Jászság
Földrajzi elhelyezkedés Aki manapság a Jászságba veszi útját, bármely égtáj felől érkezzék, szinte észrevétlen lépi át ennek a tájegységnek a határait. A Jászság ma belesimul a nagy magyar Alföldbe. A Tarna és a Zagyva folyók völgyében helyezkedik el. Különleges élményeket nem rejt e vidék. Jellegzetessége a kis ligetek, átfolyások, kisebb patakok. De talán a legfeltűnőbb a nyugalom amely ebből a tájból sugárzik. Eszünkbe jut Petőfi híres verssora az Alföldről. Lenn az alföld tengersík vidékin ott vagyok hon ott az én világom. Börtönéből szabadul sas lelkem ha a rónák végtelenjét látom.
Jellegzetes alföldi táj háttérben a Mátrával
Természeti adottságok Önálló szerkezeti adottságokkal rendelkező tájegység. Felszínét főleg a környező folyók által szállított hordalék töltötte fel, amelyre homok és lösz rakódott. Az idők folyamán a terület közepe megsüllyedt, odavonzva ezzel a peremterületein futó folyókat, ártérré téve a terület jelentős részét. A hajdani ligeterdők, mocsarak helyén ma már csak réteket szántóföldeket találunk. Természetvédelmi területei közül a pusztamizsei védett területből mutatnánk be néhány képet. Különleges növényés állatvilága van!
Itt talál nyugalmas élőhelyet a réti héja is.
Növényzete és állatvilága Ma a szántóföldek uralmához igazodik állatvilága. Sok a rágcsálóféle, a mezőgazdasághoz kapcsolódó madárféle: veréb, fácán, egerészölyv. A ritka maradványterületek a táj és az élővilág legértékesebb darabjait őrzik. Ilyenek a Hajta, Pap-erdő, Pap-fertő, morotvás tölgyes.
Élőhelye ez a vízisiklónak, gőteféléknek, mocsári teknősnek. Madárvilága is rendkívül gazdag: itt él a nádisármány, nádiposzáta és még sok madárfajta.
Történelme Nem tudjuk pontosan, hogy a jászok hogyan és mikor érkeztek e helyre. Attól fogva kezdődnek róluk feljegyzések, amikor Károly Róbert királyunk - a magyar korona szolgálatában szerzett hadi érdemeikre való tekintettel - 1323 - ban olyan kiváltságokat adott nekik, amellyel önmaguk uraivá lettek. Innen eredeztethető a szabad jászok öntudata, összetartásuk, a magyarsággal való sorsközösségük. Földesúr nem volt, hanem faluközösség, közös teherviselés a kényszerű munkákban, dézsmát, kilencedet nem fizettek, vámokon és réveken mentességet élveztek. A Jászság koronabirtok volt elöljárójuk a nádor a Jászkunok Bírája és Grófja.
A Jászság térképe
Redemptio A jászok másik nagy sorsfordulója a redemptio, a híres önmegváltás. A töröktől megszabadított országot kizsigerelő császári önkény a Jászföldet eladta a német lovagrendnek. A több évszázados szabadságjogait elvesztő közösség évtizedes küzdelmek után, 1745 ben pénzbeli megváltással nyerte vissza régi szabad állapotát. Ez az áldozatos és sikeres önfelszabadítás a jászok máig kemény tartásának alapja.
A mindennapi élethez hozzátartozik az állattartás
Életvitel és hagyomány A jász emberek a táj természetéből fakadóan főleg hagyományos paraszti gazdálkodást folytattak, amelynek eredetüknél fogva szerves részét képezték a lovas hagyományok. Mind a harcászat mind az állattartás terén jeleskedtek. Lovas huszáraik kiemelkedő szerepet játszottak a jelentősebb csatákban: például a Rákóczi szabadságharcban saját ezredeik harcoltak. Mind a mai napig hűen őrzik gazdag történeti és néprajzi értékeiket.
Jellegzetes alföldi ház oszlopos tornáccal
Népviselet
Nevezetességei
A híres Lehel kürtje A jászberényi Jász Múzeumban őrzött, díszesen faragott Lehel kürtje 43 cm hosszú, elefántagyarból készült 9. századi bizánci munka. A kürt, melyet csak a 17. századtól kapcsoltak Lehel vezér közismert mondájához, ma is a Jászság és a jászok összetartozásának megtestesítője. A jászkürtöt a jászkapitányok ünnepi alkalmakon méltóságjelvényként oldalukon vagy vállukon viselték.
Nevezetes templomai közül most csak egyet, a jászszentandrási templomot emelnénk ki. Aba Novák Vilmos falfreskói díszítik. Festményei a keleti ikonvilágot és a modern templom festészetet egyesítik. Tekintsük meg a képét Berke Zoltán -iskolánk tanulójánakrajzán.
Jászszentandrási templom Rajzolta: Berke Zoltán
Aba-Novák Vilmos: Freskók
Szent László vizet fakaszt. Krisztus vérzı tenyere a megtartott ígéret a megváltásban bízóknak.
Adósai vagyunk szülőföldünknek! A jászsági nép bizonyította életrevalóságát és bizonyítja ma is, amikor megújítja mezőgazdálkodásának eszköztárát és csúcstechnológiával felszerelt üzemekben világszínvonalú minőséget alkot. Jelen helyzetben az önmegváltás újra csak a régi értékek: a szorgos munka, a rend és a tisztesség, amely közösségformáló erő. A fiatalokat ösztöndíjakkal segítik és pártolják a népművészeti törekvéseket. A Jászok Egyesülete 1991-ben így indokolta újjáalakítását: Adósai vagyunk szülőföldünknek!
Híres szülöttek A térség híres szülöttei közül (a teljesség igénye nélkül) megemlítenénk: Déryné Széppataki Róza színésznőt Rácz Aladár cimbalomművészt Gecse Árpád festőt Pethes Imre színészt Gerevich Aladár vívót Jakkel Sándor kékfestőmestert Csányi Sándor közgazdászt
Redemptio