Honnan a gondolat? Új társadalom küszöbén állunk?! Bevezetés az Információs Társadalomba 1. Információs iparágak fellendülése Szerkezetük megváltozása, összeolvadások jelei (telematika) Szolgáltatások léteznek de hol a tartalom? Technológiák már léteznek, de még várnak a bevetésre 1 2 Informatika és társadalom kölcsönhatásai Hetvenes évek változásai A tudományos publicisztikában végbement az összeolvadás, de a hétköznapi életben még váratott magára az átrétegzıdés Anti utópiák: Athén vagy Orvell? Információs országstratégiák kidolgozása Japán 1971-2000 Információtechnikai evolúció Számítógépes robbanás (az ENIAC-tól a pc-ig) Távközlés + info technológia Média + info technológia Mobil távközlés Média-konvergencia??? (ami még jön) 3 4 1
A kommunikáció Nem csak adatközlés! Közlı információ - kommunikációs csatorna befogadó információ értelmezése Értelmezés : in-formáció Áru szerep értéke van Nem áru szerep ha átadom nekem is megmarad Információ kezelési minıségek változásai Beszéd Írásbeliség Informatizált kommunikáció A fenti információ kezelési módok egymáshoz képest fejlıdési lépcsıt jelentenek, de kiegészítve, nem felváltva az elızıt. 5 6 Történetfilozófiai forgatókönyvek 1. Az információs társadalom a kapitalizmus sikeres ezredfordulós alkalmazkodási alakváltozata 2. Az információs társadalom a kapitalizmust felváltó minıség elıszobája 3. Az információs társadalom a hierarchizált társadalmak tagadásának kezdete 4. Az információs társadalom a poszt humán világállapot elıfutára Az Információs Társadalom összetevıi Munkaerı szerkezet változása Információs energia Információs közmő Emberi élettevékenység változásai 7 8 2
Munkaerı szerkezet változása Információs energia A termékek elıállításához az alapanyagon a technológián, a munkaerın kívül más is kell: információ A tudás mint hozzáadott érték Mit, hol, kinek, hogyan gyártsanak 90-es évek, USA: termék: 1 rész elıállítás, logisztika + 7 rész info tevékenység 9 10 Információs közmő Vállalati és társadalmi igény Postai szolgáltatások telefon mobiltelefon Internet elérés megjelenés az interneten A társadalom értékítélete: mennyit hajlandó áldozni rá Kritikus Tömeg (penetráció) Emberi élettevékenység változásai Tevékenységek Munkatevékenység Szabadidıs tevékenység Alvás/pihenés Egyéb A várható életkor növekedésével nemcsak az arányok változnak, hanem a nominálértékek is nınek 11 12 3
Információs szupersztráda Upstream Downstream Alvin Toffler: A harmadik hulám A társadalmi átalakulást hullámokban értelmezi. Az elsı: agrártársadalom A második: ipari társadalom A harmadik: információs társadalom Az egyes hullámok dominanciát, de nem kizárólagos létformát jelentenek 13 14 A hullámok összehasonlítása 1 Energiaforrás: ember(fizikai) vs gép vs technológia+ember (szellemi) Temelés: univerzálisan, kis tételben vs specializáltan, nagytételben vs specializáltan egyedi termékek kis tételben Munkahely: faluközösség vs város vs otthon vagy bárhol Család: falusi nagycsalád vs szocialista kiscsalád (Mézgáék ) vs szinglik, vegyes családok 15 A hullámok összehasonlítása 2 Oktatás: privilégizált köröknek vs tömegesen vs egyéni utakon, speciális ismeretek Nem formális tanulás, gyerekmunka újraértelmezése, formalizált tudásszintek eltőnnek: érettségi, diploma Termelési keret: céhes ipar vs (halhatatlan) óriásvállalatok vs kkv szint, (szóródó bevételekkel), outsourcing, networking Mővészetek: udvari muzsikusok vs centralizált szinfonikusok vs szubkultúrák Információkezelés: szóban, gesztosokkal vs dokumetáltan nagy volumenben vs elektronikusan kevésbé rendszerezve inkább rákeresve 16 4
Mikroelektronikai technológia Mikroelektronikai technológia A tárolási technika fejlıdése 1bit 1bit 10~100 bit több millió bit 40 50 70 80 Másfél- két évente 2x sebesség 2x kapacitás Fele méret Termékek: Processzorok, memóriák, távközlési és integrált alkatrészek. 17 18 Processzorok Jellemzık Integrált tranzisztorok száma Szervezés (bitek száma) Sebesség (MIPS, MHz) Feldolgozás Specialitások A jövı technológiai útjai Mi lehet ez? Xenon atomok nikkel kristály felszínén (1990) (Közelrıl ) 19 20 5
A jövı technológiai útjai Új szolgáltatások az elmúlt 150 évben A miniatőrizálás új, atomi problémái Nanotechnológia: szub-atomi gépek Párhuzamos adatfeldolgozás Analogic (analóg-digitális) rendszerek Telefon Rádió Televízió Telefax Mobiltelefon (analóg) Kábeltévé Mőholdas vétel Internet Digitális mobiltelefon HDTV Stb. 21 22 Az Internet Párhuzamosan folyó fejlesztések Massachusetts Institute of Technology (MIT) (1961-67), Rand Corporation védelmi célú kutatásain (1962-65) brit National Physical Laboratory számítógép-hálózati projekt (1964-67) 1967 októberében találkoztak egy, a Tennessee állambeli Gatlinburgban tartott szimpóziumon, ahol Larry Roberts az ARPANET elsı tervét nyilvánosságra hozta. Az internet történetének két fı korszaka 1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése DARPA program 1973-ban csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását. A projektet akkor Internetting"-nek nevezték 23 24 6
A négy alapelv 1. Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz. 2. A kommunikáció legjobb igyekezet" (best effort) típusú, azaz maga a hálózat nem törıdik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi. 3. A hálózatok fekete dobozokon" (gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerő, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat. 4. A hálózatban nincs globális szintő ellenırzés Az Internet fejlıdésének fıbb okai Személyi számítógépek tömeges terjedése A helyi hálózatokon nem kell változtatni -> a felhasználói hurok szinte ingyen van Dinamikusan fokozódó, üzletileg is versenyképes kommunikációs formák Megjelenı tartalmak 25 26 Az internet fejlıdése számokban? A csomagkapcsolás elve 1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése Nincs meghatározott útvonal = nincs menedzselés A hálózat csomópontjain áthaladva a csomagok további adatokkal egészülnek ki vagy ezen adatok levágásra kerülnek. A címet és az útvonalat a csomag tartalmazza 27 28 7
Az Internet adatcsomagokat továbbít Csomag: adott mennyiségő információ (pl. egy e-mail részlete) plusz azonosító (minimum: honnan-hová). Mint egy postai csomag: van tartalma és be van csomagolva, rajta kívül a teljes címzés; ha egy gazdátlan csomagra bárhol rátalálunk, a rajta levı cím alapján kézbesíthetjük! Az IP ú.n. datagram típusú protokoll (datagram = összeköttetés-mentes kommunikácó): szemben pl. a telefonnal, nem jön létre összeköttetés a küldı és a címzett között a csomag csomópontról-csomópontra vándorol, store-and-forward elven ( tárolj és továbbíts ) ha megsérül, elveszik, az IP nem ad semmilyen visszajelzést (ezért felette kell egy további protokoll, ha fontos, hogy minden adatcsomag célba érjen) Postai analógia: írok egy ajánlott levelet a címzettnek vagy felhívom, hogy csomagot küldtem, kérem, jelezzen vissza, ha megkapta, vagy egy hét múlva, ha addig nem akkor küldöm újra 29 IP: címzés Címe a host -oknak van (gép, szerver, munkaállomás) Struktúra: a hálózat címe + host címe Mőszakiaknak: 32 bites cím, speciális decimális ábrázolás. Elég sok címet ki lehet osztani, de lassan kifutunk belıle. (Pl. 152.66.135.11 az én gépem) Az IP-protokoll új változata, az IPv6 gyakorlatilag kimeríthetetlen címtartományú Ritkán kell ismerni, a gépünk értelmezi ill. használja Helyette felhasználói szinten: domain-típusú címzés Általában: <szerver neve> <szervezet> <szervezet típusa> Pl. www.avf.hu, vagy ittk.bme.hu Az ittk nevő szerver a mőegyetemen (BME), amely Magyarországon van bejegyezve (hu) Amerikában : szervezet típusa alapján 3-betős kód, pl..com.org.edu.net.gov Név IP-cím fordítás (oda-vissza): domain name server-ek (DNS) 30 Szolgáltatások, protokollok FTP: File Transfer Protocol Telnet SMTP: Simple Mail Transfer Protocol HTTP: Hypertext Transfer Protocol SNMP: Simple Network Management Protocol DNS: Domain Name System RTP: Real Time Protocol file transfer protocol (FTP) Cél: file (adatállomány) letöltése távoli számítógéprıl, feltöltése távoli gépre FTP file transfer protocol ezen alapszik a file transzfer FTP alkalmazás: ennek használatával tudjuk a file transzfert lebonyolítani, eftépézni, sok ilyen software van, többnyire ingyenesek Interaktív, parancsok segítségével folyó kommunikáció, pl. Open, get, bye File formátumok: text (ASCII) Bináris (pl. program, audió, video, Word doc) Jogosultság: <login id>, <password> Anonim file szerver: <anonymous>, <guest> 31 32 8
e-mail Az e-mail-en történı kommunikáció sajátosságai Szükséges komponensek: Mailbox (tárhely a gépen) Mailbox address (E-mail software) Levélformátum: fejléc + törzs Fej: To: (címzett), több is lehet Cc: (másolat), több is lehet cc: carbon copy Subject: (tárgy) Nem látható mezık (pl. a küldı címe) E-mail cím: is_avf@freemail.hu Alias-lista, pl. inftárs_tanár = is_avf@freemail.hu Tömörség A levélben, faxon megszokott formaságok mellızése ill. egyszerőbb formák használata Megszólítás azért van, (néha) Cc: mezı Arra csábít, hogy boldog-boldogtalannak küldjünk másolatot, ne éljünk vissza ezzel. Aki sok e-mailt kell feldolgozzon, nem olvassa el azokat, amelyeket csak cc:-ként kap! Terjed és sokszor már hivatalos dokumentumnak is számít, pl. megrendelésnek, vagy visszaigazolásnak, itt nincs helye lazaságnak 33 34 Az e-mail-en történı kommunikáció sajátosságai Fájlok csatolásának lehetısége Dokumentumok, képek, tömörített állományok, stb. Használat Kliens program segítségével (pl outlook express, Pmail, Eudora) Több szolgáltatás Tárolja a gépen a leveleimet (nem a szerveren) Helyhez (géphez) kötött Webfelületen Speciális szolgáltatók (Pl. freemail, hotmail, drótposta, stb.) Bárhol, ahol van böngészı tudom használni. Kevesebb szolgáltatás (írás, olvasás, törlés, csatolás, stb.) Csak azok a leveleim vannak meg, amelyek a szerveren vannak (korlátozott tárterület : Kvóta) A SPAM Spiced Pork And Ham = Löncshús, avagy Monty Python Flying Circus jelenete kéretlen levél, a szerelmes e-mailek közé furakvó nyálkás féreg, a direktmarketing penésze a mézecskalács-szíveken SPAM = Kéretlen email: Valaki rengeteg azonos tartalmú e-mail-t küld ki (általában nem a saját gépérıl/címérıl) Sokszor erotikus tartalmú hirdetések, és/vagy el akarnak adni nekünk valamit Az email címre vigyázni kell, mert ha felkerül egy ilyen listára akkor nincs megállás A SPAM-re ne válaszoljunk (ha megtesszük a címünket garantáltan mőködı e-mail-ként fogják tovább árulni) 35 36 9
szmájlik A hipertext története 1 Az internetes kommunikációk során nem tudunk a hangulatunkra utaló jelzéseket adni. Ezért jöttek létre a smiley-k ;-) ;-( 8-) Most normál hangerıvel, MOST PEDIG KIABÁLVA KOMMUNIKÁLOK 37 I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz a húsvéti ünnepek alkalmából rendszeresen körleveleket bocsájt ki, amiket aztán tovább fordítanak. A szentírási kánon története szempontjából igen jelentıs irat Athanasziosz 39. levele, amelyben felsorolja az Ószövetség szentírási könyveit, valamint mind a 27 újszövetségi szentírási könyvet. 1440 - a Gutenberg biblia megjelenése. 1945 - Vannevar Bush, Roosevelt elnök tudományos tanácsadója leírja a Memex koncepcióját az As We May Think (Út az új gondolkodás felé) címő cikkében. 1946 - befejezik az 1943-ban elkezdett számítógépet, az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Computer). 1963 - Engelbart publikálja az A Conceptual Framework of the Augmentation of Man's Intellect címő írását, ami ettıl kezdve a szakma egyik legidézettebb tanulmánya. 1965 - Ted Nelson megalkotja a hypertext fogalmát: "írott vagy képi anyagok olyan komplex összeköttetése, amit papíron nem lehet kényelmesen megalkotni. A feldolgozott anyaggal foglalkozó tudósok megjegyzéseit és lábjegyzeteit is tartalmazza. 38 A hipertext története 2 A hipertext fogalma 1967 - Andries van Dam kifejleszti a Hypertext Editing Systemet, amit a FRESS (File Retrival and Editing System) bemutatása követ 1968-ban a Brown University-n. Ebben a rendszerben már kulcsszavakhoz köthetı kapcsolatokat lehetett elszigetelt dokumentumok között létrehozni. 1978 - a MIT-en egy csoport elkészíti a videodisc-kel mőködı Aspen Movie Map programot, ami az elsı multimediális alkalmazásnak tekinthetı. 1989 márciusa - a Centre Européen pour la Recherche Nucléaire CERN egyik informatikusa, Tim Berners-Lee arra gondolt, hogy a tudósok egymás közötti információcseréjének megkönnyìtésére egy rendszert dolgozzon ki.a rendszer neve World Wide Web (WWW) lett. Erre azért volt szükség, mert egészen addig a kutatóközpontban csak karakteres terminálok miatt, az atomfizikai kísérletek eredményeinek grafikus megjelenítése kissé nehézkes volt. 1990- Az ECHT (European Conference on HyperText) - európai értekezlet a hipertextrıl megrendezése. 1992 után rohamos fejlıdésnek indult és hamarosan az egész világot átfogó, rendkívül népszerő információhálóvá nıtt, mely mára az Internet egységes felületét nyújtja 39 Hagyományos szöveg: olvasás szekvenciálisan, a szerzı által meghatározott sorrendben. Ettıl eltérı keresés: csak elıre-hátra módon Hipertext (hypertext): Elsıdleges szöveg (primary text) Horgonyszöveg (anchor text), linkek További szövegek A hipertext alapú dokumentumok elhelyezkedése: a számítógépünk tárolójában, CD-n, az Interneten, az intranetünkön, 40 10
Hipermedia = multimédia plusz hipertext Multimédia: audio-vizuális tartalom integrált formában, számítógép-vezérelt kezeléssel és bemutatással 1968, D. Engelbart: egér (mouse) Hipertext > hipermédia: szöveges információ -> multimédia Pl.: Salzburg honlapja: alapszöveg, multimédia linkekkel: Web-kamerás élıkép a közeli hegytetırıl, milyen az idıjárás További linkek túralehetıségekrıl Kép Mozart szülıházáról Link az életrajzi szövegre Linkek zenei bejátszásról pl. a Kis éji zene A World Wide Web Koncepció: CERN WWW: a Web-server koncepciójának kiterjesztése a világhálóra Böngészık (browser-ek) Browser vs FTP Megmutatja a tartalmat Elrejti a kommunikációt a felhasználó elıl Hipertext, hipermédia URL unifrom resource locator 41 42 A WWW mőködése A WWW szerepe A World Wide Web az emberiség történetében az elsı olyan média, amely lehetıvé teszi saját gondolataink átadását minimális költségekkel elvileg több millió ember számára. Ez a lehetıség rengeteg ember érdeklıdését keltette fel, ami az Internet és ezen belül a World Wide Web példátlan növekedését eredményezte. A WWW elterjedésével az Internet is alapvetıen átalakult, elnyerte mai arculatát. Akadémiai-kutatói hálózatból jórészt üzleti és hobbi hálózattá vált, egyben jelentıs szerephez jutott a szórakoztató és tájékoztató médiák körében. Nagyok a várakozások és a lehetıségek. Minden bizonnyal a Web lesz a közeljövı információs országútja, integrálva az Internet többi szolgáltatását. Web alapú e-mail rendszerek, Webes felületen megvalósított chat, fájlok letöltése weboldalakról, stb. 43 44 11
A WWW szerepe Magyarország a weben 45 www.fsz.bme.hu/ hungary 1994 februárj rjában keletkezett a Budapesti Mőszaki M Egyetem Folyamatszabályoz lyozási Tanszékén (ma Irány nyítástechnika és Informatika Tansz s Informatika Tanszék) 46 A WWW építıelemei Szöveg (álló) kép Hang Mozgókép Egyéb fájlok Mőködtetı rendszer (szoftver) A WWW építıelemei: A szöveg Általános formátuma a HTML Hyper Text Markup Language Leíró nyelv: Olyan mint egy programkód, amely folyamatosan megadja mit és hogyan kell megjeleníteni. A formátum és a szöveg egyetlen fájlban van; keverten. Egyéb formátumok: PDF, DOC, RTF 47 48 12
HTML kód és megjelenítése Állóképek Compuserve GIF Veszteségmentesen tömörített kép (Huffmann) 256 fajta szín lehet egy képen Alkalmazása: vonalas, kontúros, kevés színt felhasználó ábrák megjelenítésére 1987-89-óta használják 49 50 Állóképek gif vs. jpg JPEG vagy JPG Elnevezés: Joint Pictures Expert Group A látás fiziológiájának vizsgálata alapján készítettek képtömörítı algoritmust Megállapításaik: Az emberi szem színfelbontása kb. egyötöde a fényerı felbontásának A látott kép nem érzékel éles kontrasztokat, csak átmeneteket Egy egy képrészleten korlátozott az elıforduló színek száma A tömörítés jellemzıi Veszteségesen tömörített kép Kb 16 millió szín lehet egy képen ( 2 32 darab) Változtatható tömörítési/minıségi arány Alkalmazása: fotorealisztikus képek megjelenítésére 51 Gif kép 3299 byte Moszkító effektus JPG kép 1762 byte 52 13
Audio (hang) Eleinte Midi szabványú háttérzene (Wav) MP3 Az MPEG videóformátum hangtömörítésébıl fejlıdött ki Újabb lépcsı a személyes hangrögzítés történetében Fonográf magnetofon MP3 Jellemzıi Veszteségesen tömörített hanganyag Változtatható tömörítési/minıségi arány Közel cd minıség esetén 1:10 tömörítés Real audio RA Élı, vagy on-line hangközvetítésekre. Adaptivitás a sávszélességhez Elsı igazi streaming média Mozgókép AVI: Audio Video Interlaced Több tömörítési eljárás és szabvány (Codec-ek) MPEG, MPG : Motion Pictures Expert Group JPEG alapok mellett a további megfigyelések A mozgókép elemi képei között kicsi a különbség Elég csak ezt a különbséget kódolni A köztes képeket ki lehet számolni Veszteséges, minıség/tömörítési arány szerint skálázható eljárás MPEG 1, MPEG 2, MPEG 4->adaptív a képtartalomhoz. DVD, DIVX, XVID 53 54 Egyéb fájlok Tömörítési eljárások MNP 5 -> folyamatos, pl. az analóg modemek használják Zip (arj): Veszteségmentes, kis mértékben skálázható eljárás (Huffmann kódolás alapjain) Rar : progresszív tömörítési eljárás (több fájl alapján optimálisabb kód) Egyéni tömörítések (típus specifikus) Meglévı erıforrások: nagy tárkapacitás, nagy számítási sebesség Hiányzó erıforrások: nagy sávszélesség Igények : egyre több releváns adat gyors átvitele Megoldás: a RELEVÁNS adatokat az átvitel során tömöríteni kell. A WWW mőködése Az alap a html nyelv megjelenése volt. (CERN fejlesztés) A html-t megjelenítı program a böngészı (browser) Böngészı kronológia NCSA Mosaic (html 1) Netscape Navigator Internet Explorer 55 56 14
A böngészık fejlıdése Internet Plug -in Plug -in Új Böngészı Plug -in Böngészı Plug (Browser) -in (Browser) Plug -in Plug -in A WWW programozása Megjelent az igény az interaktivitásra és az automatizálásta Szükségessé vált a böngészı és a szerver közötti adatcsere kiegészítése programmodulokkal CGI: szerveroldali script (cookie, vendégkönyv email közvetlenül a weblapról) Java és Java Script: szerver ill. kliensoldali script (weboldal átirányítás, dinamikus menük) Flash: vektorgrafikis animáció a www igényeire szabva (Multimédiás weboldalak, stb.) 57 58 Néhány egyedi szolgáltatás MIRC, ICQ, NetMeeting Személyes, on-line kapcsolat Sok felhasználó között Irc Chat Korlátozot számú felhasználó között Videokonferencia IP telefon Erıforrás-, adatmegosztás, adatcsere szolgáltatások 59 60 15
Példák: Kazaa, FlashGet, SETI Példák: Kazaa, FlashGet, SETI 61 62 16