292 HAVI MONITOR 2015. január Történelmi mélyponton az infláció SZIGMA indikátorok A január közepéig beérkezett információk alapján a hazai gazdaság tovább bővült. Az újból magára találó ipar és építőipar, valamint a versenyszféra erősödő munkaerőkereslete is erre utal. Az általános árszínvonal 2014-ben az előző évhez képest 0,2 százalékkal csökkent. Az ipar teljesítménye novemberben újból magára talált, melyet elsősorban az erősödő exportkereslet vezérelt. Az építőipar kibocsátása is növekedni tudott, bár egy trendszerű lassulás figyelhető meg az ágazatban. Az ipar és az építőipar erős decemberi teljesítménye rendkívül fontos lehet az utolsó negyedév GDP-alakulása szempontjából, mely az eddigi adatokat tekintve lassuló növekedést mutathat. A munkaerő-piaci aktivitás emelkedett, miközben a versenyszférában is nőtt a munkaerő iránti kereslet. Az utóbbi folyamatot ugyanakkor ellensúlyozta a közfoglalkoztatottak számának csökkenése, így a munkanélküliségi ráta változatlanul 7,3 százalékos mélyponton áll. Az inflációs mutató a tavalyi év utolsó hónapjában 0,9 százalék volt, így 2014 egészében 0,2 százalékkal csökkent a hazai pénzromlás üteme. Deflációs veszély még nincs, bár rendkívül alacsony az árnyomás. A nemzetközi befektetési piac hevesen reagált a svájci jegybank árfolyamküszöbének eltörlésére és az EKB kötvényvásárlási programjára. Az MNB a vegyes jelzésekre való tekintettel továbbra sem változtatott a 2,1 százalékos alapkamat mértékén. Az államháztartás 2014. évi pénzforgalmi egyenlege kedvezőbben alakult a várakozásoknál. A 2,9 százalékos GDP-arányos kormányzati célnál akár 0,4 százalékponttal is kedvezőbben alakulhat a maastrichti hiánymutató. A Századvég decemberi közvélemény-kutatása szerint mérséklődött a Fidesz KDNP támogatottsága. Ugyanakkor a válaszadók közel kétharmada a négyéves ciklus kitöltését várja a Fidesztől. Forrás Századvég Előrejelzésünk (2014.12.16.) 2014 GDP változása (%) 3,4 Infláció (éves átlag, %) 0,2 Bruttó keresetek 2,5 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 308 Forint hozamgörbe (%) Forrás: Datastream www.szazadveg.hu E DOKUMENTUM NEM MINŐSÜL AJÁNLATTÉTELNEK.
Gazdasági áttekintés Külső környezet A válság óta nem látott mélységbe zuhanó olajár nyertesei Kína és az Egyesült Államok lehetnek. A globális konjunktúrát alapvetően változtatja meg a kőolaj árának elmúlt hónapokban tapasztalt meredek esése. Szeptember vége és január közepe között a nyers kőolaj világpiaci ára felére zuhant: január 13-án 46 dollár alá csökkent a Brent olaj hordónkénti ára, amire 2009 márciusa óta nem volt példa. Az energiaárak esésének következtében decemberre az Európai Unióban története során először negatív tartományba süllyedt a pénzromlás üteme, miközben az USA-ban is tíz éve nem látott szintre csökkent az infláció. 1. ábra Az EU és az USA inflációs folyamatai (év/év, %) Forrás: Eurostat, BLS Az alacsony olajár legnagyobb nyertese az IMF szerint Kína és az USA lehet, melyek GDP-növekedési ütemét rendre 0,4 0,7, illetve 0,2 0,5 százalékponttal növelheti az alacsony energiaárak gazdaságélénkítő hatása. A Valutaalap legfrissebb előrejelzésében a világ vezető gazdaságai közül egyedül az Egyesült Államok 2015-re várt GDP-növekedését javította: az USA 3,6 százalékos bővülése meghaladja a világgazdaság 3,5 százalékos mutatóját is. Az előrejelzés 2015-ben az euróövezetben 1,2, Japánban 0,6, míg Kínában 6,8 százalékos GDP-bővülést valószínűsít. SZIGMA indikátoraink SZIGMA konjunktúra indikátoraink szerint a következő hónapokban a tavaly megszokottnál mérsékeltebb bővülés várható. Az aktuális gazdasági teljesítményt megragadó SZIGMA CI értéke 2014 decemberében is a negatív tartományban maradt. Ezzel szemben pozitív fejlemény, hogy megtört az április óta tartó csökkenő trend, főként a kedvező novemberi ipari adatoknak köszönhetően. A tavalyi utolsó negyedévben így trend alatti növekedést mutatott a magyar gazdaság. A mérsékeltebb teljesítményt a visszafogottabb ipari és építőipari kibocsátás, a lanyha külgazdasági konjunktúra és a korábbi negyedéveknél némileg kedvezőtlenebb rövid távú bizalmi indexek okozhatják. A jövőre vonatkozó, rövid távú várakozásainkat számszerűsítő SZIGMA LEAD indikátor alapján trendhez közeli gazdasági növekedésre számítunk 2015 első felében, míg 2015 augusztusától ismét trend alá bukhat a magyar GDP növekedése. Az előrejelzési horizont végén várható zsugorodó növekedés a bázishatás mellett főként az építőipari szerződésállomány csökkenésének tudható be, amit erősítenek a 1
háztartások romló bizalmi indikátorai is. Összességében 2015-ben a tavalyinál mérsékeltebb gazdasági növekedésre számítunk: előrejelzésünk szerint az idei év első felében a trendérték felé konvergáló vagy azt kissé meghaladó lehet a GDP bővülése, míg a harmadik negyedévében ismét trendtől elmaradó lehet a gazdasági növekedés. 2. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság Az ipari teljesítmény újból magára talált a bővülő export segítségével. Az ipar teljesítménye novemberben újból magára talált, amit a termelés volumenének 5,8 százalékot kitevő éves bázisú növekedése jelez. Az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 3,3 százalékkal bővült az ágazat, amely az idei évben regisztrált legerősebb hó/hó teljesítmény. Az elmúlt hónapok kilengéseiért a meghatározó súlyú járműipar a felelős. Az ipari növekedést az exportteljesítmény vezérelte, ami novemberben 8 százalékkal tudott bővülni az előző év azonos időszakához képest. A belső kereslet csupán 1,5 százalékkal emelkedett. 3. ábra Ipari termelés és értékesítés alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Az ipari termelést az év utolsó előtti hónapjában is a feldolgozóipar vezérelte, ami 6,7 százalékkal bővült. A tizenhárom alág közül háromban regisztráltak visszaesést. A járműgyártás kibocsátása 19 százalékkal bővült, szinte kizárólag a külső kereslet következtében. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeriparban regisztrált közel 2 százalékos 2
bővülést a belső piac vezérelte, mivel az orosz embargó visszafogja az exportot. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban az összes új rendelés 23 százalékkal, az összes rendelésállomány szűk 24 százalékkal emelkedett éves bázison novemberben. Mindkét mutató javulást tükröz, vagyis megállt a hónapok óta tartó apadás. Az ipari bizalmi mérleg az év végére is a pozitív tartományban, éves átlaga körül maradt. Egy erős decemberi teljesítmény sokat lendítene az utolsó negyedév GDP-alakulásán, amely tekintve az ipari számokat, lassuló növekedést mutathat. Az építőipari növekedés trendszerű lassulása figyelhető meg, ami novemberben így is 9 százalékot tett ki. Az építőipar teljesítménye jelentősen ingadozott az elmúlt hónapokban, novemberben újból mérsékeltebb, éves bázison 9 százalékos növekedést regisztrált a KSH. Összességében egy trendszerű lassulás figyelhető meg az ágazatban. Az ágazat növekedési ütemét az épületek építésének három hónapja tartó csökkenése fogja vissza, novemberben 6,3 százalékos volt az év/év visszaesés. Az egyéb építmények főcsoportban 23 százalékos bővülést mértek. A kiugró termelést továbbra is az ország területén zajló számos infrastrukturális fejlesztés vezérli. Előre tekintve, az építőipari teljesítmény mérséklődésének irányába mutat, hogy a novemberben kötött új szerződések volumene szűk 43 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az építőipari vállalkozások meglévő szerződésállománya 6,2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A korábbi uniós projektek bázisba kerülése, valamint lassú kifutása is visszafogja az év/év indexet a következő hónapokban, amit a magára találó lakáspiac némileg ellensúlyozhat. Az építőipari fellendülés már elérhette csúcsát, erre utal, hogy az ágazat bizalmi indexe 9 hónapos mélypontjára süllyedt az év végére. 4. ábra Építőipar alakulása (2013. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelmi forgalom 5 százalék feletti bővülése a fogyasztás erősödésére utalhat. A kiskereskedelmi forgalom volumene októberben 5,2 százalékkal emelkedett, így folytatódott az élénkülés. A KSH által publikált, novemberi előzetes becslés ugyanilyen mértékű év/év növekedésről számolt be. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján novemberben a forgalombővülést egyértelműen az üzemanyagkiskereskedelem alakulása vezérelte: összhangban a benzinkutakon tapasztalt jelentős áreséssel (éves szinten 2,5 százalék), a forgalom 8,5 százalékkal lódult meg. A decemberben mért több mint 10 százalékos árcsökkenés miatt további erős forgalombővülésre számítunk. Az élelmiszer- és nem élelmiszerkiskereskedelemben ugyanakkor némileg lanyhult a növekedés üteme, rendre 3,4 és 5,8 százalék volt. A kiskereskedelmi ágazat bizalmi egyenlege jelentősen visszaesett, amiben szerepet játszhat a kiskereskedelem szabályozásának átalakítása körüli bizonytalanság. A háztartások különböző bizalmi mérlegei is 3
újból negatív irányba változtak. Meglátásunk szerint egy erős évzárást követően az idei év elején lanyhulhat a kiskereskedelem teljesítménye. 5. ábra Kiskereskedelmi forgalom volumene (2013. január = 100%) és bizalmi indexe Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Eurostat, Századvég A versenyszféra munkaerő iránti kereslete továbbra is bővül. A gazdaságilag aktívak száma 2014 XI. hónapjában az előző havi átmeneti visszaesés után újra emelkedett. A 12 ezer fős emelkedésnek köszönhetően a növekedési trend folytatódott a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Az aktivitási ráta így emelkedett, a mutató 2014 novemberében 58,9 százalékon állt. A foglalkoztatottak szezonálisan kiigazított száma további 7 ezer fővel nőtt, ami az intézményi statisztikák alapján a versenyszféra munkaerő-keresletének köszönhető. Utóbbi mutató növekedési ütemének esetében azonban lassuló tendencia figyelhető meg. 6. ábra Munkapiac alakulása (2010. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A közfoglalkoztatottak száma 166 ezer főre csökkent, mivel novemberben a Startmunkaprogramra fordított halmozott kiadások meghaladták a 2014. évre vonatkozó előirányzatot, így nem volt elegendő forrás a közfoglalkoztatottak 200 ezer fős létszámának fenntartására az év végéig. Összességében a munkanélküliségi ráta változatlanul 7,3 százalékon maradt, ugyanis a magánszektorban létesülő munkahelyek és a munkaerőpiacra újonnan belépők kedvező hatását ellensúlyozta a csökkenő közfoglalkoztatás. 4
Novemberben a nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedett. A bérek éves növekedési üteme novemberben lassult, a bruttó átlagkereset 1,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A kisebb bérnövekedés mögött a munkaerő-kereslet növekedésének lassulása, valamint az egészségügyi dolgozók tavaly szeptemberi béremeléséből származó bázishatás húzódik meg. Utóbbit csak részben volt képes ellensúlyozni a kisebb volumenű közfoglalkoztatásból származó összetételhatás, így a közszférában a bruttó bérek összességében csökkentek. Mivel az adójogszabályok az elmúlt évben számottevően nem változtak, így a nettó bérek növekedési üteme a bruttó keresetekével megegyező volt. Figyelembe véve az árszínvonal csökkenését, a nettó reálbérek 1,8 százalékkal nőttek egy év alatt. 7. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly A külkereskedelmi mérleg többlete éves összevetésben csökkent. A KSH 2014. októberre vonatkozó második becslése szerint a külkereskedelmi termékforgalom exportvolumene stagnált, míg az import 6,2 százalékkal magasabban alakult a bázisidőszakhoz képest. A külkereskedelmi mérleg többlete októberben (351 millió euró) az előző év azonos időszakához képes közel a felére csökkent. 8. ábra Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Megjegyzés: A 2014. novemberi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH Októberben átlag feletti bővülést mutatott az energiahordozók és a feldolgozott termékek behozatala. Előbbi esetében a kőolaj és a gázimport volt jelentős, míg 5
utóbbiban a vegyipar és a járműipar jelentette a fő behozatali forrást. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése következtében. A 2014 novemberére vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 832 millió eurót tett ki. Ez 76 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az export euróban számított értéke 3,2 százalékkal, míg az import 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. A folyó fizetési mérleg egyenlege az MNB szerint 2014 novemberében 607,4 millió eurót tett ki, amely összeg markánsan magasabb az első 11 hónapban mért átlagos 375 millió eurós értéknél. A növekmény főként az áruk és szolgáltatások (reálgazdaság) egyenlegének javulására vezethető vissza. Költségvetési helyzet Az államháztartás 2014. évi egyenlege a kormányzati várakozásnál kedvezőbben zárt. Az államháztartás központi alrendszere decemberben az előzetes kormányzati várakozásnál kedvezőbben, 111,9 milliárd forintos deficittel zárt, így a 2014. évi pénzforgalmi hiány 825,7 milliárd forintot, az eredeti előirányzat 84,4, a módosított előirányzat 71,7 százalékát érte el. Az éves deficit nemcsak a 2013. évitől maradt el 112 milliárd forinttal, de egyben az utóbbi egy évtized második legalacsonyabb nominális pénzforgalmi hiányát jelentette. 9. ábra Költségvetési hiány (2014. január december, milliárd forint) Forrás: NGM A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 837,1 milliárd forint hiánnyal, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok egyaránt 5,7-5,7 milliárd forintos többlettel zártak. A társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, illetve a járulékokból származó bevételek egyaránt felülteljesültek, melyek közül az elmúlt hónapok várakozásait, valamint a drasztikus üzemanyagár-zuhanást figyelembe véve, az áfabevételek alakulása mindenképpen pozitív fejleménynek számít. A kormányzati célnál akár 0,4 százalékponttal kedvezőbben alakulhat a maastrichti GDParányos hiánymutató. A jelenleg rendelkezésre álló első három negyedéves önkormányzati adatok 115,7 milliárd forintos szufficitet jeleznek, így az év egészét tekintve a költségvetési törvényben jelzettnél akár több 10 milliárd forinttal is kedvezőbben alakulhat az önkormányzati alrendszer egyenlege. Ez a többlet ellensúlyozhatja az előre láthatólag az egyenleget rontó ESA-hidat, azaz összességében az eredeti 2,9 százalékos GDParányos kormányzati célnál akár 0,4 százalékponttal kedvezőbben alakulhat a 6
maastrichti hiánymutató. Számításaink szerint a változatlan árfolyamon kalkulált GDParányos bruttó államadósság a kormányzati várakozásokat érintő kommunikációban tavaly év végén megjelent 1,7 százalékos csökkenésnél kisebb mértékben zsugorodott. Ennek magyarázatául elsősorban az államháztartás betéteinek vártnál kisebb mértékű decemberi apadása szolgál. Az üzemanyagár-csökkenés költségvetési hatása 2014 ősze óta drasztikus üzemanyagár-csökkenés figyelhető meg a hazai üzemanyag-kiskereskedelemben. Ez a folyamat az esetleges tovagyűrűző hatásoktól eltekintve a jövedéki és a forgalmi adón keresztül befolyásolja a költségvetés bevételi oldalát. A mérséklődő árból fakadó forgalombővülés pótlólagos jövedéki adó, valamint áfabevételeket generál, miközben a csökkenő üzemanyagárból származóan áfabevétel-kiesést realizál a költségvetés. Még ha nem is a kihirdetett költségvetési törvényben foglaltakhoz képest (hiszen a tervezéskor már részben érzékelhető volt a világpiaci árak esése), hanem a tavaly szeptemberi árszinthez viszonyítva. 10. ábra Az üzemanyagok kiskereskedelmi ára (Ft) Megjegyzés: A 2015. januári adat Századvég-becslés. Forrás: KSH Korábbi számításaink alapján a benzin forgalma meglehetősen érzékenyen reagál az árcsökkenésre: 1 százalékos ármódosulás a forgalom megközelítőleg 0,7 0,8 százalékos ellentétes irányú változását vonja maga után. A 2014. szeptemberi 420 Ft/literes átlagos benzinárakhoz képest a 2015. évre alkalmazott technikai kivetítésünkben szereplő literenként 330 Ft-os ár mintegy 18 százalékos árcsökkenést jelent. Ez pedig a jelentős forgalombővülés révén, éves szinten mintegy 21 milliárd forint adóbevételi többletet (a jövedéki adó esetében 34 milliárd forint többletet, az áfa tekintetében pedig 13 milliárd forint kiesést) von maga után. A gázolaj esetében lényegesen alacsonyabb árrugalmassággal számolunk ( 0,19), tekintve, hogy az áru- és személyszállítási ágazat legjelentősebb szereplői (MÁV, Volán, fuvarozó vállalatok, hajózás), valamint a mezőgazdasági termelők esetében az árváltozás gyakorlatilag nem befolyásolja a felhasznált üzemanyag mennyiségét. Igyekeztünk figyelembe venni továbbá azt is, hogy a kereskedelmi gázolaj felhasználói visszaigénylik a kifizetett forgalmi adót, így az ár változása az ő esetükben nem gyakorol hatást a befolyó adóra. Összességében a szeptemberi literenként 426 Ft-os gázolajárhoz képest a technikai kivetítésünkben használt 7
2015. évi 350 Ft-os átlagár mintegy 30 milliárd forint adóbevétel kiesést (jövedéki adó oldalon mintegy 12 milliárd forint többletet, forgalmi adó tekintetében pedig 42 milliárd forint elmaradást) eredményez. A két üzemanyagot együttvéve kisebb mértékű, éves szinten mintegy 9 10 milliárd forint értékű bevételcsökkenést von maga utána a tavaly szeptemberinél számottevően olcsóbb üzemanyag, azaz az elsősorban a benzin esetében jelentkező forgalombővülés okozta többlet jövedékiadó-bevétel részben ellensúlyozza a kieső áfabevételeket. Monetáris folyamatok 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal zsugorodtak. A fogyasztói árszínvonal a várakozásokat felülmúló mértékben, éves bázison 0,9 százalékkal esett 2014 decemberében. Az új historikus mélypontját elérve már négy egymást követő hónapban maradt negatív a hazai inflációs mutató. Az év egészét tekintve így 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal zsugorodtak 2013-hoz képest. Ebben jelentős szerepet játszott a rezsicsökkentések egyszeri hatása, melynek már csak a harmadik köre éreztette hatását decemberben, a többi beépült a bázisba. Szintén a nyomott inflációs környezetet segítette, hogy Európában is eltűnt az infláció, míg az év második felében az olajárak zuhanásának hatása érződött a pénzromlási ütem alakulásában. A jövő évi inflációs környezet is nyomott maradhat, tekintettel a tartósan alacsony olajárakra, az inflációs várakozások mérséklődésére és a nem létező külső inflációs nyomásra. A decemberi áresésben a háztartási energia (5,4 százalék) és az üzemanyagok (10,4 százalék) árának év/év csökkenése előre látható esemény volt. A meglepetést elsősorban az élelmiszerek árának éves szinten 0,6 százalékot kitevő zsugorodása jelentette. Ez részben az olcsóbb zöldségek és gyümölcsök miatt alakult ki, amit az orosz embargó és a jó termés váltott ki. Emellett a cukor áresése jelentett meglepetést, amit a világpiaci árak implikáltak. A tartós fogyasztási cikkek ára annak ellenére is csökkent, hogy a főként importált termékeket tartalmazó termékkörre a forint gyengülése árfelhajtó hatást gyakorolt. Itt érthető tetten leginkább a gyenge külső infláció. 11. ábra Infláció alakulása (éves változás százalékban) Forrás MNB, Századvég Az MNB inflációs trendmutatói széttartanak, jelenleg az 1,1 2,2 százalékos sávba esnek. Az értékek továbbra is mérsékelt inflációs környezetre utalnak. Deflációs veszély még nincs, bár rendkívül alacsony az árnyomás, amit az 1 százalék alá 8
csökkenő éves maginfláció jelez. A hazai árfolyamatok, a globálisan nyomott inflációs környezet és laza monetáris politika, valamint a gazdaság ciklikus pozíciója a hazai monetáris feltételek lazításának irányába mutatnak. A forint januári gyengülése azonban nehéz helyzetbe hozta a döntéshozókat. 2015. január 27-i ülésén a jegybank a korábbi bejelentésének megfelelően nem változtatott a 2,1 százalékos alapkamaton, de nem zárható ki újabb kamatcsökkentés. A globális likviditásbőség tovább növekszik az EKB kötvényvásárlási programjának köszönhetően. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetet heves mozgások jellemezték, főként a devizapiacon. Az EKB-nál szeptember óta változatlan a kereskedelmi bankok betéti kamata, amely 0,2 százalékon áll. Az intézet január 22-én bejelentette régóta várt monetáris lazítási programját. Ennek értelmében havi 60 milliárd euró értékben vásárol állampapírokat legalább 2016 szeptemberéig, egészen addig, amíg elérik a 2 százalékos inflációt. Továbbá a japán központi bank is bővítette eszközvásárlásait. A Fed december közepi ülésén nem változtatott monetáris kondícióin. A globális likviditásbőség így véleményünk szerint növekszik. A svájci jegybank elengedte a svájci frank/euró 1,2-es árfolyamküszöböt 2015. január 15-én, amelynek hatására nagy turbulencia keletkezett a devizapiacokon, és a frank közel 20 százalékot erősödött. Az esemény a régiós devizapiacot is komolyan megmozgatta. A cseh korona árfolyama 0,8, a lengyel zloty 3,4 százalékot gyengült az euróval szemben. A régiós országkockázati felárak enyhe emelkedést mutattak: az 5 éves szuverén CDS értéke Csehországban 51, Lengyelországban 72 bázispontra növekedett. 12. ábra A régiós árfolyamok alakulása (induló érték = 100%) Forrás: Datastream A hazai fizetőeszköz jelentősen gyengült a vezető devizákkal szemben. A hazai pénzügyi piaci is megérezte a turbulenciákat. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke 7 egységgel 176 bázispontra emelkedett. A forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és az amerikai dollárral szemben is gyengült, rendre 2,6, 23,2 és 10,2 százalékkal. Az időszak végén így egy euró 316, egy svájci frank 315, egy amerikai dollár pedig 273 forintba került. A forinttal szembeni erősödés már nem érinti a svájci frankban denominált jelzáloghiteleket, köszönhetően a kormányzat jól időzített forintosítási döntésének. Ennek értelmében ezek a hitelek 256,5 forintos svájci frank árfolyamon lesznek átváltva. A lakosság ebből származó nyeresége 700 milliárd forint, amely abból fakad, hogy a forintosítás után mentesült a további árfolyamkockázati veszteség alól. 9
A másodpiaci hozamgörbe meredeksége jelentősen csökkent. A magyar jegybank decemberben sem változtatott a 2,1 százalékos irányadó rátán. A hozamgörbe rövid végén (rendre 26, 9 és 16 bázisponttal) emelkedtek a hozamok, de így is jelentősen alulmúlják az irányadó kamatot. Ennek okát a globális likviditásbőségben és a piac kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásában látjuk. A hozamgörbe hosszabb végén az elmúlt időszakban jelentős mértékben (42 53 bázisponttal) csökkentek a hozamok. A több hónapja tartó hozamesés oka, hogy a hosszabb lejáratokon is egyre inkább keresik a hazai állampapírokat; az alacsonyabb a hozamok pedig mérséklik az állami kamatkiadásokat. A külföldi állomány hátralévő átlagos futamideje markánsan, közel egy évvel (3,97 évről 4,80 évre) növekedett. A magyar állampapírok külföldi kézen lévő állománya nem változott érdemben, amely 4988 milliárd forintot tett ki január közepén. 13. ábra A forint hozamgörbe alakulása (%) Forrás: ÁKK, Századvég A vállalati szektorban ismét a hiteltörlesztés volt a meghatározóbb folyamat. _ A vállalatoknál 2014. novemberében a szezonálisan szűrt számok alapján a banki nettó forinthitel felvét 20,6 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 29,1 milliárd forintot tett ki. A kettő eredőjeként adódó novemberi teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan igazítva) 8,5 milliárd forintnak felelt meg. A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 81 milliárd forintot tett ki, ami jelentős csökkenést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 35 milliárd forint volt, ami csökkenést jelent az előző havi értékhez képest. 14. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég 10
Politikai áttekintés A választók kétharmada ad a Kormánynak négy év bizalmat A Fidesz KDNP támogatottsága mérséklődött a teljes népesség és a biztos szavazók körében. A bizonytalanok tábora jelentős. A Századvég decemberi közvélemény-kutatásának tanúsága szerint jelenleg a lakosság 29 százalék adná szavazatát a kormányzó pártokra a teljes népességen belül. A második helyen a Jobbik áll, jelenleg 14 százalékos a párt támogatottsága. A korábbi baloldali összefogás pártjai közül az MSZP a legerősebb (11 százalék), míg a Demokratikus Koalíció és az Együtt támogatóinak aránya alacsony (3-3 százalék). Az LMP-re jelenleg a megkérdezettek 4, más pártokra 2 százaléka voksolna. A bizonytalanok tábora 34 százalékra bővült decemberre. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz KDNP jelenleg 44 százalékon áll. Ebben a közegben is a második a Jobbik (22 százalék), őt követi az MSZP 17 százalékkal, a DK és az Együtt 4-4 százalékon áll a biztos szavazók körében, míg az LMP-re 6, egyéb pártokra 3 százalék adná szavazatát. 15. ábra Pártok támogatottsága biztos szavazók, 2014. december A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. december 15 20. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Forrás: Századvég A Fidesz már nyolc éve vezeti a pártok politikai versenyét. _ A Fidesz táborának mérséklődése ellenére továbbra is a kormánypárt a legerősebb politikai erő: a Századvég méréseiben immár 2006 ősze óta, azaz nyolc éve vezeti a pártok versenyét mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók vonatkozásában. A teljes népesség körében jelenleg mért 29 százalék korántsem a legrosszabb adat, amit az intézet a Fideszről mért. 2012 azonos időszakában például ez az érték 21 százalék volt. A választók közel kétharmada a négyéves ciklus kitöltését várja a Fidesztől. A decemberi adatfelvétel azt is vizsgálta, milyen vélemények és attitűdök húzódnak meg a politikai piacon látható változások hátterében. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy bár sok választó nem értett egyet a bejelentett intézkedések egy részével (különösen az internetadóval), a megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) továbbra is azt várja a Fidesz-kormánytól, hogy töltse ki a négy évet és 11
bizonyítson. A válaszadók 34 százaléka gondolja úgy, hogy a Kormánynak távoznia kellene, illetve nem kellene kitöltenie a négy évet. 16. ábra Vannak, akik azt mondják, hogy az Orbán-kormánynak le kellene mondania, mások szerint végig kell csinálniuk ezt a négy évet. Ön melyikkel ért egyet? A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. december 15 20. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. Forrás: Századvég 12
_ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 17. ábra 2014 IV. negyedévi előrejelzésünk 2013 2014 2014 2015 2015 éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 1,5 3,6 3,8 3,2 2,8 3,4 2,3 2,2 2,5 3,2 2,6 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 0,1 1,3 1,7 1,5 1,7 1,6 1,6 2,0 3,1 4,0 2,7 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 5,2 17,2 16,4 15,2 13,5 15,6 10,2 7,7 5,7 4,5 7,0 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 5,9 8,3 9,3 7,8 6,3 7,9 5,1 4,4 6,3 9,8 6,4 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 5,9 9,0 10,6 11,0 8,1 9,7 5,3 3,1 6,1 10,0 6,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,6 1,9 1,4 1,7 1,4 6,4 1,9 1,7 1,9 1,5 7,0 Fogyasztóiár-index (%)* 1,7 0,0 0,3 0,1 0,5 0,2 1,0 1,6 1,8 2,1 1,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 3,00 2,60 2,30 2,10 2,10 2,10 1,80 1,80 1,90 2,20 2,20 Munkanélküliségi ráta (%)* 10,2 7,6 8,1 7,3 7,1 7,5 7,3 7,5 6,8 7,0 7,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,4 1,5 3,4 2,8 2,5 2,5 4,6 3,2 3,3 3,1 3,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 4,1 4,3 5,0 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 7,8 8,3 8,2 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,4 2,8 2,3 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 0,9 2,0 1,5 1,2 1,1 1,5 1,1 1,6 2,1 2,4 1,8 EUR/HUF átlagárfolyam 297 308 306 312 307 308 309 309 308 308 309 Megjegyzés: ESA2010 módszertan szerinti adatok. * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 18. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2014 2015 szeptember december változás szeptember december változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,3 3,4 2,4 2,6 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 2,4 1,6 2,5 2,7 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 13,3 15,6 4,9 7,0 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 5,6 7,9 6,2 6,4 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,2 9,7 7,0 6,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 5,7 6,4 0,7 5,4 7,0 1,6 Fogyasztóiár-index (%) 0,2 0,2 0,4 2,4 1,6 0,8 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,1 2,10 0,00 3,0 2,20 0,80 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,9 7,5 0,4 8,2 7,1 1,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,3 2,5 0,7 4,8 3,5 1,3 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában** 3,1 4,3 2,8 5,0 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában** 6,8 8,3 6,0 8,2 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 2,4 2,8 2,7 2,3 GDP-alapon számított külső kereslet* 1,7 1,5 0,3 2,2 1,8 0,4 Megjegyzés: A szeptemberi előrejelzésünk ESA 95, decemberi előrejelzésünk ESA2010 módszertan szerinti adatok felhasználásával készült, így a változás nem mindenhol értelmezhető. * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég 1 Készítés dátuma: 2014. december 16. 13
Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány külső személyek által szolgáltatott adatok alapján készült, melyet a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. Jelen kiadvány teljes tartalma így az abban található minden cikk, grafika vagy egyéb szerzői mű (a továbbiakban: mű) szerzői jogi oltalom alatt áll, melynek kizárólagos jogosultja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A kiadvány jelen példányának birtoklása ennek megfelelően nem keletkeztet a birtokos részére jogosultságot annak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 17. -ban rögzített bármilyen felhasználására. Erre tekintettel tilos a kiadványnak, vagy annak részének a megszerzésen túli bármely technikai módszerrel bármely adathordozóra történő többszörözése, átdolgozása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy más módon történő felhasználása a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írásbeli engedélye nélkül. 14