ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.3 Egészségügyi és építési bontási hulladék kezelése ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÜZEM TELEPÍTÉSE A BODROGKERESZTÚRI REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓBA KIOP-2004-1.3. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29. Szerző: Kutatásvezető: Lux Ágnes Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. A projekt szereplőinek bemutatása... 3 1.1 A pályázó és környezetének bemutatása... 3 1.2 A pályázó partnereinek bemutatása... 7 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása... 7 2. A stratégiai tervezés bemutatása... 9 2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata... 9 2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési folyamat bemutatása... 11 2.3 Partnerség közös tervezés... 13 3. A projekt részletes bemutatása... 14 3.1 A projekt témája... 14 3.2 A projekttartalom bemutatása... 15 3.3 A projekt ütemezése... 18 3.4 A projekt legfontosabb eredményei és várható hatásai... 22 4. A projekt előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása... 25 4.1 A projekt indítás körülményei... 25 4.2 A projekt előkészítés és a pályázatkészítés kapcsolata... 27 5. A projektmegvalósulás bemutatása... 29 5.1 Szerződéskötés... 29 5.2 A projektszervezet bemutatása... 30 5.3 A projekt kommunikációja... 31 6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés... 33 6.1 Projektpénzügyek... 33 6.2 Közbeszerzés... 34 6.3 Ellenőrzés... 35 Összegzés... 36 Források... 37 Ábrajegyzék... 38 Képek jegyzéke... 38 Táblázatok jegyzéke... 38 2
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó és környezetének bemutatása A pályázó szervezet az Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése KIOP-2004-1.3.0. pályázat esetében Tokaj Város Önkormányzata volt (Tokaj, 3910, Rákóczi u. 54, www.tokaj.hu). A projekt pályázója Tokaj Város Önkormányzata és a projekt megvalósulásának elsődleges helyszíne, a partner Bodrogkeresztúr, az Észak-magyarországi Régióban, Borsod- Abaúj Zemplén Megye Tokaji kistérségében fekszik. 1. kép: A kistérség elhelyezkedése az országban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 28 százaléka, népességének 18,5 százaléka él a térségben. Szerencs, Tokaj, Sárospatak, és Sátoraljaújhely, mint jelentősebb központok, és a térség gerincét alkotó Hegyalja lehetőségeit kedvező természeti adottságai határozták meg. 3
A térséget alkotó három statisztikai körzetben gazdaságilag sok közös vonás jelenik meg, vannak azonban eltérő területi sajátosságok is. Jellemző a kistérségre a mezőgazdasági munka. Az ipar tekintetében az utóbbi évtizedben a tradicionális helyi cégek (Csokoládégyár, TOKAJBOR, Dohánygyár, Porcelángyár) némileg veszítettek súlyukból. A valaha volt termelő szövetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemei megszűntek, a helyükön alakult egyéni, illetve családi gazdaságok működése nem mindig problémamentes. A világhírű tokaji bor kiemelt idegenforgalmi vonzerőt és kereskedelmi lehetőséget jelent napjainkban is. A szőlő - és borágazatban több, komoly tőkével rendelkező gazdasági társaság működik, amelyek jelentős beruházásokat hajtottak végre az elmúlt évek során. A hagyományos növénytermesztés, állattenyésztés, valamint a korábban virágzó textilipar bevételei azonban egyre csökkennek. A viszonylag kedvezőtlen közlekedési feltételek és az infrastrukturális hiányosságok miatt viszont új befektetők nem jelentek meg meghatározó mértékben. A térségben a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettsége rosszabb a megyei mutatóknál: közel 50 százalékuk nem szerzett az alapfokúnál magasabb végzettséget, a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek aránya öt százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál. A térségnek több olyan erőssége van, amely kiaknázható: az ásványi anyagok bányászata és feldolgozása, a hagyományokkal bíró vas-és fémipar, a világhírű szőlőés bortermelés, az erdőgazdálkodás, a dohány, gyümölcs és egyéb növénytermesztés, a viszonylag fejlett oktatási rendszer és a kiaknázatlan természeti értékek biztató perspektívát jelenthetnek a térségnek. Jelentős foglalkoztatást indukáló iparágak hiányában a térségnek kitörési pontot jelenthet a korszerű hulladékgazdálkodási szolgáltatás bevezetése is, a kapcsolódó mezőgazdasági (elsősorban bioenergia termelés) tevékenységek megerősítésével együtt. A jelen projektben megvalósuló beruházás lehetőséget adhat azon mezőgazdasági termelőknek is, akik a térségben jelenleg meghatározó cukoripar bizonytalan jövője miatt munkájuk esetleges elvesztésével kell számoljanak, mivel a projekt befejezése után az üzemeltetés folyamata meglehetősen munkaerő-igényes. 4
Tokaji kistérség alapadatai Területe 256 km 2 Lakónépesség (2004) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett (64/2004 Korm. Rendelet alapján) 14563 fő Igen Települések száma 11 Jogállás szerint Város 1 Község 10 Munkanélküliségi ráta (2006) 7,4% Foglalkoztatási ráta (megyei adat, 2006) 51,1% 1. táblázat: Kistérségi alapadatok Forrás: VÁTI, KSH Tokaj város önkormányzata az elmúlt öt évben több nagy beruházással járó, fejlesztési projektet valósított meg: - Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola építése: A valaha volt Utász-laktanya megüresedett épületeinek átépítésével az Önkormányzat 2000 és 2003 között új iskolát épített 24 tanteremmel, két nagyelőadóval és egy aulával, ennek köszönhetően a korábbi, mintegy 400 fős diáklétszám megemelkedett 725 főre. Az intézmény a helyi és környéki (főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből) a kereskedelemben és az idegenforgalomban elhelyezkedni szándékozó fiatalok számára nyújt magas színvonalú középfokú képzéseket. A beruházást az Önkormányzat saját irányítása alatt és felügyeletével címzett állami támogatás keretében valósította meg. A projektbe a tervezés és a kivitelezés során az Önkormányzat bevonta a helyi szakembereket, pedagógusokat és az érintett szülőket is. - Egészségügyi Központ építése: Az Önkormányzat, mivel Tokajban már a rendszerváltást megelőzően sem működött megfelelően az egészségügyi szakellátás, úgy határozott, hogy egy használaton kívüli általános iskolai épületet felújít és egy korszerű szakrendelő intézetté alakít át. Az új szakrendelő célja, hogy a város és a kistérség lakossága számára olyan egészségügyi szakellátást biztosítson, amelynek eredményeképpen az érintetteknek nem kell a távolabb eső miskolci, vagy nyíregyházai kórházba utazniuk. A beruházást 5
az Önkormányzat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával valósította meg. - Tokaj és mikrorégiója szennyvízcsatornázása és tisztítómű építése: Tokaj város kezdeményezésére, a város és a környező térség települései elhatározták, hogy térségi szennyvízcsatorna hálózatot, valamint Tokajban közös tisztítóművet építenek. A 2000 és 2003 között zajló együttműködésben az alábbi települések vettek részt: Tokaj, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj. A projekt megvalósításával, a város és a kistérség 10 településének lakossága és intézményei számára biztosítottá vált a teljes körű szennyvízcsatorna szolgáltatás. A beruházást az Önkormányzat a Környezetvédelmi és a Belügyminisztérium támogatásával valósította meg. A települések egymás közötti megállapodása alapján Tokaj város látta el a gesztori feladatokat. - Időskorúak Otthona építése: Az Önkormányzat zöldmezős beruházás keretében egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő Időskorúak Otthonát épített fel régóta kihasználatlanul álló épületek átalakításával. A 2001 és 2004 között megvalósult beruházás keretében 50 emelt szintű és 100 alapszintű ellátást biztosító férőhelyet alakítottak ki, és ezzel lehetőség nyílt a szakszerű ápoláson kívül a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére, a közösségi helyiségek és egyéb funkciók igénybevételével (hobbyszobák, könyvtár, tornaterem, foglalkoztatók, kert). A beruházás az Önkormányzat beruházásában valósult meg címzett állami támogatás igénybevételével. Az Önkormányzat tagja a Zempléni Településszövetségnek (ZTSZ), az együttműködés elsősorban közös érdekképviseleti fellépésben és esetenként közös pályázásban nyilvánul meg. 6
1.2 A pályázó partnereinek bemutatása A projekt a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó területén valósul meg, ezért a pályázó partnere Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata volt (Bodrogkeresztúr, 3916, Kossuth u. 85.). A partner Önkormányzat a projekthez szükséges saját forrás 50 százalékát biztosította, továbbá a projekt előkészítésében és lebonyolításában is részt vett. A projektet irányító felügyelő bizottságba egy tagot delegált, valamint a helyi vállalkozók és munkavállalók bevonását megszervezte. Tokaj Város Önkormányzata és Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata már korábban is együttműködött közös projektekben, a ZTSZ keretében: - közös szennyvíztisztítási-elvezetési beruházás, - közös kerékpárút építési pályázat, - közös telefonhálózat fejlesztés. 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága (KIOP IH) képviseletében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes Címzetes Államtitkársága járt el. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program a 2004-2006 közötti programozási periódusra vonatkozó magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programjának egyike. A KIOP a környezetvédelmet és az infrastruktúra-fejlesztést tartalmazza, fő célja a környezetkímélő fejlődés elősegítése. A KIOP közvetlenül hozzájárul a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és a környezet védelméhez. A KIOP által támogatott beruházások célja a fejlettebb és regionálisan kiegyensúlyozottabb gazdasági versenyképesség alapjainak megteremtése. A KIOP célja továbbá, hogy: - a környezetvédelem erősítése által elősegítse az életminőség javulását, 7
- a környezeti szempontokat is figyelembe vevő infrastruktúra fejlesztése révén megteremtse a pozitív gazdasági változások alapjait, - az infrastrukturális hálózatok fejlesztésével lehetőséget teremtsen a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésére, - az energiagazdálkodás hatékonyságának növelése az energiaszektor korszerűsítése és fejlesztése által. A KIOP két fő komponense, a környezetvédelem és a közlekedés, hozzájárul a magyarországi infrastruktúra minőségi javulásához. Ezek az összetevők stratégiailag kapcsolódnak a többi operatív programhoz, biztosítják és erősítik egymást, így: - A környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője. - A közlekedési rendszer hatékony működése nélkülözhetetlen a gazdasági fejlődéshez, amelyhez a KIOP úgy járul hozzá, hogy összeköti a hazai hálózatokat az európai közlekedési folyosókkal, bekapcsolva a régiókat az európai vérkeringésbe. A projektben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint Közreműködő Szervezet vett részt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága a Minisztériumon belül részben önálló költségvetéssel bíró szervként működik, mint Közreműködő Szervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program megfelelő bonyolításában vesz részt. 8
2. A stratégiai tervezés bemutatása 2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata A zempléni önkormányzatoknak közös hulladékgazdálkodási stratégiai terve van, amelynek kidolgozása a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltatási Kft. (ZHK Kft.), mint erre felhatalmazott, többségi önkormányzati tulajdonú hulladékkezelési közszolgáltató irányításával történt. Ez a terv a teljes térség komplex hulladékgazdálkodási koncepcióját tartalmazza, nemcsak az Építési és bontási hulladék feldolgozó üzem telepítése a bodrogkeresztúri regionális települési szilárdhulladék lerakóba című projektet. Az építési-bontási hulladékok térségi feldolgozása csak egy, bár hangsúlyos eleme ennek a komplex hulladékgazdálkodási rendszernek. A ZHK Kft. törekszik a koncepcionális tervezésre és megvalósításra, ad hoc jellegű beruházásokat nem végez. Az önkormányzatok számára 2001-től kezdődően a hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. tv.) és kapcsolódó rendeletei írják elő a települési hulladékgyűjtés megszervezését és a keletkező kommunális hulladék megfelelő elhelyezését. Így a kötelezettségek végrehajtására megoldást kellett találni. A MENTO Környezetkultúra Kft. ezért a zempléni térség önkormányzatai számára egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer bevezetését javasolja, melynek legfontosabb eleme a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó, és a lerakó kapacitására tervezett hulladékkezelési társaságok létrehozása, melyek a begyűjtést és szállítást végzik. A MENTO Kft. magántulajdonban lévő társaság alapításától kezdve, mint tulajdonos a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó kiépítését illetve üzemeltetését végzi, amely a zempléni térség egyetlen, a legszigorúbb műszaki és környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő hulladéklerakója. A MENTO Környezetkultúra Kft. által vázolt rendszer bevezetését kezdetben 24 zempléni önkormányzat támogatta, így a lerakó építésével párhuzamosan létrejött a két, többségi önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató társaság: a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. és a Szerencs Térségi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Kft. (Sz.H.K. Kft), amely társaságokban a MENTO Kft. kisebbségi tulajdonos. 9
Szerencs és térsége a vázolt hulladékgazdálkodási rendszer előnyeit figyelembe véve a Z.H.K. Kft. megalakításához hasonlóan, többségi önkormányzati tulajdonviszonnyal már korábban a rendszerbe való betagolódást választotta. Ennek következtében a Szerencs Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. mára a rendszer egyik alappillérévé vált. A két Kft. jelenleg 44 zempléni önkormányzat, közel 100 000 lakosának kommunális hulladékát gyűjti és helyezi el a MENTO Kft. által üzemeltetett bodrogkeresztúri, valamint tiszalúci lerakóban. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer alapkoncepciója szerint 2005. végéig az érintett terület hat meghatározó kistérségi központjának (Tokaji, Sárospataki, Szerencsi, Sátoraljaújhelyi, Encsi, Abaúj-hegyközi kistérségek) egyetértésével és támogatásával a rendszer tervezetének két alapdokumentuma készült el: - ISPA előtanulmány (2002., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Intézet) - Megvalósíthatósági tanulmány screening (2005., Öko Rt.) Ez utóbbi dokumentum nagy arányú, elsősorban energetikai hasznosításra és az ehhez szükséges logisztikai, műszaki, ökológiai feltételek megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Ennek szellemében a tervezési területen átrakóállomások rendszerének kialakítását vázolja, a fajlagos szállítási költségek optimalizálásához, párhuzamosan az alkalmazott géppark számának, kapacitásának további jelentős növelésével, hulladékudvarok létesítésével. A célok elérésének hátterét a bodrogkeresztúri lerakó több tíz éves szabad kapacitása adja. A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer elemei a következők: - A korszerű hulladékkezelés, a hasznosítható anyagok kinyerésének szükségessége indokolja egy, a hulladékválogató technológiával összekötött mechanikai-biológiai hulladékkezelő (ú.n. MBH) üzem létesítését a bodrogkeresztúri lerakó területén, amely egyrészt hasznosítható alapanyagot biztosít, másrészt teljesíthetővé teszi a hulladéklerakásra vonatkozó előkezelési követelményeket. - Az MBH üzemből kikerülő energetikai hasznosításra alkalmas frakciók, kiegészítve a területen jelentős mennyiségben képződő egyéb biomasszával (mezőgazdasági termelés hulladékai, szennyvízkezelés hulladékai, cukorgyártási hulladékok, szőlészet,- borászat hulladékai stb.) megalapozzák egy kapcsolt 10
villamos-energia termelő és hőhasznosító biomassza erőmű létesítését. - A rendszer fontos eleme, elsősorban az eszközpark üzemanyagigényének biztosításához egy plasztik-dízel üzem tervezett létesítése, mely technológia önmagában is újszerű, a rendszerbe tagolva pedig növeli annak hatékonyságát és komplexitását. - Az MBH-ból és a biomassza erőműből szükségszerűen képződő komposzt, illetve komposztálható anyagok felhasználására az egyetlen gazdaságos és ésszerű alternatíva a terület erre alkalmas termőföldjeinek energianövény termelési célú talajerő-utánpótlása. A rendszer saját energiaültetvényeiről kikerülő biomassza részben a saját erőmű részére, részben a közeli hőerőművek számára jelenthet alapanyagforrást és egyszerre biztosíthatja a biomassza erőmű kiegyensúlyozott működését is. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer fizikai megvalósítás tervezett kezdete 2008, tervezett vége 2010. 2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési folyamat bemutatása A Zemplén megyében működtetett hulladékgazdálkodási rendszert üzemeltető társaságok, összhangban a társaságokban tulajdonos önkormányzatok és a megye elképzeléseivel, úgy határoztak, hogy a kedvező támogatási feltételeket kihasználva a képződő építési-bontási hulladékok megfelelő kezelését, feldolgozását közösen oldják meg. Ennek érdekében felkérték Tokaj Város Önkormányzatát a feldolgozómű létesítésére irányuló projekt koordinálásával. A feldolgozómű létesítése a MENTO Környezetkultúra Kft. által üzemeltetett Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó területén történne, melynek erre alkalmas részét, mintegy 13.000 m 2 területet Tokaj Város és Bodrogkeresztúr Község hosszú távon bérbe vesz. Az üzemeltetést a zempléni önkormányzatok és Tokaj Város, valamint a MENTO Környezetkultúra Kft. által alapított, többségi önkormányzati tulajdonú közszolgáltató a ZHK Kft. végezné. 11
A tervezés során összeállították, hogy a lerakó területén való üzem létesítését mely szempontok támasztják alá: - A lerakó rendelkezik a szükséges engedélyekkel, hosszú távú üzemeltetésre javasolt, a megye három hosszú távon üzemeltethető regionális lerakója közül az egyik (a másik kettő építése, a pályázat beadása idején még nem kezdődött meg: Hejőpapi, Sajókaza); - A térségben képződő hulladékok beszállítása - ideértve az építési-bontási hulladékot is - a bodrogkeresztúri lerakóba történik, ezért helyben lehet a hulladékot feldolgozni; - A lerakó üzemeltetése 30 évre tervezett, így a létesítendő feldolgozóüzem alapanyag ellátása hosszú távon biztosított; - Az érintett önkormányzatok nem rendelkeznek a létesítmény telepítéséhez megfelelő saját területtel; - A turisztikai szempontból kiemelt térségben célszerű a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységeket egy meglévő, a szükséges infrastruktúrával ellátott létesítményben végezni, és nem új telephelyeket létesíteni, a táj megőrzése érdekében; - A lerakó területe, így a létesítendő üzemé is közvetlenül a 37. számú főközlekedési út mellett, lakott területektől távol található, ezért a beszállítási, üzemeltetési tevékenység a lakosság számára nem zavaró; - A lerakó elhelyezkedése ideális, mert a zempléni régió közepén található, így a szolgáltatási területet figyelembe véve optimálisak a hulladék beszállítási távolságok. - A térségben képződő hulladékok rendszeres, szervezett gyűjtését, beszállítását a térségbeli önkormányzatok és a MENTO Kft. által alapított, többségi önkormányzati tulajdonú közszolgáltatók végzik, ezért a feldolgozóüzem alapkapacitáson történő üzemeltetéséhez szükséges hulladékmennyiség szavatolható. 12
A projekt tervezése során SWOT elemzés is készült: ERŐSSÉGEK - A lerakó kedvező földrajzi adottságai - Magasan fekvő bányaterület, nincs talajvíz - Része a hosszú távú hulladékgazdálkodási koncepciónak - Európai uniós elvárásoknak megfelelően kiépített depóniatér és kapcsolódó műtárgyak - Előre meghatározott fejlesztési ütemterv - 30-35 évre elegendő befogadó kapacitás - Széleskörű önkormányzati támogatás LEHETŐSÉGEK - Hosszú távon 170 000 lakos hulladékkezelési problémájának megoldása - Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése - A térség turisztikai vonzerejének növelése az illegális lerakók felszámolásával - A térség lakosságának foglalkoztatása a bővülő szolgáltatásokban és az illegális lerakók felszámolásában - Rekultiváció, tájsebészet - Korszerű technológiák bevezetésével, újrahasznosítással a hulladékkezelési közszolgáltatás díja alacsony szinten tartható - Alapanyag nyerhető a térségi építési beruházásokhoz GYENGESÉGEK - Az érintett lakosság még nem megfelelő hozzáállása a hulladék szervezett gyűjtéséhez és feldolgozásához - Újratermelődő illegális lerakók KOCKÁZATOK - Elmaradó beruházás miatt nem tartható az eredeti fejlesztési ütemterv - Nem bővíthető a komplex hulladékgazdálkodásba bevont települések köre - A térségnek versenyhátrányt okoz a megoldatlan hulladékkezelés - A megfelelő feldolgozási kapacitás hiánya ellehetetleníti a szelektív gyűjtési tevékenységet. - A lerakási arány nem csökken megfelelő mértékben - Hulladék feldolgozás nélkül a lerakó kapacitása idő előtt kimerül. 2. táblázat: SWOT elemzés Forrás: Pályázati adatlap 2.3 Partnerség közös tervezés A térségi hulladékgazdálkodás rendszerének kialakítására önkormányzati társulás alakult. Bár a jelen projekt Tokaj város és Bodrogkeresztúr község partnerségével valósult meg (a társulás a pályázat beadásakor még nem működött) a térségi önkormányzatok közös nyilatkozattal támogatták a projekt megvalósítását. Általános elv Zemplénben, hogy minden egyes hulladékgazdálkodással összefüggő beruházást a ZHK Kft. koordinál, adott esetben finanszíroz, illetve üzemelteti azokat. A cég többek között éppen ebből a célból jött létre 2001-ben. A ZHK Kft. kohéziós szerepet tölt be a térségben, tulajdonosi körén keresztül (jelenleg 40 önkormányzat tulajdonos a cégben) képes magas szinten integrálni a térségi érdekeket. 13
Tokaj város és Bodrogkeresztúr község alapító tagja mind a ZHK Kft-nek, mind a társulásnak, térségi vezető szerepük (a társulás további öt stratégiai önkormányzatával együtt) megkérdőjelezhetetlen. Az együttműködés az önkormányzatok közös érdeke, ennek érdekében kooperatív, jól működő, eredményes kapcsolat fenntartására törekednek. 3. A projekt részletes bemutatása 3.1 A projekt témája A pályázat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KIOP-2004-1.3.0 kiírásában jelent meg, Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése címmel, a pályázatok benyújtására 2004. július 15-től folyamatosan 2006. december 31-ig van lehetőség. A pályázati kiírásban elnyerhető támogatás célterületei a következők: - Ivóvízminőség javítása (KIOP-2004-1.1.1.0.) - Szennyvízelvezetés és tisztítás (KIOP-2004-1.1.2.0.) - Állati hulladék kezelés (KIOP-2004-1.2.0.) - Egészségügyi és építési-és bontási hulladék kezelés (KIOP-2004-1.3.0.) - Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme érdekében (KIOP-2004-1.4.0.) Az egészségügyi és építési-és bontási hulladék kezelés (KIOP-2004-1.3.0.) intézkedés célja: - Az egészségügyi hulladékok kezelésénél a ma működő kórházi hulladékégetők alkalmassá tétele az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, a lakosságnál található gyógyszerek hulladékainak ellenőrzött begyűjtése és kezelése - Az építési-bontási hulladékok - a többi hulladéktól való elkülönített- gyűjtési, begyűjtési, kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítése, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtése, begyűjtő rendszerek kialakításá- 14
nak támogatása, a hasznosítás elősegítése, a veszélyes összetevők csökkentése. Az intézkedés keretében támogatható tevékenységek: - A nem megfelelően működő, térségi feladatokat ellátó egészségügyi hulladékégetők korszerűsítése. Az egészségügyi hulladék begyűjtő és előkezelő rendszerének fejlesztése és kialakítása. A lakosságnál található gyógyszerek és gyógyszerhulladékok begyűjtő és előkezelő rendszerének fejlesztése és kialakítása. - Az építési és bontási hulladék átfogó jellegű kezelőrendszerének fejlesztése és kialakítása, továbbá a lakó- és középületek azbesztvakolatainak, azbeszttartalmú szigeteléseinek biztonságos eltávolítása és az azbesztmentesítés során képződő hulladék kezelése. 3.2 A projekttartalom bemutatása 2. kép: A projekt logója Forrás: ZHK Kft. Tokaj Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KIOP-2004-1.3.0. kiírására Építési-bontási hulladék feldolgozó üzem telepítése a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakóba címmel. A projekt megvalósulásának elsődleges helyszíne a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó (3916, Bodrogkeresztúr, Külterület, helyrajzi szám 0172/31). Az üzemnek helyet adó lerakó területét Tokaj Város Önkormányzata hosszú távon bérli, a létrejövő vagyon az önkormányzaté, az üzemeltetést viszont a pályázó eredeti terve szerint a hulladékgazdálkodási területen komoly szakmai felkészültséggel rendelkező, a térségi önkormányzatok és Tokaj Város által alapított közszolgáltató ZHK Kft. végezte volna. A vonatkozó szabályozás változásai következtében azonban az üzemeltetés vonatkozásában közbeszerzési eljárást kellett kiírni, mely jelenleg még is zajlik. 15
Tokaj Város Önkormányzata és húsz Tokaj környéki önkormányzat, valamint a Mento Környezetkultúra Kft. 2001. május 29-én megalapította a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft.-t (ZHK Kft.) azzal a céllal, hogy a térségben a hulladékgazdálkodási törvénynek megfelelő és korszerű hulladékkezelési közszolgáltatást vezessen be. A ZHK Kft. 51 százalékos tulajdonosai a részes önkormányzatok, 49 százalékban pedig a Mento Kft. A ZHK Kft.-hez 2003. elején csatlakozott Sárospatak és vonzáskörzetében működő 11 önkormányzat. A társaság jelenleg a kistérségi alábbi önkormányzatai területén lát el közszolgáltatást: Baskó, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Csobaj, Mád, Olaszliszka, Prügy, Rakamaz, Sima, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj, Bodrogolaszi, Hercegkút, Kenézlő, Makkoshotyka, Sárazsadány, Sárospatak, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod, Tolcsva, Erdőhorváti, Háromhuta, Komlóska, Györgytarló, Tiszalúc, Hejce, Fony, Mogyoróska, Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Szerencs, Bekecs, Legyesbénye, Mezőzombor 3. kép A kistérség térképe Forrás: www.telepuleskereso.hu 16
A projekt az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer egyik központi eleme. A projekt megvalósulásával a bodrogkeresztúri lerakó beépítetlen területén, megközelítőleg 1,3 hektár nagyságú területen építési-bontási hulladék feldolgozására képes gépsor telepítése történt meg, a szükséges üzemcsarnok kiépítésével együtt. A termelési folyamat a projekt megvalósulása után teljesen automatizáltan történik, számítógépes vezérléssel. Az üzemben dolgozók száma a mindenkori kapacitástól függően várhatóan 8-20 fő. A gépsor egyműszakos üzemelés esetén 50.000 tonna/év kapacitással, 0-75 mm közötti frakciók előállítására képes. A beruházás kizárólag technológiai elemek létesítését foglalja magában, a kezelőszemélyzet kiszolgáló épületei (öltöző, mosdó, étkező, mellékhelység) a lerakó területén már rendelkezésre állnak. Az elektromos energiaellátás és a csapadékvíz elvezető rendszer ki van építve, amely elősegíti a projekt költség-hatékony megvalósulását. Ezen háttérrel a tevékenység során keletkező hulladék ártalmatlanítása a lerakó területén, helyben történhet. 4. kép A beruházás megvalósulásának helyszíne Forrás: www.nfh.hu Az üzem lakott területen kívül létesült, ezzel nem zavarja működése során a környék lakosságát, továbbá az alkalmazott innovatív eljárás és a terület elhelyezkedése következtében többlet zaj-és portermelést sem okoz. A termelési folyamat során szennyvíz sem képződik. Ezen garanciák miatt nem tiltakoztak sem környezetvédő szervezetek, sem a lakosság. Mind szakmai, hulladékgazdálkodási szempontok, mind a lakosság igénye és támogatása indokolták a feldolgozómű Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakóba történő telepítését. 17
Az üzem jelenleg 66 településnek nyújt hulladékfeldolgozási szolgáltatást a ZHK Kft. segítségével, ez a várakozások szerint 2010-re 100/120 borsod-abaúj-zemplén megyei településre terjed majd ki. Az üzemben feldolgozható hulladékok a következők: - beton, vasbeton, tégla, cserép, kőzetek, bánya meddők, vegyes bontási hulladékok, törmelékkel kevert termőföld, aszfalt. Az előállított alapanyagok alkalmazási területei: - út és mélyépítés, építőipari termék előállítás, aszfalt előállítás, transzportbeton és betonelem gyártás. 5. kép: Hulladékfeldolgozás Forrás: ZHK Kft. 3.3 A projekt ütemezése A projekt megvalósításának kezdő napja: 2004. december 13-a volt. Ezt követően még ebben a hónapban indult a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás. A tényleges kivitelezési munkálatok 2005. áprilisában kezdődtek. A projekt megvalósításának záró dátuma: 2006. június 30-a volt. A vállalt határidőket a pályázó tartani tudta. Az üzem ünnepélyes átadására 2006. április 14-én került sor. A projekt főbb szakaszai: 18
1. szakasz - a projekt tervezése: - a terület alkalmasságának felmérése, - geodéziai felmérés elvégzése, - kiviteli tervek elkészítése, - megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, - építési engedélyeztetés, - menedzsment kiválasztása, - az üzemet igénybe vevő önkormányzatok tájékoztatása, - egyéb, a létesítményt igénybe vevő érdekelt felek tájékoztatása, - területbérleti szerződés megkötése Tokaj Város Önkormányzata és a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó között, - konzorciumi szerződés megkötése. 2. szakasz - támogatási kérelem összeállítása, pályázatbeadás 3. szakasz - támogatási szerződés megkötése: - lakosság tájékoztatása, - előszerződés megkötése a beszállítókkal és a késztermék felhasználókkal, 4. szakasz - közbeszerzés meghirdetése: - nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása, - bírálóbizottság felállítása, - beérkezett ajánlatok értékelése, - szerződéskötés a nyertes kivitelezővel. 5. szakasz - kivitelezés: - tereprendezés, - alapozás, - üzemcsarnok szerelése, - gépegységek szerelése, - beüzemelése, - műszaki átadás, - próbaüzem. 6. szakasz - a feldolgozási kapacitás növelése, optimalizálás. A projekt kivitelezési munkálatai a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt 2005. áprilisában késedelemmel kezdődtek meg. Az eredeti ütemtervhez képest kisebb csúszások történtek a kivitelező kiválasztására indított közbeszerzési eljárás lebonyolítása 19
során is (pl. ajánlattevői kérdésfeltevés-válasz időigénye miatti határidő módosítás) azonban ezek az ilyen eljárásokra egyébként is jellemző mértékűek és minden nehézség nélkül kezelhetőek voltak. 6. kép: Az üzem ünnepélyes átadása Forrás: www.tokaj.hu A projekt lebonyolításának megvalósult ütemezése Mérföldkő Szerződésben rögzített határidő Tényleges elérés időpontja Közbeszerzési tanácsadó kiválasztása 2004. 12. 20 2004. 12. 16. Tájékoztatásért felelős szervezet kiválasztása 2004. 12. 31. 2005. 01. 24. Külső könyvvizsgáló kiválasztása 2004. 12. 31. 2005. 01. 24. Műszaki ellenőr kiválasztása 2004. 12. 31. 2005. 02. 18. Generálkivitelező kiválasztása 2005. 03. 20. 2005. 04. 15. Az első mérföldkő: A generálkivitelező kiválasztása 2005. 03. 20. 2005. 04. 15. Komplex területrendezés 2005. 04. 30 2005. 06. 30. Alapozás 2005. 04. 30. 2005. 06. 30. Térburkolás, csapadékvíz árok burkolása 2005..05. 31. 2005. 07. 31. Kerítés kiépítése 2005. 05. 31. 2005. 07. 31. A második mérföldkő: Területrendezési munkák befejezése 2005. 05. 31. 2005. 07. 31. Nehéz adagoló telepítése 2005. 06. 30. 2005. 06. 30. (leszállítva) beszerelve: 2005. szeptember 15. Fogadóbunker összeszerelése 2005. 08. 31. 2005. 08. 31. Üzemcsarnok összeszerelése 2005. 10. 31. 2005. 10. 31. 20
Az üzemcsarnok szerkezetkész volt, a technológiai elemek könnyebb beszerelhetősége (daruzás) miatt a falpanelek szerelése ezután történt Röpítő törő berendezés telepítése 2005. 08. 31. 2005. 08. 31 (leszállítva) beszerelve: 2005. 09. 10. Pofás törő berendezés telepítése 2005. 08.31. 2005. 09. 30. Osztályozó szitasorok telepítése 2005. 11. 30. 2005. 08. 31. Felhordó szalag összeszerelése 2005. 09. 30. 2005. 08. 31. Mágnesszalag telepítése 2005. 10. 31. 2005. 09. 30. Reverzálható szalag beépítése 2005. 10. 31. 2006. 09. 30. Visszahordó szalag telepítése 2005. 11. 30. 2006. 08. 31. Közbenső bunker összeszerelése 2005. 11. 30. 2005. 09. 30. Acélszerkezetek gyártása 2005. 11. 30 2005. 11. 30. Átadó szalag telepítése 2005. 12. 31. 2005. 11. 15. Tisztító szalag telepítése 2005. 12. 31. 2005. 09. 30. Deponáló szalagok beépítése 2005. 12. 31. 2005. 11. 15. Vibrációs adagoló beépítése 2005. 12. 31. 2005. 09. 30. Külső-belső tartószerkezetek szerelése 2005. 12. 31. 2005. 12. 31. Szennyezőanyag leválasztó telepítése 2005. 11. 30. 2005. 09. 30. Porleválasztó rendszer telepítése 2005. 12. 31. 2005. 11. 15. Villamos hálózat kiépítése 2006. 01. 31. 2005. 12. 31. Pofás törő hangszigetelése 2005. 12. 31. 2005. 12. 31. A harmadik mérföldkő: Gépek beszerzése, üzemi épületek 2005. 12. 31. 2005. 12. 31. kiépítése Térvilágítás kiépítése 2006. 01. 31. 2005. 08. 31. Kamerás figyelőrendszer kiépítése 2006. 02. 28. 2006. 03. 30. Számítógépes vezérlés kiépítése 2006. 03. 31. 2005. 11. 15. Iroda konténer telepítése 2005. 07. 31. 2005. 07. 31. A negyedik mérföldkő: A kivitelezési munkálatok befejezése 2006. 03. 31. 2006. 03. 30. Próbaüzem 2005. 05. 18-2005. 06. 13. 2006. 05. 31. között Műszaki átadás-átvétel Kezdete: 2005. 04. 21 2006. 05. 31. Zárása: 2005. 05. 22. Az ötödik mérföldkő: A projekt műszaki megvalósításának lezárása 2006. 05. 31. 2006. 05. 22. Hirdetőtábla elhelyezése 2005. 03. 31. 2005. 04. 20. Lakossági tájékoztató 2006. 04. 30. 2005. 04. 05. Bodrogkeresztúr, Faluház 2005. 09. 08. Helyszínen 2006. 05. 30. Helyszínen Emlékeztető tábla elhelyezése 2006. 05. 31. 2006. 05. 30. Sajtótájékoztató 2006. 05. 31. 2005. 01. 31. (Tokaj) 2005. 04. 22 (helyszíni) 2005. 05. 24.(Miskolc) 2005. 07. 27. (helyszíni) 2006. 05. 26. (Tokaj) A hatodik mérföldkő: A projekt teljes körű megvalósítását követő lezárása Az utolsó kifizetési kérelemben igényelt támogatás kifizetési értesítőjének kézhezvételét követő 20. nap 3. táblázat: A projekt mérföldkövei Forrás: Támogatási Szerződés, ZHK Kft. 2006. 11. 13. 21
3.4 A projekt legfontosabb eredményei és várható hatásai Az üzemelés megkezdésekor a kezdő évre számított 40 tonna/nap átlagos kapacitás egyműszakos munkavégzés esetén, évi 9600 tonna hulladék feldolgozását jelenti. A feldolgozás megkezdéséhez és a folyamatos termeléshez szükséges a megfelelő mennyiségű hulladék deponálása (kb.1000 tonna), amely előtt az üzem a folyamatos működésre alkalmatlan. A napi 40 tonna feldolgozási kapacitás így éves átlagértéket jelent. Ennél nagyobb induló kapacitás a próbaüzem alatt nem volt indokolt és célszerű szakmai szempontok alapján. Az üzemelés kezdetekor 125 000 lakossal számolva éves szinten megközelítőleg 40 000 tonna építési-bontási hulladék keletkezésével számolhat a pályázó. Az önkormányzatok, továbbá az érintett hatóságok kötelezően meghozandó rendeletei és ellenőrző tevékenysége részben biztosítja a képződő hulladékmennyiség megjelenését az üzem depóiban. A közszolgáltatók (Z.H.K. Kft., Sz.H.K. Kft.) rendelkeznek a szükséges szállító kapacitással a képződő építési-bontási hulladékok beszállítására, amely kapacitás jelentős mértékben a feldolgozóüzem hiánya miatt kihasználatlan. A közszolgáltatók felmérése és tapasztalatai alapján a jelenlegi viszonyokat figyelembe véve a közszolgáltatás keretén belül (szervezett beszállítás, illegális lerakások felszámolása) évente kb. 20 000 tonna építési-bontási hulladék feldolgozására lenne azonnali igény. A feldolgozó kapacitás hiánya, illetve a lerakási díjak miatt ez a mennyiség is döntően illegális lerakás formájában jelenik meg a közterületeken vagy más lerakókban. Mindezeket figyelembe véve a tervezett 170 000 fős szolgáltatási területtel számolva, a szükséges rendeleteket és ellenőrzést feltételezve kb. 48-51000 tonna/év építésibontási hulladék feldolgozásával lehet számolni 2010-ben. A kapacitás folyamatos emelése a logisztikai háttér kibővítésével és az építési-bontási hulladékok kezelésére vonatkozó önkormányzati rendeletekkel együtt biztosított. A szolgáltatási terület egészére nézve általánosan elmondható, hogy amennyiben a megfelelő hulladékkezelés lehetősége biztosított, a lakosság és a gazdálkodó szervezetek döntő többsége kézséggel igénybe is venné azt az előzetes felmérések alapján. 22
Mutató 2006 2007 2008 2009 2010 Feldolgozási kapacitás (tonna/nap) 40 80 120 160 200 Feldolgozott mennyiség (tonna) 9 600 24 000 28 800 38 400 50 400 Alkalmazotti létszám (min. fő) 6 8 10 12 12 A feldolgozó tevékenység üzemeltetőnél jelentkező mérleg szerinti eredménye -15 231 3 356 2 857 7 371 7 850 (ezer Ft) A feldolgozó tevékenységből adódóan az üzemtulajdonos önkormányzatoknál jelentkező bevételek (ezer 7 960 4 809 3 131 2 831 3 937 Ft) 4. táblázat: A projekt számszerűsíthető eredményei Forrás: Pályázati adatlap A projekt várható hatásai továbbá: - az illegális hulladéklerakások száma jelentősen csökkenhet, és az önkormányzatok költségvetését nem terheli ezeknek a felszámolása, - a bodrogkeresztúri regionális hulladéklerakó kapacitása nem merül ki a tervezettnél előbb, - bővíthető a komplex hulladékgazdálkodási rendszer szolgáltatási területe, - a közszolgáltatás színvonala emelhető, - a gyengén iparosodott térség versenyhátránya csökkenthető, - a hulladékkezelési közszolgáltatás díja csökkenthető, - a térségben működő kőbányák értékesíthetetlen meddője feldolgozható. A beruházás megvalósulása esetén lehetőség nyílik továbbá a kapacitáskihasználtságtól függően 8-20 személy foglalkoztatására, amely a kistérségben mért magas munkanélküliség szempontjából is kívánatos. A személyi állomány kiválasztásában a partner önkormányzatok közreműködnek, az eddigi gyakorlatnak megfelelően elsősorban tartósan munkanélküli, illetve hátrányos helyzetű és roma származású munkavállalókat részesítve előnyben. Az üzem működtetését megvalósulás esetén végző, zempléni önkormányzatok és a MENTO Környezetkultúra Kft. által alapított közszolgáltató személyi állományának 40 százaléka hátrányos helyzetű társadalmi rétegből vagy roma közösségből került ki, amely arányt a pályázó a tervezett üzem személyzetének összeállításánál is be kívánja tartani. Fontos megjegyezni, hogy Észak-Magyarországon elsőként Zemplénben valósult meg 2003-ban kiírt PHARE pályázat elnyerését követően az a roma program, mely a taktaközi romák foglalkoztatását valósította meg a környezetvédelem és településtisztaság területén 23
( Taktaközi romák foglalkoztatása a környezetvédelemben című, HU2002/000-315.01.04 azonosítószámú Phare projekt, gesztor: Taktaharkány Község Önkormányzata. A projekt megvalósulásának éve: 2004). 7. kép: A bodrogkeresztúri üzem építése Forrás: www.nfh.hu A taktaközi roma foglakoztatási projekt 2004. május elsején indult, ahol a foglalkoztatást és továbbfoglalkoztatást, mint partner a MENTO Kft. végzi, valamint partnerként Tokaj Város is részt vesz. Az eddigiekben vázolt zempléni hulladékgazdálkodási rendszert üzemeltető társaságok közös tulajdonosi köre, fejlesztési koncepciója és egységes irányítása következtében bármely megvalósuló hulladékgazdálkodási beruházás elősegíti a térség hátrányos helyzetű társadalmi rétegeinek foglalkoztatását, illetve a megindult roma programban részt vevők továbbfoglalkoztatását. A pályázó tervei szerint a roma program lezárása után a cégcsoport irányítása alá kerülő és foglalkoztatott állomány részben a tervezett üzem személyi állományát gyarapíthatja majd. 24
4. A projekt előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 4.1 A projekt indítás körülményei A beruházás megvalósítását az alábbiak indokolták: - A hulladékkezelési közszolgáltatás zempléni területen történt bevezetésével, összefüggésben a bodrogkeresztúri lerakó üzembeállításával és a térségi elavult lerakók felhagyásával jelentősen csökken a közterületeken illegálisan lerakott kommunális jellegű hulladékok mennyisége. A még meglévő lerakások felszámolását az önkormányzatok és a társaságok közösen, pályázati támogatások bevonásával ütemezetten elvégzik. Gondot a közterületeken összehasonlíthatatlanul nagyobb mennyiségben lerakott építési-bontási hulladék jelent, amelynek megfelelő kezelésére jelenleg nincs megoldás; - A kettős szigetelésű, az előírásoknak mindenben megfelelő Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó depónia kapacitásának csökkentése feldolgozható építési törmelékkel szakmai, gazdaságossági szempontok alapján rossz megoldás; - A hulladékgazdálkodási törvény és szabályozási környezete előírja, hogy öt éven belül a keletkező inert hulladékok (építési és bontási hulladék, kitermelt föld vagy sitt) újrahasznosítási arányát 50 százalékra kell növelni. Megfelelő technológia nélkül mindez teljesíthetetlen; - A tervezett üzem teljes mértékben kapcsolódik a térségi komplex hulladékgazdálkodási rendszer meglévő és tervezett elemeihez, elősegítve az európai színvonalú hulladékgazdálkodás kiterjesztését a régióban; - A feldolgozott hulladékból előállított frakciók felhasználhatóak a térség út és gát építési beruházásainál, illetve a téli közútkezeléshez szükséges érdesítő anyagot is biztosíthatná (a Zemplén jelentős része tájvédelmi körzet vagy ártér, ezért a sószórás nem alkalmazható); - A lakosságnál ma jellemző módon esetileg keletkező, felújításokból származó törmelék szintén nem a közterületeken jelenne meg, mint illegális lerakás; - A Magyarországon eddig nem alkalmazott technológia létesítésével mintaüzem hozható létre. A projekt olyan, eddig ilyen jellegű tevékenységre nem al- 25
kalmazott műszaki megoldásokat is tartalmaz (teljes körű számítógépes vezérlés központi terminálról, magas hatásfokú porelszívás a zárt csarnokon belül, pneumatikus szennyezőanyag leválasztó, hangszigetelés), amely biztosítja a hosszú távú üzemeltethetőséget, a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, munka egészségügyi kritériumok maradéktalan teljesítése mellett. A hulladékgazdálkodási fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatfigyelést a ZHK Kft. végezte, erre a feladatra külön alkalmazott munkatárssal. A pályázatra az interneten találtak rá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (www.kvvm.hu). A projekt ötletet a ZHK Kft. dolgozta ki, azonban alapjaiban már a pályázat kiírását megelőzően kész volt a tervezet, a kistérségben szükséges, a hulladékgazdálkodás területét érintő összefogás sürgető igénye okán. Műszaki - technikai tartalmat tekintve nem kellett a projekttervet a kiírás miatt átdolgozni. A pályázónak nem volt más versengő projekt javaslata ennek a pályázati kiírásnak a keretében. 8. kép A Drezda melletti AMAND üzem Forrás: www.lv-recyclingwirtschaft-sachsen.de A projekt előkészítési szakaszában a projekt szakértői szakmai látogatást tettek a németországi Drezda melletti, 1997 óta üzemelő AMAND építési-bontási hulladék feldolgozó üzemben, amelynek üzemeltetői átadták a létesítmény részletes költségvetését és az alkalmazott technológia leírását. Az említett üzem referenciaként tekinthető, Magyarországon hasonló kapacitású és technológiai szintű telepített üzem a pályázat beadásakor nem volt. A Bodrogkeresztúron felépített üzem a drezdainál magasabb műszaki színvonalú, figyelembe véve a számítógépes irányítási rendszert és a hatékonyabb porleválasztást. A németországi üzemben, Bodrogkeresztúrtól eltérően a technológiából visszamaradó hulladékok ártalmatlanítását nem helyben végzik, a hulladékot a helyszíntől 30 km-re lévő lerakóba szállítják. A bodrogkeresztúri üzem terület/kapacitás aránya a 26
németországi tapasztalatok figyelembe vételével már jelentősen kedvezőbb. Az üzemi terület kompaktabb, átgondoltabb kialakítású, amelyhez nagymértékben hozzájárult a terület domborzati viszonyainak kihasználása is. 9. kép: A hulladék ártalmatlanítása Forrás: www.zhk.hu 10. kép: A bodrogkeresztúri telephely Forrás: www.zhk.hu 4.2 A projekt előkészítés és a pályázatkészítés kapcsolata A ZHK Kft. ügyvezetésének előterjesztése alapján, a tulajdonosi taggyűlés jóváhagyásával Tokaj Város Önkormányzata került kijelölésre a projekt vezetőjeként, így a projekttel kapcsolatos valamennyi döntés az Önkormányzat keretein belül zajlott. A pályázatot a ZHK Kft. munkatársa készítette, az ezzel kapcsolatos költségeket a cég teljes mértékben finanszírozta, hiszen megalakulása óta ez az egyik központi feladata. A kész pályázatot és a szükséges műszaki dokumentációt térítésmentesen kapta meg cégtulajdonosként Tokaj Város Önkormányzata. Az előkészítés során a pályázó szakmai koordinátora, a ZHK Kft. széleskörű tervezést és helyzetfelmérést végzett, így: - előkészítő tárgyalások lefolytatása a lehetséges partner Önkormányzatokkal, érintett szakmai szervezetekkel, - költségvetési terv készítése, - környezeti igény- és állapotfelmérés, SWOT-elemzés, - az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer koncepcionális alapelveinek kidolgozása, - középtávú környezetvédelmi fejlesztési koncepció kidolgozása, - logisztikai és eszközfejlesztési koncepció kidolgozása, 27
- az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer Megvalósíthatósági Tanulmányának készítése. A pályázatkészítés során nem merült fel probléma, a pályázó nehézségbe nem ütközött, korábbi szakmai tapasztalatai és a hozzáértő pályázatíró eredményes munkavégzése okán. A pályázat beadását a ZHK Kft. és az érintett kistérségi polgármesterek előterjesztése alapján született Tokaj Város Önkormányzatának képviselőtestületi határozata hagyta jóvá, illetve így döntöttek a szükséges saját forrás biztosításáról is. Az előkészítéssel kapcsolatos összes hatáskörrel a ZHK Kft. bírt. A pénzügyi tervezés minden elemét a ZHK Kft. készítette, Tokaj Város által kijelölt projektmenedzser közvetlen közreműködésével. A munkába több szakértőt is bevontak, különösebb probléma nem merült fel. A pályázati kiírás világos és egyértelmű volt, a pályázatot szakszerűen, késedelem nélkül bírálták el. A projekt lebonyolítás teljes időtartama alatt a pályázó mind az Irányító Hatóság, mind a Közreműködő Szervezet részéről példaértékű hozzáállást, rugalmasságot és koordinációt tapasztalt. 28
5. A projektmegvalósulás bemutatása 5.1 Szerződéskötés A pályázó a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. március 16-án meghirdetett kiírására adta be pályázatát 2004. június 29-én Tokaj Város Önkormányzata képviseletében Májer János polgármester. A szerződést a felek 2004. december 23-án írta alá a KIOP IH részéről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője és a pályázó önkormányzat polgármestere. A pályázatkészítő nem vett részt a szerződéskötés folyamatában, csupán a két pályázó partner önkormányzat. A szerződéskötéskor a pályázathoz már korábban csatolt dokumentumokon túl a végleges, részleteiben is kidolgozott kiviteli terveket kellett benyújtani. A nettó költségvetés a közbeszerzési eljárás következtében némileg módosult, ezért szerződésmódosításra került sor 2005 tavaszán. Szerződésmódosítás történt 2006 elején is, a projekt megvalósítása közben, az Áfa szabályozás és a támogatás lehívásának jellegének megváltozása okán, hiszen 2005. év végéig az önerőt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számlájára kellett utalni és innen, egyben történt a számlák pénzügyi rendezése. 2006-tól az önerőt a szállítóknak kellett közvetlenül utalni, a támogatást pedig a Magyar Államkincstár külön utalta. Nem merült fel a projekt megvalósítását legkisebb mértékben is akadályozó probléma, amely vélhetően a pontos előkészítésnek, illetve nagymértékben a Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság rugalmas, korrekt, magas szintű szakmai munkájának és közreműködésének is köszönhető. 29
5.2 A projektszervezet bemutatása A projektmenedzser általános felügyelete mellett két szakember állandó és öt további szakértő időszakos közreműködésével folyt a projekt előkészítése és megvalósítása. A projektmenedzser minden területre kiterjedő felügyeletet lát el, egyszemélyben felelős a projekt megvalósításáért. A két, folyamatosan a projekttel foglalkozó szakember a műszaki, kivitelezési és jelentési feladatokat látta el. A projektmenedzsmenthez tartozó további szakemberek esetileg, szakterületükhöz kapcsolódóan javaslattétellel segítették a munkát a projekt során. A projektmenedzsment tagjai közötti kommunikáció elsősorban személyesen, másodsorban elektronikus úton zajlott. A projekt megbeszélésekre heti, vagy adott esetben sűrűbb rendszerességgel került sor, amelyek során a projektmenedzser és a tárgyalt kérdésben érintett szakemberek beszámolót tartottak a pályázó szervezet vezetőjének, Tokaj Város polgármesterének. A beszámolók alkalmával az operatív kérdésekben is döntések születettek. A projekt előkészítésében részt vevő szakértők által összeállított ütemterv végrehajtását a projekt menedzser által irányított négytagú szakmai bizottság ellenőrizte. A bizottságba egy tagot Tokaj Város Önkormányzata, egy tagot Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata, egy-egy tagot pedig a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. és a Szerencs Térségi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Kft. delegált. A bizottság a támogatás elnyerését követően állt fel. A projektmenedzser Tokaj Város Önkormányzatának pénzügyi végzettségű gazdasági vezetője. A projekt során felmerülő összes nyilvántartási, könyvelési, adatszolgáltatási kötelezettséget a projekt vezetője és irányításával, az általa vezetett osztály végzi. A bizottság tagjai is részt vettek korábban önkormányzati projektek lebonyolításában, és hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, közbeszerzési tapasztalatokkal is rendelkeznek. Az ütemterv a tárgyi beruházáshoz hasonló fejlesztéseket korábban kivitelező szakmai szervezetek véleménye és javaslatai alapján készült oly módon, hogy a közbeszerzés után kiválasztott megfelelő referenciával rendelkező szervezet azt képes legyen a kivitelezés folyamán betartani. Az ütemezés kalkulált időtartalékai az előre nem látható események, elsősorban a rossz időjárás következtében esetlegesen előforduló csúszások kezelésére megfelelőnek bizonyultak. Mindezek alapján a bizott- 30
ság elsődleges feladata az ütemterv betartatása, és az abban foglalt rövidtávú kivitelezési célok megvalósításának ellenőrzése, mely napi kontrollt jelentett a generálkivitelező vonatkozásában. Észrevételeiket napi szinten egyeztették egymással, szükség szerint meghozták az ütemterv tartásához szükséges azonnali döntéseket. Legalább hetente egy alkalommal kibővített ülést tartottak, amelyen részt vett a megbízott műszaki ellenőr, a generálkivitelező képviselője, a felelős műszaki vezető, továbbá lehetőség szerint egy a projekt előkészítésébe bevont szakértő is. A kibővített üléseken az adott munkahéten felmerült összes probléma megtárgyalható volt, a hét közben hozott döntések eredményével együtt. A tapasztalatok, illetve a tervezett feladatok készültségi szintje alapján, az ülésen résztvevők véleményének figyelembe vételével a projekt vezetője döntéseket hozhatott az ütemterv betartásának érdekében, így az esetleges csúszások, felmerült problémák az egy hetes intervallumban biztonsággal kezelhetőnek bizonyultak. A Közreműködő Szervezettel az együttműködés mindvégig eredményes és problémamentes volt, operatív szinten a kapcsolatot a pályázó részéről a projekt menedzseren, illetve a ZHK Kft. által delegált szakemberen keresztül, személyesen vagy írásban tartotta. 5.3 A projekt kommunikációja Az összes fontosabb regionális médiumban megjelent a projekt több ízben is: a Magyar Televízió (MTV) Regionális Híradójában, a Zemplén TV és a Szerencs TV híradójában, a Szerencsi Hírek, a Tokaji Hírek, az Észak-magyarország napilap különböző számaiban, a Rádió GaGa adásában és a Magyar Rádió Regionális Szerkesztőségének műsoraiban. A projekt megjelent továbbá a Duna TV és az MTV Európai Unióval foglalkozó műsoraiban is egy-egy alkalommal, valamint a Népszabadság 2005. február 3-i számában, illetve a Magyar Nemzet internetes portálján (www.mno.hu). 31