Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok konferencia, 2015. november 17,
MOTTÓ Ahogy a menekültekhez viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk. (Nagy Boldizsár)
AZ ELŐADÁSRÓL 1. Röviden az ESS-ről. 2. A bevándorlás megítélése Magyarországon 2002-2015. 3. A bevándorlás megítélése nemzetközi összehasonlításban, 2014-2015-ben. 4. Elfogadók és elutasítók Magyarországon a 2015-ös adatok alapján.
RÖVIDEN AZ ESS KUTATÁSOKRÓL Az ESS 2002 óta, kétévente elkészülő, nagyon szigorú módszertani sztenderdeknek megfelelő Európai összehasonlító survey kutatás. 2014-ben az ESS 7. adatfelvételi hulláma készült el. 2002-től (kb.) 2 évente kérdőíves felvétel: az adatok időben (12 évre visszamenően) és országok között is összehasonlíthatóak. Magyarország, mind a hét adatfelvételi fordulóban részt vett (a 7.-ben fél éves csúszással, 2015 tavaszán) A 4 állandó modul társadalmi bizalom; politikai attitűdök; szubjektívjólét, vallás, identitás; szociodemográfiai háttér - mellett két rotálódó modul. A 7. fordulóban ezek témája: migráció és az egészség volt. Még csak az adatok első publikálása érhető el, ezért az országok száma még növekedni fog (2016 febr. márc.) ; jelenleg 15 ország + Magyarország adatai publikusak. 5 új tagállam (Cz, Si, Pl, Ee, Hu); csak két nagy tagállam: D és Fr; Nagyon hiányoznak nagy befogadó államok: Olaszország, Spanyolország, UK. Országos, reprezentatív, szigorúan megkonstruált és ellenőrzött minta 1200-3000 között. Magyarországon 1698 fő. A kutatás az MTA TK-ban készült, az adatfelvételt a TÁRKI végezte április 24 és június 26 között
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 100% 90% 8% Kérem mondja meg, hogy a külföldön élő magyar nemzetiségűek mekkora részének engedné meg a betelepülést? 15% 17% 10% 11% 15% 12% 80% 70% 60% 42% 34% 32% 26% 26% 37% 36% 50% 40% 30% 28% 28% 27% 34% 31% 29% 31% 20% 10% 21% 23% 24% 30% 33% 19% 21% 0% 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2015 sokuknak jónéhányuknak keveseknek senkinek
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 100% A külföldön élő nem magyar nemzetiségűek mekkora részének engedné meg a betelepülést? 90% 80% 23% 29% 39% 34% 32% 28% 33% 70% 60% 50% 40% 63% 50% 42% 47% 47% 46% 48% 30% 20% 10% 0% 15% 19% 14% 14% 15% 16% 11% 3% 7% 5% 5% 6% 6% 4% 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2015 sokuknak jónéhányuknak keveseknek senkinek
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 100% Az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek mekkora részének kellene megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni? 90% 80% 70% 25% 36% 45% 43% 40% 39% 47% 60% 50% 40% 30% 63% 48% 41% 42% 44% 42% 39% 20% 10% 0% 11% 9% 10% 10% 12% 15% 11% 3% 6% 3% 5% 5% 4% 3% 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2015 sokuknak jónéhányuknak keveseknek senkinek
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON 2002-2015 Pozitív állítás 10.00 9.00 8.00 7.00 6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 1.00 A bevándorlás megítélése Magyarországon 2002-2015 között (ESS1-7) átlag (értékek).00 Negatív állítás 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2015 A bevándorlás használ vagy árt az ország ggazdaságának? A bevándorlás használ vagy árt az ország kulturális életének? Rosszabb vagy jobb hely lett-e Magyarország azzal, hogy más országból idejöttek emberek élni? Összevont átlag
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN 4.00 Milyen mértékben kéne megengedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni? 1 - sokuknak; 2 jó néhányuknak; 3 - keveseknek; 4 senkinek sem 3.50 3.00 2.50 2.00 1.50 1.00 zsidók muzulmánok cigányok
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 A bevándorlás hatásainak megítélése (0-negatív állítás, 10-pozitív állítás) elveszik a munkát vagy munkahelyet teremtenek többet vesznek el, mint amennyit adnak rontják vagy javítják a bűnügyi helyzetet
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Mennyire fontosak annak eldöntésében, hogy valaki letelepedhessen az adott országban? 0 egyáltalán nem fontos; 10 nagyon fontos beszéli a nyelvet az adott országban szükséges szaktudás keresztény kulturális háttér fehér bőrszín
A BEVÁNDORLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2014-2015-BEN 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2% 3% Azok aránya, akik szerint igaz, hogy bizonyos faji vagy etnikai csoportok születésüknél fogva kevésbé intelligensek, mint mások? 6% 9% 10% 11% 11% 12% 13% 15% 17% 17% 24% 34% 34% 41%
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON Az alábbi csoportokba tartozó emberek mekkora részének kellene megengedni a betelepülést Magyarországra? 1. Külföldön élő magyar nemzetiségűek 2. Külföldön élő nem magyar nemzetiségűek 3. Szegényebb európai országokból érkező emberek 4. Európán kívüli szegényebb országokból érkező emberek 5. Külföldről származó zsidó emberek 6. Külföldről származó muzulmánok 7. Külföldről származó cigányok 1 - sokuknak meg kellene engedni, hogy Magyarországra jöjjenek élni 2 - jó néhányuknak meg kellene engedni 3 - keveseknek kellene megengedni 4 - senkinek nem kellene megengedni Elutasítás-index 0-7 közötti értékek, ami azt mutatja, hogy hány olyan csoport van, aminek a tagjai közül senkit sem engedne be.
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON 40 35 A 7-féle embercsoport elutasításának összevont megoszlásai 100 90 30 27 73 80 70 25 59 60 20 47 50 15 10 5 14 11 11 9 36 8 27 11 18 8 8 40 30 20 10 0 0 1 2 3 4 5 6 7 Elutasítás-index 0
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON Az elutasítás mértéke az egyes embercsoportok szerint megoszlásban 100% 90% 80% 70% 66% 74% 66% 79% 77% 89% 87% 73% 93% 95% 91% 85% 99% 100% 100% 98% 99% 91% 60% 50% 40% 53% 39% 55% 47% 44% 58% 58% 30% 20% 10% 0% 14% 11% 2% 1% 5% 27% 15% 8% 8% 27% 23% 1% 2% 2% 1 2 3 4 5 6 Elutasítás-index cigányok Európán kívüli szegény országokból érkezők zsidók külföldön élő magyar nemzetiségűek 4% 21% muzulmánok Európa szegényebb országaiból érkezők külföldön élő nem magyar nemzetiségűek 13%
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON 6 Az egyes embercsoportok összevont elutasítási sorrendje 5 4 3 2 1 0 cigányok muzulmánok Európán kívüli szegény országokból érkezők Európa szegényebb országaiból érkezők zsidók külföldön élő nem magyar nemzetiségűek külföldön élő magyar nemzetiségűek
ELFOGADÓK ÉS ELUTASÍTÓK MAGYARORSZÁGON 7.0 6.0 5.0 Életkor AZ ELUTASÍTÁS-INDEX DEMOGRÁFIAI HÁTTERE 7.0 6.0 5.0 Iskolai végzettség 4.0 3.0 2.0 2.27 2.47 2.66 2.87 2.71 3.01 4.0 3.0 2.0 3.00 2.95 2.56 2.24 1.0 1.0 0.0 14-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-0.0 alapfokú szakmunkás / szakiskola szakközépiskola felsőfokú Szubjektív jövedelmi helyzet Pártszimpátia 7.0 7.0 6.0 6.0 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 2.44 2.52 kényelmesen megélünk a jelenlegi jövedelmünkből kijövünk a jelenlegi jövedelmünkből 2.82 nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből 3.42 nagyon nehezen élünk meg a jelenlegi jövedelmünkből 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 3.90 3.39 3.00 2.77 1.73 1.63 Jobbik MSZP Együtt FIDESZ DK LMP nincs pártja nem mondja meg 2.51 2.24
KÖVETKEZTETÉSEK Bevándorlók elutasítása jelentős különbségeket mutat az EU tagállamai között. Az új tagállamok lakosai a leginkább elutasítóak. Különbség mutatkozik a csoport származása mentén: cigányok mindenhol a leginkább elutasítottak, zsidók a legkevésbé, (bár Magyarországon még ez utóbbi csoport elutasítottsága is nagyon jelentős.) Ezekben az országokban kiemelkedően magas a biológiai rasszizmus előfordulása is. Fontos sajátosság, hogy míg a régi tagállamokban az elfogadó/elutasító attitűdöket elsősorban a migránsok integrációs képességei (képzettsége, nyelvismeret, munka készségek) meghatározóak, az új tagállamokban, és különösképp Magyarországon e tényezők mellett a származás - faji és vallási hovatartozás - is nagyon meghatározó szempont. Ez a régi tagállamokra nem áll.
KÖVETKEZTETÉSEK Az Európán kívüli szegény országokból érkezők betelepülésével szemben egyre kevésbé megengedőek az attitűdök. 2015-re a bevándorlás hatásának megítélése is romlott valamelyest. Négyből három ember legalább egy vizsgált embercsoport előtt teljesen lezárnák az ország határait. Közel 20% azok aránya, akik lényegében senkit sem engednének be az országba. Az elutasítás mértékét (a hagyományos demográfiai változók közül) leginkább az életkor, az iskolai végzettség, illetve a jövedelmi helyzet magyarázza. Pártpreferencia alapján jelentős különbségek figyelhetők meg. Különösen a Jobbik és az LMP szavazóinak attitűdje van egymástól távol.
gero.marton@tk.mta.hu messing.vera@tk.mta.hu sagvari.bence@tk.mta.hu