A Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1
2
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célés feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. május 31-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 3
2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai 2.1. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 2.1.1. Hivatalos neve: Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Rövid neve: Révai Gimnázium 2.1.2. Feladat-ellátási helye Székhelye: 9021 Győr, Jókai utca 21. telephelye: Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Kollégiumi Egysége, 9024 Győr, Szent Imre út 26-28. 2.1.3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: KLIK 1055Budapest Szalay utca 10-14. 2.1.4. Típusa: gimnázium és kollégium 2.1.5. OM azonosító: 030695 2.1.6. Alapfeladata: Köznevelési alapfeladatok: kollégiumi ellátás gimnáziumi nevelés-oktatás: 4 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 2.1.7. A nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám: Gimnáziumba felvehető maximális tanulólétszám: 850 fő. Kollégiumba felvehető maximális tanulólétszám: 150 fő. 4
2.1.8. A gimnáziumban a képzés a 7. illetve a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. A 6 évfolyamos gimnáziumi képzésben az évfolyamok száma: hat; a 4 évfolyamos gimnáziumi képzésben az évfolyamok száma: négy. Az Arany János Tehetséggondozó Program (9/AJTP) és a nyelvi előkészítő képzés a 9. évfolyamon kezdődik (9/Ny) és a 13. évfolyamon fejeződik be; mindkét képzéstípusban az évfolyamok száma: öt. 2.1.9. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel valósul meg. 2.1.10. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: Arany János Tehetséggondozó Program nyelvi előkészítő 2.1.11. Speciális jellemzők: Egyéb: gyógytestnevelés kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása 2.1.12. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Gimnáziumi feladat címe: 9021 Győr, Jókai u. 21. helyrajzi szám: 7038 hasznos alapterület: 4705,04 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9021 Győr, Városház tér 1. Kollégiumi feladat címe: 9024 Győr, Szent Imre út 26-28. helyrajzi szám: 2583/1 hasznos alapterület: 1720,65 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9021 Győr, Városház tér 1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 5
3. Az iskola működési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) az alkalmazottaknak és a vezetőknek nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 3.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: a szülői szervezet (közösség), a nevelőtestület, a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.) vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 3.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva. 6
Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 3.3. A pedagógusok benntartózkodásának rendje A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában pénteki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon hosszabb munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok a kötött munkaidejükről (heti 32 óra) munkaidő-nyilvántartást vezetnek, amit heti lebontásban havonta leadnak az oktatási intézményvezető-helyettesnek. Az intézményvezető havonta igazolja a fenntartó felé a pedagógusok kötött munkaidejének elvégzését. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 3.3.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor 7
elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 3.3.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 3.3.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 3.3.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 8
a 3.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 3.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 3.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskola titkárnál. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 9
A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 3.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 3.6. A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Nevelési intézményvezető-helyettes Oktatási intézményvezető-helyettes Gazdasági intézményvezető-helyettes Az intézményben való tartózkodásának rendje Munkanapokon 7:30-16:00 között. Munkanapokon 7:45-16:00 között. Munkanapokon 7:45-16:00 között. Munkanapokon 8:00-16:15 között 10
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 4.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (intézményben működő szülői munkaközösség, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 4.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettesei, az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, 11
külső szakértő az előző pontokban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munkára vonatkozó ellenőrzésre az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, kollégiumi foglalkozáslátogatás, felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, verseny eredmények, kompetencia felmérések eredményei, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az intézmény, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: a dolgozói teljesítményértékelés, valamint a teljes körű intézményi önértékelés során is. 12
A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 13
5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012.EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül, illetve külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményi szék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a tanulót kísérő személy, minden más személy. A külön engedélyt az iskola intézményvezetőjétől, távollétében helyettesétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben portaszolgálat működik. 14
6. Az intézmény szervezeti felépítése 6.1 Az intézmény vezetője 6.1.1 A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézményvezető kiadmányozza a jogviszony létesítése, a jogviszony megszűntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségeihez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 6.1.2. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az oktatási intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, 15
az oktatási intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a nevelési intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 6.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető javaslata alapján a fenntartó bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézményvezetővel egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. 6.3. Az intézmény vezetősége 6.3.1. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a kollégiumvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. 16
6.3.2. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével, az intézményi tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 6.3.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. 17
7. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 7.1. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Horváth Péter intézményvezető Kovácsné Szabó Éva intézményvezető- A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Csatóné Zsámbéky Ildikó intézményvezető-helyettes Molnár Erika intézményvezető- helyettes 18
helyettes Csatóné Zsámbéky Ildikó intézményvezető-helyettes Kovácsné Szabó Éva intézményvezetőhelyettes 19
8. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) illetve az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az intézményi szék, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 8.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői szervezet vezetőjét. 8.1.1.Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata: önállóan, illetve a szabadidő szervező bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, segítse szülői szervezet működését (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). 8.1.2. A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. 8.1.3.A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervezet közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, 20
közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 8.1.4.A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. 8.2. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás rendje Intézményünkben három fős intézményi tanács működik. A tanácsba küldöttet delegált az iskolánk településének önkormányzata, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint az intézményi tanács vezetőjét. 8.2.1.Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata: közvetlenül segítse az intézményi tanács tevékenységét, az intézményi tanács számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, segítse az intézményi tanács működését (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), az intézményi tanács működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). 21
8.2.2. Az intézményi tanács vezetőjének feladata Az intézményi tanács vezetőjének feladata: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. 8.2.3.A kapcsolattartás formái Az intézményi tanács és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, az intézményi tanács meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása az intézményi tanács ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az intézményi tanács jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az intézményi tanács jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), az intézményi tanács nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, az intézményi tanács által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 22
9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 9.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, az intézményi székre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken: az intézmény (bele értve az iskola, illetve a kollégium) éves munkatervének elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása; a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, 23
az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az intézmény működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásai, a gyakornoki szabályzat kiadása, a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, a feladat-ellátási terv vonatkozásában, a felvételi követelmények meghatározása, a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; egyetértési jogkörét a következők szerint: az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, 24
az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. 9.2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása. 9.3. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei A nevelőtestület által átruházott jogköröket az átruházással érintett szerveket melléklet tartalmazza. 9.4. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek 9.4.1.Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga: az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. 9.4.2.Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. 25
Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 9.5. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. 26
10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között. 10.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 10.1.1. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére, az intézmény ellenőrzésére: az intézményben folyó gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, 27
az intézmény SZMSZ-a, valamint annak módosításával való egyetértés tekintetében, amikor az többletkötelezettséget tartalmaz a fenntartóra, az intézményi pedagógiai programjával való egyetértés tekintetében, amikor az többletkötelezettséget tartalmaz a fenntartóra. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, dokumentum átadás jóváhagyás céljából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 10.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 10.2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és 28
hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 10.3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 10.4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását melléklet tartalmazza. 29
11. Az iskolai hagyományok, ünnepélyek, megemlékezések Az iskolai hagyományok őrzésének, gyakorlatba történő átültetésének igen komoly pedagógiai haszna van. Meghatározza az iskola hangulatát, érzelmi töltést ad, formálja a közösséget, tettekre mozgósít, lelkesítő hatást gyakorol az egymást követő tanulógenerációkra, élményt jelent az öregdiákoknak, növeli az együvé tartozás érzését a felnőttek és a fiatalok körében. 11.1. Az iskolai hagyományok ápolásának fő szinterei iskolánkban a következők: 11.1.1 Az iskola névadójához kapcsolódó hagyományok Révai Miklós életének és munkásságának ismertetése az új első osztályos és a felsőbb éves tanulókkal. Erre szolgáló alkalmak: az osztályfőnöki órák, a magyar órák, a rajzórák és az önképzőköri ülések. Pályázatok kiírása, amelyek a névadó munkásságának feltárását hivatottak szolgálni. A névadó Révai Miklósról készült szobor és festmény méltó helyen tárolása a tiszteletadás szándékával. A szobor évenkénti (tanévnyitó ünnepély) megkoszorúzása. A Révai-terem adta lehetőség felhasználása a kiváló tanulmányi munka ösztönzésére. A különböző relikviák őrzése, kiállításon való bemutatása. A névadóhoz kapcsolódó helyesírási verseny iskolai és megyei meghirdetése. 11.1.2. Jelentős iskolai évfordulókhoz kapcsolódód rendezvények. Az ilyen alkalmak esetén külön szervező és végrehajtó bizottság gondoskodjék a jubileumi ünnepségsorozat lebonyolításáról! 10.1.3. A tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek színvonalas, a tanulók számára is emlékezetes és megkapó megrendezése fontos feladat. 10.1.4. Egyéb főként történelmi jellegű ünnepségek, megemlékezések. Tartalmukban és külsőségükben is legyenek méltók az alkalomhoz! Lebonyolításuk rendjéről minden évben külön tervezet készüljön! 10.1.5. A 12. osztályosok hagyományos búcsúzkodó ceremóniái: szalagavatók, ballagási tradíciók, szerenád, bankett (vidám ballagás), tablók. A tablók megőrzése, elhelyezése iskolai és tanulói feladat. 11.2. Az iskolai közösségekhez kapcsolódó szokások, hagyományok 11.2.1. Tanulóifjúság A tanulók külső megjelenésére vonatkozó előírások Tanulmányi téren kialakult jó szokások, eljárások, hagyományok megőrzése: háziversenyek rendszere, pályázatok, 30
megyei, területi, országos versenyekre történő koncentrálás, a tanulmányi mozgalom életképessé tétele, a kiugró tanulmányi sikerek elismerése az egész iskola közössége előtt, Kulturális téren osztályrendezvények, klubok (Mikulás,est, karácsonyi, husvéti, nőnapi, anyák napi köszöntők) iskolabáli hagyományok, diákigazgató-választási kampányok, diáknapi rendezvények, városi, megyei, országos kulturális vetélkedőkbe való bekapcsolódás, eredményes szereplés (Kisfaludy-napok, Országos Diáknapok, Helikoni Játékok) zenekar, énekkar, diákszínjátszás, képző-, fotóművészet, iskolarádió, iskolaújság, iskolai diákklub. Diákmozgalom a tanévet megelőző, nyár végi táborozás, kirándulások szervezése. Sportolás terén: házi bajnokságok, sí táborozási hagyományok, kerékpártúrák, vízi túrák, sátortáborozások, minél többféle tömegsport feltételének megteremtése, jó tanuló jó sportoló cím elnyerése, sportnapi rendezvények. 11.2.2. A felnőttek körében kialakuló hagyományok Tantestület esetében őszi kirándulás, péntek esti összejövetelek, élménybeszámolók, Mikulás-est az iskolában dolgozók gyermekei számára, téli szünet előtti beszélgetés, farsangi fehérasztalos összejövetel, nőnapi, férfinapi megemlékezés, szüléskor, házasságkötéskor köszöntés, ajándékozás, nyugdíjazáskor megnyilvánuló megható ceremóniák, tanévzáró ebéd nyugdíjas kollégákkal való találkozás, 31
nyári üdvözlőlapok stb. Öregdiák-találkozók emlékkönyv vezetése alapítvány. Iskola a város szívében rendezvények, meghívott volt révais diákok előadásaival, jelenlegi diákok műsorával. Tablók könyve kiadvány megjelentetése, és időszakonkénti aktualizálása. Az iskolai hagyományokhoz tartozik a külső intézményekkel, szervekkel, külföldi iskolákkal kialakított kapcsolatrendszerünk is. 32
12. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek együttműködését, a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. 12.1.A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai a szakmai munkaközösségek vezetőik közreműködésével együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, döntés a továbbképzési programokról, a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. 12.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek. 12.3. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, a szakmai tapasztalatcserére, a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, 33