Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése

Gazdaságtörténet Magyarország gazdaságtörténetének vázlatos áttekintése Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME-GTK Pénzügyek Tanszék Q ép. A329 bodrogi@finance.bme.hu

Történelmi blokkok Az izmusok világa Honfoglalás 895 Államalapítás 1000 Mohácsi csata 1526 Buda visszavívása 1686 Áprilisi törvények 1848 II. világháború 1945 Őstörténet Kalandozások Klasszikus feudalizmus Török-kor Abszolutizmus Kapitalizmus Szocializmus kísérlete - Nincs államszervezet - Minimális pénzhasználat - Feudális államszervezet - Erősödő pénzhasználat - Hanyatló feudális államszervezet - Fejlett pénzhasználat Távlati áttekintés - Polgári államszervezet - Magántőke alapú gazdaság - Szabályozott polgári államszervezet - Állami tulajdon alapú gazdaság

A magyarság eredete urali őshaza - elmélet Az urali népek i.e. 4. évezredben kezdtek szétválni i.e. 2. évezredtől termelő gazdálkodás folyt i.e. 1. évezredben vált ki végleg a magyarság az ugor népekből I.e. V. században indul el a nyugatra vándorlás (feltehetően éghajlatváltozással összefüggésben) Volga Káma folyók környéke (Magna Hungaria) Don folyó környéke (Levédia) Dnyeper folyó környéke (Etelköz) A honfoglalásra 895-ben kerül sor Magyarország gazdaságtörténete az államalapítás előtti időszak

A népvándorlás során az ősmagyarok több néppel kapcsolatba kerültek Termelési ismeretek elsajátítása (földművelés, szerszámok, stb.) Jövevényszavak (pl. búza, árpa, eke, stb.) A hatalmi berendezkedés átvétele (kettős fejedelemség) A vándorló életmód a mezőgazdasági termelést csak korlátozottan tette lehetővé Haszonállatok: ló, juh, kecske, szarvasmarha A honfoglalás után a Kárpát-medencében kb. 500 ezer ember élt A X. században még nem alakul át a hagyományos társadalomi és hatalmi berendezkedés Zsákmányszerző hadjáratok nyugat felé Olyan javakat raboltak, melyeket nem tudtak előállítani 933: merseburgi, 955: augsburgi vereség Az utolsó hadjáratra Bizánc ellen került sor 970-ben (teljes vereség) Magyarország gazdaságtörténete az államalapítás előtti időszak

A feudális állam megalapítása Géza fejedelem (972-997) ismeri fel az államszervezés szükségességét (keleti vagy nyugati orientáció ) a szervezés nagyobb részét I. (Szent) István király (997-1038) végezte A feudális rend kiépülése Kereszténység felvétele (egyházszervezés, tized) Közigazgatás kiépítése (megyék, államvezetési tisztségek, stb.) földmagántulajdon megjelenése (kezdetben a király a legnagyobb földbirtokos) A társadalom felépülése Szabadok (erős vagyoni különbségek alakulnak ki) Propriusok (egyházi és királyi alattvalók) Szolgák (lényegében rabszolgák) Magyarország gazdaságtörténete az államalapítás időszaka

A korai Árpád-kor gazdasága Mezőgazdaság Állattartás a letelepedés után megjelennek új fajok (sertés, tyúk) az állatok többségét kezdetben még szilajon tartották Földművelés amíg bőven volt földterület, vadtalajváltó gazdálkodás az eke fejlődése lehetővé tette a hatékonyabb talajmegmunkálást Mezőgazdasági üzem A kereskedelem fejletlensége miatt főként önellátás Praedium: földesúri házi gazdaság (szolgák végezték a munkát) Fejlettebb formájában a szolgák használatra földet kaptak Királyi várbirtokok Magyarország gazdaságtörténete az Árpád-kor

A korai Árpád-kor gazdasága A pénzgazdálkodás kezdete Az első érméket az Államalapítás után Szent István verette Kezdetben nem volt pénzrontás (kamara haszna ), de a XII. században már megjelent I. (Szent) István dénárja

Királyi jövedelmek Domaniális jövedelmek: királyi birtokok, uradalmak hozamából származó jövedelmek Regálé jövedelmek: királyi felségjog alapján járó bevételek (pénzverés, bányászat, vámok) Kezdetben szinte csak domaniális jövedelmei voltak a királyoknak, de a XII. századtól fokozatosan tért nyer a regálé rendszer A királyi hatalom a földterület csökkenésével fokozatosan gyengül Magyarország gazdaságtörténete az Árpád-kor

Változások a XIII. századtól 1241-42: tatárjárás a lakosság 15-20%-a elveszett kiderült a településszerkezet sérülékenysége, a várak hiánya a lakosságszám hamar növekedésnek indult újra, elsősorban bevándorlásnak köszönhetően A településszerkezet átalakul A praediumok falvakká alakultak (10-15 ház településenként) A városok védőfalat kapnak Változik a társadalom felépülése a módosabb közszabadokból és a királyi szerviensekből kialakult a nemesség (felettük az uralkodó bíráskodott) Aranybulla (1222) a praediumok átalakulásával kialakul a klasszikus feudális jobbágyság (felettük a földesúr bíráskodott) Magyarország gazdaságtörténete változások a XIII. századtól

Az ipar és a bányászat fejlődése a XIII. században A bányászat a késői Árpád-korban honosodik meg technikai fejlődés (vízenergia) arany, ezüst, rézbányák nyílnak jelentős hozammal A kézműipar fokozatosan teljesen önálló, független ágazattá válik az iparűzők a városokba költöznek Megjelennek a céhek (érdekvédelmi szervezetek) Magyarország gazdaságtörténete változások a XIII. századtól

Az államhatalom helyzete a vegyesházi királyok idején A királyi birtokok csökkenésével az államnak érdeke fűződött a kereskedelem támogatásához 1301: kihal az Árpád-ház, 1301-től (1307-től, 1308-tól, 1310-től ) Károly Róbert uralkodott A tartományurak visszaszorítása 1323-ig eltartott A földadományokat visszaszorítja (honor rendszer) Bevezeti a külkereskedelmi vámot (harmincad) Átalakítja az urbura (bányabér) rendszerét Érdekeltté váltak a földtulajdonosok a bányászatban Nemesfém-monopóliumot vezet be 1325-től vertek firenzei mintára aranyforintot 1 aranyforint = 100 dénár Magyarország gazdaságtörténete a vegyesházi királyok kora

Az államhatalom helyzete a XIV. században Magyarország adja a világ aranytermelésének egyharmadát, Európa aranytermelésének 90%-át (!) Az aranyforint bevezetése után az állam lemondott a pénzrontásból származó bevételről, helyette új illetéket vezettek be (kapuadó) Az értékálló pénz külföldön is keresett volt, emiatt a nemesfém mennyisége az országban fokozatosan csökkent 1335: Visegrádi királytalálkozó Bécs árumegállító jogát kikerülve Csehországi kereskedelmi útvonal Trónöröklési megállapodások (Lengyelország) Magyarország gazdaságtörténete a vegyesházi királyok kora

I. (Nagy) Lajos Legendás lovaguralkodó, hadjáratai európai hírnevet hoztak számára (és fokozatosan kiürülő kincstárat ) 1351: Rendi országgyűlés Budán Törvénybe foglalják (megerősítik ) az ősiség jogát Nemesi jogok, kiváltságok egységesítése (Aranybulla ) Előírja a kilenced szedését, mint egységes földesúri adófajta (ez nem megy át tartósan gyakorlatba) Nagy Lajos utódai fokozatosan újra a pénzrontás eszközéhez nyúlnak Magyarország gazdaságtörténete a vegyesházi királyok kora

Az Oszmán birodalom felemelkedése A birodalom 1300 körül kezdett megerősödni 1389: rigómezei csata 1400 után: északi terjeszkedés Magyarország gazdaságtörténete az oszmán birodalom

Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos leányát, Máriát vette feleségül, így került trónra Hatalma megszilárdítása érdekében sok egyezséget kényszerül kötni főnemesi csoportokkal A királyi birtokok eladományozásra vagy elzálogosításra kerülnek (a kb. 300 magyarországi vár közül csak 70 marad a király uralma alatt) A központi államhatalom ismét meggyengül A gyengülő hatalom tipikus jellemzője, a pénzrontás ismét megjelenik Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés (1437) Magyarország gazdaságtörténete a vegyesházi királyok kora

Magyarország a XV. században Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) után: I. Albert (1437-1439), I. Ulászló (1440-1444), - Hunyadi János kormányzósága V. László (1444/1453-1457): polgárháborús időszak Nándorfehérvári diadal Magyarország gazdaságtörténete a XV. század

Magyarország a XV. században Hunyadi Mátyás (1458-1490): 1467-től ismét értékálló pénzt vezetnek be A régiek helyett új adónemekkel növelik a kincstári bevételeket Kapuadó helyett füstpénz háztartásonként szedték Harmincad helyett koronavám A rendkívüli hadiadó rendszeressé válik Az új rendszer gyengesége, hogy a jobbágyság adója adta a bevételek 60%- át II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526): A királyi hatalom ismét rendkívül legyengül a főúri terjeszkedés mellett Magyarország gazdaságtörténete a XV. század

Gazdaság a török kori Magyarországon A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt 1526: mohácsi csata Elesik II. Lajos király A magyar hadsereg zöme megsemmisül A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között Mindkettejüket megkoronázzák Szapolyai trónkövetelési érve: Rákosi-végzés Ferdinánd trónkövetelési érve: Habsburg-Jagelló szerződés Magyarország gazdaságtörténete a török kor

1541: Buda bevétele Az ország három részre szakad: Királyi Magyarország Erdélyi Fejedelemség (1570-ig Keleti Magyar Királyság) ez a terület a kettős koronázás miatt válik önállóvá Hódoltsági terület Magyarország gazdaságtörténete a három részre szakadt Magyarország

A hódoltsági területek helyzete Vilajet: tartományi alapegység A gyors terjeszkedés miatt szervezték őket a török birodalomban A hódoltság területén hét vilajetet alakítanak ki Élén a beglerbég (pasa) állt A közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység) A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek Magyarország gazdaságtörténete a török kor

A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás) (szultáni) hászbirtok: 100.000 akcse feletti jövedelem ziámet birtok: 20.000 100.000 akcse jövedelem tímárbirtok: 20.000 akcse alatti jövedelem Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg állami adó (dzsizje) földesúri adó (iszpendzse) hitetlenek adója (haradzs) gyermekadó (devsirme) Magyarország gazdaságtörténete a török kor

A gazdaság helyzete a békés országrészekben A mezőgazdaság terményeinek a XVI. századtól fokozatosan kialakul a nemzetközi piaca a gabona és a szarvasmarha keresett exportcikké válik A Királyi Magyarország és Erdély területén emiatt egyre érezhetőbb az allodiális területek növelése pusztatelkek, irtásterületek csatolása, közös használatú területek allodizálása (bekerítés) Az allódium megművelése ekkor főleg még robotmunkával folyt a bérmunka természetesen hatékonyabb, de még nem válik jellemzővé A külkereskedelem virágzik, a behozatalt főként textíliák és iparcikkek teszik ki ennek közvetlen következménye a hazai ipar lassú fejlődése Magyarország gazdaságtörténete a török kor

A török-kor vége 1683: a török hadsereg utolsó támadása Bécs ellen 1686: Buda felszabadítása 1699: Karlócai béke (Temesköz kivételével az egész ország területe felszabadul) Az abszolutista osztrák országirányítás ellen megindul a Rákóczi-szabadságharc 1711: a szabadságharc bukása után Habsburg konszolidáció Magyarország gazdaságtörténete a török kor után

A XVIII. század uralkodói 1711-1740: III. Károly 1740-1780: Mária Terézia 1780-1790: II. József Felvilágosult abszolutizmus időszaka Magyarország gazdaságtörténete a török kor után

A Habsburg hatalom helyzete 1711: megkezdi uralkodását III. Károly utolsó egyenes ági férfi uralkodó a dinasztiában 1723: Pragmatica Sanctio 1740-1748: Örökösödési háború Szilézia porosz fennhatóság alá kerül A Habsburg hatalom viszont megszilárdul Közép- Európában Német-római birodalom: a császári hatalom 1648-tól már csak névleges A birodalmi szemlélet egyre jobban Közép-Európára koncentrálódik Magyarország gazdaságtörténete a török kor után

Gazdaság- és iparpolitika 1754: kettős vámrendszer bevezetése Philip von Hörnigk elképzelésének megvalósítása alapelv: munkamegosztás a birodalmon belül erős külső vámmal a készáru beáramlását korlátozta, a belső vámok a termelési munkamegosztást rögzítették A kettős vámrendszer eredményeképpen a magyar agrárexport jelentősen bővült, de az ipar fejlődése lényegében megállt 1790 körül még csak kb. 125 üzem működik az ország területén 1761: céhrendelet a céhek monopóliumait korlátozzák eredménye az olcsóbb és rendezettebb áruellátás Magyarország gazdaságtörténete a XVIII. század

Pénzpolitika 1753: konvenciós forint bevezetése 1 kölni márka (~230 gramm) ezüst = 10 tallér, 1 tallér = 2 konvenciós forint A konvenciót (egyezség) Bajorországgal kötötték meg 1762: az első papírpénzek megjelenése A pénzjegyeket a Wiener Stadt Banco bocsátotta ki A kiváltó ok a hétéves háború (1756-1763) volt Kezdetben igen elfogadottak voltak, mivel átváltásukat nem korlátozták Magyarország gazdaságtörténete a XVIII. század

A magyar gazdaság helyzete a XVIII. század végén A közel 25 éves folyamatos háborús helyzet Európában jelentős konjunktúrát eredményezett Magyarországon a gabonaexport folyamatosan emelkedett az árak egyre gyorsabban emelkedtek (1792 és 1812 között tízszeresére) nagyobb területeket vontak be a termelésbe kereslet támadt a megfelelő munkaerő iránt A nemesség a nyereséget nem iparfejlesztésre használta fel, emiatt az iparosodottság szintje továbbra is alacsony maradt 1815 után a háborúk véget értek, dekonjunktúra ideje kezdődött meg Magyarország gazdaságtörténete az abszolutizmus időszaka

Pénzügyi helyzet 1796-tól teljesen fedezetlen papírpénzt hoztak forgalomba Kényszerárfolyamot vezettek be Az értékpénzek eltűntek a forgalomból Meglódult az infláció 1811-ben Ausztria államcsődöt ismer el A forgalomban lévő pénzt a névérték ötödéért kellett beváltani (vagyondézsma) A háború végével, 1815-ben nyílt lehetőség a pénzügyi rendszer újjászervezésére 1816. június 1-én megalapították az Osztrák Nemzeti Bankot (ONB) Magyarország gazdaságtörténete az abszolutizmus időszaka