Történelem részképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. () b) Várady Zoltán Várady Zoltán RTOL00 Történeti segéd- és rokontudományok: Történeti segédtudományok Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Összefoglaló tankönyvek Előadások vázlata Internetes anyagok Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris iadó, Bp. 00 RTOL0411 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia Bevezetés a történelemtudományba Semsey Viktória Balaton Petra, Dusnoki József, Semsey Viktória, Turcsán-Tóth Zsuzsanna Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához
szükséges alapvető ismereteket. Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Gunst Péter: A történetírás története. Debrecen, 1995. ávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp. 198. osáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1 Bp. 000 00. ristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 00 Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon 00. 6. szám. Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt RTOL1110 Őstörténet és ókori elet II. Ókori elet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: I. Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori eleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a r.e. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 199. Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/ Előzmények és történet 14-ig. Bp. 1984. Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 00 Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) ákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 199, 1998. omoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 198 uhrt, A.: Az ókori özel-elet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 198. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 198 Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985.
Rákos S. omoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar önyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Fehér Bence Csízy atalin, Fehér Bence, Imregh Monika RTOL110 lasszikus antikvitás történelme Ókori Hellász Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: I. A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 196. Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 199 Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199 Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 007. Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 0-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi réta. Bp. 198. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 198 Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989.
Fehér Bence Csízy atalin, Fehér Bence, Imregh Monika RTOL11 lasszikus antikvitás Ókori Róma Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: I. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 196. Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 199 Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199 Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 007. Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 0-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi réta. Bp. 198. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 198 Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Gálffy László RTOL111 özépkori egyetemes történelem VIII-XIII
Tantárgy besorolása: Bubnó Hedvig, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán Meghirdetés féléve: 1 I. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy a 4. századtól 149-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. itérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a aroling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A 11 1. században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. elet- és Észak- Európában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp. 008. Angi et al.: Európa a kora középkorban (-1 sz.). Debrecen, 1997. Benke József: Az arabok története. Bp. 1987. Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp. 199. Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, 00 1000. Bp. 1999. Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp. 1976. Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp. Pécs, 1998. Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp. 004. Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp. 1978. atus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp. 00 laniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I II. Bp. 004. rónikások, krónikák I-II., Szerk.: Mezey László. Bp. 1960. Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 00 Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp. 1997. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989. Mezey László: Virágok virága. In: Deákság és Európa. Bp. 1979. Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp. 00 Papp Imre: Nagy ároly és kora. Debrecen, 1997. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 198. Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Redl ároly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp. 1988. Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp. 1999. Sz. Jónás Ilona (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999. Váczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp. 196. Gálffy László RTOL10 özépkori egyetemes történelem II: XIII XV Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:
Gálffy László, Bubnó Hedvig, középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; aroling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és özép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-1. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 01 BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. ATUS László: A középkor története. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 00 LANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 198 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,00. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): özépkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 198. F. Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán RTOL10 özépkori történelem I 896-101 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: II.
A tantárgy a ság történetét mutatja be a kezdetektől 156-ig. Foglalkozunk a őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar irályság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák országi szerepét. A országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. Bóna István: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 000. Dienes István: A honfoglaló ok. Bp. 197 Engel P. ristó Gy. ubinyi A.: Magyarország története 101 156. Bp. 1998. Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 00 Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. Fügedi Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. Fügedi Erik: Vár és társadalom a 1-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. Györffy György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 000. ovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. ristó Gyula: Magyarország története 895 10 Bp. 1998. ubinyi András: Mátyás király. Bp. 00 ulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp. 198 László Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1 Bp. 1987. Maksay Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp. 197 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 197 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század). Bp. 1966. Szabó István: A középkori falu. Bp. 1969. Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, 1997. F. Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba RTOL1 özépkori történelem 101 156 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok
teljesítése szakmai ismeretek szerzése középkori források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és vetületben. tanári kompetenciák elmélyítése A két félév során a középkori történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896 101), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori állam megszűnéséig (101 156) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. BÓNA István: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 000. DIENES István: A honfoglaló ok. Bp. 197 ENGEL P. RISTÓ Gy. UBINYI A.: Magyarország története 101 156. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 00 ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 1-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 000. OVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. RISTÓ Gyula: Magyarország története 895 10 Bp. 1998. UBINYI András: Mátyás király. Bp. 00 ULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 198 LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk: SZÉELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1 Bp. 1987. MASAY Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp. 197 MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, 1997. Dusnoki József Dusnoki József, urucz György RTOL111 oraújkori egyetemes történelem I. 149 1648 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati
jegy évközi feladatok teljesítése Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 007. Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris. Bp., 1997. Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp. 1995. atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 008. Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp. 009. Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp. 000. Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas. Bp., 1994. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp. 1985. Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris. Bp. 1998. Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon. Bp. 1988. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp. 01 Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat. Bp. 198. Dusnoki József RTOL10 oraújkori egyetemes történelem II. 1648 1789
Dusnoki József, urucz György Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia irályság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 007. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat. Bp. 197 Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp. 1995. Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem. Bp. 006. atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 008. Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp. 009. Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp. 000. Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat. Bp. 1989. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp. 1985. Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris. Bp. 1998. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press. Bp. 010. Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris. Bp. 005. Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bp. 1987. Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz. Bp. 1995. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp. 01 Pohl, W. Vocelka,.: A Habsburgok. Gulliver. Bp. 1995. RTOL10
urucz György urucz György Papp Sándor oraújkori történelem I. 156-1657 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1 1 Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. itér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. itér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által fejedelmi interregnumnak nevezett időszakot (1551-56), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori ristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a öprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek országi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására öprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a ra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1-156 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Baranyai Decsi János históriája. (kiadta: ulcsár Péter) Budapest, 198 Báthoriak kora. (szerk.: Sebes atalin) Budapest, 198 Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, 1980. Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, 1980. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Magyarország története (156-1686). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, 1987. Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, 1986. Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., 1984. Magvető. 5. Péter atalin: Esterházy Miklós. Budapest, 1985. R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1- Újváry Zsuzsanna: "ét nagy császár birodalmi között". Budapest, 1984. Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: ármán Gábor - Szabó András, Budapest, 009. 99-170.
ármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 01 Hegyi lára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 04. História önyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., 1984. ossuth. 149-10. urucz György urucz György Papp Sándor RTOL1 ora újkori történelem II. 1657-1790 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. ara Musztafa pasa 168-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 170 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. ároly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a ra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, 198. Akadémiai. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1-156 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968.
Bécs 168. évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda álmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, 1988. Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest, 1980. Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Budapest, 198. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Péter atalin: A romlásnak századában. Budapest, 1975. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és külpolitika. Bp., 1975. Magvető. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, 198. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat. 1965.195-78. Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi. Bp., 00 Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris. Bp., 00 H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen (1765-1800). Magvető. Bp., 1987. Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és özép-európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 00. évfordulójára I. Sárospatak, 00. p. 41-94. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi özlemények 116 (00/-.) p. 6-669. Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória BTO4111 Újkori egyetemes történelem I 1789-1856 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1 gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789 190). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789 1856, II: 1856 190 A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.
DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 000. DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789 199. Bp. 1997. 19. századi egyetemes történet, 1789 1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 005. PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa. 176-199. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997. Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória RTOL410 Újkori egyetemes történelem II. 1856-1914 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789 190). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789 1856, II: 1856 190 A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994. DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 000. DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789 199. Bp. 1997. 19. századi egyetemes történet, 1789 1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 005. PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa. 176-199. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra RTOL410 Újkori történelem I. 1790-1867 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:
A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 00 Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 197 Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-190). Planétás, Bp., 1998. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra RTOL41 Újkori történelem II. 1867-1914 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt.
A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 00 Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 197 Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-190). Planétás, Bp., 1998. Semsey Viktória Popély Gyula un Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória RTOL5110 Jelenkori egyetemes történelem 1914-000 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot a wilsoni elvekkel ellentétben a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció. A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti
tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak. Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete interdiszciplináris megközelítésben. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Fischer Ferenc: A megosztott világ. A elet Nyugat, Észak Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941 1991). Bp. 1996. Heller, Mihail Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp. 000. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 004. 0. századi egyetemes történet. I III. Szerk.: Diószegi I. et al. Bp. 1999 00 0. századi egyetemes történet. Szerk.: Németh István. Bp. 006. ennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok, 1500 000. Bp. 199 issinger, Henry: Diplomácia. Bp. 1998. Courtois, Stéphane et al.: A kommunizmus fekete könyve. Bp. 000. Mezei Géza (szerk): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945 1949). Bp. 00 Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 0. században. Bp. 009. Bognár Zalán Bognár Zalán, ovács Dávid RTOL511 Jelenkori történelem I 1914-1945 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése szakmai ismeretek szerzése a források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy Magyarország 0. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945 1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. orrekciós kísérlet 195-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A ádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A
rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók részletesebben is megismerkedjenek a kor fontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai, ideológiai kérdéseivel, a Trianon utáni Magyarország történelmi szerepével és lehetőségeivel, az asszimiláció és a nemzeti identitás problémájával a források alapján. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 199. Gergely Jenő Izsák Lajos: A huszadik század története. Pécs, 000. Gergely Jenő Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918 1945. Bp. 1998. Gough, Roger: ádár János, a jó elvtárs? Bp. 006. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 198. Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. et al. Bp. 196 Ö. ovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 01 Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski, Bp. 1996. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris iadó. Bp. 1999. Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon: Horthy Miklós, 1918 1944. Bp. 00 Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. ÁV Maecenas, Bp. 1988. Trianon és a politikai gondolkodás 190 195. Szerk.: Romsics I. Bp. 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 00 Bognár Zalán Bognár Zalán, ovács Dávid RTOL50 Jelenkori történelem II. 1945-000 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: szakmai ismeretek szerzése a források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy Magyarország 0. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945 1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. orrekciós kísérlet 195-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A ádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget