A napraforgó. tápanyag-ellátása

A napraforgó tápanyag-ellátása

Napraforgó tápanyag-ellátása A napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúránk. Az elmúlt 10 évben 500-550 ezer ha között mozgott a termőterület. 2011-ben kiugró, 575 ezer ha-os területen alakult az eddigieknél magasabb 2,4 to/ha országos átlagtermés. A vetésterület és termésmennyiség dinamikus növekedése egyrészt a magasabb termésátlagot produkáló hibrid vetőmagvak piaci megjelenésének, másrészt a megnövekedett felhasználói igényeknek élelmiszer fogyasztás területén az egészségesebb táplálkozási szokások terjedése, ipari és energetikai felhasználás bővülése köszönhető. A napraforgó kedvező adaptációs képességekkel rendelkezik mind a változó ökológiai, mind az agrotechnikai feltételekkel szemben. Ennek ellenére vizsgálni kell azokat a kockázati tényezőket, amelyek ismeretében csökkenteni tudjuk a termés mennyiségi és minőségi ingadozásait a termesztéstechnológia optimális kialakításával. Ilyen tekintetben három tényező szerepe meghatározó: agroökológiai, biológiai alapok és az agrotechnikai műveletek kivitelezése. A napraforgó kiváló adaptív tulajdonsággal rendelkezik, minek következtében az időjárási és talajtani tényezők széles intervallumával jellemezhető a termesztési körülménye.

Éghajlati igény Melegigényes növény, kerülni kell a hegyvidéki termesztését, azonban hidegtűrése a vegetációs időszak kezdetén és melegtűrése július-augusztusban sokkal kedvezőbb, mint más kapás növényeké. Közepes vízigényű növények közé sorolható, a vegetációs időszakban elfogyasztott vízmennyiség (500 mm) tekintélyes részét kiterjedt, nagy szívóerejű gyökérzetével az őszitéli csapadék talajban tárolt részéből képes fedezni, ezért jó szárazságtűrő képességgel jellemezhető. Fejlődéséhez szükséges optimális körülmények: bőven csapadékos április sokéves átlagoknak megfelelő csapadékviszony májusban, júniusban szintén átlagos július és augusztus, de min kétszeri 20-30 mm csapadék érési ideje alatt meleg és száraz idő (augusztus, szeptember) A kaszatok kifejlődésekor uralkodó száraz, meleg kánikulai időjárás terméscsökkentő hatású, léha termések képződnek. Érési időszakban a meleg, csapadékos idő kedvez a tányérrothadással járó betegségek kialakulásának. Talajigény A napraforgó a talajhoz jobb alkalmazkodó-képességű növényfajok közé sorolható. Gyökérzete a legtöbb talajtípuson sűrűn átszövi a termőréteget és követi az altalajba fokozatosan lefelé húzódó folyadékot. Ennek megfelelően a hazánkban előforduló talajtípuson termeszthető, de a talaj minőséghez igazodva különböző termésátlagok érhetők el. A gyengébb talajtulajdonságok megfelelő tápanyag ellátással kompenzálhatóak. A semleges vagy enyhén savanyú talajokat hálálja meg legjobban. Ez azzal magyarázható, hogy mélyen lehatoló gyökérrendszere és a gyökerek agresszív tápanyag-feltáró képessége lehetővé teszi a mésznek, kalciumnak a mélyebb rétegekből való felvételét is. A főbb agrotechnikai tényezők: a fajtaválasztás, a vetésváltás, a vetésidő és tőszám, a vetés technológia, a gyomszabályozás, és a kórokozó gombák és kártevők elleni védelem mellett a továbbiakban főként a tápanyag ellátás kiemelkedő szerepével foglalkozunk.

Tápanyagellátás Minőségi problémák: harmonikus NPK arányok és adagok hiánya mezoelemek (Mg, S, Ca) hiánya mikroelemek hiánya nem megfelelő nitrogén adag megosztás hibridspecifikus trágyázás problémája más agrotechnikai elemmel való interaktív hatás A napraforgó nagy tápanyagigényű, de mérsékelt műtrágya dózisokat igénylő növényi kultúra. Ami azzal magyarázható, hogy jól tudja hasznosítani a talaj meglévő tápanyag készletét. A napraforgó tápanyag visszapótlásában a kockázati tényezőket mennyiségi és minőségi problémák okozzák. Mennyiségi problémák: talajvizsgálatok hiánya nem megfelelő trágyaadag egyoldalú, túlzott nitrogén dózis talaj és technológiai problémák (belvíz, savanyú talaj, rossz vetésidő) kompenzálása műtrágyázással Kerülni kell az egyoldalú nitrogén műtrágyázást, mert a szövetek fellazulását, s ezáltal a gombás betegségekre való fogékonyság növelését és a termés csökkenését okozza. A napraforgó kifejezetten igényli a harmonikus NPK makroelem visszapótlás melletti mezo- és mikroelem kiegészítést. A harmonikus tápanyag visszapótlás esetében a műtrágya adagokat a talaj tápanyag készlete és tápanyag szolgáltató képessége határozza meg. A napraforgó fajlagos tápanyagigénye: Nitrogén 41 kg/to Foszfor 30 kg/to Kálium 70 kg/to Kalcium (CaO) 24 kg/to Magnézium (MgO) 12 kg/to Az országos átlagban elért 2 to/ha kaszatterméshez az átlagos műtrágya hatóanyag igény: N: 30-80, P: 60-70, K: 80-140 kg/ha

A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utalnak a következő tünetek: Világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés. A napraforgó növekedése teljes időszakában veszi fel a nitrogént, amely fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, valamint a hajtásnövekedés intenzitása és a termés kialakítása terén. A generatív időszakban a megfelelő mennyiségben képződött vegetatív részek teszik lehetővé a nagy kaszattermés biztosítását. A műtrágya dózis tervezésénél figyelembe kell venni a talaj humusztartalmát megcélzott termésátlagot évjáratot elővetemény talajban hagyott N adagját A nitrogén műtrágyát tavasszal, magágy készítéskor kell kijuttatni, kerülve a túladagolást. A N túladagolás kedvezőtlenül hat az olajtartalomra, nagymértékben növeli a betegségekkel szembeni fogékonyságot. Savanyú talajon a túlzott nitrogén ellátás vízfelvételi zavarokat idézhet elő, rontja a kalcium és kálium felvétel hatékonyságát. A napraforgó sok nitrát nitrogént tud felvenni, ami élelmezésügyi szempontból igen káros. A foszfor a generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításban, a lipidek anyagcseréjében. Hiányában a gyökérzet fejletlen lesz, kaszatok telítettsége gyenge, léha kaszatok aránya megnövekedik.

Hiánytünete a napraforgónál: Levelei kicsik, sötétzöld színűek, később nekrotikus jelenségek kíséretében kivilágosodnak. A növekedés gátolt, a szár rövid, vékony, merev tartású. Az is előfordul, hogy csak a tányér kisebb, satnya és deformálódott. A foszforhiány klasszikus tünete a vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződések a növények alsó részén. A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. A számított foszfor 80%-át őszi mélyműtrágyázással célszerű a gyökérzónába juttatni, a fennmaradó részt pedig startertrágyaként kiadni a napraforgó kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére. A teljes mennyiség tavaszi kijuttatása csak akkor indokolt, ha az ősz folyamán nem volt lehetőség alapműtrágyázásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal gombás betegségek, baktériumos fertőzés szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, javítja a szárszilárdságot, növeli a magvak ezerszemtömegét és kedvezően hat az olajtartalomra. Hiánytünet: Tipikus tünete a levélcsúcsok és levélszélek sárgulása majd elhalása, mely az idősebb leveleken kezdődik. A fiatal levelek széle alágörbül, sárgul, barnul, majd elhal. Megnő a dőlési hajlam, valamint a Diaporte és más gombás betegségek iránti fogékonyság. Romlik az olaj minősége.

A napraforgónak rövid idő alatt viszonylag sok káliumra van szüksége. Az összes kálium szükséglet 75%-át a virágképződmények kialakulásától a virágzás végéig terjedő időszakban veszi fel. Ebben az időszakban a talajban megfelelő mennyiségű, könnyen oldható tápelemnek kell rendelkezésre állnia. A korai fejlődési időszakban kialakuló tápanyaghiány később már nem egyenlíthető ki. Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát alapvetően meghatározza az ionok mozgása a talajkolloidok talajoldat gyökér rendszerben. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja annak káliumpufferelő és fixáló tulajdonsága. A káliumot őszi mélyszántással célszerű a gyökérzónába kijuttatni. Megosztott őszi és tavaszi kijuttatás indokolt laza talajokon és abban az esetben, ha kötött talajunk agyagásvány összetétele fokozott káliumfixálásra képes. A tavaszi kijuttatás elfogadott még akkor, ha valamilyen okból az őszi káliumtrágyázás elmaradt. A kalcium a sejtmembránok működésében, az áteresztőképesség szabályozásában játszik szerepet, és a sejtfal stabilizálásáért felelős. Nélkülözhetetlen az egészséges gyökérfejlődéshez, a megfelelő minőség biztosításához, és az ellenálló képesség növeléséhez. Erősen savanyú talajokon a Ca hiány szárpuhulást, szártörést okozhat. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként. Hiánytünetére jellemző a levélerek között kialakuló sárgulás, majd elhalás, mely még márványosodás formájában jelenhet meg. Elsőként az idősebb leveleken figyelhető meg, végül levélhulláshoz vezet. A kén legismertebb szerepe a zsírsavak szintézisében van, így az olajos növények (repce, napraforgó) termesztése esetén feltétlen oda kell figyelni a jelenlétére, elégséges mennyiségére. A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A megfelelő kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel hatékonyságát. Elégtelen kén ellátás esetén elsősorban a növények fehérje anyagcseréje károsodik. A hiány következtében csökken a növények tápanyag felvétele, így a nitrogén felvétel is, ami növeli a nitrát anion talajvízbe történő kimosódásának veszélyét. Kénhiány esetén a napraforgó legfiatalabb levelei sárgulnak, kanalasodnak, felfelé csavarodnak és törékennyé válnak. A későbbiekben a virágok színe fakóbb lesz. Ezeket a tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. Abban az esetben, ha a talajvizsgálati eredmények erős hiányukat jelzik, szükséges szilárd mész- és magnéziumpótló szerekkel, vagy a technológiát levéltrágyázással kiegészítve pótolni.

A mikroelemek szerepe és pótlása A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsav-ciklusban és a fotoszintézisben. Tipikus tünete a levelek pettyesedése, márványosodása, mely később a levelek elhalásához vezet. A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. A napraforgón a legfiatalabb levelek alapi része, majd később az egész levél sárgul. A levelek kisebbek, deformáltak, töredezők, részben befűzöttek, elgörbülnek és besodródnak, végül nekrotikussá válnak és elhalnak. A hiány első jele, több más növényhez hasonlóan a tenyészőcsúcs alatti szárrész megvastagodása, gátolt hosszanti növekedése, amihez néha barna, szirupos nedv kiválasztódása társul. A virágképződés vagy teljesen elmarad, vagy erősen deformált tányérok fejlődnek, amelyeken semmi vagy túlnyomórészt léha kaszatok lesznek. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban. A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.

Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A napraforgó őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK és gramix PK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix összetételre vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a napraforgó őszi alapműtrágyázására csak foszfort és káliumot tartalmazó gramix PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént (max 10 kg N/ha) is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk 200-400 kg/ha dózisban. A szükséges műtrágya mennyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk. Figyelembe véve a napraforgó magnézium, bór és kén igényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is gondoskodni kijuttatásukról. A napraforgó őszi alapműtrágyázásához ajánlott termékek Termék gramix NPK 0-8-36 +bór, cink, mangán, vas, réz UMG gramix NPK 5-17-30 +bór UMG Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B 8 36 12 5 12,5 0,02 0,03 0,03 0,02 0,1 5 17 30 2 5 0,2 gramix NPK 0-10-28 10 28 8 20 gramix NPK 6-12-24 6 12 24 12 4 10 gramix NPK 5-20-20 5 20 20 11 4 10

A napraforgó tavaszi tápanyag utánpótlása A tavaszi műveletsor alapvetően az alábbi három lépésből áll: 1. A növény nitrogén igényének biztosítása alapműtrágyázással, illetve amennyiben a foszfor és kálium hatóanyagok őszi kijuttatása elmaradt, annak pótlása NPK műtrágyával. 2. Starter műtrágyázás. 3. Fejtrágyázás, lombtrágyázás. Tavaszi nitrogén utánpótlás A napraforgó vetése előtt, a magágy-készítéssel egy menetben 30-80 kg nitrogén hatóanyag kijuttatását javasoljuk hektáronként. Ehhez az alábbi folyékony és szilárd műtrágyákat ajánljuk 100-300 kg/ha dózisban. A napraforgó tavaszi nitrogén utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Folyékony nitrogén műtrágya Fertisol 28 28 Fertisol 24 +S 24 3 7,5 Fertisol 27 +B 24 0,3 Szilárd nitrogén műtrágya MAS 27% 27 7 5 MASSulfix 24 6 4,5 12 Ammóniumnitrát 34 Karbamid 46 A folyékony Fertisol műtrágya haszná lata mellet szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban hat, mint a szilárd forma. A három nitrogénformának (amid, ammónia, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít. Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra vetített ára a legkedvezőbb. Minden cseppje hasznosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a hatóanyag.

A napraforgó startertrágyázása A magból kibújó gyökérkezdemény a magban tárolt tartalék-tápanyagokat használja fel fejlődésének korai szakaszában. Ez önmagában nem elegendő nagy felületű gyökérzet kialakításához. Kora tavasszal, a még hűvös talajban a talajélet, és vele együtt a foszfor feltáródása is minimális, ami jelentős stresszt okoz a fejlődésük kezdetén lévő növényeknek. A startertrágyázás célja, hogy gyors kelést, és erőteljes gyökérnövekedést biztosítson a növény fejlődésének kezdeti szakaszában. Startertrágyával megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, elsősorban könnyen felvehető foszfort juttatunk a csírázó növények közelébe, ezzel energiát (foszfort) biztosítunk a növekedésükhöz. A starter műtrágya kijuttatása történhet a tábla teljes felületén, de kezelhetjük csak a sorokat, illetőleg lehetőségünk van a tápanyagok közvetlen mag mellé juttatására is a vetéssel egy menetben. Ennek megfelelően kétféle startertrágyázási technológia terjedt el a gyakorlatban: A szemenkénti vetőgépek starterműtrágya-szóró egységgel vannak felszerelve, amely a vetéssel egy menetben, a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát, általában 150 kg/ha mennyiségben. Kis dózisú, tökéletesen vízoldható, mikrogranulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé, 15-20 kg/ha adagban. Ezt talajfertőtlenítő szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum szóró adapterrel végezzük. Akkor alkalmazzuk, amikor a talaj foszfor és kálium ellátottsága megfelelő, s csak a csírázó mag gyökérfejlődését kívánjuk megtámogatni, elsősorban a foszfor kihelyezésével, illetve a növényeink kezdeti fejlődésének mikroelem igényét akarjuk biztosítani. A startertrágya alkalmazásának előnyei: Gyors fejlődésnek indult, erős csíranövény, amely a csírafertőző betegségekre kevésbé fogékony. Intenzív fejlődés, korai talajborítás, ezzel az állomány gyomelnyomó képességének növekedése és a nedvesség elpárolgásának csökkenése a talajból. Erőteljesebb, kiterjedtebb gyökérzet, ennek köszönhetően hatékonyabb tápanyagfelvétel, nagyobb hideg- és aszálytűrés. Hamar kinő a rovarkártevők foga alól. A tenyészidőszak jobb kihasználtsága mellet hamarabb beérő termés. Fentieknek köszönhetően a hozam és a minőség javulása, a termelési kockázat csökkenése. Sorkezelésre a mikroelemekkel kiegészített gramix NP és a kálium túlsúlyos gramix NPK műtrágyáink használatát javasoljuk, melyek a hatékonyabb tápanyag-hasznosulást segítő kalciumot, magnéziumot és ként is tartalmaznak. Mikrogranulátummal történő starterezéshez ajánljuk a UMG MICRO HeliaStart termékünket, amely magas koncentrációban tartalmazza a napraforgó erőteljes fejlődéséhez fontos magnézium és kén mezoelemeket és a bór mikroelemet.

Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B UMG mikrogranulált starter műtrágyák UMG MICRO HeliaStart 7 30 2 3 3 7,5 2 gramix NP 5-18-25 +bór UMG gramix NPK 5-18-25 +bór, cink, mangán, vas, réz UMG gramix NP 12-20 +bór UMG gramix NPK 12-20 +bór, cink, mangán, vas, réz UMG A napraforgó startertrágyázásához ajánlott termékek gramix NPK napraforgó starterek 5 18 25 1 4 3 8 0,3 5 18 25 1 4 3 8 0,02 0,03 0,03 0,02 0,1 12 20 4 6 11 28 0,3 12 20 4 6 11 28 0,02 0,03 0,03 0,02 0,1 A napraforgó fejtrágyázása és lombtrágyázása A napraforgó 8-10 leveles állapotában, kultivátorozással egy menetben juttatható ki fejtrágyaként 20-30 kg N hatóanyag hektáronként, ha osztott technológiát alkalmazunk a nitrogén kijuttatásra, illetve ha tavaszi alapműtrágyázásként az NPK műtrágyával a kijutatott mennyiség nem elegendő. Fejtrágyázáshoz a tavaszi nitrogén utánpótlásnál alkalmazott nitrogén műtrágyákat javasoljuk 70-100 kg/ha dózisban. A levélen keresztül kiadott tápanyagok az anyagcsere folyamatokba való közvetlen bekapcsolódásuk miatt igen hatékonyan egészítik ki az alap- és fejtrágyázást. Fokozzák a növény élettani folyamatait, intenzívebbé válik a fotoszintézis, a légzés és az enzim aktivitás. A lombtrágyázás serkentően hat a gyökérnövekedésre, ezáltal fokozódik a talajból történő tápanyag felvétel is. A napraforgó lombtrágyázásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B/Mo Lombtrágyák Fertilia HeliaSol 7 5 3 2 5 12,5 0,03 0,02 0,02 0,01 1,5/0,001 Két fenológiai fázisban javasoljuk lombtrágya kijuttatását: 6-8 leveles állapotban a tápanyag felvételi zavarok megelőzése céljából: 3-5 liter/ha* Csillagbimbós állapotban: 3-5 liter/ha* * 300-400 liter vízben kijuttatva. A készítmény nagy hatékonyságú, kelatizált formában tartalmazza a mikroelemeket. Egyedi tulajdonságuk a szerves kénforma, ami katalizálja a nagyobb mennyiségben felvett szervetlen szulfát forma redukcióját, aminosavakba történő beépülését.

# # A napraforgó tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek gramix NPK, PK 200-400 kg/ha 30-80 kg/ha N hatóanyag Fertisol, MAS 27, AN 34, MASSulfix, Karbamid 46 gramix NPK napraforgó starter 150 kg/ha UMG MICRO Cink, UMG MICRO HeliaStart 15-20 kg/ha MASSulfix, MAS 27, AN 34 Fertilia HeliaSol 30-40 kg/ha N hatóanyag Fejlődési Fázisok (BBCH) 00 10 14 18-32 53 57 59 61 65 92 Vetés előtt: őszi alaptrágyázás Vetés előtt: tavaszi alaptrágyázás Vetéssel egymenetben: startertrágyázás Csírázás, kelés 6-8 leveles állapot: lombtrágyázás 8-10 leveles állapot: fejtrágyázás Csillagbimbós állapot: lombtrágyázás Virágzás Termés érés

Kísérleti eredmények 2011-ben a Károly Róbert Főiskola, Fleischmann Rudolf Kutatóintézet kompolti telephelyén végeztek a gramix NPK és mikrogranulált UMG starter műtrágyáinkkal kisparcellás kísérleteket napraforgó kultúrán. Az alábbi táblázat a kezeléseknél használt termékeket, alkalmazott dózisukat valamint a kijuttatási módokat mutatja be. Sorsz. Kezelés Alkalmazás Dózis (kg/ha) 1. Kontroll 0 2. UMG MICRO BÓR Vetéssel egy menetben 15 3. UMG MICRO HeliaStart Vetéssel egy menetben 15 4. gramix NP 12-20 +6% MgO +0,3% B Vetéssel egy menetben 150 5. gramix NPK 8-20-30 +UMG 0,2 me Vetés előtt telibe szórás 300 A kezelések kiértékelése kiterjedt a napraforgó kórtani növényfenológiai, növekedés-dinamikai terméseredmények és minőségi mutatók vizsgálatára. Összefoglaló megállapítások a kísérletről 1. 2011. év sajátosságaiból adódóan a levél és tányérbetegségek fellépése igen csekély volt, az extrém száraz viszonyoknak köszönhetően. A tenyészidő során a napraforgó Diaporthe helianthi és Sclerotinia sclerotiorum fertőzöttség lett nyomon követve a kontroll és a kezelt parcellákon. A Sclerotinia sclerotiorum vizsgálatában a gomba szár- és tányérfertőzési értékeit vizsgálták, melyek mértéke alacsony volt mind a kontroll, mind a kezelt területen. Szárfertőzöttség rendkívül alacsony, 2,5%, a tányér fertőzöttség pedig 8%-os volt a kísérleti területen. 2. A kísérletben a napraforgó különböző tápanyag ellátási kezeléseiben nyomon követték a korai növekedési dinamikát, a kelést követő két alkalommal végeztek növényi magasságmérést, illetve Bayer kód szerinti fejlettségi besorolást. Ez a virágzás idején (amikor további növekedés már nem volt várható) ki lett egészítve az állományok végleges magasságának adataival. A növekedés dinamikai vizsgálatokat 3 alkalommal elvégzett szárazanyag mérés alkalmazásával végezték, melyet a parcellákból vett föld feletti teljes növényminta súlyállandóságig történő szárításával lehet kapni. A kapott eredményeket az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Kontroll A napraforgó növénymagassága (cm) UMG MICRO B startertrágyázás vetéskor UMG MICRO HeliaStart startertrágyázás vetéskor 2011.05.20. gramix NP vetéskor gramix NPK +mikroelemek teljes területre Átlag 11,7 13,3 14,0 13,0 13,3 Bayer kód 14 16 16 15 15 2011.06.20. Átlag 33,7 44,3 42,7 36,7 35,7 Bayer kód 32 33 33 33 33 2011.07.25. (teljes virágzás) Átlag 129,0 144,7 145,7 142,7 143,3 Bayer kód 67 69 69 69 69 A napraforgó szárazanyag tartalma (g/növény) Kontroll UMG MICRO B startertrágyázás vetéskor UMG MICRO HeliaStart startertrágyázás vetéskor 2011.05.20. gramix NP vetéskor gramix NPK +mikroelemek teljes területre Átlag 13,26 16,67 21,43 32,53 25,14 2011.06.20. Átlag 45,35 50,02 64,29 97,60 74,27 2011.07.25. (teljes virágzás) Átlag 69,78 83,37 102,04 141,45 114,27 3. A napraforgó terméseredményeinek vizsgálatakor a nyers parcellasúly, a nedvességtartalom, valamint az ebből egységesen számított 8%-os nedvességtartalomra korrigált termésátlag lett nyomon követve. Az eredmények értékeléséből kapott adatok azt mutatják, hogy a kezelt parcellák termésátlagai 2440 és 4140 kg/ha körül alakultak, míg ugyanez kontroll körülmények közt csak 2040 kg/ ha volt. A mikrogranulált startertrágyás kezelések 2011-ben mintegy 400-950 kg/ha-ral növelték a napraforgó termésátlagát, amíg a nagyobb adagú, vetéssel egy menetben, és a teljes területre kijuttatott műtrágya kezelések 1300-2100 kg/ha-ral növelték az elért termésátlagokat. A vizsgált napraforgó hibridek szemnedvesség-tartalma igen kedvezően alakult, egységesen 5,90-6,60% között. 4. A kezelésekben mért olajtartalmak összességében 46,7-50,4% között alakultak. A legalacsonyabb olajtartalom kontroll körülmények közt alakult ki, míg a legnagyobb értéket a gramix NPK +mikroelem (teljes területre kijuttatott 300 kg/ha) elvégzett kezelésben kaptuk.

A napraforgó hibridek szárazanyag tartalma és termésátlaga (Kompolt, 2011.) 180 4500 160 4000 Szárazanyag tartalom [g/növény] 140 120 100 80 60 3500 3000 2500 2000 1500 Termésátlag [kg/ha] 40 1000 20 500 0 Kontroll UMG MICRO Bór UMG MICRO HeliaStart gramix NP gramix NPK +mikroel. 0 A napraforgó növénymagasságának alakulása (Kompolt, 2011.) 160 2011.07.25. (teljes virágzás) 140 120 Növénymagasság [cm] 100 80 60 2011.06.20. 40 20 2011.05.20. 0 Kontroll UMG MICRO Bór UMG MICRO HeliaStart gramix NP gramix NPK Kontroll UMG MICRO Bór UMG MICRO HeliaStart gramix NP gramix NPK Kontroll UMG MICRO Bór UMG MICRO HeliaStart gramix NP gramix NPK FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft. 8130 Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/572-059 Fax: 22/572-078 E-mail: fertilia@fertilia.hu Honlap: www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu