Szakdolgozat Készítette: Becze Kinga Miskolc 2013. 1
Miskolci Egyetem Állami- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme, különös tekintettel a polgári peres eljárásokra Konzulens tanár: dr.cserbáné dr. Nagy Andrea Egyetemi adjunktus Szakdolgozatot készítette: Becze Kinga Közigazgatási mesterképzési szak Miskolc 2013. 2
University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences Public Administrartion Law Department Legaldefence of users of socialserviceswithespecialregardto civil procedures Consultant: dr.cserbáné dr. Nagy Andrea Assistant Professor Created By: Becze Kinga Administrartive Mester s degree Miskolc 2013. 3
Köszönetnyilvánítás Ezúton köszönöm dr. Cserbáné dr. Nagy Andrea egyetemi adjunktusnak, témavezetőmnek, hogy biztosította számomra a szakdolgozatom témáját, és tanácsaival segítette a munkámat, továbbá mindazoknak, akiktől elméleti, gyakorlati, és erkölcsi segítséget kaptam. 4
Tartalomjegyzék Bevezetés...6 I. Jogvédelmi rendszer kiépülése Magyarországon.7 1, Alkotmány Bíróság...7-9 2, Állampolgári jogok Biztosa 9-11 3, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata 11-12 4, Egyenlő bánásmód Hatósága.12-13 5, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ... 14-16 II. Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme...17-18 III. A három jogvédelmi terület bemutatása..19 1, Betegjog.20-30 2, Ellátott jog...31-35 3, Gyermek jog...36 A, Gyermeki jogok az Alkotmányban 37-38 B, Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben...38-39 C, Gyermekjogok a Családjogi törvényben...40-41 D, Gyermekek jogai az oktatásban...42-43 E, A beteg gyermek jogai...43 IV. A gyermekjogok védelme- intézményesülés szempontjából 44 1, Az Alkotmánybíróság..44 2, Országgyűlési biztos...44 3, Az oktatási jogok miniszteri biztosa 45 4, A gyermekjogi képviselő...45-46 5, A jövő nemzedékének parlamenti biztosa...46 V. Gyermekvédelemi rendszer..47-48 1. Gyermekvédelmi ellátórendszer.48-49 2. Gyermekek joga és a Polgári jog- polgári peres eljárások.49-55 VI. Összegzés.56-57 Irodalomjegyzék 58 Jogszabály jegyzék 59 Hivatkozás jegyzék..60-61 5
Bevezetés Ha az egyén felelősségére hárul a betegség, akkor fel lehet menteni a társadalmat, és vétlen az egészségügyi rendszer is, ha az egészségügyi rendszert terheli a felelősség, fel lehet menteni a társadalmat és az egyedi embert, ha pedig a társadalmat hibáztatjuk, akkor megkönnyebbülhet az egészségügyi rendszer, és nem koncentrál önvédelemre sem az önpusztító ember. Minden egyoldalúság leszereli a valóságos és szüksége változtatásokra mozgósítható erőket. ( Losonczi Ágnes) Dolgozatom célja, hogy a szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmi struktúráját mutassam be, és ezáltal arra keressem a választ, hogy a rendszer bürokratikus mivolta mögött egy jól működő, valóban a rendszer lényegét képző ellátotti jogok-és érdekek védelmét szem előtt tartó rendszer működik e, vagy csak a nemzetközi egyezményeknek, nyomásoknak megfelelni akaró formai munkát végző jogvédelem működik e ma Magyarországon. Ezen intézményeket kritizáljuk vagy méltassuk inkább? Szükséges e megújulás, a változtatás? Ha kell változtatni, akkor miben -, a jogi szabályzásban, a túlzottan szerteágazó állami intézmények rendszerében, vagy esetleg a szakemberek béklyóba kötöttségében? A három jogvédelmi ágat betegjog, ellátott jog, gyermeki jog- külön- külön mutatnám be, az adott területre jellemző jogszabályi és intézményi háttérrel. Egy-egy téma végén az adott területre vonatkozó esetleges hiányosságokat fogalmaznám meg, amire megoldást a dolgozat végi összegzésben kísérelnék meg adni. A téma véleményem szerint rendkívül aktuális, hiszen az állandóan változó jogvédelmi rendszer kavalkádjában akár a hétköznapi ember, akár a szakember könnyen elveszhet- dolgozatom egyfajta vázat ad a mai, hazai jogvédelemműködéséről. 6
I. Jogvédelmi rendszer kiépülése Magyarországon Szakdolgozatom elején a három jogvédelmi terület- betegjog, ellátotti jog, gyermekjog- Magyarországi intézményi kialakulásának főbb állomásait szeretném bemutatni az Alkotmány Bíróság kialakulásától egészena napjainkban létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központig. 1, Alkotmány Bíróság Története: 1989. január az Országgyűlés létrehozza az Alkotmány Bíróságot,működésének alapvető szabályainak rögzítésére 1989 októberében került sor. Működését 1990. január 1.-től kezdi meg. 1994-ben az Alkotmányt módosítják- az addigi tizenöt alkotmánybíró helyett 1994-től tizennégyet választanak meg. 2010-ben hatásköre módosul (a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó). 2011újabb változást hoz, az Országgyűlés ismét tizenöt főre emeli a létszámát. Megszületik a 2011. évi CLI. törvényaz Alkotmánybíróságról. 2012. január Alaptörvénytöbb ponton megváltoztatja az Alkotmánybíróság hatásköreit- a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el. A már nem hatályos Alkotmányunkban az emberi jogok védelmével kapcsolatos paragrafusok 1 : 8. (1) bekezdésében elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek védelmét és tiszteletben tartását. Ezen feladatokat az 1 Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest 7
állam kötelessége ellátni. Az alapvető jogok biztosítását államhatalmi intézmények feladatává teszi. 32/A. a-ban megfogalmazza az Alkotmánybíróság azon feladatát, ami a jogszabályok felülvizsgálatára, alkotmányellenesség esetén pedig a megszűntetésükre irányul. 32/B. a-ban az országgyűlési biztosok feladatait taglalja. Feladatuk az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Feladata: Előzetes normakontroll eljárás, utólagos normakontroll eljárás,bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt,illetve az alkotmányjogi panasz- 26. (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. 2 Alkotmánybírósági eljárás kivételesen akkor is kezdeményezhető ha: Az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, vagy nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Ha az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti. Az Alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi 2 2011. évi CLI. törvény az Alkotmány Bíróságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=a1100151.tv letöltés:2013.02.12. 8
panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntést- az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, vagy jogorvoslati lehetőségét már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincsen számára biztosítva. A bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja és vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés:nemzetközi szerződésben ütközés vizsgálata,országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata, Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény, hatásköri összeütközés feloldása, köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása, önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata, és nem utolsó sorban az Alaptörvény értelmezése. 2, Állampolgári jogok Biztosa Története Magyarországon: Az Alkotmány 1989. október 23.-ai módosítják-, innentől létezik egy független, ellenőrző szerv. 1993.évi LIX. törvény az országgyűlési biztosokról, ami magába foglalja a korábbi ombudsmanokat, amik a következők voltak: állampolgári jogok biztosa, adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa, a jövő nemzedékek ombudsmanja. 2007-ben megszűnik az állampolgári jogok biztosának, általános helyettesének tisztsége, majd a második Orbán- kormány a négy hivatal helyett egy alapvető jogok biztosa tisztséget hoz létre. Feladata, hogy az állampolgárok részére a közigazgatás által okozott jogsérelmekkel szemben jogvédelmet nyújtson. A bürokrácia információs és szakszerűségi túl hatalmával szemben ellensúlyt képez.a jó közigazgatás követelményeit szem előtt tartva bírálhatja a társalmi funkciók szervezetszociológiai okok miatt törvényszerűen eltévesztő közigazgatást. 3 3 Majtényi László. 1992. OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. Budapest 9
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (AJBT) 18 a-alapján a biztos feladatai körébe tartozik:gyermekek jogainak,a továbbiakban: a jövő nemzedékek érdekeinek,a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak,a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére. Áttekinti, és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, illetve az esetleges hazánkban bekövetkezett jogsértésekről statisztikai kimutatást készít,véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, javaslatokat tehet a jogszabályok módosítására, megalkotására,nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére javaslatot tehet. A biztoshoz bárki fordulhat, aki úgy érzi, hogy valamely hatóság tevékenysége, mulasztása az egyén jogát sérti, vagy annak közvetlen veszélyével jár. A biztoshoz, csak akkor van mód segítséget kérni, ha az adott hatóság közigazgatási jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslat lehetősége számára nem biztosított. Hatóságok, akik eljárása után az alapvető jogok biztosához fordulhatunk többek között, például:közigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok,a Magyar Honvédség,rendvédelmi szervek,közjegyző,törvényszéki végrehajtó,kötelező tagság alapján működő köztestületek,önálló bírósági végrehajtó, vagyközszolgáltatást végző szerv (szervezeti formától függetlenül), nyomozó hatóság vagy az ügyészségnyomozást végző szerve. A biztos nem járhat el, haa beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedi fel,vagy a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indul, vagy már jogerős bírósági határozat született. Nem járhat el, ha a panaszos ügyben született jogerős közigazgatási határozat közlésétől számított több mint egy év eltelt. A beadványt elutasíthatja, ha nem felel meg az előírt feltételeknek,a sérelem nyilvánvalóan alaptalan,ha újbóli előterjesztés során új tényt, adatot nem tartalmaz a beadvány, vagyazt névtelenül nyújtották be. Az elutasítást minden esetben indokolni kell. 10
Leggyakrabban használt jogi eszközök: 1, Javasolhatja: - a jogszabály módosítását, - hatályon kívül helyezését, - vagy kiadását, 2, Alkotmánybírósági eljárást is kezdeményezhet, 3, Fegyelmi, szabálysértési eljárás lefolytatását indítványozhatja, bűncselekmény esetén büntetőeljárást is kezdeményezhet, 4, Szakmai érvelés, meggyőzés, nyilvánosság, Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szervek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,Független Rendészeti Panasztestület, Oktatási Jogok Biztosa- megkeresésére statisztikai adatokat szolgáltat, illetve a Pénzügyi Jogok Biztosa- megkeresésére statisztikai adatokat szolgáltat. 3, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Története: 2005-ben az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium átalakítja a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (PJSZ) és a Központi Kárrendezési Irodát (KKI). 2006. január 1. megszűnik Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát, helyette létrehozzák az Igazságügyi Hivatalt. A hivatalhoz tartozó hatósági, szolgáltatási feladatokat 2006. január 1-jétől az Igazságügyi Hivatal végzi, melynek általános jogutódja a 322/2010. Kormányrendelet alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) lett. 11
Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi hivatal. Irányítását, felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter végzi. 2007. január 1-től a KMIMISZ hat szakterületért felel: 1, pártfogói felügyelői tevékenység, 2, büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység, 3, jogi segítségnyújtó tevékenység, 4, áldozatsegítő tevékenység, 5, kárpótlási, kárrendezési tevékenység, 6, lobbi tevékenységről szóló törvény végrehajtása. Állami jogi segítségnyújtó szolgáltatások a peren kívüli segítségnyújtás- jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, polgári eljárásokban- pártfogó ügyvéd képviselet biztosítása, bűntető eljárásokban- sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, pártfogú ügyvédi képviselet biztosítása jogi segítők által, ügyfélszolgálati tevékenység- jogi tanács, felvilágosítás, az ügyfél maga választja ki a jogi segítői névjegyzékből a jogi segítőt. 4, Egyenlő bánásmód Hatósága A hatóság kialakulásának története: Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény hozta létre, 2004. január 27.-én lépett hatályba. 2005. február 1-én kezdte meg működését. A Hatóság szervezetét és eljárásának részletes szabályait a 362/2004. (XII.26.) Kormányrendelet tartalmazza. A hatóság olyan ügyekben jár el, ahol egy személy vagy csoport úgy érzi, hogy kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. Az eljárás a jogaiban sértett fél kérelmére indul. Az eljárás 12
alá vont személy feladata bizonyítani, hogy az egyenlő bánásmód követelményeit nem sértette meg. 4 A védett tulajdonságok a következők: Anyanyelv, fogyatékosság,egészségi állapot,vallási vagy világnézeti meggyőződés,politikai vagy más vélemény, családi állapot,anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi hovatartozás,faji hovatartozás,bőrszín, nemzetiség,illetve nemzetiséghez tartozás,nemi identitás,életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet,foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, illetve egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a fent leírt közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és a megtorlás. A hatóság a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból, hatósági eljárást folytat le annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése esetén; Segítséget nyújt és képviseli a jogaiban sértett személyeket más hatóság vagy a bíróság előtt; Véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, jelentéseket, tervezeteket; Jogalkotási javaslatot tesz az egyenlő bánásmód érvényre juttatása érdekében; Tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; Együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel. 4 Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest 13
5, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Jogszabályi háttere: 214/2012.(VII.30.) Korm.rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról. Története: 38/2002.(VII.4.) Országgyűlési határozat- egészségügyi és a szociális szolgáltatás igénybevevők jogvédelmét egy országos, egységes szervezet létrehozásával kell ellátni, 2234/2003.(X.1.) Kormányhatározat- három jogvédelmi terület feladatait egy országosan létrehozott közalapítvány látja el-országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2012 szeptemberében alakult meg. Feladata: 1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény32. (1) bekezdése, 2. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/K. (3) bekezdése és 3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 11/A. (4) bekezdése szerinti szervezet feladatait, továbbá 4. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. (4) bekezdés b)pontja szerinti, egyéb egészségügyi dokumentációt kezelő szerv működésével és 5. a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők (e rendelet alkalmazásában, a továbbiakban: jogvédelmi képviselők) Nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátni. 14
6. Az OBDK ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét az egészségügyi ellátórendszer betegellátási kapacitásának szabályozására vonatkozó jogszabályok keretei között, melynek keretében: 7. egyedi ügyekben vizsgálhatja az egészségügy szolgáltatás hozzáférésével így az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegek tájékoztatásával kapcsolatos szabályok érvényesülését, 8. javaslatot tehet az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályok tartalmára vonatkozóan, 9. tájékoztatást kérhet az ellátásszervezést végző szervtől, illetve az egészségügyi államigazgatási szervtől egyedi esetekben az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó szabályok érvényesüléséről, 10. javaslatot tehet az ellátásszervezést végző szerv, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv részére az ellátásszervezéssel összefüggő tapasztalatai alapján intézkedés megtételére. 5 Gondoskodik a betegek, ellátottak és a gyermekek külön törvényben meghatározott jogainak érvényesüléséről, védelméről. Ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatok, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi, és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját. Közzéteszi a jogvédelmi képviselő elérhetőségét, a szolgáltatónál, illetve a területi irodában meghatározott fogadó órájának beosztását. 5 214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=wkhu-qj-xml-00000a1200214kor letöltés:2013.02.12. 15
Tájékoztatást ad a betegjogokkal, az ellátotti és gyermekjogokkal kapcsolatos kérdésekben. Képzési és továbbképzési feladatokat lát el- jégvédelmi képviselők munkájával kapcsolatosan,- kidolgozza és felülvizsgálja a tananyagot. Módszertani feladatok,éves beszámolót készít. Felépítése alapján van a Kuratórium elnöke, majd őt követik három szakterület alelnökei, szakterületenként 3 kuratóriumi tag, majd a 3 tagú Felügyelő Bizottságműködéséért és gazdálkodásának ellenőrzéséért 16
II. Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme Az intézményi, történeti kialakulás után magát a szociális szolgáltatások felépítés mutatom be röviden, ami rendszerbe a három jogvédelmi területet még pontosabb tudom elhelyezni. Szociálpolitika feladata a szociális jogalkotás, szociális újraelosztó és szociális ellátás rendszerének a megszervezése, úgy, hogy közben szem előtt tartja az elesett, segítségre szoruló emberek jogait, igényeit. A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti azon alapjogokat, amikre a jogalkotóknak különös tekintettel, figyelemmel kell lenni. Az igények kielégítésére érdekében a jogalkotó biztosítja a szociális alapszolgáltatások rendszerét- ezt az 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényben sorolja fel. 59. 386 (1) 387 Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 6 A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) a családsegítés, e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) a közösségi ellátások, g) a támogató szolgáltatás, 6 1993 évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.tv letöltés:2013.02.13. 17
h) az utcai szociális munka, i) a nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon: tartós bentlakásos intézmény, d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (bentlakásos intézmény), e) az egyéb speciális szociális intézmények Az alapvető emberi jogok minden alapszolgáltatás nyújtása során tiszteletben kell tartani az Alkotmány foglalt következő jogokat : 1, az élethez, emberi méltósághoz való jog, 2, kínzás, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalma, 3, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog, 4, egészséges környezethez való jog, 5, testi épséghez, legmagasabb szintű testi- lelki egészséghez való jog, 6, szociális biztonsághoz való jog, 7, szabad mozgáshoz, szabad tartózkodási hely megválasztásának joga, 8, jog a házasság és a család intézményéhez, 9, magánélettel kapcsolatos titokvédelem, magánlakás sérthetetlenségének joga, magántitok, személyes adatok védelme, 10, nemek egyenjogúsága, 11, nemzeti és etnikai kisebbségek védelme, 12, tulajdonhoz való jog, 13, jogképesség, 14, kérelem és panasz joga, 15, szabad véleménynyilvánítás és közérdekű adatok megismeréséhez való jog, 16, tulajdonhoz való jog, 17, művelődéshez való jog, 18, vallásszabadság. 18
III. A három jogvédelmi terület bemutatása A jogvédelmi rendszereken belül a jogvédelmi képviselők azok, aki a társadalom valamely tagja számára elérhető közelségben vannak, akikhez a panaszos, a jogaiban sértett személy közvetlenül fordulhat. A jogi képviselők, mint a jogvédelem első bástyáinak összefoglaló bemutatásával kezdem ezen rész szűkítését. Az összesítő bemutatás után a három jogvédelmi terület bemutatása, az adott területre vonatkozó jogok, kötelezettségek rendszerének feltérképezésével folytatom. A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők rendszerének működése: A Közalapítvány szakterületekre lebontva alkalmaz minden megyében képviselőket: - munkajogviszony, - megbízási jogviszony, - vállalkozási jogviszony alapján. A jogviszony tartalmi feltételeit (büntetlen előélet, felsőfokú végzettség, adott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalat, jogvédelmi képviselői tanfolyamon való sikeres vizsga, kizáró ok vele szemben nem áll fent) az 1/2004 (I.5.) ESZCSM rendelet tartalmazza. Az álláspályázatot az Egészségügyi,- Szociális Közlönyben a Közalapítvány hirdeti meg. A szolgáltatást nyújtó szerv feladata: - gondoskodik arról, hogy a képviselő nevét, elérhetőségét, fogadóóráinak helyét és idejét jól látható helyen kifüggessze, - a képviselő a szolgáltató területére beléphessen, munkáját zavartalanul végezhesse. 19
1, Betegjog A betegek jogainak kialakulás: A betegjog megjelenését kiváltó tényezők: Az emberi jogok biztosításának igénye, 1948 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az emberi jogok érvényesülése az egészségügyi ellátásban, fogyasztói magatartás, illetve a kiszolgáltatottság- a beteg egyenlőtlen helyzetben vannak. A betegjogok 1946 ban alakult ki. A betegjogok kodifikálásának hazai története a rendszerváltás után kezdődött, s 1997-ben az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt, amely Magyarországon először önálló fejezetet szentelt e - kialakulóban lévő - jogágazat szabályozásának. A betegjogi képviselet Magyarországon 2000. július 1-óta működik. 2012-től a Betegjogi, Ellátottjogi, és Gyermekjogi Közalapítvány megalakul, ez egy professzionális jogvédő szervezet, ami nemcsak a már megtörtént betegjogi sérelmeket, panaszokat vizsgálja ki, regisztrálja, hanem preventív feladatokat is ellát. Az egészségügyi ellátás célja a gyógyító- prevenciós feladatok ellátása, aminek alanya a beteg. A betegek érdekeit az orvosi hivatás erkölcsi szabályai- orvosi etika, illetve a betegeket megillető jogok is védik. Ezeket a jogokat a következőkben felsorolnám, és röviden bemutatnám. Természetesen, mint az élet más területén is nemcsak jogok illetik meg az embereket, hanem a jogok szerzése mellett kötelezettségeket is vállalunk kell. A betegjogok bemutatása mellett a beteg kötelezettségeire is röviden kitérnék. A betegek jogai és kötelezettségei Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. 20
Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes. A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza. A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell. 7 7 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.tv letöltés:2013.02.15. 21
Hatályos, egészségügyről szóló törvényünk az alábbi betegjogokat nevesíti 8 : A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog- "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a lehető legmagasabb egészségügyi színvonal elérését lehetővé tevő összes intézkedésben." - Ezt az l96l. évi Európai Szociális Karta 11. Cikkelye rögzíti, melyet hazánkban is kihirdettek l999-ben. Hatályos jogszabályunk szerint minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog- a jog akkor érvényesül, ha a betegellátás során a betegekkel emberhez méltóan bánnak.az egészségügyi vizsgálathoz megfelelő és diszkrét környezetet kell biztosítani, a vizsgálat során csak a legszükségesebb emberek tartózkodjanak a helységben, kivéve, ha erre a beteg engedélyt ad. Ehhez a joghoz soroljuk az ún.: anyajogokat, amiket semmilyen formában nem korlátozhatók. Pszichés betegségek esetén azonban ez a jog is ideiglenesen korlátozható. Ilyenkor a kezelő orvos köteles a korlátozás indokoltságának, módjának, (fizikai, kémiai, pszichológiai, biológiai módszerek) időtartamának pontos dokumentálására.a korlátozás semmilyen körülmények között nem terjedhet ki az emberi méltóság korlátozására. A jog tartalma továbbá. a beteget csak méltányolható okból és ideig lehet megvárakoztatni. Az emberi méltóság tiszteletben tartása megilleti a haldokló embert is. A kapcsolattartás joga- a beteg szóbeli, vagy írásbeli kapcsolattartására vonatkozik hozzátartozóival, vagy akár egyházi személlyel, úgy, hogy közben betegtársainak jogait tiszteletben tartja-, ezt a kórhát fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében szabályozza.a szülőknek, törvényes képviselőknek joguk van ahhoz, hogy l8 év alatti beteg gyermekük mellett tartózkodjanak.súlyos állapotú betegnek egy hozzátartozó folyamatosan, akár a nap 24 órájában is a beteg mellett tartózkodhat Az intézmény elhagyásának joga- alapja a mozgásszabadsághoz való jog. A beteg az egészségügyi intézményt szabadon elhagyhatja, feltéve, hogy ezzel mások testi épségét; egészségét nem veszélyezteti. Távozási szándékát kezelőorvosának 8 Dr. Polecsák Mária (Szerk.). 1999. A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest 22
tájékoztatásával teheti meg, kivéve, ha távozásával fertőzés veszélye állna fent. Ha mások egészségét, vagy testi épségét nem veszélyezteti súlyosan, illetve nincs közvetlen életveszélyben, nem akadályozható meg az intézmény elhagyása. A beteg, aki cselekvőképes, azonban bizonyíthatóan az elmeállapot akut zavara miatt szeretné elhagyni a kórházat átmenetileg korlátozható. A betegnek joga, hogy a kezelés befejezése előtt legalább 24 órával tájékoztassák elbocsájtása időpontjáról. A tájékoztatáshoz való jog- A kötelezettség mind az orvost, mint pedig a beteget terheli. Az orvos részéről- a betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában - a beteg értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembe vételével - részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben, addig az orvos tájékoztatási kötelezettsége azzal a korláttal érvényesül, hogy a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztassa a beteget annak egészségi állapotáról. A betegnek kötelezettsége, hogy az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók számára felvilágosítást adjon állapotáról, esetleg fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről. Beavatkozások esetén a műtétet megelőzően tájékoztatni kell a beteget a lehetséges kimentekről, szövődményekről, kockázatokról az esetlegesen elmaradt beavatkozás kockázatairól. A tájékoztatás után fontos a paciens beleegyező nyilatkozata is.a tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.a tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga. Fontos megemlíteni, hogy a beteg kielégítő információt kell, hogy kapjon az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról és alkalmazási módjáról, idejéről. Az alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a betegnek. Az önrendelkezéshez való jog-az önrendelkezéshez való jog mindenkit megillet alapjogunk, amit csak törvény korlátozhat. Ez a jog biztosítja a betegek számára, hogy eldönthessék, hogy kívánnak-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve, hogy az ellátás során mely beavatkozások elvégzéséhez járulnakhozzá, illetve melyeket utasítják vissza. A beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyezését a beteg főszabályszerűen bármilyen formában megadhatja. A beavatkozás elvégzéséhez a beteg írásbeli hozzájárulása szükséges, vagy ha erre a beteg állapotánál fogva nem képes, úgy két tanú együttes jelenlétében ezt más formában - szóban vagy ráutaló magatartással - is 23
megteheti.a beteg önrendelkezési joga azonban nem korlátlan, abszolút jog. Ez azt jelenti, hogy vannak esetek, amikor nem kell a beleegyezést kérni a beavatkozások elvégzéséhez. Ez pedig akkor lehetséges, ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Továbbá, ha a beavatkozás elmaradása mások életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti - ide értve a 24. hetet betöltött méhmagzat életét. A beteg az önrendelkezési jog keretén belül rendelkezhet halála esetére a holttestét érintő beavatkozásokról is. A beteg megtilthatja, hogy a holttestéből szervet vagy szövetet átültetés, valamint egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. Az ellátás visszautasításának joga- alapja az előzőekben már említett önrendelkezési jog. A beteg az egészségügyi ellátást - szabad akaratából, kényszertől mentesen - visszautasíthatja. Kivétel, ha ezzel mások élete vagy testi épsége lenne veszélyeztetve. Nem utasítható vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha a beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Ha a beteg olyan ellátást utasít vissza, aminek elmaradása egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében teheti meg. Visszautasíthatja a beteg az ellátást akkor is, hagyógyíthatatlan, de életét életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokkal fenn lehet tartani, viszont az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - a megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - meghalna. Itt megemlíthetjük az eutanáziát- ez passzív, és aktív formában fordulhat elő. A passzív a fent említett eset, amikor az ellátott utasítja vissza a kezelést-, ezt az alkotmánybíróság sem tart alkotmányellenesnek. Aktív eutanázia jogilag ma Magyarországon nem létezik.az ellátás visszautasításának, hogy a cselekvőképes beteg esetleges későbbi cselekvőképtelensége esetére előre visszautasíthatja az egészségügyi ellátást, illetve megnevezhet olyan személyt, aki helyette és a nevében az ellátás visszautasítása felől nyilatkozik. Ezen rendelkezés garanciális szabálya, hogy az ilyen nyilatkozathoz csatolni kell - egy hónapnál nem régebbi - pszichiáter által kiadott nyilatkozatot, mely azt igazolja, hogy a beteg a döntését, annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. Ezt a nyilatkozatot egyebekben kétévente meg kell újítani, ellenben hatályát veszti. 24
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga- A beteg jogosult tájékoztatást kapni: a betegségéről, kezeléséről,a rá vonatkozó adatokról,az egészségügyi dokumentációról - abba bele is tekinthet,a fekvőbeteg intézményből való távozásakor zárójelentést kapni,az adataival összefüggésben összefoglaló írásos orvosi véleményt is kérni. A cselekvőképes beteg saját maga, korlátozás nélkül kérheti a dokumentációban szereplő adatok megismerésének lehetőségét, akár írásban, akár személyesen, azonban más személyt is meghatalmazhat erre (elegendő egyszerű okirat formájában). A beteg életében, illetve halálát követően a házastársa, egyenes ági rokona, testvére, valamint élettársa írásos kérelem alapján jogosult az egészségügyi adatok megismerésére, ha az egészségüket befolyásoló ok miatt kérik. A dokumentációkba írásos kérelme alapján betekinteni, illetve saját költségére azokról másolatot kérni. Az orvosi titoktartáshoz való jog- alapja az egészségügyi adatok megismerhetősége, illetve általában a személyiség védelme. Két részre bontható, az egyik beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi adat, a másik a beteg személyes adatai. A beteg meghatározhatja azt a személyt nyilatkozat formájában, akinek a betegségével, illetve a betegsége kimenetelévei kapcsolatban felvilágosítás, állapotában történő változással kapcsolatos adatok adhatók, valamint azt, hogy kit zár ki ennek a lehetőségéből. A beteg rendelkezhet arról is, hogy gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban mindenképpen szükséges, illetve akiknek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult, figyelemmel arra is, hogy a törvény másként nem rendelkezik. Ez a jog biztosítja végezetül a beteg számára, hogy vizsgálatára, kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne hallják, ne lássák. A betegek kötelességei: Magyarországon a betegek kötelezettségeiről is rendelkezik az egészségügyi törvény, amely több pontbanis hasonlóságot mutat más országok szabályozásával.az egyénnek saját egészségi állapotáért a tőle elvárhatómódon.a betegeknek kötelessége együttműködni az egészségügyidolgozókkal, és a gyógykezelésével kapcsolatbanaz egészségügyi dolgozóktól kapott rendelkezéseketbetartani. Ez a megfelelő ellátás 25
biztosításánakminimumfeltétele, kinyilvánítása tehát nélkülözhetetlen,ha nem a betegjogi jogszabályban, akkor akár apolgári törvénykönyv rendelkezései között.a tájékoztatás nemcsak jog, hanem kötelesség is: abetegnek informálnia kell orvosát mindazokról a kérdésekről,amelyek a megfelelő ellátáshoz szükségesek;a magyar egészségügyi intézményekben. Az egészségügyi ellátás során számos olyan vitatott helyzet alakulhat ki, ami magával hozhatja a személyiségi jogok, betegek jogainak megsértését. A problematikus területek a következők: 1, pszichiátriai betegek gyógykezelése, 2, szerv- és szövetátültetések, 3, alkoholisták, kábítószer élvezők gyógykezelése, 4, orvos biológiai kísérletek, 5, közegészségügyi, járványügyi intézkedések, 6, művi megtermékenyítések, 7, abortusz, 8, gyermekek gyógykezelése. Mindezen területekre vonatkozóan jogi és etikai szabályzásokkal lehet a visszaéléseket, az emberek jogok megsértését visszaszorítani. Magyarországon az Egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény tartalmaz szabályzásokat ezen problémás területekre vonatkozóan. Mit tehet a beteg, ha a fent említett jogaiban csorbát szenved? A mai magyar jogrendszerben számos lehetősége van a sértett félnek, betegnek, panaszaival felsőbb intézmények felé fordulni. A beteg jogainak érvényesítésében indítható eljárások: 26
A beteg panasszal élhet: 1, az egészségügyi intézmény felé, 2, az egészségügyi intézmény fenntartója felé, 3, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei, fővárosi intézete felé, 4, betegjogi képviselő felé-, Feladata: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, kivizsgálását, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál. 9 Betegjogi képviselő jogosult: - egészségügyi szolgáltató működési területére belépni - az üggyel kapcsolatos iratokba betekinteni - az egészségügyi dolgozóhoz kérdést intézni. - az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni az intézmény vezetőjének, vagy a fenntartó figyelmét - jogsértő gyakorlat, hiányosság megszüntetésére javaslatot tenni - a felhívás eredménytelensége esetén az illetékes szervhez, vagy személyhez fordulni. 9 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.tv letöltés:2013.02.15. 27
Betegjogi képviselő köteles: - az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni az intézmény vezetőjének, vagy a fenntartó figyelmét - jogsértő gyakorlat, hiányosság megszüntetésére javaslatot tenni - a felhívás eredménytelensége esetén az illetékes szervhez, vagy személyhez fordulni. Betegjogi képviselőkre vonatkozó külön jogszabály: A betegjogi képviselő az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál. Amennyiben a betegjogi képviselő feladatának ellátásához szükséges, a panaszok kezelésének, illetve a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérése érdekében intézménylátogatást végez. A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat. A betegjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési központokkal, az Országos Tiszti főorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal, az ellátási területét illetően az egészségügyi közvetítői névjegyzéken szereplőkkel, egyházakkal és az egészségügy területén működő civil szervezetekkel és köztestületekkel, valamint a Nemzeti Betegfórummal. 10 5, Fegyelmi eljárás kezdeményezhet. 10 214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=wkhu-qj-xml-00000a1200214kor letöltés:2013.02.15. 28
6, Etikai eljárást kezdeményezhet a dolgozók felé- Orvosi Kamaránál, Etikai Bizottságnál, Szakdolgozói Kamara Etikai Bizottsága. 7,Egészségbiztosítási Felügyelet megkeresése peren kívül. 8, Egészségbiztosítási Felügyelet megkeresése peren kívül. 9, Egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás. 10, Polgári eljárás az egészségügyi intézmény ellen- a polgári eljárásnak két célja van jelen esetben: az egyik, hogy az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét vizsgálja, a másik pedig, ha elismeri a szolgáltató a felelősségét, a kártérítés összegének meghatározása. Az eljárásokban a beteg, vagy hozzátartozója a felperes, akinek érdeke a szolgáltató rossz, felróható eljárásnak a bebizonyosulása, míg az alperes az egészségügyi szolgáltató, akinek pedig feladata az ellenkezőjének a bebizonyítása. Ha a felelősség bebizonyosodik, akkor a kártérítés összegének meghatározása is két szakaszra bomlik. Az első szakasza szakmai kérdéseket tárgyalja, ami gyakran közbenső ítélettel végződik (felelősség hiányának vagy tényének megállapítása). A második szakasz már maga a kártérítés összegének meghatározásáról szól- többségében ez már a szolgáltató és a biztosító közötti egyezségen alapszik. ( A polgári eljárás megindítása előtt gyakran kerül sor az egészségügyi szolgáltató és a szakmai felelősségbiztosító által tett egyezségi ajánlatra- ennek célja a peren kívüli megállapodás lenne.) A Ptk. az előforduló vagyoni károkon túl lehetőséget ad az úgynevezett nem vagyoni károk kárpótlására is- ezek az emberi személyiséget ért hátrányok, nem vagyoni negatív hatások (például: fájdalom, lelki sérülés negatív társadalmi megítélés)-ptk. 355. (1) bekezdése alapján. Érdekesség képen megemlíteném, hogy a polgári eljárások természetesen a témánkhoz kapcsolódva- főként a tájékoztatás hiányából származó ügyekből, vagy műhibákból származnak. Véleményem szerint a mai magyar betegjogi rendszer, rendkívül kiépült, szerteágazó. Sokszínűsége miatt viszont sajnos az egyszerű, jogot nem ismerő ember számára igencsak bonyolult. A számos lehetőség mellett az ember a bőség zavarában elveszik, igényeinek leghatékonyabb érvényesítését nehezen találja meg. Mindezek 29
mellett a rendszerek közötti párhuzamosság, körülhatárolatlanság még kuszábbá teszi a betegjogi fórumrendszereket. A panasztételi jogukkal főként a magasabban kvalifikált, saját érdekei érvényesíteni tudó betegek élnek- a társadalom valósan hátrányosabb rétegei- pl. gyermeke, fogyatékosok, hajléktalanok- e jogukról vagy szándékosan (értelmetlenül tennék ki magukat egy újabb eljárásnak), vagy tudásuk hiányában-tudattalanul lemondanak. A jelenlegi elgondolás a beteg jogainak, érdekeinek védelmében alapvetően jó- egy kis informálódás után a jogrendszert nem ismerő személy is tudja jogait, érdekeit érvényesíteni a betegjogi képviselőtől egészen az ombudsmanig. De miért van szükség jog- és érdekérvényesítésre? A válaszhoz nem kell messze mennünk, elég, ha rápillantunk az egészségügyi rendszer haláltusájára. Hogy tudna megfelelően dolgozni az egészségügyi szakember, tudásához és hivatástudatához méltóan, ha felette közben folyamatos tulajdonosváltások, közigazgatási rend átalakulások folynak, a kiszámíthatatlan rendszerben, ahol mind pénzbeli, mind szakmai megbecsülés hiányos környezet lengi körül a szakembereket A megoldás lehet, hogy nem a jogrendszer reformjában, bővítésében keresendő, hanem az egészségügyi rendszer helyreállításában. 30
2. Ellátott jog Az ellátott joga: A törvény értelmében vannak ellátott jogok, amelyek minden ellátotti csoportot egyaránt megilletnek. Ezek például: Az élethez, az emberi méltósághoz, a testi- lelki egészséghez, a tulajdonhoz,a személyes adatokról, a magántitokhoz való jog. Ezen alapjogokon kívül a törvény szabályozza az egyéb más szociális szolgáltatásokat igénybevevők, különös tekintettel a bentlakásos intézményeket igénybevevő ellátottak jogait- ezen jogok biztosítása főként az intézményvezetők és a dolgozók feladata. A törvényben megfogalmazott egyéb jogok: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. 11 A szociális szolgáltatás biztosítása közben figyelembe kell venni az egyenlő bánásmód követelményeit, Joga van megismerni az intézménnyel kapcsolatos működési, gazdálkodási adatokat, Személyes adatainak védelme, magánéletével kapcsolatos titokvédelem, Személyes tulajdonát képző tárgyainak, mindennapi használati tárgyainak használatát a szociális intézmény nem korlátozhatja- a személyes tulajdonát képző 11 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.tv letöltés:2013.02.19. 31
használati tárgyakkorlátozásának kivételei a házirendben, pontosan meghatározott esetekben és feltételek mellett lehetséges: az intézményvezető köteles gondoskodni az ellátásba vett személy vagyontárgyainak, személyes tárgyainak, értékeinek megfelelő, biztonságos elhelyezéséről-, ha a vagyontárgy, értéktárgy speciális elhelyezést kíván, abban az esetben az intézményvezető feladata az ellátott számára segítséget nyújtani. Az ellátottnak joga van a szabad mozgáshoz- az ezzel kapcsolatos szabályok az intézmény házirendjében kell szabályozni. Joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonokat, látogatóakat fogadni, Joga van panaszt tenni, amit 15 napon belül az intézményvezetőnek ki kell vizsgálni, és erről írásbeli értesítőt készíteni. Kiemelt ellátotti csoportok: 1, Fogyatékos személyek érdekeiben megfogalmazott további jogok: - akadálymentes környezet biztosítása, - információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, - a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy - javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. 12 2, Pszichiátria betegek: otthonában való korlátozó intézkedéseket kizárólag orvos írhatja elő- szigorú szabályzás mellett. 48 órán belül értesíteni kell az ellátottjogi képviselőt a korlátozásról. 12 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.tv letöltés:2013.02.19. 32
3, Hajléktalan személyek: kiemelten figyelni kell az emberi méltóság védelméhez való jog érvényesülésére. 4, Szenvedélybetegek: ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelmének érvényesülésére külön figyelmet kell fordítani. Az alábbi jogsértésekkel kerülhet szembe az ellátott a szociális szolgáltatások igénybevételekor: - emberi élethez, legmagasabb szintű testi- lelki egészséghez való jog - önrendelkezés joga, - szabad tartózkodási hely megválasztásának joga, - családi élethez való jog, - információhoz való jog, - esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód elve, - szociális biztonsághoz való jog, - személyes adatok védelme, - tájékoztatáshoz, közérdekű adatok megismerésének joga, - szociális biztonsághoz való jog. Ellátottjogi képviselő faladat: Ellátott jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, ellátottak, vagy hozzátartozóik problémáival kapcsolatos segítségnyújtás,panaszok megfogalmazásával kapcsolatos segítségnyújtás,képviseleti feladatok,intézkedések kezdeményezési joga,jelzéssel élhet a jogsértésekkel kapcsolatos megszűntetések érdekében,korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációk megvizsgálása,köteles fogadód órát tartani- 100 fő feletti ellátotti létszámú intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményekben. Ellátottjogi képviselőkre vonatkozó külön jogszabály: Évente legalább egy alkalommal részt vesz az ellátási területén lévő tartós bentlakásos szociális intézményben rendezett érdekképviseleti fórum ülésén, ahol tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak kérdéseire. 33