Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban
Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse kisvállalkozók (termelő, kereskedő, szórakoztató) szabadfoglalkozásúak munkások, segédmunkások
Makó Török pusztítás Kulúrállapotból puszta és mocsárvilág lett Óriásvárosok az Alföldön+tanyarendszer Termékeny föld hagyma Agyag (építkezés, kerámia) Artézi kutak Kezdetleges szennyvízelvezetés
Népesség (1930:36 000) Feudális korszak: parasztfalvak Kapitalista korszak: egyetlen város 80 % belterületen él, 20 % tanyán Csökkenő népszaporulat Nagy népsűrüség ( 133/négyzetkm.) Férfiak, fiatalok élnek a tanyákon 70 % paraszt 25 % iparos, kereskedő, szállító 5 % egyéb
Vallás és etnikum 42 % katolikus és görög katolikus 42 % református 6 % izraelita 12 % egyéb 98 % magyar
Népiséág Külön népiség minden olyan népcsoport, mely akár azonos vérség vagy fajtatulajdonságok, akár közös nyelv vagy történelmi sorsközösség révén általánosan azonos, a magatartások minden vonalán kiütköző jellemvonásokat tüntet fel.
Parasztvilág A foglalkozáson és az osztályhelyzeten túl népi jelleg. Azonos társadalmihelyzet, azonos földrajzi feltételek és sajátos történelmi fejlődés, különös primitív közsségi kulturát fejlesztettek lki a parasztság körében, s e kulktúra minden esetleges meghatározáson túl általános karakterré rögződött és a magatartások minden vonalán érvényesült.a paraztvilágból kikerülni nem kisebb dolog mint a magyarságból idegen népiségbe asszimilálódni (vagy fordítva).
Cigányok és zsidók Ez a két különleges népelem különleges társadalmi szerepeket és különleges csoportközi viszonyokat jelent Makón is, sőt talán fokozottabban mint az ország béármely más mezővároságban
Gazdaság Önellátás és kereskedés 5368 gazdaság (22 982 foglalkoztatott) Hagymatermesztők (63 %) Kereskedők Kisgazdaságok Közintézmények (közigazgatás, bíróság, iskolák, katonaság, kórház)
Jövedelemosztályok 1500 kereső 3000 Pengőn felül keres évente (családtagokkal együtt 10 %) 6550 800-3000 Pengő között keres (családtagokkal együtt 40 %) 9452 800 pengő alatt keres (családtagokkal együtt 18000 fő, 50 %)
Fogyasztás A felső 10 % fogyasztása polgári létet jelent (több szobás lakás, háztartási alkalmazott, villany, több fogásos étkezés, divatos öltözködés, kulturális fogyasztás A második szint lecsökkenteti fogyasztását, takarékos A harmadik szint jellemzője az örökös szükség (zsúfolt lakéás, hiányos öltözködés, étkezés, segélyre szorulás)
A nagy átalakulás A rendi társadalomból osztálytársadalom A feudalizmusból kapitalizmus Kettősség: a rendi jellegű parasztság és a teljesen osztály jellegű polgárság, kispolgárság és proletariátus együttélése
Középosztály A nemesi rend hivatali osztályá alakul (dzsentri) Polgári rétegek (iparosok, kereskedők, emancipálódott zsidóság Polgárosodó parasztság
Proletariátus Proletár lét- polgári aspirációk (elégedetlenség, frusztráltság, lázadás) an sich (nem tudatos) für sich (osztályharcos tudat, szekta)
Individualizáció A rendiség összetartó ereje megszűnt Szokások, értékek, hitek szétroppantak Kötöttség, mely nem hagyott választási lehetőséget Az egyéniség felszabadulása Mobilitás Izlés felszabadulása Atomizáció (akárkivé válás) Városiasodás
Területi csoportok Központ Református paraszt szegmens (Szentlőrinc) Katolikus paraszszegmens (Buják) Oroszrész (oroszok, románok) Vegyes (Újváros) Gettó Cigánybécs Tanyák
Összeolvadás Felekezeti, etnikai keveredés (szociális entrópia) Szociális entrópia rezisztencia: zsidók és cigányok Getó, eleve városi mivolt, polgári és kispolgári létminőség (kereskedés, export) Cigánybécs- szegregáció (mulattatás, varázslás, takarítás, kereskedés) sár, víz, közművek hiánya