglalkozás, valamint az egészségfejlesztéssel, egészségügyi felügyelettel összefüggő ellátás. Minden egyéb e körbe nem tartozó foglalkozásért térítési díjat kell megállapítani. Egyéb foglalkozás: a napi foglakozásokon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a gyermekek fejlődését szolgálja. 47

48 Tandíjat kérhet az óvoda a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelésért és oktatásért, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatásokért. A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai egyéb foglalkozáshoz, amelynél a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 13. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok, egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, az egyéb foglalkozások során a nevelési intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: o közúti közlekedési balesetek, o mérgezés, o fulladás, o égés, o áramütés, o esés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen, biztosítsa azt, hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen, gondoskodjon arról, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen, biztosítsa azt, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthatnak-e be, gondoskodjon arról, hogy az intézményben a gyermekek az egészségükre, testi épségükre veszélyes elektronikus és mechanikus eszközöket, szerszámokat ne használhassanak. A pedagógusok feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek, a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 48

49 Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvoda pedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert az alapján alkalmazni. A pedagógus az intézménybe ebben a szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, védelme, kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja, nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, o a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, o a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), o a jegyzőkönyvet továbbítani kell, o a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek, súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, o gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. o /Súlyos az a gyermekbaleset, amely a gyermek: a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, o számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, o súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását okozza./ lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői közösség részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában, intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: 49

50 az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: o közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, o e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, o jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, súlyos balesetekkel kapcsolatban: o a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, o közreműködik a baleset kivizsgálásában, közreműködés az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői közösség tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. A dajkák feladata és kötelessége: a veszélyforrást jelentő konyha zárása amennyiben nem tartózkodnak ott, illetve a tisztítószerek zárt helyen történő tárolása a konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás a konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező. Nem pedagógus alkalmazottak feladatai: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére a veszélyforrást jelentő munkaterületüket mindig zárják. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. Elsősegélydoboz helye: az óvodavezető szobája. A gyermekek kísérése A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. Az intézmény környékén tett gyalogos sétákhoz nevelési év elején kérjük írásban a szülő beleegyezését. A szülő év elején egy évre érvényes nyilatkozatot ad arról, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (intézményen kívüli kimozdulások) és belső programokon. Amennyiben a szülő nem járul hozzá gyermekének a csoport programján való részvételhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. Az óvodán kívüli foglakozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az óvoda vezetője a programot engedélyezte. Az óvodavezetői engedélyezés feltétele: 25 fős gyermekcsoport a kíséretet minimum két óvodapedagógus és egy dajka látja el, a csoport felkészítésének megléte (hogyan kell biztonságosan közlekedni), megfelelő szülői engedélyek megléte. 50

51 Az óvodapedagógusok kötelessége a külsőprogramok, foglakozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi az előzőekben felsorolt feltétel biztosítása. A költségkímélő megoldás választása, valamint a szülői döntés az éves felhasználható összeg felső határa fontos szempont a szervezésnél. A szülőnek joga meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelyet a gyermekcsoport egy nevelési évben, gyermekenként költhet. A Szülői közösség a csoportok szülői közösségének felhatalmazásával erről évente dönt. A közlekedési eszközzel, távolabbra történő kirándulásokhoz minden alkalommal, az adott program feltételeinek írásban való ismertetése mellett, a szülő aláírásával engedélyezi az intézmény elhagyását gyermeke számára. A gyermekek intézmény környéki séták alkalmával történő kísérése minden esetben csoportonként legalább egy óvodapedagógussal és egy, a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottal valósulhat meg. 14. Rendkívüli esemény, bombariadó, esetén szükséges teendők Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: o érintett hatóságokat, o a fenntartót, o a szülőket, megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: o egész napos gázszünet, o az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, o az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). o járvány, melynek során az ellátottak 50%-a nem tud megjelenni. A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések: Rendkívüli esemény Intézkedések Tűz megnevezése A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint A tűzoltóság értesítése A tűzoltás megkezdése Az egyes értékek mentése A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése 51

52 a szülők értesítésével A fenntartó értesítése Árvíz A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével Az illetékes szervek értesítése Érték mentés Földrengés A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével Az illetékes szervek értesítése Érték mentés Bombariadó Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint Az illetékes hatóságok értesítése A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével A fenntartó értesítése Egyéb veszélyes helyzet A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével Az illetékes szervek értesítése Indokolt esetben nevelési szünet elrendelése Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető a szomszédos iskolába és óvodába helyezi el ideiglenesen a gyermekeket. Jó idő esetén a környező játszótérre visszük a gyerekeket. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét látják el. Az intézmény területén tilos a dohányzás. 15. Reklámtevékenység szabályai Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat), reklámokat. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra. Politikai hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos! Az óvodavezető, illetve az óvodavezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése. 16. Fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása Fakultatív hit és vallásoktatás egyházi, jogi személy által a szülők igényei alapján szerveződhet, az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvoda életrend figyelembe vételével. 52

53 17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: elektronikus csoportnapló- Folyamatkövető napló pedagógus munkaidő nyilvántartás, pedagógus igazolványt igénylő rendszer, oktatási azonosító: gyermek/alkalmazott. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: o a hitelesítés időpontját, o a hitelesítő aláírását, o az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt:... PH... hitelesítő A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az óvodavezető határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. 53

54 18. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések Az óvodában bármilyen jellegű tevékenység (fényképezés, videó-felvétel, gyermekek megfigyelése) csak a szülők beleegyezésével és az óvodavezető engedélyével történhet. A gyermekek fényképeinek megjelentetéséhez, írásaik óvodán kívüli (rajz, mese, stb.) megjelentetéséhez év elején kérjük meg az írásos szülői beleegyezést. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai: Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személyköteles: a közös tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az óvodavezető helyettes utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Hivatali titok megőrzése Hivatali titoknak minősül: amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít. 54

55 Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. Telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás idejében, nem tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja. Informatikai eszközök használatának eljárásrendje: fénymásolás, nyomtatás, számítógép használat, stb. Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok másolása, nyomtatása, számítógép használata térítésmentesen történik 19. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza- figyelembe véve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 84. és a 85. -át a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 55

56 A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a Szülői közösség, tanács részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A küldemény átvételére jogosult: a címzett vagy az általa megbízott személy, az intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy, a postai meghatalmazással rendelkező személy, az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy, az iratkezelési szabályzatban meghatározott elektronikus rendszer. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát, a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét. Az átvevő köteles gondoskodni az egyéb jogszabályban vagy az intézmény belső szabályzatában előírt biztonsági követelmények szerinti feladatok elvégzéséről. Az átvevő a papír alapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az azonnal és sürgős jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni, amit a kézbesítőokmányon kívül az átvett küldeményen is rögzíteni kell. Elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak amennyiben azt kéri, és elektronikus válaszcímét megadja haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés egyedi azonosítóját is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). A központi rendszeren keresztül érkezett küldemények esetében az átvétel visszaigazolása az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történik. Amennyiben iratkezelésre nem jogosult személy veszi át a küldeményt, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén az illetékes iratkezelési egységnek az iratkezelési szabályzat szerinti kezelése céljából átadni. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papír alapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és a küldemény tartalmát külön jegyzékben fel kell tüntetni. A megállapíthatóan hiányzó iratokról vagy mellékletekről a feladót értesíteni kell. A gyors elintézést igénylő ( azonnal, sürgős jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni. 56

57 Az elektronikus úton, nem a központi rendszeren keresztül érkezett küldemény átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére. A küldemény a fogadó szerv rendszerére biztonsági kockázatot jelent, ha: a hatóság informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy az informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul, az informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. A fogadó szerv a feldolgozás elmaradásának tényéről és annak okáról értesíti a küldőt. Nem köteles a fogadó szerv értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó küldemény az adott küldőtől. Az ismétlődés értelmezésére vonatkozó szabályokat a belső szabályzat tartalmazza. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, a 25. -ban jelzett kivétellel, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. Minden beérkezett küldeményt a beérkezés időpontjában a 21. (4) bekezdésében meghatározott esetben az érkezést követő első munkanap kezdetén érkeztetni kell. A visszaérkezett tértivevények és elektronikus visszaigazolások érkeztetési eljárását és az érkeztetés dokumentálásának módját a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg. Az érkeztetési nyilvántartás tartalmazza minimálisan az alábbi adatokat: a küldő neve, a beérkezés időpontja, könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítója (különösen kód, ragszám), központi rendszeren keresztül érkező elektronikus küldemény esetén a központi rendszer által a küldeményhez rendelt érkeztető szám, továbbá a közfeladatot ellátó szerv által képzett, folyamatos sorszámot és az évszámot tartalmazó érkeztetési azonosító vagy nyilvántartott zárt számmezőből kiosztott érkeztetési azonosító. Papír alapú vagy elektronikus adathordozón érkező küldemény esetén az érkeztetés dátumát és az érkeztetési azonosítót a küldeményen vagy az elektronikus adathordozó kísérő lapján, annak elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. Az érkeztetési azonosító küldeményen való feltüntetése mellőzhető, ha az iktatás az érkeztetéssel egyidejűleg megtörténik. Nem kell érkeztetni abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv papír alapú iktatást vezet, és valamennyi beérkező küldeményt az érkezés időpontjában a papír alapú iktatókönyvben iktat. Az intézmény köteles: a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni, a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni, az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelő tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni, 57

58 a nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni. Az iratot a fent felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. Az óvodatitkárnak az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó sürgős jelzésű iratokat. Téves iktatás esetén a papír alapú iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett kétségtelen legyen. Elektronikus iktatókönyv használata esetén a változásokat (módosítás, az adatok fizikai törlése nélküli törlésre jelölése), tartalmuk megőrzésével, naplózással dokumentálni kell. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: könyveket, reklámanyagokat, tájékoztatókat, meghívókat, nem szigorú számadású bizonylatokat, bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat, nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat, munkaügyi nyilvántartásokat, anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, közlönyöket, sajtótermékeket, visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. Az iktatószám kötelezően tartalmazza a főszám-alszám/évszám/ egy adategyüttesként kezelendő adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető a szervezeti egységre, iktatóhelyre vagy iktatókönyvre utaló, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval. Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető - számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó további azonosítóval. A meghatározottak szerint képzett azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelős vezető adja ki és tartja nyilván. Az azonosítók képzésére vonatkozó részletes szabályokat a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Az óvodatitkár az érkezett iratot köteles a jogosult óvoda vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). 58

59 Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha: azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, és aláírása mellett az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel, a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítésre felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a intézményhivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha: a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint elektronikus közokiratnak minősül és az elküldését igazoló visszaigazolás rendelkezésre áll. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő: a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés és a kiadmányozó intézményszerv bélyegzőlenyomata, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó intézmény bélyegzőlenyomata. Az intézmény óvodatitkárjának ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottake minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). Az elektronikus iratok kézbesítésének rendjét az intézmény iratkezelési szabályzatában az adott intézményre és eljárására vonatkozó, továbbá az elektronikus iratok kézbesítését előíró jogszabályi rendelkezések figyelembevételével határozza meg. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: a nevelési-oktatási intézmény o nevét, o székhelyét, az iktatószámot, az ügyintéző megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben az előbb felsoroltakon kívül tartalmaznia kell: a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, 59

60 a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Jegyzőkönyvet kell készíteni: ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési intézmény működésére, a gyermekekre, vagy a nevelőmunkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: elkészítésének helyét, idejét, idejét, a jelenlévők felsorolását, aláírást, beosztását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó/jogosult Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv, évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. (2) 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet /2005. (XII. 29.) Kormányrendelet /2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 5. Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 5. Intézményvezető 60

61 Az iratkezelés jogszabályban, illetve az intézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti megszervezése Iratkezelés felügyelete az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírásbélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról Bizottság kijelölése az iratselejtezésre Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet /2005. (XII. 29.) Kormányrendelet /2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 8. (2) 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet /2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 64. (1) 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 64. (4) évi LXVI törvény 9. (1) bekezdés g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 68. (1) Intézményvezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a meghatározott jogköreit az intézményvezető helyettes gyakorolja. Az intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek: az intézményhez érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani az intézményvezető által, - az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt iratfelbontásra felhatalmazott személy, névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá. Kiadmányozás 61

62 Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területei, esetei Az intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Munkáltató jogkörök gyakorlása az SZMSZ-ben meghatározott esetekben történhet más személy által Étkezéssel kapcsolatos feladatok ellátásában eljárhat A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető helyettes Intézményvezető helyettes Óvodatitkár 20. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozata A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló évi CLII. törvény célja: az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki 3. -ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be nyilatkozatot tesz saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. A törvény mellékletében rögzített adatlap kérdései alapján tesz nyilatkozatot. Hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szempontjából a házastárs, élettárs (Ptk. 685/A ), valamint közös háztartásban élő szülő, nagyszülő, gyermek(ek), függetlenül attól, hogy kiskorú-e, vagy elmúlt már 18 éves, és nagykorú (ha nincs saját vagyona, akkor ezt s tényt rögzíteni kell), a házastárs, élettárs gyermeke(i), ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is. A hangsúly a közös háztartáson van. Kikre vonatkozik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség? Az a közalkalmazott, aki fontos, különös jelentőséggel bíró és bizalmas munkakör betöltésével megbízott személy. E törvény: (1) b pontja szerint: a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, (1) c pontja szerint: a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátás során o költségvetés vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá o önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve o önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, 62

63 (1) d pontja szerint: a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során (1) e pontja szerint: a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állam vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során. A DOB Óvodában a évi CLII. törvény 4. -ának figyelembe vételével az alábbi munkakörökben és feladatkörökben áll fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: intézményvezető, intézményvezető helyettes. Vagyonnyilatkozat tartalma Vagyonnyilatkozat tételi kötelességét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A nyilatkozat elkészítésének napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről kell számot adni, a vagyonnyilatkozat tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelmet kell összegezni. Az éves jövedelem összege megegyezik az éves adóbevallásban bevallott bármilyen jogviszonyból származó összes jövedelemmel. A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy jogosult. A vagyonnyilatkozat tartalmazza (e törvény 8. -a): a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, a kötelezett egy háztartásban élő hozzátartozó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A vagyonnyilatkozat őrzése Az új törvény a vagyonnyilatkozat őrzésére közalkalmazott esetében a munkáltatót jelölte ki. Az őrzésért felelős személy köteles az érintett személyt a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó jogviszony, beosztás létesítése, munka vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal megelőzően tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmazza: a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat saját és hozzátartozói (1., 2. számú melléklet) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást (3. számú melléklet) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést (4. számú melléklet). A nyomtatványokat a felelős személy adja át a vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett személy számára. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Annak, aki vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okból függetlenül meg kell 63

64 szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. [9. (1)] Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy köteles az érintettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. [10. (1)]. Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha az érintett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. [10. (2)] A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat tétel megtagadásának kell tekinteni. [10. (3)] A vagyonnyilatkozat tétel formai követelményei A formai követelményeket a törvény 11. -a nagyon részletesen szabályozza: A vagyonnyilatkozatot két példányban az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős személy az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is csak a ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat átadása a vezetői irodában történik, nyilvántartása után a páncélszekrényben elzárva külön dossziéban kerül megőrzésre. A 12. szerint abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14 rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetben a boríték(ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után! Mellékletek: A törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatvány saját részre A törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatvány hozzátartozók részére Vagyonnyilatkozat-kitöltési útmutató Értesítés Hozzátartozói nyilatkozat Átvételi elismervény Tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és a megszegésének jogkövetkezményeiről Igazolás a vagyonnyilatkozat átadás-átvételérő 64

65 Értesítés a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről Igazolás a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről szóló értesítés átvételéről A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos előírások Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 4. -ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége a következők. A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból: a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. (1) b)/, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. (1) c)/ költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. (1) d)/, a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. (1) e)/. Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka Munkakör megnevezése (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) Magasabb vezető (Intézményvezető) x x x x Vezető beosztások: Intézményvezetőhelyettes x x x x 65

66 Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette: Az intézmény vezetője Dátum: Budapest, október Intézményvezető aláírása PH. A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadta: Az intézmény nevelőtestület Dátum: Budapest, október 26.. Nevelőtestület nevében aláírás A Szervezeti és Működési Szabályzatról véleményét nyilvánította: az intézmény szülői közössége Dátum: Budapest, október Szülői közösség nevében aláírás A Szervezeti és Működési Szabályzatról egyetért: Dátum:.. Fenntartó képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatról véleményét nyilvánította: Dátum: Budapest, október Közalkalmazotti Tanács képviselője A Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyta: az intézmény vezetője Dátum: Budapest, október Intézményvezető aláírása PH. 66

67 A Szülői közösség nyilatkozattétele SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Véleményezésre jogosultak nyilatkozattétele A Szülői közösséget, a Dob Óvoda az Szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Dátum: október 21. Szülői közösség nevében aláírás A Fenntartó nyilatkozattétele A Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat a Dob Óvoda Szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez egyetértési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. Dátum: Budapest, Fenntartó képviselője PH A Közalkalmazotti Tanács nyilatkozattétele A Közalkalmazotti Tanácsa Dob Óvoda Szervezeti és működési szabályzatának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Dátum: Budapest, október 21.. Közalkalmazotti Tanács elnöke 67

68 Nevelőtestület határozata A Dob Óvoda, nevelőtestülete, az át nem ruházható jogkörében a Szervezeti és működési szabályzatot 2015.év október hó 26. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal 52./2015.(X.26.) számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Dátum: Budapest, október Nevelőtestület nevében aláírás Intézményvezető jóváhagyása Alulírott Illés Istvánné, mint a Dob Óvoda megbízott vezetője az át nem ruházható jogkörömnél fogva az intézmény Szervezeti és működési szabályzatot 2015.év október hó 26. napján 53/2015.(X.26.) számú határozattal jóváhagytam. A jóváhagyás tényét a csatolt jegyzőkönyvet hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Dátum: Budapest, október Intézményvezető aláírása PH. 68