Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MEGYEI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELŐ DOKUMENTUMOK UTÓMUNKÁLATA KERETÉBEN A MEGYEI TERVEZÉSI DOKUMENTUMOKAT MEGALAPOZÓ REGIONÁLIS KITEKINTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELŐ DOKUMENTUM 2013. november
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Vezetői összefoglaló... 5 A 2007-2013-as operatív programok forráskeretéhez kapcsolódó regionális adatelemzés... 8 Közép-Dunántúli Operatív Program... 10 Gazdaságfejlesztési Operatív Program... 12 Közlekedés Operatív Program... 13 Környezet és Energia Operatív Program... 14 Társadalmi Megújulás Operatív Program... 14 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program... 15 Államreform Operatív Program... 16 A támogatások megoszlása a megyei jogú városok között... 17 A 2007-2013-as operatív programok forrásainak felhasználása Veszprém megyében... 19 A kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban... 23 Ajkai kistérség... 23 Balatonalmádi kistérség... 24 Balatonfüredi kistérség... 25 Devecseri kistérség... 27 Pápai kistérség... 29 Sümegi kistérség... 30 Tapolcai kistérség... 32 Várpalotai kistérség... 33 Veszprémi kistérség... 34 Zirci kistérség... 36 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet releváns mutatói a programozási időszakban (BKÜ)... 38 Melléklet... 40 1
Készítette: Székely Nóra a Veszprém Megyei Területfejlesztési Szakmai Kollégium által biztosított szakmai elemzések alapján 2
Bevezetés Háttér A területfejlesztés rendszerének megújítása kapcsán a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-jei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta, ezáltal a területfejlesztési hatáskör címzettjeivé téve őket. A megyei önkormányzatok 2012-ben megkezdték a következő hétéves programidőszakra való felkészülést, melynek keretében elkészítik megyei területfejlesztési koncepciójukat, illetve az erre alapozott megyei területfejlesztési programot. A 2012 őszén elkészült feltáró-értékelő vizsgálatok részben már kitértek a 2007-2013-as operatív programok forrás allokációjának elemzésére, az azóta eltelt időszakban elért előrehaladás miatt azonban szükségessé vált ennek aktualizálása, illetve regionális kitekintéssel való kiegészítése. A megyei önkormányzatok 2013. szeptemberében pályázatot nyújtottak be az ÁROP- 1.2.11/A-2013 számú felhívásra (Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára), melynek célja a megyei területfejlesztési program és az operatív programokhoz illeszkedő részdokumentumok elkészítése mellett a helyzetfeltáró vizsgálatok aktualizálása és kiegészítése. A regionális fejlesztési ügynökség a közreműködő szervezeti feladatának ellátása révén az egyetlen olyan területi szinten működő szervezet, amely egyidejűleg rálátással rendelkezik a területileg érintett valamennyi megye területfejlesztési tevékenységére, az uniós fejlesztési programokra, azok hatásaira és a végrehajtásuk során felmerült problémákra, ezáltal integráltan, területi szempontból tudja azonosítani az akár megyehatárokon is átnyúló fejlesztési szükségleteket. A fent említett kompetenciáikból következően, illetve a pályázati felhívás értelmében a projektbe bevont regionális fejlesztési ügynökségek és a Balatoni Fejlesztési Tanács végzik a 2007-2013-as operatív programok forrás allokációjának elemzési munkáját, hozzájárulva ezzel a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatainak ellátásához, illetve segítve azok munkáját. Jelen elemzés módszertanilag a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által összeállított, Javaslat az ÁROP-1.2.11/A-2013-A; ÁROP-1.2.11/A-2013-B Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési Tanács számára című könnyített elbírálású pályázati felhívásban szereplő, a megyei önkormányzatoknak az illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökségektől kötelező szolgáltatás igénybevétel keretében elvégzendő feladatok meghatározására című dokumentumban rögzítetteken alapul, felépítése és adattartalma az abban javasolt logikát követi. 3
Az elemzés módszertana és céljai A 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban az Európai Bizottság a jelenleginél hatékonyabban kívánja érvényesíteni a területi szemléletet, ezért kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a helyi és térségi fejlesztési igények a területi mellett az ágazati operatív programokban is megfelelő hangsúllyal jelenhessenek meg. Figyelembe véve a Közép-Dunántúli Operatív Program, valamint az ágazati operatív programok keretében megvalósuló projekteket, az elemzés az egyes területi szintekre (regionális, megyei / megyei jogú városi, kistérségi) vonatkozóan mutatja be azok 2007-2013 közötti forrásfelhasználási mutatóit, a fejlesztések hatásait, valamint az ezek alapján levonható területi következtetéseket, mint jelen programidőszak végrehajtási tapasztalatait, hozzájárulva a 2014-2020-as időszak fejlesztési irányainak meghatározásához. A vizsgálat célja, hogy az alábbiakban részletezett eredmények és következtetések figyelembe vételével a területi szemlélet, valamint a területi kohézió megfelelő hangsúllyal jelenhessen meg a 2014-2020-as programidőszak fejlesztéseit megalapozó dokumentumokban, így a megyei területfejlesztési programban, valamint a területi és ágazati operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumokban. A dokumentum felépítése szerint: régió ágazati operatív programjaiból való részesedések 2007-2013-as programozási időszakban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kitekintésében is vizsgálva megyei jogú városok ágazati operatív programjaiból való részesedések 2007-2013-as programozási időszakban a 2007-2013-as operatív programok forrásainak felhasználása Veszprém megyében, különös tekintettel a regionális operatív programra kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban térségi elemzések Balaton Kiemelt Üdülőkörzet releváns mutatóinak elemzése mellékletek: o Veszprém megyei kistérségekben 2007-2013 között megvalósuló, 150 millió Ft támogatási összeg feletti turizmus- és gazdaságfejlesztési, valamint 500 millió Ft támogatási összeg feletti városfejlesztési projektek listája 4
Vezetői összefoglaló A 2007-2013-as EU programidőszakban a pályázók részére az ágazati operatív programok (, KEOP, KÖZOP, TIOP, TÁMOP, ÁROP) keretében összesen mintegy 6380 milliárd Ft fejlesztési forrás állt rendelkezésre, emellett a Közép-Dunántúli Operatív Program a maga 175 milliárd Ft-os keretével kizárólag a régió fejlesztését célozta. Ezekből a forrásokból 2013 októberéig összesen közel 700 milliárd Ft-nyi támogatás érkezett a Közép-Dunántúlra, ebből 351 milliárd Fejér, 199 milliárd Veszprém, 143 milliárd Ft pedig Komárom-Esztergom megyébe. Az összes megítélt támogatás közel harmada, 214 milliárd Ft a régió négy megyei jogú városában megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, nagyság szerint Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Dunaújváros sorrendben. Veszprém megyét tekintve a közel 200 milliárd Ft-nyi kötelezettségvállalás harmada, negyede pedig forrásból származik. 2013 októberéig összesen közel 2600 pályázat részesült uniós támogatásban, melyek közül 96 db gazdaságfejlesztési és 33 db turizmusfejlesztési projekt számára 150 millió Ft feletti, 49 db városfejlesztési projekt 5
számára pedig 500 millió Ft feletti támogatást ítéltek meg. A kistérségenkénti részletes projektlista az elemzés utáni mellékletben található. A Veszprém megyébe érkező források 36%-a, azaz 69 milliárd Ft a megyeszékhelyen megvalósuló projektekhez kapcsolódik, a teljes veszprémi kistérséget tekintve ez az arány már közel 40%. Az egy főre jutó támogatás értéke Veszprém megyei jogú városban 1,132 millió Ft, a megye többi részén ennek kevesebb mint fele, 422 ezer Ft, míg a teljes megyét tekintve ez a mutató 563 ezer Ft. Összességében a legkevesebb forrás nem egész 6 milliárd Ft a devecseri és a sümegi kistérségbe jutott a 2007-2013-as időszakban. A nyilvántartott álláskeresők száma a programidőszak 2007-es indulásakor 14 100 fő körül alakult a megyében, mely érték azonban a hazánkba is begyűrűző gazdasági világválság hatására 2009-re több mint másfélszeresére, 22 400 fő fölé emelkedett. Ezt követően az álláskeresők száma ugyan folyamatosan csökkent (amiben a támogatott projektek keretében létrehozott vagy megtartott mintegy 17 ezer munkahelynek is komoly szerepe volt), ám 2012- ben még mindig 1500 fővel meghaladta a kiindulási értéket. Ezzel együtt a megye munkaerőpiaci helyzete kedvező, hiszen a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított aránya 2012-ben mindössze 6,6% volt. 6
A működő vállalkozások szektorális megoszlása meglehetős állandóságot mutat a vizsgált időszakban, minimális (1%-ot alig meghaladó) eltolódás figyelhető meg a szekunder (ipari) szektorba tartozó vállalkozások kárára, egyben a tercier (szolgáltató) szektor javára. 2011-ben a megyében működő vállalkozások 4,2%-a végzett mezőgazdasági, 20%-a ipari vagy építőipari, több mint háromnegyede pedig valamilyen szolgáltató tevékenységet. 7
A 2007-2013-as operatív programok forráskeretéhez kapcsolódó regionális adatelemzés Jelen elemzés a 2007-2013 közötti, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által finanszírozott hazai operatív programok forrásfelhasználási mutatóit vizsgálja a Közép-dunántúli régió, illetve Veszprém megye vonatkozásában. Ennek értelmében a regionális operatív programok közül kizárólag a Közép-Dunántúli OP () releváns mutatóit veszi figyelembe, valamint nem tartalmazza az Elektronikus Közigazgatás OP-t (EKOP) és a Végrehajtás OP-t (VOP), mivel ezek keretében mindössze egyetlen projekt valósult meg a Közép-Dunántúlon a vizsgált időszakban, a VOP-2. prioritáshoz (A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer) kapcsolódóan. A fentiekből következően jelen vizsgálat a 2007-2013-as, a Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP), a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP), a Közlekedés OP (KÖZOP), a Környezet és Energia OP (KEOP), az Államreform OP (ÁROP) és a Gazdaságfejlesztés OP () forrásallokációjára terjed ki a Közép-dunántúli régió, azon belül is elsősorban Veszprém megye vonatkozásában. A megyei és kistérségi szintű fejezetek részben külön kezelik a és az ágazati operatív programok releváns mutatóit, tekintettel ezek eltérő jellegére és céljára, hiszen előbbi mint regionális operatív program keretében kizárólag a Közép- Dunántúlon valósulhattak meg fejlesztések, míg az ágazati OP-k hatóköre országos volt. A 2007-2013-as időszakban a vizsgált hat ágazati operatív program, valamint a keretében összesen több mint 6550 milliárd Ft 1 támogatási forrás állt rendelkezésre, ebből 175 milliárd Ft a regionális operatív programon keresztül kifejezetten a Közép-Dunántúl fejlesztését célozta. Az ágazati OP-khoz kapcsolódóan 2013. október 22-ig megítélt támogatás a régiót tekintve közel 544 milliárd Ft-ot tett ki 2, amely tehát több mint háromszorosan haladta meg a keretében rendelkezésre álló teljes keretet. Az utóbbihoz kapcsolódó támogatásokkal együtt összesen 694 milliárd Ft forrás érkezett Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém megyébe, melynek 58%-a a fenti dátumig már kifizetésre is került a kedvezményezettek részére. Ki kell emelni, hogy a vizsgált operatív programokat tekintve a esetében a legkedvezőbb a kifizetési arány, a területi szintre allokált forrásoknak már közel kétharmada eljutott a kedvezményezettekhez (a KÖZOP esetében a 79%-os arány mögött egy kiugróan magas összegű, lezárt projekt 3 áll, melynek mutatói pozitív irányba torzítják a vizsgált értékeket). 1 293,1 HUF/EUR árfolyamon 2 Az elemzés kizárólag a megítélt támogatást veszi figyelembe, tehát nem közkiadás alapon számolt összegeket tartalmaz. 3 Az említett projekt keretében biztosítóberendezés létesítése valósult meg a Bp-Kelenföld Székesfehérvár közötti vasútvonalon, 134 mrd Ft-os támogatással (KÖZOP-2. 1.0-07-2008-0001 - Budapest-Kelenföld- Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítése I. szakasz 1. ütem). 8
A lenti ábrán látható, hogy a régióba érkezett közel 700 milliárd Ft támogatás legnagyobb része a KÖZOP-hoz kapcsolódik, köszönhetően a már említett egyetlen kiugróan magas összegű vasútfejlesztési projektnek. Ennek következtében kijelenthető, hogy a középdunántúli támogatások nagyságrendileg azonos arányban oszlanak meg a környezeti, közlekedési, gazdaságfejlesztési, humán és területfejlesztési területek között. A projektek helye szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területéhez az ÚMFT-ÚSzT 2007-2013 közötti időszakában összesen 4390 projekt kapcsolható, ez az összes hazai projekt 3,66 %-a. Az egyes operatív programokon belüli prioritások, az ezekhez kapcsolódó forrás nagysága, valamint az ezek keretében regionálisan megítélt támogatások megyék közti megoszlása az alábbiakban bemutatottak szerint alakult a 2007-2013-as időszakban. 9
Közép-Dunántúli Operatív Program A keretében 597,6 millió euró, azaz mintegy 175,1 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre 2007-2013 között, amely hat prioritástengely között oszlik meg. A sajáterő besorolás szempontjából hazainak minősülő kedvezményezettek elismert önerejével együtt, azaz közkiadás alapon számolva a kötelezettségvállalás 2013 októberére elérte a teljes keret 98,5%-át, kizárólag a megítélt támogatás nagyságát tekintve ez az összeg 150,7 milliárd Ft-ot tett ki. A 6. prioritást (Technikai segítségnyújtás) figyelmen kívül hagyva a felhívásokra összesen 2325 db pályázat érkezett 4, együttesen 284,6 milliárd Ft támogatási igénnyel. A legtöbb pályázatot az 1. (Regionális gazdaságfejlesztés) és az 5. (Humán infrastruktúra fejlesztése) prioritáshoz kapcsolódóan adták be, de relatíve a legnagyobb túljelentkezés a 2. prioritás (Regionális turizmusfejlesztés) pályázati felhívásait jellemezte, ahol az 507 db beérkezett pályázatnak csupán 37,3%-a, 189 projekt esetében született pozitív támogatói döntés. Hasonló túljelentkezés jellemezte a legnagyobb kerettel rendelkező 4. prioritást (Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés), ahol a fenti arány 39,6%. A legtöbb támogatott projekt már 2007-2013 között is a gazdaságfejlesztést célozta, 2013 októberéig 357 db projekt számára átlagosan mintegy 75 millió Ft támogatást ítéltek meg. A regionális, azaz területi szintre allokált forráskihelyezés hatékonyságát mutatja, hogy az elemzés során használt adatbázis lezárásáig a keretében megítélt támogatás 64,6%-a már kifizetésre került, amely jelentősen felülmúlja az ágazati operatív programok jellemzően 50% alatti értékeit. A beérkezett és támogatott pályázatok megyék közti megoszlását tekintve megállapítható, hogy mindkét szempontból Veszprém megye volt a legeredményesebb, hiszen a beérkezett pályázatok 40, a támogatottak 43%-a ide köthető. Hozzá kell tenni, hogy ezt részben a turisztikai prioritáshoz kapcsolódó felhívások sajátossága okozza, hiszen egyes komponensek esetében külön felhívás készült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozóan, az ezen kívüli területhez képest megemelt keretösszeggel. A pozitív támogatói döntéssel rendelkező 4 Kétfordulós eljárásrendű pályázatok esetében az első fordulóra érkezett beadványokat a pályázati darabszámoknál vettük figyelembe, az igényelt támogatásnál csupán a második fordulós értékek szerepelnek. 10
projektek aránya ugyanakkor kiegyenlített képet mutat megyei szinten, mivel mindhárom megye értéke a regionális átlag, 44% körül alakult (Fejér 41%, Komárom-Esztergom 43%, Veszprém 47%). Ennek alapján a Komárom-Esztergom megyében megvalósuló projektek relatíve alacsony, mindössze 24%-os aránya csupán az alacsonyabb pályázói aktivitás következménye, hiszen a határmenti megye eredményessége alig marad el a veszprémi értéktől, a fejérit pedig meg is haladja. 11
Gazdaságfejlesztési Operatív Program A 2007-2013-as időszakban közvetlenül gazdaságfejlesztés céljára összesen 3363,3 millió euró, vagyis közel 986 milliárd Ft áll rendelkezésre, mely a öt prioritástengelye között oszlik meg. A legnagyobb kerettel a 2. prioritás (A vállalkozások kiemelten a KKV-k komplex fejlesztése) rendelkezik, melynek keretében a Közép-Dunántúlról összesen 4856 db pályázatot nyújtottak be, átlagosan 24,7 millió Ft támogatási igénnyel. Ez a 2. prioritásra országosan beérkezett pályázatok 13,5%-a, míg a teljes OP-t tekintve pedig a több mint 42 ezer pályázat mintegy hetede érkezett a régióból. A közép-dunántúli pályázatok 59,9%-a számára ítéltek meg támogatást, amely mindössze fél százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A nyertes projektek 14,4%-a, míg az összes megítélt támogatás 14,7%-a kötődik a régióhoz, ami 3709 db projektet és 152,4 mrd Ft kötelezettségvállalást jelent. A egészét tekintve a kifizetett támogatás aránya 2013 októberében 56,9%, míg a régióban megvalósuló projektek esetében ez az arány némileg alacsonyabb, 52%-os. Kiemelendő, hogy a 2. prioritás keretében a régió kis- és középvállalkozásai számára megítélt támogatás eléri a prioritás keretének közel 22%-át. A felhívásaira a régión belül Fejér megyéből érkezett a legtöbb pályázat, és a kiegyensúlyozott eredményességi mutatók következtében (a fejéri pályázatok 59, a komáromesztergomiak 57, a veszprémiek 62%-a számára ítéltek meg támogatást) a legtöbb támogatás, 55,2 mrd Ft, szintén Fejér megyéhez köthető. Az egy főre jutó támogatás összegét tekintve azonban a másik két megye helyzete jóval kedvezőbb, hiszen ez az érték Komárom- Esztergomban 149 ezer, Veszprémben 147 ezer, Fejérben pedig mindössze 131 ezer Ft volt a 2007-2013-as időszakban. 12
Közlekedés Operatív Program A 2007-2013-as programidőszakban a legnagyobb keretösszeggel a Közlekedés OP bír, a hat prioritás összesített kerete 6705,2 millió euró, vagyis több mint 1965 milliárd Ft. A 2013 októberéig a KÖZOP keretében megítélt összesen 2426 mrd Ft 5 támogatás mindössze 6,6%-a, azaz összesen 160,2 mrd Ft köthető a Közép-dunántúli régióhoz. Hozzá kell tenni, hogy a közlekedésfejlesztési projektek sajátosságai miatt (jellemzően nagy értékű és nagy kiterjedésű, megye vagy akár régióhatárokon is átnyúló, de megvalósítási helyként egyetlen településhez kapcsolt projektek) ezek a fejlesztések többnyire csak nagytérségi szinten értelmezhetők, és egy-egy ilyen projekt jelentősen torzíthatja az összehasonlítás alapjául szolgáló adatokat. Így van ez a Közép-Dunántúl esetében is, ahol a bevezetőben már említett nagy értékű vasútfejlesztési projekt megvalósítási helye hivatalosan Martonvásár, ami Fejér megye esetében kiugróan magas értékeket eredményez. A régióra jutó kifizetett támogatások magas aránya (79,6%) mögött is ez a fejlesztés áll, noha országosan ez az érték csupán 42,3%-os. Az egyes prioritásokhoz kapcsolódó támogatott projektek régión belüli megoszlása is jelentős különbségeket mutat. Míg az 1. prioritás (Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása) esetében csupán Veszprém, a 2. (Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása) kapcsán pedig csak Fejér megye jutott támogatáshoz, addig a 4. prioritás (Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése) keretében egyetlen fejlesztés sem valósul meg Közép-Dunántúlon. Összességében Fejér megye 148,39 milliárd, Veszprém 8,26 milliárd, Komárom-Esztergom pedig csupán 3,55 milliárd Ft fejlesztési forráshoz jutott a KÖZOP keretében a 2007-2013-as időszakban. 5 A keretet jelentősen meghaladó össztámogatás magyarázata a részben a hazai költségvetés, részben pedig a 2014-2020-as Intelligens Közlekedésfejlesztési OP terhére történő túlvállalás. 13
Környezet és Energia Operatív Program A Környezet és Energia OP kerete a 2007-2013-as programidőszakban 5302 millió euró, azaz több mint 1554 milliárd Ft, amely nyolc prioritástengely között oszlik meg, de a teljes keret háromnegyede az első két prioritáshoz kapcsolódik (1. Egészséges tiszta települések, 2. Vizeink jó kezelése). A KEOP felhívásaira 2013 októberéig országosan 9540 db pályázat érkezett, ebből 1105 a Közép-Dunántúlról. Utóbbiak közül a legtöbb, 392 db a 4. prioritáshoz köthető (A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése), átlagosan 73 millió Ft-os támogatási igénnyel. A közép-dunántúli pályázatok eredményessége szinte teljesen megegyezik az országos értékkel (45 és 46%), amely 2013 októberéig összesen 496 db nyertes projektet és 106 mrd Ft megítélt támogatást jelent, vagyis a KEOP keretében kihelyezett forrásnak mindössze 7,6%-a jut a régióra. A vizsgált időpontig az összes megítélt támogatás 34,7%-a került kifizetésre, a közép-dunántúli projektek esetében ez az arány lényegesen magasabb, 46,3%. A régión belül jelentős különbség figyelhető meg mind a beérkezett, mind a támogatott pályázatok számát és összértékét tekintve. A nyertes pályázatok benyújtottakhoz viszonyított aránya mindhárom megyében közel azonos (a régiós átlag 44,9%), azonban a Veszprémből beérkezett pályázatok száma közel kétszerese a komárom-esztergomiakénak, sőt a támogatott projekteket tekintve a különbség már több mint kétszeres. Fejér megye ugyan mindkét mutatót tekintve 36%-os részesedéssel bír, ám a megítélt támogatás összértéke itt az igényelt forrás csupán 44,7%-át éri el, szemben a másik két megye 60% feletti mutatójával, de a legtöbb támogatás így is Fejérhez köthető, köszönhetően az első két prioritástengely keretében megvalósuló nagy értékű projekteknek. A benyújtott és támogatott pályázatok alacsony száma ellenére az egy főre jutó támogatás értéke Komárom-Esztergomban a legmagasabb (105 ezer Ft), megelőzve Fejért (102 ezer Ft) és a sok nyertes pályázat ellenére ebben a tekintetben csak harmadik Veszprémet (88 ezer Ft). Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007-2013 között a TÁMOP keretében 4093,7 millió euró, azaz mintegy 1199,87 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre, amely kilenc prioritástengely között oszlik meg. A 7-9. prioritást 14
(Technikai segítségnyújtás és a Közép-magyarországi régióra vonatkozó prioritások) figyelmen kívül hagyva a felhívásokra összesen 3268 db pályázat érkezett a Közép- Dunántúlról, mely az országosan beérkezett pályázatok 10%-a, a támogatási igény pedig mindösszesen 123,2 milliárd Ft. A közép-dunántúli pályázatok 44%-a számára ítéltek meg támogatást, ez 3,3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. A nyertes projektek 10,9%-a, a megítélt támogatás 5,9%-a köthető a régióhoz, ami 1437 db projektet és 59,01 mrd Ft kötelezettségvállalást jelent. A kifizetett támogatás 2013 októberében a TÁMOP egészét tekintve 60,7%-ot ért el, a régióban megvalósuló projektek esetében ez az arány csak 48,6%. A legtöbb pályázatot a Közép-Dunántúlon a 2. (Alkalmazkodóképesség javítása) és a 3. (Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek) prioritáshoz kapcsolódóan adták be, ugyanakkor a 4. prioritáshoz (A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében) megítélt támogatás a legmagasabb, az összes támogatás 34,7%-a. A beérkezett és támogatott pályázatok megyék közti megoszlását tekintve megállapítható, hogy mindkét szempontból Fejér megye volt a legeredményesebb, hiszen a beérkezett pályázatok 40, a támogatottak 53%-a ide köthető. A pozitív támogatói döntéssel rendelkező projektek aránya ugyanakkor kiegyenlített képet mutat megyei szinten, mivel mindhárom megye értéke a regionális átlag, 44% körül alakult (Fejér 43%, Komárom-Esztergom 43%, Veszprém 46%). Az egy főre jutó támogatás összegét tekintve Veszprém megye értéke a legjobb, 72 ezer Ft, míg a 2007-2013-as időszakban ez Komárom-Esztergomban 55 ezer Ft, Fejérben 39 ezer Ft. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Társadalmi Infrastruktúra OP keretében 2007-2013 között rendelkezésre álló 2096,5 millió euró, azaz mintegy 625,7 milliárd Ft forrás öt prioritástengely között oszlik meg. Összesen 3571 db pályázatot nyújtottak be az országban, melyből 9,3%, azaz 331 db köthető a Közép- 15
dunántúli régióhoz. A régióból érkező pályázatok támogatási igénye 103,95 mrd Ft, mely az országos érték (763,85 mrd Ft) 13,6%-a. A közép-dunántúli pályázatok 51,1%-ának ítéltek meg támogatást, mely az országos átlagtól (63,0%) 11,9 százalékponttal marad el. A nyertes projektek 7,5%-a, a megítélt támogatás 13,4%-a kötődik a területhez, ez 169 db projektet jelent 64,92 mrd Ft értékben. A kifizetett támogatás aránya 2013 októberében a régiót tekintve 37,9%, az egész OP-t vizsgálva viszont ez az érték jóval magasabb, 58,4%-os. Kiemelendő, hogy a beérkezett pályázatok 54,7%-a az 1-es prioritáshoz (Az oktatási infrastruktúra fejlesztése) tartozik, viszont a megítélt támogatás 66,5%-át a 3-as prioritás (A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése) projektjei kapták. A beérkezett pályázatok számának megyék közti megoszlása közel azonos (Fejér 36,3%, Komárom-Esztergom 29,6%, Veszprém 34,1%), az igényelt és megítélt támogatások összege viszont jelentős különbségeket mutat. A benyújtott pályázatok támogatási igényének 51,5%-a, a megítélt támogatásnak pedig 53,1%-a Fejér megyéhez köthető. A nyertes projektek aránya Fejér megyében a legmagasabb, itt a beérkezett pályázatok 58,3%-a kapott támogatást. Komárom-Esztergomban ennek a mutatónak az értéke 44,9%, míg Veszprémben 48,7%. Az egy főre jutó támogatás Fejér megyében a legmagasabb, 82 ezer Ft, míg Komárom- Esztergomban 40 ezer, Veszprémben 51 ezer Ft támogatás jut egy-egy lakosra. Államreform Operatív Program Az Államreform OP keretében 175,8 millió euró, azaz mintegy 51,52 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre 2007-2013 között, amely öt prioritástengely között oszlik meg. Országosan összesen 929 db pályázatot nyújtottak be az ÁROP keretében, melyből 7,5%, azaz 70 db projekt köthető a Közép-dunántúli régióhoz. Mindhárom megye esetében csak az Államreform OP 1. prioritásához (Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés) érkeztek be pályázatok, melyek összesített támogatási igénye 1,722 mrd Ft, az országos érték (59,05 mrd Ft) csupán 2,9%-a. 16
Az országosan beérkezett pályázatok 64,3%-a nyert támogatás, ez a mutató a régiót tekintve lényegesen jobb, hiszen a közép-dunántúli pályázatok 70,0%-ának ítéltek meg támogatást, ami 49 db nyertes pályázatot és 1,1 mrd Ft támogatást jelent. Összességében a nyertes projektek 8,2%-a, a megítélt támogatások 2,5%-a a régióból került ki. Az ÁROP-on belül összesen megítélt támogatások érékének 47,1%-a, a Közép-Dunántúl esetében pedig már az összérték 59,9%-a kifizetésre került2013 októberéig. A nyertes projektek egy főre jutó támogatása Veszprém megyében a legmagasabb, 1108 Ft/fő, míg Komárom-Esztergomban 1082, Fejérben 900 Ft támogatás jut egy-egy lakosra. A támogatások megoszlása a megyei jogú városok között Az egyes OP-k keretében megítélt támogatások megyék közti megoszlásán túl érdemes megvizsgálni a megyei jogú városokban megvalósuló fejlesztések számára biztosított források nagyságát is. A Közép-dunántúli régió négy megyei jogú városában (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) az operatív programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások összértéke 214,3 milliárd Ft 6, ami az összes megítélt támogatás közel harmada (32,2%-a). Ez az összeg ugyanakkor rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a négy nagyváros között, hiszen míg Dunaújváros részesedése csupán 19,9 milliárd Ft (9,3%), addig a Székesfehérváron megvalósuló projektek összértéke 79,4 milliárd Ft, vagyis a teljes összeg 37,1%-a. A források relatív nagyságát tekintve viszont Veszprém az első, hiszen az egy főre jutó támogatás értéke a veszprémi megyeszékhelyen 1,132 millió Ft, míg Székesfehérváron 800 ezer, Tatabányán 684 ezer, Dunaújvárosban pedig 424 ezer Ft/fő. 6 A települési szintre elérhető legfrissebb, 2013. szeptember 30-i adatok alapján. 17
Az egyes operatív programokat tekintve a, a és a KÖZOP keretében Székesfehérvár, a TIOP és a TÁMOP keretében Veszprém nyerte el a legtöbb támogatást, míg a KEOP forrásból megvalósuló projektek össztámogatása Tatabányán a legmagasabb. 18
A 2007-2013-as operatív programok forrásainak felhasználása Veszprém megyében Az elemzés hátteréül szolgáló adatbázis lezárásáig, azaz 2013. október 22-éig Veszprém megyéből összesen 4787 db pályázatot nyújtottak be a vizsgált operatív programok keretében. Ebből 3855 kapcsolódott az ágazati OP-khoz, 932 pedig a Közép-Dunántúli OP-hoz. Az igényelt támogatás előbbiek esetében összesen 273 milliárd, míg a ROP-nál 107 milliárd Ft volt, azaz a pályázói forrásigény megyei szinten elérte a 380 milliárd Ft-ot. A közel 4800 pályázat több mint fele, összesen 2589 db számára ítéltek meg támogatást 2013 októberéig, az ágazati OP-k keretében közel 136 milliárd, míg a esetében 63,5 milliárd Ft-ot. Ki kell emelni, hogy a Veszprém megyei projektek számára megítélt közel 200 milliárd Ft több mint fele, 107 milliárd Ft már kifizetésre került a kedvezményezettek részére. Ez az arány, hasonlóan a regionális eredményekhez, a területi OP esetében a legmagasabb, 64,5%, míg az ágazati operatív programoknál nem éri el az 50%-ot. Veszprém megyében tehát a 2007-2013 között megítélt támogatások legnagyobb része a Közép-Dunántúli Operatív Programhoz kapcsolódik. Az OP-n belül a megye adottságainak megfelelően a legtöbb nyertes projekt, összesen 127 db a 2. prioritás (Regionális turizmusfejlesztés) keretében valósul meg, projektenként átlagosan 158 millió Ft támogatással. A kapcsán kihelyezett források legnagyobb része, 37%-a ugyanakkor környezet- és közlekedésfejlesztésre irányul, a turizmus részesedése 32%, a településfejlesztésé 12, a gazdaságfejlesztésé 10, a humán infrastruktúra-fejlesztésé pedig 9%. 19
-1 gazdaságfejlesztés, -2 turizmusfejlesztés, -3 városfejlesztés, -4 környezet és közlekedési infrastruktúra fejlesztés, -5 intézményfejlesztés. A 2007-2013 közötti támogatások megyei átlaga 563 ezer Ft, ami ugyanakkor kistérségi szinten jelentős eltéréseket mutat. Míg Balatonfüred térségében több mint 1,13 millió Ft, a megyeszékhely környékén pedig 942 ezer Ft támogatás jut egy lakosra, addig a pápai és a tapolcai kistérségben ez az érték alig haladja meg a 230 ezer Ft-ot. Abszolút értékben ugyanakkor a legtöbb forrás messze a megyeszékhely térségébe jutott (76 milliárd Ft), míg a devecseri és a sümegi kistérségben megvalósuló fejlesztések részére megítélt támogatás összértéke nem éri el a 6 milliárd Ft-ot. A megyeszékhely és a megye többi települése közti összevetésben a támogatások megoszlása 36-64%, vagyis míg a Veszprém városban megvalósuló projektek össztámogatása 68,9 milliárd Ft, addig a megye fennmaradó részére 2013 októberéig 122,5 milliárd Ft forrás jutott. Mindez azt jelenti, hogy kizárólag az egyes projektek megvalósulási helyszínét figyelembe véve a megyeszékhely minden egyes lakosára 1,132 millió Ft támogatás jut, míg a más településeken élőkre mindössze 422 ezer Ft. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a 20
Veszprém városban megvalósuló fejlesztések jelentős részének hatása nem csupán a megyeszékhelyre korlátozódik, hanem annak tágabb térségére, akár az egész megyére is kiterjed (pl. a Csolnoky Ferenc megyei kórház vagy a Pannon Egyetem projektjei). A Veszprém megyei működő vállalkozások ágazatok közötti megoszlása meglehetős állandóságot mutat a 2008-2011-es időszakban. Általánosan érvényes, hogy az összes működő vállalkozás számával párhuzamosan az egyes szektorokba tartozóké is kis mértékben csökkent, kivéve az egyéb szolgáltatás kategóriába soroltakét, melyek részaránya ennek következtében mintegy 2%-kal emelkedett. Az elérhető legfrissebb, 2011-es adatok alapján a megyében működő 23714 vállalkozás 4,2%-a mezőgazdasági, 8,2%-a ipari, 11,8%-a építőipari, 23,5%-a kereskedelmi, logisztikai, 6,3%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 46,0%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A nyilvántartott álláskeresők száma Veszprém megyében a programidőszak indulásakor, 2007-ben 14 111 fő volt, amely a gazdasági válság hatására 2009-re közel 60%-kal, 22 441 főre ugrott. Noha ez a szám azóta folyamatosan csökken, még mindig 12%-kal magasabb a kiindulási értéknél, 2012-ben 15 774 fő volt. Eközben a vizsgált operatív programok 21
támogatásával megvalósuló projektek keretében 11 677 új munkahely létesült a megyében, miközben a fejlesztések 5217 további munkahely megtartását biztosították. A projektek előrehaladásával ezek az értékek várhatóan tovább javulnak, elősegítve a nyilvántartott álláskeresők számának folyamatos csökkenését. Kistérségi szinten az álláskeresők munkaképes korúakhoz viszonyított arányának tekintetében is jelentős különbségek vannak Veszprém megyében, hiszen míg a megyei átlag 2012-ben 6,6% volt, addig Veszprém, Ajka és Balatonfüred térségében 5,5% alatt maradt, a várpalotai és a sümegi kistérségben viszont meghaladta a 8,4%-ot. A teremtett és megtartott munkahelyek fent említett számán túl a támogatások hatása más tekintetben is számottevő. A és a forrásból megvalósuló projektek által indukált beruházások relatív, 1 Ft támogatásra jutó értéke 2013 októberében 1,16 Ft-ot tesz ki, míg a keretében kihelyezett források felhasználása során eddig 518 m út és 19,3 km kerékpárút épült, valamint megtörtént 73,1 km út felújítása. 22
A kistérségek releváns mutatói a programozási időszakban Ajkai kistérség Az Ajkai kistérségben 2007-2013 között összesen 235 projekt valósul meg Európai Uniós támogatásból, melyek összértéke 16,9 mrd Ft. Ebből 4,6 mrd Ft a regionális OP részesedése, míg a források 37%-a -hoz, 8%-a KEOP-hoz, 11%-a KÖZOP-hoz, 5%-a TÁMOP-hoz és 12 %-a TIOP-hoz kapcsolódik. Ajka térségében forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 110 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 292 ezer Ft, azaz összességében 402 ezer Ft/fő. A kistérségi szinten elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a kistérségben működő 2176 vállalkozás 3,4%-a mezőgazdasági, 12,3%-a ipari, 11,1%-a építőipari, 24,8%-a kereskedelmi, logisztikai, 4,7%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 43,6%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A nyilvántartott álláskeresők száma 2007-2009 között erőteljesen emelkedett a válság miatt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám folyamatosan csökken, így 2012-re újra megközelítette a 2007-es szintet. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 5,5%, ami jóval a megyei érték (6,6%) régiós érték (6,8%) alatt marad. 23
Az Ajkai kistérségben 2007-2013 között megvalósuló fejlesztések közül 10 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési projekt támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot, melyek mindegyike Ajkán található. Ezek közül a legnagyobbak a Poppe+Potthoff Kft autóipari fejlesztéseket és munkahelyteremtést célzó beruházásai, a Bourns Alkatrészgyártó Kft komplex technológiai innovációja, illetve Ajka Város Önkormányzatának integrált turisztikai projektje. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 6 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, így a 8 sz. főút Herend-Jánosháza közötti szakaszának burkolat-megerősítése, vagy az ajkai Magyar Imre kórház infrastruktúrafejlesztése. Balatonalmádi kistérség 2007-2013 között a Balatonalmádi kistérségben összesen 244 projekt valósul meg EU-s támogatásból, melynek összértéke 8,2 mrd Ft. Ebből 4,7 mrd Ft -forrás, míg további 29% a -hoz, 2% a KEOP-hoz, 1% a KÖZOP-hoz, 10% a TÁMOP-hoz, 1% pedig a TIOP-hoz és az ÁROP-hoz kapcsolódik. A forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 158 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 123 ezer Ft, azaz összességében 281 ezer Ft/fő. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Balatonalmádi kistérségben működő 2191 vállalkozás 2,6%-a mezőgazdasági, 8,1%-a ipari, 13,2%-a építőipari, 23,5%-a kereskedelmi, logisztikai, 7,5%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 45,1%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 24
A válság miatt 2007-2009 között ebben a kistérségben is jelentős mértékben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. 2009 óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt lassan csökken ez a szám, de a 2012-es évben még mindig több az álláskereső, mint a kiinduló évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,3%, ami fél százalékponttal a megyei átlag (6,6%) régiós érték (6,8%) alatt marad. A 2007-2013 között megvalósuló projektek közül 2 db gazdaságfejlesztési és 3 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot. A legnagyobb gazdaságfejlesztési pályázat a Kiscelli Üzleti Szolgáltató Kft által benyújtott új, innovatív WIA elektromos hajócsalád prototípusainak kifejlesztésére, a legmagasabb összegű turizmusfejlesztési pedig a balatonfűzfői parti sétány, kerékpárút és kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítására irányul. Nincs olyan városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projekt a területen, melynek támogatási összege elérné a félmilliárd Ft-ot. Balatonfüredi kistérség EU-s támogatásból a 2007-2013-as időszakban Balatonfüred térségében összesen 253 projekt valósul meg, melyek összértéke 27,5 mrd Ft. A források közel 50%-a, vagyis 13,5 mrd Ft a 25
prioritásaihoz, míg további 30% a -hoz, 6% a KEOP-hoz, 15% a TÁMOP-hoz kapcsolódik. A Balatonfüredi kistérségben forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 555 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 583 ezer Ft, azaz összességében 1138 ezer Ft/fő, mely egyben a legmagasabb Veszprém megyei érték. A legfrissebb (2010-es), kistérségi szintű adatok alapján a vizsgált területen működő 2220 vállalkozás 3,8%-a mezőgazdasági, 6,2%-a ipari, 10,9%-a építőipari, 22,7%-a kereskedelmi, logisztikai, 12,6%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 43,8%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A nyilvántartott álláskeresők száma lényegesen nőtt 2007-2009 között, ám 2009 óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám folyamatosan csökken, és 2012-ben már kevesebb volt az álláskereső, mint a kiindulási évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 5,5%, ami jóval a megyei érték (6,6%) régiós érték (6,8%) alatt marad. 2007-2013 között a kistérségben megvalósuló projektek közül 22 db gazdaságfejlesztési és 10 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot, melyek nagyrészt 26
Balatonfüreden találhatók. Ezek közül a legnagyobb az Orvostudományi kutató-fejlesztő centrum létesítése a Gyógyközpont Gyógyászati kutató és Szolgáltató Kft-nél, illetve Balatonfüred reformkori városközpontjának felvirágoztatása. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) pályázatok közül 5 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, pl. a térségi elérhetőség javítása, átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés, vagy az Állami Szívkórház energiahatékonyság-növelő beruházása. Devecseri kistérség A Devecseri kistérségben EU-s támogatásból 2007-2013 között összesen 52 projekt valósul meg, 5,9 mrd Ft összértékben. Ebből 54%, vagyis 3,1 mrd Ft a keretében, míg a források 24%-a -hoz, 14%-a KEOP-hoz, 8%-a TÁMOP-hoz köthető. A forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 206 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 178 ezer Ft, azaz összességében 385 ezer Ft/fő. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Devecseri kistérségben működő 549 vállalkozás 12,0%-a mezőgazdasági, 9,5%-a ipari, 12,2%-a építőipari, 26,0%-a kereskedelmi, logisztikai, 9,1%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 31,1%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A területen a nyilvántartott álláskeresők száma 2007-2009 között lényegesen megnőtt a válság következtében. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám 2009 óta folyamatosan csökken, és a 2012-es évben már jóval kevesebb az álláskereső, mint a kiindulási évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 8,1%, ami a Sümegi és Várpalotai kistérség után a harmadik legrosszabb értéket jelenti a megyén belül. 27
A Devecseri kistérségben 2007-2013 között megvalósuló gazdaságfejlesztési és turizmusfejlesztési projektek közül nincs olyan, melynek támogatási összege meghaladná a 150 millió Ft-ot. Egy közlekedésfejlesztési beruházásé azonban megközelíti a 1 mrd Ft-ot, ez térségi elérhetőség javítására irányul. 28
Pápai kistérség A Pápai kistérségben 2013 októberéig összesen 233 projekt nyert el Európai Uniós támogatást, melynek összértéke 14,1 mrd Ft. A regionális OP részesedése ebből 7,7 mrd Ft, míg a források 23%-a -hoz, 3%-a KEOP-hoz, 1%-a KÖZOP-hoz, 12%-a TÁMOP-hoz és 6 %-a TIOP-hoz kapcsolódik. A vizsgált területen a forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 127 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 105 ezer Ft, azaz összességében 233 ezer Ft/fő. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a kistérségben működő 3509 vállalkozás 6,9%-a mezőgazdasági, 8,3%-a ipari, 12,0%-a építőipari, 24,5%-a kereskedelmi, logisztikai, 6,4%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 41,9%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentős mértékben emelkedett 2007-2009 között, majd 2011-ig részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám mérséklődött. A 2012-es évben azonban minimálisan emelkedett az előző évhez képest, így elmondható, hogy a kistérségben jóval több az álláskereső, mint a kiinduló évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 8,0%, ez a megyei aránynál (6,6%) régiós érték (6,8%) rosszabb értéket jelent. 29
A 2007-2013 között megvalósuló projektek közül 5 db gazdaságfejlesztési és 2 db turizmusfejlesztési támogatási összege meghaladja a 150 millió Ft-ot, melyek közül csupán egy nem Pápán található. A legnagyobbak a HAAS + SOHN Fűtőkészülékgyártó és Kereskedő Kft, a Johnson Controls Mezőlak Fémalkatrész Gyártó Kft, valamint a Hirtenberger Automotive Safety Hungary Gyártó és Kereskedelmi Bt. beruházásai, melyek technológiai fejlesztésre, illetve a kapacitás növelésére irányulnak. A városfejlesztési témájú (humán, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 3 db támogatási összege éri el az 500 millió Ft-ot, pl. Pápa városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja, ill. a térségi elérhetőség javítása. Sümegi kistérség 2007-2013 között a Sümegi kistérségben összesen 89 projekt valósul meg EU-s támogatásból, melynek összértéke 5,6 mrd Ft. Ebből 2,5 mrd Ft a -hoz, míg a források további 23%-a a -hoz, 28%-a a KEOP-hoz, 5%-a pedig a TÁMOP-hoz kapcsolódik. A forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 157 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 201 ezer Ft, azaz összességében 358 ezer Ft/fő. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Sümegi kistérségben működő 743 vállalkozás 11,8%-a mezőgazdasági, 8,7%-a ipari, 16,4%-a építőipari, 26,0%-a kereskedelmi, logisztikai, 7,8%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 29,2%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 30
A vizsgált területen a nyilvántartott álláskeresők száma a válság miatt 2007-2009 között jelentősen megnőtt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám folyamatosan csökken, így a 2012-es évre visszaesett a kiindulási, 2007-es szintre. A 2012-es évben a munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya Veszprém megyén belül a Sümegi kistérségben a legrosszabb, itt 8,7%-ot ér el a mutató, vagyis majdnem két százalékponttal marad el a megyei értéktől, és 3,4 százalékponttal a legjobb helyzetben lévő Veszprémi kistérségtől. A térségben 2007-2013 között megvalósuló projektek közül csupán 2 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege éri el a 150 millió Ft-ot, melyek mindegyike a kistérségi központban található. Ezek a Bódai Műanyag Csomagolóanyag Gyártó és Forgalmazó Kft, Everplast Ingatlankezelő, Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Zrt beruházásai és a Sümegi vár integrált turisztikai megújítása. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) nyertes pályázatok közül a Sümeg és térsége szennyvízelvezetését és tisztításának megvalósítását célzó projekt támogatási összege haladja csak meg a félmilliárd Ft-ot. 31
Tapolcai kistérség A kistérségben 2007-2013 között összesen 159 projekt valósul meg Európai Uniós támogatásból, melynek összértéke 8,5 mrd Ft. Ebből 5,2 mrd Ft a regionális OP részesedése, míg a források 14%-a a -hoz, 12%-a a KEOP-hoz, 11%-a a KÖZOP-hoz, 10%-a a TÁMOP-hoz és 2 %-a a TIOP-hoz kapcsolódik. Tapolca térségében a forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 143 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 88 ezer Ft, azaz összességében 231 ezer Ft/fő. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Tapolcai kistérségben működő 2375 vállalkozás 4,6%-a mezőgazdasági, 8,0%-a ipari, 14,6%-a építőipari, 24,2%-a kereskedelmi, logisztikai, 8,9%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 39,6%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 2007-2009 között a válság következtében a térségben nyilvántartott álláskeresők száma lényegesen nőtt. 2009 óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt ez a szám folyamatosan csökken, és a 2012-es évben már kevesebb az álláskereső, mint a kiinduló évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya 2012-ben 6,1%, ami a megyei értéknél (6,6%) régiós érték (6,8%) némileg kedvezőbb. 32
A vizsgált időszakban megvalósuló projektek közül csupán 1 db gazdaságfejlesztési és 6 db turizmusfejlesztési beruházás támogatási összege haladja meg a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobbak közé tartozik a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt beruházása, a Szigligeti vár fejlesztése, illetve kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő építése. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 2 db támogatási összege éri el az 500 millió Ft-ot, Tapolca belvárosának rehabilitációja, illetve a Tapolca és Sümeg közti összekötő út felújítása. Várpalotai kistérség A Várpalotai kistérségben 2007-2013 között uniós forrásból megvalósuló 142 projekt összesített támogatási értéke 20,1 mrd Ft, melyből a regionális OP részesedése 2,6 mrd Ft, a -é további 15%, a KEOP-é 64%, a TÁMOP-é és a TIOP-é pedig egyaránt 4%. A forrásból finanszírozott fejlesztések támogatási értéke a vizsgált területen lakosonként 67 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további projektek egy főre jutó értéke 457 ezer Ft, azaz összességében 524 ezer Ft/fő. A kistérségi szintre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján Várpalotai térségben működő 1740 vállalkozás 1,6%-a folytat mezőgazdasági, 8,9%-a ipari, 14,7%-a építőipari, 25,2%-a kereskedelmi, logisztikai, 5,1%-a idegenforgalmi, vendéglátói, 44,5%-a pedig egyéb szolgáltató tevékenységet. A nyilvántartott álláskeresők száma a Várpalotai kistérségben a válság hatására 2007-2009 között jelentősen megnőtt. Ez a szám 2009 óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt lassan csökken, de a 2012-es évben még mindig csak a 2008-as értékre süllyedt, vagyis 2012-ben még mindig jóval több az álláskereső, mint a kiinduló évben volt. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 8,4%, ami a Sümegi kistérség után a második legmagasabb értéket jelenti Veszprém megyén belül. 33
A 2007-2013 között megvalósuló projektek közül 6 db gazdaságfejlesztési és 1 db turizmusfejlesztési támogatási összege éri el a 150 millió Ft-ot. Ezek közül a legnagyobbak az Inotal Zrt. versenyképességének javítására irányuló komplex technológiai fejlesztés, valamint a várpalotai Thury-vár építészeti felújítása és látogatóbarát fejlesztése. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 3 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, két kiemelkedően nagy összegű, iparterületek kármentesítésére irányuló beruházás is ide sorolható. Veszprémi kistérség EU-s forrásból a 2007-2013-as időszakban a megyeszékhely térségében összesen 842 projekt valósul meg, a támogatás összértéke 75,9 mrd Ft. Ebből 18%, vagyis 13,9 mrd Ft a keretében megítélt támogatás, míg a források 27%-a a -hoz, 10%-a a KEOP-hoz, 8%-a a KÖZOP-hoz, 19%-a a TÁMOP-hoz, 18%-a pedig a TIOP-hoz tartozik. A vizsgált területen a forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 173 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 769 ezer Ft, azaz összességében 942 ezer Ft/fő. Az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a kistérségben működő 7281 vállalkozás 1,9%-a mezőgazdasági, 7,1%-a ipari, 9,8%-a építőipari, 21,4%-a kereskedelmi, logisztikai, 3,9%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 55,9%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 34
Várpalotához hasonló tendencia mutatkozik a Veszprémi kistérségben is. A válság miatt 2007-2009 között lényegesen megemelkedett nyilvántartott álláskeresők száma 2009 óta részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek miatt fokozatosan csökken. 2012-re ez a szám még mindig csak a 2008-as év értékére süllyedt, vagyis még mindig jóval több az álláskereső, mint a kiinduló évben. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 5,3%, ez az érték a megyén belül itt a legkedvezőbb. A 2007-2013 között megvalósuló projektek közül a Veszprémi kistérségben található a legtöbb olyan gazdaság- és turizmusfejlesztési beruházás, melyek támogatási összege eléri a 150 millió Ft-ot. Az előbbi témakörhöz 44, az utóbbihoz 6 köthető. Ezek közül a legnagyobbak a HARIBO Hungária Kft. gyártókapacitásának komplex fejlesztése, a Szalézi Szent Ferenc Kommunikációs Központ kialakítása a veszprémi várban, illetve az állatkert fejlesztése. A városfejlesztési témájú (humán, környezet-, közlekedés- és településfejlesztési) projektek közül 25 db támogatási összege éri el a félmilliárd Ft-ot, így például a Veszprém Megyei Kórház struktúraváltását, a Pannon Egyetem infrastrukturális és informatikai fejlesztését, vagy a szilárdhulladék-lerakó rekultivációját célzó projektek. 35
Zirci kistérség A Zirci kistérségben Európai Uniós támogatásból 2007-2013 között összesen 106 projekt valósul meg. A 8,6 mrd Ft-nyi össztámogatás 54%-a, azaz 3,1 mrd Ft a keretében, míg 21% a -hoz, 25% a KEOP-hoz, 6% a TÁMOP-hoz és 10% a TIOP-hoz kapcsolódóan került kihelyezésre. A vizsgált területen a forrásból finanszírozott projektek támogatási értéke lakosonként 161 ezer Ft, míg az ágazati OP-k keretében megvalósuló további fejlesztések egy főre jutó értéke 261 ezer Ft, azaz összességében 422 ezer Ft/fő. A kistérségekre elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján a Zirci kistérségben működő 1137 vállalkozás 9,9%-a mezőgazdasági, 10,6%-a ipari, 17,9%-a építőipari, 23,2%-a kereskedelmi, logisztikai, 6,4%-a idegenforgalmi, vendéglátói, míg 32,0%-a egyéb szolgáltató tevékenységet folytat. 2007-2009 között a nyilvántartott álláskeresők száma lényegesen emelkedett a válság miatt. Részben a támogatások hatására teremtett vagy megtartott munkahelyek következtében 2012- re ez a szám csökkent, de még mindig meghaladja a kiinduló év értékét. A munkavállalási korú lakosságon belül a nyilvántartott álláskeresők aránya a 2012-es évben 6,2%, ami kedvezőbb a megyei értéknél (6,6%) régiós érték (6,8%). 36