Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 11. rész: írásbeli kutatási beszámoló készítése Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz
Tizenegyedik rész Írásbeli kutatási beszámoló készítése Azaz hogyan írjunk tudományos jellegű dolgozatot?
Tartalomjegyzék Témaválasztás Első lépések az írás felé Hogyan keressünk szakirodalmat? A szakirodalom feldolgozása A cédula Munkaterv A szabatos megfogalmazás feltételei Gyakori hibák, problémák Mikor és hogyan idézzünk? hivatkozások szabályrendszere A hivatkozás Az irodalmi hivatkozások elhelyezése Illusztrációk, ábrák, táblázatok Bibliográfia irodalomjegyzék Példa A dolgozat szerkezete A kifejtés A tudományos írásmű további részei Formai követelmények Felhasznált irodalom
Témaválasztás: Akár saját magunk választunk, akár előre adott a téma, mindenképpen feleljen meg a kutató érdeklődési körének. A téma iránti személyes elköteleződésünk, motivációnk segít áthidalni a kutatás során óhatatlanul felmerülő nehézségeket. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetőek, kezelhetőek (pl. nyelvtudási korlátok). A választott kutatási módszer feleljen meg a kutató felkészültségének. Vegyük figyelembe időbeli, térbeli és pénzbeli korlátainkat! (Umberto Eco szerint egy szakdolgozat elkészítése 6 hónaptól akár 3 évet is igénybe vehet. Eco 2003: 34) Összességében érdemes olyan szűk időben és térben is körbehatárolt - témakört választani, hogy a témafelvetésben megfogalmazott kérdésre választ adjon a választott kutatási módszerrel elért kutatási eredmény.
Első lépések az írás felé saját elgondolás, önálló kutatás Lássuk, miből élünk mások mit írtak a témában források, szakirodalom keresése Miért fontos a szakirodalom áttanulmányozása? segít a témánkhoz ötleteket gyűjteni segít további szakirodalmat gyűjteni (a források végén található bibliográfia!) nemcsak a felkészültség látszatát biztosítja, hanem valóban felkészültek leszünk segít a tudományos kérdések megfogalmazásában segít a konceptualizálásban - segítségével megismerkedünk a téma tudományos fogalomkészletével l. 2. unit segít a megfelelő módszer megtalálásában összességében segít megírni a szöveget
Hogyan keressünk szakirodalmat? valamit már olvastunk korábban valamit ajánl a témavezetőnk, kollégánk saját magunk keresünk szakirodalmat Erről részletesen: Sztárayné Kézdy Éva Tordai Bence: Hogyan keressünk szakirodalmat? L.
A szakirodalom feldolgozása: irodalomjegyzék összeállítása (l. később bibliográfia 15. dia) a feldolgozandó szövegen belül a fontos részek kijelölése (strimming - lefölözés) az adott feldolgozandó szövegrészen belüli releváns részek kijelölése (skipping - ugrálás) jegyzetelés passzív jegyzetelés: csupán kiírjuk a fontosnak tartott szövegrészeket aktív jegyzetelés: a kiírt szövegrészt fel is dolgozzuk, saját ötleteket is leírjuk A kiírt idézetek esetében mindig írjunk pontos oldalszámot, mivel erre később a hivatkozások elkészítésénél szükség lesz! a jegyzetelést megkönnyíti az ún. cédulázás módszere, ami tartalmazhatja az olvasott könyvek és cikkek jegyzékét a témajegyzéket a szerzők jegyzékét az idézetek jegyzékét a munkajegyzéket
A cédula Az egyes cédulák tartalmazzák a bibliográfiai adatokat feljegyzéseket a szerzőről a könyv/cikk tartalmának összefoglalóját részletes idézetet saját értelmezést megjegyzést azonosítót
Munkaterv Készítsünk pontos munkatervet határidőkkel! Fogalmazzuk meg a címet! A cím feltétlenül utaljon a tartalomra. Lehet egy frappáns cím (pl. egy találó idézet egy interjúból), azonban mindig adjunk ilyen esetben egy szakmai alcímet Lehet szakmai a cím, ami egy mondat, és esetleg az alcímben pontosítjuk a témát. (Ha a téma leadási határidejekor bizonytalanok vagyunk, érdemes tágabb főcímet adni, amelyet a későbbiekben egy alcímmel pontosítunk.) Írjuk meg a bevezető fejezetet, amelyben megfogalmazzuk kutatásunk célját, a kutatási kérdést! Készítsük el a Tartalomjegyzéket!
A szabatos megfogalmazás feltételei következetes fogalomhasználat definiálás (első előforduláskor) öncélú definíciók kizárása verbális precizitás alkalmazkodás szóhasználatban a tudományághoz eltérések indoklása többértelműség kerülése idegen szavak használatának korlátozása változatos mondatok (rövid-hosszú) legyen ritmusa gazdaságos megfogalmazás nyelvileg korrekt mondatok érdekes, stílusában az olvasóhoz igazodó
Gyakori hibák, problémák: bonyolult mondatok rossz szórend nevek hibás leírása töltelékszavak alkalmazása helyesírási hibák! nem lehet kellőképpen hangsúlyozni ezek kiküszöbölésének fontosságát. Nem elegendő a helyesírás ellenőrző használata. Érdemes a kész dolgozatot egyébként is egy megbízható helyesírású, értő olvasóval elolvastatni! határozott/határozatlan névelő hibás használata köznapi beszéd, szleng használata
Mikor és hogyan idézzünk? hivatkozások szabályrendszere A szakirodalom és a források ismeretét a rájuk való közvetlen és közvetett főszövegbeli hivatkozások bizonyítják. Idézni kötelező, ha a hivatkozandó szöveg olyan adatot, gondolatot, megállapítást tartalmaz, amely nélkülözhetetlen a dolgozat meg írásához; minden esetben, mikor mások írását, ötletét, gondolatát, gyűjtött, ill. generált adatait, szellemi termékét vesszük át a dolgozatunkba; ha a dolgozat írója az idézet szöveggel alátámasztja állítását; ha a dolgozat írója kritizál egy szövegrészt, vagy vitatkozik vele; ha egy aforizmaszerű, találó, szellemes megfogalmazást beépít a dolgozatába, amellyel a dolgozat színvonalát emelni kívánja.
A hivatkozás A hivatkozásnak mindig a pontosnak (pontos forrásmegjelölés), visszakereshetőnek és félreérthetetlennek (a hivatkozás eleje és vége egyértelmű) kell lennie. Az idézés módjai: - szó szerinti idézet mindig idézőjelek között a szerző nevének, az idézett forrás kiadási évének és a pontos oldalszámának megjelölésével; - parafrázis, azaz tartalmi idézés a szerző nevének, az idézett forrás kiadási évének megjelölésével; - plágium, azaz nem jelzett idézet szigorúan tilos! Plagizálásnak minősül más személy munkájának, tényeinek, ötleteinek használata megfelelő hivatkozás nélkül. Plágiumnak minősül továbbá más személy által készített dolgozat, írásmű megvásárlása, ellopása, kölcsönkérése és saját munkaként történő benyújtása vagy teljes bekezdések, fejezetek más munkájából történő kimásolása, és a szakdolgozatban, évfolyamdolgozatban vagy más írásműben önálló ötletként, megfelelő hivatkozás nélkül történő feltüntetése.
Az irodalmi hivatkozások elhelyezése Az irodalmi hivatkozások szerepelhetnek a főszövegben zárójelben, pl.: (Eco 2003: 34.) lábjegyzetként Lábjegyzeteket alkalmazzunk továbbá, ha valamit nem akarunk a főszövegben kifejteni, de a megértést elősegíti, pl.: pontosítunk egy megállapítást elméleti, logikai kitérőt teszünk magyarázó szövegek kérdőívkérdések, stb. A bibliográfiai, irodalmi hivatkozásokat is tehetjük lábjegyzetbe. Fontos követelmény a lábjegyzetek következetes számozása.
Illusztrációk, ábrák, táblázatok A szövegünket kiegészíthetjük illusztrációkkal, ábrákkal, táblázatokkal. Fontos, hogy mindezeket ellássuk pontos hivatkozással, sorszámozással, egyértelmű címekkel. Táblázatok esetében az egyértelműség, átláthatóság, elemezhetőség, valamint az adatok ellenőrizhetősége szintén fontos követelmények. A táblázatok és ábrák jegyzékét is készítsük el, ami a szövegben tartalomjegyzéket követően szerepeljen.
Bibliográfia irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben szerepeljen minden tétel, ami a főszövegben szerepel, amire hivatkozunk, viszont ne szerepeljen benne olyan munka, amelyet nem ismerünk. Több rendezési elv szerint állíthatjuk össze a felhasznált irodalmak jegyzékét: sorszámozott a dolgozatban lévő előfordulási sorrend szerint (nem elegáns), kronologikus rend (ha egy ember munkásságát foglaljuk össze), a leggyakoribb forma viszont a szerzők szerinti abc-sorrend. Fontos, hogy minden egyes bibliográfiai tételt egységes formában tüntessünk fel.
Az alábbiakban lássunk egy bevett bibliográfia mintát: [szerző álneve, ha van] \[[szerző valódi neve, ha álnéven adta ki]\]: [a mű címe]. [kiadás helye], [kiadó, ha a belsőcímoldalon feltünteti], [kiadás éve], [oldalszám]. Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2008. Több szerző esetén: Hunyadi László Mundruczó György Vita László: Statisztika. Budapest, Aula, 1996. Szerkesztett kötet esetén: Tardos Róbert, Angelusz Róbert: Demoszkópiai reprezentativitás és demokratikus reprezentáció - módszertani problémák és tartalmi dilemmák. In: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások a nagyvilágban és Magyarországon. Budapest, Századvég, 2009. 293-325. o. Folyóiratcikk esetén: Letenyei László Nagy Gábor Dániel: Rugalmas kérdőív. [folyóiratcím] Szociológiai Szemle. 2007/1-2. sz. 29-46. o. ha több kiadás, akkor hányadik? Internetes forrásnál: Szerző, Cím, URL, letöltés dátuma Fontos: minden esetben kövessük az adott dolgozatra vonatkozó formai követelményekben meghatározott bibliográfia-mintát!
A dolgozat szerkezete: A dolgozat tartalmi szerkezete többféle rendezési elvet követhet: időrend térbeli elrendezés egyszerűtől a bonyolultig fontossági sorrend A dolgozat formai szerkezete esetében mindig kövessük az adott dolgozatra vonatkozó előírásokat! Az alábbiakban lássuk egy erre egy általános példát! Címoldal: szerző, évszám, pl. szakdolgozat Belső címoldal: szerző, dolgozat címe, intézmény, város, évszám, szak, témavezető Ajánlás, mottó, előszó, köszönet Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke Kifejtés
A kifejtés Kifejtés, amely következetes számozással és önálló címmel ellátott fejezetekre és alfejezetekre tagolt Bevezetés: (MIT?) amelyben a kutatni kívánt kérdést, problémát megfogalmazzuk. Ismertetjük tehát a dolgozat témáját, gondolatmenetünket és a hangsúlyos pontokat Módszertan: (HOGYAN?) a problémamegoldás módszerének kiválasztásának indoklása és leírása Mintavétel: (KITŐL?) ismertetjük a mintavételi módszert, indokoljuk, ill. a kiválasztott minta jellemzőit Hipotézisünk ismertetése, amelyben kitérünk korábbi kutatási eredményekre, a témára vonatkozó elméletek és szakirodalmak, valamint önálló gondolataink alapján Adatok gyűjtésének, csoportosításának bemutatása Elemzés: (VÁLASZ) a dolgozat leghosszabb része, amelyben a bevezetőben megfogalmazott kérdésre megadjuk a választ Befejezés, összefoglalás, amelyben összefoglaljuk a dolgozat megállapításait és azok közötti összefüggéseket a lényeg kiemelésével. Továbbá itt kell a válaszaink esetleges korlátait megadni, felvázolhatjuk a további kutatások lehetséges irányait. Itt adhatunk javaslatot az eredményeink gyakorlati felhasználására.
A tudományos írásmű további részei Függelékben, ill. mellékletben helyezhetünk el pl. vonatkozó jogszabályokat, kutatási kérdőívünket, interjúvázlatainkat, tehát minden olyan szöveget, amely nem tartozik a főszöveghez, de gondolatmenetünk megértéséhez kiegészítő információval szolgálhat. Név- és tárgymutató hosszú tudományos munkák esetében lehet szükséges Szakszavak jegyzéke, amennyiben dolgozatunk szóhasználata eltér a közérthető szóhasználattól (pl. szubkultúrák elemzése esetén az arra jellemző szleng-kifejezések magyarázata) Irodalomjegyzék, bibliográfia
Formai követelmények A formai követelményekről mindig tájékozódjunk az adott dolgozatra vonatkozó speciális követelményekről a betűtípus (leggyakoribb: Times New Roman, Arial, Garamond, Calibri), betűméret (leggyakoribb: 11, 12), margók, sorköz (leggyakoribb: másfeles) és a minimális és maximális karakter-, ill. oldalszám tekintetében. További információk: - a KRE BTK Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének szakdolgozati követelményeiről: Szakdolg. Köv. 2012.doc - a KRE BTK Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ)
Felhasznált irodalom: Havasréti József: Tudományos írásmű. Bölcsész konzorcium, 2006. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth, Budapest, 2009. ISBN: 978 963 09 5988 9 Umbert Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest 2003. ISBN: 963 282 708 2