Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma volt. Ányos Pál, a költő szerzetes is tanított itt. 1787-ben oszlatták fel a rendházat is, ekkor a gótikus-reneszánsz épület az Edelsheim-Gyulai grófok tulajdonába került, ők 1894-ben lakókastéllyá alakították át. Itt a kastélyban nevelkedett Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, Horthy Miklós kormányzó menye. A faluban egy halmon az 1618-ban épült reneszánsz stílusú Jezerniczky várkastély négy hengeres saroktornyos tömbje áll. A felsőelefánti Edelsheim-Gyulai kastély
A felsőelefánti Jezerniczky-kastély Appony (Oponice) Kisközség az Apponyi grófok szép kastélyával s több mint 40,000 kötetből álló könyvtárával, mely azelőtt Pozsonyban volt felállítva s csak mintegy húsz esztendeje került ide. A faluhoz közel a Hangyáshegy oldalán egy régi vár romjai láthatók, melyek a monda szerint az egykori morva birodalom határőrségét képezték s melyek még abból az időből származnak, mikor a magyarok még nem voltak urai ez országnak. Zsigmond király e várban többször megfordult, mint ezt több itt kelt okmánya bizonyítja. Később a huszitáktól elpusztíttatván egy ideig romokban hevert, míg 1392-ben Zsigmond király Cseklészért cserébe adta Eőry Miklósnak, s azóta e család az Apponyi nevet viseli. A vár a XVII..század eleje óta, midőn a törökök feldúlták, teljesen összeomlott. Azóta állandóan az Apponyi család birtoka.
Az apponyi vár romjai és az egyik Apponyi-kastély Apponyi-kastély Nagytapolcsány (Topoľčany) Várának romja a várostól 15 km-re északnyugatra Kővárhely falu határában áll. A vár 13. 14. század fordulóján épülhetett, első birtokosai a Csákok voltak, majd királyi vár. Az 1440-es években a husziták egyik támaszpontja. A 17. században késő reneszánsz stílusban átépítették, a 19. században egyes részeit helyreállították, azóta pusztul. A városnak 1285-ben már volt temploma. A 14. század elején Csák Máté birtoka. Csák Máté halála után királyi város lett. Szabad királyi városként 1342-ben említik először. 1431-ben huszita támadás érte. A 15. században fallal erősítették meg, 1584-ben parasztlázadás tört ki, 1599-ben a török dúlja fel. A 16. században az Országh és Losonczi családok birtoka. 1599-ben a török fosztotta ki a várost. 1601-ben a Forgách családé lett. 1719-ben a Berényi, 1733-ban a Traun család lett a birtokosa. A régi Szent András templom helyén
1740-ben barokk templom épült, melyet 1779-1802 között újjáépítettek. 1750 körül épült a kegykápolna. A 18. század végén hatalmas tűzvészek pusztították a várost. A nagytapolcsányi vár romjai Bossány (Bošany) A kutatások szerint a falu közepén a mai kastély helyén egykor kis erődítmény állt sokszögletű toronnyal. A régi kastély 1550 körül épült reneszánsz stílusban, a Bossányi család ősi fészke.
A régi bossányi kastély Bossány-kastély Simony (Partizanské)
1324-ben a helyi nemes Simonyi család birtoka. Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi. Zsigmond király 1411-ben várépítési engedélyt adott a Simonyi családnak. A már létező vár helyére építették a mostani várkastélyt. A Nyitra-folyó akkoriban a vár mellett folyt és egy ága körülvette a várat, így ez egy vízivár volt. Az erődítményeket 1600 körül lebontották és ebből építettek a Simonyi gyerekeknek 3-4 kastélyt. A Simonyi-kastély Nagyugróc (Veľké Uherce) Késő reneszánsz várkastélyát a Bossányiak építtették a 17. században. A 18. században barokk stílusban átalakították, majd 1845-60 között neogótikus
stílusban alakították át a Keglevichek. A századforduló táján a Thonet testvérek pazar pompával rendezték be. A nagyugróci kastély Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) Innen származik Kosztolányi Dezső költő családja. A községben négy várkastély is található, két reneszánsz és két barokk stílusú. Két barokk temploma is van: Legrégibb reneszánsz kastélyát 1600 körül építette a Kosztolányi család. Az eredetileg négy saroktornyos épületből mára kétemeletes kétsaroktornyos kastély maradt. A Karolin-kastély a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban, a 19. század végén újjáépítették. Kosztolányi Izabella tulajdona volt, majd 1945 után iskola, később iroda működött benne. Ma újra magántulajdon. A Kisasszony-kastély 1727-ben épült, 1815-ben empire stílusban építették át. Kosztolányi Anna tulajdona volt, ma oktatási célokat szolgál. Az evangélikus templom 1736-ban épült barokk stílusban. A 18. század végén a türelmi rendelet értelmében torony nélkül építették át. Belseje gazdagon kifestett, oltárképe a 17. század végén készült korabarokk stílusban. Szószéke és
keresztelőmedencéje 18. századi, orgonája a 17. század végén készült. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1699 és 1701 között épült későreneszász-korabarokk stílusban. Főoltára 1713-ban készült. A Nagyboldogasszonyt ábrázoló mellékoltára 1700-ból való, korábban Alsólelóc templomában állt. Sírboltjában a Kosztolányi család tagjai nyugszanak. A Kosztolányi-kastély
A Karolin-kastély A Kisasszony-kastély Nyitranovák (Nováky) Az egykori kolostorának épülete a 17. században épült, a 19. század második felében átépítették, 1941-ben megújították. Római katolikus temploma 1800-ban a korábbi templom alapjain épült. Három 17. századi várkastélya közül az egyik már romos állapotú. Nemesi kúriája a 18. század végéről való.
Az egyik nyitranováki kastély