ETAPP Energetikai Tanúsító Alkalmazás Felhasználói segédlet Tartalom 1 Tanúsítás készítésének menete... 2 1.1 Új projekt indítása... 2 1.2 Általános adatok megadása... 2 1.3 Rétegrendek felvétele... 3 1.3.1 Saját anyag hozzáadása... 6 1.3.2 Kappa tényező megadása... 7 1.3.3 Mentés rétegrend sablonként... 7 1.3.4 Nyílászárók kezelése... 8 1.4 Épület adatok megadása... 9 1.4.1 Talajra fektetett padló... 9 1.4.2 Pince... 11 1.4.3 Szintek... 12 1.4.4 Zárófelületek... 16 1.4.5 Lapostető... 17 1.4.6 Sátortető... 17 1.5 Fűtési rendszer... 20 1.6 Használati melegvíz... 21 1.7 Hűtési rendszer... 21 1.8 Légtechnikai rendszer... 22 1.9 Ellenőrző felület... 24 1. számú melléklet Kappa-tényezők... 26 2. számú melléklet - Légcsereszám... 29
Tanúsítás készítésének menete 1.1 Új projekt indítása Egy projekt egy önálló épület vagy lakás tanúsítását foglalja magában. Egy projektet elindíthatunk az Új projekt hozzáadása gomb segítségével, vagy a Projektek menüpont Új projekt hozzáadása funkciójának használatával. Fontos: a beviteli mezők mellett a jobb oldalon rövid segítséget és tippeket talál az alkalmazás használatának megkönnyítésére. 1.2 Általános adatok megadása A projekt későbbi visszakereshetősége érdekében és a hiteles tanúsítvány kiállítása miatt is szükség van az itt található beviteli mezők kitöltésére. Ezen mezők közül az e-mail cím megadása nem kötelező, amennyiben kitölti a mezőt, a megrendelő automatikus tájékoztató üzenetet kap a tanúsítvány lezárásakor a tanúsítás elvégzéséről, és annak eredményéről. 2
Lakóépületen belül választhat, hogy önálló családi házról, vagy társasházi lakásról van-e szó. Társasházi lakás esetén szükséges a tulajdoni hányad meghatározása. Az adatok megadása után a Tovább gombra kattintva megkezdheti az épület adatainak felvitelét. Az általános adatokat később a tanúsításon belül, a rétegrendek fölé görgetve elérheti és bármikor módosíthatja. Egyszerűen görgetve, vagy a jobb oldali sávon található ikonok segítségével tetszőleges sorrendben haladva végezhető a tanúsítás. Amint legörgettünk, és az általános adatok nem láthatók, megjelenik a felső sávban egy fejléc, amely a projekt legfontosabb adatait tartalmazza. 1.3 Rétegrendek felvétele A projekt során felhasználható rétegrendek a Projekt rétegrendek között találhatók. Ezek között a 3
szűrés mező segítségével kereshet. Új rétegrend felvétele történhet az Új rétegrend felvitele gomb segítségével, a következőkben leírtak szerint: A rétegrend elnevezése és típusának kiválasztása után összeállíthatja a rétegrendet. A jobb oldali sávban az anyagok adatbázisában kereshet. Új rétegrend összeállításakor a program adatbázisában név, típus vagy hővezetési tényező alapján kereshetünk anyagokat. 4
Ezen túl hővezetési tényezőre is kereshet, illetve relációs jelekkel (>;<;=) egy adott értéknél kisebb vagy nagyobb hővezetési tényezőjű anyagokat is választhat. A két keresési feltétel egyszerűen kombinálható. Az anyagra egyszer kattintva bekerül a rétegrend szerkezeti anyagai közé. 5
A rétegrendhez felvett anyagokat a jobb oldali x gomb segítségével törölheti. 1.3.1 Saját anyag hozzáadása Amennyiben olyan anyagot szeretnénk felvenni, amely a program adatbázisában nem szerepel, megtehetjük az anyagok keresősáv melletti + gomb segítségével. Adjuk meg az anyag kategóriáját, nevét és hővezetési tényezőjét. Ezután a felvitt anyag bekerül a felhasználó saját anyagai közé. 6
1.3.2 Kappa tényező megadása Az anyagok hővezetési tényezőit a Kappa korrekciós tényezővel kell módosítani adott esetben. A Kappa tényezőket és alkalmazásukat az 1. számú mellékletben található táblázatok foglalják össze: 1.3.3 Mentés rétegrend sablonként Amennyiben az adott rétegrendet több projekt során is használni szeretné, elmentheti sablonként. Ebben az esetben az adott rétegrend bekerül a Rétegrend sablonok közé. 7
A sablonok között a Szűrés funkcióval válogathat, majd a kiválasztott sablont a projekthez adhatja a Projekthez adás gomb segítségével. A projekthez adás történhet módosítás nélkül, ekkor elegendő a felugró ablakban a Mentés gombot választani. A sablon rétegrendet a projekt követelményeinek megfelelően módosíthatja is, ekkor módosítás után a Mentés gombot választva a projekthez a már testreszabott rétegrend kerül hozzáadásra. A kész rétegrendeket utólag is szerkesztheti, vagy törölheti a projektből. 1.3.4 Nyílászárók kezelése Fontos: nyílászáróknál szükséges az üvegezés részaránya, amelyet úgy kapunk meg, hogy a teljes ablakfelülethez viszonyítjuk a tisztán üvegezett résznek az arányát. Az üvegezett rész felületéhez a teljes ablakfelületből vonjuk le az ablakkeretet és a merevítők felületét. A nyílászáróknál a kialakuló légcsereszámot manuálisan szükséges megadni. 8
A légcsereszám értékére a TNM rendelet ad javaslatot, azonban csak új építésű épületek esetében, jól szigetelt ablakokra vonatkozóan. Az erről szóló táblázatot a 2. számú melléklet tartalmazza. Az üvegezés naptényezőjét lehetőség van manuálisan megadni. 1.4 Épület adatok megadása Az épület geometriájának, határoló szerkezeteinek felvitele az Épület adatok blokkban történik. Az általános adatokban a választómezők segítségével vázoljuk fel a tanúsított épületet, az itt beállított adatok határozzák meg a kitöltendő mezők felépítését. Továbbá tömbházak, társasházi lakások esetén itt van lehetőség a teljes épületre vonatkoztatott A/V arány megadására. 1.4.1 Talajra fektetett padló Amennyiben az épület rendelkezik talajra fektetett padlóval, úgy ennek az adatait szükséges megadni: a nettó alapterületét és a rétegrendjét. Rétegrendet a zöld színű gomb segítségével választhatunk. Ilyenkor azok a rétegrendek kerülnek listázásra, amelyek a Projekt rétegrendek között szerepelnek, és típusuk Talajon fekvő padló. 9
Nettó alapterület alatt a belső méretekkel számolt alapterület értendő, azaz a falak által lefedett terület ebbe nem számítandó bele. Amennyiben a Talajon fekvő padlót nem jelöljük meg, egy alsó, lefelé hűlő födém adatainak megadása szükséges. 10
Többféle rétegrendből felépülő födémek esetén új födémet adhatunk meg az Új födém hozzáadása gomb segítségével. 1.4.2 Pince Fűtetlen pince megadásakor ennek megfelelő beviteli egység kitöltése szükséges. Ha a fűtetlen pince nem a teljes alapterület alatt húzódik végig, akkor a talajra fektetett padló kiválasztásával az alsó lehűlő felületeket megosztva is felvihetjük. A fűtött pince gyakorlatilag egy talajjal (esetenként csak részben) érintkező szintként tekinthető. 11
1.4.3 Szintek A Szint hozzáadása gombbal tetszőleges számú szintet vehetünk fel. A szintek átnevezhetőek és dragand-drop módszerrel sorrendjük módosítható. A szintek nevére kattintva összezárhatjuk azokat, így áttekintetővé válik a felvett épület. Figyeljünk a szintek sorrendjére, mert az 1. számú szintet tekinti a program a legalsó szintnek és az itt bevitt adatokat később felhasználja! Értelemszerűen a további szinteket az egymás felett elhelyezkedő emeleteknek tekinti a program. A szint belmagasságát a szinten belül felvett összes helyiségre vonatkoztatja a program. 12
A szinteken belül szobákat, helyiségeket vehetünk fel, melyek szintén elnevezhetőek. Egy-egy helyiségen belül pipával jelezhetjük, hogy az adott helyiség rendelkezik-e hűtéssel vagy mesterséges szellőzéssel. Az itt megjelölt helyiségek alapterületeit összegezve határozza meg a program a hűtött, ill. a szellőztetett alapterületet. 13
A szobákon belül határoló falakat vehetünk fel, melyeknek megadhatjuk a tájolását, hosszát és rétegrendjét, valamint a rajta található nyílászárókat. A nyílászárók felülete automatikusan levonódik annak a falnak a felületéből, amelyen felvettük. Fontos: a falhosszaknál is a belső méreteket kell használni. A falakon megadhatjuk a pozitív falsarkok és T-csatlakozások számát. Ezeket a program az adott rétegrendű külső fal hőhidasságának értékeléséhez használja fel. 14
Magyarázat: Amennyiben a helyiség nem fűtetlen térrel érintkezik, hanem fűtött térrel, másik épülettel, raktárral stb. felvehetünk belső falat is, mint határoló szerkezet. Tanúsítás során ne felejtsük el, hogy nem hőszükséglet-számítást végzünk, a belső teret nem kötelező helyiségekre osztani, így a helyiségek közötti belső falakat sem szükséges felvenni! Helyszíni felmérés során megkönnyítheti a dolgunkat az adatok helyiségenkénti felvitele, de ez nem kötelező. Megfelelő tervrajz esetén elegendő lehet egy-egy szintet egy-egy szobaként felvinni, és csupán a különböző tájolású falakat megadni ehhez kapcsolódóan. A szinten felvett helyiségek összesített felületét, azaz a nettó számolt szintterület a szint alján jelzi ki a program. 15
Itt ellenőrzésre van lehetőség, illetve fűtetlen helyiségek területével kiegészíthetjük a helyiségek alapterületeiből számolt szintterületet. 1.4.4 Zárófelületek A felvett szintekhez zárófelületet választhatunk. Amennyiben az általunk tanúsított épület esetében két szint között zárófelülettel nem kell számolni, 16
válasszuk a Nincs lehetőséget. 1.4.5 Lapostető Ha az adott szintet lapostető zárja le, válasszuk a Lapostető lehetőséget a zárófelületek közül. Ekkor a szint beviteli mezőinek aljára egy, a lapostető adatainak megadására szolgáló doboz jelenik meg. Lapostetőn attikafal, illetve felépítmény meglétét jelezhetjük. Ezeket az adatokat a program a lapostető hőhidasságának meghatározásához használja fel. 1.4.6 Sátortető Amennyiben a szintet adott hajlásszögű sátortető elemek határolják felülről, válasszuk a sátortető lehetőséget. Ekkor megjelennek azok a mezők, melyek a sátortető adatainak bevitelére alkalmasak. 17
Egy ilyen tetőtéri szintnek igen bonyolult geometriája lehet. A különböző határoló falakat geometriai alak szerint kezeli a program. Ezáltal a falak tényleges felülete egyszerűen, külön számítások nélkül megadható és a tetőtér légtérfogata számítható. 18
Tetőelemet mindig az adott falhoz kapcsoljuk hozzá. Így minden tetőelem összefügg azzal a fallal, amelyhez felvettük. A tetőelem tájolása megegyezik a fal tájolásával és geometriai méreteinek meghatározásakor is kapcsolódik hozzá. 19
Tetőelemen és falon is vehetünk fel nyílászárókat. Ezeknek a felülete automatikusan levonódik annak az egységnek a felületéből, amelyen felvettük. Nyílászárókat egyszerűen duplikálhatunk a Másolás gomb segítségével. 1.5 Fűtési rendszer Az épület geometriai adatainak felvitele után található a fűtési rendszerre vonatkozó beviteli egység. Az értelemszerűen kitöltendő mezők a kiválasztásnak megfelelően átalakulnak. Ennek megfelelően pl. nem melegvizes rendszereknél a bevitel leegyszerűsödik, eltűnnek a felesleges mezők. Új hőtermelőt a Hőtermelő hozzáadása gombbal hozhatunk létre. Több hőtermelő esetén a lefedett energiaarányt úgy kell megosztani, hogy összesítve 100%-ot adjanak ki. 20
1.6 Használati melegvíz A használati melegvíz előállító rendszert a fűtési rendszerhez hasonlóan építhetjük fel. A beviteli mezők lépésről lépésre a választott rendszerhez igazodnak, így kerülhető el a felesleges adatok megadása. Több hőtermelő esetén a Lefedett energiaarány mező kitöltésével oszthatjuk meg a rendszert. 1.7 Hűtési rendszer Amennyiben a tanúsított épület rendelkezik mesterséges hűtéssel, hűtési rendszert vehetünk fel. A Hűtőgép hozzáadása gombbal tetszőleges számú hűtőgépet vehetünk fel. Ezek között a lefedett energiaarányt megosztani szükséges úgy, hogy összesítve 100%-ot adjanak ki. 21
Az EER szám megadása szükséges. Ez a hűtőgépek adatlapján szerepel, azonban ennek hiányában a 7/2006. TNM rendelet is ad ilyen értékeket. Ezeket a program a hűtőgép típusához illeszkedve automatikusan javasolja, azonban ez felülírható. A hűtési napok számának meghatározásához szintén a TNM rendelet ad segítséget az III. Tervezési adatok fejezet 1.4. táblázatában, melynek címe: A nyári félévben a középhőmérsékletek eloszlása. A táblázat közvetlen linkkel elérhető a programfelületről. 1.8 Légtechnikai rendszer Amennyiben a tanúsítás során vizsgált épület mesterséges szellőzéssel ellátott, légtechnikai rendszert, rendszereket vehetünk fel. Célszerű a külön légkezelő berendezéssel rendelkező rendszereket külön-külön megadni, így az ezek közti súlyozást a szállított térfogatáram szerint tehetjük meg. 22
Amennyiben a légkezelőgép nem rendelkezik hővisszanyerővel, a hővisszanyerő hatásfoka nulla. Ha a légtechnikai rendszernek vannak olyan szakaszai, ahol a légcsatorna a fűtött téren kívül halad, további mezők kitöltése szükséges. Ebben az esetben meg kell adni a fűtött téren kívül haladó légcsatorna hosszát, a szigetelés vastagságát, a légcsatorna körüli átlagos hőmérsékletet, az érintett légtechnikai rendszer működési idejét a fűtési idényben, és a légcsatorna jellemző méretét. 23
1.9 Ellenőrző felület Amennyiben a szükséges adatokat felvittük, a projekt mentése szükséges. Ezt két módon tehetjük meg: - a CTRL+S billentyűkombinációval, - az Épület adatoknál található Mentés! gomb segítségével. Ez után a Tanúsítás készítése gombra kattintva a szerver elvégzi a számításokat. Amennyiben a számítások lefuttatása során a program hibát észlelt, azokat a felső fejlécben található Hibák (0) jelzőgombra kattintva listázhatjuk le. Az adott hibára kattintva a program a hiba helyére görget. 24
Az ellenőrző felületen láthatók a résszámítások eredményei, a narancssárga pöttyel megjelölt képleteket pedig tagonként lebontva ellenőrizhetjük. Az előírás szerinti mutatók követelményértéknek való megfelelősége is kijelzésre kerül. Az ellenőrző felület alján az épület energetikai osztályba sorolása található. 25
1. számú melléklet Kappa-tényezők Hőszigetelő anyagok "λ" értékének korrekciós tényezői hazai mérések alapján (MSZ-04-140/2:91) Korrekciós Hőszigetelő anyag és beépítési mód mért adatok tényező (κ) Polisztirol hab, amelyre rávakolnak, vagy rábetonoznak 0.42 Perlitbeton (ρ 400 kg/m3), amelyre rábetonoznak 0.57 Bitumoperlit (ρ 300 kg/m3), amelyre rábetonoznak 0.51 Expanzit, amelyre rávakolnak 0.20 Polisztirol hab két falazott réteg között 0.10 Isolyth két falazott réteg között 0.10 Perlit ömlesztve, két falazott réteg között 0.38 Poliuretán hab (40 kg/m3) kiszellőztetett légrétegben 0.25 Izofen kiszellőztetett légrétegben 0.25 NIKECELL kiszellőztetett légrétegben 0.50
Hőszigetelő anyagok "λ" értékének korrekciós tényezői a beépítési feltételek függvényében (MSZ-04-140/2:91) Korrekciós A hőszigetelés beépítésének módja tényező (κ) Külső falburkolat, vagy hidegtető alá, a külső levegővel érintkező légrétegbe beépített, légzáró bevonattal el nem látott hőszigetelés, a hőszigetelő réteg páradiffúziós ellenállásától függően: ha Rv < 0,8 * 109 m2spa/kg 0.35 ha Rv < (0,8 5,0) * 109 m2spa/kg 0.25 ha Rv > 5,0 * 109 m2spa/kg 0.10 Porózus felületű hőszigetelő réteg, amelyre az építés vagy gyártás során habarcsréteget hordanak fel, vagy betonréteget öntenek 0.30 Higroszkópikus hőszigetelő anyagok, könnyűbetonok olyan helyiség térelhatároló szerkezetében, ahol a belső relatív nedvesség folyamatosan 80% felett van: ha a helyiség levegőjével közvetlenül érintkezik 0,25 0.25 ha attól párafékező vagy beton réteg választja el 0,10 0.10 400 kg/m3-nél kisebb sűrűségű, ülepedésre, vetemedésre, roskadásra hajlamos hőszigetelés függőleges rétegként beépítve: ásványgyapot, polisztirol hab 0.20 táblák formájában előregyártva 0.15 Lapostetőkbe beépített hőszigetelő táblák egy rétegben, tompa ütközéssel kasírozás nélkül 0.25 legalább egy oldalról kasírozva 0.10 27
Külső hatásnak kitett falszerkezetek "λ" értékének korrekciós tényezői (MSZ-04-140/2:91) Az anyag megnevezése Testsűrűség (kg/m3) Korrekciós tényező (κ) Vasbeton 2400 0.29 Beton 2200 0.31 900 0.67 Könnyűbeton 900-1200 0.55 1500-1600 0.41 1000 0.52 Tégla (tömör vagy üreges) 1000-1600 0.39 1600 0.22 Cementvakolat 1900 0.61 28
2. számú melléklet - Légcsereszám Légcsereszám idényben n (1/h) Épület típusa A használati időben A használati időn kívül Átlagos légcsereszám a használati idő figyelembevételével, ha nincs gépi szellőzés Lakóépület 0.5 Irodaépület 2 0.3 0.8 Oktatási épület 2.5 0.3 0.9