Áruszállítási rendszerek 1. Az áruszállítási rendszerek feladatai Általános megfogalmazás: anyagok, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc résztvevői, il. egy válalat különböző telephelyei között. Gazdálkodó szervezetek (vállalatok) szempontjából: a külső anyagáramlási kapcsolatok megteremtése egyrészt az ellátói környezettel (beszállítókkal), másrészt a felhasználói, fogyasztói környezettel (vevőkkel). Logisztikai szemléletmódban: az anyagáramlás, és a hozzá kapcsolódó információ-áramlás megvalósítása a vállalatok közötti logisztikai láncokban (a mikrologisztikai rendszerek között). A személy- és az áruszállítás összehasonlítása Jelemzők Személyszállítás Áruszállítás Homogenitás (a szállítás tárgya) Homogén (utasok) Inhomogén (különböző áruk) A szállításhoz kapcsolódó egyéb logisztikai folyamatok (pl. rakodás, tárolás) szükségessége Nem szükséges Szükséges A kereslet (igények) térbeni és Térben és időben Térben és időben időbeni megoszlása megoszló, koncentrált Kiszámíthatóság, tervezhetőség decentralizált Kevésbé jó Jó Az áruszálítási feladatok főbb jelemzőit meghatározó tényezők - a szálításra kerülő áruk, il. szálítási egységek jelege (MIT?) - az egyszerre szállítandó árumennyiségek (a küldemények) nagysága (MENNYIT?) - a feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi (külföldi, belföldi) elhelyezkedése (HONNAN HOVÁ?) - a szállítások gyakorisága, rendszeressége (MILYEN GYAKRAN?) - a szálítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos korlátok, kötöttségek (MIKOR, MENNYI IDŐ ALATT?)
2 Áruszállítási feladatok: - nemzetközi (kontinentális, transzkontinentális) - belföldi (távolsági, körzeti /regionális/, helyi /városi/) 2. Az áruszálítások főbb csoportjai a feladatok megoldásában közreműködők szempontjából Közforgalmú (közhasznú) szállítások: - fuvarozó vállalatok végzik más, ipari vagy kereskedelmi vállalatok megbízásából - szálítmányozók (speditőr), közvetítő szerep a fuvarozók és a fuvaroztatók között - KEP (Kurier-, Express-, Paketdienste) CEP (Courier Express Parcel) Futárszolgálatok: kis csomagok (3 kg), iratok személyes kisérése, átadása, kézbesítése. Express szállítási szolgálatok: a szállítások gyorsaságára helyezik a hangsúlyt, adot időintervalumon belüli szálítást válalnak. Nem korlátozzák a darabáruk méretét és tömegét. Csomagszállító szolgálatok: a szállított darabáruk méretét, tömegét korlátozzák (Magyar Posta 5 kg, Német Posta 31,5 kg). Nem közforgalmú (nem közhasznú) szállítások: ipari és kereskedelmi válalatok saját járműveikkel végzik. Oka: - a szállítások szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz - a szálítot áruk sajátoságai miat speciális járművekre van szükség - rendszeresen, nagy gyakorisággal ismétlődő feladatok a saját járműpark gazdaságosan üzemeltethető - a járművezetőnek egyéb feladatai is vannak (rakodás, elszámolás stb.) - járműreklám image. A nem közhasznú szálítások jelentősége csökken, mert a logisztikai szolgáltatók is tudják teljesíteni a különleges követelményeket.
3 3. Az áruszállításokat megvalósító fizikai folyamatok RST folyamatok Logisztikai alapfolyamatok, feladatuk a térbeli és időbeli különbségek áthidalása. Rakodás: feladata az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása. - berakás: T R S - kirakás: S R T - átrakás: -- közvetlen: S1 R S2 közbenső tárolás nélkül -- közvetett: S1 R1 T R2 S2 közbenső tárolásal A rakodóhelyek főbb csoportjai: - üzemi (vállalati) rakodóhelyek, az alapanyag, ill. a készáru raktárhoz kapcsolódva - közlekedési átrakóhelyek, különböző közlekedési alágazatok csatlakozó helyein Szállítás: feladata a térbeli különbségek áthidalása az áruk helykoordinátáinak megváltoztatásával. Tárolás: feladata a termelés és a felhasználás, ill. a termelés egyes fázisainak időbeni üteme közöti eltérések kiegyenlítése. Egyéb funkciók: az áruk mennyiségi és minőségi megőrzésén túl, készletezés, gyűjtés, elosztás, csomagolás, mérlegelés, címkézés, komissiózás. A raktárak csoportosítása a főbb funkciók szerint: - termelő üzemi raktárak (alapanyag, félkésztermék, késztermék) - kereskedelmi raktárak - egyéb (közlekedési átrakóhelyi raktárak, közraktárak stb.)
4 4. Szállítási láncok Egymásal műszaki és szervezési szempontból öszekapcsolt (öszehangolt) RST folyamatok sorozata az áruáramlás megvalósítása céljából. Fajtái: - közvetlen (egytagú): egy pályán, azonos járművel nincs átrakás! - összetett (többtagú): több jármű, különböző pályákon, különböző közlekedési alágazatok együtműködésével szükséges az átrakás! -- hagyományos megoldású: közvetlenül az áru, vagy az ER kerül átrakásra -- kombinált: az árut tartalmazó intermodális egység kerül átrakásra 5. A különböző közlekedési alágazatok jelemzése és öszehasonlítása áruszállítási szempontból Vasúti szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Közúti szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Vízi szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Légi szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Csővezetékes szálítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok:
5 6. Az áruszállítási teljesítmények, az áruszállítási igények alakulása Közlekedési munkamegosztás (Modal Split) az áruszállításban A vasúti szálítás részaránya csökken, a közútié nő. A közúti szállítás térnyerésénekfő okai: - rugalmasság - kisebb beruházási igény - gyorsaság - háztól házig szállítás Az áruszállítási igények alakulása Az igények növekedése várható: 2000-hez képest 2020-ig 50 %-os növekedés várható. Okok: - Globalizáció - EU-integráció - A gyártási mélység csökkenése - Korszerű gyártási és kereskedelem-szervezési eljárások (rendelésre gyártás, JIT, ECR) elterjedése - Termékválaszték növekedése - A termékek életciklusának csökkenése. Alapvető célkitűzés Európábana közúti forgalom vasútra és vízi útra terelése, elsősorban a kombinált szállítások kiterjesztésével. 7. Az áruszálítási rendszerek fejlesztésének fő irányai A közlekedési infrastruktúra (pálya, jármű) fejlesztése - Elsősorban a páneurópai közlekedési folyosók (IV, V, VI, X, Duna, Bp.-Belgrád vasútvonal) mentén - Kombinált (intermodális) szálítás fejlesztése, a környezetkímélő alágazatok részarányának növelése - Intermodális logisztikai szolgáltató központok kiépítése (OLSZK hálózat: 11 régióban 13 központ) - Intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése (számítógépes szállításirányítás, jármű- és küldeménykövetés) Európai parlament 2007. július: Európai Áruszállítási Logisztikai Cselekvési Terv GKM: Magyar Logisztikai Stratégia
6 8. A szálításra kerülő áruk jelemzése 8.1 Az áruk jelemzői logisztikai szempontból - Fizikai jellemzők meghatározók az RST folyamatok szempontjából - Időbeli, eltarthatósági követelmények meghatározók a szállítási idő, és/vagy a járművek tekintetében (fris áruk, mélyhűtöt áruk: megszakítás nélküli hűtőlánc) - Az áruk kockázati jelemzői (veszélyes áruk, lopási veszélynek kitett áruk) - Az áruk értéksűrűsége: érték/tömeg, érték/térfogat Fajlagos szállítási költség Készletezési költség Nagy értéksűrűségű áru kicsi nagy Kis értéksűrűségű áru nagy kicsi - Díjszabási szempontból: kocsirakományú áru, kisáru (db áru) 8.2 Az áruk jelemzői az RST folyamatok szempontjából - Főbb árucsoportok -- darabáruk -- ömlesztett tömegáruk -- folyadékok -- gázok -- egyéb áruk (pl. élő álat) - Darabáruk: szilárd, vagy szilárd burkolattal ellátott áruk, egyedileg, vagy ER formájában szállítva, alakjukat nem, vagy csak kis mértékben változtatják meg. - A darabáruk jelemzői szálítási-rakodási szempontból: -- tömeg -- befoglaló méretek -- alak -- kezelhetőség kézzel géppel alátámasztva (emelővilával) függesztve (daruhoroggal) -- mechanikai hatásokra való érzékenység -- időjárási hatásokra való érzékenység -- egyéb különleges tulajdonságok (gyúlékony, robbanékony, romlandó stb.)
7 Ömlesztetttömegáruk: különböző szemnagyságú részekből áló, de egynemű anyagok (pl. szén, sóder, termények), amelyeket egyszerre, nagyobb tömegben, csomagolatlanul szállítanak. - Az ömlesztet tömegáruk jelemzői szálítási-rakodási szempontból: -- szemcsenagyság, szemcsealak -- szemösszetétel -- fajlagos tömeg -- belső súrlódás és kohézió -- természetes rézsűszög -- nedvességtartalom -- időjárási hatásokra való érzékenység -- egyéb sajátosságok (koptató hatású, gyúlékony, robbanékony, ragadós, porképző stb.) 8.3 Az áruk jelemzői díjszabási szempontból -Mérőáru: nemzetközi forgalomban az áruk terjedelmességének mérésére (pl. 3 m 3 térfogatú, 1 t tömegű áru = 3 x mérő) Általában a 3 x mérőnél terjedelmesebb árukra pótdíj fizetendő, az 1 x mérőnél kisebb árukra a súlydíjat alkalmazzák - Kocsirakományú küldemény: tömege legalább 5 t, vagy amelynek szálításához kizárólagos járműhasználatot ír elő a jogszabály (pl. élő állat) - Kisáru küldemény: 5 t-nál kisebb tömegű darabáruk, más áruval együt, gyűjtőforgalomban, személyvonatal továbbítják - A közúti árufuvarozásban csak irányelvek (ajánlások) vannak, rugalmas tarifa 9. Veszélyes áruk Tulajdonságaik révén veszélyeztetik az RST folyamatok során az emberek, állatok életét, egészségét, és/vagy károsak a környezetre A veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok - Vasúti szállítás: COTIF Egyezmény RID Függelék - Közúti szállítás: ADR szabályzat - Légi szállítás: ICAO és IATA - Tengeri szállítás: IMDG Code A veszélyes áruk főbb csoportjait az ADR és a RID 9 veszélyeségi osztályba sorolja.
8 10. Csomagolás és egységrakomány képzés 10.1 Csomagolás A termékek 98 %-a eredeti állapotában alkalmatlan a szállításra, tárolásra, értékesítésre. A csomagolás feladatai - védelmi áru védelme az RST igénybevételektől és a tudatos károkozástól (lopás, termékcsere) környezet védelme a veszélyes, mérgező, szóródó árukkal szemben - raktározási, szállítási, árukezelési könnyű kezelhetőség egymásra rakhatóság egységes méretek gépesített, ill. automatizált am-ó, rakt-ó rendszerekben való alkalmazhatóság - áruazonosítási, információ hordozó (aut. Áruazonosítás, elektronikus adathordozó) - értékesítési, marketing szerep ( néma eladó ) - felhasználói (jó megfoghatóság, nyitás, zárás) A csomagolás fajtái rendeltetés szerint - fogyasztói (amiben megvesszük, közvetlenül érintkezik a termékkel) - gyűjtő (meghatározot mennyiségű azonos termék, vagy fogyasztói csomagolás védőburkolata, a log-ai és ker-i tevékenységek támogatására) - szállítási (raktározási, szállítási, árukezelési funkció) Az egyes kategóriák átfedhetik egymást (TV fogyasztói csom-a egyben szállítási is). A csomagolásokra és újrahasznosításukra nemzetközi előírások (EU, ISO, CEN /Európai Szabványügyi Szervezet/).
9 10.2 Egységrakományok az áruszállításban Egységrakományok: kisebb méretű és tömegű árukat nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységekké fogunk ösze. Az egységrakománylehetővéés egyben szükségessé teszi a gépesítést. Az egységrakományos szálítás előnyei - az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkenése - az árukezelési, rakodási műveletek gépesítése, automatizálása - egységes (integrált) szálítási láncok kialakítása (a termeléstől az értékesítésig) - az áruátvételi, árukezelési idők csökkenése - a szállított áruk védelme - csomagolási költségmegtakarítások - helytakarékos gépesített, ill. automatizált tárolási technológiák alkalmazása - dézsmálás elleni védelem Az egységrakományos szállítás hátrányai - az egységrakomány-képző eszközök viszonylag magas ára - tömeg- és térfogatveszteség - üres egységrakomány-képző eszközök viszaszálítása Egységrakomány-képző eszközök 10.3 Rakodólapos egységrakományok A rakodólapok csoportosítása - kialakítás szerint -- sík rakodólapok (szabványos csereraklapok, üzemi raklapok, egyszeri felhasználású rl-ok) -- sík rakodólapok kiegészítő tartozékokkal (támasztókarok, keretek, rakoncák) -- oldalfalas rakodólapok (tömör, huzalhálós, összehajtható) -- speciális (hordószállító) - anyaguk szerint (fa, fém, műanyag, hulámpapír, préselt papír) - kezelhetőség szerint (két oldalról, négy oldalról)
10 A sík rakodólapos rakományok kialakításának főbb szempontjai - a rakfelület minél jobb kihasználása - a csomagokat a legnagyobb felületükön, kötésben kell elhelyezni - a rakomány tömege ne haladja meg a raklap teherbírását - a rakomány magassága max. 1 1,5 m - megfelelő rakományrögzítés A rakodólap és a csomagméretek összhangja - Európai Csomagolási Szövetség Modulus rendszer (23 rakminta, 100 %-os rakfelület-kihasználás) - MSZ 227-75 a szálítási csomagok külső méretei öszehangolása Az áruk biztonságos elhelyezése és rögzítése a rakodólapon - ER-képzés közben (kötésben, csúszásgátló köztes anyagok, érdesített felületű csomagoló eszköz, ragasztóanyag) - Er-képzés után: (támasztó keretek, pántolás, fóliás burkolás) A rakodólapos rakományok rögzítése a járművekben - hézag nélküli rakodás - hézagok kitöltése (párnázó anyagokkal, légpárnákkal, eltolható válaszfalak, keresztirányú rögzítő rudakkal, hevederekkel, ékelés, kitámasztás) 10.4 Konténerek Ismételten felhasználható, többnyire zárható szállítási segédeszközök (szállítótartályok). Jellemzőik: - könnyen kezelhetők, rakodhatók, - könnyen meg- és kirakhatók, - űrtartalmuk legalább 1 m 3
11 A konténerek csoportosítása - méret szempontjából -- kiskonténerek (V = 1 3 m 3 ) -- közepes konténerek (V > 3 m 3, H < 20 láb, kb. 6 m) -- nagykonténerek (V > 3 m 3, H 20 láb) - a bennük továbbítható áruk szempontjából -- általános célúak -- speciálisak Kiskonténerek - általában gördíthető kivitelűek, üzletek áruelátására használják, önrakodó tehergépkocsikkal szállítják, - általánoscélú MÁV kiskonténerek (A, B, C, szétszedhető oldalfal) - speciális -- kereskedelmi -- hűtő (pl. kórházi ételszálító) -- ömlesztett anyag szállító (merevfalú, hajlékony falú) -- folyadékszállító Közepes konténerek - általános célú -- ISO szerinti 3A (homlokajtós, függesztve és alátámasztva is kezelhetők, 10 m 3, 5t bruttó tömeg) -- logistikbox (4-6 raklap befogadóképeség, nagy teherbírású tető, redőnyös homlok- és hátfal, villazsebek, kompatibilis a csereszekrényes szállítással) - speciális (folyadékszállító, szemétszállító) Nagykonténerek - általános célú -- ISO 1 sorozatú konténerek (1A = 40 láb, 1B = 30 láb, 1C 20 láb hosszú), valamint magasított 1AA, 1BB, 1CC -- hoszú konténerek (45 láb = 13,72 m, 48 láb = 14,64 m, 53 láb = 16,165 m) - speciális (hőszigetelt, tankkonténer, nyitot, öszehajtható, szétszedhető)
12 10.5 A légi áruszállítás ER-képző eszközei (ULD: Unit Load Device) Sajátosságaik - kis saját tömeg, könnyű szerkezet - a repülőgépek rakteréhez ileszkedő alak (igloo) - alaplapjaik szélei perforáltak a rakodótérbeni rögzítés érdekében - megengedett rakomány magasság -- az alsó raktérben (Lower Deck) 1,63 m -- a felső raktérben (Main Deck) 2,44 m Főbb típusaik - rakodólap (PGE/PZE 606 x 244 x 6 cm, 15 m 2, saját tömeg 500 kg, hálós rögzítés) - konténerek -- LD3 a legelterjedtebb, 156 x 201 x 163 cm, 3,2 m 2, saját tömeg 100 kg, bruttó tömeg 1588 kg -- AAY 318 x 224 x 160 cm, 7,2 m 2, bruttó tömeg 6804 kg 10.6 Segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés Az áruk öszefogása egyszerűbb eszközökkel (kender- vagy sodronykötél, textil vagy műanyagheveder). Alkalmazási terület - amikor nem lehet a szabványos rakodólapokat és konténereket használni (hoszú szálanyagok, csövek, fűrészáruk stb.) - kis értéksűrűségű áruk szállításakor, amikor nem gazdaságos a szabványos rakodólapok és konténerek használata (mezőgazdasági termények) Előnyök: - olcsóbb eszközök - kisebb saját tömeg és térfogat kisebb veszteségek - az egységbefogás eszközeit általában nem kell visszaszállítani - javítási, karbantartási költségek nem merülnek fel Módszerek: - szabályos, egyforma alakú és méretű áruk (pl. tégla) rögzítés nélküli kötésbe rakása szorítóvillás(pofás) megfogással mozgathatók - átkötés: közel azonos alakú és méretű áruk (gömbfa, csövek, rudak stb.) esetén - kötegelés, pántolás: egyforma alakú és méretű árukból (pl. fűrészáru) szilárd, geometriailag meghatározott alakú egységek képzése - hálós ER-képzés: mezőgazdasági termények rakodására - rakodószőnyeg:zsákolt áruk darus rakodása közbeni összefogásra
13 11. A rakodás, szállítás és tárolás közbeni (RST) áruigénybevételek Az RST igénybevételek főbb csoportjai - mechanikai - klimatikus - sugárzási - biológiai 11.1 Mechanikai igénybevételek - statikus (hosszantartó: halmaznyomás) - dinamikus (lökészerű: az áru leesésekor, szállítás közben) Halmaznyomás: az áruk, csomagok közvetlen egymásra helyezésekor fordul elő. Mindig a halmazban legalul lévő árut, csomagot éri a legnagyobb terhelés. - Egyenletes árueloszlást feltételezve adott h magasságban a p halmaznyomás értéke: p = (H h)ρg (N/m 2 ) ahol H a halmaz teljes magassága (m) ρ az áru fajlagos tömege (tapasztalati átlag:ρ = 700 kg/m 2 ) A nyomás egy adot magaságban a felete lévő halmaz (vízoszlop) magasságától függ. - Sík rakodólapos rakományok egymásra helyezésekor: -- a legalsó rakomány legfelső árurétegét terhelő nyomófeszültség z m g ( 1) (N/m 2 ) 1 A l -- a legalsó rakomány alsó árurétegét terhelő nyomófeszültség ahol z m g (N/m 2 ) 2 A f z az egymásra helyezett rakodólapos rakományok száma m egy rakodólapos rakomány bruttó tömege (kg) A l a rakodólapok láböszekötőinek felülete (m 2 ) A f a rakodólapok fedlapjának felülete (m 2 ) Mivel z > 2 esetén 1 > 2, a csomagolóanyag, ill. az áru sérülésének veszélye nélkül egymásra helyezhető rétegszám: z meg m 0,414 int m g
14 Az áru leesése:gondatlan árukezelés, vagy a szálítójármű hirtelen indítása, megállása okozhatja. Az m tömegű áru h magasságból leesve F ütközési erőt produkál m g h F, ahol f a fékezési úthossz. f Szállítás közbeni igénybevételek: - gyorsítás, lassítás - pályaegyenetlenségek következtében -- vasúti szállítás sínillesztések váltók -- közúti szállítás útburkolat egyenetlenségei, kátyúk -- vízi szállítás hullámzás - a pálya függőleges és vízszintes vonalvezetése következtében - közúti szegélykőnek ütközéskor - vasúti tolatás közben 11.2 Klimatikus igénybevételek Klíma: adot hely átlagos időjárása; földrajzi, évszaki, napszaki adotságoktól függ. - légmozgás -- orkán, hurrikán, tájfun hullámzás -- fedélzeti rakományokra felcsapódó víz - légköri szennyeződések -- égéstermékekkel (kénnel) szennyezett füstgázok (szmog) -- a tengeri levegő sótartalma a nedveséggel együt koróziót okoz -- homok, por - hőmérsékleti hatások -- hőre érzékeny termékek hűtöt vagy fűtöt járművekben -- műanyag csomagolószerek melegben meglágyulnak, hidegben rideggé, törékennyé válnak -- víztartalmú áruk szétfagyás, vasúti kocsiba való befagyás - csapadék és légnedvesség -- kívülről jövő hatások: átázás, nedvesedés korrózió -- csomagok belsejében: páralecsapódás kondenzvíz korrózió
15 11.3 Sugárzási igénybevételek - napsugárzás, fénysugarak hatása -- papír, szövet a színét változtatja, kifakul -- élelmiszerek, fényképészeti anyagok tönkremennek -- műanyagok gyorsabban öregednek, merevvé válnak - radioaktív sugarak veszélyes anyagok bocsátják ki, különleges előírások vonatkoznak rájuk 11.4 Biológiai igénybevételek - mikroorganizmusok nedvesség és meleg együttes hatására -- penészgombák -- baktériumok - rovarok, rágcsálók -- termeszek -- egér, patkány 12. Szálítójárművek és megrakásuk szempontjai 12.1 A vasúti áruszálítás járművei A vasúti teherkocsik főbb csoportjai: - általános célú - speciális - kombinált szállításhoz alkalmazott Önürítő vasúti kocsik: kevésbé érzékeny ömlesztett tömegáruk rendszeres, nagy mennyiségű szállítására. Előnyök: - a kirakáshoz nincs szükség rakodógépre - gyors ürítés Hátrányok: - a kirakóhelyen szintkülönbségre van szükség - kedvezőtlen teherbírás/saját tömeg viszony - kedvezőtlen térfogat-kihasználás - magas beszerzési ár - magas fenntartási költségek Főbb csoportjaik az ürítés módja szerint: - fenékürítésűek (fenékajtókon keresztül) - oldalürítésűek (oldalajtókon keresztül és/vagy bilentésel)
16 Fenékürítésű kocsik: - gondola kocsik (sík padló, lehajtható ajtók) -- előnyeik: * darabáruk szállítására is alkalmazhatók * egyszerű szerkezet * kedvező teherbírás/saját tömeg viszony -- hátrányaik: * nehézkes ürítés a kis lejtésű ajtók miatt * az ajtók nyitása és zárása balesetveszélyes és munkaigényes - tölcsérkocsik (tölcsérszerűen kialakítot kocsifenék, sínek közé ürítő ajtók) -- előnyeik: * egyszerűbb nyitás, zárás * kevésbé balesetveszélyes -- hátrányaik: * kedvezőtlen térkihasználás * tapadós anyagok felboltozódhatnak Oldalürítésű kocsik: - nyeregpadlós kocsik (a padló hossztengelyében végigfutó szamárhát, az oldalfalak felül ágyazot ajtószárnyak) -- előny: * kisebb felboltozódás veszély -- hátrány: * kedvezőtlen térkihasználás - garatkocsik (nyeregpadlós kocsik magasított oldalfalú változata) - Talbot kocsik (teknő alakú kocsiszekrény, a befelé lejtő padlórészek maguk az ajtók) -- előnyeik: * kedvező ürítési viszonyok * a kiömlő anyag mennyisége szabályozható, elzárható -- hátrányaik: * kedvezőtlen térkihasználás * magasan van a tömegközéppont
17 Bilentve ürítő kocsik: - egy oldalra bilenő kocsik - két oldalra bilenő kocsik - bilenő teknős kocsik - emelve bilenő kocsik - középre bilenő kocsik Az ürítéshez szükséges létesítmények A létesítmények kialakítását befolyásolótényezők: - az önürítő kocsik típusa - az egyszerre kirakandó árumennyiség - a kirakóhely térségében tárolandó árumennyiségek - helyi sajátos körülmények (pl. terepviszonyok) A létesítmények kialakítási változatai: - emelt vágányok -- kis tárolókapacitás -- 1,5.3 m magas földtöltésen elhelyezet vágányok -- oldalfalaik előre gyártot vasbeton elemekből készülnek - kirakóhidak -- 6 10 m magas építmények -- nagyobb tárolókapacitás -- vasbeton szerkezetekből készülnek - tárolóhombárok -- terepszint alá süllyesztett -- magas hombár -- tárolómedence (elsősorban bilenő kocsikhoz) -- tárolómedence vasbeton kirakóhíddal 12.3 A közúti áruszálítás járművei A közúti szálítójárművek főb csoportjai - tehergépkocsik (általános célú, speciális) - pótkocsik (általános célú, speciális) - vontatók Önürítő és önrakodó közúti szálítójárművek - önürítő -- bilenőszekrényes (hátra, oldalt, vagy kombinált irányba) -- kényszerürítésű (a rakfelület síkjában folyamatos működésű szállítógép) -- lejtős rakfelületű (nyeregpadlós) -- dömper (kül-es alakú, bill-hető kocsiszekrény, jó terepjáró kép.)
18 - önrakodó -- forgódarus -- emelőhátsófalas -- bilenőkeretes A közúti áruszálítás járműveire vonatkozó legfontosabb EU-normatívák - legnagyobb külső méretek -- hosszúság szóló jármű 12 m nyerges szerelvény 16,5 m pótkocsis szerelvény 18,75 m -- szélesség 2,55 m -- magasság 4,0 m - legnagyobb megengedett össztömeg -- egy tengelyre 10 t -- iker tengelyre 16 t (tengelytáv: 1,3 1,8 m) -- járműszerelvény 40 t -- kombinált szállítás szerelvénye 44 t - vita folyik az EU-ban a 25 m-nél hosszabb, és 60 t-nál nehezebb (ösztömeg) járművek közlekedésének engedélyezéséről. 12. 4 A vízi szálítás járművei A vízi járművek főbb csoportjai - folyami (belvízi) hajók - tengeri hajók - folyami-tengeri hajók A belvízi áruszállítás járművei - motoros vontató- és tolóhajók -- nincs rakterük -- uszályok vontatására vagy tolására alkalmasak - uszályok -- motorral nem rendelkeznek -- csak a szállítandó áru elhelyezésére szolgálnak - önjáró uszályok -- van fedélzeti motorjuk -- van rakterük -- nincs saját rakodó-berendezésük
19 Tengeri áruszállító hajók - darabáru szállító tengeri hajók (saját rakodóberendezés) - folyékonyáru szállító hajók (olaj, gáz, vegyianyag, szivattyú a hajón, vagy a parton) - szárazáru szállító hajók (több, egymástól elválasztott raktér) - ömlesztett rakományokat szállító hajók (szén, érc, gabona, nincs rakodóberendezés) - darabáru szállító hajók több fedélzettel - kombinált áruszállító hajók (olaj, ill. ömlesztett árukhoz) - hűtőhajók - a kombinált szállításban résztvevő speciális hajók 12.5 A légi áruszálítás járművei Merevszárnyú repülőgépek - utasforgalomból kivont, átalakított gépek - személy- és áruszállító gépek - áruszállító gépek Forgószárnyú repülőgépek: különleges feladatokra, nehezen megközelíthető terepen Léghajók: túlméretes, túlsúlyos áru szállítására 13. A szálítójárművek rakodása Általános szempontok - a rakodás általában a fuvaroztató feladata, kivétel a kisáru (régebben darabáru), amelyet a fuvarozó rakodik - a rakodást végző felelős a méretbeli és teherbírási kötötségek betartásáért, valamint a rakomány rögzítéséért - a fuvarozó (gépjárművezető) kötelesége a rakodás elenőrzése Méretbeli kötöttségek - rakszelvény semmi sem nyúlhat túl rajta - közúti rakszelvény: 2,5 x 4 m - vasúti rakszelvény: -- közép-európai: 4650 x 3150 mm -- európai tranzit: 4280 x 3150 mm - rakminta - a rakománnyal igénybe vehető hoszúság - a rakományok tömegével kapcsolatos kötöttségek - rakodási szabályok
20 Áthidaló eszközök és szerkezetek (rámpakiegyenlítők) Feladatuk a szálítójárművek rakfelülete, valamint az emelt szintű rakodók közöti vízszintes és függőleges távolság áthidalása. Szintkülönbségek: - vasúti járművek esetén: 1 3 cm - közúti járművek esetén: 20 40 cm Vízszintes távolságok: - vasúti járművek esetén: 15 20 cm - közúti járművek esetén: 0 (hátoldali beálás), 15 30 cm (hosszoldali beállás) Szokásos megoldások - áthidaló lemezek -- 2 4 t teherbírás, 0,5 1,8 m hosz, 1,5 2 m széleség, 400 mm áthidalható távolság, max. hajlásszög 10 0 -- kialakítás szerint: egyszerű, sínben eltolható, gördíthető - áthidaló szerkezetek -- rakodóhoz kapcsolt -- rakodóba épített - emelőasztalok -- az emelt szintű rakodó pótlására is használják -- olós kialakítású, elektrohidraulikus működtetésű szerkezetek -- nyomógombbal irányíthatók -- 2 4 t teherbírás, 1,4 1,6 m emelési magaság, változó asztalméret - zsilipkapus megoldások -- időjárás eleni védelem -- áthidaló szerkezettel együtt -- a raktárépület külső falán kívül is lehet
21 Kombinált áruszállítási rendszerek 1. Az áruszállítási rendszerek feladatai: a válalatok külső anyagáramlási kapcsolatait hozzák létre. 2. Szállítási láncok - közvetlen szálítás: a szálítás egy járművel történik, pl. közúti szál., vagy iparvágányról-iparvágányra; - öszetet szálítás: több szálítójármű, különböző pályákon; rendszerint több közlekedési alágazat működik közre; --- hagyományos megoldás: az árut, vagy az ER-t rakják át; --- kombinált szálítás: konténert, vagy járművet raknak át. 3. A kombinált szállítás fogalma - két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott feladat végrehajtásában, - az áru egy szállítási (intermodális) egységben jut el a feladótól a címzettig, - nem közvetlenül az áru, hanem a konténer, a csereszekrény, vagy a jármű kerül átrakásra. Alapvető cél: az egyes alágazatok közöti - sok szempont alapján - optimális munkamegosztás kialakítása. A kombinált szállítási rendszerek csoportosítása: - konténeres szállítás, - huckepack szállítás (tágabb értelmében véve): -- közúti/vasúti, -- közúti/vízi, -- vasúti/vízi, -- folyami/tengeri. A kombinált szállítás kialakulásának, fejlesztésének okai: - közutak túlterheltsége, - környezetvédelem, - gazdaságosság. Csak nagyobb távolság - 500-700 km felett - éri meg. Ezért nálunk inkább a tranzit és az export-import szálítások esetén kerül előtérbe.
22 A kombinált forgalom növelésének célkitűzései: - a környezetszennyezés és a zajártalom csökkentése, - a közutak zsúfoltságának csökkentése, - a biztonság növelése, - a közutak elhasználódásának mérséklése, - a vasút és a vízi út szabad kapacitásainak kihasználása, - a közúti fuvarpiac megvédése. A kombinált forgalom termináljai a közlekedési alágazatok kapcsolódási helyei. A kombinált forgalom hazai termináljai: - konténer kezelő álomások, - vasúti konténer terminálok, - kikötői konténer terminálok, - kombiterminálok, - Ro-La terminálok, - Ro-Ro terminálok, - átrakó terminál (Záhony). 4. Konténeres szállítás A konténeres szállítás kialakulása, fejlődése: - már az első világháborúban megjelent (az amerikai hadsereg utánpótlására), - a kereskedelemben a tengerhajózási társaságok terjesztették el ---- a hajók rakodási idejének megrövidítésére, - hazai viszonylatban először - a 70-es években - a közepes konténereket használták, majd az ISO 1C, ill. az ISO 1A terjedt el, ez utóbbi a tengerentúli forgalomban. A nagykonténerek szálítójárművei: - vasúti ---- pőrekocsik, il. spéci konténerszálító kocsik, - közúti ---- normál, spéci, önrakodó, - belvízi hajók --- a hagyományos eszközök (hajók, uszályok) megfelelők, - tengeri hajók ---- spéci rögzítőszerkezetekkel elátot járművek.
23 A nagykonténerek rakodása A konténerek szállításához kapcsolódó rakodási, mozgatási feladatok - a konténerterminálokon: -- közvetlen átrakás, -- lerakás, tárolótérre helyezés, felrakás, -- tárolótéri áthelyezés. - a fuvaroztatók telephelyein: -- uaz, mint fent, az átrakás nélkül. A nagykonténerek rakodógépei: Konténerek megfogása: ----- szpréderrel ----- villával - bakdaruk, il. spéci kikötői daruk, - sínpályához nem kötött eszközök -- teleszkópgémes rakodók, -- nyeregkocsik, -- oldal-, il. homlokemelésű targoncák, -- önrakodó tehergépkocsik, - speciális megoldások (pl. ACTS, logistikbox stb.). 5. Közúti-vasúti kombinált szállítás Kialakulása: - USA nincs felsővezeték nincs rakszelvény-probléma - katonai alkalmazások (II. vh.) Rakszelvény-problémák: - túlnyúlás felfelé - levágott sarkok Rakodási problémák: - normál kialakítású közúti jármű --- speciális kialakítású vasúti kocsi - speciális kialakítású közúti jármű --- normál kialakítású vasúti kocsi - speciális kialakítású közúti jármű --- speciális kialakítású vasúti kocsi
24 Elterjedt rendszerek, előnyök, hátrányok, technikai megoldások: - Ro-La nem kel rakodógép, bármilyen közúti jármű szálítható nagy holt tömeg, kedvezőtlen gördülési tulajdonságok - csereszekrény minimális saját (holt) tömeg, a közúti jármű rakodásához nem kell rakodógép minden eszköz speciális - félpótkocsik szállítása -- daruzható a közúti jármű rakodásához nem kel rakodógép különleges félpótkocsi kell -- nem daruzható feltolják (nehézkes, kevésbé használják) kosaras megoldás (zsebes kocsival; nagyobb saját tömeg) - bimodális rendszerek legkisebb holt tömeg különleges forgóvázak, és különleges félpótkocsik kellenek Osztályozás a járműátmenet/rakodás módja szerint: - nem kell rakodógép -- Ro-La -- lengőhidas kocsi (Ro-Ro??)) -- bimodális rendszerek - kell rakodógép -- csereszekrény -- daruzható félpótkocsik -- kosaras megoldás 9. Közúti-vízi kombinált szállítás Közúti-folyami (Ro-Ro) Közúti-tengeri (komphajók, rövidtávú partmenti hajózás) 10. Folyami-tengeri kombinált szállítás Bárkaszállító hajók (Si-So)