A Pécsett és környékén virágzó allergén növények bemutatása Az éves pollenszezon kora tavasztól késı ıszig tart. Ezalatt az idı alatt három rövidebb idıszakot lehet elkülöníteni a virágzás tekintetében uralkodó növények alapján. 1. Tavaszi pollenszezon (február május) 2. Nyári pollenszezon (május július) 3. Nyárvégi késı ıszi pollenszezon (augusztus október) Tavaszi pollenszezon Tavasszal az allergén virágporú növények közül elsısorban a fásszárúak virágoznak. Corylus sp. (mogyoró) A nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség. Hazánkban egyetlen mogyorónemzetség ıshonos, ez a közönséges mogyoró (Corylus avellana). Erdıkben, útszéleken gyakran elıforduló növény, kerti dísznövényként is ültetik. Lomblevelek Általában több vezérággal feltörı termetes bokorként ismert, kevésbé elágazó példányai azonban elérhetik a 8-10 méteres magasságot is. A legkorábban virágzó, szélmegporzású fásszárú növényünk, melynek hosszan lecsüngı, barna színő porzós barkái már februárban elkezdik szórni a sárga virágport. Virágzási idıszak: február április Allergenitási fok: közepes Keresztreakció: gyertyán, nyír, éger Porzós barkák Alnus sp. (éger) A nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség. Legelterjedtebb faja a mézgás éger (Alnus glutinosa), mely nedves talajú erdıkben, patakok, folyók mentén alkot liget- és láperdıket. 1
Egyenes törzső lombhullató fa, kérge fiatalon sima, világos színő, késıbb sötétebb barna, repedezett. Hajtásai csupaszak, ragadósak. Levelei kerekdedek, szélük szabálytalanul főrészes. A mogyoróval szinte egyszerre indul virágzásnak, porzós barkái már a télen kifejlıdnek. Virágzási idıszak: február március Allergenitási fok: magas Keresztreakció: mogyoró, gyertyán, nyír Betula sp. (nyír) A nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség leggyakrabban elıforduló faja a közönséges nyír (Betula pendula). Sovány talajú erdıtársulásban fordul elı, de gyakran ültetik kertekbe, parkokba is. Egylaki, váltivarú növény, vagyis a növény egyes hajtásain a termıs, másokon a porzós barkák fejlıdnek. Lecsüngı porzós barkái a lombfakadással egyidıben nyílnak. A pollenszórás március közepétıl május elejéig tart. Virágzási idıszak: március május Allergenitási fok: magas Keresztreakció: gyertyán, éger, mogyoró A sudár termető nyír könnyen felismerhetı hófehér kérgérıl, lecsüngı ágairól és háromszöglető leveleirıl. Populus sp. (nyár) Magyarországon több ıshonos faja ismert: a rezgı nyár (Populus tremula), a fehér nyár (P. alba), ill. ezek hibridje, a szürke nyár (P.canescens) és a fekete nyár (P. nigra). Az ültetett nyárfajok közül legismertebbek a jegenyenyár és a sokféle kanadai nyárfa hibrid. A fehér kéreg kiviláglik a lombkorona sőrőjébıl Magas termető, dús lombú, szürkésfehér, sima kérgő fák. Kétlakiak, azaz egyik fán csak termıs, másikon csak porzós virágok fejlıdnek. Csupasz, 2 Fehér nyár (Populus alba)
barkavirágzatba tömörülı porzós virágai tavasszal nagy mennyiségő, jellegtelen virágporszemet szórnak a levegıbe. A pollen nem, vagy alig allergén. A május elején érı termések vattaszerő repítıkészülékei azonban allergiás tüneteket válthatnak ki, egyrészt az érzékeny nyálkahártya mechanikai ingerlésével, másrészt a pehelybe ragadt egyéb allergén pollenszemek illetve más allergének közvetítésével. Virágzási idıszak: február április Allergenitási fok: csekély Keresztreakció: főz Fraxinus sp. (kıris) Az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó nemzetség. Leggyakrabban elıforduló fajai a magas kıris (Fraxinus excelsior), a magyar kıris (Fr. angustifolia ssp. pannonica) és a virágos kıris (Fr. ornus). A magas kıris kérge szürke, enyhén repedezett Ezek közül csak a virágos kıris rovarmegporzású, a A levelek szárnyaltan összetettek, a levélkék széle többi szélmegporzású. Utóbbiak virágai csupaszak. A porzós virágbugákban csak a portokok szabadon álló feketés csomói láthatóak. Korán, még lombfakadás elıtt megkezdik pollenszórásukat. Apró mintázatú pollenszemei ritkán okoznak allergiás tüneteket. Virágzási idıszak: március április Allergenitási fok: csekély Keresztreakció: fagyal Platanus sp. (platán) Gyakran ültetett díszfa a juharlevelő platán (Platanus hybrida), mely valószínőleg két faj hibridje. Könnyen felismerhetı hatalmas termetérıl, szürkésfehér, hámló kérgérıl, szórt állású, 3-5 karéjra tagolt leveleirıl. 3
Egyivarú virágaik gömb alakú csoportokban fejlıdnek. A porzós virágzat sárga, a termıs virágzat vörös színő. İsszel, a gömbalakban fejlıdı terméscsoportok szétesnek, majd az egyes termések repítıszırük segítségével terjednek szét. Virágzási idıszak: április május Allergenitási fok: közepes Keresztreakció: nincs Salix sp. (főz) A hegyvidéki kecskefőz (Salix caparea) kivételével jó vízellátottságú talajon, vízpartokon, láp- és mocsárréteken A füzek többsége cserjemérető gyakran elıforduló fásszárú növények. Hazánkban 11 ıshonos faja ismert. Többségük cserjemérető, némelyek azonban fatermetővé is fejlıdhetnek (pl. szomorú főz). Virágzási idıszak: március május Allergenitási fok: közepes Keresztreakció: nyárfa A füzek kétlakiak, vagyis egy egyeden vagy csak porzós vagy csak termıs virágokat találunk. A porzós barkák pollenjét általában rovarok, olykor a szél szállítja. A szomorú főz a vízpartokon gyakran elıforduló főzfaj Nyári pollenszezon A nyári idıszakban a nagy mennyiségő virágport szóró gyomnövények virágoznak a legintenzívebben. Poaceae (pázsitfőfélék) A pázsitfőfélék családjába mintegy tízezer faj tartozik, hazánkban ebbıl kb. 200 faj fordul elı. A füvek rendkívül széles körben elterjedt lágyszárú egyszikőek. Virágzatuk buga vagy füzér. 4
Virágporszemük nagy mérető, sima felszínő, erısen allergén. Az allergén növények közt kiemelt helyen szerepelnek, mivel általánosan elterjedtek, szélmegporzásuk miatt nagy mennyiségben termelik a virágport, és mivel különbözı idıpontokban virágoznak, ezért hosszú hónapokig számolni kell a jelenlétükkel. Az erısen allergén pázsitfőfélék közé tartoznak például a perjék (Poa sp.), a rozsnok fajok (Bromus sp.), és a csomós ebír (Dactylus glomerata). Májusban kezd virágozni az angolperje (Lolium perenne), a csenkeszek (Festuca sp.), az ebír (Dactylis sp.), és a rozs (Festuca). Virágzási idıszak: április október Allergenitási fok: igen erıs Keresztreakció: a pázsitfőfélék egymás közt; táplálék: paradicsom, burgonya, zeller, sárgarépa Urticaceae (csalánfélék) A csalánfélék legközönségesebb faja a nagy csalán (Urtica dioica).a nitrogéndús, nedves talajt kedvelı lágyszárú növény. Főrészes szegélyő, sötétzöld, szırös levelei jellegzetesek. Virágai jellegtelenek. Nagy mennyiségő virágport termel. Pollenjének allergenitása csekély. Mivel azonban a súlyos allergiát okozó falgyom (Parietaria sp.) virágporszemével könnyő összetéveszteni, ezért a rutin levegıvizsgálatok során lényeges szerephez jut. A falgyom (Parietaria sp.) szintén a csalánfélék családjába tartozik, egyik alfaja jelentıs allergenitású pollennel rendelkezik. Hővös, nedves sziklákon, romokon, falakon gyakran elıforduló csalánféle. Virágzási idıszak: május szeptember Allergenitási fok: csekély Keresztreakció: nincs A nagy csalán (Urtica dioica) levelei szırös felszínőek, a levélszél főrészes. Az apró virágzatok fehéres színőek, jellegtelenek. Plantago sp. (útifő) Széles körben elterjedt, közismert gyomnövénynemzetség. Réteken, utak mentén közönséges gyomok tartoznak a csoportba. Szélmegporzású lágyszárú fajai különbözı idıpontban virágoznak, így pollenjük májustól szeptemberig folyamatosan jelen van a levegıben. 5
Legismertebb fajai a lándzsás útifő (Plantago lanceolata) és a nagy útifő (P.major). Tıleválrózsájukból hosszú kocsányon nyúlik ki jellegtelen, mégis feltőnı, apró virágokból álló virágzatuk. Közepes mértékben allergizáló virágporszemő növényként tarjuk számon, bár jelentısége csak tömeges elıfordulása esetén van, mivel pollenprodukciója meglehetısen mérsékelt. Virágzási idıszak: május szeptember Allergenitási fok: közepes Keresztreakció: nincs Terebélyes tılevélrózsa Az apró termések főzért alkotnak Nagy útifő (Plantago major) Nyárvégi késı ıszi pollenszezon A nyárvégi késı ıszi pollenszezon legmeghatározóbb és egyben közegészségügyi szempontból legjelentısebb gyomnövénye a parlagfő. Ambrosia artemisiifolia (ürömlevelő parlagfő) Az Észak-Amerikából származó lágyszárú parlagfő hazánk legallergénebb mezıgazdasági gyomnövénye. Utak, vasúti sínek, gondozatlan vagy éppen nem megfelelıen bolygatott területeken nagy számban fordul elı. A fészkesek családjába (Asteraceae) tartozó zárvatermı kétszikő növény. 20 150 cm magasra is megnıhet. Terebélyes termetérıl már messzirıl is könnyen fel lehet ismerni. Központi egyenes, felálló szára már a talajhoz közel dúsan elágazik. Hajtásai puhán szırösek. Átellenesen álló, erıteljesen szeldelt levelei szintén szırösek. A levélszín sötét, a fonák világoszöld. Egylaki növény, egyivarú virágai tömött fészkekbe rendezıdnek. A porzós virágzatok a legfelsı hajtások végén, míg a termısök a porzósok alatt legközelebb esı levelek hónaljában helyezkednek el. Szaporodásuk szélbeporzással Terebélyes termetérıl már messzirıl felismerhetı a parlagfő 6
Az allergén virágport a fészkekbe tömörülı porzós virágok termelik történik. Virágzás idején a levegıben szálló pollen mennyisége többszöröse az összes pázsitfőféle által kiszórt virágpor mennyiségének. Ráadásul a tüskés felszínő, ragadós pollenszemek akár 100 km-es utat is képesek megtenni a széllel szállva, hogy aztán a termıs virágokat megtermékenyítve a növények magot érleljenek. Bár a parlagfő csak egy vegetációs ciklusban hajt, a következı év tavaszán az általa termelt magokból újabb parlagfő egyedek kelnek életre. Ezért érdemes még a virágzás ideje elıtt elkezdeni a növény irtását. Virágzási idıszak: augusztus október Allergenitási fok: igen erıs Keresztreakció: a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) egyes nemzetségeivel üröm, kamilla, aranyvesszı, százszorszép, pitypang, cickafark, dália stb.; táplálékokkal: uborka, cukkíni, paradicsom, banán, sárga- és görögdinnye, gesztenye, némely gabonafélével. Artemisia sp. (üröm) A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó szélbeporzású növény. Utak mentén, parlagon hagyott, elhanyagolt területeken közönséges gyomnövény. Terebélyes termete miatt gyakran összetévesztik az ürömlevelő parlagfővel Hazánkban kilenc ıshonos faja él, melyek közül mind allergén. Ezek közül leggyakrabban a fekete ürömmel (Artemisia vulgaris) találkozhatunk. Rendszerint a parlagfővel tévesztik össze, hozzá hasonló termete miatt. 50 200 cm magasra is megnıhet, erıteljes, terebélyes növény. Felálló szára sőrőn elágazó. Erısen szeldelt levelei a fonáki oldalon szürkésfehér színőek. Apró, sárgás rózsaszín csöves virágai füzéres bugába rendezıdnek. Virágporszeme rendkívül allergén, és mivel a parlagfővel egyidıben virágzik, a két növény egymás egészségkárosító hatását nagymértékben felerısítheti. Levelei hasonlítanak a parlagfőére, attól eltérıen azonban mindig csupaszak, fonákjuk pedig jellegzetesen hamvas fehér színő 7
Virágzási idıszak: júliustól októberig Allergenitási fok: erıs Keresztreakció: parlagfő, pitypang, margaréta, dália, kamilla, cickafark; táplálékokkal: zeller, petrezselyem, sárgarépa, zöld és fekete bors, paprika, paradicsom, ánizs, köménymag, koriander, curry, fahéj, kerti saláta, csicsóka, napraforgómag Chenopodiaceae (libatopfélék) Amaranthaceae (disznóparéjfélék) A libatopfélék családjába közel negyven hazai faj tartozik. Ezek közül a legallergénebb virágporszemmel a libatop (Chenopodium sp.) nemzetség rendelkezik. A leggyakrabban a fehér libatoppal (Chenopodium album) találkozhatunk utak mentén, parlagon hagyott, elhanyagolt területeken. Akár fél méteressé fejlıdı hajtásai világos zöldek, levelein lisztszerő, fehér bevonat látható. Egyszerő, jellegtelen, szélbeporzású virágai füzérszerő virágzatba tömörülnek. A család közeli rokonai a disznóparéjfélék (Amaranthaceae). A család leggyakrabban elıforduló faja a szırös disznóparéj (Amaranthus retroflexus). A libatophoz hasonló termető gyomnövény. Felálló szára azonban kevésbé elágazó. Hajtásai világos zöldek, levelei puhák, nagy méretőek, jellegzetes deltoid alakúak. Apró, jellegtelen, szélbeporzású virágai tömött gomolyvirágzatokba tömörülnek. Virágporszemük a fénymikroszkópos rutin vizsgálatok során nem elkülöníthetı, így az aerobiológiai vizsgálatok során azonos értékőnek tekinthetıek. Virágzási idıszak: júliustól-október Allergenitási fok: csekély Keresztreakció: a két családba tartozó fajok pollenje közt 8