JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 2015. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Iroda 2015. december

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETŐ... 5 III. MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK... 5 IV. A FELVÉTELI ELJÁRÁS MENETE... 5 V. ORSZÁGOS JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATOK... 6 VI. JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATOK AZ ELTE-N... 7 1. A FELVETTEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN, FŐBB TRENDEK... 7 2. JELENTKEZÉSEK ÉS FELVETTEK SZÁMA KARI BONTÁSBAN... 9 3. ADATOK KÉPZÉSI FORMÁNKÉNT... 12 4. ADATOK MUNKAREND SZERINT... 14 5. ADATOK FINANSZÍROZÁSI FORMA SZERINT... 16 6. A JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI... 17 7. ADATOK A VÉGZETTSÉGET ADÓ KÖZÉPISKOLA SZERINT... 21 8. A JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK TELJESÍTMÉNYE ÉS A FELVÉTELI EREDMÉNYEK... 23 9. A DOKTORI KÉPZÉSRE JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK ADATAINAK ELEMZÉSE... 26 VII. MELLÉKLETEK... 29 1.melléklet: Felvettek száma képzési szint, munkarend és finanszírozási forma szerint karonként 2015. 29 2.melléklet: A jelentkezések és a felvettek száma alap-, osztatlan és mesterképzési szakonként 2014, 2015 (* forrás: felvi.hu: 2015. október.)-2015... 31 2

I. Vezetői összefoglaló A jelentés célja, módszere Országos adatok nagy népszerűség ELTE-s adatok Elmúlt évek változásai/főbb trendek 1) csökkenő hallgatói létszám 2) radikálisan lecsökkent részidejű (esti / levelező) képzés 3) több állami ösztöndíjas hely A jelentés célja, hogy összefoglaló képet nyújtson az ELTE 2015. évi jelentkezési és felvételi adatairól. A jelentés összevontan kezeli a rendes, valamint a pótfelvételi eljárásban felvételt nyert hallgatókkal kapcsolatos adatokat. A felhasznált adatok a felvi.hu oldalról és az ELTE Kancellária Oktatási Igazgatóságától származnak. 2015-ben is minden ötödik felvételiző (113.831-ből 22.441 fő) az ELTE-re adta be jelentkezését, s a felvettek több mint egytizede (11,2%; 73.974-ből 8.304 fő) az ELTE-n kezdte meg tanulmányait. Az ELTE népszerűségét mutatja, hogy itt jóval nagyobb (1,8-szorosa) a túljelentkezési arány, mint az országos átlag. A 2015-ös felvételi eljárás során az ELTE-re 22 441 jelentkező összesen 39 005 jelentkezést nyújtott be, melyek közül 12 334 (31,6%) volt elsőhelyes jelentkezés. en 8304 hallgató nyert felvételt alap- (5046 fő), osztatlan (1245 fő) és mesterszakokra (2013 fő). 2014-hez képest mesterszakon a hallgatói létszám gyakorlatilag nem változott, az alapszakon 5,3%-os csökkenés tapasztalható, ugyanakkor az osztatlan képzésbe 9,7%-kal több hallgató került felvételre. Fontos kiemelni, hogy a felvett hallgatók száma kisebb mértékben csökkent (2,1%-kal) 2014-hez képest, mint a jelentkezések száma (ami 5,9%-kal). A karok között a felvett hallgatói létszám a következőképp oszlik meg: ÁJK 993 fő (12%), BGGYK 584 fő (7%), BTK 2332 fő (28,1%), IK 818 fő (9,9%), PPK 800 fő (9,6%), TáTK 674 fő (8,1%), TÓK 700 fő (8,4%), TTK 1403 fő (16,9%). Az elmúlt évek felvételi eljárásai során nominálisan folyamatos csökkenés tapasztalható a felvettek létszámában (a nappali képzésben idén 10%-kal volt alacsonyabb a felvettek száma 2010-hez képest). A csökkenés azonos tendenciát mutat a 18 éves korosztály csökkenő számával. A részidejű (levelező és esti) tagozatra 41%-kal kevesebb hallgatót vettünk fel most, mint öt évvel ezelőtt. Jelenleg 1305 hallgató tanul a részidejű képzésben, míg 2010 őszén 2227 volt ez a létszám. 2010-ben a felvettek 22,3%-át tették ki a részidejű képzésre felvettek, 2015-ben 15,7% ez az arány. A 2013-ban bevezetett kapacitásalapú eljárás során radikálisan csökkent a költségtérítéses képzésben tanulók száma, amely csökkenés azóta is folyamatosan tart. Jelenleg a felvett hallgatók 18,6%-a finanszírozza maga a tanulmányait. (Az ösztöndíjas helyek magas aránya egyrészt a megváltozott finanszírozás, másrészt a részképzésben résztvevő hallgatók számának csökkenéséből ered.) 3

Jelentkezési adatok átlagosan 3,8-szer több jelentkező van Bekerülési arányok egyetemi átlag 37% Honnan jönnek a hallgatóink? Budapest és Pest megye Felvételi pontok az államilag finanszírozott és az önköltséges hallgatók pontszámai között jelentősebb eltérés alapszakon tapasztalható Doktori képzés szintén csökkenő létszám, magasabb költségtérítéses arány Minden karra igaz, hogy nem csak az összes, hanem az első helyen beadott jelentkezések száma is meghaladja az egy tanévben felvehető hallgatók számát. A BGGYK-n és a PPK-n az első helyen jelentkezők száma több mint kétszerese a felvehető hallgatói létszámnak. Mindösszesen átlagosan 3,8-szer több jelentkezés érkezik az Egyetemre, mint ahányat el tudunk fogadni. Az átlagosnál nagyobb a túljelentkezés a BGGYK-n, a TÓK-on, a TáTK-on és a PPK-n. A PPK-n a felvételhez képest 9,1-szer több jelentkezést nyújtanak be a diákok. A TTK-ra jelentkezők között 49% volt a felvettek aránya, a BTK-ra jelentkezők esetében pedig 48%. Itt volt a legkevésbé lehetőség a hallgatók szűrésére. A harmadik legmagasabb bekerülési arány a TáTKon volt, ahol az ide jelentkezők 41%-a került be a Karra. A legkisebb arányban (22, ill. 29%-ban) a PPK-ra és a BGGYK-ra jelentkezők nyertek felvételt az ELTE-re. Az ELTE hallgatóinak fele Közép-Magyarországról érkezik. A hallgatók másik fele 18 megye között oszlik meg: egynegyedük Nyugat-, egynegyedük Kelet-Magyarországról érkezik A rangsor első tíz helyén álló középiskola közül, ahonnan az alap és osztatlan szakokra a legtöbb hallgató érkezett az ELTE-re, nyolc budapesti, az első 22-ből 18 fővárosi intézmény. Az alapképzésre felvettek átlagpontszáma 402 pont volt az államilag finanszírozott helyeken, míg 389 az önköltséges hallgatók esetében. Osztatlan képzésen 415 pont volt az állami ösztöndíjasok átlagpontszáma, és 414 az önköltségeseké. Mesterképzésen az állami ösztöndíjasok és az önköltséges hallgatók felvételi átlagpontszáma megegyezett, 83 pont volt. Tehát, míg alapképzésen érzékelhető különbség az államilag finanszírozott és önköltséges hallgatók felvételi pontjaiban, addig az osztatlan képzésbe, valamint a mesterképzésbe finanszírozási formától függetlenül gyakorlatilag ugyanannyi ponttal lehetett bekerülni. A doktori képzésre 498 hallgatót vett fel az ELTE 2015-ben, ami 6,9%- kal volt kevesebb a 2014-ban felvettekhez és 20,2%-kal a 2012-ben felvettekhez képest. A 2015-ben felvett hallgatók 47%-a ösztöndíjas, 53%-a költségtérítéses képzésben vesz részt. 4

II. Bevezető E jelentés célja, hogy összefoglaló képet adjon az ELTE 2015. évi felvételi adatait illetően, valamint tájékoztatást nyújtson a felvételi eljárás lefolyásáról. A jelentés a korábbi évektől eltérően összevontan kezeli a rendes felvételi eljárásban, valamint a pótfelvételi eljárásban felvételt nyert hallgatókkal kapcsolatos adatokat, és külön kitér a doktori iskolákba felvételt nyert hallgatók adataira is. Az adatok felvételi eljárás alapján történő különválasztása nem indokolt, hiszen az Egyetem szempontjából a felvett hallgatók összlétszáma a releváns. III. Módszertani megjegyzések A táblázatokhoz szükséges országos adatok, valamint az ELTE-re vonatkozó jelentkezési és pótfelvételi adatok a felvi.hu honlapról származnak, míg a 2015/2016 tanév felvételi eljárás során felvett hallgatókra vonatkozó adatokat az ELTE Kancellária Oktatási Igazgatóság Tanulmányi és Hallgatói Ügykezelő Rendszer Főosztály (THÜRF) bocsátotta rendelkezésünkre 2015 októberében. A felvételi eljárás sajátosságaiból adódóan az adatok elemzésénél meg kellett különböztetni a jelentkezőkhöz egyértelműen hozzárendelhető adatokat, és azokat a jellemzőket, melyek nem a jelentkezőkhöz, hanem a jelentkezésekhez tartoznak. A jelentésben minden esetben jeleztük, hogy jelentkezésekre vagy jelentkezőkre vonatkoznak-e az adatok. Az átlagpont számításnál csak azon jelentkezéseket/jelentkezőket vettük figyelembe, amelyeknél/akiknél volt pontszám megállapítva, és ebben az esetben feltüntettük az elemzésben figyelembe vett létszámot (N). A felvettekre vonatkozó adatok esetében, mivel egy jelentkező csak egy helyre nyert felvételt, az adatok egy-egy személyre vonatkoznak, míg a jelentkezések (db) esetén egy jelentkezőhöz több különböző jelentkezés is tartozhat. Az adatok között előfordulhatnak minimális eltérések amiatt, hogy másmás időpontban, illetve más-más forrásból (felvi.hu, Oktatási Igazgatóság) készültek az adatbázisok. IV. A felvételi eljárás menete A felsőoktatásba alapképzési, osztatlan mesterképzési, felsőoktatási szakképzési, valamint mesterképzési szakokra jelentkezők jelentkezéseiket 2015. február 15-ig az Oktatási Hivatalnak tudták benyújtani. A jelentkezések sorrendjének módosítására 2015. július 9-ig volt lehetőség. 5

A felvételi ponthatárok és a felvett hallgatók létszámának jóváhagyása 2015. július 23-án történt. Ezen eljárás eredményei alapján, az ELTE-n 8 304 hallgató kezdhette meg tanulmányait 2015-ben. A felvételi eljárást az intézmények, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. valamint az Oktatási Hivatal bonyolították le. A jelentkezések sorrendje, a jelentkezők pontszámai, a képzési területenként megállapított állami ösztöndíjas létszámkeret, valamint az intézmények maximális hallgatói létszámának függvényében egy algoritmus sorolta be a jelentkezőket az intézményekhez, melyről az Oktatási Hivatal hozott ún. besorolási döntést. Ennek kézbesítéséről az Oktatási Hivatal gondoskodott, kizárólag elektronikus úton. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV. törvény szerint a felvételi határozatban foglalt döntés ellen a jelentkező jogorvoslattal élhetett, amelyet a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül jogszabálysértésre vagy egyéni érdeksérelemre hivatkozva nyújthatott be a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság részére. A besorolási döntés ellen az Oktatási Hivatalnál lehetett fellebbezéssel élni. V. Országos jelentkezési és felvételi adatok Az ELTE népszerűségét és a képzései iránti társadalmi igényt mutatja, hogy 2015-ben is minden ötödik felvételiző (113.831-ből 22.441 fő) hozzánk adta be jelentkezését, és az országosan felvett hallgatók (73.974-ből 8.304 fő) több mint egytizede, 11,2%-a az ELTE-n kezdi meg tanulmányait (1. táblázat). Míg országos szinten a jelentkezők kétharmada (65%-a) jutott be valamely felsőoktatási intézménybe (másfélszeres túljelentkezés), addig az ELTE-n a diákok 37%-a érte el a bejutáshoz szükséges pontszámot (2,7-szeres túljelentkezés). Az ELTE népszerűségének köszönhetően tehát jobban válogathat a jelentkezők közül. Jelentkezők Felvettek Össz. A/O N Mester Állami Össz. A/O N Mester Állami ELTE 22 441 15 046 n.a. 20 148 8 304 6 291 1 974 6 823 Országos adatok 113 831 66 858 n.a. 94 710 73 974 41 567 14 442 56 914 ELTE az országos adatok %-ában 19,71% 23% n.a. 21,27% 11,23% 15,13% 13,67% 11,99% 1. táblázat: A jelentkezők és felvettek létszámának alakulása az országos adatokhoz viszonyítva - 2015. 6

VI. Jelentkezési és felvételi adatok az ELTE-n 1. A felvettek számának alakulása az elmúlt években, főbb trendek Ahogy a bevezetőben említésre került, a jelentkezési és felvételi adatok összevontan tartalmazzák a rendes és a pótfelvételi eljárás adatait. Ugyanakkor a korábbi évek adatival való összehasonlítás érdekében, a következő, a 2012 és 2015 közötti időszakról szóló tábla a rendes felvételi eljárás adatait tartalmazza. Állami ösztöndíjas Költségtérítéses ELTE összesen 2012 5716 3136 8852 2013 6725 1606 8331 2014 7024 1471 8495 2015 6823 1270 8093 2015/2014-3% -14% -5% 2015/2012 +19% -60% -9% 2. táblázat: A felvételi adatok alakulása finanszírozási forma szerint, 2012-2015, rendes felvételi eljárás A 2012 2015. évek felvételi eljárásai során nominálisan csökkenés tapasztalható a felvettek létszámában (2. táblázat). A csökkenés azonos tendenciát mutat demográfiai változásokkal, ugyanis az ELTE-re alap- és osztatlan képzésre felvett hallgatók száma lényegében azonos arányban csökkent az adott években 18. életévüket betöltők számával. A 2013-ban bevezetett kapacitásalapú eljárás során radikálisan csökkent, mintegy megfeleződött a költségtérítéses képzésben tanulók száma. Ennek oka abban keresendő, hogy az új rendszerben mindenki, aki még nem használta el a rendelkezésére álló 12, állam által támogatott félévet, és vállalja az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeit, állami ösztöndíjas finanszírozási formában kezdheti meg tanulmányait. Így, bár a felvett hallgatók összlétszáma 9%- os csökkenést mutat 2012-höz képest, az ösztöndíjas hallgatóké 19%-kal emelkedett, a költségtérítéses hallgatóké viszont 60%-kal csökkent. A költségtérítéses képzés súlya azóta is csökken az állami ösztöndíjas képzéshez képest: 2013-ban a felvettek 23,9%-a, 2014-ben 20,9%- a, 2015-ben 18,6%-a önköltséges hallgató. (2. táblázat) 7

.Munkarend felvett : alap, osztatlan és mesterképzés Változás Változás Év 2010 2014 2015 2010-hez 2014-hez Nappali 7766 7268 6999-9,88% -3,70% Esti 343 231 243-29,15% 5,19% Levelező 1884 1290 1062-43,63% -17,67% ELTE összesen 9993 8789 8304-16,90% -5,52% 3. táblázat: A felvettek számának változása munkarend szerint, 2010-hez és 2014-hez képest A 2010-es adatokkal összehasonlítva az is szembetűnő változás, hogy a részképzésekre sokkal kevesebb hallgatót veszünk fel: levelező tagozaton 44%-kal, esti munkarendben 29%-kal kevesebben tanulnak, mint öt évvel ezelőtt (3. táblázat). A tavalyi évhez képest a levelező képzések súlya még inkább csökkent, az esti képzéseké lényegesen nem változott. Jelentkezők Felvettek Állami ösztöndíjas Év Első AN Mester Állami AON AO,M/Esti, levelező Mester, nappali Állami felvettek aránya 2014 23 204 12 727 15 304 5 172 20 647 8 789 5 508 1 521 1726 7 018 79,85% 2015 22 441 12 334 15 046 n.a 20 148 8 304 5 314 1 305 1646 6 823 82,17% Változás % 2014- hez -3,29% -3,09% -1,69% n.a. -2,42% -5,52% -3,52% -14,20% -4,63% -2,78% 2,90% 4. táblázat: Az ELTE-re jelentkezők és felvettek alakulása 2014 és 2015 között (n.a.= nincs adat) Míg 2014-ben 79,85% volt az állami ösztöndíjasok aránya az ELTE-re felvettek közt, addig 2015- ben ez az arány 82,17%-ra emelkedett. Így az állami ösztöndíjas helyekre felvett hallgatók aránya 2014-hez képest 2,9 százalékponttal növekedett. Az ELTE-re jelentkezők aránya 2014- hez képest 3,29%-os csökkenést mutat, hasonlóan a felvettek aránya is alacsonyabb, 5,52%-al esett vissza a felvettek aránya tavalyihoz képest. (4. táblázat). 8

2. Jelentkezések és felvettek száma kari bontásban A 2015-ös felvételéi eljárás során 39 005 db jelentkezést nyújtottak be, amelynek 31,62%-a (12.334 db) volt elsőhelyes jelentkezés (5. táblázat). Kar Jelentkezések száma Jelentkezések megoszlása Elsőhelyes jelentkezők A karra beadott jelentkezésből elsőhelyes Felvettek száma Felvettek megoszlása A karra jelentkezőkből felvettek aránya Túljelentkezés (db) 1. ÁJK 3730 9,56% 1339 35,90% 993* 11,96% 38,18% 3,8 1,3 BGGyK 2874 7,37% 1249 43,46% 584 7,03% 28,68% 4,9 2,1 BTK 8468 21,71% 2490 29,40% 2332 28,08% 48,11% 3,6 1,1 IK 2652 6,80% 1105 41,67% 818 9,85% 39,03% 3,2 1,4 PPK 7284 18,67% 2039 27,99% 800 9,63% 22,40% 9,1 2,5 TáTK 3884 9,96% 825 21,24% 674 8,12% 41,02% 5,8 1,2 TKK 1831 4,69% - - - - - - - TÓK 3649 9,36% 1127 30,89% 700 8,43% 36,33% 5,2 1,6 TTK 4615 11,83% 1513 32,78% 1403 16,90% 49,35% 3,3 1,1 en 39 005 100,00% 12 334 31,62% 8304 100,00% 37,00% 3,8 1,3 5. táblázat: A jelentkezések, az elsőhelyes jelentkezők és a felvettek száma kari bontásban 2015. (*ebből a JTI-re felvettek 42 főt; az összes jelentkezéshez képest, 1. elsőhelyes jelentkezéshez képest) ségében elmondható, hogy minden karon túljelentkezés van, nem csak az összes, hanem az első helyen beadott jelentkezések száma is meghaladja az egy tanévben felvehető hallgatók számát. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és a Pedagógiai és Pszichológiai Karon a képzésekre első helyen jelentkezők száma több mint kétszerese a felvehető hallgatói létszámnak. A többi karon ez a szorzó 1,1-1,6-szoros. Legalacsonyabb az első helyes túljelentkezés a két legnagyobb kar, a BTK és a TTK esetében. Mindösszesen átlagosan 3,8-szer több jelentkezés érkezik az Egyetemre, mint ahányat elfogadunk közülük. Legkisebb körből az IK-n és a TTK-n van lehetőség válogatni a hallgatók közül (3,2-3,3-szoros túljelentkezés). Az ELTE-s átlagnak megfelelő e tekintetben a BTK és az ÁJK, míg az átlagosnál nagyobb a túljelentkezés a BGGYK-n, a TÓK-on, a TáTK-on és a PPK-n. Az adatokat szemlélve szembetűnő, hogy a Társadalomtudományi Kar képzései népszerűek, de első helyen ehhez képest kevesen választják. A gyógypedagógiai képzések keresettek, a PPK képzéseinek népszerűsége pedig kimagasló: 7284 jelentkezéssel a BTK után a második helyen áll a darabszámokat tekintve, arányok tekintetében pedig elmondható, hogy az ELTE-s jelentkezések 9

közel ötöde a PPK-ra érkezik, míg a felvetteknek csupán tizede tartozik oda. A PPK-n a felvételhez képest 9,1-szer több jelentkezést nyújtanak be a diákok. A következő ábra az ELTE-re beadott jelentkezések karok közötti megoszlását mutatja ezzel rögtön az egyes karok keresettségéről is nyújt egy képet: a legtöbb jelentkezés a BTK-ra érkezett (8468 db), ezt követi a PPK (7284 db), majd a TTK, TáTK, ÁJK, TÓK, végül a BGGYK, az IK és a TKK. TKK 4,69% TÓK 9,36% TTK 11,83% ÁJTK 9,56% BGGyK 7,37% BTK 21,71% TáTK 9,96% PPK 18,67% IK 6,80% 1. ábra: Jelentkezések számának megoszlása karonként 2015. Az összes ELTE-re felvett hallgató karonkénti megoszlását a következő kördiagram mutatja be. (2. ábra) Az összes ELTE-re felvett hallgató közül a legtöbbet a BTK-ra (28,8%) és a TTK-ra (16,90%) vették fel. Az ELTE-re felvett hallgatók közül a BGGyK-ra vették fel a legkevesebb hallgatót, az összes felvett 7,03%át. Nem csak azt érdemes összehasonlítani, hogy milyen arányban oszlanak meg a karok közt az ELTE-re felvett hallgatók. A továbbiakban azt is megvizsgáljuk, hogy az adott karra jelentkezőknek hány százaléka lett felvéve. Az összes ELTE-re jelentkezőt tekintve a bekerülési arány 37%-os. Karonkénti bontásban a TTK-n és a BTK-n a volt a legmagasabb a jelentkezők bekerülési aránya. A TTK-ra jelentkezők között 49,35% volt a felvettek aránya, a BTK-ra jelentkezők esetében pedig 48,11%. Ez azt jelenti, hogy itt volt a legkevésbé lehetőség a hallgatók szűrésére. A harmadik legmagasabb bekerülési arány a TáTK-n volt, ahol az ide jelentkezők 41,02%-a lett felvéve. Tehát az ELTE-re felvett hallgatók közül a BTK-ra vették fel a legtöbbet, és karonként nézve a BTK-ra jelentkezők között volt a legmagasabb a felvettek aránya. A legkisebb arányban PPK-ra jelentkezők közül lettek felvéve, itt ugyanis az ide jelentkezők 10

22,40%-a került be. Hasonlóan alacsony volt a felvételi arány a BGGyK-n is, ahol az ide jelentkezők 28,68%-át vettük fel. TÓK 8,43% TTK 16,90% ÁJTK 11,96% BGGyK 7,03% TáTK 8,12% PPK 9,63% IK 9,85% BTK 28,08% 2. ábra: Felvett hallgatók megoszlása karonként 2015. A következő két táblázat az ELTE azon alapszakjait tartalmazza, amelyekre a legtöbb jelentkezés érkezett, és amelyek a legtöbb hallgatót vették fel 2015-ben, zárójelben szerepeltetve az előző évi sorrendet. Szak 11 Jelentkezések száma (db) 1. gyógypedagógia (1.) 2 482 2. pszichológia (3.) 2767 3. programtervező informatikus (4.) 2611 4. jogász (2.) 2440 5. óvodapedagógus (5.) 1689 6. anglisztika (6.) 1364 7. nemzetközi tanulmányok (9.) 1344 8. biológia (7.) 1125 9. tanító (8.) 1062 10. szociológia (10. szabadbölcsészet) 881 6. táblázat: Az ELTE azon 10 alapszakja, amelyre a legtöbb jelentkezés érkezett 2015. (zárójelben az előző évi sorrend)

AZ ELTE-re beadott jelentkezések tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan, a gyógypedagógia képzésre adták be a legtöbb jelentkezést (2482 db), amelyet a pszichológia (2767 db) és a programtervező informatikus (2611 db) szak követ. (6. táblázat). Minimális átrendeződés tapasztalható, de összességében ugyanaz a tíz szak a legnépszerűbb, mint tavaly volt. Szak Felvettek 1. programtervező informatikus (2.) 753 2. jogász (1.) 667 3. gyógypedagógia (3.) 584 4. pszichológia (7.) 391 5. óvodapedagógus (4.) 285 6. biológia (5.) 252 7. tanító (8.) 213 8. nemzetközi tanulmányok (9.) 212 9. történelem (10.) 184 10. anglisztika* 176 7. táblázat: A legtöbb hallgatót felvevő 10 alapszak az ELTE-n 2015. (zárójelben az előző évi sorrend) Az előző évekhez képest 2015-ben nem a jogászképzésre kerültek be a legtöbben (667 fő), az a második helyre szorult. A legtöbb hallgatót felvevő alapszak 2015-ben a programtervező informatikusképzés volt (753 fő). A harmadik legtöbb hallgatót felvevő szak 2014-hez képest idén is a gyógypedagógia (584 fő) volt. (7. táblázat). A legtöbb hallgatót felvevő 10 alapszak közül 9 tavaly is a top 10-ben szerepelt. 3. Adatok képzési formánként Az alábbi táblázat a 2014 és 2015 között a jelentkezések és a felvettek száma képzési formánként történő változását mutatja: Képzési forma Jelentkezések száma (db) Változás 2014-hez képest Felvettek száma Változás 2014-hez képest 2014 2015 2014 2015 alapképzés 28 087 25 918-7,72% 5 330 5046-5,33% osztatlan képzés 4 336 4 271-1,50% 1 135 1245 9,69% mesterképzés 9 028 (11) 8 640 (176) -4,30% 2 020 2013-0,35% en 41 451 39 005-5,90% 8 485 8304-2,13% 8. táblázat: A jelentkezések és a felvettek számának megoszlása képzési formánként 2014 és 2015 között *zárójelben a felsőfokú szakképzésre felvettek száma 12

Kar/ képzési forma J alapképzés (BA/BSc) F Jelentkezőkből felvettek egységes, osztatlan képzés J F J F mesterképzés (MA/MSc) A tavalyi évhez képest az ELTE-re beadott jelentkezések száma 5,90%-kal kevesebb: 2014- ben 41.451, 2015-ben 39.005 db volt. A képzési formákat összehasonlítva, az alapképzésre beadott jelentkezések száma csökkent a legnagyobb arányban. A tavaly beadott 28.087 db jelentkezéshez képest 2015-ben 25.918 jelentkezést adtak be az ELTE alapszakjaira, ami 7,72%-os csökkenést jelent. A mesterképzésen valamivel kisebb a visszaesés: 2014-ben 9.028-en adtak be jelentkezést, míg 2015-ben 8.640-en. Így 2015-ben 4,30%-kal volt kisebb a mesterképzésre beadott jelentkezések száma, mint tavaly. A legkisebb visszaesés az osztatlan képzésen tapasztalható, amelyre csupán 1,50%-al adtak be kevesebb jelentkezést, mint a tavalyi évben. Kitűnik a felvettek számának összehasonlításakor, hogy 2014-hez képest egyedül az osztatlan képzésen mutatkozik növekedés. 2014-ben 1135 főt vettek fel az ELTE osztatlan képzéseire, 2015-ben 1245-öt, ami 9,69%-os növekedést jelent. A mesterképzésen szinte alig történt csökkenés a felvettek számában, a csökkenés 0,35%-os, míg az alapképzésen 5,33%-os a felvettek számának csökkenése. Az összes felvett hallgatót nézve 2014-hez képest 2,13%-kal kevesebb fő lett felvéve az ELTE-re. (8.táblázat) A fenti adatokat nézve látható, hogy a felvett hallgatók száma kisebb mértékben csökkent 2014-hez képest, mint a jelentkezések száma. A 2015-ös jelentkezések és a felvettek számát képzési formánként a következő táblázat tartalmazza kari bontásban. Jelentkezésekből felvettek (db) (db) (db) ÁJK 699 192 27,47% 1604 667 298 137 45,97% BGGyK 1801 433 24,04% n 0 235 151 64,26% BTK 3613 1330 36,81% 0 379 1234 623 50,49% IK 1871 686 36,66% 0 27 225 105 46,67% PPK 2094 425 20,30% 0 0 1478 375 25,37% TáTK 1041 446 42,84% 0 0 602 228 37,87% TKK 0 0 0 876 0 0 0 0 TÓK 1888 678 35,91% 0 0 39* 22* 0 TTK 2016 856 42,46% 0 172 1193 375 31,43% en 15 023 5046 33,59% 2480 1245 4938 2013 40,77% 9. táblázat: A jelentkezők és a felvettek száma képzési formánként kari bontásban 2015. (*felsőoktatási szakképzésre felvettek száma) J=jelentkezők; F=felvettek 13

Alapképzések esetében a TáTK és a TTK alapszakjaira jelentkezőket vették fel a legnagyobb arányban (42-43%), míg mesterszakra a BGGYK (64%), BTK, IK és ÁJK esetében könnyebb (50-46%) a bejutás. A Bárczi-hoz hasonlóan, a jelentkezők kétharmadát vették fel osztatlan tanár szakra is. Legnehezebb bejutni alapszakok esetén a PPK és a Bárczi képzéseire (20-24%), mesterképzés esetén pedig szintén a PPK és a TTK szakokra (25-31%) (9. táblázat). 4. Adatok munkarend szerint A jelentkezések száma a levelező munkarend esetében csökkent a legnagyobb arányban 2014-hez képet, a csökkenés 10,23%-os. A nappali munkarendű képzésekre beadott jelentkezések 5,37%-kal csökkentek a tavalyi évhez viszonyítva. Az esti munkarendre beadott jelentkezéseknél figyelhető meg egyedül nem számottevő 1,15%-os növekedés. ségében 5,90%-kal csökkent az ELTE-re beadott jelentkezések száma 2014-hez képest (10. táblázat). Munkarend Jelentkezések száma (db) Változás 2014- hez Felvettek száma Változás 2014- hez 2014 2015 2014 2015 nappali 35 688 33 772-5,37% 7 268 6 999-3,70% levelező 5 152 4 625-10,23% 1 290 1 062-17,67% esti 611 618 1,15% 231 243 5,19% en 41 451 39 005-5,90% 8 789 8 304-5,52% 10. táblázat: A jelentkezések és felvettek számának alakulása munkarend szerint 2014 és 2015 között A levelező munkarenden tanulók esetében szembetűnően csökkent a felvettek száma tavalyhoz képest, a csökkenés 17,67%-os. A nappali munkarendre felvetteknél 3,70%-os a csökkenés tapasztalható 2014-hez képest, míg az esti munkarendre felvettek aránya 5,19%-al növekedett. ségében az ELTE-re felvettek száma 5,52%-al csökkent 2014-hez képest. (10. táblázat) Az alábbi táblázat munkarendenként mutatja a jelentkezők és a felvettek számát kari bontásban, valamint az adott karra jelentkezőből felvettek arányát munkarendenként. 14

Kar/ nappali esti levelező en J F munkarend Felvettek aránya J F Felvettek aránya J F Felvettek aránya J F Felvettek aránya (db) (db) (db) (db) ÁJK 1797 636 35,39% 0 804 357 44,40% 2 601 993 38,18% BGGyK 962 250 25,99% 0 1074 334 31,10% 2 036 584 28,68% BTK 4797 2 298 47,90% 0 50 34 68,00% 4 847 2332 48,11% IK 1775 627 35,32% 321 178 55,45% 13 2 096 818 39,03% PPK 2971 655 22,05% 105 45 42,86% 496 100 20,16% 3 572 800 22,40% TáTK 1565 654 41,79% 35 20 57,14% 43 0 n 1 643 674 41,02% TKK 876 0 0,00% 0 0 876 0 n TÓK 1225 478 39,02% 0 702 222 31,62% 1 927 700 36,33% TTK 2843 1 401 49,28% 0 2 n 2 843 1403 49,35% en 18811 6999 37,21% 461 243 52,71% 3169 1062 33,51% 22441 8304 37,00% 11. táblázat: A jelentkezők és a felvettek száma munkarend szerint, kari bontásban 2015. Kar/ munkarend Nappali munkarendre jelentkezők aránya 15 Esti munkarendre jelentkezők aránya Levelező munkarendre jelentkezők aránya ÁJK 69,09% 30,91% BGGyK 47,25% 52,75% BTK 98,97% 1,03% IK 84,69% 15,31% 0,00% PPK 83,17% 2,94% 13,89% TáTK 95,25% 2,13% 2,62% TKK 0,00% TÓK 63,57% 36,43% TTK 100,00% 0,00% en 83,82% 2,05% 14,12% 12. táblázat: A jelentkezők aránya munkarendenként kari bontásban A nappali képzésre jelentkezők közül a BTK-n vették fel a legtöbb jelentkezőt (47,90%), ezután következik a TáTK, amelyre a nappali képzésre jelentkezők 41,79%-át vették fel. A nappali képzésre jelentkezők közül a PPK-ra jelentkezők közül vették fel a legkevesebbet (22,05%). A másik táblázat viszont már jelentkezők arányát mutatja munkarendenként kari bontásban. A TTKra jelentkezők száz százaléka nappali munkarendre adja be a jelentkezését. Nagyon magas az arány a BTK (98,97%) és TáTK (95,25%) esetében is. A BGGyK-ra jelentkezőknek viszont valamivel kevesebb, mint a fele adja be a jelentkezését nappali képzésre. Az összes jelentkezőnek a 83,82%- a adta be a jelentkezését nappali munkarendű képzésre. (11. és 12. táblázat)

Esti munkarendű képzésre az IK-n, a PPK-n és TáTK-on jelentkeztek. Mind a három esetben a jelentkezők körülbelül felét vették fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az adott karra jelentkezők közül az esti munkarendű képzésre jelentkezők aránya igen alacsony (a PPK-n 2,94%, a TáTK-on 2,13%). Eközben az IK-n már magasabb az esti munkarendre jelentkezők aránya (15,31%). ségében a jelentkezők 2,05%-a adott be esti munkarendre jelentkezést. (10. és 11. táblázat) A levelező munkarendű képzésre jelentkezők közül a BTK-n (68,00%) és az ÁJK-n (44,40%) vették fel az ide jelentkezőket legnagyobb arányban. Viszont azt láthatjuk, hogy a BTKra jelentkezőknek csupán az 1,03%-a adta be a jelentkezését levelező munkarendű képzésre. A jelentkezők közül a BGGyK-n a legmagasabb a levelező munkarendre jelentkezők aránya (52,75%), azaz a hallgatók többsége oda adja be jelentkezését. A TÓK-on szintén magas, 36% a levelező képzésbe jelentkezők száma. Az összes jelentkezőnek a 14,12%-a adta be a jelentkezését levelező munkarendre (11. és 12. táblázat). 5. Adatok finanszírozási forma szerint Finanszírozási forma szerint, az összes felvett 8304 hallgatóból 6823 fő tanul államilag finanszírozott formában (82,2%), önköltséges formában pedig 1481 fő (17,8%). Finanszírozási forma állami ösztöndíjas önköltsége s Jelentke zések száma (db) Jelentke zések aránya Jelentke zések száma (db) Jelentke zések aránya Jelentkezések változása 2014-hez képest Felvett ek száma Felvette k aránya Felvett ek száma 2014 2015 2014 2015 Felvette k aránya Felvette k változás a 2014- hez képest 29 700 71,65% 28 193 72,28% -5,07% 7 018 79,85% 6 823 82,17% -2,78% 11 751 28,35% 10 818 27,73% -7,94% 1 771 20,15% 1 481 17,83% -16,37% en 41 451 100,00% 39 005 100,00% -5,90% 8 789 100,00% 8 304 100,00% -5,52% 13. táblázat: A jelentkezések és felvettek megoszlása finanszírozási forma szerint 2014 és 2015 között Az állami ösztöndíjas hallgatók aránya a 2015-ben felvettek közt a TTK-n és a TÓK-on a legmagasabb (96-96%). Hasonlóan magas még az állami finanszírozású hallgatók aránya a BGGYK-n (93%), a BTK-n (92%) és a PPK-n (90%). A TáTK-on és az IK-n kétharmadnyi/háromnegyednyi az arányuk. A legkevesebb állami ösztöndíjas hallgatót az ÁJK vette fel (az elsőévesek egyharmada). 16

Kar / finanszírozási forma Állami ösztöndíjas Önköltséges Állami ösztöndíjas hallgatók aránya a jelentkezők felvettek jelentkezők felvettek felvettek között (db) (db) ÁJK 1262 334 1339 659* 33,64% BGGyK 1750 541 286 43 92,64% BTK 4069 2134 778 198 91,51% IK 1654 613 442 205 74,94% PPK 2953 719 619 81 89,88% TáTK 1171 459 472 215 68,10% TKK 832 0 44 0 0,00% TÓK 1665 673 262 27 96,14% TTK 2584 1350 259 53 96,22% en 17940 6823 4501 1481 82,17% 14. táblázat: A jelentkezők és a felvettek száma finanszírozási forma szerint, kari bontásban 2015. *ebből a JTI-re felvett önköltséges hallgatók száma 42 fő 6. A jelentkezők és felvettek szocio-demográfiai jellemzői Az ELTE-re jelentkezőknek és a felvett hallgatóknak is közel kétharmada nő (15. táblázat). Nemi különbségek elsősorban a professziók mentén rajzolódnak ki, így a karokon a hallgatók nemi megoszlása tudományterületenként jelentősen eltérő (16. táblázat). Neme Jelentkezők száma Felvettek száma 2014 2015 2014 2015 férfi 7917 8056 2912 2968 nő 15 287 14 385 5573 5336 en 23 204 22 441 8485 8304 férfiak aránya 34,12% 35,90% 34,32% 35,74% nők aránya 65,88% 64,10% 65,68% 64,26% 15. táblázat: A jelentkezők és a felvettek megoszlása nemek szerint 2014 és 2015 között A Tanító- és Óvóképző, valamint a Gyógypedagógiai Karnak szinte kizárólag női érdeklődői vannak. Hangsúlyosabb még a női hallgatók jelenléte (a felvettek kétharmadaháromnegyede) a humán területeken, a PPK-n, TáTK-on és a BTK-n. A jogi és a természettudományos képzésben megközelítőleg kiegyenlített a nemek aránya, az informatikai területen pedig a férfi hallgatók jelenléte dominál (83%) (16. táblázat). 17

Kar férfi Jelentkezők nő férfi nő Felvettek A nők aránya az összes felvett hallgatóhoz viszonyítva ÁJK 1126 1475 433 560 56,39% BGGyK 93 1943 15 569 97,43% BTK 1434 3413 652 1608 68,95% IK 1831 265 682 136 16,63% PPK 1073 2499 195 605 75,63% TáTK 582 1061 214 460 68,25% TKK 354 522 0 0 0,00% TÓK 118 1809 27 673 96,14% TTK 1445 1398 750 653 46,54% en 8056 14385 2968 5336 64,26% 16. táblázat: A jelentkezők és felvettek megoszlása nemenként, kari bontásban 2015. A nappali tagozaton tanulók átlagéletkora természetesen alacsonyabb, 21,2 év, míg az esti/levelező tagozatra felvételt nyertek átlagosan 29, 4 évesen kezdik meg tanulmányaikat (17. táblázat). Jelentkezők átlagéletkora Felvételt nyert hallgatók átlagéletkora fő átlagéletkor fő átlagéletkor Nappali 18811 21,1 6999 21,2 Esti/levelező 3630 30,4 1305 29,4 ELTE összes 22441 22,6 8304 22,6 17. táblázat: Az ELTE-re jelentkezők és felvettek átlagéletkora munkarendenként - 2015. Állampolgárságukat tekintve a jelentkezők és a felvettek 97,3%-a magyar állampolgár. A második helyen a szlovák állampolgárságú (1,2%), a harmadik helyen pedig az ukrán állampolgárságú (0,6%) jelentkezők szerepelnek. 18

Állampolgárság Jelentkezők száma Felvettek száma en 22 441 8304 magyar 21843 8083 szlovák 273 104 ukrán 124 44 román 76 31 szerb 57 18 mongol 5 4 vietnami 5 4 német 7 3 osztrák 4 3 orosz 10 2 egyéb 34 8 18. táblázat: A jelentkezők és a felvettek állampolgárságuk szerint 2015. A következő táblázat a 2015-ben felvett hallgatók lakóhelyének megye szerinti megoszlását mutatja. Az ELTE-re lakóhely szerint Budapestről (30,54%) kerültek be a legtöbben valamilyen képzésre. A felvettek közül Pest megyéből (18,76%) érkeztek a második legtöbben. en tehát az ELTE hallgatóinak fele Közép-Magyarországról érkezik. A hallgatók másik fele 18 megye között oszlik meg: egynegyedük Nyugat-, egynegyedük Kelet-Magyarországról érkezik. Az arányokat tekintve azok a megyék, ahonnan a fiatal (18-29 éves) népességnek körülbelül megfelelő arányú hallgató érkezett az ELTE-re: Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom- Esztergom, Nógrád, Somogy, Veszprém, Zala (azaz a Dunántúlról öt, az ország keleti feléből két megye). Végső soron azonban a megyék közötti különbségek kiegyenlítik egymást. 19

Megye ELTE-re felvettek 2015 18-29 éves népesség aránya megyénként* fő százalék százalék Bács-Kiskun 289 3,48% 6,22% Baranya 164 1,97% 3,26% Békés 183 2,20% 7,11% Borsod-Abaúj-Zemplén 328 3,95% 8,42% Budapest 2536 30,54% 19,18% Csongrád 144 1,73% 3,01% Fejér 323 3,89% 8,68% Győr-Moson-Sopron 284 3,42% 3,47% Hajdú-Bihar 195 2,35% 5,84% Heves 236 2,84% 2,93% Jász-Nagykun-Szolnok 224 2,70% 4,49% Komárom-Esztergom 242 2,91% 2,35% Nógrád 160 1,93% 0,30% Pest 1558 18,76% 9,50% Somogy 197 2,37% 2,50% Szabolcs-Szatmár-Bereg 267 3,22% 3,76% Tolna 137 1,65% 2,29% Vas 160 1,93% 2,08% Veszprém 229 2,76% 2,02% Zala 225 2,71% 2,59% nincs adat 192 2,31% 0,00% egyéb 32 0,39% 0,00% en 8304 100% 100% 19. táblázat: A felvettek megoszlása állandó lakóhely szerint 2015 * tájékoztató jellegű adat 20

7. Adatok a végzettséget adó középiskola szerint Az összes ELTE-re felvett hallgató 82,75%-a érkezett gimnáziumból, míg szakközépiskolából a 12,7%-uk és külföldi vagy egyéb fenntartású iskolából a hallgatók 4,54%-át vették fel. (20. táblázat). A TTK-ra felvett hallgatók között van a legtöbb gimnáziumból érkező (88%), majd ebben a sorban a BTK és a PPK következik (86 és 85%-kal). Az IK-n a legalacsonyabb a gimnáziumból felvettek aránya, 66%. Az IK-n jelentős, háromtizednyi a szakközépiskolából felvettek aránya Kar gimnázium gimnáziumból felvettek szakközépiskola szakközépiskolából felvettek külföldi és egyéb iskola külföldi és egyéb iskolából felvettek Alap és osztatlan képzésre felvettek ÁJK 731 84,41% 108 12,47% 27 3,12% 859 BGGyK 364 80,53% 51 11,28% 37 8,19% 433 BTK 1556 86,30% 162 8,99% 85 4,71% 1709 IK 473 65,97% 209 29,15% 35 4,88% 713 PPK 403 85,38% 43 9,11% 26 5,51% 425 TáTK 393 83,26% 55 11,65% 24 5,08% 446 TÓK 552 79,42% 130 18,71% 13 1,87% 678 TTK 941 88,44% 73 6,86% 50 4,70% 1028 en 5413 82,75% 831 12,70% 297 4,54% 6291 20. táblázat: A felvettek megoszlása az érettségit adó középiskola típusa szerint kari bontásban 2015. *ebből gimnáziumból 2 főt, szakközépiskolából 0 főt, külföldön működő iskolából 2 főt vettek fel a JTI-be, míg nincs adat 38 főről, akit a JTI-be vettek fel. 21

Az alábbi táblázat azon középiskolák rangsorát tartalmazza, ahonnan az ELTE a legtöbb hallgatót vette fel alap és osztatlan képzésre 2015-ben.. OM kód Középiskola Felvettek száma 1 35230 Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2.) 68 2 35243 Budapest XIII. Kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium (3.) 54 3 35229 ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (13.) 52 3 35236 Kőbányai Szent László Gimnázium (4.) 52 5 30695 Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (19.) 51 6 35252 Karinthy Frigyes Gimnázium * 45 7 32551 Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium (7.) 42 7 34982 Újbudai József Attila Gimnázium (8.) 42 9 35277 Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (6.) 41 9 35305 Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium * 41 11 35233 VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (1.) 40 11 35239 Szent Margit Gimnázium (11.) 40 11 37742 Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (n.a.) 40 14 31603 Neumann János Középiskola és Kollégium * 39 14 35222 Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium * 39 14 35227 Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium * 39 17 35242 Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola (5.) 38 17 35362 Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium * 38 19 35223 Óbudai Árpád Gimnázium * 37 20 32566 Bocskai István Kollégium * 36 21 35231 Veres Pálné Gimnázium * 35 21 35246 Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium (17.) 35 21. táblázat: Azon középiskolák, ahonnan az alap és osztatlan szakokra a legtöbb hallgató érkezett -2015. *A 2014-es rangsorban nem ért el helyezést. Az ország középiskolái közül a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumból jött a legtöbb hallgató 2015-ben az ELTE-re. Második helyen a Budapest XIII. Kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium. Osztott harmadik helyen az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, és a Kőbányai Szent László Gimnázium szerepel. (21. táblázat). A rangsor első tíz helyén álló középiskola közül nyolc fővárosi, az első 22 intézményéből 18 működik Budapesten. Az alábbi táblázatban azok a középiskolák szerepelnek, amelyek az előző évi rangsorban helyezést értek el, viszont 2015-ben nem kerültek be: öt budapesti, köztük az ELTE Trefort Gyakorló Gimnáziuma, és négy vidéki intézmény. 22

2014 OM kód Középiskola Felvettek száma 9 037635 Batthyány Lajos Gimnázium Nagykanizsa 43 12 035279 ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium 41 14 035247 Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium 39 15 032569 Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér 37 16 035232 Budapest IV. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 37 18 035255 Jedlik Ányos Gimnázium 37 20 031599 Egri Dobó István Gimnázium 35 21 032566 Boronkay György Műszaky Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác 35 22 035254 Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 35 22. táblázat: Azon középiskolák, amelyek 2014-ben értek el helyezést az ELTE alap és osztatlan szakjaira legtöbb hallgatót felvevő listán, de az idei rangsorban már nem szerepeltek 8. A jelentkezők és felvettek teljesítménye és a felvételi eredmények Az átlagpontszámokat az összpontszámból számtani átlagszámítással határoztuk meg. Az alap- és az osztatlan képzésre 500 pontos felvételi rendszerben, míg a mesterképzésre 100 pontos felvételi rendszerben lehetett bekerülni. Képzési forma 23. táblázat: Az átlagpontszámok képzési forma szerint 2015. Átlagpontszám jelentkezések szórás felvettek szórás alapképzés (BA/BSc) 389 49,986 400 44,166 osztatlan képzés 406 47,710 415 41,220 mesterképzés (MA/MSc) 82 11,125 83 44,838 felsőoktatási szakképzés 327 50,684 334 9,916 Az ELTE alapképzéseire beadott jelentkezések átlagpontszáma az 500 pontos felvételi rendszerben 389 pont, az egységes, osztatlan képzésre 406 pont volt. Az alapképzésre a hallgatók átlagpontszáma 400, az osztatlan képzésre felvettek átlagpontszáma 415 pont volt. A mesterképzésekre beadott jelentkezések átlagpontszáma a 100 pontos felvételi rendszerben 82 pont, a felvettek átlagpontszáma 83 pont volt. A felsőoktatási szakképzés esetében a jelentkezések átlagpontszáma 327 pont volt, míg a felvetteké 334 pont (23. táblázat). 23

Képzési forma 24. táblázat: Az átlagpontszámok finanszírozási forma szerint 2015. Állami ösztöndíjas átlagpontszám Önköltséges átlagpontszám jelentkezések szórás felvettek szórás jelentkezések szórás felvettek szórás alapképzés (BA/BSc) 391 49,529 402 43,470 386 51,034 389 46,272 osztatlan képzés 407 48,169 415 45,097 405 47,044 414 35,114 mesterképzés (MA/MSc) felsőoktatási szakképzés 82 10,943 83 9,606 83 11,573 83 12,490 328 49,996 334 44,838 322 55,674 - - Finanszírozási formánként hasonlítva össze az átlagpontszámokat, az alapképzésre felvettek átlagpontszáma 402 pont volt az államilag finanszírozott helyeken, míg 389 az önköltséges hallgatók esetében. Osztatlan képzésen 415 pont volt az állami ösztöndíjasok átlagpontszáma, és 414 az önköltségeseké. Mesterképzésen az állami ösztöndíjasok és az önköltséges hallgatók felvételi átlagpontszáma megegyezett, 83 pont volt. Felsőoktatási szakképzésben pedig az állami ösztöndíjasok átlagpontszáma 334 pont, míg önköltséges hallgató nem volt (24. táblázat). Tehát, míg alapképzésen érzékelhető különbség az államilag finanszírozott és önköltséges hallgatók felvételi pontjaiban, addig az osztatlan képzésbe, valamint a mesterképzésbe finanszírozási formától függetlenül gyakorlatilag ugyanannyi ponttal lehetett bekerülni. Kar ÁJK (JTI) Jelentkezések átlagpontszáma Alapképzés Osztatlan Mesterképzés Felsőoktatási szakképzés Felvettek átlagpontszáma Alapképzés Osztatlan Mesterképzés Felsőoktatási szakképzés 388 414 87-384 427 92 (78) - BGGyK 383-84 - 423-85 - BTK 398-79 328 411 403 80 349 IK 379-84 - 388 385 83 - PPK 399-80 - 431-83 - TáTK 396-94 - 398-96 - TKK - 393 - - - - - - TÓK 350 - - 326 405-79 323 TTK 396-77 - 431 399 83-25. táblázat: A jelentkezések és a felvettek átlagpontszámai képzési szintenként, kari bontásban 2015. 24

A PPK-n (399 pont), a BTK-n (398 pont), a TTK-n és a TáTK-on (396-396 pont) volt a legmagasabb az alapképzésre jelentkezők átlagpontszáma, a legalacsonyabb a TÓK-on (350 pont). Az alapképzésre felvettek átlagpontszáma szintén a PPK-n és a TTK-n volt a legmagasabb (431-431 pont). 400 pont fölötti eredménnyel lehetett bekerülni a Bárczi, a BTK és a TÓK alapszakjaira is (421, 411 és 405 pontok). Az osztatlan tanárszakokra felvettek közül az IK-sok átlagpontszáma (385 pont) volt a legalacsonyabb, majd a TTK-s és BTK-s követte lényegesen magasabb, 399 és 403 pontokkal. Az osztatlan szakok közül a legmagasabb az ÁJK-ra felvetteknek átlagpontja (427 pont). A mesterképzés esetében a TáTK-on volt a legmagasabb a jelentkezők átlagpontszáma (94 pont), a legalacsonyabb a TTK-n (77 pont). A felvettek körében szintén a TáTK-on volt a legmagasabb a felvételi ponthatár (96 pont), viszont a legkevesebb ponttal nem a TTK-ra (83 pont), hanem a TÓK-ra és a BTK-ra lehetett bejutni (79 és 80 pontok). Kar Az alábbi táblázat a jelentkezők és a felvettek átlagpontszámait mutatja finanszírozási formánként, kari bontásban. alapképzés átlagpontszáma állami ösztöndíjas önköltséges egységes osztatlan átlagpontszáma állami ösztöndíjas önköltséges mesterképzés átlagpontszáma állami ösztöndíjas önköltséges felsőoktatási szakképzés állami ösztöndíjas önköltséges J F J F J F J F J F J F J F J F ÁJK 403 429 344 342 423 470 392 414 92 92 73 60 - - - - BGGyK 383 422 404 434 - - - - 84 85 54 79 - - - - BTK 397 411 389 411-403 - 420 79 80 84 84 326 349 - - IK 382 392 379 378-387 - 340 84 83 87 78 - - - - PPK 398 434 397 412 - - - - 80 83 81 81 - - - - TáTK 391 401 371 393 - - - - 94 96 97 96 - - - - TKK - 358 383 390-431 - - - - - - - - - TÓK 346 405 378 399 - - - - - - 79 75 321 323 400 - TTK 399 434 389 412-399 - 428 77 79 71 60 - - - - 26. táblázat: A jelentkezők (N=22 441) és a felvettek átlagpontszámai finanszírozási formánként, kari bontásban 2015. (jelmagyarázat: J: jelentkezők, F: felvettek) 25

Kar felvettek száma többletpontot szerzők száma aránya 27. táblázat: A többletpontot szerzett felvettek száma és a többletpontjaik összege kari bontásban 2015. *ebből többletpontot szerzett felvettek száma az JTI-n 26 fő, a JTI-re felvettek többletpontjainak száma 260. többletpontok összege ÁJK 993 821* 82,68% 62 511* BGGyK 584 571 97,77% 26 038 BTK 2 332 2 224 95,37% 139 499 IK 818 681 83,25% 41 538 PPK 800 544 68,00% 33 909 TáTK 674 447 66,32% 34 187 TÓK 700 532 76,00% 23 721 TTK 1 403 1 127 80,33% 75 803 en 8304 6 947 83,66% 437 206 A karok közül a BGGYK-n (97,77%) és a BTK-n (95,37%) a legmagasabb a többletpontot szerzők aránya a felvettek közt. A legalacsonyabb arányban a TáTK-n vannak a többletpontot szerzők (66,32%). Az ELTE-re felvettek 83,66%-a szerzett többletpontot (27. táblázat). 9. A doktori képzésre jelentkezők és felvettek adatainak elemzése Doktori (PhD) képzést biztosító kar Doktori képzésre jelentkezők száma Államilag támogatott Doktori képzésre felvételt nyertek száma Költségtérítés ellenében en ÁJK 52 12 34 46 BTK 190 88 90 178 IK 17 11 6 17 PPK 111 20 51 71 TáTK 51 9 20 29 TTK 164 95 62 157 en 585 235 263 498 28. táblázat: Az ELTE-re jelentkezettek és felvett doktoranduszok számának alakulása kari bontásban 2015. 26

A doktori képzésre 498 hallgatót vett fel az ELTE 2015-ben, ami 6,92%-kal volt kevesebb a 2014- ban felvettekhez és 20,19%-kal a 2012-ben felvettekhez képest. 2014-ben egyedül az ÁJK-n növekedett a doktori képzésbe felvettek száma, viszont 2015-ben 8%-kal csökkent az ÁJK-ra felvett doktoranduszok száma 2014-hez képest. Egyedül a PPK-n növekedett a doktori képzésre felvettek száma 2014-hez képest, 29,09%-kal (a hallgatók létszáma azonban még így sem éri el a 2012-es szintet). A TTK-n viszonylag alacsony a felvett doktoranduszok számának csökkenése tavalyhoz képest (-1,88%). Doktori (PhD) képzést biztosító kar Doktori képzésre felvételt nyertek száma Változás 2012-2015 Változás 2014-hez képest 2012 2013 2014 2015 ÁJK 38 39 50 46 21,05% -8,00% BTK 269 225 218 178-33,83% -18,35% IK 26 32 20 17-34,62% -15,00% PPK 77 54 55 71-7,79% 29,09% TáTK 32 33 32 29-9,38% -9,38% TTK 182 185 160 157-13,74% -1,88% en 624 568 535 498-20,19% -6,92% 29. táblázat: A 2012-2015 között felvett doktoranduszok számának alakulása kari bontásban A következő ábra a fent leírt változásokat szemlélteti kari bontásban. 700 600 500 400 300 200 100 0 624 568 535 498 269 225 218 178 182 185 160 157 77 38 39 50 54 55 71 46 26 32 20 17 32 33 32 29 ÁJTK BTK IK PPK TáTK TTK en 2012 2013 2014 2015 3.ábra: A 2012-2015 között felvett doktoranduszok számának alakulása kari bontásban 27

Az alábbi táblázat a doktori képzésre jelentkezők és felvettek számát hasonlítja össze kari bontásban munkarendenként és finanszírozási formánként. Felvettek száma Tájékoztatásul a 2014. évi adatok 2015/2016. tanév ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Állam- és Jogtudományi Kar összesen INFORMATIKA DOKTORI ISKOLA Jelentkezők száma Magyar állami ösztöndíjas képzésre Nappali Levelező Önköltséges képzésre en Nappali Levelező Jelentk. Öszt. 52 12 0 0 34 46 0 0 0 0 0 0 Felvettek Önkölts. 52 12 0 0 34 46 60 12 37 49 17 11 0 6 0 17 Informatikai Kar összesen 17 11 0 6 0 17 20 11 9 20 NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA PSZICHOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Pedagógiai és Pszichológiai Kar összesen 60 6 0 26 0 32 51 14 0 25 0 39 111 20 0 51 0 71 88 20 35 55 BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA 56 31 0 24 0 55 FIZIKA DOKTORI ISKOLA 24 16 0 8 0 24 FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 30 16 0 12 0 28 KÉMIA DOKTORI ISKOLA 20 14 0 6 0 20 KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MATEMATIKA DOKTORI ISKOLA 24 10 0 10 0 20 10 8 0 2 0 10 Természettudományi Kar összesen 164 95 0 62 0 157 185 94 66 160 FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 29 11 0 12 0 23 39 21 0 15 0 36 47 23 0 22 0 45 75 33 0 41 0 74 Bölcsészettudományi Kar összesen 190 88 0 90 0 178 255 87 131 218 SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA Társadalomtudományi Kar összesen 51 9 0 18 2 29 51 9 0 18 2 29 50 9 23 32 ELTE ÖSSZESEN 585 235 0 227 36 498 658 233 301 534 30. táblázat: Az Egyetem doktori képzéseire jelentkezők és felvettek száma a 2015. évi felvételi eljárásban összehasonlításban a 2014. évi adatokkal Össz. 28

VII. Mellékletek 1. melléklet: Felvettek száma képzési szint, munkarend és finanszírozási forma szerint karonként 2015. Kar ÁJK Munkarend/ finanszírozási forma alapképzésre (BA/BSc) felvettek egységes, osztatlan képzésre felvettek mesterképzésre (MA/MSc) felvettek felvett Nappali 95 449 92 636 Állami ösztöndíjas 93 153 88 334 Önköltséges 2 296 4 302 Levelező 97 218 42 357 (42) Önköltséges 97 218 42 (JTI) 357 ÁJK összesen 192 667 134 993* (42) Nappali 221 0 29 250 Állami ösztöndíjas 218 0 29 247 Önköltséges 3 0 0 3 BGGyK Levelező 212 0 122 334 Állami ösztöndíjas 174 0 120 294 Önköltséges 38 0 2 40 BGGyK összesen 433 151 584 Nappali 1316 379 603 (17) 2298 Állami ösztöndíjas 1186 377 560 (17) 2123 BTK Önköltséges 130 12 43 175 Levelező 14 0 20 34 Önköltséges 14 0 9 23 BTK összesen 1330 379 623 (17) 2 332 Nappali 519 27 81 627 Állami ösztöndíjas 492 26 77 595 Önköltséges 27 1 4 32 Esti 167 0 11 178 IK Állami ösztöndíjas 0 0 8 8 Önköltséges 167 0 3 170 Levelező 0 0 13 13 Állami ösztöndíjas 0 0 10 10 Önköltséges 0 0 3 3 IK összesen 686 27 105 818 Nappali 378 0 277 655 Állami ösztöndíjas 345 0 261 606 PPK Önköltséges 33 0 16 49 Esti 0 0 45 45 Állami ösztöndíjas 0 0 42 42 29

Kar Munkarend/ finanszírozási forma alapképzésre (BA/BSc) felvettek egységes, osztatlan képzésre felvettek mesterképzésre (MA/MSc) felvettek Önköltséges 0 0 3 3 felvett Levelező 47 0 53 100 Állami ösztöndíjas 33 0 38 71 Önköltséges 14 0 15 29 PPK összesen 425 0 375 800 Nappali 446 0 208 654 Állami ösztöndíjas 266 0 193 459 Önköltséges 180 0 15 195 TáTK Esti 0 0 20 20 Önköltséges 0 0 20 20 Levelező 0 0 0 0 Önköltséges 0 0 0 0 TáTK összesen 446 0 228 674 Nappali 456 0 (22) 478 Állami ösztöndíjas 451 0 (22) 473 Önköltséges 5 0 0 5 TÓK Levelező 222 0 0 222 Állami ösztöndíjas 200 0 0 200 Önköltséges 22 0 0 22 TÓK összesen 678 (22) 700 Nappali 856 172 373 1401 TTK Állami ösztöndíjas 814 170 364 1305 Önköltséges 42 2 9 53 TTK összesen 856 172 375 1403 Nappali 4287 1027 1685 (39) 6999 Állami ösztöndíjas 3865 726 1594 (39) 6185 Önköltséges 422 301 91 814 Esti 167 0 76 243 ELTE Állami ösztöndíjas 0 0 50 50 Önköltséges 167 0 26 193 Levelező 592 218 252 1062 Állami ösztöndíjas 407 218 181 558 Önköltséges 185 0 71 474 ELTE összesen 5046 1245 2013 (39) 8304 30

2. melléklet: A jelentkezések és a felvettek száma alap-, osztatlan és mesterképzési szakonként 2014, 2015 (* forrás: felvi.hu: 2015. október.)-2015 Alap- és osztatlan képzési szakok 31 felvett* 2014 felvett 2015 Változás 2014-hez alkalmazott közgazdaságtan 14 32 128,57% általános rendszergazda 0 0 - andragógia 35 47 34,29% anglisztika 234 158-32,48% biológia 258 252-2,33% csecsemő- és kisgyermeknevelő 160 143-10,63% ének-zene 16 13-18,75% farmakológus szakasszisztens 0 0 - fizika 107 103-3,74% földrajz 99 89-10,10% földtudományi 126 116-7,94% germanisztika [néderlandisztika] 28 26-7,14% germanisztika [német nemzetiségi] 12 11-8,33% germanisztika [német] 82 72-12,20% germanisztika [skandinavisztika] 26 33 26,92% gyógypedagógia 467 433-7,28% idegennyelvi kommunikátor 0 0 - ifjúság segítő 0 0 - igazságügyi igazgatási 110 56-49,09% informatikus könyvtáros 55 66 20,00% intézményi kommunikátor 0 0 - keleti nyelvek és kultúrák [arab] 35 31-11,43% keleti nyelvek és kultúrák [hebraisztika] 9 9 0,00% keleti nyelvek és kultúrák [indológia] 8 5-37,50% keleti nyelvek és kultúrák [iranisztika] 2 3 50,00% keleti nyelvek és kultúrák [japán] 62 51-17,74% keleti nyelvek és kultúrák [kínai] 55 50-9,09% keleti nyelvek és kultúrák [koreai] 33 33 0,00% keleti nyelvek és kultúrák [mongol] 4 1-75,00% keleti nyelvek és kultúrák [tibeti] 5 2-60,00% keleti nyelvek és kultúrák [török] 18 15-16,67% keleti nyelvek és kultúrák [újgörög] 10 12 20,00% kémia 126 121-3,97% kommunikáció és médiatudomány 59 60 1,69% környezettan 54 37-31,48% magyar 153 120-21,57% matematika 138 138 0,00%