A Budapesti Tarokk Egyesület Alapszabálya I.fejezet: Általános rendelkezések 1. Alapítás Az alapítók az egyesülési jogról szóló 1989.évi II.tv alapján, jelen alapszabályban meghatározott célra egyesület létrehozását határozták el. Az egyesület jogi személy, amely bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. 2. Az egyesület neve, székhelye: Az egyesület elnevezése: Budapesti Tarokk Egyesület Az egyesület rövidített neve: BTE Az egyesület székhelye: 1022 Budapest, Bimbó u. 122. 3. Az egyesület célja: A klasszikus tarokk kártyajáték, mint szabadidıs tevékenység mővelése, népszerősítése, elterjesztése. A tarokkozás hagyományainak felélesztése. Tarokktalálkozók, versenyek szervezése. Az országban mőködı egyéb tarokk egyesületekkel való kapcsolattartás. Az egyesület gazdasági-, vállalkozási tevékenységet elsıdlegesen nem folytat.
II. fejezet: Az egyesület szervezete, mőködése 1. A demokratikus önkormányzat elve Az egyesület a demokratikus önkormányzat elve alapján mőködik. Az egyesület ügyintézı és képviselı szerveinek biztosítaniuk kell, hogy az egyesület tagjai jogaikat a jogszabályoknak, jelen alapszabálynak, valamint az egyesület egyéb belsı szabályainak, határozatainak megfelelıen gyakorolják. Az egyesület ügyintézı és képviselı szerveinek feladata, hogy ellenırizze a tagok kötelezettségeinek teljesítését. 2. A közgyőlés: Az egyesület legfıbb szerve a közgyőlés, amely a tagok összességébıl áll. 2.1. Rendes közgyőlés: A közgyőlést legalább évente egyszer az év elsı negyedévében az elnök hívja össze a napirend megjelölésével (rendes közgyőlés). A közgyőlés csak akkor térhet el a napirendtıl, ha a jelenlévı tagok egyhangúan megszavazzák. A napirendre bármely tag javaslatot tehet a közgyőlés összehívása elıtt. Az elnök egyéb esetben is összehívja a közgyőlést, ha a közgyőlés hatáskörébe tartozó döntés válik szükségessé. 2.2. Rendkívüli közgyőlés: A közgyőlést az elnökség két tagja is összehívhatja, az elnök egyidejő értesítése mellett, valamint a tagok egyharmadának a kérelmére, ha az összehívás okát és célját megjelölik, köteles az elnök a közgyőlést összehívni. 2.3. A közgyőlés összehívása: A közgyőlés összehívásáról a tagokat legalább 15 nappal elıbb értesíteni kell a napirend megjelölésével. Az értesítés történhet szóban tarokk összejövetelen, errıl jelenléti ívet kell felvenni. Az így nem értesült tagot ajánlott levélben kell értesíteni, úgy, hogy a közgyőlés elıtt 15 nappal a levelet megkapja, a kézbesítési idı 5 nap. 2.4. A közgyőlés határozatképessége: A közgyőlés akkor határozatképes, ha az egyesület rendes tagjainak több mint fele jelen van, határozatképtelenség esetén a közgyőlést azonos napirenddel 15 napon belül meg kell ismételni. A megismételt közgyőlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, de a meghirdetett napirendtıl nem térhet el. A rendes és rendkívüli közgyőlést úgy kell összehívni, hogy a megismételt közgyőlés idıpontját és helyét is meg kell jelölni, valamint tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a megismételt közgyőlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz.
2.5. A közgyőlés határozathozatala: A közgyőlés határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt. Amennyiben az egyesület elnöke nincs jelen a közgyőlésen, akkor a közgyőlést levezetı elnök szavazata dönt. Az egyesület ügyintézı és képviseleti szerveinek megválasztása titkos szavazással történik, az egyéb határozatokat nyílt szavazással hozza a közgyőlés. A közgyőlés azokat a határozatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály meghatároz, minısített többséggel (2/3-os) hozza. 2.6. A közgyőlés levezetése: A közgyőlést az egyesület elnöke vezeti le, távollétében a közgyőlés választ levezetı elnököt. A közgyőlésen jegyzıkönyvet kell vezetni. A közgyőlést vezetı elnök jelöl ki jegyzıkönyvvezetıt, a közgyőlés választ a megjelent tagok közül két jegyzıkönyvhitelesítıt. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát és közgyőlés határozatképességét, a napirendet, a közgyőlés határozatait, valamint minden olyan eseményt vagy körülményt, nyilatkozatot, amelynek jegyzıkönyvbe foglalását bármely tag kéri. 2.7. A közgyőlés hatásköre: A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alábbi kérdésekben való döntés: a. Az alapszabály elfogadása, módosítása b. Az egyesület elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása. c. Az éves költségvetés és mérleg elfogadása. d. Az elnökség éves beszámolójának elfogadása. e. Az egyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása. f. A tagdíj mértékének megállapítása. g. A közgyőlés dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a késıbbiek során a hatáskörébe utal. Az a. pont esetében a közgyőlés 2/3-os szótöbbséggel dönt.
3. Az elnökség: 3.1. Az elnökség az egyesület ügyintézı szerve, amely az elnökbıl és 2 tagból áll, és amelynek tagjait a közgyőlés választja egyszerő szótöbbséggel, titkos szavazással. Az elnökség megbízatása két évre szól. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. 3.2. Az elnökség feladata és hatásköre: a. A közgyőlés határozatainak végrehajtása b. Az egyesület éves beszámolójának, költségvetésének, mérlegének elkészítése. c. Az egyesület vagyonával és gazdálkodásával kapcsolatos feladatok végrehajtása. d. A rendes közgyőlés elıkészítése. e. Döntés az új tagok felvételérıl, a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok, valamint a pártoló tagok tagdíjának meghatározása. f. Az egyesület rendszeres és szabályszerő mőködésének biztosítása. g., A tagsági viszony törléssel való megszüntetése. Az elnökség minden év február hónapjában megvizsgálja, hogy az elızı évre vonatkozóan a tagok befizették-e a tagdíjat. Akinek tagdíjhátraléka van, azt értesíti: vagy tarokk rendezvényen szóban, ekkor jegyzıkönyvet kell felvenni, vagy ajánlott levélben - kézbesítési idı 5 nap -. Amennyiben a tag az értesítéstıl számított 15 napon belül nem fizeti be a tagdíjhátralékot az elnökség megállapítja a tagság megszőnését és törli a tagok névjegyzékébıl. h. Meghatározza a további szervezeti és mőködési szabályait. 3.3. Az elnökség mőködése: Az elnökség feladat és hatáskörét az elnökségi ülésen gyakorolja. a. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az elnök köteles évente legalább kétszer az elnökségi ülést összehívni. b. Az elnökségi ülés határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. c. Az elnökségi ülés határozatait egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
4. Az elnök: 4.1. Az elnök az egyesület képviselıje. Az elnök a banki jogot bármelyik elnökségi taggal - ketten együttesen - gyakorolja. Az elnököt a közgyőlés választja két évre, egyszerő szótöbbséggel, titkos szavazással az egyesület tagjai közül. Az elnök újraválasztható. 4.2. Az elnök feladata és hatásköre: a. Képviseli az egyesületet harmadik, kívülálló személyekkel szemben. b. Nyilvántartja az egyesület tagjait, és a közgyőlésen, elnökségi üléseken hozott határozatokat, vezeti és felügyeli az egyesület adminisztrációját. c. Végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály, a közgyőlés, illetve az elnökség a hatáskörébe utal. III. fejezet: A tagok jogai és kötelezettségei 1. Az egyesület tagja: 1.1. Az egyesületnek tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az egyesület céljával egyetért és az alapszabályt, valamint az egyesület egyéb szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezınek ismeri el. 1.2. A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyesületi jogait képviselıje útján gyakorolja, egy szavazati joggal rendelkezik. 1.3. A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagja, alkalmazottja, az általa megnevezett személy az egyesület rendezvényein részt vehet. 1.4. A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagdíjának mértékét az elnökség a közgyőlés által meghatározott mértéktıl eltérıen is szabályozhatja. 1.5. Az egyesületbe bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság pártoló tagként is beléphet. A pártoló tag részt vehet az egyesület rendezvényein. A közgyőlésre a pártoló tagot is meg kell hívni. Jogosult arra, hogy pártoló tagi minısége az egyesület kiadványain, rendezvényein feltüntetésre kerüljön. A pártoló tag tagdíját az elnökség a közgyőlés által meghatározott mértéktıl eltérıen is szabályozhatja.
2. A tagok jogai: a. rendes tagok: A tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, választhat és választható. b. pártoló tagok: A pártoló tag jogosult az egyesület rendezvényein részt venni, de szavazati joggal nem rendelkezik és nem választható. 3. A tagok kötelezettségei: a. rendes tagok: 1. Tagdíjat fizetni. A tag a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért nem felel. 2. Az alapszabályt és az egyesület egyéb belsı szabályait betartani. b. pártoló tagok: Az elnökséggel megállapodott pártolói tagdíjat fizetni. 4. A tagsági viszony megszőnése: a. halállal b. kilépéssel c. törléssel d. az egyesület megszőnésével
IV. fejezet 1. Az egyesület gazdálkodása Az egyesület a vagyonával önállóan rendelkezik. Az egyesület vagyona elsısorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásából képzıdik. Az egyesület gazdálkodó tevékenységével összefüggésben a vonatkozó jogszabályok szerint minısül gazdálkodó szervezetnek, illetve adóalanynak. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. 2. Az egyesület felügyelete Az egyesületet a Fıvárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az egyesület képviselıje (elnök) nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt, az alakuló közgyőlés jegyzıkönyvét, valamint a képviselı és tisztségviselık nyilatkozatát arról, hogy az 1989.évi II.tv 8 -ban meghatározott követelményeknek megfelelnek. Az alapszabály módosítását, illetve a tisztségviselık változását a Fıvárosi Bíróságon be kell jelenteni. 3. Az egyesület megszőnése: Az egyesület megszőnik, ha a. feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyőlés kimondja, b. a bíróság feloszlatja, illetve megszőnését megállapítja. Az egyesület közgyőlés által kimondott megszőnése esetén megszőnése - a hitelezık kielégítése után - az egyesület vagyonáról a közgyőlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendık ellátása a felszámolók feladata. Ha az egyesület feloszlatással szőnik meg, vagy megszőnését megállapítják egyesület vagyona - a hitelezık kielégítése után - állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
V. fejezet: Záró rendelkezések Jelen alapszabályt az egyesület alakuló közgyőlése elfogadta és kimondta az egyesület megalakulását, ennek hiteléül az alapító tagok az alapszabályt aláírták. Az egyesület tevékenységét 2001. február 1-én kezdi meg. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok irányadók. Budapest 2001. január 23. Alapítók: Bajuszné dr. Molnár Katalin Ribiczey Ádám 1025. Bp. Szeréna u.35. 1103. Bp. Gergely u.80. Bálint János Szabó László 2600. Vác Mályva u.13. 2225. Üllı Pesti u.89. Jóba Huba Szamos Gábor 1089. Bp. Baross u. 121. 1065. Bp. Bajcsy Zs. u. 23 Jóba Csaba Szekrényesy Tamás 1092. Bp. Kinizsi u. 1126. Bp. Hertelendi u. 3. Nagy Barnabás Zigány Judit 1024. Bp. Retek u.5. 1089. Bp. Gutenberg tér 2.