magazin Fókuszban A NAPENERGIA Szemtől szemben Dr. Farkas István Zöld galéria Független Ökológiai Központ Glóbusz Finnország Melléklet Napórácska

NAPÓRA magazin megújuló energiaforrások környezetbarát technológiák I. évfolyam, 1. szám 2003. július augusztus Ára: 120 Ft Fókuszban A NAPENERGIA Szemtől szemben Dr. Farkas István Beszámolunk Nap Napja Gödöllőn Zöld galéria Független Ökológiai Központ Glóbusz Finnország Melléklet Napórácska

S. P. OFFICE KFT MAGYAR-FINN KERESKEDELEM ÉS TANÁCSADÁS 1052 Budapest, Semmelweis utca 23. Tel.: +36-1-266 6546 Fax: +36-1-318 6494 E-mail: spoffice@spoffice.hu www.spoffice.hu A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Finn környezetvédelmi technológiák légszűrés víz-, szennyvíztisztítás hulladékgyűjtés szelektív technológiák beltéri légtisztítás Oktatásszervezés tanácsadás környezetvédelem vállalkozás finanszírozás projekt menedzselés szakmai utak szervezése Finn cégek képviselete Magyarországon; magyar cégek részére ügyintézés Finnországban Magyar termékek, technológiák részére piackutatás Finnországban EU-s projektekhez finn szakmai partnerek közvetítése Forgalmazott termékeink MOLOK finn mélygyűjtési rendszer Kívülről kicsi belül nagy A MOLOK tartály mély, csak 40 %-a látszik ki a földből. A hulladékot a talaj hűti le, a gravitáció tömöríti. Egyszerű darus autóval ritkán kell üríteni; az olcsóbb autó és a kevesebb személyzet miatt üzemeltetése 60-80%-os megtakarítást biztosít. Élettartama min. 50 év. Világszerte 25 országban rendelkezünk referenciával. Magyarországon már 10 éve megtalálhatók az autópálya pihenőkben. Robbanásbiztos porleválasztók EKOMANS NORDFAB Dohányfüst-leválasztó szűrők nyílttéri kabinos Szagleválasztó szűrőelemek élelmiszeripar szennyvízkezelés stb. Minőségi légszűrők Magyarországon EU3-EU11-es hazai gyártású szűrők bármilyen méretben, svéd, német és olasz alapanyagok felhasználásával. Beszállítóink rendelkeznek az ISO 9002 és az ISO 14000 minőségtanúsításokkal. Meglévő gépek korszerűsítése, légtechnikai tanácsadás, ipari levegőtisztasági problémák megoldása robbanásveszélyes helyszíneken is! KÖRNYEZETÜNK KÖZÖS VÉDELMÉÉRT!

BEK Ö SZ ÖN T Ő / TAR TALOM 3 Beköszöntő Tartalom Néhány hónappal ezelőtt vonattal utaztam Bécsből Budapestre, és élénk figyelemmel szemléltem a sok szélerőműt. Ám ahogy haladt a vonat, az egyik pillanatban hirtelen megszakadt az idilli kép, megszűnt a szélgépek sora, s ezt nem tudtam mire vélni. A megoldás hamar kiderült: elértük a magyar határt. Talán ez a kijózanító élmény adta meg az utolsó lökést ahhoz az érlelődő elhatározásomhoz, hogy a megújuló energiaforrások iránti addig hobbi szintű érdeklődésemet magasabb szintre emeljem, és ezentúl teljes munkaidőmet ennek a témának szenteljem, méghozzá itthon, Magyarországon. A helyzet nem túl rózsás, de éppen ezért tennivaló akad bőven. A legfontosabb feladatnak az ismeretek terjesztését és a tudatformálást tartom, ezért is döntöttem úgy, hogy folyóiratot indítok a megújuló energiaforrások és környezetbarát technológiák témakörében. Egyedül nagyon nehéz lett volna megtennem az első lépést, de szerencsére találkoztam olyan emberekkel, akik segítő kezet nyújtottak. Ők is hozzájárultak az első szám elkészítéséhez, és ezért nagyon hálás vagyok nekik. A Napóra magazin kéthavonta fog megjelenni az első időszakban. Minden számban kiemelünk egy témát, s ezt részletesebben körbejárjuk. A napenergiával kezdjük, ezután a szélenergia, a biomassza és a geotermális energia kerül sorra. A magazinhoz mellékelünk egy 6-12 éves gyerekeknek szánt kiadványt is, a Napórácskát. Kérem, adják gyermekük vagy ismerős gyermek kezébe: a környezettudatos nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Ezennel útjára indítom a Napóra magazint, fogadják szeretettel. Farkas Zénó főszerkesztő I. évfolyam, 1. szám, 2003. július augusztus Hírmozaik Hazai és külföldi hírek...4 Beszámolunk Nap Napja Gödöllőn...7 Fókuszban A napenergia...8 Csináld magad napkollektor építés...11 Szemtől szemben Farkas István egyetemi tanár...12 Glóbusz Megújuló energiaforrások Finnországban...14 Könyvajánló Napenergia a mezőgazdaságban...15 Napenergia-hasznosítás...15 A napelem és fejlesztési perspektívái...15 Zöld galéria Címlapfotók Felső sor: 1. SAIC Stirling-motoros naperőmű parabolatükrökkel (Fotó: Warren Gretz, forrás: DOE/NREL) 2. Márvány napóra a SZIE Fizika és Folyamatirányítási Tanszék teraszán Gödöllőn (fotó: Honti Emese) 3. Napkollektorok a gödöllői strandon (fotó: Honti Emese) Középső sor: 1. Az MIT napelemes autója a Sunrayce '95 versenyen (fotó: Mike Linenberger, forrás: DOE/NREL). 2. A Nap képe nagyfelbontású csillagászati felvételen (forrás: SOHO project, ESA/NASA) 3. Az NREL szoláris háza (fotó: Warren Gretz, forrás: DOE/NREL) Alsó sor: 1. Solar Two naptorony napkövető tükrökkel (fotó: Warren Gretz, forrás: DOE/NREL) 2. Parabolikus napkollektorok (fotó: Warren Gretz, forrás: DOE/NREL) 3. Síkkollektor és fotovillamos modul a SZIE Fizika és Folyamatirányítási Tanszék teraszán Gödöllőn (fotó: Honti Emese) Rövidítések DOE: Department of Energy (USA), NREL: National Renewable Energy Laboratory (USA), SZIE: Szent István Egyetem, ESA: European Space Agency (EU), NASA: National Aeronautics and Space Administration (USA) Független Ökológiai Központ...16 Pályázat Nemzeti Enegiatakarékossági Program...18 Eseménynaptár Konferenciák és rendezvények...19 NAPÓRA magazin Főszerkesztő: Farkas Zénó Cikkírók: Honti Emese, Kovács Gyula, Újszászi Györgyi További közreműködők: Fülöp Tamás, Geszvein Erika, Nagymihály Szilvia A Napórácskát készítették: Farkas Zénó, Geszvein Erika, Honti Emese, Zakariás Ildikó A szerkesztőség címe: 1119 Budapest, Andor u. 9/B IX/30 Telefon: 1/204-8166, 70/530-9669 E-mail: napora@solaris.hu Internet: solaris.hu/napora Felelős kiadó: Farkas Zénó egyéni vállalkozó Nyomtatás: a szerkesztőség házinyomdájában Előfizetés és hirdetésfelvétel: a szerkesztőség címén és telefonszámán A Napóra magazint 100%-ban újrafelhasznált papírra nyomtattuk. 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

4 HÍR M OZAIK Napenergia-hasznosítási program [www.greenfo.hu] Napháló címmel napenergia-hasznosítási programot indított a győri Reflex Környezetvédő Egyesület. A Phare CBC támogatásával futó projekt során előadásokat szerveznek a régió építészeinek, de tervezőirodákat is el kívánnak látni kiadványokkal. A Phare CBC osztrák-magyar kisprojekt alapja 47 ezer euróval támogatta az októberig futó képzési programot, amelyhez a Reflex 6 ezer eurós önrészt csatolt. Győr után Zalaegerszegen, majd az őszig 4 további régiós helyszínen rendeznek népszerűsítő előadásokat építészeknek mondta Trombitás Gábor, a környezetvédő szervezet programvezetője. Cél, hogy legalább a szomszédos Ausztria napenergia hasznosítási szintjét megközelítsük, ahol már 100-120 ezer négyzetméter kollektor található, s ahol évente tízezer négyzetméterrel növekszik a hasznos felület. Leállt a Dunasolar, eladják a gépsorokat [Napi Gazdaság] Leállt a termeléssel a Wallis Rt. érdekeltségébe tartozó Dunasolar Napelemgyártó Rt., a cég gyártósorát thai befektetők veszik meg, nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kóbor Miklós, a cég vezérigazgatója. A napelemek iránt Nyugat-Európában csökkent a kereslet, így a Dunasolar az utóbbi néhány hónapban már nem termelt folyamatosan. Azért döntöttek a cég leállítása mellett, mert sem itthon, sem a környező országokban nem alakult ki komolyabb kereslet ezen energiai termelőeszköz iránt. A társaság korábban számított arra, hogy a napelemek telepítését támogatja majd az állam. Kóbor elmondta: a gyártósorokra jelentkező vevő egy thaiföldi vállalat, amely a gépeket hazatelepíti. A vállalat bezárása már csak 50 munkavállalót érint, ugyanis a termelés csökkentése miatt a dolgozókat lassan kénytelenek voltak elbocsátani. A Dunasolar fő tulajdonosa közvetlenül a Wallis Rt., amely kivásárolta a korábbi részvényeseket, s jelenleg 90 százalékos részesedéssel bír. A maradék 10 százalékot az egykori alapító EPV Energy Photovoltaics Inc. tartotta meg. A Wallis nem mond le teljes egészében a technológiáról, némi üzletrészt kért a thaiföldi vállalatból. Új PV hatékonysági világrekord [Renewable Energy World] A BP Solar márciusban jelentette be, hogy rekord hatásfokot ért el egy 125 mm-es napcellával. A 18,5 százalékos hatásfokot a németországi Fraunhofer Institut Solare Energiesysteme igazolta. Ezt megelőzően 16,5 százalék volt a legjobb eredmény a 125 mm-es kategóriában. A brit BP Solar Technology Centre kutatói által kifejlesztett napcella jelenti majd az alapját a cég új madridi Tres Cantos létesítményének Spanyolországban, valamint ezzel növelik a hatékonyságát a már üzemelő, szintén Madrid melletti Alcobendas létesítménynek. Napelemes repülővel a sztratoszférába [index.hu] Három hónapon belül a levegőbe emelkedhet a brit védelmi minisztérium ultrakönnyű napelemes repülőgépe. A Zephyr 3 a világ legnagyobb léghajóját kíséri el a sztratoszférába, és képeket készít a magassági rekordkísérletről. Negyven kilométer magasan ugyanis eddig sem embert szállító ballon, sem ilyen típusú repülőgép nem járt. A Zephyrt a brit védelmi minisztérium egy gazdasági vállalkozása készítette. Korábban a NASA is épített napelemes gépet, a Heliost, mely járt már 29 kilométeres magasságban. De a Zephyr, kisebb mérete miatt, magasabbra is képes eljutni. A brit gép szárnyfesztávolsága 12 méter, és valamivel nehezebb 12 kilónál. A szénkompozit vázat mylar fóliával borították, a szárny felületén található napelemek 1 kw áramot termelnek, ez hajtja meg az öt motort. A prototípus és a hamarosan elkészülő hasonló járművek olcsó alternatíváját nyújthatják a műholdaknak is. A nagy magasságban repülő napelemes gépek folyamatosan a levegőben lehetnek, és környezeti megfigyelést végezhetnek, vagy például mobiltelefon-összeköttetést biztosíthatnak távoli, elzárt területeken. A Shell új napelemeivel a kört négyszögesíti [shell.com] A Shell Solar bejelentette, hogy ősztől két új monokristályos napelem termékcsaládot készül bevezetni Európában, melyek hat százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint az ugyanakkora felülettel rendelkező korábbi modellek. A nagyobb teljesítmény a napelem felépítésében végzett változtatásoknak köszönhető. Míg az előző modellekben lévő napelemek sarkait lekerekítették, az új termékek moduljai teljesen szögletesek. Ezzel kisebb lesz a napelemek közötti ki nem használt hely, így ugyanakkora felületen nagyobb teljesítmény érhető el. Fotovillamos energia a melburne-i piacon [Renewable Energy World] 2000 négyzetméter felületű PV rendszert építettek az ausztráliai Melburne városának elektromos vérkeringésébe márciusban. A város piacán lévő épületek tetejére helyezett 1300 panel a következő 30 évben a piac energiaszükségletének 40-60 százalékát fogja fedezni. A mintaberuházásnak szánt rendszer építését Melburne városa 1 millió ausztrál dollárral támogatta, ehhez az állam további 750 ezer dollárral járult hozzá. Szélerőművek Mosonmagyaróváron [Napóra] Két szélturbinát állítottak fel júliusban Mosonmagyaróvár határában. Az Energia Központ információi szerint a gépek egyenként 750 kw teljesítményűek. A város környékén nem ez az első ilyen típusú beruházás, a szomszédos Mosonszolnokon tavaly decemberben helyeztek üzembe két darab 600 kw-os szélerőművet. A térségben nagy a szélenergia-potenciál, amit az is jelez, hogy néhány kilométerrel nyugatabbra, az osztrák határ túloldalán már évek óta tucatnyi szélturbina működik. A világ legnagyobb szárazföldi szélerőműparkja épül [Renewable Energy World] Az egyik mosonmagyaróvári szélturbina. A világ legnagyobb szárazföldi szélerőmű parkjának építését tervezik az Egye- Fotó: Farkas Zénó NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

HÍR M OZAIK 5 sült Államok-beli Iowa államban. A MidAmerican Energy Company által vezetett 323 millió dolláros projektben 180-200 turbina épül, egyenként 1,5-1,65 MW kapacitással. A konkrét helyszínről még nem született döntés, várhatóan az állam észak-nyugati vagy középső régiójába telepítik a berendezéseket. A projekt részét képezi a megfelelő távvezetékek kiépítése is. 2004 végére a tervek szerint üzembe helyezik az első turbinát, a park várhatóan 2006 végéig teljesen felépül. Fellendülés a brit szélenergia-iparban [Renewable Energy World] Nagy Britannia energiaügyekért felelős minisztere a Brit Szélenergia Egyesület márciusban tartott konferenciáján bejelentette, hogy a kormány minden eszközzel támogatja a tengerre telepített szélerőművekkel kapcsolatos beruházásokat, minthogy azok összhangban állnak a kormány környezetvédelmi célkitűzéseivel. A Brit szigetek körül tervezett projekthez a kormány 42 millió angol font (mintegy 16 milliárd forint) támogatást nyújt. Víz alatti kísérleti erőmű [index.hu] Dél-Walesben, Devon partjai előtt június közepén egy újszerű árapályerőmű kezdte meg a működését. A tizenegy méter átmérőjű, szélmalomhoz hasonló szerkezet háromszáz kilowattnyi energiát termel harminc méterrel a víz alatt, azonban egyelőre nem kötik rá a villamos rendszerre. Áramtermelés a tengerfenéken [Napi Gazdaság] Új típusú árapályerőmű épül a norvégiai Kvalsund előtti partszakaszon. Az erőmű turbinái a tenger fenekén fognak elhelyezkedni, ahol a hajók csavarja nem érheti el őket. A kétszáz tonnás szerkezetek képesek szembefordulni a tenger áramlásával. A 2004-re elkészülő létesítmény mintegy 100 millió koronába (3,2 milliárd forint) fog kerülni és 6 megawatt teljesítményű lesz, azaz fajlagos költsége hasonló a korszerű hő- és vízerőművekéhez. A megújuló energiaforrások iránt megnövekedett igény új típusok kialakítására ösztönözte a fejlesztőket. A norvég szerkezet kiküszöböli a környezeti hátrányokat, mivel láthatatlan, zajtalan és a halak is ki tudják kerülni. Olajozatlan biodízelprogram [Népszabadság] Beindult, ám csak huszonhárom napig működött Magyarország első, és eddig egyetlen biodízelgyártó üzeme Kunhegyesen. A gépsorok leálltak, az üzem bezárt, tizenhat dolgozót elbocsátották. A biodízelgyártást elindító kunhegyesi Közép-Tiszai Mezőgazdasági Rt. azért szüntette be a gyártást, mert a jelenlegi feltételek mellett harmincforintos literenkénti állami támogatással veszteséges az ilyen jellegű üzemanyag gyártása. Megnyílt Tokió első folyékony hidrogén töltőállomása [shell.com] A Showa Shell megnyitotta Tokió első folyékony hidrogén töltőállomását, amelyet a Hidrogén Töltőállomás Kísérleti Program keretében az Iwatani Corporationnel és a tokiói Városi Önkormányzattal együttműködésben hoztak létre. A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium szponzorálja azt a Hidrogén és Üzemanyagcella Bemutató Projektet, amelynek célja öt hidrogén töltőállomás létesítése Tokió városában és annak környékén. A töltőállomás néhány autógyártó cég üzemanyagcellákkal működő autó-prototípusait szolgálja majd ki folyékony és sűrített hidrogénnel, amelyek a város utcáin fognak futni. Megvették az első üzemanyagcellás autót [totalcar.hu] A Honda bejelentette, hogy az általuk a közelmúltban leszállított legújabb típusú FCX üzemanyagcellás autó volt az első eladott tiszta jármű. Az autót az Iwatani International Corporation, Japán legnagyobb hidrogén-előállító cége vásárolta meg. Azt a Honda is elismeri, hogy már sok ilyen típusú autót állítottak üzembe a világ több pontján, de állítja, hogy az eddig átadott járművek legyenek bármilyen márkájúak is eddig mindig valamilyen csereüzlet, tartósbérlet, barter, vagy valamilyen állami finanszírozás keretein belül kerültek új tulajdonosukhoz. Az Iwatanival kötött üzlet különlegessége pedig éppen az, hogy itt a cég a valóságban is kifizette a vételárat. A Shell és a GM együtt az üzemanyagcellás járművekért [Renewable Energy World] Márciusban a Shell Hydrogen és a General Motors bejelentette, hogy egyesítik erőiket a hidrogénes üzemanyagcellával hajtott járművek kereskedelmi forgalomba hozatalának érdekében. Az együttműködés elsődleges célkitűzése, hogy az Egyesült Államokban, Washingtonban demonstrációs céllal, hidrogénnel hajtott járműveket helyezzenek üzembe és kiépítsék a hidrogéntankoláshoz szükséges infrastruktúrát. A kísérlet alkalmával helyezik üzembe az ország első hidrogén pumpáját az egyik Shell töltőállomáson. Energiatudatosság-felmérés az EU-ban [Renewable Energy World] Az Európai Bizottság év elején végzett felmérése szerint Európában jelentős a megújuló energiaforrások társadalmi támogatottsága. Philippe Busquin, a Bizottság munkatársa számolt be az Eurobarometer felmérés eredményeiről márciusban Brüsszelben. Az EU 15 tagállamában, mintegy 16 ezer emberrel készült interjúk alapján a következő fontos megállapítások születtek: A megkérdezettek többsége szerint a megújuló energiaforrások bizonyulnak majd a leggazdaságosabbnak az összes lehetséges energiaforrás közül a jövőben. 67 százalék szerint a megújuló energiaforrások környezetbarát megoldást jelentenek és a megkérdezettek 27 százaléka bízik abban, hogy a legnagyobb hatásfokkal is a megújulók bírnak majd (a fúziós energiára a megkérdezettek 22 százaléka voksolt). 81 százalék véli úgy, hogy az EU energiaellátása jelentős mértékben bővül a következő húsz évben alternatív energiaforrásokkal. A megkérdezettek 88 százaléka gondolja úgy, hogy a felmelegedés és a klímaváltozás problémája azonnali intézkedést igényel és 86 százalékuk véli úgy egyébként helyesen hogy a saját városukban az energiafogyasztás folyamatosan növekszik. A válaszadók arra a kérdésre, hogy 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

6 HÍR M OZAIK milyen témáról szeretnének részletesebb felvilágosítást kapni, a háztartási energia-megtakarítás lehetőségét (53 %) és a megújuló energiaforrások háztartási alkalmazását (42 %) jelölték meg első helyen. A megkérdezettek 85 százaléka nem tudott arról, hogy részt vesz-e az EU megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztésében, annak ellenére, hogy egytizedük állította, érdeklődik a téma iránt. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbben problémaként értékelik az EU energiafüggését a külső szállítóktól. Majd ha piros hó esik? [euro.hu] Európa változó éghajlata katasztrofális következményekkel járhat a Földközitengeri övezet turizmusára a következő fél évszázadban. Szakemberek szerint a negatív hatások csökkentésére tett próbálkozások eredményeire nem számíthatunk, azok ugyanis csupán több évtized múlva várhatóak. A következő ötven évben Dél-Európában egyre fokozódik majd az aszály, és egyre hosszabbra nyúlik az igen magas hőmérsékletű forró időszak, sőt az Alpok is elveszíti hósipkáját. Az aszályos időszakok és a hirtelen áradások kölcsönhatása a szakértők szerint nem jelent ellentmondást. Az éghajlat ugyanis, egyre szélsőségesebbé válik, s ennek egyik legjelentősebb oka a levegő szennyezettsége, vagyis a mértéktelen emberi beavatkozás a természeti folyamatokba. Bár a veszély felismerését követően történtek bizonyos intézkedések a további szennyezés mértékének korlátozására, ezeknek eredményei várhatóan nem mutatkoznak az elkövetkezendő fél évszázadban. Uniós összefogás a megújuló energia szektorban [Renewable Energy World] Nemrégiben jelent meg az Európai Megújuló Energiaforrások Tanácsának (EREC) kiadványa a Megújuló Energia Export Stratégiája címmel, amelyben az eddiginél jobban központosított EU akciókat sürget. Egy nagyobb mértékű öszszefogás jelentősen erősítené a megújuló energiák technológiájának szektorában az EU világpiaci szerepét. A megújuló energiákkal kapcsolatos technológiák egyre fontosabb szerephez jutnak a világpiacon. 2010-re 17 milliárd euró értékű éves export várható Európában ebben a szektorban, ami 3500 új munkahely teremtését teszi majd lehetővé - mondta Prof. Arthouros Zervos, az EREC elnöke. A most elkészült stratégiai terv kiemeli a csúcstechnológiák exportképességét. Emellett tartalmaz egy listát azokról az országokról, amelyek az export szempontjából kiemelten fontosak lehetnek a jövőben, valamint konkrét mérőszámokat határoz meg, azzal a céllal, hogy segítse a szektor megerősödését, amelyben jelenleg a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban. Már második éve növekszik az EU üvegházhatású gáz kibocsátása [energiaklub.hu] Az Európai Környezeti Ügynökség 2003 májusában közzétette összefoglaló értékelését az EU üvegházhatású gáz kibocsátási adatairól. E szerint a kibocsátás már második éve növekvő tendenciát mutat, amivel a Unió még távolabb kerül a kiotói vállalás teljesítésétől. Az Európai Környezeti Ügynökség utolsó rendelkezésre álló adatai szerint 2001-ben egy százalékkal növekedett a kibocsátás 2000-hez képest. A környezetvédelem hatékonysága számokban [Renewable Energy World] RELIEF néven indított útjára egy kutatási projektet hat önkormányzat Európa öt országában, köztük hazánkban. Az első eredmények láttán már megbecsülhető, hogy a közintézmények megújuló energiaforrások használatával milyen mértékben tudnak hozzájárulni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenéséhez: a Kiotói Egyezmény vállalásainak 18 százaléka teljesíthető ilyen módon. A projekt célja, hogy példát mutasson a helyi önkormányzatoknak abban, hogyan használhatnak az áramellátás, építkezések, informatika, élelmiszerellátás és a tömegközlekedés területén környezetbarát megoldásokat. A megújuló energiaforrásokra való áttérés hasznosságát környezetvédelmi és pénzügyi mérőszámokkal is alátámasztják. A részt vevő országok: Németország, Svájc, Svédország, Dánia és Magyarország összesen hat önkormányzatának mindegyikénél bebizonyosodott, hogy a környezetbarát megoldások magas minőséget képviselnek és költséghatékonyak. A kísérletek végeredményéről szóló beszámolót a soron következő EcoProcura konferencián ismertetik, amely 2003. szeptember 8. és 10. között kerül megrendezésre Göteborgban. Mindent a szemnek, semmit a kéznek [Napóra] A Rex, a WWF, a Traffic Europe és a Környezetvédelmi Minisztérium Mindent a szemnek, semmit a kéznek című közös kampányuk kapcsán tartott sajtótájékoztatót. A szervezők azt a kérést tolmácsolták a nyaralni indulók felé, hogy külföldi útjuk során ne támogassák vásárlásukkal a veszélyeztetett fajokat és társulásokat sújtó feketekereskedelmet. Ereklye vásárlás közben néha tisztában sem vagyunk azzal, hogy a kaviár, a kagylónyaklánc, vagy éppen a zugárus kínálta apró görögteknős árát igazából az a nemzedék fizeti, amelyik már nem láthatja ezeket a csodákat. Szó esett még hazánk tranzitszerepéről a Washingtoni Egyezmény hatálya alatt álló fajok csempészetében, valamint a Magyarország természeti kincseit is árucikké degradáló feketepiacról. Újrakenyér [www.tu-berlin.de] A német Friedrich Meuser szerint nem csak a papírt, hanem a kenyeret is újra lehet hasznosítani. Az ötlet a professzor egyik oroszországi látogatása alkalmával született, amikor éppen a kvasz főzését tanulmányozta. A száraz kenyér újrahasznosításának első szakasza inkább hasonlít a sörfőzésre, mint a kenyérsütésre, hiszen ebben a fázisban az erjesztési folyamatok kapnak főszerepet. A pékségek polcain megmaradt kenyeret víz, baktériumok és enzimek hozzáadásával elemeire bontják, majd ugyanúgy, mint a többi pékárut, kemencében megsütik. Ami a legkülönösebb az eljárásban, hogy a folyamat során élesztő is keletkezik, ráadásul sokkal több, mint amennyit az alapanyagként szolgáló kenyérhez adnak. Habár a megmaradt pékáru korábban sem ment kárba, mert takarmányként az állatok elé került, de az ebből származó bevétel közel sem fedezte a sütéshez használt liszt árát. Az eljárás tehát egy természetes körforgalmat indít be, mellyel újrahasznosíthatjuk legfontosabb élelmiszerünket, s ezzel jelentős mértékben takarékoskodhatunk az erőforrásainkkal is. NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

BESZ ÁMO L UN K 7 Nap Napja Gödöllőn Gödöllőn, a Szent István Egyetem főépületében tartott ismeretterjesztő rendezvényt a Magyar Napenergia Társaság a Nap Napja alkalmából 2003. június 23-án, immár tizedik alkalommal. A nemzetközi Nap Napját angolul SunDay minden évben a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap ünneplik. A rendezvény házigazdája Dr. Farkas István volt, aki a Nemzetközi Napenergia Társaság Európai Tagozatának elnöke, valamint a Szent István Egyetem Fizika és Folyamatirányítási Tanszék vezetője. Nyitóbeszédében elmondta, hogy az eseménnyel nem a szűken vett szakmát célozzák meg, hanem a nagyközönség körében szeretnék népszerűsíteni a napenergia felhasználását. A Magyar Napenergia Társaság részéről Dr. Imre László elnök, Gödöllő város részéről Tóth István, a városi Távhő Kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte a résztvevőket. Imre László elmondta, hogy a Társaság szakmai munkával, oktatással és társadalmi tudatformálással járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon felelni a megújuló energiaforrások részarányának növeléséről rendelkező Európai Uniós határozatnak. A program két szakmai előadással folytatódott. Az első előadást Berencz Ibolya, Gödöllő főépítésze és Tóth István tartotta arról, hogy Gödöllő hogyan vett részt egy uniós városfelújítási és energiahatékonysági programban. A második előadáson Seres István, a Fizika és Folyamatirányítási Tanszék munkatársa beszélt először a fotovillamos (PV) napelemek működésének fizikai alapjairól, majd ismertetett egy 30 intézményre kiterjedő, az EU által szponzorált 4 éves tudományos programot, amelynek célja, hogy a napelemek teljesítményét növeljék és használatukat elterjesszék. Jelenleg a tervezési fázisban tartanak, a gödöllői tanszéken egy 10 kw-os PV rendszert fognak telepíteni. A tervek szerint az egyik egyetemi épület déli tájolású tetejére 200 db napelemet telepítenek, melyből 160 db magyar gyártású (Dunasolar DS-40 modul), 40 db pedig német (ASE- 100 modul). A napelemek összfelülete 170 m 2, csúcsteljesítménye 10 kw lesz. Az előállított áramot nem tárolják akkumulátorokban, hanem inverteren keresztül betáplálják a helyi villamos hálózatba, hiszen az energiafelhasználás időszaka az egyetemen javarészt úgyis nappalra esik. Mivel a napelemes rendszer tudományos kutatási célokat szolgál, minden részegységet monitoroznak, és az adatokat eltárolják későbbi elemzés céljából. Az érdeklődőkkel szívesen megosztják majd az adatokat, mint például a megtermelt energia mennyisége vagy a beruházás nagysága. Imre László egy megjegyzésre válaszolva elmondta, hogy a PV rendszerek jelenlegi magas előállítási költségét úgy lehetne lényegesen csökkenteni, ha kezdeti állami támogatással elősegítenék a kereslet növekedését, ami lehetővé tenné a tömegtermelés beindítását. Ugyanakkor intenzív tudományos kutatás is folyik: egyrészt új anyagokkal kísérleteznek (jelenleg a GaAs tűnik ígéretesnek), másrészt nagy lehetőségeket tartogat a vékonyréteg technológia, amelynek előnye, hogy sokkal kevesebb anyag elegendő ugyanakkora teljesítményű cella előállításához, továbbá lehetővé teszi az integrált kivitelezést is. Ez utóbbira példa az üvegfelületre felvitt átlátszó vékonyréteg napelem, melyet a hagyományos üveg helyett lehet épületekben alkalmazni. Az előadások és hozzászólások után az érdeklődőknek bemutatták a Fizika és Folyamatirányítási Tanszék által felépített és üzemeltetett demonstrációs napenergia-hasznosító berendezéseket. Elsőként a közeli strandon működő napkollektoros uszodai vízmelegítő berendezéshez kalauzolták el a látogatókat. A 18 kollektorból álló, összesen 36 m 2 felületű rendszer teljesítménye 30 kw, és a strandszezon ideje alatt az uszoda medencéjét melegíti, szezonon kívül pedig besegít a szomszédos óvoda használati melegvíz előállításába. (Ezek a kollektorok láthatók a címlapon a jobb felső képen.) Ezután megmutatták a tanszéki integrált energetikai rendszer egyes elemeit (az integrált energetikai rendszerről bővebben olvashat Farkas Istvánnal készült interjúban a 12. oldalon), melyek a következők: egy 1,65 m 2 kollektorfelületű, 1,4 kw teljesítményű használati melegvíz-készítő rendszer, 150 l szolártárolóval, egy 960 W teljesítményű napelemes berendezés, részben földre helyezett állványon (a címlap jobb alsó ábráján a napelem és a kollektor egymás mellett látható), részben homlokzatra szerelve, egy moduláris felépítésű szoláris szárító berendezés (kép a 9. oldalon), kisebb mennyiségű termények minőségi szárítására alkalmas, itt oktatási és demonstrációs célokat szolgált, transzparens szigetelésű fal, (erről bővebben a Fókuszban olvashat) valamint egy növényházi kísérleti mérés. A tanszék szívesen fogad csoportokat a berendezések megtekintésére. F. Z. Ötletbár ahol az ötletek szabadon áramlanak Falra írt történelem Folyékony szappan házilag Eszperantó, mint nyelvtanulás-katalizátor Szelektív hulladékgyűjtés az iskolákban Tollbarát tolltartó Nyílt forrású várostérkép Többször használható boríték Látókészülék vakoknak otletbar.hu 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

8 FÓK U SZ BA N A napenergia Hazánk területét egy év alatt mintegy 400-szor annyi napenergia éri, mint amennyi az ország évenkénti teljes energiafelhasználása. Ez a tény indokolja, hogy a megújuló energiaforrások közül elsőként a napenergiát helyezzük vizsgálódásunk fókuszpontjába. Jelen cikk egy olyan sorozat első része, amely megújuló energiaforrásokról szól. Egy ilyen sorozatot azonban nem kezdhetünk el úgy, hogy ne tekintsük át a Földünkön előforduló, kiaknázható energiaforrásokat. Eredet szerint négy fő csoportot alkothatunk: 1. A legtöbb energia forrása a Nap, közvetlen és közvetett módon. Ide sorolhatjuk a direkt és a szórt napsugárzást, a bio-, víz- és szélenergiát, de még a fosszilis energiahordozókat (olaj, szén, földgáz) is, ugyanis ez utóbbiak az évmilliók alatt a Földet érő napsugárzást konzerválják. A napenergia eredendő forrása magfúzió. 2. A geotermikus energia Földünk belső hőjéből származik. Megjegyezzük, hogy sokan úgy hiszik, bolygónk még azt hőt őrzi, amivel keletkezésekor rendelkezett. Azonban ha nem lenne folyamatos utánpótlás, a Föld néhány ezer év alatt teljesen kihűlne. A magyarázat az, hogy a természetes radioaktivitás termeli azt a nagy menynyiségű hőt, ami a bolygó belsejének túlnyomó részét folyékony állapotban tartja. Kisebb mértékben a belső súrlódáson keresztül a magmára ható gravitációs árapályerők is termelnek hőt. Így a geotermikus energia forrása főként természetes hasadási atomenergia. 3. A tengerek árapályerőinek forrása a gravitáció és bolygónk kezdeti mozgási energiája. 4. A negyedik csoportba a mesterséges hasadási atomenergia tartozik. Ha ugyanezeket az energiafajtákat a fenntarthatóság, megújulás szempontjából vizsgáljuk, a fenti csoportok átrendeződnek: Megújulók: közvetlen és közvetett napenergia (benne: bio-, víz és szélenergia), geotermikus energia, tengeri árapály energia. Nem megújulók: fosszilis energia, mesterséges atomenergia. Megújuló energiaforrás alatt azt értjük, hogy emberi időléptékben nem merül ki, és az egyébként is működő természetes folyamatokból származik. Ezzel szemben a fosszilis energia nem megújuló, mert az évmilliók során elraktározott napenergiát használjuk fel néhány évszázad alatt. Becslések szerint az olajkészletek ötven és néhány száz év közötti időtartamon belül kimerülnek. Ne feledjük, hogy az uránkészletek is végesek. Mielőtt rátérnénk a közvetlen napenergia részletes tárgyalására, ejtsünk néhány szót arról, hogy a bio-, víz- és szélenergia miért is napenergiából származik végső soron. A bioenergia (biomassza, biogáz) esetében ezt könnyű megérteni: a növények a fotoszintézis során megkötik a napsugárzás energiáját, és szerves molekulákban tárolják azt. Amikor a szerves molekulák lebomlanak például égés során, a közelmúltban megkötött napenergia szabadul fel (és az ugyanakkor megkötött széndioxid jut vissza a légkörbe). A szélenergia eredete az, hogy a nap különböző mértékben melegíti a földfelszín más-más területeit, ezért légnyomáskülönbségek alakulnak ki, és a légmozgás tulajdonképpen ezen különbségeknek a kiegyenlítődése. A vízenergia pedig oly módon keletkezik, hogy amikor a nap melege nagy víztömegeket párologtat el, akkor a napenergia átmenetileg gravitációs helyzeti energiában tárolódik. A hegyi patakok lezúdulásakor ez a gravitációs energia szabadul fel, ezt lehet vízierőművekkel áramtermelésre használni. A Föld légkörének külső részét négyzetméterenként 1353 watt teljesítményű napsugárzás éri, ez az ún. napállandó. Ez megfelel egy erősebb hajszárító teljesítményének, illetve kis híján két lóerőnek. A légkör felső határáról kb. száz wattnyi sugárzás verődik vissza, míg a légkör kb. 250 wattot nyel el. Ebből következik, hogy ideális esetben a földfelszínt akár 1000 watt sugárzás is érheti négyzetméterenként. Ennek a sugárzásnak egy része közvetlen, direkt módon jut el hozzánk, erre szoktuk mondani, hogy süt a nap. Azonban a levegőben lévő vízgőz, por és más szennyeződéseken megtörik a fény, aminek az eredménye a szórt sugárzás. Ha felhős az ég, akkor csak ilyen szórt fényt látunk. Magyarországon a szórt sugárzás aránya elérheti a negyven-ötven százalékot is. Most számoljuk ki, hogy hogy is kapjuk meg a bevezetőben említett 400-as szorzótényezőt az ország területét érő napenergia és az ország energiafelhasználása között. Meteorológiai mérések szerint az napsugárzás átlagos évi összege négyzetméterenként 4200 és 4700 MJ között változik terület szerint. Számoljunk az ország teljes területére vonatkozóan 4450 MJ/m 2 átlagos értékkel. Az ország területe 93030 km 2, azaz 9,3 10 10 m 2. A két számot összeszorozva azt kapjuk, hogy az országot évente érő napenergia mennyisége 4,14 10 20 J, azaz 414000 PJ (P, azaz peta egymilliószor egymilliárdot jelent). Az ország teljes energiafelhasználása 1999-ben a KSH adatai szerint 1043 PJ volt. Ha elosztjuk a két számot egymással, 397-et kapunk. Láthatjuk tehát, hogy hatalmas energiatartalékkal rendelkezünk, aminek jelenleg csak töredékét hasznosítjuk. Ezzel szemben az energiaigény több mint hatvan százalékát importtal fedezzük. Természetesen az átállást gazdasági okok nehezítik, ugyanis a napsugárzásból nyert tiszta energia ára jelenleg magasabb, mint a fosszilis eredetű energiáé. Ez utóbbiba viszont nincsenek beleszámolva a járulékos (ún. externális) költségek, mint pl. a környezetszennyezés vagy az emiatt bekövetkező megbetegedések költségei, amelyeket az államnak így is, úgy is meg kell fizetnie. Ha a fosszilis energiahordozók piaci árába bele lennének kalkulálva az externális költségek, máris sokkal jobb lenne a helyzet a megújulók szempontjából. Azonban a piactól nem várható el, hogy kifizessen olyan összegeket, amelyekre nincs rákényszerítve, tehát mindenképpen az államnak kellene beavatkoznia, és helyére tenni az árakat. Azonban térjünk vissza a napenergiához, azon belül is annak közvetlen hasznosításához. A közvetett napenergia-fajtáknak víz-, bio- és szélenergia később egy-egy teljes fókusz-cikket fogunk szentelni. A közvetlen hasznosítást két csoportra oszthatjuk passzív és aktív aszerint, hogy használunk-e speciális berendezést vagy sem. Passzív napenergia-hasznosítás Hidegben az épületeket fűteni kell, és és a fűtésszámla nem elhanyagolható összetevője egy átlagos háztartás havi rezsiköltségeknek. Ezért is fontos tudni, hogy milyen módszerekkel lehet csökkenteni a fűtésre fordított energiát. A fő gondolat az, hogy gyakran előfordul főként a tavaszi és őszi fűtési szezonban, hogy habár kint hideg van, mégis süt a nap. A napsugárzás okos felhasználásával pedig csökkenteni lehet az épület fűtési igényét. Az ablakok elhelyezése, a homlokzat kialakítása és tájolása, az NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

FÓK U SZ BA N 9 épület tömege és hőtároló képessége mind-mind befolyásoló tényező a paszszív napenergia-felhasználásban. A címlapon a második sor harmadik ábrája egy szoláris házat mutat, amelynek tervezésekor a fő cél a napenergia maximális hasznosítása volt (passzív és aktív módon is). A leghatékonyabb megoldások között kell megemlíteni a télikertet, ami nagy üvegfelületével a napsugárzást beereszti, de a hőt nem engedi ki. Korszerű megoldásnak számít a transzparens hőszigetelés, amit az épületek déli tájolású falaira szoktak felszerelni (transzparens = átlátszó). A transzparens szigeteléssel ellátott fal a télikert működéséhez hasonlóan egyrészt átereszti a fény 80-95 százalékát (ez a falat fogja melegíteni), másrészt nem engedi, hogy a meleg elszökjön a környezetbe a fal külső oldaláról. Aktív napenergia-hasznosítás Ha valamilyen eszközt alkalmazunk a napenergia felhasználásához, akkor aktív hasznosításról beszélünk. Ennek két legfőbb módja a fototermikus (a sugárzás energiáját hővé alakítjuk) és a fotovillamos (a napenergia közvetlenül elektromos árammá alakul át) hasznosítás. Mindkét esetben igaz, hogy általában energiatárolót, puffert kell alkalmazni (termikus esetben pl. víztartály, villamos esetben pl. akkumulátor), ugyanis a nap nem süt sem felhős időben, sem éjszaka. Viszont tapasztalat alapján átlagosan, statisztikusan lehet számítani a nap energiájára. Megrendelő szelvény Fototermikus hasznosítás Ebben az esetben a napsugárzás energiája első lépésben hővé alakul át. Legtöbb esetben ez a hő kerül közvetlen felhasználásra (mint pl. a képen bemutatott szoláris szárító esetében), azonban lehetséges elektromos áramot is előállítani belőle. Hazai viszonylatban leginkább a síkkollektorok (kollektor = gyűjtő) terjedtek el, legtöbbször használati-melegvíz-készítésre, ritkábban fűtésrásegítésre, temperálásra, esetleg uszodavízmelegítésre használják őket. Ilyen síkkollektorok láthatóak a címlap jobb felső képén. A napkollektorok működési elve az, hogy a napenergiát hővé alakítják, és azt átadják egy hőhordozó közegnek, ami általában víz vagy fagyálló folyadék, de lehet akár levegő is. A hőhordozó folyadék általában zárt körben kering a kollektor és a hőtároló (szolártároló, bojler ) között, a tárolóban hőcserélőn keresztül melegíti fel a használati melegvizet vagy a fűtővizet. A kollektor általában egy üveggel fedett doboz, amelyben csövekben áramlik a hőhordozó folyadék. A csövekhez lemezeket, bordákat rögzítenek jó hővezető kötéssel, hogy megnöveljék a hőelnyelő felületet. Ezt a felületet nevezzük abszorbernek (abszorbál = elnyel), ami a napkollektor legfontosabb része, hiszen ennek hatékonysága szabja meg a berendezés hatásfokának maximumát. Akkor jó egy abszorber, ha a besugárzott fény nagy részét hővé alakítja, azt jó hatásfokkal átadja a hőhordozó folyadéknak, nem korrodálódik, hőálló, és a lehető legkisebb mértékben sugározza ki a hőt a környezetbe. Egyszerűbb esetben az abszorber felületét szoláris lakkal kezelik, amivel az elnyelés hatásfokát akár 95 százalékig is lehet emelni. Sajnos azonban a visszasugárzás aránya is magas, 80 százalék körüli. Ezen a téren jelentenek előrelépést a szelektív bevonatok, amelyek hasonló elnyelési hatásfok mellett mindössze 10-20 százalékos viszszasugárzási aránnyal rendelkeznek. Az abszorber és a csövek anyaga lehet műanyag, acél, alumínium vagy vörösréz. Minden szempontot figyelembe véve a vörösréz vagy a vörösréz-alumínium kombináció a legalkalmasabb anyag. A kollektor-dobozt fedő üveggel szembeni követelmények: jó fényáteresztő, nem ereszti át a visszasugárzott hőt, és ellenáll az időjárás viszontagságainak. A doboz hátsó és oldalsó lapjait hőszigetelni kell, erre általában ásványgyapotot használnak. Mindezen tényezők együttesen befolyásolják a kollektor hatásfokát, amelynek maximuma a tapasztalat szerint a 60-80 százalékot is elérheti. A kollektort lehet a tetőre és a tetőbe is építeni, vagy állványzat segítségével a földre állítani. Természetesen léteznek az itt leírtnál jóval egyszerűbb (hőszigetelés és védőüveg nélküli, tisztán műanyagból készült) kollektorok, ugyanakkor bonyolultabb és drágább felépítésűek (vákuumcsöves) is. Az éghajlati viszonyoktól (sok vagy kevés a napsütés), a felhasználás módjától (csak nyári vagy egész éves használat), no meg az anyagi lehetőségektől függ, hogy mikor melyik fajtát érdemes vagy lehet alkalmazni. A síkkollektorokkal kapcsolatban szót kell még ejteni a melegvíz-tárolókról (más néven szoláris hőtároló vagy szolártároló). Ezekre azért van szükség, mert az energiatermelés és a fogyasztás időszaka általában nem esik egybe. A szolártárolók többnyire abban különböz- Megrendelem a NAPÓRA magazin ezen számait [a négyzeteket jelölje be a kívánt helyen]: 2003. július-augusztus 2003. szeptember-október 2003. november-december,... példányban. Egy szám ára 120 Ft. Az előfizetési díjat a számla megérkezése után banki átutalással fizetem be. Név: Postacím (a magazint ide küldjék): Szoláris szárító a SZIE Fizika és Folyamatirányítási Tanszékén (fotó: Honti Emese) Számlázási cím (ha nem azonos a postacímmel): Telefonszám, email cím (kapcsolattartáshoz), cég esetén kapcsolattartó neve: Kérjük, hogy a megrendelő szelvényt VAGY postai úton továbbítsa a NAPÓRA magazin szerkesztőség, 1119 Budapest, Andor u. 9/B IX/30 címre, VAGY az adatokat (név, postacím, számlázási cím, telefonszám és email cím) emailben küldje el a napora@solaris.hu címre. 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

10 FÓK U SZ BA N nek a hagyományos tárolóktól, bojlerektől, hogy nagyobb térfogatúak, és egy vagy több belső hőcserélővel vannak felszerelve, továbbá fontos a jó hőrétegző képesség, a kis hőveszteség és a korrózióállóság. A teljes rendszer része még a legegyszerűbb felépítésűeket kivéve a keringető szivattyú és a szabályozó elektronika. A kollektorfelület és a szolártároló nagyságát az igényeknek megfelelően méretezni kell, ehhez a szakirodalom vagy a kivitelező cégek tudnak tanácsot adni. Léteznek még olyan fototermikus rendszerek ezeket naperőműveknek is hívjuk, amelyeket áramtermelésre használnak. Az egyik fajtának az a működési elve, hogy hosszú parabolakollektorok ( vályúk ) fókuszegyenesében csővezeték fut, benne nagy hőtároló képességű folyadékot, pl. olajat keringetnek (a címlap alsó sorában a középső kép mutat ilyen rendszert). A hőmérséklet akár több száz fok is lehet, a nyomás pedig a légköri nyomás sokszorosa. A hőhordozó folyadék egy hőcserélőben vizet hevít fel, és a keletkező nagynyomású gőzzel turbinát hajtanak, s ezzel áramot termelnek. Hasonló módon állít elő elektromos áramot, de máshogy gyűjti össze a napfényt az ún. naptorony. Itt parabolakollektorok helyett sok síktükör irányítja a sugárzást egy pontba, amihez az kell, hogy minden egyes tükör síkjának irányát a nap járását követve állítsák be (ld. a címlap bal alsó képét). Egy másik megoldás a Stirling-motoros naperőmű (ld. a címoldal bal felső képét). Ebben a szerkezetben egy vázra felszerelt több forgásparabola tükör egy pontba, egy Stirling-motor forró tartályára koncentrálja a hőt. A Stirling-motor egy egyszerű hőerőgép, külső égésű motor: a hőenergiát mechanikus forgássá alakítja át, amivel villamos generátort hajtanak meg. Az erőmű hatásfoka 30 százalék körüli, ami magasnak számít, azonban az elterjedésének útjában áll a magas költség. A termikus erőművek közé tartozik Iskolások rántottát sütnek egy napkemencén (fotó: Warren Gretz, DOE/NREL) még az újabb keletű naptorony, ami ugyan nevében megegyezik a már említett tükrös naptoronnyal, működésében azonban különbözik tőle. Ausztráliában tervezik felépíteni ezt a típusú naperőművet, amelynek központi eleme egy hatalmas, egy kilométer magas kémény, amelyet hét kilométer átmérőjű, levegő hőhordozós kollektormező vesz körül. A kollektorok több száz fokra felhevítik a levegőt, amit a kémény aljába vezetnek. Mivel egy kilométer magasban, a torony tetejénél a levegő sokkal hidegebb, mint alul a forró levegő, huzat keletkezik. A légáram megforgatja a kéménybe épített turbinákat, amelyek villamos generátorokat hajtanak meg. A folyamatos üzemelés érdekében hőtartályokat építenek a kollektormezőbe, ezzel éjszaka is folytatódik az áramtermelés. Az ausztráliai erőmű 200 megawatt teljesítményű lesz, és ötöt terveznek belőle építeni. Az ötlet működőképességét már tesztelték 1982 és 1989 között Spanyolországban, ahol az 50 kilowattos modell naptorony végig megbízhatóan működött. Léteznek még napenergiával működő kohók, valamint hozzájuk hasonló, kisebb méretű napkemencék, melyekkel sütni-főzni lehet. Fotovillamos rendszerek A fotovillamos eszközök fényből közvetlen módon elektromos áramot állítanak elő. Használatos még a fotoelektromos, fotovoltaikus vagy a fényelektromos elnevezés is, röviden pedig PV-ként szokás utalni rá, az angol photovoltaic szóból eredően. Hétköznapi szóhasználatban pedig általában napelemnek hívják őket. A fotovillamos eszközök lelkét félvezetők alkotják. Ezek olyan anyagok, amelyek elektromos vezetés szempontjából valahol félúton állnak a fémek és a szigetelő anyagok között. Azaz maguktól nem vezetik az áramot, de bizonyos külső behatással mégis vezetésre lehet őket bírni. Megjegyezzük, hogy a modern elektronikai eszközök működése pl. televízió, számítógép, mobiltelefon a félvezetőkön alapul. A fotovillamos eszközökben a fény az a bizonyos külső behatás, ami valamilyen értelemben vezetővé teszi a félvezetőt. Mivel olvasóink többsége nem műszaki végzettségű, nem megyünk bele itt a technikai részletekbe, ehelyett bemutatunk egy szemléletes képet, ami segíthet megérteni a működés lényegét. Képzeljünk el egy vékony drótból készült karikát, amire ráfűztünk egy könnyen csúszó gyöngyöt. Ha a karikát A gyűrű-gyöngy magyarázat szemléltetése. Az ábrán a gyűrűt síkban kiegyenesítve ábrázoljuk, gondolatban be kell hajlítani, és a két végét összekötni. megdöntjük, akkor a gyöngy lecsúszik a legmélyebb helyre, és ott megáll. Most hajlítsunk a karikára egy völgyet és egy csúcsot, közvetlenül egymás után. Tartsuk úgy a gyűrűt, hogy a völgy alja legyen a legmélyebb pont, tehát a gyöngy oda csússzon le magától. A drót maga az elektromos vezetéket jelképezi, a gyöngy pedig egy elektront, ami az elektromosság részecskéje. Az elektron az elektromos töltés hordozója, ha ő halad, akkor folyik az áram. A völgy és hegy találkozása a félvezető rétegek találkozását szimbolizálja. Amikor beérkezik egy foton ez a fény részecskéje a napelembe és elnyelődik, akkor meglök egy elektront. Ha jól találja el, akkor az elektron átkerül a félvezető határréteg túloldalára. Ezt a gyűrűs példánkon úgy tudjuk eljátszani, ha ujjal megpöcköljük kicsit a gyöngyöt, hogy a völgyből átjusson a hegy túloldalára. Viszont ha már átkerült, akkor nem tud visszajönni a hegyen keresztül, tehát körbe kell csúsznia. Amikor a gyöngy végigcsúszik a kerülő úton, akkor a valóságban az elektron végigmegy az áramkörben, keresztül a fogyasztón (ez lehet pl. villanykörte, számítógép vagy mobiltöltő), tehát munkát végez. Mindent egybevéve az történt, hogy a fény átlökte az elektront a hegy túloldalára, s ezzel ő elvégezte a maga munkáját. Mivel az elektron fizikai törvényszerűségek miatt szeretne visszajutni a völgybe, de a hegyen keresztül nem tud, kénytelen kerülő utat választani, és közben munkát végezni: átadja a fogyasztónak azt az energiát, amit a fénytől kapott. A fizikai kép természetesen ennél árnyaltabb, de a lényeget mégis bemutatja ez az egyszerű modell. Többfajta félvezető anyagból készülnek napelemek. A leggyakoribb anyag a szilícium, ami homok formájában lényegében korlátlan mennyiségben a rendelkezésünkre áll. A gyakorlatban legtöbbször számítógépek processzorainak gyártásakor keletkező hulladékot használnak fel napelemek gyártására. A szilíciumatomok elrendeződése alapján három fő fajtát különböztetünk meg: amorf, polikristályos és monokristályos szerkezetűt. Ebben a sorrendben nő az átalakítási hatásfokuk (4-6 %, 13-15 %, 15-17 %), ugyanakkor az áruk is ugyanebben a sorrendben nő. Laboratóriumi körülmények között nagyobb hatásfokot is elérnek, ezek itt a gyakorlatban alkalma- NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

FÓK U SZ BA N 11 zott napelemek hatásfokai. A szilícium azonban fizikai tulajdonságai alapján nem a legjobb anyag fotovillamos eszköz készítésére. Az, hogy mégis a napelemek döntő többsége szilíciumból készül, a gyártási technológia kiforrottságának köszönhető. Vannak ígéretesebb anyagok, például a gallium-arzenid. Az ebből készült napelemeknek nemcsak a hatásfokuk magasabb, de jobban tűrik a hőmérséklet-emelkedést is, ami például koncentrátorok alkalmazása esetén lehet különösen fontos. Fontos megemlítenünk az energiatárolás kérdését, ugyanis a napsugárzás és az energiafelhasználás időszaka nem feltétlenül esik egybe. Jelenleg az elektromos energia tárolásának szokásos módja az akkumulátor. Sajnos ezek egyrészt sokba kerülnek, másrészt nehezek és kicsi a fajlagos tárolókapacitásuk. Azonban ha fél szemünkkel az üzemanyagcellákról szóló híreket figyeljük, akkor tudjuk, hogy a jövőben egyértelműen ezek fogják felváltani az akkumulátorokat. A jelenlegi állás szerint a tömegsűrűségük kb. tizede, térfogati energiatároló kapacitásuk pedig kb. tízszerese a jelenlegi akkumulátorokénak. Az üzemanyagcellák működéséről röviden: a hidrogén mint üzemanyag katalizátor segítségével egyesül a levegő oxigénjével, és eredményül elektromos áramot és vizet kapunk. Ez tulajdonképpen nem más, mint az árammal való vízbontás fordítottja. Hidrogén helyett lehet pl. metil-alkohol is az üzemanyag, ekkor a víz mellett széndioxid is keletkezik. Ha üzemanyagcellás autók nem is fognak megjelenni egyhamar a magyar utakon, az várható, hogy a mobiltelefonoknak és a hordozható számítógépeknek két-három éven belül üzemanyagcellás akkumulátoruk lesz. Terjedelmi okok miatt több fontos területről nem ejtettünk szót, de ezekre viszsza fogunk térni később, amikor a napenergia-hasznosítás egy-egy részterületét fogjuk a fókuszpontba helyezni. Felhasznált irodalom: a 15. oldalon ismertetett három könyv. Farkas Zénó Csináld magad napkollektor építés Egyesületünk, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület sokrétű természetvédelmi programjai mellett környezetvédelmi programokat is felvállalt, köztük a megújuló energiaforrások népszerűsítését. A népszerűsítés keretei között a demonstrációk, előadások és egyéb szemléletformáló programok mellett üzemeltetünk egy napkollektor-építő műhelyt, ahol vállalkozó kedvű emberek számára biztosítunk lehetőséget, hogy elkészíthessék saját napkollektorukat, napkollektoros rendszerüket. Kétféleképpen lehet nálunk kollektort készíteni: vagy mi szerezzük be a nyersanyagokat, vagy a megrendelő. Ezt követően megbeszéljük, hogy a teljes kollektor készül-e el a műhelyben, vagy csak az abszorber. Ez azért is lényeges, mert így pénzt lehet megspórolni. Ugyanis, ha a megrendelőnek van például asztalos ismerőse, akivel el tudja készíttetni a kollektor keretét, akkor csökkenteni tudja a költségeket. Ezt követően megbeszélünk egy időpontot, és megkezdődik a gyakorlati munka. A tapasztalatok alapján úgy gazdaságos a kollektor készítése, ha egyszerre négy modult készítünk el, ami ideális esetben egy hétvége alatt sikerül is. Műhelyünkben azt tudjuk biztosítani, hogy önköltségi, anyag-áron bárki elkészítheti saját napkollektorát, jelentős költséget takarítva meg ezzel. Az itt elkészített kollektorok nemcsak a nyári, hanem az őszi-tavaszi napenergiát is képesek hasznosítani, viszonylag magas (40 60 C) hőmérsékleten. Ezekkel a napkollektorokkal éves szinten a melegvíz-termelésre fordított energia több mint 60 százaléka biztosítható. A kollektor alakja állított téglalap, mérete 2000 807 70 mm, súlya kb. 28 kg. Lehet tetőbe beépíteni vagy külön tartószerkezetre szerelni (pl. medence mellett). Kapcsolható a már meglévő rendszerhez, illetve külön rendszer is kialakítható, de egész éves üzemeltetés esetén mindenképpen szükséges egy hagyományos vízmelegítő egység is. A napkollektor legfontosabb része az abszorber, ami egy matt feketére festett vörösrézlemez csőkígyóval. Azonban ez önmagában nagy veszteséggel, kis hatásfokkal működne. A kollektor hatásfoka akkor javul, ha nő a sugárzás mennyisége vagy csökken a kollektor saját vesztesége. Mivel a sugárzási mennyiséget nem tudjuk befolyásolni, a kollektor hatásfokát kell megnövelnünk, amit hőszigeteléssel és polykarbonát alkalmazásával érhetünk el. Anyagigény modulonként: kb. 13 fm 12 1 mm-es lágy vörösrézcső (amennyiben nem tekercsben kapjuk meg a csövet, hanem 4 m-es szálakban, szükség van 3 db 12/12- es toldóra) 2 db kb. 1 fm 18 1 mm-es kemény vagy félkemény vörösrézcső 0,3 vagy 0,55-ös 750 1950 mm-es vörösréz lemez (többnyire 1000x2000 mm-es táblákban kapjuk meg, de a 250 mm-es hullást fel tudjuk használni, ezért célszerű négy darabot készíteni, a negyedik a három hullásból készül) 2 db 18/12-es vörösréz T idom Kalákában készülnek a kollektorok. Fotó: Nimfea 2 db 18 mm-es csősapka forrasztóón 2 mm zsíros; 3 mm, folyasztószer vízbázisú, matt fekete, fújható szolárlakk kialakított keresztmetszet ű 2 2000 mmes és 2 800 mm-es fa keret faápoló szer (gombásodás ellen) 2000 750 mm-es horganyzott lemez (hátlap) kollektorfelület méretű víztiszta, üregkamrás, 6 mm lapvastagságú polykarbonát lemez 6 fm 10-12 mm-es EPDM gumibetét színtelen, nem festhető kültéri sziloplaszt kollektorfelület méret ű 40 mm-es THERWOOLIN hőszigetelő lap Az Egyesület elérhetősége: Nimfea Természetvédelmi Egyesület Cím: 5420 Túrkeve, Kenyérmezei út 2/d Telefon: 56/361-505 Internet: www.nimfea.hu Barna Tamás (tom@nimfea.hu) 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

12 SZ EM TŐ L SZ E M BE N A megújulók támogatását növelni kell Három éven belül a fotovillamos rendszerek létjogosultságot nyernek bizakodik Farkas István tanszékvezető, egyetemi tanár. Elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy az emberekkel megismertessék a megújuló energiaforrások által nyújtott lehetőségeket. Ugyanakkor nincs megelégedve az állami szerepvállalással, szerinte a megújulók felhasználásának támogatását növelni, a pályázatokhoz kapcsolódó bürokráciát pedig csökkenteni kellene. Farkas István tanszékvezető, egyetemi tanár 1951-ben született, nős, két gyermeke van. Villamosmérnökként végzett 1975- ben a Budapesti Műszaki Egyetemen, két évvel később ugyanott doktorált. Ezután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre (most Szent István Egyetem) került, ahol a tudományos ranglétra fokait végigjárva 1994-ben megalapította a Fizika és Folyamatirányítási Tanszéket, amelyet azóta is vezet. Közben vendégkutatóként hosszabb időt töltött a Helsinki Műszaki Egyetemen és a bécsi Agrártudományi Egyetemen. Kiemelt kutatási területe a napenergia hasznosítása. Számos szakmai szervezetben tölt be tisztséget, így például a Nemzetközi Napenergia Társaság Európai Tagozatának elnöke, a Magyar Napenergia Társaság nemzetközi titkára, az MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagja. Napóra: Milyen kutatási területeken dolgoznak jelenleg a tanszéken? F. I.: Kutatási témáink folyamatos változásokon mennek keresztül. Követjük az európai uniós elvárásokat, és ahogy változnak a terület prioritásai, annak megfelelően helyezzük át a hangsúlyokat mi is. Fő kutatási területünk az integrált energetikai technológiai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy adott helyszínen például egy kisebb településen, falugazdaságban minden lehetséges megújuló energiaforrást megpróbálunk hasznosítani. Szóba jöhet termikus és fotovillamos napenergia, de biomassza, geotermális és szélenergia is. Lényeges, hogy az energiát ott a helyszínen használjuk fel, lehetőleg ne szállítsuk és ne tároljuk. Az integrált energetikai rendszer keretén belül hosszú ideig döntően termikus rendszerekkel foglalkoztunk, hiszen napenergiából közvetlenül a legkézenfekvőbb módon melegvizet lehet előállítani használati és technológiai célokra. Kutatómunkánk eredményeként három nagyobb alkalmazást említenék: az egyik a tanszéki oktatási, demonstrációs célú integrált rendszer, a másik a gödöllői strandon telepített 30 kilowattos vízmelegítő, valamint egy ehhez hasonló kiépítésű növényházfűtő rendszer. Kiemelném, hogy mindig alkalmaztunk adatgyűjtő monitorozó rendszert is, hogy éveken keresztül gyűjthessük és feldolgozhassuk a mérési eredményeket. Mindegyik témához próbáltam 80 90 százalékban külföldi forrásokat szerezni, munkatársaink tapasztalatszerzés céljából számos európai országba ellátogattak. Az utóbbi időben a prioritások átrendeződtek, a fotovillamos alkalmazások sokkal nagyobb teret kaptak. Döntően uniós forrásokból elkezdtük egy 10 kilowattos, hálózatra visszadolgozó fotovillamos rendszer tervezését és kivitelezését. Ennek teljesítménye jelentősnek mondható, különösen annak a fényében, hogy becslések szerint ma Magyarországon mindöszsze 80 kilowatt a telepített fotovillamos kapacitás. Napóra: Melyik eredményükre büszke leginkább? F. I.: A tanszéki integrált rendszert említeném itt, mert a napenergia felhasználási lehetőségeit már rengeteg embernek sikerült rajta bemutatnunk: oktatóknak és diákoknak, érdeklődőknek, sőt, politikusoknak és döntéshozóknak is. Ebbe a tanszéki integrált rendszerbe tartozik a fototermikus, a fotovillamos és a szoláris szárító rendszer, továbbá a növényház és a transzparens szigetelésű fal is. Nagyon fontosnak tartom a szemléletformálást és azt, hogy az emberek megismerjék ezeket a lehetőségeket. Ez ma Magyarországon még mindig elengedhetetlenül fontos. Napóra: Állnak-e kapcsolatban megújuló energiaforrásokkal foglalkozó hazai cégekkel? F. I.: Magyarországon van szoláris ipar, ami örvendetes, de sajnálatos módon ők is szenvednek megélhetési problémák miatt, ma a támogatottság mértéke nem akkora, hogy könnyűszerrel talpon tudjanak maradni. Véleményem szerint nem is az ipart kell közvetlenül támogatni, hanem a felhasználókat. Lényegében az összes céggel kapcsolatban állunk, többféle módon is. Egyrészt a cégek képviselői ott vannak a Magyar Napenergia Társaságban, másrészt mi is részt veszünk az összes kiállításon és rendezvényen. A cégek elküldik nekünk az ismertetőiket, árajánlataikat, és ha van bemutatójuk, meglátogatjuk őket. Természetesen azokkal a cégekkel, amelyekkel együtt végeztük a már említett kivitelezéseket, szorosabb kapcsolatban állunk. Napóra: A napenergiával kapcsolatos kutatások közül melyeket tartja a legígéretesebbeknek? F. I.: Két területet tudnék kiemelni. Még friss bennem az élmény, most volt néhány héttel ezelőtt Göteborgban a szoláris világkongresszus. A mintegy hétszáz előadásnak a negyven százaléka ami döbbenetesen nagy arány egy témát érintett, a fotovillamosságot. Tehát nemzetközi területen a fotovillamos alkalmazások száma mérhetetlen módon megnövekedett. Az eddigi felhasználást az hátráltatta, hogy a hatásfok viszonylag alacsony volt. A 16 20 százalék hatásfok jóval kevesebb a termikus berendezések 50 60 százalékánál, ráadásul a NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

SZ EM TŐ L SZ E M BE N 13 beruházási költség is háromszoros a fotovillamos alkalmazások esetén. Másrészről ez utóbbiak karbantartási igénye elhanyagolható a termikus berendezésekkel összevetve. Óriási erőfeszítéseket tesznek a fejlesztők a hatásfok növelése érdekében, jelenleg laboratóriumi körülmények között 30 35 százaléknál tartanak. Ezek a modulok rövid időn belül kikerülhetnek a piacra. Örvendetes az a tendencia, hogy a fotovillamos modulok hatásfoka folyamatosan növekszik, az áruk pedig csökken. Becslésem szerint három év múlva a fotovillamos rendszerek létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen lesz, és ez idehaza is érezhetővé fog válni. A fejlettebb, forrásokkal rendelkező országokban ez a tendencia már ebben a pillanatban is érzékelhető. A termikus eszközök sík-, vákuumcsöves és parabola kollektorok fejlesztése lelassult, a kutatási pénzek döntő hányadát átcsoportosították a fotovillamos fejlesztésekre. Például a német kormányzat rendkívül sok támogatást ad fotovillamos rendszerek telepítésére, és ezt demonstrálandó a kormányzati épületeket teleépítették napelemekkel. Sajnos Magyarországon sokkal kisebb mértékű a támogatás, ezért idehaza a kezdeményezések inkább alulról jövők. A másik kiemelkedő terület az építészeti alkalmazás. Ebbe beletartozik a passzív napenergia hasznosítás és a fotovillamos modulok épületbe való integrálása is. Sajnos Európában jóval előttünk járnak ezen a téren is, ott az építészek szemléletváltása már megtörtént, az integrált és a szoláris építészet a tananyag szerves részévé vált, ugyanakkor idehaza még csak a kezdeti lépések történtek meg. Másrészről azt tapasztaltam és ennek nagyon örülök, hogy a hazai építésztársadalom ki van éhezve erre a tudásra. Volt egy uniós támogatásból rendezett egynapos konferencia idehaza, ahol a panelépületek felújításáról volt szó. A szervezők meghívtak több neves európai építészt. Egyikük például arról beszélt, hogy az építésznek, az épületgépésznek és az energetikusnak szorosan együtt kell dolgoznia, ami csak akkor sikerülhet, ha az alapképzésüknek egy komoly szelete közös. Nos, ezen a konferencián a magyar építészeket szemmel láthatóan nagyon érdekelte a téma. Ha több ilyen program lenne szervezett formában, valószínűleg sokan részt vennének rajta. Ez esetben itthon is gyorsabban megtörténhetne a szemléletváltás. A fotovillamos modulok hatásfoka folyamatosan növekszik, az áruk pedig csökken. Napóra: Ön sok más tisztsége mellett a Magyar Napenergia Társaság nemzetközi titkára is. Mondana néhány szót erről a szervezetről? F. I.: A Magyar Napenergia Társaság tudományos, szakmai szervezet. Ennek megfelelően azokat az embereket próbálja összegyűjteni, akik napenergiával vagy más megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak. Körülbelül hetven ember tagja a Társaságnak, és noha nem ipari vagy érdekvédelmi szervezet vagyunk, a tagok mintegy fele kisebb-nagyobb gyártó, kivitelező cég képviselője. Negyven ember egyben a nemzetközi szervezetnek is a tagja. A Társaság idén lesz 20 éves, ez alkalomból a szeptemberi közgyűlésünkön megjelentetünk egy részletesebb történeti összefoglalót. Napóra: Ön szerint hosszú távon az energiaszükséglet hányadrésze fedezhető napenergiából Magyarországon? F. I.: Úgy gondolom, hogy nem szabad túlzott becslésekbe bocsátkozni. Az a cél, amit az Unió tűzött ki maga elé, hogy 2010-re a mai tagországokban az energiafelhasználás tizenkét százalékát megújuló energiaforrásokból fedezzék ide most mindenféle megújulót kell érteni, nem csak napenergiát, nagyon mértéktartó, reális célkitűzés. Ezt a számot a mai tizenöt tagállam fogja tudni tartani. Ha ebből indulunk ki, akkor Magyarország ezt a célt a jelenlegi gazdasági teljesítőképessége miatt képtelen elérni. Többféle statisztika létezik, de mondjuk azt, hogy ma kettő százaléknál tartunk. Ha 2010-re elérnénk a hat százalékot, azzal elégedettek lehetnénk. Az Uniónak el kell fogadnia, hogy mi nem tűzhetünk ki tizenkét százalékot, nem lehet egyik napról a másikra ekkora változást véghezvinni. Ennél komolyabb, például ötven éves becslésre nagy nemzetközi elemző intézetek sem vállalkoznak, illetve ha igen, akkor becsléseik igencsak eltérnek egymástól. Napóra: Milyen gazdasági, politikai eszközökkel lehetne meggyorsítani hazánkban a megújuló energiaforrások használatának elterjedését? F. I.: A Magyar Napenergia Társaság részt vesz a területet érintő kormányzati és más döntés-előkészítési fórumokon. Ezekre a fórumokra a minisztériumok szakembereket delegálnak. Velük legtöbbször megtaláljuk a közös hangnemet, egy platformon vagyunk. A döbbenet akkor jön, amikor a javaslat eléri a pénzügyi döntés szintjét, mert akkor mindig minden megváltozik. Szerencsére az uniós csatlakozás kikényszerít bizonyos döntéseket ezen a területen, ha akarja a kormány, ha nem. Ezért került kiírásra a Nemzeti Energiatakarékossági Program megújuló energiaforrások felhasználását támogató pályázata is. A támogatási rendszer elindult, a méretét és a formáját lehet vitatni. Hogyan lehet például azt gondolni, hogy egy egyszerű felhasználó el tudja végezni azokat a számításokat, hogy mennyi megtakarítást fog eredményezni a beruházás? Az a véleményem, hogy ha az állam támogatni akar ezer vagy kétezer családi házat egyenként 250 ezer forinttal, ahhoz nem kell tizenhat oldalas tanulmány. Valahogy el kell dönteni, hogy kik kapják meg a támogatást, azután az önkormányzatok ellenőriznék, hogy megépült-e a kollektor vagy sem. Ezt a pici támogatást is elbürokratizálták, ennek a tizedrészére kellene az adminisztrációt csökkenteni. Öszszefoglalva: nagyon jó, hogy van ilyen támogatás a megújulókra, az Unió kikényszerítette, többet is ki fog. Ennek a támogatásnak az összegét növelni kell, az adminisztrációt pedig drasztikusan csökkenteni. Az is jó, hogy vannak más pályázati lehetőségek, azokkal lehet nagyobb rendszereket megépíteni. Ott akár 20 30 milliós összegek is rendelkezésre állnak egy-egy beruházáshoz. Sajnos nem hallgathatom el, hogy Magyarországon a hagyományos energiaágazat nem kellő mértékben támogatja a megújuló energiák felhasználásának terjedését. Mi annyit tehetünk, hogy több energiát fordítunk a téma népszerűsítésére és az emberek tudatformálására, például tanfolyamok, nyílt napok és látogatások szervezésével, minél több ember bevonásával. Az önkormányzatokhoz visszatérve, egy-egy projekt végrehajtásához javaslom olyan konzorciumok létrehozását, melyekben gyártók, önkormányzatok és oktatási vagy kutatási intézmények vennének részt. Ez utóbbiak lennének felelősek a tervezésért, a megépülés után a monitorozásért és a publikálásért. A gyártó érdekelt abban, hogy neki ez egy jól működő referencia legyen, az önkormányzat pedig gazdája lenne a létesítménynek. Végezetül elmondanék egy rövid történetet a Napóra magazin nevéről jutott eszembe abból az időből, amikor elindult a tanszékünk. Mivel nem állt rendelkezésünkre komolyabb összeg költséges berendezések beszerzésére, úgy döntöttünk, hogy az első eszköz, amit megépítünk, egy napóra lesz. Ez a márvány napóra azóta is itt áll a tanszék teraszán. Farkas Zénó 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

14 GLÓ B US Z Megújuló energiaforrások Finnországban Északi rokonaink a megújuló energiaforrások használatának ötven százalékos növelésével remélik részben teljesíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére vonatkozó kiotói kötelezettségüket. Finnországban a megújuló energiaforrások használatának növelése a Nemzeti Klíma Stratégia egyik fő célkitűzése. A kormány 2001-ben bocsátotta ki a stratégiát, meghatározva a kiotói kötelezettségek eléréséhez szükséges finnországi célokat és mértékeket. A mennyiségi célokat a Megújuló Energia Cselekvési Terv foglalja keretbe, ezt a Finn Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adta ki 1999-ben. A megnövelt megújuló energiaforrásokkal kiválthatják a teljes finn üvegházhatású gázok kibocsátási célértékének akár egynegyedét. Számszerűsítve a célkitűzés: a megújuló energia használatának növelése 50 százalékkal 2010-re az 1995 évi bázishoz képest. A legnagyobb lehetőség ezen a téren a fa megnövelt hőtermelő alkalmazásában és a kombinált fűtésben, energiatermelésben rejlik mind az iparban, mind a távhőszolgáltatásban. A kulcsfontosságú eszközök tárába technológiafejlesztés, új technológiák kereskedelmi forgalomba hozása, energiaadó, befektetési támogatások és információterjesztés tartozik. A terv irányelve a megújuló energiaforrások támogatása, versenyképességének fokozása más energiaforrásokkal szemben. A hosszútávú célkitűzés a megújuló energiaforrások versenyképessé tétele folyamatos támogatás nélkül a nyitott energiapiacon. A klímaváltozással összefüggő célok eléréséhez szükség van az energia fenntartási program és a megújuló energiaforrások promóciós programjának végrehajtására. Ez a két program együtt biztosíthatja a kitűzött kibocsátás csökkentés mintegy felének elérését. Finnország Európa északi részén fekszik, így a földrész országai körül a leghidegebb éghajlattal rendelkezik. Az ország több mint háromnegyed része északi tűlevelű fenyvessel fedett, tíz százaléka tó és más vízrendszer, csak kilenc százaléka megművelt terület. Az erdő-, papír-, fém-, és vegyipar képviseli a finn ipari termelés 80 százalékát. Ezek az iparágak energiaigényesek: az erdőés papíripar önmagában az ipari energiafogyasztás 63 százalékát használja fel. Finnországban, mint a világ legészakibb iparosodott országainak egyikében az egy főre eső energiafogyasztás magas a rideg klíma, a nagy távolságok, a magas életszínvonal és az ipar szerkezete miatt. Hazai energiaforrásként csak a vízenergia, a fa, a tőzeg és a szélenergia aknázható ki. Az ország teljes energiaigényének kb. 25 százalékát hazai energiaforrásból elégítették ki 2000- ben. A faenergia több mint 20 százalék, a maradék megújuló energiaforrás főleg vízenergia volt. A megújuló energiaforrások aránya a finnországi energiafogyasztásban a harmadik legmagasabb az Európai Unióban, míg a bio- olaj 26,8 % atomenergia 17,9 % szén 11,4 % természetes gázok 10,7 % fa tüzelőanyag összesen 20,5 % tőzeg 4,7 % vízenergia 3,9 % elektromos áram import (nettó) 3,2 % hőszivattyú, hulladék, egyéb 0,9 % energiát figyelembe véve a legmagasabb. A bioenergia Finnországban a megújuló energiaforrások mintegy 85 százalékát teszi ki. A fő fabázisú energia előállítója és használója az erdőipar. Évente 35 millió m 3 szilárd fát használnak energiatermelésre. A legtöbb faalapú energiát folyékony és szilárd halmazállapotú ipari fa maradékból állítják elő. A finnországi hulladékgazdálkodás azon alapszik, hogy a hulladékot keletkezésekor azonnal szétválogatják. Ezzel egyrészt alapanyagot termelnek az újrahasznosításhoz, másrészt visszanyert tüzelőanyagot állítanak elő az energiatermeléshez. Öt visszanyert tüzelőanyagot hasznosító erőmű működik napjainkban Finnországban. A szilárd visszanyert szélenergia 0,021 % Az elsődleges energiaforrások megoszlása Finnországban (2000) NAPÓRA magazin előfizetés: 06-70/530-9669, napora@solaris.hu Várjuk továbbá az olvasói véleményeket és megjegyzéseket. tüzelőanyagok minőségbiztosítási rendszerét 1999-ben szabványosították. Ez a szabvány meghatározza a folyamatokat, eszközöket, amelyekkel egyértelműen tudják ellenőrizni és bizonylatolni az energia-előállításhoz használt, keletkezéskor válogatott hulladékból visszanyert energia minőségét. Finnországban tizenöt biogáz reaktor termel energiát különböző önkormányzati szennyvízkezelő telepeken, valamint tizenhárom hulladéklerakói gázmű működött 2000-ben. Új típusú, vágóhídi hulladékot égető biogázművet helyeztek üzembe 2001-ben. A biomasszából nyert energia után a vízenergia a második legnagyobb megújuló energiaforrás. Az erőművek elektromos áramot termelő és más ipari cégek tulajdonában vannak. Nagyon sok elöregedett duzzasztógát és elhagyatott kis vízerőmű található Finnországban, amelyek korábban malmok és fűrésztelepek számára szolgáltattak energiát. Szigorú környezeti szempontok határolják be az új vízerőművek kapacitását. A mini vízerőműveket, melyek teljesítménye legfeljebb 1 MW, az energiaadó alóli kivétellel támogatják, míg az ennél nagyobb kapacitású erőművek nem kapnak semmilyen villamos energia termelői támogatást. A szélenergia fejlődése viszonylag lassú, a szélturbinák környezeti hatásairól folyamatos vita zajlik. Tavalyi adatok szerint 64 turbina összesen 41 MW energiát termelt. A cikk alapjául szolgáló tanulmány: Alakangas, E.: Renewable energy sources in Finland, OPET Report 9., Jyväskylä (2002). A beszámolót az OPET Finland adta ki, amely az OPET Hálózat (Organisation for the Promotion of Energy Technologies Szervezet az Energia Technológiák Bevezetésére) tagja. A cikket fordította és szerkesztette: Újszászi Györgyi NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

KÖNYV AJ ÁNLÓ 15 Napenergia a mezőgazdaságban Farkas István (szerk.) Napenergia-hasznosítás Napkollektoros, napelemes berendezések Nicole Kuhlmann A napelem és fejlesztési perspektívái Nemcsics Ákos Mezőgazda kiadó, Budapest, 2003 317 oldal, 4500 Ft Ez a kötet nemcsak a napenergia mezőgazdasági alkalmazási lehetőségeinek gazdag tárházát mutatja be, hanem a napenergia-hasznosítás szinte minden más aspektusát is. Valószínűleg ez a legtöbb tényanyagot tartalmazó magyar nyelvű könyv a ebben a témakörben. Az első fejezet átfogóan ismerteti a mezőgazdasági energiafelhasználás hátterét és gazdasági-politikai vonatkozásait. Ezután a magyarországi napsugárzási viszonyokról olvashatunk, majd az öszszes, hazánkban elérhető megújuló energiaforrás rövid bemutatása következik. Terjedelmes fejezetek foglalkoznak a fototermikus és a fotovillamos rendszerekkel, mindkét témában bőséges ismereteket szerezhetünk az elméleti alapoktól kezdve a gyakorlati alkalmazásokig bezárólag. Három, kifejezetten mezőgazdasági példákat bemutató fejezet következik: a napenergia növényházi felhasználása, szárítás napenergiával, valamint passzív napenergia-hasznosítás a mezőgazdasági építészetben. Az autonóm üzemű szoláris energiaellátó rendszerekkel kapcsolatban sok példát találunk az integrált energetikai rendszer, a víztározóval kombinált fotovillamos rendszer, a tanyák, farmok autonóm energiaellátása és a napenergiás vízszivattyúzás témakörében. A könyvet egy áttekintő fejezet zárja, amely a napenergia-felhasználás gazdasági és társadalmi feltételeit elemzi. Szó esik a gazdasági növekedés, az életszínvonal és az energia kapcsolatáról, valamint a napenergia-felhasználás növekedésének közgazdasági korlátairól és feltételeiről. A végkövetkeztetés az, hogy a napenergia-hasznosítás műszaki feltételei már alapvetően adottak, de a továbblépéshez szükség van az állam támogatására. Cser kiadó, Budapest, 2002 84 oldal, 1698 Ft A CSINÁLD MAGAD sorozatban megjelent kötet hasznos gyakorlati tanácsokat nyújt azok számára, akik napkollektoros vagy fotovillamos rendszerekkel szeretnék családi- vagy víkendházukat melegvízzel ill. elektromos árammal ellátni. A rövid általános bevezető után a szerző bemutatja a napenergiát hasznosító eszközök részegységeit. Így sorra kerülnek a napkollektorok, hőcserélők, melegvíz tárolók és szabályozó berendezések különböző fajtái. Nem marad el a kollektorok felszereléséhez szükséges tartozékok és a csövek, idomok bemutatása sem. Szinte minden alkatrészt fotóval is illusztrálnak, ami nagyban segíti az olvasót, hogy képet alkosson a szóban forgó berendezésekről és megértse azok működését. A napkollektorok után hasonló módon bemutatásra kerülnek a fotovillamos berendezések alkatrészei: a napelemmodulok, akkumulátorok, töltésszabályozók, inverterek és a szükséges villamos szerelési anyagok. Külön fejezetet kapott a szerszámok és az alapvető munkafogások ismertetése. Így megtanulhatjuk, hogy kell a kollektorokhoz szükséges csöveket vágni és forrasztani, csőkötéseket készíteni és a szigetelőanyagokat elhelyezni. Segítséget kapunk továbbá ahhoz is, hogy igényeink és lehetőségeink felmérése után megbecsüljük, hogy mekkora kollektorfelületre és melegvíztárolóra lesz szükségünk. Ezután lépésről-lépésre követhetjük, hogyan lehet házilag összeszerelni egy napkollektort, azt a tetőre vagy a tetőbe építeni, felszerelni a szivattyút és az elektromos szabályozó egységet, majd feltölteni az egész vízmelegítő rendszert. Az utolsó fejezetben arról olvashatunk, hogyan lehet fotovillamos eszközzel megoldani a kerti világítást. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001 139 oldal, 1062 Ft A napelemek, más néven fotovillamos berendezések fejlesztése napjainkban a napenergiával kapcsolatos kutatások közül a legintenzívebb. A könyv a Budapesti Műszaki Főiskolán tartott előadás kéziratán alapszik, annak bővített változata. Ennek megfelelően alapos részletességgel mutatja be a napelemek működésének fizikai hátterét, tehát elsősorban műszaki és tudományos háttérrel rendelkezők forgathatják haszonnal. Ennek ellenére másoknak is érdemes kezükbe venni a kötetet, mert a képletek közötti sorokból hasznos ismereteket lehet szerezni. A bevezető fejezet egy rövid, de szemléletes energetikai áttekintés után bemutatja a napenergia hasznosításának lehetőségeit. Ezután szó esik a napenergia fizikai jellemzőiről és a sugárzási viszonyokról. A következő fejezetek tudományos alapossággal magyarázzák el a fotovillamos hatás működésének fizikai alapjait, szó esik arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a napelem hatásfokát, érzékenységét és veszteségeit. A szerző sorra bemutatja a napelemek fajtáit, a szilíciumtól kezdve a kadmium-telluridon keresztül a gallium-arzenidig. Megtudhatjuk, hogy a hatásfok hogyan függ a kristályszerkezettől, a félvezetőréteg vastagságától vagy a szennyező atomok részarányától. Bemutatásra kerülnek a jövő ígéretes technológiái, pl. az összetett napelemek, egyszerű heteroátmenetes és multiréteges cellák. Az elmélet után gyakorlati példák és alkalmazások következnek, mint például a cellák időjárásálló tokozása, a fajlagos költségek csökkentése hatásfoknövelő koncentrátorok alkalmazásával, vagy a napelemek világűrben betöltött szerepe. F. Z 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

16 ZÖLD GA L É RI A Független Ökológiai Központ Magazinunk minden számában be kívánunk mutatni egy-egy olyan társadalmi szervezetet, amely tevékenységével figyelemre méltó hatást gyakorol a természet- és környezetvédelem egy vagy több területén keresztül hétköznapjainkra, jövőnkre. Arra a Jövőre, ahol az ilyen eszmei csomópontok szerencsére javíthatatlan idealizmusa nélkül talán Madách Luciferjét igazolnánk. S azt, hogy csupán szélmalomharcról van-e szó, vagy tényleg lehet és érdemes is tenni valamit, lássuk konkrét példákon keresztül. Galériánk első szegletében a jelenlegi szervezeti keretek között 1998 nyarától működő, egykor Kelet-Közép Európai Alapítvány titkárságaként jegyzett Független Ökológiai Központ Alapítványt mutatjuk be. A FÖK megfogalmazott céljai szerint a cselekvő környezetvédelem, a szemléletformálás és a döntéshozókra gyakorolt befolyás igen komplex háromszögét vette magára. Nagy hangsúlyt fektet a kistájak, és a rajtuk keresztül bemutatható alternatívák széleskörű megismertetésére. Oktatóközpontjuk a Dörögdimedencében megbújó Vigántpetenden éppen azt az ember táj közötti harmóniát és a társadalmi fenntarthatóságot hirdeti, melynek ők maguk is tevékeny sáfárai. Óvodás korú kisgyermekektől a középiskolás korig fogadja az öregiskola a felnövekvőket, s velük együtt tanáraikat is. A pedagógia szocializációs kulcsszerepét elismerő egyik alapprogramjuk a tájvédelem mint szemléleti és gyakorlati minta ifjúkori beépülését ösztönzi egyrészt a környezeti nevelők továbbképzésével, másrészt az oktatáshoz szükséges eszközökhöz való hozzáférés elősegítésével. Az Alapítvány egy másik tevékenységi köre az alkalmazott ökológia, ezen belül is a környezetbarát építési technológiák és hasonló területfejlesztési eljárások meghonosítása gazdasági és lakossági területeken. Internetes adatbázisuk a lehető- A FÖK emblémája ségeiket felelősségteljesen kihasználni kívánók gazdag információforrása. Folyamatban van a kisrégiókra kidolgozott modellek városi felhasználásához szükséges átalakítása. Alapító okiratuk célkitűzései nyomán a határon átnyúló problémák feltérképezésében és kezelésében is szerepet vállaltak. Mondhatni a gáton, Oktatóközpont Kavicsfestés a vigántpetendi udvarán ugyanis egy cianid-szennyezés témájú pályázat keretében a Tisza vízgyűjtőjének veszélyforrásait gyűjtötték össze. A Független Ökológiai Központ felmérést végzett a Nagybányán feltárt, súlyos környezeti katasztrófával fenyegető nyolc zagytározó és 41 meddőhányó állapotáról is. A felmérést a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta. A fent látott szerteágazó, de mégis határozott csapást követő elképzelések és feladatok a tapasztalható és a kívánatos világ között feszülnek. Ezek pedig eszmék és egyének kölcsönhatásában fogannak. Eseteinkben különböző életutak és szemléletek ötvöződnek egy-egy megálmodott cél felé tartó közösséggé, hogy ezek a karavánok azután lefektetett elvekkel tájolják magukat a helyesnek vélt irányba. Hogy törekvéseikről árnyaltabb képeket alkothassunk, érdemes figyelmet szentelnünk azoknak a sorsmozaikoknak, melyekből a mozgalmak és életpályák metszete összeáll. Nem utolsó sorban pedig az ebben a rovatban bemutatott műhelyeket ismertető kiadványok és honlapok objektív, de éppen ezért távolságtartó vonalvezetésén szeretnénk lágyítani azzal, hogy a felvonultatott szervezetek meghatározó alakjait meg is szólaltatjuk. Elsőként Medgyasszay Pétert, a FÖK ügyvezetőjét kérdeztük szakmai múltjáról, jelenéről, sikereiről és kudarcairól. Napóra: Építész vagy. Az internetről is letölthető önéletrajzodból kiderül, hogy sokat publikálsz, főleg a földépítészetről. Mit jelent ez számodra? M. P.: 1996-tól 1999-ig voltam az épületszerkezettani tanszéken PhD hallgató, és ott a földépítészet optimalizált lehetőségeivel foglalkoztam. Úgy gondolom, ez egy sajátos határkő a környezettudatos építészek körében. A föld, a vályog szerintem az, ami a szűkebb szakmában egy kicsit mindenkit megérint. Napóra: A hallgatói évek álmai és a FÖK realitása között nyilván faragnod kellet terveidből, más dolgokkal viszont gazdagodtál. M. P.: Nem mondanám, hogy az egyetemi évek alatt szörnyen nagy álmaim lettek volna. Az első nagyobb lélegzetű nekifutás a diplomamunkám volt, ami egy falu új szövetére régi anyagokból, az egész életvitelre vonatkozóan adott javaslatot. A PhD utána egy részterületre fókuszált, amiről már az elején látszott, hogy bár fontos sarok, de nem ez váltja meg a világot. A PhD második évétől ösztöndíjasként itt a FÖK-ben kezdtem el dolgozni. Vásárhelyi Judit, az akkori ügyvezető bízott bennem annyira, hogy lehetőséget biztosítson számomra az általános feladatok ellátása mellett a Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa tartalmi koncepciójának egy pályázati anyagnak kidolgozására, amit azután segített angol nyelvű formába önteni, és az ő kapcsolatrendszerén keresztül eljuttatni az elképzelés későbbi támogatóihoz. Itt és most tehát egy szélesebb területen munkálkodunk, de a földépítészetet szeretném olyan módszerekkel gazdagítani, amelyek megkönnyítik ennek az építési módnak a használatát. Az Oktatóközpont vizesblokkjának tetején napkollektorok melegítik az esti fürdővizet NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

ZÖLD GA L É RI A 17 MEDGYASSZAY PÉTER: A profi civilkedésnek létjogosultsága van. Napóra: Beszélnél kicsit azokról a nehézségekről, amelyekkel ügyvezetőként, vagy a zöldügyeket kívülről forgatva, elmélkedve beszámolhatsz? Kezdjük talán az oly sok hasonló szervezetnél sajgó anyagiakkal! M. P.: Két szélsőséggel ábrázolva a problémát, egyik oldalon a teljes elhivatottsággal, odaadással alkotó ember áll. Ő legtöbbször anyagilag nem sikeres. A másik véglet képviselője ugye ciántározót épít, és nem érdekli, hogy ennek milyen környezeti vagy etikai vonatkozása van. Mi e között próbálnánk olyan középutat járni, ami anyagilag fenntartható, globálisan felvállalható. Igyekszünk tudatosítani magunkban, hogy a bennünk lévő értékeket miként tudjuk úgy kihasználni, hogy erre hosszú ideig módunk legyen. Szerintem az elmúlt négy évben egy eléggé tendenciózus és pozitív irányba mutató elmozdulás történt. Tiszta helyzetnek látom, ha valaki termel, dolgozik valahol, mellette pedig civil környezetben feladatokat vállal, ahol tisztán az elvei szerint, anyagiaktól függetlenül működik. Ennek a szisztémának az a nagy hátránya, hogy bizonyos szint után már nem lehet ezt folytatni, mert pár órában lehetetlen hosszabb távú célkitűzéseket megvalósítani. Ezért a profi civilkedésnek igenis van létjogosultsága, viszont ekkor tisztában kell lenni azzal, hogy ennek lesznek anyagi vonatkozásai, forrásokat kell találni. Napóra: Találkoztál-e már olyan szituációval akár itt, akár másutt, ahol az említett vonatkozások, eszközök már nem harmonizáltak az eredeti elképzelésekkel? M. P.: Azt gondolom, itt a FÖK-ön belül még nincs ilyen helyzet. A megvalósított tervek jól aránylanak az ezekre fordított összegekkel. Nyilván láttam már olyat, amiről beszélsz, de azt hiszem, hogy zöldléptékben nem ez a jellemző. Amenynyire más szervezeteket ismerek, inkább több feladatot valósítanak meg, mint amennyit piaci körülmények között enynyiből el lehetne végezni. Viszont az európai, úgynevezett bürokratikus rendszerek, vagy azok a cégek, amelyek a jövendő uniós pályázatokat menedzselik, szerintem ebbe az irányba fogják eltolni az egészet. Mi most PHARE-pályázatokat megnyerve és megvalósítva látjuk, hogy a pénz ötven százalékát adminisztratív menedzselésre kell, hogy fordítsuk. Annyira bonyolult a szisztéma, hogy nem a célt segíti, hanem a formát konzerválja. Napóra: Szakmai kudarcok? Ha vannak... M. P.: Voltak. Itt, az Ökológiai Központban négy program dolgozik egymás mellett. Ebből kettő, ami igazán virágzik, kettő az, ami kvázi kudarc. Sajnos az egyik ilyen a számunkra oly fontos Fenntartható Közösségek program, ami egy fennmaradni képes világ alternatívájáról beszél, de az odavezető folyamatok segítése sok akadályba ütközik. Nagyon erősen élnek bennem az utóbbi időben megtartott tréningek tapasztalatai, ahol próbáltuk helyi közösségek figyelmét felhívni azokra a módszerekre, amelyeket az ő lakóterületeiken alkalmazni kellene. Be kellett látnunk, e csoportok nem fogékonyak az ilyen gondolatokra. Az anyagi és szellemi kizsigereltség olyan foka áll a háttérben, ahonnan nehéz továbblépni, jövőben gondolkodni. Ezenfelül személyes hiányérzetem, hogy itt, a városban, ahol bár lennének megfelelő kapacitások, annyira szövevényesen ágyazódik az önigazgatás ebbe a nyüzsgő-mozgó forgatagba, hogy lehetetlen átlátni, miként is alakulnak saját környezetemben a fenntarthatóság kérdései. A FÖK másik bánatáról is szeretnék itt beszélni. Bár az Alkalmazott Ökológia és a Környezeti Nevelés terén nagyon szépen állunk, az Ültess Fát felhívásunk, amiben az egyén felelősségét célozzuk, ismét csak akadozik. Pedig a cselekvésre buzdulás a legelső lépés. Ennek az ösvénynek azonban se cégek, se állami keretek támogatását nem tudjuk megnyerni, így aztán elhalófélben van. Napóra: Jelenlegi terveidről nem esett még szó. M. P.: Az imént említett gátakat, kudarcokat szerintünk konkrét mintaadással lehet feloldani. Vigántpetenden szeretnénk új szállásépületet építeni, illetve a régi komplexumot felújítani. Fő vezérelv lesz az energetika és vízgazdálkodás kialakításánál, hogy vidéki környezetben, elérhető áron olyan mértékűre szorítsuk vissza az energiafelhasználást, amennyi a hazai megújuló forrásokból rá jut. Úgy vélem, nagyon impresszív hatást fog ez gyakorolni a hozzánk ellátogató fiatalokra. Napóra: FÖK-jövőkép? M. P.: A Soros Alapítvány védenceként megélt gyerekévek múltán fájdalmas, veszteséges kamaszkor következett, melyből mostanában lábaltunk ki. Próbálunk még tartalékokat halmozni, de úgy hiszem, az érettségi vizsgát letettük. Szakmai, szervezeti előrelépésekre is szükség lesz. Nagyon sok tennivaló áll még előttünk, ha folytatni akarjuk! Napóra: Van valami kedves búcsúsztorid? M. P.: A 2000-ben rendezett kapolcsi napok idején történt, hogy a játszóház vendégkönyvében szülők által beírt, kerekbetűs sorokat találtunk, amelyek valahogy így szóltak: Köszönjük az itt töltött perceket. Annyira kedvesen játszott itt két kisgyermekünk, hogy kedvet kaptunk egy harmadikra! Kovács Gyula 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

18 PÁLYÁZAT Nemzeti Enegiatakarékossági Program Pályázat megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére Kevesebb is elég! jelszóval indította útjára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi pályázatait a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében. Ezek közül kettőt emelünk itt ki: a NEP-2003-6 pályázatra önkormányzatok és magánszemélyek, míg a NEP-2003-7 pályázatra vállalkozások jelentkezhetnek, a támogatás célja mindkét esetben a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése. A minisztérium célkitűzése a hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás mellett a környezet állapotának a javítása, valamint alkalmazkodás az Európai Unió megújuló energiahordozókra vonatkozó energiapolitikai elképzelésihez. Magánszemélyek és önkormányzatok számára a pályázatok támogatásához rendelkezésre álló keretösszeg 140 millió forint, ebből a tervek szerint mintegy 300 jelentkező támogatására nyílik majd lehetőség. A támogatás mértéke a beruházási költség maximum 30 százaléka, amely magánszemélyek estén nem haladhatja meg az 500 ezer forintot, kizárólag napkollektoros rendszer esetében a 250 ezer forintot, lakásszövetkezetek esetében pedig a lakásonkénti 250 ezer forintot. Önkormányzatok maximum 35 millió forintra pályázhatnak. Vállalkozók számára a pályázatok támogatásához rendelkezésre álló keretösszeg 180 millió forint, ebből mintegy 80 pályázó részesülhet. A támogatás mértéke a lakások energetikai korszerűsítését végző vállalkozóknál a lakástulajdonossal kötött szerződés összegének maximum 30 százaléka, amely nem haladhatja meg a beruházással érintett lakások száma 250 ezer forint éréket. Egyéb vállalkozások esetében a beruházási költség maximum 30 százaléka, legfeljebb 35 millió forint. Önerőként magánszemélyek és az ÁFA körbe nem tartozó vállalkozások esetén a beruházás bruttó összegének, ÁFA körbe tartozók esetén a beruházás nettó összegének 25 százalékát kell birtokolni. A támogatható tevékenységek listája mindkét pályázat esetében ugyanaz: megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy villamos energia-termelő kapacitások létesítése, energetikai növénytermesztés, a felhasználás előzetes igazolásával, biomassza-felhasználás növelése, geotermikus energiafelhasználás növelése, szélenergia-felhasználás növelése, szerves hulladék felhasználásának növelése, napkollektorok, napelemek létesítése, megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítése, hőszivattyú létesítése. A beruházást a támogatási döntésről szóló értesítés kiküldését követő két éven belül meg kell valósítani, valamint a beruházásnak a megvalósítás szerződésben rögzített befejezési határidejétől számított öt évig fenn kell maradnia. A pályázati formanyomtatvány és a pályázati dosszié az Energia Központ Kht. valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjairól tölthető le, vagy ingyenesen beszerezhet ő az alábbi helyeken: Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., Helyi Vállalkozói Központok, Energia Központ Kht., területi kereskedelmi és iparkamarák, Ipartestületek Országos Szövetsége kijelölt tagszervezetei, ITDH regionális képviseletei. A pályázatok benyújtásakor fizetendő pályázati díj magánszemélyek esetében 1000 forint, nem magánszemélyek esetében az igényelt támogatás összegének 0,2 százaléka, minimum 10 ezer forint. A pályázatokat 3 példányban kell benyújtani a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz, beadási határidő: 2003. szeptember 30. További információ: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 06-40-630-530 www.gkm.hu Energia Központ Kht. 06-1-456-43-02, 06-1-456-43-03 www.energiakozpont.hu Honti Emese Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. július 22-től felfüggesztette a Nemzeti Energiatakarékossági Program kilenc pályázatát. A pályáztatást azért függesztették fel, mert a rendelkezésre álló idei 3,4 milliárd forintos keret elfogyott. Kérjük olvasóinkat, hogy a továbbiakban figyeljék a tömegtájékoztatási eszközöket vagy érdeklődjenek a fenti címeken, hogy újraindítják-e a pályáztatást még az idei évben a pályázati keret feltöltésével. Műszaki-tudományos tanácsadás megújuló energiaforrások és környezetvédelem témakörben Módszerek: Analitikus számítás Számítógépes modellezés Optimalizáció FARKAS ZÉNÓ, PhD fizikus, egyéni vállalkozó Alkalmazás példák: Napelemek és napkollektorok optimális dőlésszögének meghatározása időszak és földrajzi helyzet függvényében Hőszivattyúk hőtároló pufferének méretezése Egyedi rendszerek vizsgálata, véleményezése Cím: 1119 Budapest, Andor u. 9/B IX/30 Tel.: 06-70/530-9669 Email: Farkas.Zeno@solaris.hu NAPÓRA magazin solaris.hu/napora 2003. július augusztus

ESEM ÉN YN APTÁ R 19 2003 2003. aug. 27. A napenergia hasznosítása, helyszín: Gödöllő, szervező: Dr. Farkas István, Fizika és Folyamatirányítási Tsz., Szent István Egyetem, információ: fft.gau.hu/events/szie01/megh.htm, ifarkas@fft.gau.hu 2003. aug. 27 29. A jövő energiája, az energia jövője : 50. Jubileumi Vándorgyűlés és Kiállítás, helyszín: Nyíregyháza-Sóstó, szervező: Magyar Elektrotechnikai Egyesület, információ: www.mee.hu/07rendezv/2003/0416vgyules, asboth@mee.hu 2003. szept. 2 5. European Hydrogen Energy Conference : Future Roles for Hydrogen Energy, helyszín: Grenoble (Franciaország), szervező: European Hydrogen Association, információ: www.afh2.org, afhparis@aol.com 2003. szept. 2 5. BIOENERGY2003 : International Nordic Bioenergy Conference and Exhibition, helyszín: Jyväskylä (Finnország), szervező: AEBIOM, információ: www.finbioenergy.fi, bioenergia@jsp.fi 2003. szept. 3. Towards Zero Carbon: Renewables, Fuel Cells & Embedded Generation, helyszín: London (Egyesült Királyság), szervező: UK-ISES, információ: www.instenergy.org.uk, events@instenergy.org.uk 2003. szept. 30 okt. 4. Pan-European Sustainable Energy Seminar 2003, helyszín: Wales (Egyesült Királyság), szervező: INFORSE-Europe, Center for Alternative Technology, információ: www.inforse.org/europe, ove@inforse.org 2003. szept. 14 17. International Geothermal Conference on Multiple Integrated Use of Geothermal Energy, helyszín: Reykjavik (Izland), szervező: Geothermal Association of Iceland, információ: www.jardhitafelag.is/igc, jhfi@jardhitafelag.is 2003. szept. 18 21. WoodEnergy 2003 : The International Trade Fair and Conference, helyszín: Augsburg (Németország), szervező: erneuerbare energien Kommunikations- und Informationsservice GmbH, információ: www.holzenergie.de, redaktion@energie-server.de 2003. szept. 18. First Workshop of the "Thematic Network on Small Hydropower Workshop", helyszín: Bolzano (Olaszország), szervező: European Small Hydropower Association, információ: www.esha.be, gema.sanbruno@esha.be 2003. szept. 19. Stimulating Demand for Renewable Energy Certificates, helyszín: Salzburg (Ausztria), szervező: TRECKIN consortium, információ: www.treckin.com, treckin@etaflorence.it 2003. szept. 22 23. 5th Annual Renewable Energy Finance Forum, helyszín: London (Egyesült Királyság), szervező: Euromoney PLC, információ: www.euromoneyenergy.com/energy.asp, energyevents@euromoneyplc.com 2003. szept. 23. GREEN X Workshop, helyszín: Brüsszel (Belgium), szervező: European Renewable Energy Council, információ: www.erec-renewables.org/projects/proj_greenx.htm, Claus.Huber@tuwien.ac.at 2003. szept. 23 25. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, helyszín: Siófok, szervező: MTESZ Veszprém megyei Szervezete, információ: www.mtesz.hu, mtesz@mtesz.hu 2003. szept. 23 27. HUSUMwind 2003, helyszín: Husum (Németország), szervező: Messe Husum, információ: www.husum-wind.de, info@messehusum.de 2003. szept. 24 26. 8th Grove Fuel Cell Symposium 2003, helyszín: London (Egyesült Királyság), szervező: Elsevier Science, információ: www.grovefuelcell.com, sm.wilkinson@elsevier.com 2003. szept. 25 27. ENERGexpo : Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, helyszín: Debrecen, szervező: V-Trade Kiállítások Kft., információ: www.vtrade.hu, vtrade@axelero.hu 2003. szept. 25 26. 2nd European PV-Hybrid and Mini-Grid Conference, helyszín: Kassel (Németország), szervező: OTTI Energie- Kolleg, információ: www.otti.de, leonore.nanko@otti.de 2003. szept. 29 30. Fuel Cell Congress, helyszín: Stuttgart (Németország), szervező: Wirtschaftsförderung Region Stuttgart GmbH, információ: www.f-cell.de, f-cell@region-stuttgart.de 2003. szept. 30 okt. 3. Ökotech 2003 3. Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás, helyszín: Budapest, szervező: Hungexpo Rt., információ: www.okotech.hungexpo.hu, okotech@hungexpo.hu 2003. okt. 5 9. World Forum on Energy Regulation, helyszín: Róma (Olaszország), szervező: Italian Regulatory Authority for Electricity and Gas, információ: www.energyforum2003.org/home, energyforum2003@ega.it 2003. okt. 8 10. Országos Energetikai Konferencia, helyszín: Balatonaliga, szervező: MTESZ Veszprém megyei Szervezete, információ: www.mtesz.hu, mtesz@mtesz.hu 2003. okt. 9 11. Hydrogen Expo International Trade Fair for Hydrogen and Fuel Cell Technologies, helyszín: Hamburg (Németország), szervező: Hamburg Messe und Congress GmbH, információ: www.h2expo.com 2003. okt. 21 23. Sustainable Energy Expo 2003 Exhibition & Conference, helyszín: London (Egyesült Királyság), szervező: IIR Exhibitions, információ: www.energy-expo.info 2003. okt. 28 31. 3rd International Conference for Renewable Energy, Energy Saving and Energy Education, helyszín: Havana (Cuba), szervező: CUBASOLAR, információ: www.cujae.edu.cu/eventos/cier, cier2003@ceter.ispjae.edu.cu 2003. okt. 29. Intelligens Épület Konferencia, helyszín: Budapest, szervező: Geomédia Rt., információ: www.geomedia.hu, info@geomedia.hu 2003. nov. 3 4. 9th Workshop on Energy and Environment, helyszín: Gödöllő, szervező: Dr. Farkas István, Fizika és Folyamatirányítási Tsz., Szent István Egyetem, információ: fft.gau.hu/events/ee03.html, ifarkas@fft.gau.hu 2003. nov. 3 6. Hydro 2003, helyszín: Dubrovnik (Horvátország), szervező: Hydropower & Dams, NetWork Events Ltd., információ: www.networkevents.co.uk/events/hydcro03, hydro@networkevents.co.uk 2003. nov. 5 7. Országos Másodnyersanyag-hasznosító Konferencia, helyszín: Sopron Bécs, szervező: MTESZ Veszprém megyei Szervezete, információ: www.mtesz.hu, mtesz@mtesz.hu 2003. nov. 6 7. 1. Internationales Symposium für Materialien in der Solartechnik: Neue Möglichkeiten für die Kunststoffbranche, helyszín: Leoben (Ausztria), információ:, r.stranzl@aee.at 2003. nov. 23 26. World Wind Energy Conference and Exhibition, helyszín: Fokváros (Dél-Afrika), szervező: World Wind Energy Association, információ: www.wwindea.org, wwindea@wwindea.org 2003. nov. 25 26. EMART Energy 2003, helyszín: Amszterdam (Hollandia), szervező: Synergy, információ: www.synergyevents.com/emart-energy, info@synergy-events.com 2004 2004. márc. 10 12. Photovoltaische Solarenergie, helyszín: Bad Staffelstein (Németország), szervező: OTTI Energie- Kolleg, információ: www.otti.de, leonore.nanko@otti.de 2004. máj. 10 14. 2nd World Conference and Technology Exhibition on Biomass for Energy, Industry and Climate Protection, helyszín: Róma (Olaszország), szervező: ETA-Florence, WIP- Munich, információ: www.conference-biomass.com, biomass.conf@etaflorence.it 2004. máj. 11 14. WindEnergy : International Trade Fair, helyszín: Hamburg (Németország), szervező: Hamburg Messe und Congress GmbH, információ: www.windenergy-hamburg.de, info@windenergy-hamburg.de 2004. máj. 12 14. Thermische Solarenergie, helyszín: Bad Staffelstein (Németország), szervező: OTTI Energie-Kolleg, információ: www.otti.de, leonore.nanko@otti.de 2004. jún. 2 4. World Bioenergy 2004 : Conference and Exhibition on Biomass for Energy, helyszín: Jönköping (Svédország), szervező: Swedish Bioenergy Association, információ: www.elmia.se/worldbioenergy, info@svebio.se 2004. jún. 7 11. 19th European Photovoltaic Solar Energy Conference and Exhibition, helyszín: Párizs (Franciaország), szervező: WIP- Munich, információ: www.wip-munich.de, wip@wipmunich.de 2004. jún. 20 23. EuroSun2004: 5th ISES Europe Solar Conference, helyszín: Freiburg (Németország), szervező: ISES Europe, információ: www.eurosun2004.de, mail@eurosun2004.de 2004. jún. 28 júl. 2. Fuel Cell 2004 : The Fuel Cell World and 6th European SOFC Forum, helyszín: Lucerne (Svájc), szervező: European Fuel Cell Forum, információ: www.efcf.com/events, info@efcf.com 2004. aug. 28 szept. 3. Renewable Energy, helyszín: Köln (Németország), szervező: Reed Exhibitions Deutschland GmbH, információ: www.renewenergy.com, info@renewenergy.com 2004. aug. 28 szept. 3. World Renewable Energy Congress VIII, helyszín: Denver (USA), szervező: World Renewable Energy Network, információ: www.nrel.gov/wrec, ivilina_thornton@nrel.gov 2005 2005. aug. 8 12. ISES 2005 Solar World Congress, helyszín: Orlando, Florida (USA), szervező: International Solar Energy Society, információ: www.swc2005.org, sheinkopf@fsec.ucf.edu 2003. július augusztus solaris.hu/napora NAPÓRA magazin

Kisteljesítményű szélkerekek telepítése egyedi energiaellátásra Szélturbina egységek, szélerőműparkok projekt menedzsmentje Hőszivattyús fűtési rendszerek tervezése, kivitelezése Napkollektoros melegvízelőállító rendszerek Napelemes áramtermelő rendszerek Megújuló energiaforrásokra alapozott fűtési rendszerek: Faapríték Fagáz Szalmabála Növényolaj NATÚR-ENERGIA Innovációs, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Megújuló energiaforrásokra alapozott technológiák 9200 Mosonmagyaróvár, Barátság út 18. Tel./Fax: 06-96/ 207-644 Mobil: 06-30/ 560-5712 e-mail: naturenergia@naturenergia.hu Energia a természettől